A férfi

Dr. Csernus Imre: A férfi 


                                     















A férfiak imádatának tárgya "A nő" után az ország lelkiismerete, Dr. Csernus Imre elkészítette a könyv társ-párját A férfit.  
Mitől nő egy nő? És vajon mitől jó nő? tette fel a kérdést előző és méltán nagy sikerű kötetében a doktor úr. Most hasonló módon ugyan ez a kérdés a férfiak esetében:  Mitől férfi a férfi? Mi teszi férfivá? Ahogyan az előző könyv esetében itt sem csak a férfiról van szó, hanem nőkről és férfiakról. Egyik nincs a másik nélkül, hiába, hogy most a férfiakról volt szó, Nem csak nekik szól, és nem csak ők azok, akik ebből a könyvből tanulhatnak. Próbál a férfilélekhez közelebb vinni, ahogyan tette ezt A nő esetében is.

"Én azt gondolom, az erő mindig ott kezdődik, ha valaki ki meri mutatni, ami fáj, és soha nem ott, amikor valaki azt mutatja, hogy milyen rezzenetlen arccal bír ki mindent."

Pedig a társadalmi szokások, elvárások már kisgyerekkorban megkülönböztetik a gyerekeket is. Ne sírj, katona dolog! - szólnak rá a kisfiúkra. Aztán később, pár tíz év múlva csodálkoznak, hogy nem tud az érzelmeiről, érzéseiről őszintén nyilatkozni a férfiember. Elfojtja magába, azokról mintha nem lenne illendő egy férfinak beszélnie. Az érzéseivel együtt férfi a férfi, ahogyan a nő is nő. Próbál közelebb vinni a férfilélekhez, kíméletlen őszinteséggel, nem szépítve a tényeket.

Elfogult vagyok a dokival, szeretem a stílusát, több előadásán részt vettem. Kell az erősen, arcul csapóan őszinte görbe tükör... csak merjünk belenézni! Ha már ő oda tartja azt a tükröt... Persze mondott sok általánosságot, meg olyat, amire az ember azt mondj, na igen, ezt eddig is tudtam, de mondott olyat is, ami azért új volt. Talán nem is az a jó benne, hogy újakat mond, hanem hogy olyan dolgokról írt, amiket érdemes (lenne) az eszünkbe vésni.

Ha legalább saját magunkkal merünk őszinték lenni, akkor legbelül érezzük, igen, igaza van. Merjünk élni, vállalni a gondjainkat, gondolatainkat. Sajnos a körülöttünk lévő világ mégis képmutatásra kényszerít, ezt várja el. Jaa! És jó pasivá (és jó nővé) az óvónéni, tanárnéni, anyu, nagymama nevel…. Amit mutat, adnak példát, később azt kaphatják vissza…. szóval, nevelés kérdése, megtalálom- e a saját pólómat a saját szekrényemben. A válások nagy száma, az apák hiánya, az együtt eltöltött kevéske idő is nagyon befolyásoló tényező. Mikor ér rá apa a fiával együtt, akár csak kettesben lenni? Focizni, füvet nyírni, szerelni, horgászni vagy bármit, ami közelebb hozza őket egymáshoz? Kellene, már HA van apa...
Vannak emberek, akik azért ragaszkodnak a párjukhoz, hogy ne legyenek egyedül. A semminél a rossz pasi is jobb. Legalább van. Ugyan ez a lányokra, nőkre is igaz persze. A magány ellen a semmi kapcsolat is jobb néha.


A felsorolt és bemutatott férfiminták: a mama kedvence, (Pótmama és macikávé), vagy a Meleg kályha, és társai ad okot a mosolygásra. Aztán egy idő után rádöbbenünk: ez így van... nagyon is!  Sokszor a nők nem engedik, hogy férfi legyenek a férfi… Egyszerre valahol magunkra ismerhetünk. Persze ez a felismerés nem biztos, hogy kellemes lesz. Nem attól férfi a férfi, hogy 39-es vagy 54-es inget hord, ahogyan a nőkhöz viszonyul, bánik velük. A viselkedésétől. Az otthonról hozott, kapott viselkedésmintáktól leszünk férfiak, vagy nők. Az érzelmi intelligenciánktól válunk igazán nővé, vagy férfivé. És boldoggá. Egyedül vagy magányosan, csupán ez a kérdés.

Attól még férfi maradok, ha a zoknimat a szennyesbe teszem, vagy kiviszem a szemetet magamtól is.
A lényeg: Itt, Magyarországon, a férfiak jelentős része még pöcsként vegetál, és nem mer férfiként élni. Nem mer felnőni. Miért nem mernek férfiként élni? Mitől kényelmesebb ez? Miért hasonlítunk arra a bizonyos papucsállatkára?  Mert energiába kerül, szokatlan utakat kell hozzá bejárni, ahol az ismeretlen az egyik legfontosabb tényező. Nem mernek kockáztatni…..Hagynak úgy élni?
Néha a legegyszerűbb dolgok a legkézenfekvőbbek. A könyv is ilyen. Az egyszerűségéből fakad a nagyszerűsége. Apákról és fiaikról, szeretőkről, trófeákról, a sasról és a nyúlról. Hogyan kerülnek ide ezek? Kiderül a könyvből.

Nem kell mindennel egyetérteni, de gondolkodni jó lenne. Egy kis önvizsgálatra a két nemnek jó okot ad a két könyv. Vannak kíméletlen mondatai, de azt hiszem, az embernek néha kell ez a kíméletlenség, hogy szembenézzen önmagával. Ha mer.. és merjen! Szeretni, elfogadni a másikat a hibáival együtt kell. Mert mindig kettőn múlik a boldogság. Én akkor vagyok boldog, ha a társam is az velem. Azért, hogy a párkapcsolat fennmaradjon, hogy a kommunikáció javuljon, működjön együtt, közösen kell tennünk. A népi mondás szerint zsák a foltját megtalálja. Jó keresgélést és egymásra találást mindenkinek!


A könyv hangoskönyv formában is elérhető, a szerző előadásában hallgatható meg.

Csernus Imre 1966. március 2-án egy vajdasági kisvárosban, Verbászon született. Orvos, majd pap akart lenni gyerekkorában. Az egyetem miatt Budapestre került, de nem pszichiáternek, hanem a szülészet miatt nőgyógyásznak tanult eleinte. 
Országosan ismertté a Bevállalja? című televíziós műsor tette. A "balhés" műsorban igencsak nyers és kíméletlen őszinteséggel próbált meg mások lelki problémáin segíteni. Évekig rendelt a Lipótmezőn, ahol elsősorban drogfüggőket kezelt. Tíz könyvet írt.

Könyvei:
2003 - Drogma
2004 - Bevállalja?
2004 - Bevállalom!
2004 - Titkok, elhallgatás, őszinteség
2005 - Ki nevel a végén?
2007 - A nő
2009 - A férfi
2009 - Lelke rajta
2010 - Felnőtt húsleves
2011 - A fájdalom arcai
2011 - Drogma (átdolgozott kiadás)
2013 - A kiút




Jaffa, Budapest, 2009

290 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789639604872

A három testőr

 Alexandre Dumas: A három testőr  
  

"Egy mindenkiért, mindenki egyért!"

A blog most induló új rovata kamaszkorom számomra egyik legkedvesebb és talán legmeghatározóbb olvasmányélményéről szól. Úgy gondolom ezt a könyvet illetve a belőle készült számtalan tv-s vagy mozifilmet mindenki látta. Remélem olvasta is, mert ez az a történet, amiben kaland, ármány és szerelem sok humorral jelenik meg. 13-16 év közt kihagyhatatlan, alap darab, ám később is remek élményt ad. Olvasás után minden kamaszfiú d'Artagnan akar lenni. A testőrök jelmondata pedig a hű barátság, önzetlen segítség, a becsület szinonimájává válik. Ez mindörökre bevésődik az olvasóba. 

Kamaszkoromban megesküdtem volna ez a világ legjobb könyve! Nagyon tudtam azonosulni a vidéki fiúval, aki testőr akart lenni. A három testőr barátsága, összetartása példaértékű. A történések kellően izgalmasak, kalandosak, humora van. Remek móka megmenteni a királynő becsületét! És ugye a gonosz bíboros ármánykodásai, a hatalomvágy… csodálatos, többször elolvastam. Minden benne van, ami egy kamaszt megfog, története okos, fordulatos, cselekményben gazdag, alkalmas arra, hogy megszerettesse az olvasást. Hősök, akikkel lehet azonosulni. A gonosz és gyönyörűséges Milady ármánykodása, sötét titka pedig még izgalmasabbá tette. Ő a történet legizgalmasabb alakja, szinte egy külön könyvet megérne az élete.  

Ez a regény Dumas talán legismertebb könyve a Monte Cristo grófja mellett.  Dumas nagy mesemondó, mesterien forgatja a szavakat. Nem véletlen, hogy több regényéből film is készült.  


Nézzük a történetet egészen röviden:  

A regény cselekménye a gyenge kezű XIII. Lajos uralkodása alatt játszódik. Abban a korban, amikor egymást érik a cselszövések, udvari intrikák, amikor nyom nélkül tűnnek el udvaroncok, katonák, gazdag polgárok, mert keresztezték a mindenható Richelieu bíboros útjait.  D’Artagnan 1625 áprilisában indul el Párizsba, hogy valóra váltsa legnagyobb álmát: testőr akar lenni. A regény főhősei a királyi testőrség három tagja  Athos, Porthos és Aramis és a vidéki, elszegényedett nemesi családból származó D’Artagnan. A három testőr, akik négyen vannak, hiszen a kalandosra sikerült megismerkedésük után a négy férfi elválaszthatatlan jó baráttá válik. Igazi összetartó, férfibarátság ez. A regényben megrajzolja Dumas mindegyik férfi portréját. Megismerjük addigi életüket, titkaikat, ki miért is került a testőrök soraiba.

A fiatal, kissé zöldfülű, tapasztalatlan  D’Artagnan idősödő szállásadójának csinos, fiatal feleségével, Constance Bonacieux-vel, azonnal szerelembe esik. A hölgy nem másnak, mint Ausztriai Anna királynénak a  varrónője és bizalmasa. Házasságuk XIII. Lajossal boldogtalan, a királyné az angol főminiszterrel, Buckingham herceggel flörtöl. Constance és D’Artagnan segítenek nekik találkozni, amikor a királyné könnyelműen megajándékozza lovagját bizonyos gyémántfüggőkkel, amelyeket eredetileg férjétől, a királytól kapott... ez adja a regény alaptörténetét, hiszen beépített kémeitől a bíboros tudomást szerez az ajándékról, és fondorlatos bosszút tervez a királyné ellen.

Bepillantást kapunk az udvari intrikákba, feltűnik a szerelem, a bosszú, és cselszövésekben sincs hiány.  D’Artagnan és barátai elindulnak Londonba, hogy visszakérjék a gyémántokat Buckinghamtől. Az út tele van a bíboros csapdáival. Athos, Porthos és Aramis súlyosan megsérül; csak D’Artagnan érkezik meg Angliába. Visszaszerzi az ékszereket, és elviszi Anna királynénak, épp időben, hogy megmentse a becsületét. A bíborosra olyan nagy hatással van mindez, hogy meghívja D’Artagnant a saját csapataiba, ám a fiú nem fogadja el az ajánlatot... A bíboros bosszúja hamar elérkezik: következő este Constance-t elrabolják...
Közben megismeri Milady de Wintert, nehezen tud ellenállni a nő bűverejének, bájának. Érzi, gyanítja, hogy a Milady a bíboros kéme, már majdnem besétál a csapdába. Amikor mégis a Miladyvel tölti az éjszakát felfedezi a nő rejtegetett titkát: észreveszi, hogy a Milady vállába liliomot égettek, ami a bűnösök jele. Eszébe jut egy történet, amelyet Athos mesélt neki egyszer, és megdöbbenve jön rá, hogy a Milady nem az a nemes angol hölgy, akinek hitte, hanem valójában Athos halottnak hitt felesége...  

A sok kaland és fordulat mellett történelmi igazságokra is bukkanhatunk a regényben: a hugenották elleni harc La Rochelle -ben, a Franciaország és Anglia közti háború, Buckingham hercege meggyilkolása a fanatikus puritán John Felton által. A történetnek remek hátteret ad a történelem. Valós helyzetek, alakok teszik hitelesebbé a regényt.

A sok-sok kaland  után egyedül d’Artagnan marad testőr, Athos visszavonul a birtokára, Porthos feleségül vesz egy gazdag özvegyet és letelepedik valahol vidéken, Aramis pedig pap lesz. Életük azonban még egyszer összefonódik a Húsz év múlva lapjain, és a Bragalonne Vicomte című regényekben. Dumas-nak ezt a három könyvét együtt D'Artagnan-románcoknak is nevezik. Franciaországban emlékmű is őrzi a négy barát emlékét.

A három testőr többféle fordításban is elérhető. 

Alexandre Dumas, teljes nevén Dumas Davy de la Pailleterie (1802. július 24. – 1870. december 5.) francia író, legismertebb művei kalandos történelmi regények, amelyek a világ legolvasottabb francia írójává tették. Több regényéből (például a Monte Cristo grófja és a D’Artagnan történetek) készült filmadaptáció, de írt színműveket, újságcikkeket is, és rengeteg emberrel levelezett. Apai nagyanyja fekete rabszolganő volt. Dumas számos szellemíró segítségét is igénybe vette. Közülük a legismertebb Auguste Maquet volt. Maquet vázolta fel például a „Monte Cristo grófja” cselekményét, de fontos szerepe volt „A három testőr”-nek és folytatásainak, illetve Dumas sok más regényének megírásában is. Amikor együtt dolgoztak, Maquet találta ki és vázolta fel a cselekményt, Dumas pedig kidolgozta a részleteket, párbeszédeket, és a befejező részeket. Strómanjait mindig becsülettel megfizette, nevüket feltüntette - volt, aki megpróbálkozott az önálló írással is, furcsa, de Dumas nélkül nem mentek semmire. 
Egyik legjobb barátja Victor Hugo volt - az ő kávéházi asztaluk volt a romantika központja (Alfred de Vigny is a baráti körhöz tartozott, olyannyira, hogy a mindig előkelő modorú Hugóról mintázta Dumas Athos figuráját, a mindig nagyevő, társainál rendetlenebb Porthos ő maga volt, a rejtélyeskedő, szertartásosan vallásos Aramis modellje pedig Vigny.) Összes művei - regények, drámák, emlékiratok, novellák - végül több mint 300 kötetben jelentek meg.   


Eredeti mű: Alexandre Dumas: Les trois mousquetaires
Eredeti megjelenés éve: 1844  


 
Európa, Budapest, 2010

688 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630789875 ·  

Fordította: Csatlós János, Rónay György

 

Sír a hegyekben

Hjorth & Rosenfeldt: Sír a hegyekben
(Sebastian Bergman 3) 











Hűű… aztaaa..! Na, ez odavágott! Úgy kellett már egy ilyen olvasási élmény, mint egy falat kenyér.  Az előző két kötet ismeretében pedig bíztam benne, hogy ez a rész sem fog csalódást okozni és nem is okozott.
A remek borító mögött egy végig kidolgozott, részletgazdag, történet van, ahol érdekesen izgalmasak végre a magánéleti szálak is. A skandináv krimik egyik fő jellemzője, hogy a szereplők, nyomozók életét, problémáit is alaposan megismerhetjük. Ahogyan Lackberg, Nesbo vagy Indridason hőseit is közeli ismerősöknek érezhetjük, úgy a szerzőpáros által megálmodott nyomozócsoport is az olvasó életének részese lett. Élén kedvenc profilozónk a szexmániás, apaszerepre vágyó, magányos Sebastian Bergman áll.

Az előző történet A tanítvány egy börtönbüntetését töltő, pszichopata sorozatgyilkos esetét mutatta be. Ha filmes hasonlattal élnék az volt A bárányok hallgatnak, a mostani pedig talán a Mint a kámfor vagy a Nyomtalanul. Az egyéni megítélés kérdése, hogy egy pszichopata történet mennyivel izgalmasabb, feszültebb. Itt jó néhány nyom nélkül eltűnt embereket keresünk. Nekem ez a történet is tetszett, vitt végig, nem tudtam letenni. Elismerem, talán a krimiszál nem olyan erős, mint az előző esetben, kevésbé véres, de annyira remekül szőtték a szálakat, hogy a nyomozás mellett sok más történés adott okot gondolkodásra.


 Erős kezdéssel indít a történet. Egy bérgyilkosnő munkájába kapunk bepillantást. A felmerülő "probléma" a történet végére nyer értelmet és kap nagy hangsúlyt. Erről többet nem is árulok el, talán annyit: 2003-ban járunk.

 A múlt nagy titkai előbb-utóbb felszínre kerülnek. A jelen egyik legnagyobb társadalmi kérdése adja a nyomozás egyik szálát. A menekültek.
Társadalmi problémának rögtön itt van a fiait egyedül nevelő Shibeka. A Svédországba betelepült afgán család feje Hamid, egy réges-régi napon nyomtalanul eltűnt egyik rokonával együtt. Hosszú évek teltek el, Shibekát a remény éltette és a fiai. Hamid nem hagyta volna ott őket, tudja, érzi az asszonyok ősi ösztönével, hogy férje eltűnése mögött valami más lehet. Bizonyítéka azonban semmi nincs. Az ügy állambiztonsági kérdéseket is felvet, a titkosszolgálat is beavatkozik. A miértre meglepő választ fogunk kapni.

A vadregényes Jämtlandon két barátnő túrázik, amikor egy folyóvölgybe érve egyikük megcsúszik, és hirtelen megkapaszkodik valamiben, amiről kiderül, hogy nem más, mint egy csontváz keze. A királyi gyilkossági nyomozóhatóság remek csapat. Torkel Höglund vezetésével váratlanul nagy feladatot kapnak. A terület feltárása során hat holttestre bukkannak... annyit elárulok: a két eltűnt afgán nincs köztük.

Addig azonban sok egyéb fordulat színezi a történetet. Jó tíz évre visszamenőleg kell nyomokat találniuk a nyomozóknak. Pici mozaikokból, sokszor egészen jelentéktelennek látszó, összefüggésekre bukkannak.
Képbe kerül egy túrázó holland házaspár, ők is eltűntek, egy régi autóbaleset és egy olyan "Szarka", aki segítségnyújtás mellett meglopja az áldozatot. A több szálon futó cselekményben egy oknyomozó újságíró az, aki segítséget ad Shibekának. Az afgán néphagyományok szintén érdekes színei a kriminek. Az évekig tartó reménytelen várakozás után Shibeka bizonyosságot akar. Megható még és remek karakter a nagyfiú alakja. Ő lép apja helyébe, segít az anyjának az igazság kiderítésében. Tizenhat évesen ő lesz a családfő, a döntéshozó.

A tanítvány végén félbemaradt magánéleti szálak most itt folytatódnak. Ügyesen bonyolítják a szerzők a szereplők életét, és újabb fordulatokat építenek szinte mindenki életébe. Sebastian a véletlen segítségével közel kerül lányához. Vanja élete nagy álmára vár: FBI tanfolyamra jelentkezik Amerikába. Erre minden esélye megvan, okos és rátermett, igazi apja lánya. Sebastian azonban meglepő módon nem annyira örül.
Bevallom, ez a húzása nagyon nem tetszett. Önző volt és a saját vágyait nézve meglepő dolgot tesz. Nem igazán való apának. Ebből még lesz probléma a későbbiekben, gondolom. Vanja pedig nem kicsit lesz -joggal- mérges rá.

Elinor is jelentős szerephez juttatja magát. Ő Sebastian alkalmi kapcsolata A tanítványból. Nos, nem kicsit kavarja össze a dolgokat. A hölgy szerelmes és ragaszkodik Sebastianhoz, aki viszont nagyon szabadulna tőle. Van ok tehát bőven, egy remek szórakoztató krimit olvashattam. A megoldás a könyv háromnegyedéig távolinak tűnik, majd a végére nagyon felpörögnek az események.  Minden részlet világossá válik, helyére kerülnek a mozaikok. Remekül kapcsolták össze az eseményeket. A befejezés erős, még az utolsó sorok is nagy fordulatokat hordoznak. A lezárás itt is nagyon ütősre, drámaira sikerült. Kifejezetten azt az érzést idézte bennem, mint A tetovált lány második része: hol a folytatás? Kérem azonnal! Remélem hamarosan olvasható lesz idehaza is.

A Sír a hegyekben egy remekül megírt, kerek történet. Kevéssé véres, de ez ne baj. Sok csavarral, érdekességgel, emberi kapcsolatainkról. Nagyon jó! Tényleg remekül szórakoztam, jó kikapcsolódás volt számomra. A szerzőpár hozta a szintet ezúttal is, nálam kedvencekké váltak. Akár a Könyvfesztiválon is örömmel látnám őket.

Köszönöm Animus!

5/5.

Michael Hjorth 1963-ban született, producer, rendező és forgatókönyvíró. Az ő nevéhez fűződik például a Henning Mankell regények megfilmesítéseihez írt forgatókönyvek.
Hans Rosenfeldt 1964-es évjárat, szintén forgatókönyvíró, valamint Svédországszerte ismert rádiós és tévés műsorvezető. Első közös munkájuk az Ingovány 2012-ben került a hazai könyvesboltokba, majd  A tanítvány 2014-ben.  


 A svéd kiadás borítója





Animus, Budapest, 2015

464 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633243275 · Fordította: Bándi Eszter

Az utolsó háború

Marcellus Mihály: Az utolsó háború
Pannonia Romanum 
Marcus Aurelius Pannóniában  









A Pannonia Romanum sorozat záró kötete május végén, a Könyvhétre jelent meg. Az elsöprő erejű Északi vihar után a karizmatikus hadvezért Marcus Valerius Maximianust  A Pannon kötetben ismerhettük meg alaposabban. Ott két remek harcos és hős alakját rajzolta meg a szerző.  

A sorozat záró részének címe is utal a befejezésre. Az utolsó háború azonban kétértelmű cím. Az idős, betegeskedő császár is utolsó harcát vívja, míg élete utolsó nagy háborújára készül. Reméli, hogy a birodalom biztonságát megerősítheti és katonailag megszilárdítja fölényét. A társcsászár Commodus, pedig nagyon várja az alkalmat, hogy végre az övé legyen a hatalom és a döntések kizárólagos joga. Ehhez jó néhány léhűtő, talpnyaló is segítségére van, akik pénzt és hatalmat remélnek. A két császár mentalitása, gondolkodása erősen eltér. Míg  Marcus Aurelius bölcs gondolkodású, megfontolt, ellenségeit inkább a Birodalom érdekeinek megfelelő békére kényszerítette. Az esetleges újabb támadások ellen katonasággal erősítette meg a határon épített védelmi rendszert. Ő nem a kard embere volt, amíg Commodus bizony a harcban lát megoldást. Persze, ő nem áll az első sorban, annál gyávább.   

A markomannok, quadok és szarmaták szövetsége a számukra megalázónak vélt békeszerződést felrúgja és meglepetésszerű támadást indít Pannónia provinciái ellen. Halált, szenvedést hagynak maguk után, mélyen a  tartomány belsejébe nyomulva. A sok kisebb harc, belviszály után jutunk el a végső nagy háború tervéhez.
Rómában az idősödő Marcus Aurelius Antoninus és hű katonái egy mindent elsöprő, végső csapást próbáljanak mérni a birodalom létét fenyegető északi barbárokra. Azonban a pestis ellen nincs orvosság, a végső harcot végül bizony elveszti. A mai Bécsig jut el, ( Vindobona), ott hal meg pestisben. Marcus Aurelius kalandjai Pannóniában véget értek.

Mindeközben képet kapunk ármánykodásokról, szerelmekről és a császári palota életéről. Egy különösen súlyos sebesülés arra is rávilágít, hogy mit is gondol a császár Krisztusról és a kereszténységről. Hű barátja, aki egykor életét is megmentette csodálatos gyógyuláson megy keresztül. Pedig az orvosok is lemondtak már róla. Érdekes és meglepő fordulata ez az eseményeknek. Jó néhány ármánykodó persze ellehetetleníteni igyekszik a "szürkehajút", aki nem más, mint Melior. Ő fontos szereplője lesz a történetnek a Farkasfalka seregével. Környezete hatására a császár a háborúkért, az éhínségért és a pestisért a keresztényeket tette felelőssé, ezért elindította a 4. keresztényüldözést. Ez az egész birodalomra kiterjedt. Új gyerekszereplő is akad, Lucius személyében, aki még a császárt is gondolkodásra készteti bátor tetteivel és gondolkodásával. Ugyanakkor a szarmaták királya, Zanticus is méltó ellenfélnek bizonyul.


Hangulatos életképek a birodalom életéből, fürdőkkel, bordélyokkal, véres csaták és öldöklő harcok a hatalom megőrzéséért. A fordulatos és izgalmakban bővelkedő történet viszi az olvasó képzeletét.
Marcus Aurelius lelkiismeretes, önzetlen, alkotmánytisztelő uralkodó volt. Nem rajta múlott, hogy uralkodása végére a pestis és a súlyos háborúk következtében a birodalom erőforrásai kimerültek. Az utódlást sikerült ugyan fia, Commodus számára biztosítania, a választás azonban elég balszerencsés volt, mert Commodus nagyon fiatal és tapasztalatlan volt, sem a politikában, sem a hadviselésben nem volt járatos; ezenkívül önző is volt. Ám ez már egy másik történet lesz.

A sorozat zárása visszafogottabb, bár harcokban és kalandban nincs hiány. Marcellus Mihály a tőle megszokott alapossággal mutatja be a birodalom utolsó nagy császárának életútját. Korhű és tanulságos történelemóra az olvasóknak. A sorozat darabjai külön-külön is olvashatóak, együtt azonban kerek egészet alkotnak. Nekem a záró rész elmélkedősebb, új gondolatokat ébreszt a kereszténységről, hatalomról, szeretetről, összetartozásról. Tetszett az utolsó fejezet felvetése: kudarc-e a vég, avagy ez a végső győzelem? Lesz itt még kaland, én úgy érzem! Commodus ad okot bőven, talpnyaló segédje Perennis, pedig remélem szörnyű kínok közt fog eltűnni az esetleges újabb történetben!

                                         Marcus Aurelius szobra Rómában



4,5/5.



Köszönöm a szerzőnek a dedikált könyvet!

Gold Book, Debrecen, 2015

400 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634263586

Kihantolt bűnök

Arnaldur Indriðason: Kihantolt bűnök 











2006-ban ezzel a krimivel indult el a Skandináv krimik sorozata, Indridason pedig rögtön kedvenc szerzője lett a hazai olvasóknak. Most újra kiadták friss, új borítóval. 
A piros betűk életteliek,  kiabálnak az olvasónak. Az Animus Kiadó egyik erőssége, a kiemelkedően igényes és szép borító, ami minden könyvükre jellemző. Nem kevésbé volt jó a régebbi borító sem, remekül illett a történethez, hozta a hangulatot.

Ez a vékonyka krimi valószínűleg a legsötétebb hangulatú skandináv írások egyike. Különös keveréke a kriminek, thrillernek, lélektani drámának. Egyáltalán nem csodálom, hogy 2003-ban a könyv és a szerző elnyerte a Brit Krimiírók díját. Nagyon más a hangulata, mint a többi skandináv kriminek, amiket eddig olvastam. Felkavaró és izgalmas a történet, ahogy az kell egy jó skandináv történetnél. Ugyanakkor mivel a fő téma a családon belüli erőszak, megrázó és sokkoló, szóval minden a helyén van A történet sajnos még mindig nagyon aktuális és fontos.


Az izlandiakról mindig azt képzeltem, hogy olyan nyugalmas, békés népség. Ez a történet a múltról is mesél. A szokások és a hagyományok, a gondolkodásuk is kirajzolódik a nyomozás során. A történet egy titokzatos csontvázról szól, amit jó hetven éve ástak el, s most egy építkezés során került elő. A felügyelőnek feltűnik a mezőn négy, szabályosan ültetett ribiszkebokor, a semmi közepén. Mintha egyszer már laktak volna itt... ahogy óvatosan kiássák a csontokat a csontváz különös testtartása is elgondolkodtató. A múlt régi apró titkaiból kell  felépíteni az egykor ott éltek életét. Az egykori család élete drámáktól nem mentes. Aprólékos kutatás során jutunk közelebb az igazsághoz.

Szeretem az ilyen nem agyonbonyolított krimiket, ahol minden a helyére kerül a végén. Az események több szálon is futnak. Adott ugye a régi csontváz, a felügyelő zaklatott magánélete,
és a régi-régi történetet is megismerhetjük, aminek a vége az, hogyan is került abba a gödörbe az
a valaki. Sok a kérdőjel, amit Erlendur felügyelőnek és csapatának meg kell oldania.(ki az áldozat?, ki a gyilkos?, mikor és hogyan és miért került oda az áldozat?), néhány csavar is akad, nyomasztó hangulat, komoly társadalmi problémák húsbavágóan sokkoló epizódok színezik az eseményeket.
A felügyelő gondjai szinte ugyan olyan súlyosak, mint a régmúltban történtek. A "ki a felelős" kérdése végig ott lebeg Eva Lind története felett. Fő bűnösnek persze aput, Erlendurt kiáltja ki
a történet, de anyu közömbös, évtizedes gyűlölködése is legalább akkora súllyal esik latba a történtekért.

A másik szál, a régi események számomra nagyon szomorú és durva volt. Családon belüli erőszak, ahol az anya kilátástalan élete mellett a gyerekek lettek a valódi áldozatai. Őket legalább annyira megnyomorította lelkileg az évekig tartó terror és rettegés, ami későbbi életükre is erősen hatott. Valódi lélekgyilkosság volt ez, ami abban a házban történt. Talán a tehetetlenség, kiszolgáltatottság volt a legmegrázóbb. A hatást emelte, hogy a három gyerkőc és a dúvad férj nevét ismertük, az anya névtelenségéről csak az utolsó lapokon hullt le a fátyol. Addig neve sem volt.

Végig színes, izgalmas, aktuális a történet. A figurák hitelesek, köztünk élnek mai is. Emlékezetes marad az biztos, hiszen az erős érzelmi alapokra épülő és a múltba révedő történet hibátlan. Sötét, érzékeny, kegyetlen, nem szokvány krimi. Már a címe is telitalálat. A rég elásott csontváz, és a nyomozó széthullott élete. Kideríteni, mi is történt ott 60-70 évvel ezelőtt és miért. A családon belüli erőszak régen is szedte áldozatait. Erős érzelmek és a múlt sötét titkai kerülnek napvilágra. Az alaptörténet néhol a Via Mala emlékét idézte fel bennem. A közös bűn kérdését.

Várom Erlendur újabb nyomozásait, megkedveltem a fanyar humorát, magányos figurája pedig szeretni valóan egyedi.

5/5.



Eredeti mű: Arnaldur Indriðason: Grafarþögn 2001.

Arnaldur Indriðason Izland fővárosában, Reykjavíkban született 1961. január 28-án.
Első regénye (Synir duftsins) 1997-ben jelent meg, ebben már Erlendur felügyelő a főszereplő, aki 2014-ig tizennégy Indriðason-regény központi alakja.
Könyvei eddig huszonhat országban jelentek meg. 2002-ben (a Vérvonallal) és 2003-ban (a Kihantolt bűnökkel) is elnyerte a a skandináv krimiírók szövetségének díját. 2005-ben neki ítélték a brit krimiírók szövetségének Arany Tőr nevű díját Kihantolt bűnök című regényéért. Ő volt az első nem angolszász díjazott szerző.
A Vérvonal című regényből 2006-ban Izland legismertebb rendezője, Baltasar Kormákur készített filmet, amely több nemzetközi díjat is elnyert: a 2007-es Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztiválon Kristály Glóbuszra, a 2008-as Titanic Filmfesztiválon pedig a Hullámtörők-díjra találták érdemesnek.


Arnaldur Indridason eddig megjelent kötetei magyarul:
Vérvonal (Mýrin, 2000)
Kihantolt bűnök (Grafarþögn, 2001)
Távoli hangok (Röddin, 2003)
Hidegzóna (Kleifarvatn, 2004)
Hideg nyomon (Vetrarborgin, 2005)
Hipotermia ( Harðskafi, 2007)






Animus, Budapest, 2007, 2015. 

256 oldal · ISBN: 9789639715073 ·
ISBN: 9789633243183
 Fordította: Tótfalusi István

Petri György

Keresztury Tibor: Petri György  
 
           

„A versen kívül nincsen életem:
a vers vagyok.”
(Vagyok, mit érdekelne)



Petri György (1943–2000) a kortárs magyar irodalom egyik legeredetibb, legegyénibb alakja. Sajnos már tizenöt éve halott.
A közelgő szomorú évforduló okán jelent meg ismét a Magvető Kiadónál Keresztury Tibor nagyszerű és átfogó monográfiája.  Minden, amit Petri életéről, szellemiségéről és versben megírt érzéseiről tudni érdemes.

Petri György 1943. december 22-én született Budapesten. Szülei a mai Vajdaság területén ismerkedtek össze, házasságkötésük után, hosszú éveken át (1941-ig) Belgrádban éltek, a második világháború idején menekültek Budapestre.Nevelkedésében fontos szerephez jutott a rokonság: anyai ágon a nagyszülők és nagynénjei figyelme, gondoskodása, apai ágon pedig a szétszóródott család tagjainak változatos élettörténetei, amelyek egzisztenciális és históriai tapasztalatokat egyaránt közvetítettek számára. Elég hamar nyílt meg előtte a publikálás lehetősége: első verseit a hatvanas évek legelején az Élet és Irodalom és a Kortárs közölte. Ezekkel a művekkel szinte már megjelenésük pillanatában elégedetlen volt (soha nem is engedte újraközölni őket). 1966 őszétől aztán az Eötvös Loránd Tudományegyetem beiratkozott hallgatója lett, magyar–filozófia szakon. 

Verseiből, visszaemlékezéseiből öt nagy szerelem képe rajzolódik ki. Fiatalkorában romantikusan végletes érzelmek fűzték Kepes Sárához, aki kapcsolatuk egyik válságos periódusában öngyilkos lett. Első felesége Mosonyi Alíz volt, akitől Anna nevű lánya született. Második felesége, Harsányi Éva fia, Petri Lukács Ádám édesanyja. A politikai aktivitással telt másfél évtized során állhatatos, szívósan leleményes társra lelt, 
aki Maya néven annyira költői jelenséggé változott a művekben, hogy blaszfémia lenne a polgári névformája szerint említeni. 
A rendszerváltás utáni időszakban pedig szenvedélyes ragaszkodássá teljesült régi ismeretsége Pap Máriával. 

1996-ban Kossuth-díjat kapott, amit kisebb politikai botrány előzött meg. 1996-ban az országgyűlésben Torgyán József interpellált, szerinte elfogadhatatlannak tartva Petri György és Esterhásy Péter író Kossuth-fíját. Petri György Zakatol a szentcsalád / Isten tömi Máriát… kezdetű Apokrif című verse illetve Esterházy Péter Így gondozd a magyarodat! című hangjátéka kapcsán, vallás- és nemzetgyalázó szerzők támogatásával vádolta meg a kormány kultúrpolitikáját. A megvádolt írókat Radnóti Sándor és Pető Iván vette védelmébe.

