Fekete István három könyvéről

Fekete István három könyvéről




                                             

"Elég egy mozdulat, valamilyen rég elfeledett illat, egy tárgy, egy ágroppanás, a szélnek a zizzenése, s az emlék felüti fejét, ránk néz, és olyan üdén, vidáman vagy szomorúan valódi, mint 

a jelen minden valósága."
(Fekete István )



Fekete István talán a legolvasottabb, de mindenképpen a legismertebb magyar szépíróink egyike. Állattörténeteit remélhetőleg sokan ismerik: Csí a fecske, Kele a gólya, Hú a bagoly és Bogáncs kutyus történetei mellett Lutra a vidra és Vuk a rókakölyök története szorosan beépült már a gyermekkorunk olvasmányai közé, ahogyan a Tüskevár is alap darab. Számtalan novella, ifjúsági regény is őrzi munkásságát. Megnyugtató és lélekemelő olvasni, ahogy tisztelettel és szeretettel ír Fekete István. Gyönyörű tájleírásai, az erdő és az állatok megszemélyesítései nagyon is tartalmas, hangulatos elemként, látványos képekkel jelenik meg. Olyan pluszt adnak, ami az olvasást élménnyé teszi. Most három könyvét ajánlom röviden.

  
  

Köd

"Szeretem a ködöt, mert csend van benne, mint egy idegen országban, melynek lakója a magány, királya pedig az álom."

Szilveszter éjjelén indul az első novella és egy év eseményeit, Decemberig öleli fel. Ez a novellagyűjtemény halász-vadásztörténetek füzérén csillogtatja az író természetlátásának, lírai kedélyének sokszínű villódzását, emberábrázoló erejének nemes értékeit. Gyűjteményét az évszakok változása fogja keretbe: tél, tavasz, nyár, ősz adja egymásnak a kilincset a kötetben, s ebben a négyes beosztásban sorra megelevenednek az író természetjáró múltjának, vadászcserkészéseinek és horgászkalandjainak színes emlékei. A kötet 41 novellája közül sok esetben fontos és jellemző "szereplő" a köd. Csodálatos a fogalmazása, a szavak annyira élethűen festik le az erdők-mezők-nádasok világát, szereplőit, az idilli, békés nyugalom mellé gyönyörű leírások, szagok társulnak olvasás közben Fekete István is egy hungarikum.  Fekete István jól ismerte az állat és növényvilágot, az évszakok változásait. Ahogyan emberi tulajdonságokkal ruházza fel az állatokat, a fákat, magát a természetet, lenyűgöző, ahogyan a stílusa, humora is megkapó. Egy mára eltűnt, fel nem lelhető világ képeit eleveníti meg előttünk. A könyv 1960-ban jelent meg kemény 20 magyar forintért, 47 500 példányban, amit akkoriban még le mertek írni. Ekkora eladott példányt ma kevés sikerszerző tud produkálni.

 
Móra, Budapest, 1967
270 oldal · keménytáblás




    

Csend

Fekete István ezen kisregényében 1965-ben jelent meg először. Egy régi nyár és a gyermekkori emlékek elevenednek meg. Elmerengős, mesélős regényke, ami a végtelen nyári szünet szabadságát idézi. A történetbeli huncut kisfiú titkokra vágyik, kutatja a padlás zugait. Így fedezi fel a nagymama régi leveleit, és ismeri meg a család életét. Ebből remek jellemrajzokat kapunk a felnőtt szereplőkről. A hívó nyugalom helyszíne lesz a padlás és a fenti régi kacatok kelnek életre. Fekete István mélyen emberi érzéssel tud írni, ahogy a Kács alatti fürdőzések, a mezítláb eltöltött nyári szünet meséje keveredik a család kis titkaival. Gyermeki báj, kíváncsiság, kaland mellett a falusi élet pillanatai is elénk varázsolódnak. Egy mára eltűnt, fel nem lelhető világ képeit eleveníti meg előttünk. Lelki megnyugvás, feltöltődés olvasni a sorait.

 
Szent Gellért, Budapest, 2002
170 oldal · ISBN: 9636961735




      

21 nap

Négy remek történetet találunk ebben a kötetben.

Az első történet címe mindent elárul. A várakozás izgalma ez, hiszen Kata, az öreg kotlós kiscsibéit várja. Ennek a kibújási, kikelési ideje a 21 nap. A pajta és lakói életét ismerjük meg ezen idő alatt. A felbukkanó emberek csupán mellékszereplők, még az öreg gazdasszony is. Fekete István ízes mondatai, remek megszemélyesítései az állatok és a tárgyak beszélgetéséből kibontakozó események a humort sem nélkülözik. Egy mára eltűnt nyugalmas élet, az emberekről, állatokról, szokásokról és hagyományokról, a természetről alkotott véleményét olvashatjuk, a végtelen szeretet nyelvén. Hú történetében az ember okozza a drámát, nagyobb szerepet kap. A szél és a többi állat megeleveníti az eldugott bagolyfészek életét. Komor dráma a befejezés, ami mint szülőt mindenkit megviselne.

Ci-nyi: a novella névadója egy özvegy kisegér, aki egy özvegyember, Józsi bácsi pincéjében éldegél. A történet a férfi életét meséli el, ahogy egy szintén magányos nőrokona, a megözvegyült Mariska váratlanul ott marad nála. Ebből több bonyodalom és meglepetés lesz, ami lendületes és humoros történetté teszi a valóságot. Emberi érzelmek hullámzanak, a magány és a társkeresés mellett a barátság ereje is fontos elem. Egy ponton átbillen a "jó szándék", sok lesz a jóból. Amikor a présház kulcsa is ragyog, Józsi bácsinak elege lesz... Lassan áll helyre a felforgatott élet, a présház békéje és a nyugalma. A Cönde nem állattörténet, ez egy legelő neve, ahol az évszázadok keserve elevenedik meg. Talán ez volt a legkedvesebb most, megmutatva Fekete István írói zsenialitását, ahogyan a múlt és jelen egybefonódik a lapokon. Szívhez szóló, ahogyan egy bodzafa és egy nyárfa emlékezik a történésekre.

Magvető, Budapest, 1965
310 oldal · keménytáblás · Illusztrálta: Würtz Ádám 


                                

Fekete István (1900. január 25. (Gölle, Magyarország) – 1970. június 23. (Budapest) író, számos ifjúsági regény és állatokról szóló történetek közkedvelt szerzője. Barátjával, Csathó Kálmánnal együtt az „erdész-vadász irodalom” legismertebb művelője. Érdekes anekdota, hogy a szépírói karriere is rókáknak köszönhetően indult el. Az 1930-as években a Nimród vadászújságban jelent meg a Traktort követő rókák című írása. Ezt olvasva barátja a nagy Afrika-kutató szintén vadász, Kittenberger Kálmán biztatta a további állatos történetek írására.

Kezdetben a Nimród c. vadászújságba írt, eleinte szakcikkeket és vadászélmények leírásait. Külföldön tíz nyelven, 12 országban, 45 kiadásban jelentek meg könyvei. Talán kevesen tudják, hogy A Kisfaludy Társaság tagja volt, ami 1945 előtt a legnagyobb írói elismerésnek számított. Neve hallatán talán a két legismertebb, legnépszerűbb regénye a Tüskevár és a Vuk mindenki előtt ismert. A mezőgazdászként végzett író 1936-ban pályázatra írta első regényét, A koppányi aga testamentumát, amellyel első díjat nyert. A Tüskevárért 1960-ban József Attila díjjal tüntették ki. Nagyon erős dohányos volt, ami miatt 1968-ban már kapott egy szívinfarktust. 1970-ben újabb infarktus következtében halt meg Budapesten. A Farkasréti temetőben helyezik nyugalomra, majd, évtizedek múlva gyerekei kezdeményezésére hamvait 2004. augusztus 14-én újratemették a Somogy megyei Göllén, mert – mint fia idézte – „…egyedül Göllén érezte jól magát…”.

