2022. május 5., csütörtök

Márton Irma tévedése

Jolsvai András: Márton Irma tévedése




                                                          



„Az élet faramuci dolog.” (Vázsonyi Endre)


Üde meglepetés volt az olvasmányaimban ez a figyelmemet végig fenntartó történet. Még nem olvastam mást az írótól, de keresni fogom előző könyveit. Jolsvai András remek emberismerettel és érzékenységgel mesél, teremt hangulatot. A párhuzamosan futó életekből feltárul a korabeli Budapest színes és mozgalmas élete, a közeledő második világháború árnyékában. Bár kifejezetten szórakoztató a regény, de érint fontos kérdéseket is. Az erősödő gazdasági válság hatásai, az egyre fenyegetőbbé előlépő zsidó kérdés a törvények árnyékában erősödni látszik.


Az 1920-as, 30-as évek Magyarországán játszódó történet ügyesen keveredik a valósággal. A három szálon futó mese három nő sorsát meséli el, ami a végén mesésen kapcsolódik egybe. A békebeli történetben a szereplők közt több a korszak ismert embere is felbukkan. Hitelesek és jók a karakterek, a világnézetük, és az összefüggések finom humorral árnyaltak. Nagyszerű korrajzot kapunk egy kis romantikával átitatva. Szívmelengető érzés volt olvasni, visszarepített az időben, mint valami régi magyar film andalító képeit nézni. Amikor Irma a Hippolyt filmet nézte, nekem is kedvem támadt sokadszorra is újranézni ezt a régi, klasszikus magyar filmet.

      
Címszereplő hősnőnk Márton ​Irma, aki Budapest legjobb szülésznője. Alázatos belenyugvással éli fiatal mindennapjait, céltudatos és pontos élete már-már megtervezett. Természetesen nem akart ő szülésznő lenni, de a sors nagy rendező. Megismerjük gyermekkorát, szüleivel való kapcsolatát, élete tragédiáját. Jelen szürke és egyszerű életét csak a munkája tölti ki, és a Színházi Élet újság. Bár ábrándozik, reménykedik, hogy neki is eljön egy férfi, akinek odaadó szeretettel viselheti gondját. Bár tudja, nem igazán szép nő, lelke hatalmas. Okos nő, aki mégis megtalálja élete értelmét, amivel egy elhagyott csecsemő sorsát változtatja jó irányba. Ehhez persze egy férj is szükségeltetik, az örökbefogadáshoz. Irma női leleménnyel ezt is megoldja.


Singer Erzsébet egy elszegényedett varrólány, aki még zsidó is. Ő már megtalálta élete leendő párját, Török Tibort munkásfiú személyében, akit mára lecsúszott, főhadnagyként nyugdíjazott apja kidobott a leánykéréskor. A fiatalok azonban nem adják fel. Kitartó és izgalmas, bohókásan naiv szerelmük adja a regény fordulatait. Szenvedélyesen gyűjtik a kelengyére valót, tervezgetik eljövendő közös életüket. Nem szegi kedvüket az sem, hogy ez hosszú évek kitartását igényli. Jól érződik, hogy a szerelem mennyire más tartalmat hordozott még akkoriban. Számtalan apró, női taktika, huncutság felvillan szerelemkeresés okán. Kalandjaik jól ábrázolják azt a miliőt, amiben a regény játszódik. Egy vállaltan szórakoztató időutazásra visz a szerző az 1920-as, 1930-as évek Magyarországára. Jó volt az édes-bús romantikája, a könnyedsége. A regény erőssége még a gördülékeny stílusa.

