2021. október 31., vasárnap

Vele tűrök, vele szenvedek

Fiala Borcsa: Vele tűrök, vele szenvedek

38 történet kapcsolatokról és egyéb zűrökről



                                                        


  
Fiala Borcsa 38 novellában megrendítő, ismerős-ismeretlen világot tár elénk. Az elbeszélések nagy része a férfi-nő kapcsolatok szorongatóan izgalmas alakulásáról szól. A szeretetvágy, a ragaszkodó és társra váró érzelmek zegzugos labirintusában bolyonghatunk. Az ironikus humorral ábrázolt, erősen valós és jellemző életpillanatok minden novellában más-más aspektusában találkozunk a szerelem mámorító érzésével.


A megismerés izgalmas pillanatai és a kiteljesedő érzelmek hullámzó tengere, ami a csalódás utáni bosszúig bezárólag visz. A végtelen alázat a család felé éppen olyan káros lehet a saját önbecsülésünkre, mint a magány nyomasztó érzete. Jó társra találni nehéz. A szerelem múltával is boldogan kellene élni egy életen át. Miben áll a harmonikus élet titka? A megértésben, tiszteletben leélt évek varázsa, a boldog percek vagy a fájdalmas pillanatok összessége adhatja azt a harmóniát. A témák széles körűek és valóban jellemzően, néhol fájón aktuálisak.

A kötet valamennyi elbeszélése egy-egy észrevétlenül kiteljesedő drámáról megrázó vagy megható, néha félreértésen alapuló élethelyzetről mesél sok humorral, csavarral. Felvillanó vaku fényével világít be a lélek rejtett zugaiba, az okokat és miérteket is keresve. Frappáns, ütős történetek, ahol az okok és a miértek is megvilágítást kapnak. Egymásrautaltságunk kölcsönös egy kapcsolatban. A szerelem illékony tündér. A felszínes kirakatélet mögött sok egyéni dráma rejlik. A fojtogató anyai szeret és a mindenáron boldognak látszani, vagy a mama pici fia típusú történetekig minden jellemző élethelyzet teret kap a rövid leírásokban. Jó és jellemző karakterrajzokat kapunk, mindenki számára ismerős helyzetekkel ismerkedhetünk meg. Kis görbetükör ez, amibe lehet nem könnyű belepillantani, azonban mégis érdemes lehet. Okulva, tanulva az elkövetett hibákból int türelemre, megértésre. A tündérből hogyan lesz házisárkány kérdésre meglepő válaszokat kapunk. Mi férfiak sem állunk bűntelenül ebben a kérdésben. A boldogság elérése, megtartása együtt lehetséges. A szeretet múlásával annyi sok egyéb ok is rejtőzik egy kapcsolatban, amitől vakvágányra futhat egy kapcsolat. Talán a legszomorúbb, hogy utólag értékeljük és siratjuk azt, ami elveszett. Ezen történeteknek szinte mindig olyan csattanó volt a vége,ami váratlan és meghökkentő befejezést, megoldást adott. Nem csak szórakoztató, olvasmányos, de mindenképpen tanulságos és abszurd.életmesék a mindennapjainkból. Párterápiás tanácsadásnak is használható, okulva mások elkövetett hibáiból.

A megszerezett szerelem bizony kompromisszumokkal, áldozatokkal és lemondásokkal is jár.⁣ Esendő, az élet rögös útján bukdácsoló, vétkező és elveszett emberek mi vagyunk. A megindító történetek, mint egy felnőtt mesekönyv adnak ízelítőt napjaink párkapcsolati problémáiról, sok-sok humorral. Meghökkentő, néhol megdöbbentő volt. Különösen az anyai szeretetről szólók. Mindegyik írás tartogat valami váratlant, amin elmerenghet az ember, hogy aztán örömében vagy akár kínjában, de elmosolyodjon és okuljon ezen a görbe tükrön. Nincs túlbonyolítva, érthető és átélhető, mindennapi, valóság, ami meghökkentő vagy elgondolkodtató. A végkimenetel csak rajtunk múlik.




      

FIALA BORCSA a wmn.hu főszerkesztője, két gyerek édesanyja, író, újságíró. Kíváncsi emberként nagyon sok téma foglalkoztatja a gasztronómiától kezdve a furcsa halotti szertartásokon át a döntési fáradtságig. Írt ifjúsági regényeket és reklámfilm-forgatókönyvet is. A Vele tűrök, vele szenvedek a harmadik, felnőtteknek szóló kötete.


Eredeti megjelenés éve: 2021
Jaffa, Budapest, 2021
248 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634754657

2021. október 29., péntek

Róma árnyékában

Benkő László: Róma árnyékában
(Kleopátra 2.)




                                                       





Szeretem az ókori világban játszódó könyveket, különösen Egyiptom története a kedvencem. Kleopátra élete és halála mind a mai napig a történelem egyik legnagyobb rejtélye. Az első részben megismertük gyerekkorát, hogyan került trónra, kivételesen okos, művelt személyiségét, ami a szépségével együtt az isteni származását erősítette. Kleopátra tulajdonképpen nem is egyiptomi, hanem görög származású volt. Odaadó és kivételesen szép, tanult nő képe rajzolódott ki az olvasó előtt.

Már az első pár oldal után lehet sejteni mire is számíthatunk. A második rész a Caesar halála utáni időktől folytatódik, színre lép Antonius. Kleopátra Egyiptomba hazatérve bizonyosan nem érezte magát igazán biztonságban. A politikai helyzet Rómában felbolydult; megkezdődött két erős államférfi, Octavianus és Antonius eleinte csendes, majd véres küzdelme. Visszatérnek a jól ismert szereplők is: az Íjász, vagy az öreg bölcs Timaiosz. Az Antoniusszal folytatott viszony adja a fő vonalat, kiegészülve a birodalom független egybentartására való törekvéssel. A kifejező cím sokat elárul: Róma árnyékában Kleopátra szenved, igyekszik menekülni, elkerülni a rabigát, szabad maradni. Az ókori világ sok–sok ismert helyszínén, városaiban, sivatagban, tengereken, templomokban, szent helyeken, sírkamrákban, palotákban megfordulunk. Kleopátra gondoskodó, gyermekeit féltő anya volt. Oka is volt erre, hiszen a Caesartól született fia Octavius útjában állt.

                           
A történet most is három részben kel életre, amit Kleopátra nevelője, Timaiosz visszaemlékező magyarázatai szakítanak meg. Ezekből a gondolatokból kibomlik a valódi háttér, a karakterek belső motivációja. Kleopátra nem véletlen a csábítás és női fortély mintaképe. A birodalom és a hatalom megtartása érdekében akár szerelmi praktikákat is bevet. Ezzel is bebiztosítva helyét a történelem legismertebb asszonyai között. Kleopátra valódi arcát mindenki egy kicsit a misztikus, csábító nő képével azonosítja elsődlegesen.

Kalandokban bővelkedő, izgalmas és olvasmányos folytatás, amely kellően leköti az olvasót. A történet sokszereplős, karaktergazdag és mozgalmas. Az író szenzációsan ütközteti a karaktereket, mutatja be az érveket, elgondolásokat az uralkodás, a hatalom megszerzéséért folytatott elkeseredett harcban. Kleopátra uralkodásának kora, élete, az egyiptomi és római szokások elevenednek meg történelmi keretben. Ez egy regény, ami egy kis ókori szerelmi történet is egyben. A történelmi háttér alapos, tulajdonképpen a sok-sok történelmi adalék egy informatív kalandregényt eredményezett. Nem volt egyszerű feladat sem megtartani, sem kivívni a birodalom irányítását. Egy nagyívű, színes-szagos, mozgalmas történelmi regény a jobbak közül. Filmszerűen látványos képekkel megelevenedő cselekménnyel. Kleopátra okos politikájával szerezte meg és tartotta kezében a hatalmat. Kétségkívül olyan női alakja a történelemnek, aki nemcsak saját korában, de azóta is töretlen népszerűségnek örvend, misztikus legendája adja ehhez az érdekességeket.

A karakterek nagyon ügyesen vannak felépítve. Szerelem? Vagy csak politikai játszma? Egyiptom Marcus Antonius fennhatósága alá került. Ebből pedig a világtörténelem egyik leghíresebb románca nőtte ki magát. Az Antoniusszal folytatott szenvedélyes szerelme három gyermeket eredményezett. Legendás lakomák, vadászatok és hajóutak, pazarlás és csillogás volt az intrikák, belső viszályok mellett. Antonius és Kleopátra románca tudjuk, sajnos nem ért jó véget, Antonius ugyanis alul maradt az Octavianus elleni küzdelemben, amelyet a tragikus vereséggel végződő, actiumi ütközet pecsételt meg. Sajnos Kleopátráról is rossz hírek érkeznek, így nem maradt más hátra, mint a nemes halál. Akkoriban az öngyilkosság "divatos"megoldásnak minősült. Mikor Kleopátra értesül szerelme tragédiájáról, neki sem marad más választása... méreg és az áspiskígyó tökéletes kombináció a gyors és biztos halálra. Ekkorra már egy kissé megtört, a politikai csatározásokba megfáradt, öregedő nő alakját látjuk.

Fordulatos, olvasmányos, és izgalmas a regény. Kleopátra Benkő László ábrázolásában nem csak egy csinos nő előttünk, de megejtően okos, ravasz is ez az ábrázolás. Nem éreztem túlidealizáltnak. Élete alakulása a szemünk ellőtt zajlik, amit végigkísér két nagy, de drámai szerelem. A két kivételes adottságú férfiú Cézar és Antónius méltó ehhez a kivételes nőhöz. A regény színes, érdekes képes fest egy hajdani világ embereiről. A Római Birodalom fokozatosan egyre nagyobb befolyásra tett szert a történelem eme viharos éveiben. A szemléletes stílus, izgalmas leírások, elgondolkodtató fordulatok teszik emlékezetessé a regényt.

Kedvezménnyel a kiadótól ITT tudod megrendelni a regényt! 

     
Benkő László:
(Szombathely, 1952. március 13.) író. A Magyar Írószövetség tagja.

2004-től kezdte írásait publikálni, a magyar középkorról (Honfoglalás, kalandozások kora - Viharlovasok, és a Tatárjárás) írott történelmi regényei mellett szerzője A Zrínyiek-sorozat három kötetének. Nevéhez fűződik a Honfoglalás trilógia és a Viharlovasok pentatológia, vagy a Szent László életét bemutató trilógia. Megírta Kinizsi életét, A pozsonyi csata eseményeit, Mátyás király korszakát a történelmet kedvelő olvasóknak.



Lazi, Szeged, 2021
454 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632674049

2021. október 28., csütörtök

Bloginterjú - Bíró Szabolcs

Bloginterjú - Bíró Szabolcs


                                                           



Bíró Szabolcs az Anjouk sorozatával a legismertebb hazai krónikása ennek a korszaknak. Első néhány könyvét még Francis W. Scott álnéven írta, emellett újságíróként, rockénekesként, könyvkiadóként is tevékenykedik. A szakmai hírnevet a többféle kiadásban is piacra bocsátott Non nobis Domine c., először 2012-ben megjelent  történelmi regénye hozta meg számára. A tizenöt részesre tervezett, Anjouk c. történelmi regénysorozatát az Athenaeum Kiadó gondozza. A sorozat legújabb, hetedik része nemrégiben került a boltokba. Olvassátok szeretettel a vele készült beszélgetést!

Az Anjouk-sorozat előző kötete, a Királyok éneke megjelenése óta eltelt két esztendő, mi történt ezalatt Veled? Időközben aktualitást nyert a Lázár evangéliuma című 2020-as regényed, mesélnél erről a kötetről, és ennek keletkezéséről?

Döbbenetes belegondolni, de a Királyok éneke mintha még egy másik világban jelent volna meg: 2019 júniusában, a koronavírus-világjárvány előtt. Ugyanezen a nyáron láttam vendégül a házunkban az Athenaeum Kiadó akkori igazgatóját, Szabó Tibor Benjámint, akinek előadtam az ötletemet egy olyan középkori történetről, ami alapjait tekintve teljesen autentikus, viszont a pestis helyett élőholtak özönlik el benne Európát – és persze az Anjou-kori Magyar Királyságot. Tibor nagyon ráharapott az ötletre, a Lázár evangéliuma cím egyenesen tőle származik. Szóval ezúton is szeretném eloszlatni az ezzel kapcsolatos legendákat: a Lázár evangéliumát nem a Covid-vírusjárvány ihlette, hiszen vagy fél évvel előtte született meg az ötlet. Csak hát éppen úgy alakult, hogy mire összeállt a fejemben (és a jegyzetfüzetemben) a történet, addigra a járvány már kitört, és mire befejeztem a regényt, már meg is érkezett hozzánk. Méghozzá ugyanazon az útvonalon, mint a XIV. századi pestis, illetve a regényemben az élőholtak: Kínából eljutott a Közel-Keletre, onnan Itáliába, onnan pedig egész Európába. Szerintem már csak emiatt is hiszik azt sokan, hogy a koronavírus-járványt modelleztem le a regényemben, de hát ez esetben én lennék a világ leggyorsabb regényírója: a Lázár evangéliumá­t ­2020. március 15-én fejeztem be, és nálunk, Szlovákiában másnap bezárták az iskolákat, a boltokat, jött az önkéntes karantén, az első teljes körű lockdown. 

      
A Királyok éneke óta egyébként rengeteg dolog történt velem. Néhány hónappal a megjelenése után csatlakoztam a HaddelHadd zenekarhoz, így hosszú évek után ismét aktív énekes lettem: a bandával azóta már megírtunk egy teljes nagylemezt, amelynek dalaival 2022 januárjában vonulunk stúdióba. 2020 májusában megszületett a második fiam, Dani. Később hónapokig dolgoztam egy forgatókönyvön, ami úgy is az életem egyik legizgalmasabb időszaka volt, hogy végül elkaszálták a filmtervünket, majd pedig egy rövid történelmi képregény „forgatókönyvét” írtam meg, ami szintén új kihívás volt számomra. A Non nobis Domine című regényem első feléből, a Kelet oroszlánjából hangjáték-adaptáció készült, amit a Kossuth Rádió sugárzott, és azóta már aláírtam a szerződést a regény másik fele, Az utolsó vörös barát adaptációjáról. Zajlott tehát az élet, a járványnak köszönhetően azonban egy korábban sosem tapasztalt írói válságba is sikerült belecsúsznom, amiről nem szeretnék bővebben beszélni, de annyit elárulhatok, hogy többek között emiatt kellett ilyen sokat várni A birodalom ura című új regényemre.

                               
Miért az Anjou-korszakot választottad a sorozatod témájának? A középkor a kedvenc korszakod?

Igen, alapvetően a középkor a kedvencem, mert kalandos, számos részletében ismeretlen, és regénytémaként ugyanúgy teret enged a mesének, mint az erőszaknak, tehát óriási távlatokat lehet általa bejárni. Igazi aranybánya egy regényíró számára. Régi és hosszú sztori, de az Anjou-kor nálam adta magát: az első történelmi regényemben a magyar templomos lovagokról akartam írni, és hát a lovagrend alkonya egybeesik Magyarországon az Árpád-ház kihalásával, a trónharcokkal, illetve az Anjou-ház felemelkedésével. Röviden ennyi a történet. Időközben beleszerettem a XIV. századi magyar történelembe, így született meg az Anjouk-sorozat ötlete.


Olvasói kérdés: ha tehetnéd, melyik korszakba mennél vissza hosszabb távra?

Pusztán kíváncsiságból töltenék el néhány hetet itt-ott, elsősorban persze az Anjou-kori Magyarországon, de csakis azért, hogy a saját szememmel lássam a világot, amelyről a könyveimben írok. És persze megnézném az ókori Rómát, a birodalom teljes pompájában. De élni mégiscsak a 21. században szeretek: ha tehetném, körbe-körbe cirkuláltatnám a 2012 és 2019 közötti időszakot, és ebbe az időhurokba „utaznék vissza” a családommal együtt – ezekre az évekre különösen nagy szeretettel emlékszem vissza. Történelmi korokba nem kívánkozom: a magam részéről szeretem, hogy van egyéni szabadság, modern orvostudomány, internetes bevásárlás, rockzene, filmkészítés és könyvkiadás.

          
Visszakanyarodva az új kötetedre: olvasás után az volt a benyomásom, hogy sokkal kiforrottabb, és mélyebb érzelmeket hordozó ez a történet. Nehéz szavakat találom, de komoly tartalmi változást érzek az előző regényeidhez képest, nekem ez a sorozat legerősebb darabja. Ezt tudatosan alakítottad így?

Annyiban tudatos, hogy világéletemben arra törekedtem, a következő könyvem valamiben mindig jobb legyen, mint az előző. A folyamatos progressziót igyekszem elérni a munkámban. És ha belegondolsz, az Anjouk első részét még huszonhat évesen írtam, míg a legújabbat már harminchárom évesen. Idősebb, érettebb lettem magam is, és persze rengeteget olvastam: a szépirodalmi művek a stílusomra, a tényirodalom a történelmi tudásomra gyakorolt hatást. Azt hiszem tehát, hogy inkább az lenne a meglepő, ha nem lehetne érezni a korábbi regényeim és a legújabb közt minőségbeli különbséget.
   
      
Különösen a női alakok megjelenítése tetszett nekem. Ez már a Non nobis Domine regényednél is feltűnt nekem. Milyen mintákat használva, hogyan teremtesz meg egy női karaktert?

Azt hiszem, ugyanúgy, mint egy férfi karaktert: leginkább intuíciók alapján. Nem igazán szoktam „karakterlapokat” készíteni, nem dolgozom ki előre a szereplők jellemét – inkább hagyom, hogy az adott szituációk alakítsák őket. A történelmi alakokról persze kijegyzetelem, amit tudni lehet róluk, de akkor sem alkotom meg előre a jellemüket, hiszen azt legjobban a cselekmény tudja formálni. Régebben meglehetősen kevés női szereplővel dolgoztam, szerintem kicsit féltem is, hogy mennyire tudok női karaktereket formálni. Aztán mostanra kiderült, hogy cseppet sem nehezebb, mint férfi- vagy épp gyerekszereplőt írni. De lehet, hogy ez is az érettebb alkotói énem számlájára írható.




Nekem nagyon tetszett az új részben, hogy felbukkant Toldi Miklós, tervezed az ő szerepét tovább vinni?

Természetesen. Toldi Miklós szerves része a XIV. századnak, bár a kollektív tudatunkban sokkal inkább legendabeli alak, mint történelmi figura. A valódi Toldiról alig maradtak fenn történelmi dokumentumok, az alakját szinte mindenki Arany János műveiből ismeri, aki meg Ilosvai Selymes Péter művéből merített inspirációt – de hát már Ilosvai is kétszáz évvel Toldi után élt, és az ő hőse is mesebeli alak. Az Anjouk VII. részében felbukkanó Toldi hibrid figura: személyes története ugyanúgy indul, mint Aranynál (akinek idézem is bizonyos sorait), de abban a tekintetben a valósághoz közelebb álló karakter, hogy az ő ifjúkorában még nem Lajos, hanem Károly volt a király – és hogy nem a Budára, hanem a Visegrádra vezető utat mutatja meg azzal a bizonyos rúddal. Aztán a menekülése után már egy teljesen általam megírt fiktív karakterként működik. Nem titok, én Toldit nem főhősként, hanem egy izgalmas mellékszereplőként kezelem. Magam sem tudom, pontosan mi minden fog még vele történni, de az biztos, hogy ami történelmi adat fennmaradt róla, azt mindenképpen beépítem majd a sorozatba.


         
Milyen munkamódszerrel dolgozol? Történelmiregény-íróként mennyire tudsz a mai világból meríteni? Tudunk-e tanulni a történelmünkből? 

Nem szeretek direkte meríteni a jelenünkből, persze ez annyiban óhatatlanul előfordul, hogy itt, a mában élek, és ebből a világból tekintek vissza arra a sokszor és sokféleképpen félreértelmezett régire. A korábbi regényeimben előfordult, hogy kikacsintottam a jövőre, de erről hamar leszoktam: az ilyen reflexiók helyett már sokkal jobban szeretek elmerülni az adott korban, amennyire csak lehetséges. Sőt: ott van az Elveszett csillagok című ifjúsági kalandregényem, ami a jelenben játszódik, mégis inkább a múltból merít. És hogy tudunk-e tanulni? Sajnos úgy látom, hogy mindig csak az intelligens kevesek képesek erre, az abszolút többség viszont folyamatosan elköveti ugyanazokat a hibákat. Van egy nagyon kellemetlen alapélményem és egy borzasztóan negatív véleményem ezzel kapcsolatban, de nem akarom ebbe az irányba vinni a beszélgetést. A hatalom általi jellemtorzulás esélye pedig, úgy gondolom, valós veszélyként állt fenn minden történelmi korban – de mégis más kérdés egy olyan embernél, akit születése óta királynak neveltek, mint egy olyannál, aki egyenjogú állampolgárból válik egy ország vezetőjévé, azaz hirtelen kap akkora hatalmat, amekkorához hasonlóval addig nem rendelkezett. És akkor itt, ezen a ponton álljunk is meg: nem szeretnék aktuálpolitikával foglalkozni.


Anyaggyűjtés során van esetleg olyan, hogy ellentmondásokra bukkansz? Ilyenkor mire támaszkodsz, hogy megőrizd a hitelességedet?

A történelemtudomány tele van ellentmondásokkal. Az ilyesmit kétféleképpen tudom kezelni regényíróként: vagy kiválasztom a nekem legszimpatikusabb változatot, vagy egy ügyes húzással összeolvasztom a többféle verziót eggyé. Mindkét megoldásra volt már példa a könyveimben.

Szerinted miért van szükségünk legendákra (Szent Grál, Excalibur, Frigyláda stb.), erősítik bennünk a történelembe vetett hitünket?

Talán inkább az önmagunkba, az emberiségbe vetett hitünket erősítik. Szükségünk van a mesékre, hogy elviseljük az élet megpróbáltatásait, és időnként hatalmas segítség tud lenni, ha hiszünk valamiben, ami túlmutat a megszokott, hétköznapi tapasztalatainkon. Időnként le kell tennünk a terhet, hogy ne roppanjunk össze alatta, és hogy ezt megtehessük, szükség van valami misztikusra, valami elvontra vagy magasztosabbra. Ugyanezért van szükségünk a vallásokra is.

             
Sorozatod most a felénél jár, körvonalazódott már benned az egész regényfolyam koncepciója? Mi alapján döntesz egy-egy regény kifutásáról? Vannak vázlataid egy-egy újabb részről, hogy mekkora időszakot ölel majd fel az adott regény?



Természetesen már az elején körvonalazódott a teljes regényfolyam koncepciója: a második rész óta tudom, hogy a teljes sorozat tizenöt kötetből áll majd, és hogy ezt dramaturgiai szempontból öt trilógiára lehet majd felosztani. Hogy az adott történelmi korszakon belül pontosan mettől meddig tart egy-egy nagyobb tartalmi egység, azt először trilógiánként szoktam pontosan belőni, és aztán kezdek el gondolkodni rajta, hogy akkor a soron következő regény pontosan mekkora időszakot öleljen fel. Egy-egy trilógián belül még írás közben is alakulhat, hogy az adott regény a tervezetthez képest korábban vagy később fejeződjön be, de magának a trilógiának pontosan kell illeszkednie az előre meghatározott keretbe. Nagyon alapos vázlatok mentén dolgozom, külön füzetben vezetem pusztán a történelmi eseményeket, és külön füzetben illesztem ezeket össze a fiktív cselekménnyel. Ez a munkamódszer jelentősen megkönnyíti a feladatot.

A népi humor, a vicces megjegyzések egyedibbé, életszerűbbé teszik a történeteidet. Hogyan egyensúlyozol a humor, a romantika és a véres csatajelenetek között? Hogy találsz középutat a valóság és a fikció között?
Erre ugyanazt tudom válaszolni, mint a női karaktereket érintő kérdésedre: intuíció alapján. Nem mérem ki patikamérlegen ezeken az arányokat, egyszerűen csak megpróbálok jó szövegeket írni. Ha az arányok jók, és a történet beszippantja az olvasót, akkor jó érzékkel dolgoztam.

      
Írtál ifjúsági regényt és gyerekkönyveket is, tervezel-e hozzájuk folytatást? Hogyan próbálod olvasó emberré nevelni a gyerekeidet? Mi a tapasztalatod a magyar olvasási szokásokról: mennyivel másabb gyerekeknek írni, mint felnőtteknek?


Nagyon jó élmény volt ifjúsági kalandregényt írni, és a meseírásba is élvezettel kóstoltam bele. A kellemes emlékek miatt sokszor eszembe jut, hogy jó lenne mindkét világba vissza-visszatérni, de ezzel kapcsolatban nem tervezek olyan tudatosan, mint a történelmi regényeimmel. Nem szabad túl nagy kitérőket tennem, mert az már az Anjouk-sorozat kárára menne, így teljesen meglepetés-szerűen szoktam jelentkezni egy-egy más témájú könyvvel. A gyerekeimet nem ezekkel, azaz nem íróként nevelem olvasó emberré, hanem úgy, mint bárki más: a házunk tele van könyvekkel, a feleségemmel állandóan olvasunk nekik, és ők is azt látják, hogy mennyire fontos tevékenység az olvasás. Bence fiam már maga is szokott olvasni, több könyvsorozatból van saját gyűjteménye, Dani pedig egyelőre a színes képeskönyveknél tart, amiket nagyon szeret, és általában ő választja ki, hogy melyiket lapozgassuk. Ami a kérdésed utolsó szakaszát illeti: szerintem gyerekeknek is ugyanolyan nehéz írni, mint felnőtteknek – legalábbis, ha jól akarjuk csinálni, akkor nem szabad félvállról venni a kihívást.

                
Jövőbeli terveidről megtudhatunk valamit? Mikorra várható az Anjouk következő része?

Nem merek pontos dátumot mondani, de igyekszem, hogy a Dél pörölye című nyolcadik részre már ne kelljen túl sokat várni. Közben a Non nobis Domine „végső változatát” készítem elő, azaz amennyire kell, kipofozom a szöveget, és konzultálok Várai Artúrral, aki illusztrációkat és új borítót is készít majd hozzá. Egyre többet gondolkodom a Lázár evangéliuma lehetséges folytatásán, 2023-ban az Elveszett csillagok egy speciális változatát szeretném piacra dobni, 2024-ben pedig a Ragnarök jubileumi kiadása érkezik majd. Valamikor jövőre jelenik meg a Hősök tere című történelmi képregény-antológia, ebben szerepel majd a Várai Artúrral közös, Akit háromszor koronáztak című képregényünk, és ahogy már az interjú elején említettem, érkezik Az utolsó vörös barát rádiójáték-adaptációja, illetve zenekarom, a HaddelHadd klasszikus hard rock nagylemeze. Mindezek közben pedig természetesen folyamatosan számítani lehet majd az Anjouk soron következő köteteire is – és ki tudja, mi mindenre még.

Szabolcs kötetei a Líra webáruházában mind a papír alapú, mind az elektronikus kiadásokban megtalálhatók: ITT! 

Amennyiben Anjouk-relikviát szeretnél (póló, bögre, hűtőmágnes) IDE katt! 

Bíró Szabolcs hivatalos honlapját ITT találod, ahol további hírek, érdekességek várnak. 

Bíró Szabolcs a rock-énekes: Így szólt a Fegyverkovács című dal a HaddelHadd 2021. október 8-i koncertjén Dunaszerdahelyen, a Soul Hunter Music Clubban...https://youtu.be/ymDXmSHnwEw


    
Bíró Szabolcs 1988-ban született a felvidéki Dunaszerdahelyen. A moly. hu adatbázisa szerint 28 könyv fűződik nevéhez, de 5 antológiát is szerkesztett. Ismerhetjük íróként, újságíróként és rockénekesként is. Fő témái a középkor és a magyar történelem, ám időnként más területekkel is foglalkozik. 2016-ban, a Szent György Lovagrend alapításának 690. évfordulóján Visegrádon lovaggá ütötték. 2017 nyarán Eger Kulturális Nagykövete lett. Bíró Szabolcs szerető férj és büszke édesapa. Kamaszkora óta kerekesszékben él, ám határokat nem igazán ismer.

Képek Bíró Szabolcs székirodalom Facebook oldal ITT találod. 


2021. október 26., kedd

Belefér egy pici szívbe

Grecsó Krisztián: Belefér egy pici szívbe



                                                           




"Aki megnő, az mindig nagy,
Vagy egy kicsit kicsi marad."




A 2020-as év könyves megjelenése két verseskötet formájában van jelen Grecsó Krisztián munkásságában. A Magamról többet felnőttversei után év végére megérkezett a Belefér egy pici szívbe című gyermekverseket, mondókákat tartalmazó kötet. Verseskötetről mindig nehéz írni számomra, és ez sem kivétel. A gyermekversek különösen nehezített pálya, hiszen érezhetően a nagy elődök nyomdokain járva igyekszik maradandót alkotni.

A klasszikussá nemesedett A tündér (Bóbita) című Weöres Sándor vers mintájára ihletődött a nyitó vers. Ami az egész kötetre jellemző az a játékos szeretet, odafigyelés, a gyermek fontossága a felnőtt létben. Elkerülhetetlenül fontos háttér az, amit az élet hozott a szerző életébe. A sajnálatosan drámai betegség elleni megrázó és kemény küzdelem után a gyógyulás folyamatához, lelki megerősítéshez egy kislány érkezett a családba. Ettől is személyes hangvételű az egész kötet, hiszen a verseket a szerző kislánya, Hanna ihlette.  

                               
Érthető örömmel osztja meg ezt a felemelő érzést a verseken át velünk olvasókkal és a gyerekekkel Grecsó Krisztián. Tudom és vállalom elfogultságomat, hiszen maga az élmény leírhatatlanul sokat ad egy érző lelkű férfinak, amikor apává válik. Felnőni a feladathoz nem könnyű. Ebben a helyzetben a reményt, az életbe vetett hitét is hozza. Igen, akadnak döccenések, kínrímek, vagy éppen olyan fordulatok, hasonlatok, amit egy gyerek nem biztos, hogy azonnal tudni, érteni fog. Talán itt-ott érdemes lett volna még csiszolgatni, alakítani a sorokat, a rímeket faragni kicsit. A szóhasználat is néhol elég modern lett. A "Sikít, mint Linda a tévébe," vagy a ""A csivava nem Csubakka," soroknál kissé meglepődve álltam. Ahogyan a Variációk ismert témára is inkább csak egy kedves-ügyes, vidámkodó, Grecsó-féle átiratokat tartalmazó rész. A Most múlik pontosan és a Boci, boci tarka még rendben is vannak, de a másik kettő, juj. Ez is bizonyára igényel majd némi magyarázatot a kisgyerkőcnek ahogy a "hőérzet" vagy az, ki is volt a sikítós Linda. Viszont apa muzikalitásához kétség sem fér. A Jönnek a zenészek vers ismét egy jól sikerült alkotás.

Az is igaz, a szerző elismert név, jól csengő "márka" az irodalmi életben, a Libri irodalmi közönségdíjat egymásután kétszer is (2020, 2021) elnyerte. Nincs is ezzel baj, hogy első felindultságából az öröm és a végtelen szeretet ezeket hozta elő a lelkéből. Grecsó Krisztiánt elsősorban prózaíróként tartjuk számon, de jó kis versek születtek a lelkéből. Nem én vagyok a célközönség, de élmény volt olvasni, érezni a boldogságot, az életörömöt a sorokból. Nem lehet szó nélkül elmenni a kötet igényes kivitele mellett. A szívmelengető sorok mellé remekbe szabott az illusztrációk sora is. Baranyai (b) András sokat tett a kötet egészéhez gyönyörű rajzaival.

A versek az ünnepek, a család, a kisbaba fejlődése és bimbózó élete köré épülnek. A világra való rácsodálkozás, felfedezés öröme ez. Amikor éjjel nem hajlandó aludni a baba, esetleg beteg lesz, jön a foga ezek az életének jellemzőpillanatai. Ezek is pátosz nélkül megjelennek. A szülőknek pedig néha - valljuk be- komoly feladatokat ad. Óriási szerencse, ha van egy nagyi is kéznél, aki "nagyon vigyáz rád". Hanna baba gyorsvonat vagy az Ejtőernyős lett a világ című verseket említeném ebből a csokorból. Természetesen az állatos versek sem hiányozhatnak. Mókás és vidám, játékos sorok ezek. Innen a Rigók Pesten, Csalfa állatok vagy a Sír az eső emelkedik ki. A kötet fő erőssége a négy versből álló lezáró szakasz. Ez tartalmazza a címadó verset is. Valóban sok-sok érzés fér bele (nem csak) egy pici szívbe! A Kossuth-díjas Csík Zenekar megzenésített néhány verset, most a zene segítségével még többekhez eljuthatnak ezek a szívmelengető versek. 

ITT rendelhető kedvezménnyel a könyv!

                           
Grecsó Krisztián (Szegvár, 1976. május 18–) József Attila-díjas költő, író.

Első sikerét a Pletykaanyu című novelláskötetével aratta, 2001-ben. Több utánnyomás után 2006-ban jelent meg a könyv második, átdolgozott kiadása (Magvető). 2005-ben látott napvilágot Isten hozott című regénye (Magvető), amely 2007-ben németül, 2008-ban csehül, 2009-ben szlovénul is megjelent. Következő regénye, a Tánciskola 2008 tavaszán, a Mellettem elférsz 2011-ben jelent meg, majd a regény AEGON-díjat nyert 2012-ben.  Megyek utánad, Jelmezbál, Vera című regényei is népszerűek lettek az olvasók körében. 








Eredeti megjelenés éve. 2020
Magvető, Budapest, 2020
72 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631426496 · Illusztrálta: Baranyai (b) András

2021. október 24., vasárnap

Csakis az igazat

Cara Hunter: Csakis az igazat
( Adam Fawley 5.)



                                                      








Cara Hunter hozza a tőle megszokott színvonalat. Szövevényes és bonyolult történet, tele meglepő csavarral. Semmi nem az, aminek látszik. Kár, hogy izgalomból kevés jut, igazából csak az utolsó 80-100 oldalra. Itt sűrűsödnek be igazán és pörögnek fel az események. Addig csak nyomozgatunk,
vizsgálódunk, folyik a helyszínelés, tanúk és gyanúsítottak kihallgatása. A lassan felállított elméletek sorra dőlnek meg, miközben alig várom, hogy végre kiderüljön mi is áll a háttérben. Kissé túlírt, lehetne feszesebb ez az amúgy jó alapokon nyugvó történet. Lehetne benne kicsit több izgalom, mint a Sötétben esetében vagy feszültség, mint a Nincs kiút krimijénél. Ezeket itt nagyon hiányoltam az első háromszáz oldalból.... Meglepően érdekes történet bontakozik ki, de nem rágtam tövig a körmeim, gyomorgörcsöm se lett, lövés sem dörren, a vér sem patakzik a lapokon...bár való igaz: fordulatokban nincs hiány. Ez a történet, ha létezik ilyen kategória "technikai krimi" volt. A krimi egy szövevényes átverésen, a bosszún alapul.

        
   
Jó kis történet ez a maga módján. A sorozat rajongóit nem éri nagy csalódás. A bűn kiteljesedését vizsgálja, az elkövetők tettének mozgatórugói kerülnek előtérbe. A bosszú mibenléte, 
az igazság sok-sok árnyalata jelenik meg. Ami tény, hogy eredeti, de drámaiságot, mint az előző rész, a Féktelen harag nem hordoz. Hogyan is áll össze az elkövetők szempontjai szerint egy tökéletes bűntény, mi áll a háttérben, hogyan vezetik félre mesterien a rendőrséget és az egész nyomozást. Három különálló szálon futnak az események. Elsőnek van a szexuális molesztálás, ami kedvelt és fontos téma mostanában. Itt egészen más módon jelenik meg, mint azt elsőre várnánk. Az ugyanis nem csak ritkább, de érdekesebb is, ha az elkövető nő...

Adam és neje a gyermekük érkezését várják, Alex a terhesség utolsó harmadában jár. A kiteljesedő családi boldogságot beárnyékolja, hogy Adam bajba kerül. Egy gyilkossági nyomozás során előkerül néhány újabb bizonyíték és ezzel elkezdődik, megvalósul Fawley nyomozó legrosszabb rémálma. Minden ellene szól, letartóztatják, mint gyanúsítottat. Nincs egyszerű helyzetben, ártatlanságát még kollégái is kétkedve fogadják, ami azért meglepett. Kár, hogy ezzel ki is iktatta a regény történéseiből Adam Fawley-t a szerzőnő. Így ő itt most csak mellékszerephez jut. Fokozatosan épül fel a történet, pedig folyamatosan zajlanak az események. Olvasmányos stílusa viszi az olvasót, ami a remek fordításnak is köszönhető. Kifejezetten tetszik, hogy a sorozat egy kézben van. A történéseket szokás szerint megszakítják jegyzőkönyvek magán chat-beszélgetések, újsághírek. A borító kifejező, az a pezsgőspohár fontos eleme a kriminek. 

A harmadik szál az előzmények, a kiváltó okok, amik elindítják a lavinát. Kedvelem az írónő stílusát, és ahogy forgatja a szálakat. Egy idő után már fárasztóvá vált számomra a sok csűrés-csavarás, a hazugságok hálójába az olvasó is belegabalyodik kissé. A megoldás ugyan felpörög, meghozza a várt izgalmakat, természetesen Alexnál is beindul a szülés...lesz itt minden, mire tényleges magyarázatot kapunk, és a sok logikátlannak tűnő cselekedet értelmet nyer a megoldásban. 

ITT tudod megrendelni a kiadótól kedvezménnyel a könyvet!



      
Cara Hunter Sunday Times bestsellerszerző. Thrillerei: Egy közeli ismerős, Sötétben, Nincs kiút, Féktelen harag. Minden könyve Oxfordban játszódik, főszereplőjük Adam Fawley detektívfelügyelő és rendőrcsapata. Az Egy közeli ismerőst 2019-ben jelölték legjobb krimi kategóriában a Brit Könyvdíjra. A Nincs kiút felkerült a Sunday Times „A 100 legjobb krimi, amit 1945 óta írtak” listájára. Cara Hunter több mint egymillió példányt adott el könyveiből világszerte.


XXI. Század, Budapest, 2021
480 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635680931 · Fordította: Gömöri Péter

2021. október 22., péntek

Szent szó

Sigríður Hagalín Björnsdóttir: Szent szó




                                                            




"mintha arra számítana, hogy választ kap az élet legnagyobb kérdésére: Valójában mit keresünk mi itt?"


Hatalmas örömmel vettem kézbe az izlandi szerző második kötetét. A 2019-es Margó Irodalmi Fesztiválon bemutatott Sziget című első regénye is nagy hatással volt rám, nem csak a szerzőnő személyiségének kisugárzása miatt.

          
Az új regény a Szent szó az idei megjelenések között az egyik legkülönlegesebb tartalommal bír. Egy jól megírt családi dráma, titokzatos és bizonytalan háttérrel bontakozik ki a lapokon. Björnsdóttir gyakran az érzelmekre játszik, szokatlan helyzetekbe hozza karaktereit. Persze ettől jóval több ez a történet, ami felépítésében is egyedi irányokat mutat. A családi kapcsolatokról szóló, jól felépített, fordulatos történet leple alatt a „szent szó” az írás nélküli világról, a kommunikációról és a nyelvről, a szavakba kódolt érzelmekről gondolkodtatja el az olvasót.

"Az írásban varázserő rejlik, megváltoztatja a gondolkodásunkat, a viselkedésünket, a világot. Az írás a tűz megszelídítése óta az emberiség legnagyobb hatású eszköze."




Főhőseink Edda és Einar. Testvérek, egy apától és két anyától. A családi helyzetük nem mondható tipikusnak. Anyáik ugyanis úgy döntenek, hogy együtt élnek, és közösen nevelik fel gyermekeiket, amikor filmrendező apjukról kiderül, hogy bohém, felelőtlen, szabadságát őrző férfiú. Igazán nem lehet haragudni rá. Apa a későbbiekben is feltűnik, részese az eseményeknek, a két nő és gyerekek sorsának.Bár a testvéreket a kezdetektől fogva egyedülálló kötelék fűzi össze, kapcsolatuk titokzatos megértésen alapul. Edda és Einar elválaszthatatlanok. Szimbiózisban élnek. Kiegészítik egymást, és nem képesek hagyományosan működni a másik személye nélkül. Miközben természetesen megismerjük a családot, a két anya eleinte gyűlölködő, majd szeretetteli kapcsolatát. Abszurd, néha groteszk humorral fűszerezve mesél Björnsdóttir. Nyelvezete rendkívül könnyed, olvasmányos stílusa viszi előre a kíváncsi olvasót.

Az emberi érzések és érzelmek hullámzásának leírására jól érzékelhetően jelenik meg a cselekményben. A szerző ebben hihetetlenül pontos. Tökéletesen ábrázolja az emberi lélek titkait és a rejtett érzelmeket, a legapróbb részletekre is odafigyelve, még a jelentéktelennek tűnőre is, ami később kap hangsúlyt. A két nő személyisége elég eltérő, azonban a kapcsolatuk egy mély, lelki alapokon nyugvó, érzelmeket nem nélkülöző életet mutat be. Sorsuk szavakba foglalja azt, ami örökre kimondatlan marad. A többgenerációs történetben a meghitt testvér kapcsolatnak van tudományos magyarázata. Az egyedülálló génnel megajándékozott Edda és Einar bizonyos betegségekben szenved: Edda hiperlexiában szenved, és az általa olvasott történeteken keresztül kommunikál a világgal. Einar viszont diszlexiában szenved, és nehezen tud olvasni. Ami öröm az egyik számára, és az egyetlen módja az élet örömeinek, az a másik számára átok. A szerző felhívja a figyelmet az írásra, mint a kommunikáció nyelvére, az érzelmekre és szándékokra, a bölcsességre és az ostobaságra, amelyeket történetekbe kódoltak. 

        
"Nincs felfoghatatlanabb és iszonyatosabb dolog, mint amikor egy anya megtagadja és elhagyja a gyerekét."

A "Szent szó" kiváló és érdekfeszítő, krimialapokon nyugvó olvasmány. Edda a szülése után néhány nappal eltűnik. Senki sem tudja, hol van, mi áll az eltűnése hátterében. Hamarosan kiderül, hogy a népszerű blogger, influenszer nő útja New Yorkba vezet. Edda anyja, Júlia kérő parancsára elindul Einar is, aki úgy tűnik, az egyetlen, aki megtalálhatja Eddát. A New York-i kalandok és a múlt képeiből kirajzolódik a nő nyomasztóvá váló, felszínes élete, megtudjuk mi áll igazán az eltűnése hátterében. 


"A lelkiismeret-furdalást és a megbánást nem lehet kiműteni."

Björnsdóttir prózájában van egy bizonyos hangulat az izlandi sötétségből. A kilátástalanság és a tehetetlenség érzése a természet és a nagyvilág törvényeivel szemben, az élet értelmének kutatása a szereplők életében jelentős mozzanat. A töredezett családi emlékképekből egy koherens, több rétegből kibomló történet áll össze. Főhőseink motivációját értettem, de sodródásuk engem néhol megzavart, hogy van, lehet ilyen. Végig a kapcsolataink és az érzelmeinket befolyásoló tényezők állnak a középpontban, erre van helyezve a hangsúly. Ez pedig viszi, fogja az olvasó lelkét. Döntéseink jellemzően érzelmi alapon történnek. Milyen hatása van egy-egy sorsfordító, meghatározó pillanatnak életünkben ez egy izgalmas kérdés. Főleg, hogy az idő múltával, hogyan értékelődnek át dolgaink.

       
A regény kidolgozása páratlan és merész. Hatalmas élményt jelentett megismerni ezt a történetet, ahol az emberi kapcsolatok bonyolultsága adja a regény sava-borsát. 

Mindig vevő vagyok az igazán egyéni látásmódú történetekre, ez pedig ilyen. Végig átitatja a cselekményt az izlandi atmoszféra és gondolkodás. Színes, mozgalmas, de nem válik melankolikussá. Érzésem szerint ez egy univerzális helyzet, amivel könnyen lehet azonosulni. Számos társadalmi és szociológiai kérdéssel is foglalkozik, ezért is az egyik legegyedibb idei kötet. Patat Bence ismét remekelt, fordítása színvonalas, élmény volt olvasni. Tökéletesen adja vissza Björnsdóttir személyiségét, eredeti gondolatait.
A gyönyörű borító Szabó Imola Julianna munkája.




ITT megvásárolhatod kedvezménnyel a regényt! E-könyv formátumban ITT kapható! 


                         
Sigríður Hagalín Björnsdóttir: ( 1974. 02.11.)

Az Izlandi Televízió újságírója. a spanyolországi Salamancában és New Yorkban, a Columbia Egyetemen tanult, majd mielőtt visszatért volna Izlandra, Koppenhágában élt és dolgozott. Első könyve, A sziget Európa-szerte komoly figyelmet keltett, és számos nyelven – így magyarul is – megjelent.

Cser, Budapest, Magyarország, 2021
284 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632786704 · Fordította: Patat Bence 

fotó: Learn More, Barbara Gabriella / Népszava

2021. október 20., szerda

Harlemi kavarás

Colson Whitehead: Harlemi kavarás


                                                                  






Az amerikai irodalomban Colson Whitehead nevét a legnagyobb élő szerzők között tartják számon, nem csupán a kétszer elnyert Pulitzer-díj okán is.

Miután elolvastam Whitehead előző két regényét, és híre jött az új megjelenésnek azonnal a listám élére került. Izgatottan vártam és micsoda meglepetés volt! Határozott és váratlan váltás jellemzi mind stílusában, mind hangjában a Harlemi kavarás című újdonságát. Vissza a hatvanas évekbe, amit keserű humorával tesz feledhetetlenné.

A regény három részből épül fel, az 1959 és 1964 közötti időszak áll a középpontban. Remekül felidézi ezt a korszakot és a helyszín hangulatát. A történetben megjelenik a politika, az akkoriban népszerű filmek és zenék, sztárok, New York jellegzetes látnivalói. Kellően színes leírásokkal építi be ezeket a kulturális hátteret adó elemeket. Ez még átélhetőbbé teszi a regényt.  


              
A cselekmény szokatlanul sűrű és pörgős, meglehetősen szövevényes. Látványosan filmszerű, valósággal burjánzik a cselekmény. Elbeszélésmódja teszi izgalmassá, és maga a korszak, amelyben játszódik. A történetet Ray Carney meséli el, aki a piti kis csaló, Mike Carney fia. Ray odaadóan gondoskodó, családos ember, aki törekszik a becsületes életre. A 125. utcában egy kis használtbútor-üzlet tulajdonosa. Felesége, Elizabeth második gyermekükkel állapotos.

Unokatestvére, Freddie viszont vonzza a bajt, a bűn közelében él, és igyekszik bevonni Ray-t is kétes üzelmeibe. Apró szívességek, félrenézésekből lesz a nagyobb baj. Kapcsolata az alvilággal veszélyes helyzetekbe sodorja. Ray élete felfordul, és egy kifeszített kötélen egyensúlyozik a tisztes, becsületes élet és a bűnözés között. Az eseményeket egy rablás és stricik, drogdílerek, bukmékerek, maffiózók és egyéb nehézfiúk teszik még sodróbbá. A New York-i bűnözés átfogó keresztmetszete jól ábrázolt, szarkasztikus humorral, csupán néhol akad pár erőszakosabb jelenet.

A Harlemi kavarás az 1950 -es és 1960 -as évek hatalmas társadalmi változásait is beleszövi a regénybe. Fontos eleme a történetnek egy fehér rendőr túlbuzgósága. Ennek könnyű volt Harlemben áldozatul esni. Valós tény, hogy a fehér rendőr megölt egy ártatlan fekete fiút. Ennek következménye lett az utcai lázongások, tüntetések sorozata. Talán nem is kell mondani, a zsarut soha nem vonták felelősségre... A regény a rasszizmusról, a feketék kiszolgáltatottságáról most másképp mesél, mint a Nickel-fiúk története. Whitehead regénye abszolút hiteles, képes bemutatni azt a valóságot: a zavargások hátterét és a polgári jogi tiltakozásokat Harlemben. Mindezt egy krimiszatíra keretei között. Amerika sötét múltjának egy fejezetébe pillanthatunk bele. Colson Whitehead szemléletesen fogalmaz rövid, de erőteljes prózájában.

Könnyen olvasható, a nyelvezete gördülékeny. Hatásos és elgondolkodtató kis történet. Összességében azt gondolom, hogy ez egy jól megírt, jó regény. Whitehead egyértelműen tehetséges szerző. Elemi erejű regénye, érdekes szereplőket vonultat fel, jól illeszkedik a KULT-könyvek sorozatba. Egy újabb irodalmi csemege az olvasónak.




ITT tudod megvásárolni a kiadótól kedvezménnyel a regényt!



                     
Colson Whitehead (New York, 1969. november 6-) amerikai regényíró. Több regény szerzője. Debütáló műve 1999-ben jelent meg. Kétszeres Pulitzer-díjas, Nemzeti Könyvdíjas író. Regényei a 21. Század kiadónál: A föld alatti vasút (2017), A Nickel-fiúk (2019).



XXI. Század, Budapest, 2021
336 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635680788 · Fordította: Pék Zoltán

2021. október 18., hétfő

A birodalom ura

Bíró Szabolcs: A birodalom ura
(Anjouk 7.)




                                                        



"A magam részéről úgy érzem, daliás idők jönnek."


Két hosszú esztendő várakozás után megjelent az Anjouk 7. része. Megérte várni, Bíró Szabolcs beérett regényíró lett, igazi mesterművet tett le az asztalra. Pályáját követve, céltudatosan építette fel írói munkásságát, regényeit. Feladta a leckét a recenzensnek, hiszen meg kell találnom azt a vékony vonalat, ahol az elismerő ajánlóm mozogjon, ne essek pátoszos ömlengésbe. Bíró Szabolcs stílusa egyre kifinomultabb a regény szépirodalmi magasságban jár.


A Királyok éneke után végre megérkezett A birodalom ura, ami véleményem szerint a sorozat ékköve lett. A felénél jár az Anjouk-regényfolyam, amit csak elismerő szavakkal tudok ajánlani. A regény olvasása után az a ritka érzés kerített hatalmába, ez nagyon rendben van, hibátlan! A valóság és a fikció keveredése, a szereplők érzelmei, a cselekmény felépítése, a karakterek emberi jellemzői tökéletes elegyet alkotnak. Kiváló a történet dinamikája, remek jellemrajzokat kapunk, sodró párbeszédekkel, népi humorral fűszerezve. Mindezt lírai szépségű leírásokkal együtt ismerhetjük meg.

Nem is igazán találom a megfelelő szót, ami kifejezné amit gondolok. Irodalmibb? Fajsúlyosabb? Nehéz kérdés, hiszen az előző részek is tökéletes hangulattal, tartalommal bírtak. Így ezt olvasás után döntse el magának a kedves olvasó. Az egészen bizonyos, hogy az Anjouk egy márka lett mára a honi regények között.


               
Spoiler nélkül a történésekről: Anjou Károly haldoklik, fia, a tizenhat éves Lajos követi a trónon. Maga a király temetése és az új király koronázása pazar képekkel kel életre az olvasó előtt. A férfias érzelmek, lelki vívódások és kalandok mellett a női karakterek is fajsúlyosan jelennek meg. A regény jellemzője a sorsfordító események mellett az érzelmek bősége. Lajos biztos kézzel kezdi az uralkodását, tudja mit akar. Hoz néhány meglepő és váratlan döntést, ami a nagyurak körében okoz némi döbbenetet. Példaképei után, férfiválásának egyik momentuma a háborús igazságtétel. Egy rövid és véres csatajelenettel zárul majd a történet. Addig azonban számtalan izgalmas esemény teszi látványossá a jól felépített cselekményt. Erzsébet királyné hosszú évek után Nápolyba indul kisebbik fiához, András herceghez. Anyai érzelmei utat törnek a korona megvásárlásából. Az özvegy királyné, Piast Erzsébet a fiaiért és az országért aggódik. A Nápolyban zajló belviszályok lassan kicsúcsosodnak. Szemléletes képekkel kel életre a nápolyi udvar bemutatása. A hatalmi harcok itt is erősek. semmi nem drága a korona megszerzéséért. Igazi kígyófészek ez valóban, ahol András tovább maradni kénytelen.

Kedvelt mondabeli hősöm, Toldi Miklós is színre lép. Arany János kedvelt hőse itt méltó módon illeszkedik be a regény eseményeibe. Bátor Szilárd csapatát erősítve Toldi alakja kiemelkedik a történetből. A többi szereplő előéletében is megmerítkezhetünk, ezáltal megismerjük mi az, ami meghatározza a cselekedeteiket. Bátor Szilárd élete is jelentős fordulóponthoz érkezik. A régmúltat le kell zárnia, hogy a jelenben tudjon tovább létezni. A Zách Klára-szerelem és Szilárd érzései férfiasak, mélyek, őszinték. Színes epizódistaként azonban feltűnik a boszorkánynak kikiáltott vörös hajú Éva, aki megédesíti Szilárd éjszakáit.

Bíró Szabolcs új regénye az eddigieknél árnyaltabb képet ad az 1300-as évek Magyarországáról.
Az olvasó nem csak a királyságot feszítő érdek-ellentétekről olvashat. Az Anjouk című színvonalas sorozat nem csak leköti az olvasó figyelmét, de szórakoztat és elgondolkodtat a múlt és jelen hasonlóságain. A nyelvezet választékos, hiteles. Kifejezetten ajánlom a szerzői utószót, amit ez esetben érdemes elolvasni. Minden elfogultság nélkül, szerintem ez egy remek könyv, az év egyik legjobbja. Gratulálok! 
 

A regényt kedvezménnyel ITT rendelheted, de ha e-könyvben kéred IDE kattints! 


                       
Bíró Szabolcs 1988-ban született a felvidéki Dunaszerdahelyen. Tizenhat évesen kezdett aktív kulturális tevékenységbe: íróként, újságíróként és még rockénekesként is tevékenykedett.


2007. óta publikál, jelennek meg írásai. Először még Francis W. Scott néven, majd 2010. óta saját nevén jegyzi könyveit. Első komolyabb sikerét Sub Rosa c. regényének köszönheti. A szakmai hírnevet és a közönség figyelmét a kétkötetes minisorozata a Non nobis, Domine hozta meg számára, ami egyetlen kötetben is megjelent 2016-ban. Ez jelentős év volt, hiszen a Szent György Lovagrend alapításának 690. évfordulóján, Bíró Szabolcsot Visegrádon lovaggá avatták.

A sorozat részei: Liliom és vér, Lángmarta dél, Az utolsó tartományúrig, Szent György testvérei, Ötvenezer lándzsa, Királyok éneke.






Athenaeum, Budapest, 2021
368 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635431144

2021. október 16., szombat

Mulat a Manézs

Bödőcs Tibor: Mulat a Manézs



                                                                     





"A politika az, mikor nyolc majom el akar osztani négy banánt."




Hazánk jelenleg legnépszerűbb humoristája harmadik könyvével jelentkezett, ami a második regénye. Bár nem vagyok elkötelezett rajongója a stand-up műfajnak, de érdeklődve vettem kézbe a Helikon Kiadónál megjelent új regényt. Főleg, mert az előző, Meg se kínáltak című kifejezetten tetszett.


A fülszövegben ezt olvashatjuk a könyvről: „a Mulat a Manézs a cirkuszi bravúrokra is képes magyar nyelv karneváli dicshimnusza, szertelen, barokkosan burjánzó szatíra egy országról, amelyben a populizmus hamisítatlan zsenije uralkodik a fejszesuhanás egyszerűségével”.

A történet szerint nagy jubileumra készülődik Hettikánia cirkuszbirodalma: Luigi King uralomra jutásának harmincadik évfordulóját ünneplik. Buli van a sátorban és mindenféle módon megy az ünnepi műsor. Kegyetlenül éles szatíra ez a regény.  


         
Bödőcs meglepően jól ír, minden görcs nélkül összeszedett, alapos és jellemző, jól felismerhető a történetben megbújó üzenet. Azt gondolom, hogy maga a történetsor, a megfogalmazott vélemény az ország helyzetéről, a történelmi áthallásokkal együtt a tartalom nagyon jó, találó és tragikusan realista. Főhősünk, az ország vezére, azaz a cirkuszigazgató Luigi King karaktere minden hibája ellenére is emberi. A mesébe illően csodásan felvirágoztatott Cirkuszhaza, a cirkuszi sátor maga az országunk. Hettikánia Porondmestere nehéz nap előtt áll. Van itt minden, ami kell egy cirkuszba: illúzió, bohócorr, a múlt feldolgozása, kufircolás, áhítatos hazaszeret, rózsaillat, és a miért nincs tengerünk kérdés is előkerül. Bödőcs érzékenyen ábrázolja ezt a világot, érezhetően otthonosan lubickol benne. Érezhetően válik egyre rutinosabb íróvá.

Olvasás közben néha azt éreztem, hogy mennyire kegyetlenül életszerű a történet, milyen remek, jó meglátásokkal megáldott ez az ember. Tagadhatatlanul zseniális, nyelvi és mindenféle poénjai lenyűgöztek. A magyar valóság édes-bús, keserű esszenciája. Bödőcs afféle megmondóembernek számít, poénjai találóak, a keser-édes társadalomkép azonban nem túl hízelgő. Nem bántam meg az olvasást, döbbenetesen jó volt ez, csak a görbe tükörben megmutatkozó kép egyáltalán nem tetszett. Nyomasztó volt olvasni, felismerni a szereplőket. A néhol kiütköző izzadságszag ellenére alapvetően azért mosolyogtató volt. Ez kimondottan pozitív. Azonban egy idő után sajnos fárasztóak lettek ezek a cukormázba bújtatott humorbonbonok. Meglepő módon ez így nekem már nem volt vicces, nem az önfeledt szórakozást hozta. A tehetetlenség keserűsége egyre erősödött bennem. Pedig meg kell hagyni, a végső nagy buli jó lezárást adott, kifejezetten szórakoztató befejezést hozott. Azért reménykedem, a valóságban ugye nem kell harminc évet várnunk... kissé sírva-vigadós mulatozás volt ezt olvasni.


ITT megvásárolható kedvezménnyel a könyv! 

              
Bödőcs Tibor humorista. 1982. december 11-én született Zalaegerszegen. Négyévesen nem szökött meg a cirkusszal. Egy kis zalai faluban, Búcsúszentlászlón nőtt fel. A magyar irodalom ajtaját 2017-ben rúgta be az Addig se iszik irodalmi paródiáival. Meg se kínáltak című első regénye a kocsmapultnál, a második, a Mulat a Manézs a porondon játszódik.


Helikon, Budapest, 2021
212 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634796404

2021. október 14., csütörtök

Napvilág

David Baldacci: Napvilág

(Atlee Pine 3.)



                                                              




"Eljött az elszámolás pillanata."

A Napvilág mindent megad a sorozat és a szerző rajongóinak, amit egy David Baldacci-regénytől elvárhatnak. A történet nagy része jó és váratlan csavarokban gazdag, tipikus Baldacci. Ennek a könyvnek a cselekménye rendkívül lebilincselő volt. Röviden az átverések, az árulások története ez a harmadik rész.

Ebben a részben felidéződnek az előzmények, sok további meglepő titkokra derül fény az üggyel kapcsolatban, ami ismét megváltoztatja az eddig megismert tényeket. Ez arra kényszeríti Atlee -t, hogy foglalkozzon a szülei múltjával, ami erősen átértékeli a jelen eseményeket. Igazából ez a történet is volt olyan jó és izgalmas, mint azt Baldaccitól megszokhattuk. Ugyanaz a séma a megszokott fordulatokkal, kitérőkkel, olvasmányos formában tartja fent az olvasó kíváncsiságát. Nem unatkoztam, végig lekötött. A regény dinamikája és a cselekmény meglepő fordulatai, Baldacci profizmusa sokadszorra is lenyűgöző. A történet jó volt, gyorsan pörögtek az események. Az olvasó választ keres a nyugtalanító kérdésre: mi is történt azon a bizonyos éjszakán a Pine család házában? A háttérben megjelenő maffia-történet, egy újabb perspektívát ad az eddig ismertekhez.


"Egyetlen dolgot megtanultam az évek során: a legjobbat kell remélni, de a legrosszabbra kell felkészülni."

Atlee Pine FBI-ügynököt a nővére utáni nyomozása ezúttal New Jersey-be vezeti, ahol egy régi ismerősével, John Puller katonai rendőrrel keresztezik egymást az útjaik. Az Atlee és John Puller párosítása eredeti ötlet volt, tetszett John Puller szerepe, hozta a formáját most is. Bátorsága és igazságszeretete sokat lendít a regényen. Személy szerint ennek a könyvnek a Puller -aspektusa az, ami engem kíváncsivá tett, hiszen Atlee karakterét nem tudtam igazán megszeretni. Tetszett, ahogy John Puller és Atlee Pine most összefognak. A két ügynököt egy hihetetlen küldetésre küldi Baldacci. Nyomozásuk során nyugtalanító tények birtokába jutnak. A harminc évvel ezelőtti bűntény újabb megvilágításba kerül. Atlee és John válaszokat keres a nő ikertestvérének eltűnésére, ami további újabb kérdéseket vet fel. Kemény, pörgős, akciódús nyomozás ez a rész is, ami meglepően sok érzelmi szálat is felvillant. Egy izgalmas ügynökkrimi, pergő és fordulatos, szórakoztató darab, ahol a nyomozásban John Puller mellett a bátyja is szerephez jut. Jó karaktereket formál, remek történeteket agyal ki hozzájuk Baldacci, lassan semmi nem úgy van, ahogy eddig megtudtuk. A regény vége váratlan, nagyon nem erre számítottam. David Baldacci minden stílusjegyét felvonultatja, amitől a világ egyik legnépszerűbb és legtöbbet olvasott szerzője, a politikai thriller nagymestere. A szövevényes, csavaros történet robog a végkifejlet felé. Izgalmas befejezés várható, ahol végre kiderül a teljes igazság.


ITT megvásárolható kedvezménnyel a krimi! 



                        

David Baldacci (1960. augusztus 5. )
Könyveit több mint 50 nyelven és 80 országban olvassák rajongói.
A Virginia Commonwealth Universityn diplomázott, majd jogot hallgatott a Virginia Állami Egyetemen. Első nemzetközi sikere az Absolute Power (Államérdek) című könyve volt 1996-ban. Ebből remek filmet is forgatott Clint Eastwood.Alapítója a szépírást tanulókat támogató Wish You Well Alapítványnak. Feleségével és két gyermekével Virginiában él.



General Press, Budapest, 2021
424 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634525431 · Fordította:Szabó Piroska

2021. október 12., kedd

A Helios-katasztrófa

Linda Boström Knausgård: A Helios-katasztrófa



                                                             




"Félek. Csak egy gyerek vagyok."



A szerző, Linda Boström neve már nem ismeretlen a hazai olvasók előtt. Nem csupán a híres és népszerű norvég író, Karl Ove Knausgård feleségeként, de kilépve annak árnyékából önmagában is elismert szerző lett.

Ez a kisregénye az első írói bemutatkozása, ami idehaza másodikként került a boltokba. A megdöbbentő erejű történet kezdősorai egy lebilincselő rejtélybe sodornak. Ez a könyv is erősen személyes jellegű elbeszélés, ahogyan az Isten hozott Amerikában is az volt. Két részből alakul ki történet, de itt nem egy teljes család áll a cselekmény középpontjában, csupán egy apa-lánya kapcsolat erősen érzelmi alapokon nyugvó ragaszkodása kerül bemutatásra.  


Anna, egy 12 éves lány mesél, aki saját harcát vívja, többnyire önmagával szemben. A gyermeki nézőpont most is nyerő, szívhez szólóan őszinte és finoman válik drámaivá. 

A történet a görög mitológia elemeit felhasználva íródott, ezzel is hangsúlyossá téve ezt az erős lelki kapcsolatot. Anna, a saját bevallása szerint úgy született, akárcsak Athéné. Teljes páncélzatban kipattant apja, Zeusz fejéből. Egy nagyon furcsa történet, ahogyan a születés is vérrel jár. Az első rész gyönyörűen, erős képekkel kezdődik, amikor a gyermek születik az apja fejéből.

Conrad, az apa azonban pszichiátriára kerül, ezzel elszakítják lányától. Ez érthetően erősen megviseli a lányt, aki kiszakítva eddigi életéből egy nevelőotthonba kerül. Anya nincs a képben most. Az első részben megismerjük a szereplőket, a kapcsolatukat mozgató lelki mélységükben. Kivételes, rajongva imádó szeretet az övék. Annát egy pünkösdista család fogadja örökbe, két tizenéves fiúval, ahol az apa prédikátor. Anna bezárkózik, saját maga teremtette világban él. Innen nehéz kimozdítani, tartani benne az élet iránti örömöt. Az első rész időnként elbűvölő és izgalmas, gördülékeny. Végtelenül lírai, drámai, de érzékeny regény. 

A történet folytatódik, amikor megpróbál újra kapcsolatba lépni apjával. Anna mindent megtesz, hogy alkalmazkodjon új környezetéhez, de még mindig kétségbeesetten vágyik apjára. Ez a fájdalmas, feldolgozhatatlan hiány, reménytelen vágyakozás adja a történet motorját. Drámai látni, ahogyan a gyerek bezárkózik, a halálra vágyik, ezt látja, érzi egyedüli jó megoldásnak. A könyv rövidsége ellenére sem könnyű olvasmány, az bizonyos.

Végül Anna ír apjának a kórházba, és válasz is érkezik. A második rész meglepően megdöbbentő, Linda mélységesen őszintén, nyers valójában foglalkozik a mentális egészséggel. Mind az apa, mind pedig a kislány részéről alapos és mély betekintést kapunk a betegség szakaszaiba. A regényt kezdő erős és nyers felütés visszatér. A mondandóját az írónő végig egy gyerek szemszögéből meséli el, ahogyan Anna érzelmei változnak, lelke hullámzik. Linda Knausgard éles megfigyelő, szomorú bepillantással rögzíti a pszichikai osztályt és a depresszió lefolyását. Anna egy súlyos depresszió érzelmi hullámvasútját éli meg, nyilvánvaló, hogy az egyetlen dolog, ami meggyógyítja őt, az, hogy újra az apjával lehessen. 


"A hiánya olyan volt, mint egy hullám, amely hirtelen átcsap a fejem fölött, én meg a felszín alatt hánykolódtam az örvényeiben."

A kisregény mélységesen fájdalmas valójában ábrázolja egy erős, szeretetteli kapcsolat szakaszait. A lelki beteg apa, és a hallgatag lány motívum itt indult el, ami az Isten hozott Amerikában teljesedett ki. A depresszió súlyos, fekete szörnyként nyomasztja a szereplőket. Ezt az érzi át igazán, aki valamilyen formában érintett, találkozott vele. Nehéz út a gyógyulás folyamata, de nem lehetetlen. A szeretett lény, az apa elvesztése a gyermeki reakció minden elképzelhetetlen pillanatával elgondolkodtatja az olvasót. A szöveg most is elég szikár, néhol nyers, de ez illik tökéletesen a történethez. Nem csupán egy megsebzett kapcsolatot ismerhetünk meg a lapokon keresztül, reményt kereső, feloldást hozó vágyakozással. Linda nem sokkol, a valóságot tárja elénk. Az életben is mindenki vágyakozik a harmóniára miközben küzd a saját maga démonaival. Különleges élményt ad, mindenképpen érdemes volt elolvasni, átélni és közelről látni Anna lelkének változásait.


Kedvezménnyel ITT lehet a tiéd Linda kisregénye!

      

LINDA BOSTRÖM KNAUSGARD (1972) svéd író és költő. Magyarul elsőként az Isten hozott Amerikában című műve jelent meg, amelyet hazájában a legrangosabb irodalmi díjra, az August-díjra jelöltek. A Helios-katasztrófa az első műve; a kisregénnyel elnyerte a svéd író- és költőnő, Mare Kandre emlékére alapított díjat.



Jaffa, Budapest, 2021
197 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634755135 · Fordította: Papolczy Péter

2021. október 10., vasárnap

A Kaiser hálója

Steve Berry: A Kaiser hálója




                                            






A Kaiser hálója élvezhetően megszerkesztett thriller a műfaj minden kellékével. Az amerikai professzor és egykori ügyvédből lett sztár-író Berry ezúttal is kitűnő és hiteles háttérrel megírt Malone-kalandot tett le az asztalra. Kedvenc amerikai titkos-ügynökünk tizenhatodik alkalommal tért vissza.

Cotton Malone, aki régi (nem csak ügynök)barátjával, Cassiopeia Vitt-tel társul ismét, hogy kiderítse a régmúlt homályába vesző titkokat, amik a jelen világunk sorsát döntően befolyásolják. Nem kevesebbre vállalkoznak, mint az megfejteni, hogy vajon mi és hogyan történt Berlinben 1945. április 30-án a Führerbunkerben? Különösen tetszett, hogy egy európai rejtély áll a krimi középpontjában. Mi történt Hitlerrel és Eva Braunnal? Valóban meghaltak ott a bunkerban, vagy a bizalmi ember Bormann-nal elmenekültek egy távoli országba. Volt már erre példa, a kérdés feszegetően félelmetes, a kalandok kontinenseken átívelővé válnak. Tényleg úgy történt minden, ahogyan a történelemkönyvekből ismerjük? A náci örökség terhe még kísérti a német népet. Mindezek a régi kérdések hogyan befolyásolják a német választásokat, ki kerül ki győztesen a politikai kampányból, merre alakul a németek jelen történelme Angela Merkel visszavonulása után. A két új kancellárjelölt küzdelme több drámai helyzetet ad, amit a súlyos titkok fokoznak. A múlttal való szembenézés sosem könnyű. Steve Berry ezúttal is alaposan elmerült a témába.


A váratlan hirtelenséggel felbukkanó új információk alaposan felkavarják a kedélyeket, Danny Daniels ex-elnök is felbukkan, így Malone ismét belekeveredik az események sűrűjébe. Berry okosan építkezik, a történet mozaikosan épül. Berry ügyesen tudja kombinálni az egyes történelmi korszakokat egymással, szövi egybe a jelennel. A múlt eseményeinek történései cunami-szerűen sodorják el a jelent. Az egykori szovjet kém dossziéja olyan titkos anyagot tartalmaz, ami a történelmet egészen más megvilágításba helyezi. Ennek hatása erős, elgondolkodtató és döbbenetes, HA igaznak bizonyul. A feszültség adott, a sűrű pókhálóval fedett izgalmas titkok sorsfordítóak lehetnek. A cselekmény lendülete végig kitart, bővelkedik váratlan fordulatokban, amihez a jól kiválasztott helyszínek is sokat tesznek. A sorozat újabb izgalmas, fordulatokkal teli történetet mesél el.

Mint Berry minden könyvénél meghatározó a történelmi háttér, ami itt most különösen erős. Berry 
most is ragyogóan ötvözi a történelmet a saját fikcióival. Sok igazságmorzsát tartalmaz, amin érdemes elgondolkodni, de a szerzői utószó lerántja a leplet, mi a fikció a történetben. Röviden: pontosan azt kaptam, amiért kedvelem Cotton Malone kalandjait. A tényeken alapuló történelmi rejtély tempós és látványos akciókkal megspékelt nyomozása izgalmas összeesküvés elmélettel mozgatja a cselekményt. A krimiben van egy kincsvadászatba hajló szál, ugyanis mai napig nem tudni biztosan, hová tűnt több milliárdnyi náci vagyon? Azonban jelentősebb kérdés, hogy napjainkban sajnos egyre jobban felerősödött a múlt hatása. Mindig történik valami izgalmas, ami új irányt, lendületet ad a történetnek. Az ellenfelek is erős és kellően gátlástalan karakterek. A németek mindig erősen meghatározó helyzetben voltak Európában. Ez most is döntővé válik. Az új jobboldal felerősödése elgondolkodtató. Megint a zsidók és a bevándorlók kerülnek célkeresztbe. A fanatikusok kihasználnak szó szerint mindent, hogy céljaik megvalósulhassanak.

A végjátékra természetesen minden a helyére kerül, azonban még jut egy csavar ide a lezárásba is. Egyszerre szórakoztató, fordulatos, elgondolkodtató történelmi rejtélyen alapuló krimit olvashattam. Tökéletes kikapcsolódást, remek stílusban megírt szórakozást kapunk Berrytől. A borító ezúttal is sejtelmes, kifejezően izgalmas, illik a regényhez.


A kiadótól ITT tudod megrendelni kedvezménnyel a regényt! 

    
Steve Berry: (1955) amerikai író, professzor és volt ügyvéd, a New York Times bestsellerszerzője. Többek között a Nagy Károly nyomában, A velencei árulás, Az Alexandria link, A Templomosok öröksége vagy A borostyánszoba világhírű szerzője. Könyveit 40 nyelvre fordították már le, és 51 országban sikeresek.



GABO, Budapest, 2021
528 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635661466 · Fordította: Komló Zoltán