Klévei Anna

Alison Weir: Klévei Anna

A hercegnő a portréról





                                                       

"Az udvarban forrongott a szóbeszéd, és azt híresztelték, hogy a király ismét királynét cserél."



A Hat Tudor királyné sorozat negyedik részében egy különös királyi frigyről olvashatunk.

VIII. Henrik élete révbe érni látszott a Jane Seymour úrhölggyel kötött házasságával, áhított vágya is teljesült, Jane herceget szült neki. Azonban a gyermekágyi láz összetörte ezt a rövidre szabott boldogságot. Kíváncsian vártam a folytatást, a német hercegnővel, Klévei Annával, mit lehet erről az alig fél évig tartó, el nem hált házasságról írni? Anna többek között azzal híresült el, hogy bár a szépség relatív, de a róla festett Holbein portré alapján Henrik egy szebb nőt várt, mint amit kapott. Henrik beleszeretett a portréjába, de csalódott volt a valóságban. Ennek később hangot is adott, de lesz még itt izgalmas fordulat azért. Tény, hogy Anna kevéssé volt művelt a zene és tánc tekintetében, házasságukat a politikai érdek kovácsolta össze. Első találkozásuk így borítékolhatóan kudarcra ítélte a kapcsolatot. A huszonnégy éves, fiatal lánynak a virágkorán jóval túl lévő, elhízott, köszvénytől fekélyes lábaival Henrik sem volt egy álomférfi. Anna azonban igazi túlélő... Weir elmondja a történetét, érzelmi betekintést nyújt a negyedik feleség gondolataiba, lelkébe. Regényes mese, ahol a forráshiány miatt alakulhatott így ez a regény.

Alison Weir egy merőben más Klévei Annát ad nekünk, aki határozottan rejteget néhány titkot. A történet kezdetén tizennégy éves Anna éppen hogy felfedezi a tesi vágyat unokaöccsével, aminek életre szóló következménye lesz. Weir ügyes író ahhoz, hogy elhiggyük fantáziáját a megalapozottnak látszó történetről. Ez a regény most jobbára erősen fikció, pletykákra épülő romantikus történet, sem mint a negyedik feleség hiteles regénye. Mégis, Klévei Anna olyan meglepő és titokzatos módokon kel életre a lapokon, amelyet csak Weir remek kifinomultságának köszönhetünk. Anna sorsából megismerjük a gyermek és fiatalkori éveit, majd a lehetséges házasság hátterét Henrikkel. Annára nehéz utazás vár, kiderül hogyan állja meg a helyét e veszedelmes kor veszedelmes viszonyai között egy idegen kultúrából érkezett német hercegnő. A vallási háttér és az önző érdekek is sokat adnak a regényhez. A történész végzettségű, a korszakot behatóan ismerő írónő tökéletesen leköti a figyelmet olvasmányos regényével.

         

Henriknek Annával való kapcsolata meglepően megható, boldog pillanatokat ad neki a beteljesületlen vonzalom ellenére is. Annát soha nem koronázták meg, ahogyan asszonya sem lett Henriknek. Ám a király bizalmas barátja lett... A januárban megkötött házasságot júniusra már érvénytelenítik is, miközben színre lép a következő királyné. Az életben számtalan politikai manőver állhatott a háttérben. Henrik mániákusan fiú utódra vágyik még mindig, Anna pedig lassanként megértő jóbarát szerepébe csúszik át a királynői pozícióból. Nem mer, nem mond ellent Henriknek, amivel megkönnyíti saját későbbi sorsát is. Anna életét haláláig végigkövethetjük, látjuk és megismerjük a Henrik utáni életének pillanatait, ami ez esetben kivételes sors neki. A romantikus részek Anna életének színes epizódjai, amit intrikák és az udvar mozgalmas élete foglal keretbe. 

VIII. Henrik negyedik királynéjának története sajnos sok újat nem mondott, inkább a romantikus, idealizált mese felé vitte a történetet érzésem szerint. Kétségtelen, hogy Aragóniai Katalin vagy Boleyn Anna erőteljesebb, karizmatikusabb nőalak volt. Anna sorsa és története kevéssé lebilincselő, ám a kor női értékrendjét és a Tudor-dinasztia felfogását jól hozza. Érdekes volt látni Henriket és az udvar hölgyeit Anna szemén keresztül. A házasság felbontása után kifejezetten jó kapcsolatban maradtak Henrikkel, sőt a gyermekeivel is tarthatta a kapcsolatot. Klévei Anna soha többé nem tért vissza hazájába. Minden regény önállóan is olvasható, ám a rejtélyes és lenyűgöző karakterek élete szorosan kapcsolódik. Kedvelem Alison Weir stílusát, meggyőző képet fest ezúttal is, de ezt most egy kiszínezett mesének éreztem, sem mint történelmi regénynek.






                            

Alison Weir zseniális történész, remek író, 1951-ben született.
Elsősorban az angol királynők és családok történetéről ír, életrajzok formájában, amelyek feltárják történelmi hátterüket. Számos történelmi szépirodalmi művet is írt.






Művelt Nép, Budapest, 2021
592 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786156186898 · Fordította: Sillár Emőke

A térkép szélén

Tar Sándor: A térkép szélén



                                                                  

“Valahogy úgy kellene élni, hogy az ember el is higgye azt, hogy ő egy ember.”





Realisztikus és életszagú volt ez a tizennyolc írás, ami bizony elgondolkodtató keserűséget hagyott maga után. Ám bármennyire is fájt olvasni, ez a jellemző valóság. A mi utcánk kötete azonnal kedvencem lett, már ott megmutatkozott Tar Sándor kiváló író. Ezekben a novellákban is tökéletes és pontos, korrekt társadalomábrázolást talál az olvasó.



     

A vidék, a magyar valóság fájdalma, a kisiklott életek keserűsége, elemi erővel tör az olvasóra. A gombóc szinte végig ott volt a torkomban. A sorsok és történetek történelemmé olvadnak össze a lapokon. Tar Sándor nem kímél, őszinte, meztelen valóságában tárja fel ezeket a reményt vesztett, de reményt kereső sorsokat. Fájdalmas emberi drámák bontakoznak ki a szemünk előtt, a felbukkanó karakterek könnyen ismerősek lehetnek. A kisvárosi környezetben jellemző és fontos helyszín a kocsma. Itt mindenki ismer mindenkit. Felsejlik a rendszerváltás utáni zavaros helyzet, a kannás borba fojtott vigaszkeresés, a földi pokol valósága döbbenetesen megrázó. A korrupció és a bűnözés, az alkoholizmus kézen fogva jár. Nagyon kemény, póztalan valóság ez. Tar Sándor csupán "tükröt tart", bemutatva ezt a lehetetlen helyzetet, ahol a napi szintű túlélés a kérdés.




"Tanár úr, mondta Zoli apja, ruhát nem tudunk neki venni, cipőt, lassan enni sem lesz mit, hát miből? Nem érti? Recsegi nem értette. Uram, győzködte a kissé pityókás apát, és a nemkevésbé mámoros anyát, maguk most, már ne haragudjanak, de apránként elisszák a gyerek jövőjét. Kannás bort iszunk, vágta rá egykedvűen Zoli apja, az olcsó."


Mélyen emberi, érzékeny novellák, ahol felkavaró az egész könyv érzésvilága, ami mélyen érintett. Van ebben a történetekben valami húsba vágóan megdöbbentő, jó lenne hinni, hogy ez már túlzás, de sajnos nem az írói fantázia eredménye. Tar tökéletesen ismeri szereplőit és a leírt helyzeteket. Dühítő és nyomasztó sötét magyar valóság, a nyomor peremére sodródottak balladája ez. Jellemzően felkavaró ez a komor, reménytelenség, a kilátástalanság, ami átlengi a novellákat, a szereplők életét.Tar prózájában tökéletesen működik a szociográfia, a hátrányos helyzetű, reménytelen emberi sorsok bukkannak fel. Ha esélyt kap is a szereplő, szinte pillanatok alatt illan el a remény, válik még súlyosabbá a történet. Mind a mai napig valós és érvényes a szöveg. A mondatok ütnek, sokatmondóan fogalmaz Tar Sándor. Tökéletes és aktuális korrajz, a "térkép szélére" szorult emberekről. Kíméletlenül töményen bemutatja a munkásosztály keserű rögvalóságát. 