Harmadik hősnőnk Madarász Henrietta, aki anyjával él. Az apa halála után rájuk köszöntő elszegényedés megviseli a családot. Anyja ragaszkodik a zongorához, mint egyetlen úri ereklyéhez. Így lesz az önmagát kereső fiatal és naiv, bohém lányból, számtalan kitérő után operaénekesnő. Miközben megismerhetjük a lányok gondolatait szerelemről, házasságról, férfiakról, az élet lehetőségeiről egy mozgalmas történet részesei lehetünk. Az udvarlásról, leánykérésről, gyermekáldásról, öregedésről és a halálról is szól ez az elgondolkodtató életmese. Jó volt, hogy nem a korszak unásig ismert árnyai kerültek előtérbe, hanem a szerelem. Boldog békeidők... merthogy...minőségi módon szórakoztatni sem kevés...nem lehet és nem is kell mindig Háború és békét írni...olvasni. 

"Majd a jóisten megsegít, ezt felelte mindig, ha kérdezték az életstratégiájáról. Nem hitt benne persze, de azt akarta, a többiek higgyék azt, hogy hiszi."


        
A korabeli Budapest világa, üzletei, kávéházak hangulata és illata nosztalgikus hangulatot teremt. Felvillannak a korszak jellemzői, az irodalmi és színházi élet alakjai. (Gózon Gyula, Jávor Pál, Zágon István, Molnár Ferenc vagy Gundel Károly és a budapesti filmstúdiók világa).

A három eltérő női életsors mellé a kidolgozott karakterek élnek, ad az egész regénynek egy sajátosan humoros bájt. Tetszett, ahogyan a szerző kibeszél a szövegből, visszautal előzményekre, avagy szereplői eljövendő sorsát felvázolja néhány mondatban. Így számtalan információval bőven megszórt regényt olvashattam. Bár nem megy túl mélyre ezen kérdésekben, inkább a szórakoztatás a cél, remekül is hozza ezt. Élvezettel merültem bele a három lány életének izgalmas, néhol meglepő fordulataiba, ahogyan feszegetik életük határait. A '30-as évek Budapestje kiváló háttérként foglalja keretbe a cselekményt. A margitszigeti séták, Duna-korzó hangulatos képei, a vasárnapi ebéd illata, a divat és film világa, a hagyományok és az izzó szerelmek gondoskodtak erről. Jó volt ellátogatni az Újság és a a Színházi Élet szerkesztőségébe, beülni egy korabeli kávéházba. Fontos eleme a történetnek Zágon István filmrendező új filmje, amihez egy különös, szokatlan nyereményjátékot hirdetnek. Az új filmet azzal teszik emlékezetessé, hogy férjhez adnak egy szegény lányt. A "bunda" már akkoriban is jellemző fordulat volt, hogy a sors kerekét megolajozzák. A magyarországi zsidósors itt is megvillan, de ezt egy gyors névváltoztatással még megoldják.

A befejező csavar meglepő és Márton Irma, a kiváló szülésznő tévedése két életet is megváltoztat. Akár olvastam volna még tovább szívesen ezt a szépirodalmi igényességgel megírt szórakoztatóan könnyed regényt. Üdítően friss hangja, képei sokáig velem maradnak. Kerek történet, ironikus humor, szerelem és a véletlenek sora garantálja a jó kikapcsolódást az olvasónak. Örülök, hogy a kezembe került, ajánlom mindenkinek!

   

       
Jolsvai András (eredeti neve: Juhász István) (álneve: Mák István) (Budapest, 1953. december 19. –) magyar szerkesztő, író, újságíró. 1973-1978 között az ELTE BTK magyar-népművelés szakán tanult. 1978-1986 között a Magvető Könyvkiadó szerkesztője volt. 1982-1986 között az ELTE BTK szociológia szakát is elvégezte. 1986-1989 között az Új Írás szerkesztőjeként dolgozott. 1989-1990 között a Tekintet főszerkesztő-helyettese volt. 1990-1992 között a Magyar Nemzet munkatársa volt. 1992-1993 között a Köztársaság újságírója volt. 1994-1995 között a Respublika vezető szerkesztője volt. 1995-1997 között a 168 Óra rovatvezetője, 1997 óta vezető szerkesztője, majd főszerkesztő-helyettese. Eddig 20 kötete jelent meg.










Pesti Kalligram, 2021
368 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634682486

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése