Gondolatok ​a mamutfenyőkről és az időről

Jón Kalman Stefánsson
Gondolatok ​a mamutfenyőkről és az időről



                                                        

"Ebben a világában bizonyos dolgokat rejtély fed, és a kaland fénye ragyogja be."


Jón Kalman Stefánsson izlandi írónak különleges írásstílusa van, amit élmény átélni. Aki olvasott már tőle ezt megtapasztalhatta, aki nem, az most ebben a korábbi, 2001-es történetben felfedezheti. Ez egy gyönyörű könyv, jó volt gyerekszemmel felfedezni, megismerni a felnőttek világát. Elmerengő, rácsodálkozó történetei az élet múlandóságát vizuális képekkel tárja fel, miközben szabadjára engedi a gyermeki képzeletet. Ismét egy kis gyöngyszem Izlandról. 

     

Az idő csak egy pillanat, egy gyufalobbanásnyi, ami elképesztően gyorsan múlik el. Az idő megfoghatatlan végtelensége talán csak a tenger végtelenségével vetekszik. 

Egy tízévesnek elképzelhetetlenül hosszú idő húsz év. A hetvenes években járunk, amikor alig tízéves főhősünk élete első meghatározó kalandját éli meg. Norvégiába repül egyedül, Stavanger környékére, itt tölti a nyarat a nagyszülőknél. Stefánsson írása egy szép, költői óda a gyermeki képzeletnek, és az időnek. Rendkívül szívmelengető történet, ami prózai stílusban van megírva, sok kis fejezetből áll össze, amelyek alkalmasak a fiú élményeit, emlékeit felidézni.




Norvégiában számtalan új felfedezést tesz. Izlandtól eltérően itt vannak óriási fák, új barátokkal, kalandokkal, élményekkel töltve meg a nyarat. Remek karakter a szigorú, de igazságos nagyi, és a már-már huncut barát nagypapa. Az óriási fenyőfákról és az időről mesél, hiszen rádöbben, nem maradunk gyerekek, gyorsan felnőtté válunk. Ebből jön a valós következtetése: "a felnőttek halott gyerekek." Amíg ezt megtapasztalja, különleges és megindító élethelyzetekről olvashatunk. Tetszett, hogy a már felnőtt, negyvenes férfi is felbukkan, mesél, emlékezik. Izgalmas ezt megidézni negyvenévesen, évekkel később azon töprengeni, milyen volt tízéves fiúként.

A regénynek kétségtelenül megvan a kalandos bája, ami igazi fiús történetet varázsol elénk. A tízéves fiúcska gazdag képzelőerővel bír, ami nem meglepő. Olvasás közben vele utazunk a fejében, átélve, megidézve saját gyermekkori élményeinket. Talán picit könnyedebb, mint az író későbbi könyvei, viszont hatalmas élmény megismerni ennek fiúnak a látásmódját, ahogyan felfedezi magának a világot. Bájos, humorral megírt történet, ami azért a fájdalmas eseményeket sem kerüli ki.

 

"Valahol az ég és a tenger között vagyok, a hegyek felett, a csillagok alatt."


2019 óta Jón Kalman Stefansson rajongója vagyok, mióta megismertem a regényeit, kifinomult stílusát, gondolatait. Minden idehaza megjelent könyvét olvastam, tetszik az egyéni látásmódja, személyes hangú történetei. Fantáziadús, szórakoztató és kiváló mesemondóként tartom számon az északi irodalom palettáján. Kedvelem mélységeit és mélabús melankóliáját az életről, annak szépségéről, küzdelmeiről. A fiúcska is szembesül ezzel, hiszen nem csak az ifjúság gondtalan világa múlandó, de az azt benépesítő emberek is...

Ugyanakkor ezek az emlékek éppen ezért lesznek meghatározóak. Talán nincs is magyarázat, melyik emlék, történet marad meg a lelkünkben, visszük magunkkal a későbbi életünkre.

A regényt Patat Bence igényes tolmácsolásában ismerhetjük meg. Stefánsson világa, kifinomult, mélységében is gyönyörű képei garantáltan jó kezekben van nála. Ettől is élmény olvasni, sokat ad hozzá a fordítása, és a Typotex csodás borítója. 




       

Jón Kalman Stefánsson 1963. december 17-én született Reykjavíkban. 12 éves korában Keflavíkba költözött, ott élt 1986-ig. Dolgozott kőművesként, mészárszéken, halfeldolgozóban, egy nyarat rendőrként a keflavíki reptéren, később pedig középiskolai irodalomtanár és könyvtáros lett.
Első verseskötete 1988-ban jelent meg, novellákat és regényeket ír. Háromszor jelölték az Északi Tanács Irodalmi Díjára, 2001-ben, 2004-ben és 2007-ben. Himnaríki og helvíti (Menny és pokol)-trilógiáját tucatnyi nyelvre fordították le. A Typotex Kiadónál jelent meg a Keflavik-duológiája, 2021-ben a Nyári fény, aztán leszáll az éj műve, majd a Csillagok sercegése került a hazai boltokba.




      

Patat Bence műfordító: (1975)

2000-ben végzett az ELTE skandinavisztika-finn szakpárján. A skandináv nyelvek mellett finnül, észtül, angolul, németül, franciául és olaszul beszél.
Többek között Karl Ove Knausgard, Maja Lunde, Jón Kalman Stefánsson és Lars Saabye Christensen vagy Jussi Valtonen könyveinek fordítója.
© Reviczky Zsolt fotója.





Typotex, Budapest, 2023
200 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634932604 · Fordította: Patat Bence * Borítóterv: Nagy Norbert

És mindent betemet a hó

Hidas Bence: És mindent betemet a hó







                                                     

A General Press Kiadónak jó választás volt hazai szerzők felé nyitnia. Valóban úgy tűnik, a magyar krimi feltámadt, új lendületet kapott. Zajácz D. Zoltán sikeres debütálása után, idén ősszel két új szerzőt is avathattunk a kínálatban. Patkó Ágnes és Hidas Bence jó felfedezés. A fiatal szerző többszörösen meglepett első krimijével. Erős, kidolgozott, alapos a történetfelépítés, érezhetően jó a háttér is. Nekem most az év krimije lett. Magasan überelte a nagy neveket az alaposan kidolgozott, összetett krimijével. Sejthetően sorozatnak ígérkezik a befejezést olvasva.

        

Adott egy izgalmas cím és egy remek tartalom, bátran kijelentem: na, ilyen egy jó krimi! És mindezt egy első könyves magyar szerzőtől. Már a címmel megfogott, kíváncsivá tett, ami számomra a skandináv krimiket idézte. Bár a történetben valóban fontos szerepe van a hóesésnek. A remek borító is erősítette bennem, ez egy igényes, jó krimi lett. Hozza a kor hangulatát, ami megint egy eredeti elem. Nem napjainkban vagy a közelmúltban, hanem 1924 telén, Budakeszin és környékén játszódik az érdekfeszítő és kalandos krimi. Talán nem véletlen említi kedvenc filmjének a Fargót a borítón a szerző. Jó választás az is. Nem is spoilereznék semmit a sűrű történésekről, tessék elolvasni, nagyon megéri! A múlt sebei nem gyógyulnak be nyom nélkül.

Jól felépített, csavaros történet, ami bőven ad okot izgalomra! Nekem ez hibátlan, a letehetetlen kategória, két nekifutással olvastam el a feszültséggel teli krimit, tudni akartam mihamarabb, mi a megoldás. Tetszett a háttér, a stílus és a hangulat, a kiválóan megrajzolt karakterek. Külön öröm volt a beépített pici művészeti vagy politikai háttér, (Lenin-fiúk stb) megismerni a korabeli rendőrség felépítését. A két nyomozó közötti viszony is nagyon emberi. Az olasz származású Pinelli Károly és segítője Márzay Ottó mindent megtesznek a kegyetlen gyilkos utáni hajszában. Nincs könnyű dolguk, az apró falvakban a félelem uralkodik el az embereken. Amikor a gyilkos üzeneteiből rájön a két nyomozó, hogy a nyomok a katolikus paphoz, László atyához vezetnek az ügy még csavarosabbá válik. Nincs üresjárat, a krimi beszippantott, letehetetlen valóban. 

Természetesen a nyomozónk magánélete is felvillan, de csak éppen. A Pinelli-házaspár közötti kornak megfelelő magázódás mellé érezhető a feszültség, amit egy régebbi trauma okozott életükben. Ez nem tolakodóan, csak finoman lebegtetve jelenik meg. Jók az arányok, a művészeti, bibliai utalások, és zseniális a korszak kissé komor hangulata. A történet több érdekes szálon fut. A megoldás is elképesztően jó, én magam sem találtam ki, ki lehet a valódi gyilkos. Az ok, a miért, az sejthetővé válik egy idő után.

Egyszerűen elképesztő, szinte hihetetlen, hogy a fiatal szerzőnek ez az első kötete. Emelem kalapom, gratulálok az ígéretes bemutatkozáshoz! A jó témaválasztás mellé ad pici humort is és egy remek befejezést, ami a folytatást villantja fel. Hidas Bence kétségtelenül figyelmet érdemel, magasra tette azt a bizonyos lécet. Érdeklődve, izgatottan várom a folytatást.







IDE kattintva megrendelhető kedvezménnyel, ekönyvben is!





                     

Hidas Bence: (Budapest, 1997.) filozófia- és esztétikatanulmányait követően jelenleg a Károli Gáspár Református Egyetem művészettörténet szakos hallgatója, egyben kiállításszervező egy budapesti múzeumban. Első regénye egy feszült hangulatú, 1924 fagyos telén, Budakeszin játszódó krimi, amelyben a fővárosból küldött két nyomozó, Pinelli Károly és Márzay Ottó egy fiatal lány halálával kapcsolatban próbálja kideríteni az igazságot.
Bence kedvenc szerzője Robert Merle, kedvenc filmje a Fargo.

Képek: kiadó fb oldal

General Press, Budapest, 2023
384 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634527886

Hívójele: ​„Granit”

  

Alexander B. Hackman: Hívójele: ​„Granit”
( Az utolsó huszonhét 2.)





                                                               

Remek stílusban megírt könyv, igazán méltó folytatása az első nagy sikert aratott történetnek. Alcímnek választhatnánk akár azt is, miszerint „ A helyzet fokozódik!”

Az előző rész óta mit sem vesztett varázsából és lendületéből a cselekmény, ugyanúgy fogva tartott, és nem engedte, hogy letegyem. Kalandregény a javából! Te mit tennél, ha csak 27 napod volna arra, hogy megmentsd a világot! Már csak tizennégy nap van hátra a végső kimenetelig. Igazi akciódús történetet kaptunk ismét, tele vidám színfoltokkal, csak kapkodtam a fejem olvasás közben.

Tény, hogy kicsit komfortzónán kívüli olvasmány, hiszen ritkán olvasok disztópiát. Ám itt egyáltalán nem a műfajra jellemző nyomasztó és sötét történettel van dolgunk. Az alaphelyzet természetesen továbbra is ugyanaz, a Világgal történni fog valami 27 nap múlva, amely Esemény után Re-kolonizációra lesz szükség a Föld nevű bolygón. Ezt előkészítendő, vannak kiválasztottak, akiknek korlátlan mennyiségű pénz birtokában kell előkészülniük arra, amire szerintem nem lehet igazán felkészülni. Hiszen hogyan is lehetne valamire felkészülni aminek folyamatáról, vagy végeredményéről semmit nem tudunk.

Érdekes volt a különböző szereplőkkel együtt gondolkodni, a felvetéseken elgondolkodni. Sok teória és ötlet hangzik el, ami valljuk be, elég ijesztő, hogy hányféleképpen érhet véget az általunk ismert világ.

Egyáltalán mi és hogyan fog véget érni, ez is nagy kérdés, csak sejteti velünk a szerző. Természeti katasztrófa lesz, vagy emberek által előidézett okok állnak a háttérben? Netán a Mesterséges intelligencia fordul ellenünk? Elég félelmetes volt a Nano-technológiával kapcsolatban olvasni, a levezetett magyarázat túlságosan érthető és valóságos volt.

Hihetetlen, hogy mennyi kérdés vetődött fel bennem a jövőnkkel kapcsolatban, miközben igencsak jól szórakoztam. A trilógia második részében is oldalról oldalra azzal a szarkasztikus humorral találkoztam, amit annyira szeretek, és tökéletesen illik ebbe a történetbe, feloldotta a komor helyzeteket. Már az első kötettel megfogott az író stílusa, humora, a tartalom. Valóban végig izgalmas, fordulatos a cselekmény, nehéz letenni. A karakterek igazán lenyűgözőek és lehetetlen nem szeretni őket. A szerző által bemutatott világhoz jól illenek, színesítik. Van akiknek a sorsa már megpecsételődött, de vannak új figurák is, akikért lehet drukkolni. 

         

Főhőseink egyre talpraesettebbek, Caroline, Greg, Hepike, Die Katze és persze Gránit. Sorolhatnám még, miféle képtelennek tűnő helyzetekbe keverednek, mindvégig megőrizve humorukat, kitartásukat, emberi esendőségüket. Rengeteg gyakorlati és filozófia kérdés is felmerül. Vajon én mit tennék, hogyan vágnék bele, mennyi esélyem lehet a túlélésre. Már az is az eszembe jutott, hogy csak egy kísérlet folyik. Lehet öngerjesztő folyamat az egész, bár valószínűleg nem, de abban biztos vagyok, hogy az emberiség, könnyedén bedőlve néhány álhírnek előidézné saját végzetét. Persze ez nem egy vidám felvetés, de mégsem keserű vagy lehangolva tettem le a könyvet. Tetszett, pörgős volt, és vicces, izgalmas, és egyszerre elgondolkodtató! Ezt megvalósítani nem egyszerű, le a kalappal a szerző előtt, ismét sikerült neki továbbhozni, gördülékeny stílusban elénk tárni a folytatást. A megoldás felé haladva az atmoszféra is fogva tartja az olvasót. Már csak öt nap eseményei maradnak a szereplők őrületes kalandjaiból következő regényre. A szerkesztés, a nyelvezet kiváló, könnyedén olvasható, a borító gyönyörű és sokatmondó. A szerzővel a 28. Könyvfesztiválon találkozhattok, ahol dedikál, mesél a regényekről, a folytatásról, és természetesen megvásárolható lesz a két kötet is. 












            

Alexander B. Hackman alias Bánki Attila (1976. augusztus 31. (Budapest) – ) író és online kommunikációs szakértő, „Az utolsó huszonhét” című fikciós regénysorozat szerzője.

kép: a szerző fb oldaláról


Írói honlapján további érdekességet olvashatsz.
alexanderbhackman.com





Marysol, Szentendre, 2023
516 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786150174259

Halálos rozé

 

Patkó Ágnes: Halálos rozé

(Szekszárdi vörös 1.)



                                            

A General Press Kiadó idén ősszel két új magyar szerzőt mutat be olvasóinak. Mint krimirajongó, nagy érdeklődéssel vártam a könyveket. Erősödni látszik idehaza a krimivonal, egyre több hazai szerző bukkan fel ebben a zsánerben. 

Elsőnek Patkó Ágnes újdonságát olvastam el. Az elsőkönyves szerző a "cozy crime" műfajában írta meg első krimijét, amely témájával fogott meg. A Halálos rozé figyelemfelkeltő cím, ami nem véletlen, hiszen a történet Szekszárdon játszódik, és a bor áll a középpontban. A borító és a címe tetszik, az alcím pedig sorozatot ígér.

   

          

A cselekményszál igazán érdekfeszítően és dinamikusan van felépítve. Főhősnőnk a zsúfolt fővárosi életét cseréli el egy vidéki, békésebbre. Karai Renáta végig mint egy ifjú és kotnyeles Mrs. Marple vonult végig előttem. Egyébiránt sok utalásban felbukkan a krimi királynője. A harmincas nő szinte azonnal sok barátra tesz szert, majd felforgatja a békés kisváros életét. Az éppen esedékes évi Rozémustra ünnepség alkalmából megismeri a helyi borászokat, barátságba keveredik a nyertessel. József másnapra látogatóba hívja a nőt pincészetébe. Itt Renáta már csak a férfi holttestére bukkan, aki feltehetőleg mustárgázmérgezést kapott. Vajon véletlen lenne? Természetesen ez csak a lánynak lesz gyanús... Igazi nyomozásra, borzongásra nem kell számítani, a rendőrség is azonnal balesetnek zárja le az ügyet. Nincsenek igazán a helyzet magaslatán a rendőreink... 