Kétségtelenül nyomasztó, kegyetlen élethelyzetek ezek a hosszabb- rövidebb történetek, ahol azonban szerencsére megcsillan az irónia is. A címadó novella erős, a magyar irodalom egyik legmegrázóbb elbeszélése. Tar Sándor sajátos írásmódja miatt is a legnagyobb kortárs novellisták között tartják számon. Őszinte, életszagú történetei minden pátosztól mentesek. A nyomor olyan valós képei villannak fel az olvasó elől, ami napjainkra is jellemző lehet, pedig ez a prózakötet még 2003-an jelent meg eredetileg, ideje lenne kiadni újra. Öt könyvét olvastam eddig. Mellékesen a könyvtárban sincs meg egy csomó könyve, alig ismerik, mondja a könyvtárosunk…Sajnos, teszem hozzá én.




" A bokájáig nem értek fel a korszak százezer példányos, ünnepelt sztárjai – az ezredvég magyar nyelvű novellisztikája az ő keze nyomát őrzi meg védjegyként, az ő hangján szólal számunkra meg. Életműve kezdettől a legvégéig póztalan, hiteles, igaz.” Keresztury Tibor



              

Tar Sándor (Hajdúsámson, 1941. ápr.5. – Debrecen, 2005. jan. 30.) magyar író, szociográfus.
Írói munkáját több díjjal is elismerték. (József Attila és Márai Sándor-díjjal 1997 és 1998-ban).
Művei francia, finn és német kiadóknál is megjelentek.

A mi utcánk nagy sikert hozott a szerzőnek 1995-ben. Népszerű könyvei még: Lassú teher, Nóra jön, Miért jó a póknak? A 6714-es személy, Szürke galamb, A te országod, vagy a halála után megjelent Vén Ede.






Magvető, Budapest, 2003
246 oldal · ISBN: 9631423395

Halál első látásra

Peter James: Halál első látásra




                                                                   

Peter James sorozata szinte mindig a bestseller-listák élére került, érdekesnek találtam ezeket a krimiket, mindegyik egy nagyszerű történetet mesélt el, ahol az izgalmas nyomozás részleteibe láthatunk bele. Az eddig megjelent tizenöt Roy Grace történetből még alig felét sikerült elolvasnom, de megkedveltem nyomozónkat. Most az online társkereső csalások köré épül a krimi. Nem mellékesen hangsúllyal jelenik meg az emberi tényező, ezt állítja a cselekmény középpontjába. Agyafúrt, ravasz elkövetők, pörgős és jól felépített cselekmény jellemzi a sorozatot.


                      

Most sincs másképpen, a mozgalmas, jól felépített cselekmény, jól kitalált és hihető háttérrel bír. Roy és csapata mindent megtesz, hogy elfogja a rosszfiúkat. Ez a mese az internetes párkereső oldalak árnyoldalait mutatja meg. Az úgynevezett "romantikus csalásokról", ellopott személyazonosságokról és komoly átverésekről szól a háttér. Ez üdítő és szórakoztató, de elgondolkodtató is. A szerelem mint tudjuk sötét verem, és vak is... Erre épül a nagyon is mai, életszagú cselekmény. 

Sok magányos, idősödő férfi és nő figyelemre, szeretetre, társra vágyik szerte a világon. Sajnos vannak, akik visszaélnek és kihasználják ezen emberek társtalanságát, naivitásukat, aminek során bizony súlyos pénzösszegek cserélnek gazdát. A lenyomozhatatlan bankszámlákról a pénzt már visszaszerezni lehetetlen vállalkozás. A tönkretett életek sora gyilkosságokhoz vezet, árulás és összetört szívek szövevényébe csöppenünk. A háttér egészen a ghánai gyerekkatonák történetéhez nyúlik vissza. Mi tesz valakit gyilkossá? Nem kispályás gonosztevőkről van szó, a tudatos "lehúzások", jól szervezett bűnbandát takarnak. A végső események végül olyan fordulatot vesznek, ahol az író morbid humora is megcsillan. Előrevetítve a következő lehetséges rész témáját. Úgy érzem most is többet kapunk pusztán egy izgalmas, szórakoztató nyomozásnál.


Ebben a részben Roy Grace és társai megpróbálják megakadályozni a további igen komoly veszteségeket. Roy remek karakter, aki elhívatott és komolyan veszi a munkáját. A fejezetek többsége rövid, ahol a nyomozó magánélete is fontos szerepet kap. Roy életét a kamaszodó gyermeke mellett egy idióta, hataloméhes főnök is nehezíti. A sűrű és összetett történet nagyon megragadott, nehezen tudtam letenni. Az előző részben megismert profi bérgyilkos és az elkövetők macska-egér párharca mellé az izgalmakhoz egy James Bond-szerű magánnyomozó ad segítséget. Briliáns thriller, ahol a történet váza igazán izgalmasra sikerült, élő, valós problémát tárgyal. Az áldozatok száma egyre nő, és a becsapottak között egy nyugdíjas rendőr is feltűnik, aki nem hagyja magát. Ehhez tökéletes társra akad. Kedvelem Peter James stílusát, ahogy profi módon fűzi egybe a szálakat. Az egymással összekapcsolódó eseményekben az emberi tényező is fontos alap lesz. A színes karakterek mellett ez a történet motorja. Peter James megmutatja a lelki vívódásokat mind az elkövetők, mind az áldozatok részéről. Olvasmányos, szórakoztató, váratlan fordulatban gazdag krimi sok akcióval, ami önmagában is megállja a helyét.




ITT rendelhető a krimi kedvezménnyel!



  

Peter James: (1948. augusztus 22 - Brighton) angol író. 26 filmforgatókönyvet is írt már, a 38 regénye mellett. Több díjat nyert velük, köztük a Brit Krimiírók Szövetségének Gyémánttőr-díját is.

A Roy Grace sorozata 37 nyelven, 20 millió példányban kelt el világszerte.











General Press, Budapest, 2021
puhatáblás · ISBN: 9789634525196 Fordította: Kiss Ádám

Ki mint vet

Hjorth & Rosenfeldt: Ki mint vet
(Sebastian Bergman 7.)




                                                             

"Érdekes fordulatokat hoz az élet."



Michael Hjorth és Hans Rosenfeldt a kedvenc skandináv krimiszerzőim közé tartoznak, itt és most újra bebizonyították, mennyire profik. Ha ez eddig még nem derült volna ki a sorozat kedvelőinek. Kétségtelen, hogy egy sorozat esetében akadhatnak gyengébb részek, előbb-utóbb a lendület megtörik, elfogy az eredeti ötlet, jönnek a panelek. A Sebastian Bergman kriminálpszichológus főszereplésével íródott sorozat utóbbi két részét a melléktörténések, a Billy körüli bonyodalmak éltették, vitték tovább. Még mindig A tanítvány és a Néma lány a két legerősebb része ennek sorozatnak. Nagy izgalommal és kíváncsisággal vettem kézbe a hetedik részt.


       

Itt és most sem kell véres, akciókrimi történetre gondolni, egy remekül ábrázolt, lelki folyamat részese lehet az olvasó. A két szerző megmutatja tudása legjavát. Azaz: hogyan lesz egy átlagos, közepes, panelekből összedobott krimiből izgalmas, fordulatos emberi dráma. Ez egy olyan teljesítmény, ami teljesen lekötött, vitt magával. Az egy nagy rejtély előttem, hogy két szerző, hogyan tud ennyire kerek, működő történetet írni. Itt gondolok akár Keplerékre is. 

A befejezésre itt és most egy olyan meglepő ötletet dobtak be, ami miatt a nyolcadik, a sorozatzáró részt máris olvasnám. A spoiler miatt nem nagyon mennék bele részletekbe, legyen elég annyi, hogy egy elég izgalmas, de nem túl érdekes kezdés után ami a dramaturgia része, egy afféle Bonnie és Clyde-féle bosszútörténet a nyomozás háttere. Az osztálytalálkozó véres hadjárata azonban csak keret...

Az írók stílusa, történetmesélési módja és a krimi dramaturgiája tökéletes. A szerzőpáros tökéletesen hozta a formáját. A gyorsan megoldódó ügy, ami inkább csupán ok volt ez esetben, már Billy múltjához vezet a cselekmény. A fiú elméjébe, lelkének sötét bugyraiba láthatunk bele. A szálak felfejtése több apró véletlennek köszönhetően indul be. Itt pörögnek fel az események, látványos emberi sorsok villannak fel. A leváltott egykori nyomozó-csoportvezető, Torkel alkoholizmusba fulladó egyéni tragédiája mellett megismerhetjük a nagypapává lett Sebastian próbálkozását egy nyugodtabb életre. Ezt főleg a hároméves, imádott unokájának köszönheti, ám magánélete Ursulával is rendeződni látszik. Vanja, mint új főnök igyekszik, de nem remekel, nehezen birkózik a feladatokkal. Sem mint főnök, sem mint anya nincs a helyzet magaslatán. 

Billy pedig... nyomon követhetjük lelki kínlódását a fel-feltámadó szenvedélyével, ami egy komplex és meglepő történet egy sorozatgyilkosról. Bár Billy igyekszik elfojtani, tudatában van őrületének, de igazából nem tesz ellene. A nyugodt és boldog élete egyre távolabb kerül, pedig rá is a családos apák feladata vár. Felesége ikerszülése közeledik, azonban a múltból felbukkanó csontváz mindent felkavar. Na, innentől nem tudtam letenni a krimit! A beláthatatlan események sodra visz magával mindenkit. Imádtam az apró és meglepő csavarokat, az emberi érzelmek csúcsrajárnak. Torkel és Sebastian összefogása alaposan, nem várt módon felkavarja az állóvizet. 

"Nehéz, csaknem lehetetlen elhinni, hogy egy ember, akinek nagy vonalakban ismerni véljük az életét, valójában teljesen másvalaki."


Lélektani dráma ez a javából, ahol a látványos és izgalmas befejezés többszörösen meglepő eredményt hoz a szereplők életébe. Komoly, sorsfordító, egyéni emberi drámák sorozata ez a rész. Feszült és izgalmas nyolcadik rész várható megoldásnak. Az olvasmányos, gördülékeny történetet Dobosi Beáta nagyszerű tolmácsolásában olvashatjuk.

A Sebastian Bergman sorozat előző részeit több mint 5 millió példányban adták el, ami 34 nyelven jelent meg világszerte.


ITT rendelhető kedvezménnyel a krimi! 


      

Michael Hjorth 1963-ban született, producer, rendező és forgatókönyvíró. Az ő nevéhez fűződik például a Henning Mankell regények megfilmesítéseihez írt forgatókönyvek.
Hans Rosenfeldt 1964-es évjárat, szintén forgatókönyvíró, valamint Svédország-szerte ismert rádiós és tévés műsorvezető. Előző közös munkájuk az Ingovány 2012-ben került a hazai könyvesboltokba.






Animus, Budapest, 2022
352 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633249505 · Fordította: Dobosi Beáta

Az egyszerű élet művészete

Shunmyo Masuno: Az egyszerű élet művészete

100 zen gyakorlat a szebb és nyugalmasabb hétköznapokért



                                                            

A gyönyörű és igényes kivitelű kötet rövid, olvasmányos, egyoldalnyi fejezetekből álló, buddhista tanácsok gyűjteménye. A kötet 100 rövid és látszólag egyszerű, ám hasznos szellemi gyakorlatot és tanácsot ad, ezeket beépíthetjük a mindennapjainkba. Shunmyo Masuno egy zen buddhista templom főpapja Japánban, díjnyertes kerttervező gondolataiból apró, de jelentős változásokat vihetünk véghez életünkben, gondolataink átrendezésében. A felpörgetett, modern világ forgatagában kell egy kis lelki béke, megnyugvás, néhány perc lassítás.

        

Masuno világszerte oktatja a zen kerttervezés művészetét, ami jóval több a természet szereteténél, a kövek és növények esztétikus elrendezésénél: spirituális jelentőséggel bír. Erre a Japán életmód, gondolkodás jó példa, de kis odafigyeléssel elsajátíthatunk ebből néhány számunkra is fontos dolgot. Ezeket beépíthetjük életünkbe, gondolkodásunkon változtatva elérhetünk jó eredményt. Shunmyo Masuno több évszázados bölcsességekre támaszkodva világos, gyakorlatias, könnyen átvehető leckéken alkalmazza a zen lényegét a modern életbe való átültetését tanítja meg. Masuno útmutatójának segítségével mindenki birtokolhatja az elme gyógyító erejét. Ezek a gyakorlatok egyszerűek, viszonylag könnyen végrehajthatók és hatékonyak. Ez egy csodálatos könyv, világos és tömör, évezredes jó tanácsok gyűjteménye, afféle füves könyv. 




Az inspiráló gondolatok, magyarázatok hasznosak és fontosak lehetnek a rohanó, felgyorsult életünk tartalmasabbá tételéhez. Igazán jó gondolatok, leleményesen egyszerű bölcsességek a zen-buddhizmus alapvetéseiből gyökereznek, amiből néhány még ismerős is lehet. Mindenképpen érdemes lassan, elmélyülve olvasgatni, hiszen alapból használható tanácsokra lelhetünk. Ezek a praktikus gondolatok, életvezetési ötletek négy részre bontva adnak megfontolandó ötleteket életünk javításához. Apró, ám hasznos lélekerősítő változások ezek. Kifejezetten tetszettek a következő ötletek: Kelj fel 15 perccel korábban, hagyj időt az ürességre. Tervezd meg a napi rád váró feladataid, igyál egy jó kávét, de ne rohanj, élvezd az ízét. Azt szerintem mindenki tudja, ha körülöttünk rend van, akkor belül a lelkünkben is az van. Dobd ki, amire nincs szükséged! Ne pazarolj, ne vásárolj feleslegesen, csupán azt, amire valóban szükséged van. Adj időt az evésre, figyelj a körülötted élőkre. Egyszerű és mégis néha bizony nehéz a Légy pozitív gondolat alkalmazása vagy a jellemzően állandó panaszkodás az időjárásra. Az elfogadásban ez is segíthet, örülni és értékelni az évszakok változásait, a természet szépségeit meglátni magunk körül. 

         

A könyv elgondolkodtató összefoglalóval kiegészülve zárul. Ajánlom mindenkinek, de a mentális betegségben szenvedőknek kifejezetten hasznos lehet. Számomra Masuno szavai empátiával és értelmes tudással ötvözve világítottak rá apró, ám fontos lehetőségekre egy jobb, minőségibb életre. 

Az üzenet egyetemes, és mindenkinek szól, aki bölcsességre vágyik, egy tömör útmutató az élet fontosságához. A csodálatos illusztrációk már önmagukban is megnyugtatják a zaklatott lelkű olvasót, némi meditációra késztetnek. Az életmódváltás nem nehéz, csak el kell kezdeni és hinni benne!

ITT tudod a kiadótól megrendelni kedvezménnyel a könyvet! 

      

Shunmyo Masuno egy négyszázötven éves zen buddhista templom főpapja Japánban, és díjnyertes zen kerttervező, aki világszerte kap megbízásokat ügyfeleitől. Japán egyik vezető művészeti iskolájában környezettervezést oktat. Számos helyen adott már elő, egyebek között a Harvard Egyetem dizájntovábbképző szakán, továbbá a Cornell és a Brown Egyetemen. Könyve elméletek helyett praktikus, egyszerű gyakorlatokat ajánl: tanácsaival apró lépésekben, finoman hangolja át a gondolkodásunkat.

XXI. Század, Budapest, 2021
224 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635680887 · Fordította: Laik Eszter

Fehér virágok

 Sissel-Jo Gazan: Fehér virágok

                                                        

A Fehér virágok történettel Sissel-Jo Gazan egy generációs regényt alkotott, egy krimi rejtélyét felhasználva. A családi krónikát megismertető kalandos élettörténetével, egy súlyos és fontos, megrázó tartalmat szőtt bele regényébe. A gyermekek elleni erőszak, a bántalmazás témája egy felháborodott, társadalompolitikai kérdésekkel megtűzdelt, nagyívű regényt eredményezett.

Sissel-Jo Gazan mindhárom idehaza megjelent regényét olvastam, a Margó fesztiválon személyesen is volt szerencsém találkozni vele. Egyedi írásmódja, történetvezetése most sem okozott csalódást. Újra megírt egy olyan regényt, amelyet örömmel olvastam a nehéz téma ellenére is. Elkapott, végig vitt magával az olvasmányos történet. Tetszett a stílusa, a cselekmény felépítése és ahogy a sok színes karaktert mozgatja. Érdekesség, hogy a Tintagomba egyik főhőse itt is feltűnik.

Bettina eltűnésével indul a történet. A kamasz lány egyszerűen nyom nélkül eltűnik a kis dán szigetről. Ezt ugyan én magam sem hittem, azonban aki szimplán kriminek olvassa csalódni fog. A regény semmihez sem hasonlítható, különleges irodalmi csemege. Itt nem a véres cselekmény van a középpontban, hanem egy gyengéd és szeretetteljes családi történet, ahol drámából is kijut. Mégsem csak családregény csupán a sűrű és összetett, sok szereplős történet.

Élvezettel olvastam Jennyről, aki a mesélőnk és tarka családjáról. A regény végig lendületes, a szereplők jó része kedvelhető, Sissel-Jo tényszerűen közli, szerencsére nem megy mélyen a drámai részletekbe. Még így is döbbenetes, ami kibontakozik a gyerekek életét megnyomorító felnőttekről. Olyan váratlan gyomrost kap az olvasó, hogy csak néz elképedve,milyen gonosz, aljas tud lenni az ember. Kihasználva a védtelen gyermeki ártatlanságot, amivel egy életre szóló terhet, keresztet tesz kis szereplői vállára. Ezt cipelni, feldolgozni lehetetlen.

Jenny Samso szigetén nőtt fel, itt él édesanyjával, aki tetoválóművész, valamint nagybátyjával és nagyapjával. Jennyt magát is érdekli a botanika, mert dédapja híres dán botanikus volt, és örökölte ritka és nem utolsósorban a mérgező növényekből álló hatalmas gyűjteményét. Ennek fontos szerepe lesz a későbbiekben. Gyönyörű tájleírásokat kapunk, szívmelengető volt olvasni ezeket a botanikával kapcsolatos, lírai részeket. Megismerjük a sziget gazdag növényvilágát, ami a címre is utal.

                          

A történések tehát a 17 éves Bettina eltűnésével veszik kezdetüket, ami a zárt kisközösséget erősen felzaklatja.Természetesen a szigeten mindenki erről beszél. Jenny szeretett unokatestvére, Tessa közel állt a lányhoz, és egy nap elárul Jennynek egy elviselhetetlenül súlyos, sötét titkot. Jennynek most először vannak titkai az anyja előtt, de hirtelen rájön, hogy az anyjának is vannak titkai. Ezzel hazugságok egész láncolatát indítják el. Jenny rájön, hogy többet örökölt dédnagyapjától, mint egy régi, gyönyörű herbáriumot, mert van tehetsége a rajzoláshoz, és az egyetem Növénytani Tanszékén kap rajzfeladatokat. Azt is felfedezi, hogy megalkuvást nem ismerő igazságérzetét és olthatatlan bosszúszomját is örökölte anyjától. A családtörténet nem nélkülözi a humor és irónia eszközeit sem.

A könyv lapjain egy szókimondóan erős társadalomkritikai hangvétel is meghúzódik. Rávilágítva olyan súlyos, komoly problémákra, mint a családon belüli erőszak, pedofília, kábítószerek, kamaszok út és helykeresése, a barátság ereje vagy a társadalomba való beilleszkedés. A szülői felelősség árnyékában a maguk útját járva igyekeznek megváltoztatni a világot, ahogyan a kamaszoktól elvárható. Olvashatósága ellenére is ez egy nehéz történet, az emberi reakciók, drámák fordulatos és szövevényes elegye. Az igazság bizony brutális és fájó valósága letaglózó. Sissel-Jo Gazan természetes módon mesél, végig érdekfeszítő, leköti a figyelmet. Az külön érdekesség, hogy az írónő személyes szálat is beleépített a történésekbe, ahogy ez az utószóból kiderül.

Jól oldja, színesíti a cselekményt a tetoválóművészet hagyományainak bemutatása. Palle papa alakja szimpatikus, laza figura, aki mégis jól ismeri az életet. A szabad élet szemlélete mellett olyan kérdéseket tárgyal a regény, amire választ keresve elgondolkodhatunk. Izgalmas karaktereket, érdekes sorsokat ismerhet meg a sokrétű történetből az olvasó. Mindezt a '90-es évek Dániájában, kiemelkedő zenékkel aláhúzva. Persze Bettina sorsára is kapunk választ a jól megírt regény végén. Köszönet a Jaffa Kiadónak és Sulyok Viktória fordítónak az olvasás élményét. 


A regényt kedvezménnyel ITT megrendelhetitek! 

     

Sissel-Jo Gazan: (1973) napjaink egyik legsikeresebb és legelismertebb dán regényírója. Gyerekkorában édesanyjával három éven át utazgatott a Földközi-tengeren, élményeiket levelekben osztották meg ismerőseikkel – innen ered a történetmesélés iránti szenvedélye. Végzettségét tekintve biológus, sokáig tudományos kutatóként is dolgozott. Műveinek témáját elsősorban a természettudomány izgalmas, versengéssel és hatalmi harcokkal teli világából meríti, könyveit ma már közel húsz országban adják ki. A The Guardian a „skandináv noir” műfaj egyik legjelentősebb képviselőjének nevezte. A dinoszaurusz tolla és a Tintagomba című regénye, itthon is nagy sikert aratott.



Jaffa, Budapest, 2021
486 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634755111 · Fordította: Sulyok Viktória

Volt egyszer egy Hollywood

Quentin Tarantino: Volt egyszer egy Hollywood





                                                              

Tarantino nagyszerű filmjére épülő regénye működik, cselekménye vitt magával. Azt az elején elmondanám, csak aki látta és szerette a filmet annak lesz igazi élmény olvasni ezt a könyves hátteret. Az olvasó gyorsan rááll a sajátos nyelvezetére, így azonnali hozzáférést kap a történethez. Tarantino személyes (szerelmes) vallomása ez a regény a korszakról, sztárjairól, zenékről, hippikről, arról, amit mára legendás múltnak hívunk. A filmváros aranykora elevenedik meg előttünk látványos képeivel, varázslatos hangulatával. A Volt egyszer egy Hollywood egy időutazás. 1969 forró nyarán játszódik Los Angelesben. A cselekmény hátterét Hollywood leghíresebb gyilkossága, Sharon Tate és barátai meggyilkolása adja. Azonban ahogy a film esetében is, nem erre van kihegyezve a történet.  


        

Tarantino Hollywoodja, az egymást keresztező életek és pótolható emberek Hollywoodja. Tarantino szenvedélye segít megérteni a főszereplők gondolatait, érzelmeinek mozgatóit. Ami a filmben két szereplő összenézése, itt egy fejezetnyi történet, gondolatok, érzelmek hullámzása. Olyan részletgazdag, az érzelmek burjánzása a könyv a sok melléktörténettel, amit a film egyszerűen nem is tudna visszaadni.

A karakter- és történetfejlődés mesteri, ahogyan egyértelmű főhajtással elismeri Roman Polanski zsenialitását, meghatározó filmjeit. Kielemzi a Rosemary gyermeke, Vámpírok bálja vagy a Kés a vízben hátterét, jelentőségét, sikerének titkát. A feltörekvő és tehetséges, ifjú és bájos Sharon Tate (Margot Robbie) hamvas ártatlanságát is látja maga előtt az olvasó. A Sharon Tate-ügy egy korszak szomorú és döbbenetes végét jelezte. A Manson-család megölt egy angyalt.