A lány és újdonsült barátnője, az irritálóan nyüzsgő Ildi agyalni kezdenek, mi lehet a háttérben? Nem hisznek a véletlen baleset teóriában.  Azonban lesz valaki, akit sokallja a nők kíváncsiskodó kérdezősködéseit, ahogyan rakosgatják a mozaikokat. A fenyegetőzéseket azonban a rendőrség sem veszi komolyan. Természetesen több lehetséges gyanúsított is felbukkan Renáta listáján. Az "örök második helyezett" fiatal és sármos borásztól a volt feleségig egyre többen kerülnek fel a gyanúsítottak listájára. Ennyi a történet lényege, amíg a meglepő, már-már akcióba hajló befejezéshez érkezünk. Renátának beigazolódik a gyanúja és egy valóban ütős befejezéssel zárul a történet. Ami érzésem szerint ügyesen átvezet a következő részhez. Ez sokat dobott rajta nekem, a kitervelt gyilkosság módja is eredeti. Az is jó volt, ahogyan a békés kisvárost és lakóit bemutatja a szerző. Plusz pont jár a Babits-ház említéséért. Az igényesen szép borító és a címe is jól kitalált, figyelemfelkeltő.


Tulajdonképpen nekem mégis tetszett a történet, bár egy krimitől mást várok el. A cselekmény egyébként önmagában jól megírt, de krimiként nem tudom olvasni. Nem is egy szokványos krimi, az biztos. Összességében egy okos, érdekes, jól összepakolt történet, egy olyan témával (borászat), ami új és egyedi a hazai krimikben. A téma mindig fontos, megadja az alaphangot. 

Patkó Ágnes valóban alaposan, jól ír, szórakoztató, visz a cselekmény, van benne potenciál. Bár néhol elég felszínes, túl csajos, túl rózsaszín az egész. Néhol kicsit feleslegesnek éreztem bizonyos részeket, nem a cselekmény ment ezzel előre. Kevesebb puha pléd, kedvenc csészike és film kéne. A történetben felbukkanó sok kávét, sütit már egy skandináv krimi is megirigyelhetné. A citrom illatú bútorápoló és társait is kigyomlálnám, a téli ruhavásárlásokról nem is szólva... férfi olvasóként ez ami végképp sokkolt, nem a történet. Asszem ettől lesz nyerő a női olvasók körében. Talán a férfi olvasókra is gondolva, picit lehetne komorabb, borzongatóbb a krimi... nekem túl rózsaszín lett az egész történet. Viszont a beépített zenék jó ízlésre vallanak, több kedvencem is felbukkant. Jó ötlet volt a kiadó részéről, hogy a végén feltünteti Renáta lejátszási listáját, ami így meghallgatható. Szerintem egy biztató sorozatkezdés tanúi lehetünk, kíváncsian várom a folytatást!


IDE kattintva rendelhető, akár ekönyvben is a kötet! 





        

Patkó Ágnes: Szekszárdon született, a Garay János Gimnáziumban érettségizett, majd magyar-újgörög szakon szerzett diplomát az ELTE bölcsészkarán. Újságírói és szerkesztői pályáját a Nők Lapja Cafénál kezdte, azóta már szabadúszó újságíró. A Halálos rozé az első krimije, amelyet a szülővárosa és a bor iránti szeretete ihletett.




General Press, 2023
296 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634527824 

képek: kiadó fb oldala

Úgyis ​megtalállak

 

Harlan Coben: Úgyis ​megtalállak



                                                   

"Egy apának az a feladata, hogy megvédje a fiát."




Harlan Coben amerikai krimiíró neve garancia a gyors és fordulatos, sötét háttérrel megírt történetekre. Most is egy klasszikus Coben-regényt kapunk. Az évek alatt a stílus néha változott, de ezúttal a gyökereihez tért vissza a szerző. Az utóbbi néhány évben megjelentek egyik legjobbja ez a krimi. Hamisítatlan Coben krimi.

Főhősünk David Burroughs eddig öt évet töltött le három éves fia meggyilkolásáért kiszabott büntetéséből. David, aki hajlamos volt alvajárásra, nem emlékszik tisztán a végzetes éjszakára. Csendes megadással, beletörődve a megváltoztathatatlanba, elfogadja sorsát, pedig előző élete maga az amerikai álom volt. Felesége ismert orvos, de a házasságuk mégis zátonyra futott, ami így a tragédiába torkollt.

Davidnek a börtönben egy napon látogatója érkezik, egykori sógornője személyében. Reachel volt oknyomozó újságíró, jó sztorit sejtve egy fotót mutat neki. Ez felzaklatja a férfit és beindítja az eseményeket., minden addigi előzményt fejre állítva. David váratlan és különös segítséget kap, megszökik a börtönből, és fia keresésére indul, igazát bizonyítva. Ez a fotó több más lavinaszerű eseménysorozatot indított el, az olvasás valódi hullámvasút lesz. Hamar kiderül, valóban jó volt a megérzése, él a fia, a koronatanú hamisan tanúskodott. A miértekre is sorra választ kapunk, miközben a családi titkok mélyére merülünk. Coben moralizál az apa-fiú kapcsolatról, ezt több aspektusból ábrázolja. Néhány remekbe szabott utalás is felbukkan az előző regényekre, megtűzdelve filmes háttérrel. David és beteg édesapja mellé felvillan a háttérből lassan kibontakozva egy gyermekekre specializálódott segélyszervezet. Hatalom és rengeteg pénz áll mögöttük. 

                  

A fordulatok sorozata elképesztő, az idegek pattanásig feszülnek. Az igazi Coben-rajongók se perc felfalják ezt a krimit. Coben nem okoz csalódást. Késő éjszakáig fent maradtam, tudni akartam az igazságot. A krimi érzelmeket megmozgató, drámai, kiszámíthatatlan és pörgős. A sok eseményszálból mesterien sodort egy jó krimit Coben mester.

A pénz mellé számtalan erkölcsi kérdés is felmerül. David egyedül küzd az igazáért, ami egyre félelmetesebb és meglepőbb. Minden Coben-jellemzőt tartalmaz a krimi, amelyet a régi rajongók elvárnak, és az új olvasók is tuti imádni fogják: lendületes akciók, extrém helyzetek, színes és jól felépített karakterek, több rétegből kibontakozó drámai családi pillanatok, és rengeteg fordulat.

A történetben Max és Sarah, az FBI ügynökei üldözik kitartóan és elkeseredetten Davidet. Egyik karakter sem volt szimpatikus, de ez semmit nem von le a krimi izgalmaiból. Semmi sem akadályozza meg Davidot abban, hogy megtalálja a fiát. Elszánt, elkeseredett, szenvedéllyel küzd a fiáért, és az igazságért. Ezt a cím is jól kifejezi. Coben kiváló író, pedig sokadik krimijénél tart. Edgar-díjat, Shamus-díjat és Anthony-díjat is elnyerte Ő az első író, aki megkapta mindhárom rangos elismerést.


ITT kedvezménnyel megvásárolható a krimi! 

        

HARLAN COBEN napjaink egyik legnépszerűbb krimiírója. 1962. január 4-én született a New Jersey állambeli Newarkban.

Több mint húsz nagy sikerű regényt írt, közülük az utolsó hat felkerült a The New York Times bestsellerlistájának első helyére. Műveit negyvenhárom nyelvre fordították le, és közel hetvenmillió példányt adtak el belőlük. Az idegenből a Netflix készített sorozatot. Jelenleg Ridgewood városkában él családjával. 








Jaffa, Budapest, 2023
349 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634757825 Fordította: Szécsi Noémi 

Végzetes ​ajánlat

Anders de la Motte & Mans Nilsson:
Végzetes ​ajánlat

(österleni gyilkosságok 2.)





                                                      

Micsoda történet, micsoda fordulatok, rejtélyek! Itt az olvasó megfigyelőképességét tagadhatatlanul alapos próbának veti alá a két szerző. Már az első rész is tetszett, de ez most még jobb. Remek kikapcsolódás, igazi szórakoztató ága ez a skandináv kriminek, amit de la Motte és Nilsson művelnek.

         

     

Aki laza, kikapcsolódásra, szórakoztató titkokra vágyik, annak nagyon ajánlom mindkét könyvet. Könnyen olvashatók, jól megírtak, élvezetesek és humorosak. Az a fajta krimi, ami a régi típusú detektívtörténetet idézi meg, és leginkább bevonja az olvasót. Rengeteg apró konfliktus van a történetben, amelyek fontosak a háttérben, de gyilkossághoz vezethetnek.

Peter Vinston nyomozófelügyelő befejezve az első nyomozást, még a volt felesége nyaralójában marad. Néhány nap gondtalan pihenésre vágyik, de az élet ismét közbeszól. Hiába az idilli környezet, a festő svéd táj, tengerpart, ezekről a gyönyörű tájleírásokról is jó volt olvasni, de ismét gyilkosság történik.

A nyár végi Österlendben ragyog a nap, az éves régiségpiacra készül mindenki. Egy öreg műgyűjtő rálel élete álmára a sok ócskaság között. Hiába a remek lehetőség, egy másik, mindenki által ellenszenvesnek tartott társa, Nelle, ráígér és lecsapja az orra elől az egész eladó limlomot. Néhány órával később a piaci forgatag közepén holtan találják a kereskedőt. Adott is egy rejtélyes gyilkosság és egy csomó különc karakter a jó történethez.

Vinston is éppen a piacon van volt feleségével és annak új férjével, valamint régi barátjukkal, Fabian Anderklew-val, aki közismert műértő. Ő egy tv-felvételre érkezett barátai kastélyába. Vinston gyorsan átveszi az irányítást a tetthely felett, és hamarosan erősítést kap Tove Espingtől. A két nyomozó elég furcsa páros, némi ellenszenv is munkál közöttük, ezt az előző részből is kiderült. Izgalmas látni ennek a kapcsolatnak az állomásait, ami a végére szinte barátsággá szelídül. A színes szereplőgárdával, könnyed humorral és látványos képekkel megírt krimiben ezúttal is feltűnik Plútó, a fekete kandúr. A két szerző humorral még a megoldáshoz vezető útnál is szerepet ad a macskának. Hiába, sötétben tényleg minden macska fekete.  

        

A történet során többször megváltozott a gyanúm arról, hogy ki is a gyilkos. Apró régi titkok, elmúlt barátságok, szerelmek állnak a háttérben, így több elkövető is lehetséges. Az emberi kapcsolatok szövevényéből lassan bontakozik ki a valóság, ami igen szórakoztató folyamatot ad. Izgalmas kérdések merülnek fel: egy embert hányszor lehet megölni? Színre lép egy igen rámenős ügyésznő is, aki eléggé felbolygatja Tove és Vinston kapcsolatát. Az idővel futnak versenyt, és amíg a kastélyban nyüzsög mindenki, a tv-felvételre készülve, a gyilkos újból lecsap. 

Érezhető a megoldás közel, a fináléban itt rejtőzik a megoldás. Aukciók, régiségek, műtárgyak világába vezetnek a nyomok, de az irigység és a pénz motivál mindenkit.A kacskaringós nyomozás után a megfejtés egy pillanat alatt érkezik. Ügyesen megírt, jól felépített, könnyed krimi, ami végig lekötött. 

A befejezés előtt még csak sejtettem mi áll a háttérben, ki az igazi elkövető. Anders de la Motte és Måns Nilsson mérsékelten véres és mértéktelenül vicces története remek kikapcsolódást ad az olvasónak. A két szerző története érett, kidolgozott, új szín a skandik között. Jó volt olvasni, várom Vinston újabb kalandos nyomozását.




ITT kedvezménnyel tiéd lehet a krimi, akár e könyvben is!









General Press, Budapest, 2023
376 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634528043 · Fordította: Dobosi Beáta

A ​betörő és a dizőz

Köves József: A ​betörő és a dizőz





                                              

Egy igazán érdekes és tartalmas kiadvány ez a kötet. A szerző Köves József, érezhetően sokat tud a korszakról, sztárjairól. A korabeli pesti művészvilág, a könnyű életre vágyó hamiskártyások, betörők és aranyifjak történetéhez a politikai háttér is erősen meghatározó. Ez a valóság mellbevágó néhol. Az izgalmas történet olvasmányos, szórakoztató formában viszi olvasóit egy időutazásra.


A könyv két fejezetből áll. Elsőnek a címre utalva a betörő történetét ismerhetjük meg. Angelo azaz Sántha Dezső a pesti Broadway kedvence. Tehetséges fiatal, a világot bejárt egykori artista, sármos férfiú. Ügyesen forgatja magát a világban, a nők bomlanak utána. Ezt gátlástalanul ki is használja. Szerelmes a feltörekvő, csinos dizőzbe Németh Maricába. Róla itt csupán néhány fontosabb jellemzőt tudunk meg. Majd a második fejezetben bomlik ki teljességében élete, sorsának alakulása. A szerelem köti össze az alvilági figurával, aki teljesen behálózta az operetténekesnőt.

Angelo ügyeskedései, a művészekhez való kapcsolata végig mozgalmas. A korabeli sztárok közül többek között feltűnik Latabár Kálmán, Honthy Hanna vagy Alfonzó is. Igaz, csak epizódszereplők, de sok érdekesség villan fel róluk. A történet több kérdést is felvet. A könnyű, léha élethez pénz kell, amit betörésekből fedeznek. Aranyat érnek a jó kapcsolatok, hiszen néhány évvel a háború befejezése után, 1947-ben vagyunk. Pest újjáépítése folyamatban van, a romos házak, kihalt, sötét utcák és a bárok csillogó világa éles kontrasztot mutat. A valóság néha kiábrándító. Ide kapcsolódik be a politika. Az ellenőrzés alá vont művészek kiszolgáltatottsága elképesztő. A politika a színházra is csak saját propagandája szócsöveként tekintett. Már akkor is. Némi áthallással napjainknál járunk, gondolatban.

A szerző színes és lendületes története alapos és elgondolkodtató. A kirajzolódó sorsok és történetek izgalmas pillanatokat tárnak fel. Jó volt megismerni egykori sztárokat, elmerülni ebben a mára rég eltűnt világban. A szocialista krimik világát jól hozza a történet. A korabeli rendőrség nyomozása végül egy igazi akcióban csúcsosodik ki. Angelo és társai nem kerülhetik el sorsukat. A pesti éjszaka aranyifjújának bűnlajstromán rendőrgyilkosság, rablások sorozata áll. Hiába volt ő a tippadó, az ész, végül elkerülhetetlenül megbukott a társaság.

A dizőz története megható és érezhetően valóságos. A regnáló hatalom durván ellehetetleníti azokat, akik akik nem akarnak besúgókká válni. A szocialista kultúrpolitika spiclikre épült. Marica már Angelóval való szerelme miatt is a rendőrök látóterébe kerül. Csinos, tehetséges, igazi bombanő, akire mindenki azonnal felfigyelt. Neki a színpad az élete. A kitörés vágya motiválta a fiatal lányt, megismerhetjük nehéz családi hátterét. Az élete, művészi pályája rögös. A Budapest Táncpalota (Moulin Rouge) után jött a kitelepítés. Megjárta Kistarcsát is, hiszen nemet mondott Péter Gábornak. 

A kitelepítés és a nélkülözés mégsem törte meg a nőt. Itt azonnal eszembe villant a Te, rongyos élet nyitó képsora. A szabadulása után is ellehetetlenítve élt, Budapestet is elhagyta. Azonban a szerencse ismét mellé pártolt. Kanyargós és döccenőket nem nélkülöző sorsát méltósággal viselte, megérdemelten köszöntött rá ismét a siker. Az élet kiszámíthatatlan, ha rövid időre is, de visszatérhetett a színpadra. Németh Marica csendben, visszavonultan hunyt el 1997-ben.

A történet informatív, izgalmas kordokumentum, látlelet. Az idősebbek némi nosztalgiával olvashatják, míg a fiatalabb korosztály megismerheti az akkori élet nehézségeit. Bepillantva a csillogás mögé.


ITT tiéd lehet kedvezménnyel a krimi! 









K.u.K., 2023
176 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786156188304

Egy nagyon angolos botrány

John Preston: Egy nagyon angolos botrány


                                            

A botránytörténet lenyűgözően mutatja be az 1960-as és 1970-es évek társadalmi életét Nagy-Britanniában. Aktualitásából semmit nem veszített, sőt. Számtalan áthallással lehet bármelyik országban megtörtént hasonló esetre. Annak ellenére, ahogyan a cím is ígéri, ez egy valóban "nagyon angolos botrány", ám mégis, ha a neveket, helyszíneket kicserélnénk akár nagyon magyaros is lehetne... Az események láncolatát a közélet mögött meghúzódó magánéletek összefonódása motiválja. A történet sűrű és összetett. Az írás stílusa tökéletes a témához, nem szépirodalom, tényeken alapul a történet. Érezhetően gondos, aprólékos háttérmunka eredménye a regény. Végig érthetően és érdekfeszítően van kidolgozva.

John Preston feltámasztotta Jeremy Thorpe, a Liberális Párt karizmatikus (és titokban meleg) vezetőjének 1979-es perét. Érdekes, de erről nem is hallottunk akkoriban idehaza, hiszen a vasfüggöny még javában állt. Jeremy karrierjét felforgatták a homoszexualitás elleni szigorú brit törvények és saját, egészen gátlástalan visszaélései. Preston úgy írta ezt a regényt, mint egy politikai thrillert. Látványos képei filmszerűek, pörgős párbeszédekkel, jól megrendezett jelenetekkel, fokozódó feszültséggel és rengeteg háttérinformációval kerül elénk. Említésre kerül több akkoriban ismert név és a hozzájuk kötődő, sok esetben csak haláluk után kiderülő botrányok.

Szex, rengeteg hazugság és egy gyilkossági összeesküvés a Lordok házában. Ugyanis néhány éves kapcsolat után nem tudva szabadulni egykori szeretőjétől, a brit képviselő meg akarta öletni a fiút, miután nem tudta visszaszerezni a Josiffe-hez írt kompromittáló leveleit. Amihez pártja levélpapírját használta, annyira öntelt és magabiztos volt. Szex, politikai botrányok, korrupció mindenütt. Mindenki gyanús, senkiben nem lehet igazán megbízni. Mindezt elegáns, angolos humorral olvashatjuk.


A huszadik század egyik legnagyobb, mégis feledésbe merült politikai botrányából nem véletlen készült Emmy-díjas minisorozat is. Hugh Grant alakította a főszerepet. Az események hosszadalmas láncolata még a hatvanas években indul, akkoriban még javában büntetendő két férfi meleg kapcsolata. Thorpe közismert és népszerű politikus, karizmatikus ember volt, és úgy tűnt, sok embert inspirált. Az "akolmelege"adott védettséget neki, amit gátlástalanul kihasznált. Bő 15 év kellett, hogy bíróságra kerüljön az ügye, addig mindenki minden lehetséges módon igyekezett eltussolni. Ez is a számtalan hasonlóság egyike, mégis csak a "mi kutyánk kölyke". Nagy változást nem látok, sajnálatos, hogy ez megy napjainkban is... más országokban is.


Ez sajnos nem egy morbid vicc, negyven éve halálosan komoly ügy volt: Jeremy Thorpe brit politikust ugyanis összeesküvéssel és gyilkosságra való felbujtással vádolták meg. Bár Thorpe-ot érthetelen módon felmentették, a közvélemény egyértelműen bűnösnek tekintette, ez pedig az ígéretes karrierje végét jelentette. Pedig időközben Thorpe megnősült, és a Liberális Párt vezetője lett. Karrierjének ez a felfelé ívelő pályája azt jelentette, hogy ki volt téve a botrányoknak, aminek tudatában volt. Ez volt Anglia a hatvanas évek végén és a hetvenes években. Remek társadalmi és korrajzot is kapunk, egyéb más politikai adalékokkal megspékelve. Izgalmas, fordulatos volt, lendületes a szöveg, ami Bartók Imre munkáját is dicséri. Nem egy sablon sztori, volt még meglepetés a végén is számomra.


A másik fontos szereplő egy másik liberális képviselő, Peter Bessell. Thorpe és Bessell közeli barátok voltak, bár Bessell nőcsábász volt. Jeremy Thorpe Peter Bessellt használta, hogy megszabadítsa őt a lebukástól. Nem mellesleg a pártpénzekre is fény derül..Mindkét képviselő abban is részt vett, hogy pénzt csikarjon ki egy bahamai adományozótól a párt támogatására... Az események több ponton kapcsolódnak, megismerjük azt is, hogyan ment tönkre az élete a fiatal szeretőnek. Azt gondolom, mondhatjuk, hogy Jeremy Thorpe a csúcson volt, de egy kártyavárban élt. Sosem gondolta, hogy az ráomlik. Ez csak 1979-re történt meg, maga alá temetve a politikust mindenestől..láttunk már ilyet itthon is. Végig érdekfeszítő, sok esetben elképesztő, amit megengedhettek maguknak a szereplők. Keresni fogom a filmet is, a könyv olvasása után kíváncsi lettem rá. Dokumentumregény, ami egy valós szereplőket felvonultató krimit ad az olvasónak. Tetszett, hogy a per kimenetele után is megismerjük a szereplő életét, hogyan alakult, változott meg a tárgyalás hatására.



ITT lehet tiéd a regény kedvezménnyel!

       

John Preston az Evening Standard és a The Sunday Telegraph művészeti szerkesztője, majd tíz évig a The Sunday Telegraph televíziós kritikusa és egyik vezető cikkírója volt. Első tényirodalmi műve, az Egy nagyon angolos botrány (A Very English Scandal) 2016-ban jelent meg Nagy-Britanniában, és hatalmas sikert aratott az olvasók körében.

Az Athenaeum Kiadó gondozásában megjelent Zuhanás – Robert Maxwell, a sajtómágnás rejtélyes élete és különös halála című kötet 2021-ben a legjobb életrajz kategóriában Costa Book-díjat nyert.



Athenaeum, Budapest, 2023
460 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635433070 · Fordította: Bartók Imre

ABBA

Carl Magnus Palm: ABBA



                                                    

ABBA: Agnetha, Björn, Benny és Anni-Frid története igényes kivitelben, minőségi képeken, ritkán látott fotók segítségével alapos és élvezetes módon kel életre előttünk. Nem csak rajongóknak ajánlott! Bemutatja a svéd zenei élet meghatározó csillagát a korai kezdetektől napjainkig. 

       

A retro-érzés végig velem volt olvasás közben, számtalan kamaszkori szép emlék villant fel bennem: pl: úgy 13 évesen nekik köszönhetem első meghatározó találkozásom Hemingway-jel. Élveztem ezt az időutazást a kedvenceimmel, hiszen minden dalról beugrott valami emlék. 

Az biztos, hogy a hetvenes évek sikercsapata alapozta meg a skandináv mániámat is. Számtalan érdekesség, információ ad hátteret az együttes életéhez. Betekintést adva a sikerekhez vezető úthoz, annak hatásairól sem megfeledkezve.

Pazar a formátum, igényes és méltó kiadás, sok gyönyörű kép színesíti a tartalmat. Alapos háttér az együttes megalakulásától, a kezdeti sikerektől a nagy berobbanásig. Hihetetlen, de bizony jövőre lesz 50 éve, hogy 1974-ben, a Waterloo dalukkal megnyerték az Eurovíziós Dalfesztivált az angliai Brightonban. Nem mellesleg, 2005-ben ezt a dalt a verseny történetének legjobb dalává választották. 

      

Ezzel elindult a sikerszéria, pedig az ABBA már 1972-től létezett. Björn és Benny írták a dalokat, miközben új hangzásokkal, énekhangokkal kísérleteztek. A People Need Love című daluk 1972 júniusában jelent meg, a felvételen Agnetha és Anni-Frid nagy hangsúlyt kapó női vokáljával. Stig Anderson a dalt Björn & Benny, Agnetha & Anni-Frid néven jelentette meg, amely az USA lemezlistára is felkerült, előre vetítve a sikert. Az talán közismert, hogy az együttes neve a tagok nevének kezdőbetűiből állt össze. Ez a kiváló zenei szakember, Stig Anderson menedzser fejéből pattant ki... amit eleinte nem fogadtak túl lelkesen a tagok, ugyanis egy svéd halkonzerveket forgalmazó cég is létezett ezen a néven akkoriban Svédországban. 

1973-tól már dübörgött az ABBA. A Waterloo sikere után került a boltokba az S.O. S és a Fernando kislemez. A világsikert a negyedik nagylemezük, az 1976 márciusában megjelent Arrival hozta el. A tíz dalból nyolc kiugró siker lett. Ezen szerepelt többek között a Money, money, money, vagy a Knowing me, Knowing you daluk. Kitört az Abba-mánia, nem csak Európában. Az ABBA hihetetlen sikereket aratott 1975-1977 között. Ez is szerepet játszott, hogy a videoklippeket is ők találták ki, minél több emberhez jussanak el. Talán az ausztráliai turné és a film, a második Abba-bab születése túl nagy teher lett a sikerhez. Mindenki őket akarta látni, hallani, miközben Agnetha az anyaság szépségeiben élt volna. Karrier és a család összeegyeztetése soha nem könnyű feladat. 

     

         

Ez a könyv az első teljes körű életrajz az együttesről. Olvashatunk személyes élményekről, szerelmekről, turnékról és lemezekről, vitákról is, vagy sok-sok dal születéséről is akadnak bőven információk. Tudtad azt, hogy a Dancing Queen daluk 5 hónapos munka eredménye? Minden sorlemez története, azon szereplő dalok, kiadásának háttere megelevenedik a lapokon, ahogy a híres fordított B-vel írt ABBA lógó születése is kiderül. 2010 márciusában ők voltak az első olyan nem angol nyelvű csapat, amelyet beválasztottak a Rock And Roll Hall Of Fame tagjai közé.

A dalokban sokszor a személyes életük, érzéseik jelent meg. Az együttest alkotó két házaspár története szorosan egybefonódott, a válásuk is több sikerdalt, komolyabb hangvételt eredményezett. És lassan a közös munkában is eltávolodtak. Az utolsó hivatalos ABBA koncertet 1980-ban Japánban láthatta a közönség. A legkomorabb, egyben a zeneileg legjobbnak tartott The Visitors lemez az együttes nyolcadik, egyben utolsó stúdióalbuma még 1981 végén megjelent, viszonylag kevéske igazi sikert aratva. Így 1982-ben "szünetre" mentek...

      

A csúcson is tudatosan dolgoztak, többek akartak lenni, bizonyítva a világnak, hogy a Waterloo sikere nem volt véletlen. Kiemelten jelenik meg az ausztrál turné, az abból készült mozifilm, vagy az amerikai koncertek és a Wembley siker. Itt hat egymást követő este játszottak telt ház előtt 1979-ben. A Nemzetközi Gyermekév sikerdala a Chiquitita és a spanyol nyelvű lemezek sikere is meglepett. A személyes vallomások teszik igazán hatásossá, emlékezetessé a történetet. Nem maradhatott ki az ABBA újrafelfedezése, a Mamma Mia sikere színpadon és filmen, vagy a tagok szólólemezei sem. Nagy izgalommal olvastam a negyven év utáni szünetről való visszatérésről. 2021-ben a Voyage album hatalmasat szólt. 

   

Aki kíváncsi erre a páratlan zenei sikertörténetre, alapos és jó összefoglalót kap, impozáns kivitelben. Végig jó stílusban megírt, gördülékeny, olvasmányos a könyv. Érezhető a szerző értő szeretete, gondos és alapos a jól követhető idővonal. Talán nem véletlen, hogy az ABBA napjainkban is több mint 1 millió lemezt ad el évente. Olvassátok, ismerjétek meg az ABBA történetét, és közben hallgassátok a slágereket.

ITT kedvezménnyel tiéd lehet az album minőségű könyv!


Helikon, Budapest, 2023
240 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789636200978 · Fordította: Fehér Tamás

A pók

Lars Kepler: A pók

(Joona Linna 9.)





                                                     

Keplerék ismét egy letehetetlen krimit adtak a kezünkbe, bár ezt már megszokhattuk tőlük. Ám ezúttal minden szinten rátettek még egy lapáttal. Feszültséggel teli, izgalmas történet, ahol a pokol legmélyebb bugyraiban járunk. Eddig a Lázár esetében gondoltam, hogy a Joona Linna sorozat elérte a csúcspontját, de még mindig lehet fokozni a sötét és borzongató tartalmat. A szerzőpáros most sem kímélte a szereplőket. Kis figyelmeztetés talán nem árt azon olvasóknak, akik nem ismerik a sorozatot: ez egy rendkívül erőszakos krimi, határozottan nem árt hozzá a jó gyomor és idegek. 

Keplerék talán a skandináv krimi műfaján belül is külön kategória. Mindenképpen a sötétebb oldalt képviselik, bár ezt a rajongótáboruk tudja. Valóban magával ránt a történet, több szempontból nem lehet abbahagyni az olvasását. Lars Kepler végig erős narratív stílust használ, hogy az olvasót már a kezdéstől elragadja a cselekmény. Most egy pszichológiailag mélyen zaklatott sorozatgyilkossal van dolgunk, akit az ihletett meg, ahogy a pókok gubóba fonják zsákmányukat. A gyilkosunkról lassan kiderül, hogy olyan ügyes és alapos, szinte már-már természetfeletti képességekkel rendelkezik. Amiket és ahogyan egyedül véghezvisz, elképesztő. Néhol talán a kevesebb több lehetne, a brutalitásból ide most kétségtelenül elég sok jutott.


              

Joona Linna és Saga Bauer egymás mellett küzdenek, hogy megoldják a rejtvényt, és megmentsék a kijelölt áldozatokat, mielőtt túl késő lenne. Ám a gyilkosunk legalább egy fél lépéssel mindig előttük jár. Az erőszakos vadászat egyre elkeseredettebbé válik, valódi macska-egér játék ez, igazi harc az idővel. Most egy pók szövi a szálakat a jól felépített történetben, mondhatni húsba vágó lesz a vadászat. A gyilkosságok elkövetése sajátosan új dimenziókba helyezi a bosszúállás módszerét, vélt vagy valós sérelmeket. 

Mindig elképesztő, amikor egy beteg elme „észjárásába” kapunk bepillantást, borzongással vegyes kíváncsiság hajt minket, és nem fordítjuk el a fejünket. Érdekes ellentét, hogy egy bomlott elme milyen kristálytisztán tud terveket szőni, és végrehajtani, az orruknál fogva vezetni a nyomozókat, a hatóságokat. 

Szerencsére nem nekünk kell üldözni az elkövetőt, elég sodródnunk az eseményekkel. Ezúttal csak kapkodjuk a fejünket, és azt vesszük észre, hogy gyakran a hátunk mögé pillantunk. Bevallom engem nem a brutális módszer döbbentett meg igazán, ijesztőbb volt a háttérben villámgyorsan mozgó, homályos kis alak. Meglódul az ember fantáziája, persze félelmetes volt belegondolni mit élhettek át az áldozatok. Gyorsan haladva olvashatunk, minden fejezet vége ütős mondattal zárul, néhol a vér megfagy ereinkben. A tempó feszült, pörögnek a lapok, és az események. Ami meglepett, elég sok szexuális mozzanata van a kriminek, ami eddig nem igazán volt jellemző a két szerzőre.

Saga Bauer körül fonódnak a szálak, szűkül a csapda körülötte, még az őt jól ismerő kollégák és barátok is engednek a látszatnak, nehezítve a dolgát. Természetesen Joona egy pillanatra sem inog meg, együtt futnak versenyt az idővel, de olyan könnyű lemaradni, hiszen a tettes feladványai nem könnyűek. Jelentős szerepet kap a három évvel korábban, Sagának érkezett képeslap. A furcsa nyomok közt kiemelkednek az ónfigurákkal érkező üzenetek, ami a következő áldozatra utal.

Számomra mindig izgalmas és félelmetes, amikor egy pszichopata sorozatgyilkost elkapnak egy krimi végén. Azonban valamiért soha nem merem elhinni, hogy valóban meghalt a gonosz. Sosem tudhatjuk igazán, kivel van dolgunk, egy ügyes, beteges másolóval, vagy olyasvalakivel aki úgy érzi, hogy joggal viszi tovább a bosszút. A múlt sérelmei mindig ott kísértenek. Itt vajon mi mozgatja a gyilkos agyát? Meddig ér el a szupergonosz Jurek Walter keze, aki a sorozatgyilkosok között is etalon. Miközben Linna megpróbál egy lépéssel a gyilkos előtt maradni, a nyomok arra utalnak, hogy ő lehet a következő áldozat. Saga Bauernek és Linnának meg kell találnia a gyilkost, és le kell állítania ezt az őrült, beteg akciót, mielőtt még többen meghalnak. A Keplerék valósággal letaglózzák az olvasót ebben a szenzációs skandináv noir thrillerben. A dolgok előrehaladtával azonban gyanús nyomok bukkannak fel, lassan kiderül ki is az igazi célpont. Amikor Linna tudomást szerez egy szörnyű múltbeli eseményről, amely előidézhette a gyilkosságokat, Saga lesz az elsődleges gyanúsított, Egyedül Linna nem hajlandó elhinni, hogy barátja és egykori kollégája ilyen sötét titkot cipelne.

Saga kezdi érteni a motivációt, a mozgatórugókat, beleássa magát a múltba, és végre Joona is elárulja mik voltak Jurek utolsó szavai, amit a fülébe súgott. Megkapjuk a válaszokat amiket keresünk. A régmúlt szálai különösen érdekesek, ráadásul elgondolkodtatóak. Ismét egy sötét gyöngyszem Kepleréktől. A történetben minden a jó és a rossz küzdelmére redukálódik. Egy aljas, gonosz mese egy zavarodott, beteg elméről és a bosszúról. 


ITT tiéd lehet kiadói kedvezménnyel a krimi, akár E-könyvben is! 




          

A Lars Kepler írói álnév mögött alkotó házaspár
Alexandra Coelho Ahndoril (1966) és Alexander Ahndoril (1967) már több közösen jegyzett bestsellert alkottak együtt.
Lars Kepler az egyik legnépszerűbb skandináv krimiszerző, akinek tíz éve futó Joona Linna-sorozatát 40 nyelvre lefordították és 20  millió példány fogyott belőle világszerte.






Animus, Budapest, 2023
480 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789636141813 · Fordította: Erdődy Andrea

Hó

John Banville : Hó






                                              

"Gyónás nélkül nincs feloldozás."



A Hó egy lassú folyású, de érdekfeszítő krimi, amely egy súlyos társadalmi problémát állít a középpontba. Az áldozat egy katolikus pap, aki bizony nem bűntelen. Egy lendületes és brutális kezdéssel nyit a történet, ahol az atya utolsó perceinek lehetünk tanúi. Már itt felsejlik, hogy a háttérben nagyon sötét és gonosz bűn lapul. Mindez 1957 telén, Írországban néhány nappal karácsony előtt zajlik.


         

Szerettem a könyv stílusát és hangulatát, különc karaktereit. John Banville kétségtelenül remek író, megérdemelten kapta meg 2005-ben a Man Booker-díjat A tenger című regényére. Ez a regénye is néhány mondattal jól kidolgozott, jellemző karaktereket állít elénk, a történet számos fordulattal, mögöttes tartalommal bír. Aki pörgős krimire vágyik, ne ezt válasza. Maga a krimiszál izgalmas, bár lassan építkezik a szerző, de galád, sötét erők állnak a háttérben, valóban elkeserítő, mocskos a háttér. Elemi indulatok szabadulnak el, egy bosszútörténettel van dolgunk.

Az azonnal sejthető, hogy az áldozat az igazi gazember, súlyos bűnt követett el. Az 1950-es évek végén játszódó események a katolikus egyházon belül még mindig jól őrzött titkokra épül. Szégyenletes, hogy ez napjainkig így van, léteznek ilyen bűnösök és a hatalom rejtegeti őket, míg az áldozatok egy életre megnyomorodnak. A gyerekek elleni visszaélésekre, a pedofíliára nincs mentség, nem lehet feloldozás. Jók voltak háttérnek az Ír Köztársaság életének történelmi részleteit megidéző elemek. Katolikusok, protestánsok és az életről alkotott felfogás is nagy hangsúlyt kap a krimiben. Az eltussolás, az egyház hozzáállása sajnos nem meglepő. Ez a mentegetés vagy magyarázat elkeserítő. Még Mindszety bíboros és az 1956-os események is megidéződnek egy mozzanatra.


A könyv mindenesetre szépirodalmi igényességgel megírt, olvasmányos, ügyesen felépített történet, amely a mélyen titkolt múlt és jelen összefüggéseinek hatását mutatja meg. A kevés szereplőt mozgató esethez maga az időjárás is ad egy sajátos hangulatot, szinte épp olyan fontos és meghatározó elem. A szereplők életének mozzanatai több helyen kapcsolódnak. Olvasás közben egyre hűvösebb lett, ahogyan a szereplők lelkébe láttam. Mindenki őriz, vagy tud valami titkot a kisközösségben, amit nem akar elárulni a nyomozónak. Az is egyértelmű, hogy a tettes és áldozat jól ismerték egymást. Igazából senki nem sajnálja, a ház lakóival különleges kapcsolatot ápolt papot. Furcsának találtam több mellékes körülményt, hiszen az Osborn-ház is tartogat titkokat a múltból.



Tetszett a légkör, amit Banville teremtett furcsa szereplőinek. A lélektani drámában a humor is megvillan. Vannak utalások a krimi királynőjére. Az házigazda így indít: "- A holttest a könyvtárszobában van." Strafford felügyelőt több oldalról, még a felettes szervek is akadályozzák, de Ő határozottan folytatja a gyilkos keresését. Ahogy a hó folyamatosan hull, Ballyglass lakóinak eltökélt szándéka, hogy megőrizze titkait. Tetszett az Osborn család furcsa, lázadó testvérpárjának karaktere, ez színt visz az eseményekbe, igazi fricskát ad a társadalomnak is. Azonban a brutálisan meggyilkolt Tom atya életéből egyre több sötét elem derül ki, a mozaikok kezdenek összeállni. A téli hideg, a ködös, fagyos idő atmoszférája tökéletesen adja a borzongató hangulatot. A lakók mélyen őrzött titkai és a pap életének sötét háttere lassan áll össze. Az utolsó lapokig meglepetést tartogat a regény. A gyilkos személye a végső fordulat igazából csak a lezáró epizódból derül ki. Amilyen egyszerűnek látszik az eset, annyira meglepő lesz a befejezés, mire mindenkiről lehull az álca. A regény érzelmi hatása még jóval a könyv elolvasása után is az olvasóval marad. 


Kedvezménnyel ITT megvásárolható, ekönyvben is kapható!



    

William John Banville (1945. december 8.) ír regényíró.
Több regénye is Benjamin Black álnéven jelent meg.
Elnyerte az 1976-os James Tait Black Memorial Prize-t, a 2003-as Nemzetközi Nonino-díjat, a 2005-ös Booker-díjat, a 2011-es Franz Kafka-díjat, a 2013-as Osztrák Állami Európai Irodalmi Díjat és a 2014-es Asztúria Hercegének irodalmi díját.

























Helikon, Budapest, 2023
376 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634798880 · Fordította: Pordán Ferenc

Mindenki másképp gyászol

   

Jászberényi Sándor: Mindenki másképp gyászol





                                                          

"Új poharakat hoztak az asztalhoz, Nazar ismét töltött.
„Ezt az élőkre” – mondta, és felhajtotta."






Hogy milyen is ez a könyv? Amolyan igazi "jászberényis" gyöngyszem, ha olvastál már tőle tudod mire gondolok. Ne hagyd ki, hiszen olyan valós háttérből építkező élményt ad, ami veled marad és biztos a katarzis. Szókimondó, de nem tolakodó, őszinte és elgondolkodtató, úgy mesél a háborús hétköznapok valóságáról, hogy mégis a túlélés, az élet a főszereplő. Az idei év egyik kiemelkedően fontos alkotása a kisregény. Fogalmazhatok úgy is, hogy egy új Jászberényi kötet megjelenése fontos esemény az irodalombarátoknak. Jászberényi a mai magyar kortárs irodalom meghatározó alakja. Nem csak a Libri-díjas, A lélek legszebb éjszakája könyve miatt.



Nagy élményt adott a könyve is, alig bírtam letenni, szinte azonnal újra olvastam. Az ukrán front testközelből, a pszichiátria képei, a lelket és testet, idegeket felőrlő fájó és sajátos valóság ez. Jászberényi tudatos, remek író, kedvelem a stílusát. Ahogyan az előző könyvei, ez is eredeti ötletből született. Nagyon tetszett az őszintesége, ahogyan a szerteágazó történetekből kis univerzumot épít. Érzésem szerint nagyon vékony a határvonal a valóság és az írói fikció között. Mégis, nekem a regény valójában az élet és a halál közötti reményről és a továbblépésről mesél. Hogyan lehet túlélni, kibírni a kibírhatatlant, milyen nyomokat hagy bennünk és a környezetünkben a háború? Léleknyomorító, mentálisan is embert próbáló, a sebek begyógyulnak, de valódi megoldás-feloldozás alig lehetséges. Nyom nélkül biztosan nem múlik el, hiszen a túlélők is áldozatok.

 "Ukrajnában éppen egy egész nemzedék nyomorodik meg. Azoknak sem lesz részük normális életben, akik egyébként életben maradnak."

Hitelesség szempontjából tényleg meggyőző, a felvillanó jellemrajzok szociográfiai pontosságúak. Úgy mesél, hogy látványos képeivel elénk idézi azt a poklot, amit itthon a tv előtt a fotelban ülve el sem tudunk képzelni valójában. A valóság képei sokkolóak lehetnek, de semmi öncélúság nincs bennük. Jászberényi bátran odament, nem kevesebbet, mint az életét kockáztatva, többször látta testközelből azt, amiről ír. Bőven van miből merítenie az ihletet az írásaihoz. Néhol a keserédes humora is megcsillan, miközben saját életünk nagy kérdéseire válaszokat keres.

A lazán összekapcsolódó részek biztos kézzel megírt tökéletes egészet alkotnak. Egyedi hangulata van, finoman érzékeny, elgondolkodtató. Úgy tűnhet, hogy ez a könyv csak a szenvedésről szól, de nem így van. Valójában a túlélésről, a családról, és persze az emlékezésről olvashatunk. Ez nem az, amikor a ház mögött, a kert végében kisfiúk játszanak katonásdit. Itt a játszótéren tank áll, a modern iskola ablakai bedeszkázva, falán lövésnyomok. Kemény történetek napjainkból. 

A cím roppant találó, a borító kifejező, Hrapka Tibor munkája. A japán kincugi az arannyal ragasztás művészetére utal, ami a törött darabokból épít egy új egészet, bár a nyomok ott maradnak, nem tűnnek el láthatatlanul. Az ember lelkéből sem, ott is nyomot hagy az élet, ahogyan a halál is. Mindez a borzalom itt tombol a közelünkben, remélve, hogy megkímél a sors attól, hogy közelebbről megtapasztaljuk azt, amit az alteregó, Maros Dániel újságíró megélt. Mert valóban, utalva a címre, mindenki másképp gyászol. A kötetet záró Kegyelem és Magok írás volt döbbenetesen erős számomra. Végig egyenletesen minőségi, de ez a kettő feltette azt a bizonyos pontot az i betűre.


ITT megvásárolható a könyv! 





      

Jászberényi Sándor 1980. október 8-án Sopronban született. Az ELTE-n hallgatott magyart, művelődésszervezést, arabot, filozófiát és esztétikát, magyar-művelődésszervező szakon szerzett diplomát. 2006-tól kisebb-nagyobb megszakításokkal Egyiptomban él. Többek között tudósított a darfúri konfliktusról, a jemeni szeparatista mozgalmakról, a 2009-es Öntött ólom hadműveletről a Gázai Övezetben, a nigériai lepra- és tuberkulózis járványról, a 2011-es egyiptomi forradalomról és a líbiai polgárháborúról. A Kalligramnál két könyve jelent meg: Az ördög egy fekete kutya és más történetek (2013), A lélek legszebb éjszakája (2017).

Már az első Jászberényi novelláskötet, Az ördög egy fekete kutya komoly nemzetközi karriert futott be. Megjelent az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Indiában, Franciaországban, Szerbiában. A szerzőt Kirkus- és Pen díjra jelölték érte.









Kalligram, Budapest, 2023
256 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634684138

Ház a narancsligetek között

 

Sheila O'Flanagan: Ház a narancsligetek között




                                                                                

Valami könnyed, nyári szórakoztató olvasmányt keresve akadtam erre a könyvre. Tudom, nem kell a külső alapján ítélni, de ez a jól eltalált, kifejező borító azonnal megfogott, olvasásért kiált. Öröm kézbe venni, a harmonikus színei és képei megfogják az olvasót. Nem is kell csalódnunk, mindent megtalálunk benne, amit ettől a regénytől várhatunk. A könnyed szerelem, komolysághoz a gyászfeldolgozás, háttérnek fantasztikus táj, mediterrán tenger, jó barátok, titkok, kalandok adnak okot a kikapcsolódásra.


Juno Ryan boldogan éli mindennapjait, munkájában megbecsülik, remek barátai vannak, egy korábbi csalódás után újra rátalált a szerelem. Brad különleges a számára, úgy érzi, hogy vele megtalálta az igazit. Ekkor, mint derült égből a villámcsapás, földrengésről érkezik hír, melyben Brad életét veszti. A harmonikus idill hamar véget ért. A katasztrófa után, a kisvárossal együtt Juno élete is romokban hever, Brad halálával fény derül a férfi titkaira, melyek sokkolják a nőt. Képtelen magát összeszedni, és túltenni az eseményeken, aggódó barátai pihenésre küldik egy spanyol falucskába, egy bájos villába. Az esős, ködös, hűvös Írországból átlépni a narancsillatú, napsütéses, csupa fény és érzékiség spanyol földre, önmagában gyógyír, ezt receptre kellene felírni.

Eleinte a saját árnyékától is megijed, nem engedi el az önmarcangolást és számomra érthetetlen bűntudattal viaskodva tölti az első napokat. A napfény kitartóan belesimul a lelkébe, a bőre alá bújik, ő pedig lassan átengedi magát a hely és a helyiek varázsának. Amint felenged lelkében a fagy, utolérik a kalandok is. A medencetakarító fiú képében érkezik a megoldás, a "görög-spanyol félisten” Pep személyében. A gyászfeldolgozás egyik egyedi formája ez, vele a felejtés is könnyebben megy. Tagadhatatlan, hogy a történet sablonokból építkezik, nem kell irodalmi magasságokat várni. A szórakozásé a főszerep. Bár lassan bontakozik ki az elején a történet, mégis olvastatta magát.



Igazi erőssége a történetnek, a táj és a természet mellett, hogy Juno valódi fejlődésen megy át, szinte látjuk, ahogy felenged, és egyre jobban értékeli a helyzetet és kiáll önmagáért. A kezdeti tétova, elveszett lányból, vagány, karakán nő lesz, aki nem mellesleg felújítja ideiglenes otthonát is. Három hónap a Villa Naranjában kizökkenti az időt a nő számára. Egy ​magával ragadó gyógyulástörténet, igazi tengerparti menedék lesz a villa Juno számára. Új barátokat szerez, átgondolja az eddigi életét, elkezdi jól érezni magát a bőrében. Ráébred, hogy nincs egyedül problémájával, mások számára is nehéz időszak ez, így már nem csak az önsajnálat tölti be napjait. Külön színfolt a történetben egy kényelmes, lusta macska, aki önkényesen beköltözik hozzá, társaságot biztosít a mindennapjaira, jókat nevettem viselt dolgain.


Természetesen sosem ilyen egyszerű az élet, itt is tartogat csavarokat, fájdalmas részleteket a múltból, de végül kisimulnak az emlékek, és élni engedik Junot. Vajon Pep lesz akit a szívébe enged? Igaza lesz a jósnőnek miszerint egy komoly férfi jelenik meg az életében? Milyen szerepe lesz Max-nek Brad féltestvérének az életében? A másik fontos szál Juno és édesanyja közötti kapcsolat lesz. A válaszokat nem árulom el, minden kiderül miközben a csodás spanyol díszletek között járunk. A fantasztikus, látványos tájleírásokkal elénk tárva mindezt, hol a háttér is meghatározó. A főszerep az életé marad. Juno útkeresését meséli el, ahogyan az életét felforgató dráma után magára talál, ismét kijut a fényre. Természetesen a múlt emléke azért a lelkében marad örökre.

Még spanyol szavakat is megtanulunk, fiestázunk Junoval, spanyol ételeket kóstolhatunk, barátkozunk, táncolunk és szeretünk. Bizony szeretünk, hiszen nem hiányozhat a szerelem és az érzékiség egy ilyen mediterrán történetből! Nyaralással felér ez a regény, nyugodtan belefeledkezhetünk, garantáltan kellemes órákat szerez minden olvasónak. Aki olyan szerencsés, hogy még belefér a nyárba egy spanyol kirándulás, vigye magával feltétlenül, élmény lesz ott olvasni. A limonádé mindig jól esik, a meleg napfényben bizonyosan. Szembe kell néznünk a múltunkkal, de élni, lépni tovább.
Juno színésznő édesanyja szavaival élve, nem kell a saját drámánkat játszani egy életen át, mindig újraírhatjuk a forgatókönyvet, alakíthatunk sorsunkon. Ez igazán reményt keltő végszó lehet, érdemes megfogadni.












Alexandra, Pécs, 2023
480 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635825509 · Fordította: Szalisznyó Edina