Charles Manson zenei törekvéseiről olvasni meglepő volt. HA ugye sikeres rock-sztár lett volna belőle, nem így történik semmi... azonban a sors forgatókönyvében nem ez volt megírva. A hippi -kultusz, Manson társai jól illeszkednek ebbe a még idilli helyzetbe. A szerző személyes történetszála fut végig a regényen, bravúrosan montírozza egymásra a múlt és a jelen síkjait, magával ragadó és izgalmas, látványos történetet bontva ki, ami megállíthatatlanul rohan a meglepő végkifejlet felé. Tarantino ahogyan a filmben, a befejezéssel itt is meglepi az olvasóit.

A könyv jó olvasmány, érezhetően nagy alázattal, szakértelemmel, igazi filmrajongói szemmel és ismerettel írta meg a fejezeteket Tarantino, sok-sok háttér információval megtűzdelt sztorik ezek, olvasmányos stílusban. Élvezettel merültem el a spagetti-westernek világában, hiszen már a cím is tisztelgés Sergio Leone előtt. Jó volt olvasni a lecsúszott sztár, Dalton és a kislány, Trudi kapcsolatát, okos meglátásait, ami a filmnek is egyik erénye volt. A könyvön végighúzódó Steve McQueen-szál is igen figyelmet érdemlő. 

   

A mesterien összedolgozott, több párhuzamos, de egymást keresztező történettel, előbb a film gerincét adó eseményeket bontja ki, majd kikerekedik az, ami nem fért bele a filmbe. Sokkal több van ebben a történetben, mint amit a film megmutatott. Aki szerette a filmet, ezt is fogja, hiszen informatív és mozgalmas, olvasás közben pörgött a fejemben a film. Az élet még Hollywoodban sem csak fekete-fehér. Izgalmas és színes volt az alkoholista sztárok, írók arcképcsarnoka, a szédítő hollywoodi karrierek titkait, árnyoldalait megismerni. 

Megelevenedik a mára lecsúszott, egykor jobb napokat látott Rick Dalton (Leonardo DiCaprio) és kaszkadőre, Cliff Booth (Brad Pitt) barátsága, annak háttere. Ez az igazi fő történet a könyvben is,  megtudjuk, hogyan lett özvegy Cliff, vagy a harci kutyájának sorsát, aki a filmben is többször feltűnik és jelentős szerepet kap a végén, de Cliff és Bruce Lee bunyója is mélységében teret kap a lapokon. Számtalan film, sorozat és meghatározó hírességről olvashatunk, kiderül mi is a különbség a tévésztár és a filmsztár között, illetve mennyire könnyen lehet lecsúszni. A könyv tele van kis filmes háttérrel, zenés vagy irodalmi utalásokkal, amiket elsőre nem is biztos, hogy azonnal jellemző kordokumentumként értelmez az olvasó. Tarantino önfeledten sztorizik, egy valódi ódát készített Hollywood elveszett ártatlanságáról, élvezettel mesél. Élmény volt olvasni, ahogyan a filmet is szerettem, jó kis időutazás volt ez. A sok humorral megírt, szókimondó párbeszédeit a korszakról érdemes elolvasni minden filmrajongónak. Jól szórakoztam, biztosan újranézem a filmet is hamarosan. Ami még sokat emel a történeten az a gördülékeny, kiváló fordítás Sepsi Lászlótól.


ITT kedvezménnyel lehet a tiéd a regény! 

                

Quentin Tarantino forgatókönyvíró, rendező, színész. Kétszeres Oscar-díjas, olasz származású amerikai producer, az amerikai független film legnagyobb hatású alakja.
Született: 1963. március 27. (Amerikai Egyesült Államok, Knoxville, Tennessee)



Helikon, Budapest, 2021
430 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634797487 · Fordította: Sepsi László

Restaurant, Hungary

Kordos Szabolcs: Restaurant, Hungary
Új fejezetekkel



                                                       

Kordos Szabolcs könyvsorozata azt adja, amit ígér: szórakoztató riportkötet a vendéglátósok világáról, bepillantás a kulisszák mögé, kiegészítve a világjárvány hatásaival.

Az olvasmányos riportkötet olyan meglepő és érdekes sztorik gyűjteménye, ahol váratlan dolgok derülnek ki, amire a kedves vendég nem is gondolna. Elgondolkodtató, hogy mennyi mindent még csak nem is sejtünk, ami a konyha mélyén történik. Tetszettek a történetek, amiket megosztott a könyvében, mindegyik az emberről mesélt. A séfek, pincérek világát is megrázta a világjárvány. Ezek a kiegészítő részek különösen tartalmasak és a helyzetkezelésről, emberi tényezőkről adnak képet. Ahogy az életben is, van aki jól járt, van, aki elbukott.

Érdekes volt olvasni a különböző vendéglátóhelyekről, kifejezetten széles a merítés. Számomra a csúcsgasztronómiát képviselő fine-dining éttermek és a Michelin-csillag története, háttere volt meglepően eleven, színes. Olyan érdekességeket tudhat meg a kíváncsi olvasó, amit talán nem ismer. A menő belvárosi bisztróktól az ázsiai-kínai éttermek világa kel életre az olvasó előtt. Akad meglepetés, néhol csak kapkodtam a fejem... akkor most tradicionális kínai étel az, amit rendelek, avagy ez egy speciális változat csupán? A hazai konyhaművészet igazi gasztroforradalmon esett át az utóbbi években, erre is hoz példát a szerző. A népszerűvé lett tv-s főzős műsorok hátteréről is megtudhatunk néhány izgalmas információt. Olyan féltett titkok és esetekről mesélnek a megszólalók, amit nem szívesen osztanak meg a vendégekkel. Tetszett még a kommentfolyam, azaz mennyire befolyásolja egy étterem megítélését a vendégek bejegyzései. Elég elképesztő dolgokra derült fény ebben a fejezetben is, ahogy a Felturbózva - a drogok már a spájzban vannak részt is döbbenetes volt olvasni. Valós háttér, hiszen elég kevés lehetősége van a vendégnek ezeket a kulisszatitkokat meglátni. Trükkök, mesék, vicces vagy éppen fájdalmas valósága keveredik a lapokon.

Azt is kiemelném, nem ragadt le a szerző csak Budapest viszonylatában, kitekint egy picit vidékre is. Így átfogóbb, árnyaltabb képet fest a vendéglátósokról, családi éttermekről, a pandémia okozta fejetlen intézkedésekről. Az ebből eredő kialakult bizonytalan állapotokról több olyan történet van, ami ad okot gondolkodni. Futárok, borravaló és környéke, magyaros mentalitás... a magyar ember úgy tűnik, valóban megtalálja a kiskapukat, illetve az a jó étterem, ahol sokat lehet enni, nagyok az adagok.

Természetesen a hazai és nemzetközi politikusok, sztárok is megjelennek a könyvben. Arról sokat olvashatunk, ha nálunk forog egy amerikai film. Azonban a stáb és a sztárok étkeztetése több mint komoly kihívás sok esetben. Will Smith vagy Schwarzenegger történetei színesítik a kötet ezen részét, de a Putyinnak főzni is igazi már-már borzongató látványkonyhamese volt. Vagy kissé bizarr valóság. Érdeklődéssel olvastam ezeket a részeket, hiszen Kordos Szabolcs ügyelt a részletekre, nem bulvárszintű beszámolók ezek. Az élet írta sokszor vicces és tanulságos valósága, amiről most többet is megismerhetünk.


ITT lehet tiéd kedvezménnyel a kiadótól a kötet! 



   

Kordos Szabolcs író, szerkesztő-újságíró mindössze 15 éves volt, amikor először besétált egy napilap szerkesztőségébe; azóta dolgozott a Mai Napnál, a Színes Mai Lapnál és a Magyar Hírlapnál, valamint az Egyesült Államokban, ahol elnyerte Arizona állam sajtódíját. Jelenleg a Vasárnapi Blikk vezető szerkesztője. Élt Dél-Amerikában, volt kommunikációs munkatárs a repülőtéren, és utas sok-sok taxiban. Szórakoztatóan tényfeltáró sorozatának első kötete, a Luxushotel, Hungary a hazai ötcsillagos szállodák titkokkal övezett világába kalauzolta el az olvasókat.




XXI. Század, Budapest, 2021
304 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635681792

Presser könyve 2.

 Presser könyve 2.

                                             

“Amíg te játszottál a téren, én billentyűket gyúrtam egy zongorán.”


     

A második könyv is egy meglepően eredeti memoár, sztorigyűjtemény, nagyszerű folytatás. A történetmesélés módja megegyezik az elsőnél tapasztalt módszerrel: az a koncepció, hogy nincs koncepció. Presser csapongva emlékezik, amit élvezet olvasni. Van stílusa és humora, főleg, hogy számtalan érdekes és új információkat kap még a korszakot jól ismerő, tapasztalt rockrajongó is. Ez nem csak a saját és az LGT pályaképe, ez a magyar rock történelme is szemelvényekben. Sok esetben érdemes a sorok között olvasni, a lényeg éppen az, amit nem ír le... Tetszettek ezek a részek, utalások, finoman pikirt beszólások. Erdős doki itt is szerephez jut, sőt, némi kései elismerést is kap. 

      

Presser egy ikon a hazai zenei életben, két lábon járó rocklexikon. Érezhetően végig őszintén mesél, ahogy ő látta, megélte. Ez az ő könyve, személyes története, ahol Barta és Somló vagy Mihály Tamás emléke hangsúlyos, hiszen ugye, mi Jóbarátok vagyunk.Izgalmas és eredeti a Barta - Karácsony vagy a Laux - Solti párhuzam, ami az LGT megszólalását erősen meghatározta.

Valahogy mindig is többre tartottam az LGT és Presser munkásságát, mióta először hívtak, menjek ki velük a hegyoldalba... bár még csak tizennégy voltam, de rögtön felültem erre a Zenevonatra. Pedig hol volt még a Fiú, La Baletta No. 2, a Rozsdás szög vagy a 424-es csatahajó? Közelebb állt hozzám mint a naagy Omega, ahol a füst, fényorgia elvitte a hangsúlyt a szövegekről és a zenéről, valahová az űrbe. Látvány volt az LGT-showk esetében is, de a tartalom is fontos maradt. Pazar képek, iratok, különleges, sosem látott fotók és a QR-kódok adnak extra tartalmat a könyvhöz.

Izgalmas volt olvasni egy-egy dal, lemez elfogadtatása és kiadása körüli "párt-rituálét". Ez volt anno a "komcsizmus". Aki élt akkor, tudja, aki még nem, most megtudhatja. Megismerhetjük, hogyan születtek a lemezek, hogyan működött a cenzúra. Öröm volt a Loksi album keletkezésének hátterét olvasni, amihez sok jó emlék fűz engem is. Fontos és színes ez a könyv, kiváló kordokumentum. A lapokon életre kel a múlt, a hazai zene története ez a javából. 

   

Számtalan adalékkal, háttérrel a legvidámabb barakk érzettel megspékelt korrajz. Olvashatunk szakmai titkokat a koncertekről, de a sok díj, letiltás háttere mellett a ma már középkorúvá érett Gyöngyhajú lány is kapott egy teljes fejezetet, benne a Kanye West perrel.

Mindezek mellett a személyes részek teszik igazán egyedivé a könyvet. A Klauzál téri Nagycsarnok és az édesapa alakja, majd az édesanyja Elvirka emléke, ami végig kíséri a koncert és lemezkészítés fázisait. Megindító egyszerűséggel, érezhető ragaszkodással írja meg ezt a kivételes anya-fiú kapcsolatot.


    

Presser a magyar könnyűzenei élet egyik legnagyobb alakja, aki olvasta az első részt ki ne hagyja a folytatást, megéri, nem fog csalódni! Sőt, még olvastam volna tovább, bár lenne egy harmadik rész, mondjuk "ami az előzőekből kimaradt" címmel. Hatalmas ívet futott be a zenészpálya, emlék, történet bőven akadna még. 

A Vigszínház zenei élete is természetesen megelevenedik. Ha valakinek eddig nem lenne egyértelmű: a szerző és a ZENE, kezdetektől megbonthatatlan kapcsolatát a könyvből megismerheti. Presser szenvedélye a ZENE, sőt maga Presser "a" ZENE.

Itt most a kollégákról is bővebben mesél, Komár sikereinek hátteréről, hogyan lett belőle a "magyar Elvis", de Zorán pályaképe is megelevenedik aprólékosabban, a vele és Dusánnal való közös munka kap hangsúlyt, de kitér a Ruzsa Magdival és Oláh Ibolyával való közös alkotásokra is. Izgalmas volt a zenekar életét meghatározó tagcserék mögé látni. Néhány ikonikus sztártalálkozásba és fesztiválkaland is megidéződik. Mondhatom ez tényleg színtiszta, szentimentális rock and roll a javából.

      

Egy legendás életút színes és izgalmas képeit olvashatjuk. Presser "kézen fog" és egy újabb "nagy utazás"-ra viszi az olvasót. Száguld a Zenevonat, a megállókban kultikus dalok, kollégák tűnnek fel. A pályáját tekintve szakmailag és emberileg is példakép lehet a fiataloknak. Élmény volt a sok-sok remek és meglepő sztorit olvasni, kicsit belelátni Presser emlékeibe. Az olvasó bepillanthat a rockzene hazai kulisszái mögé, a szerző szemüvegén keresztül. Olvashatunk NDK-s és amerikai koncertekről, angol lemezkészítésről,emlékezetessé lett lengyel, román, vagy szovjet turnékról, ahol a zenekar szinte kiszolgáltatottja volt a rendszernek, csak másodlagos volt az állami "zeneértők" játékszereként. Milyen is volt, mikor évek múlva "Megjött Moszkvából a csomag"...

Az első könyvről IDE kattintva olvashatod az ajánlóm! 

"Azt mondták, a második sokkal nehezebb lesz.
Az biztos.
De én nem ijedtem meg.
Mert ez a könyv nem a második,
hanem az első könyv második fele.
Nem is „ugyanolyan”. Ugyanaz.
Csak egy évvel később lett kész." 

ITT tudod megvásárolni kedvezménnyel a könyveket! 

            

Presser Gábor (Budapest, 1948. május 27. –) Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas magyar előadóművész, zeneszerző, zongorista és énekes, érdemes művész. A Locomotiv GT együttes tagja, a Vígszínház zenei vezetője, a magyar könnyűzene kiemelkedő személyisége. az LGT dalainak nagy részét ő írta, egyedül és társszerzőként egyaránt. Legismertebb szerzeményei: Ringasd el magad (1973), Kék asszony (1973), Szólj rám, ha hangosan énekelek (1975, ezt eredetileg Kovács Kati vette fel), Neked írom a dalt, Fiú (1975), Egy elfelejtett szó (1975), A Kicsi, a Nagy, az Arthur és az Indián (1976); A rádió (1977), Jóbarátok vagyunk (1977), Nem adom fel, Embertelen dal,  (1978), Boksz (1980), Zenevonat (1980) Éjszakai vonatozás  (1984).






Helikon, Budapest, 2021
436 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634796541

A ​tizennégy karátos autó

Rejtő Jenő: A ​tizennégy karátos autó



                                                    

Rejtő Jenő munkásságát felidézve tekintsük át életét, ami legalább olyan mozgalmas és fordulatos, mint regényhőseié. P. Howard álnéven megjelent könyveivel máig az egyik legkedveltebb magyar író, akit én még kamaszként a Füles képregényeivel fedeztem fel. Volt egy meghatározó, korai szakasza életemnek, amikor minden fellelhető könyvét végigolvastam, némelyiket többször is. Mennyire hálás szívvel gondolok arra a nyárra, amikor anyám barátnőjének férje kezembe nyomta az első Rejtő-könyvet... amit számtalan másik követett. Albatrosz-sorozat forever!

                   

Rejtő Jenő alias P. Howard neve erősen kapcsolódik a képregények miatt Korcsmáros Pál grafikushoz. Neki sikerült igazán eltalálni a figurákat és átültetni a poénokat. 14 regényéből készült képregény. Rejtő Jenő halála, majd a háború után csak a feketepiacon lehetett hozzájutni könyveihez, gyakorlatilag aranyáron. A hatvanas évek elején kezdték újra kiadni műveit, hatalmas sikerrel.
Rejtő Jenő (született Reich Jenő, Budapest, 1905. március 29. - Szovjetunió, 1943. január 1.) (írói álnevei: P. Howard, Gibson Lavery) magyar író, akinek már az élete is legalább olyan izgalmas és színes volt, mint regényhőseié. A drámai vég oda nem illő módon, rendkívül fiatalon, idő előtt és méltatlanul zárta le életét. 37 éves korában munkaszolgálatosként halt meg (fagyott halálra) Oroszországban. Háttér: 1942-ben a nagykátai kórházból betegen viszik el a nyilasok, így kerül Jevdokovóba.

                      

Életművét manapság már az irodalmi körök is nagyra értékelik, Ő volt a ponyva királya, a magyar szórakoztató irodalom népszerű képviselője és megújítója. Az 1930-as évek elején kabarédarabokkal és bohózatokkal jelentkezett a pesti színpadokon. A pesti színházi élet ismert alakja volt, barátság fűzte a kor jelentős művészeihez, így például Karinthy Frigyeshez, Kabos Gyulához, Salamon Bélához, Latabár Kálmánhoz. Kiadói nyomásra álnéven publikál (noha minden vágya, hogy saját nevén ismerjék el – sovány vigasz, hogy néhány kötetben P. Howard fordítójaként tüntetik föl), akárcsak a kor legtöbb ponyvaírója. A (napjainkig élő) általános elvárás/babona szerint a hazai közönség kevésbé vevő magyar (nevű) író művére. 1938-ban lát napvilágot A fehér folt c. pengős P. Howard regény.
Sajátos stílusa valóban utánozhatatlan, egyéni, groteszk, leleményes nyelvi humor, „váratlan abszurd fordulatok, szürreális, gyakran kispolgári figurák és a társadalom fanyar humorba csomagolt kritikája” jellemezte.  

                                     

A pesti (zsidó) humor volt az igazi közege, az a sajátos pesti humor nevelte, amelyben elkeveredik a cinizmus, az öngúny, a csattanóra élezett vicc, a felismert hibák némiképpen megbocsátó kifigurázása, és egy életszerető törekvés a valóság sötét és súlyos óráinak könnyebb elviselésére.
Legnagyobb sikerei: Vesztegzár a Grand Holtelban, A tizennégy karátos autó, Piszkos Fred, a kapitány, A szőke ciklon, Az elveszett cirkáló, A megkerült cirkáló, A láthatatlan légió, A három testőr Afrikában; Vanek úr Párizsban, vagy a Csontbrigád. 11 légiós-regényt írt, potyautasként eljut Afrikába, ahol idegenlégiósokkal is találkozott. 

Regényeiből több film készült: A fehér folt Zsurzs Éva rendezésében a Férjhez menni tilos-t, a Vesztegzárból Palásthy György a Meztelen diplomatát, mindkettőt 1963-ban. Somló Tamás 1970-ben forgatta A halhatatlan légiós – akit csak Péhovardnak hívtak című filmet, ez az író életének eseményeit A láthatatlan légió és a Csontbrigád motívumaival ötvözte. 1996-ban készült el A három testőr Afrikában, Bujtor István rendezésében, sajnos nem túl nagy sikerrel... A detektív, a cowboy és a légió alapötlete nyomán – jelentős átigazítással rendezte meg Madarász István A fekete múmia átka című tévéfilm-változatot (2015).Ez a Netflix műsorán nézhető.

                           

Humora bölcselkedő megjegyzéseiben is érvényesült, például: Egy szabó mondja: „Az élet olyan, mint egy nyári ruha mellénye – rövid és céltalan.” (A szőke ciklon) Más: „A nő olyan, mint egy költői hasonlat – ha szép, az sem baj, hogy semmi értelme.” (Piszkos Fred közbelép)
„Kitűnő érzéke volt a szörnyű világban meglátni a jelenségek fonákját, megmutatni az emberellenesben a nevetségest, és e nevetségessé tétellel leleplezni oly sok silányságot” - írta róla Hegedűs Géza irodalomtörténész.

A P. Howard-regények megjelenése előtt körbeutazza Európát, él, ahogyan tud: hol dokkmunkásként, hol illatszerárusként, heringre halászik, építőmunkás, gobelinkereskedő. De megfordul cirkuszban, színházban. Fénykorában rengeteget keres, de nem tud bánni a pénzzel, szenvedélybetegsége a hazárdjáték, keresménye kifolyik kezei közül (elkártyázza vagy más szerencsejátékon veszíti el), saját lakása nincs, szállodában-panzióban-albérletben-barátoknál-feleségeknél lakik.



      

A grafikus:

Korcsmáros Pál Budapesten született, 1916. május 22-én. A kereskedelmi iskola elvégzése után műszaki rajzoló, majd törvényszéki tudósító lett. 1957-ben alapította többedmagával a Füles című hetilapot – először ebben jelentek meg halhatatlan Rejtő Jenő-képregényei (az eredeti szöveget Cs. Horváth Tibor dolgozta át).

Korcsmáros Pál népszerűsége töretlen maradt, egészen 1968-ig, amikor erősen megromlott a látása. A sikeres operációt követően egy ideig még tudott dolgozni, ám már koránt sem a régi intenzitással. 1975. május 24-én hunyt el.

      

A ​tizennégy karátos autó

A tizennégy karátos autónak két hőse van: egy autó, egy Alfa Rómeó, melynek alváza aranyból készült, és a dilettáns sofőr, aki a szó szoros értelmében tűzön-vízen száguldozik ezzel a csodálatos géppel. A szokásos személycserék, eltűnt és visszatérő holttestek és ájultak, feje tetejére állított, de szellemes ötletek halmaza adja a regényt.

A tizennégy karátos autó Rejtő Jenő ponyvaparódiái közül az egyik legszellemesebb és legszórakoztatóbb. Ebben a történetben tűnik fel először az orosz származású Gorcsev Iván. A garantált poénok, helyzetkomikumok biztosítják a fura figuráknak a kalandot, rejtélyt, nem kevés izgalommal, ahol a verekedés is mókás helyzeteket teremt. A párbeszédek elevensége és abszurditása ma is frissen hat. Mindezt sok-sok humorral megspékelve, ahol az elmaradhatatlan légiós kalandokhoz jár némi romantika is. Az elképesztő alapötlet és a kiszámíthatatlan események az utánozhatatlan Rejtő-stílussal egy remek kikapcsolódást garantálnak. Számomra ez is, mint több más Rejtő-kötet többször újraolvasós.

"Gorcsev Iván, a Rangoon teherhajó matróza még huszonegy éves sem volt, midőn elnyerte a fizikai Nobel-díjat. Ilyen nagy jelentőségű tudományos jutalmat e poétikusan ifjú korban megszerezni példátlan nagyszerű teljesítmény, még akkor is, ha egyesek előtt talán szépséghibának tűnik majd, hogy Gorcsev Iván a fizikai Nobel-díjat a makao nevű kártyajátékon nyerte el, Noah Bertinus professzortól, akinek ezt a kitüntetést Stockholmban, néhány nappal előbb, a svéd király nyújtotta át, de végre is a kákán csomót keresők nem számítanak; a lényeg a fő: hogy Gorcsev Iván igenis huszonegy éves korában elnyerte a Nobel-díjat."

Eredeti megjelenése 1940

2006-ban Rudolf Péter előadásában hangoskönyv formában is megjelent, majd 2019-ben a POKET Zsebkönyvek kiadványaként is.







Forrás: Wikipédia, Múlt-kor.