1998-ban bizonyosodott be, hogy gégerákja van. Szervezetét egyre mohóbban emésztette a halálos kór, szellemi integritását azonban a súlyos megpróbáltatások sem kezdték ki: 1999-ben kötetbe szerkesztette a legutóbbi életmű összegzés óta született verseit, amely még ugyanez évben meg is jelent a Magvető Kiadónál Amíg lehet címen.
2000. július 16-án halt meg, temetése július 22-én volt Dunaalmáson: a ravatalnál Réz Pál, a sírnál Várady Szabolcs búcsúztatta.   

Petri György üstökösként tűnt fel, már a '80-as években legendává vált. Olyan évek is voltak, amikor hallgatott. Kissé zűrös magánélete ugyan verseiben kiteljesedik, ez alkotó kedvét is meghatározta. Életét végig kísérte a tragikusan viharos szerelmi élete. 

                                           Fiával, Ádámmal.

Örök ellenzéki maradt élete végéig a Kádár-rendszer ellensége, cinikus, akár a trágárságig őszinte módon nyilvánult meg. Halálos betegen is őszintén írt az elmúlásról, abba beletörődve, elfogadva a megmásíthatatlant. Irodalmi életünk legendásan kiemelkedő alakja, több, mint tíz verseskötete jelent meg, munkássága három évtizeden ívelt át.
Személyes kedvenceim tőle: Csak egy személy, Örökhétfő, Ötven felé. 

2010-ben megalapították a Petri-díjat a fiatal, tehetséges alkotóknak, akiknek még nem jelent meg önálló kötete.  

Keresztury Tibor átfogó és alaposan részletes, valóban mindenre kiterjedő monográfiája bepillantást enged a költő személyiségébe, gondolatiságába. Versei létrejöttébe, amit a kor politikája és adott szerelmei határoztak meg. Végig nyílt és szókimondó módon alkotott, még súlyos betegségéről is morbid módon tudott írni. A költő megismeréséhez kitűnő segítséget ad a kötet. Tartalmas és jó ismereteket közvetít az érdeklődő olvasónak. Verselemzések, régi interjúk, az élete, amiről őszintén vallott. A lelke kerül közelebb az olvasóhoz.
Szilágyi Lenke ritkán vagy még sehol nem látott fotói teszik teljesebbé a Petri Györgyről eddig ismert képet. 





Magvető, Budapest, 2015

320 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631432640

Második, javított kiadás

Forrás: Wikipédia, Petri György honlapja

Budapest Pride Blogturné

Budapest Pride Blogturné

2015. július 3-án, pénteken veszi kezdetét az idei Budapest Pride Fesztivál, melynek mottója: „Budapest Pride: 20 esztendőnk hatalom!”
A fesztivál leglátványosabb eseményére a Budapest Pride Felvonulásra 2015. július 11-én, szombaton délután kerül sor. A Blogturné Klub egy nyílt LMBTQ blogturnéval szeretné kifejezni támogatását az idén 20 éves Budapest Pride tiszteletére. Ezen a turnén olyan könyvek vesznek részt, amelyek fő- illetve mellékszereplője leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű vagy queer. A turnéban résztvevő blogok részvételükkel támogatják, hogy olyan társadalomban éljünk, amely véget vet a kirekesztésnek és egyenlően elfogadó minden polgárával szemben. A turné időpontja: 2015. július 3-12.



Nádasdy Ádám: A vastagbőrű mimóza 
Írások melegekről, melegségről

Két könyvet is hoztam. Az első egy tárcákból, esszékből álló nagyszerű válogatás Nádasdy Ádámtól: A vastagbőrű mimóza.
Már a címe is sokat elárul, még bővebben a címre kattintva olvashatsz a könyvről. Friss megjelenés és azt gondolom ez tipikusan az a könyv, amit el kellene olvasson mindenki. Akit érint a dolog, azért, akit nem az pedig rájöhet a melegek éppen olyan érző, gondolkodó és szeretni tudó emberek, mint a heterók. Ugyan úgy küzdenek az érzéseikkel, vágyaikkal, sőt, még jobban. Elgondolkodtató lehet, milyen helyzetekkel szembesülnek a melegek a hétköznapokban, milyen vicces vagy zavarba ejtő szituációkba kerülhetnek a másságuk folytán, és amúgy meg mégis mennyire ugyanolyanok, mint te vagy én... vagy a szomszédod, barátod, kollégád. Amúgy az írások rövidek, könnyen olvashatóak az ÉS-ben jelentek meg 1995 - 2013 között. Kiemelném a meleg témájú filmértékeléseit és a következő írásait: A túl szigorú szülő, A nagymarkú Jozsó, Férfiszoba és a Boldog vagy normális mellett természetesen a címadót.

Őszinte, valóságos, gondolatébresztő, elegáns írások. Nem feltétlen minden gondolatával értek egyet, de az üzenettel nagyon: erről beszélni kell. Nem, nem magánügy, és igenis a médiának, az irodalomnak fontos szerepe van abban, ahogy az emberek a kérdéshez állnak, hogy gondolkodnak erről,  milyen „kisebbségben lenni”. Az össznépi gondolkodásban kellene elinduljon valami változás, a kirekesztés nem megoldás. És tényleg bárkivel előfordulhat! Az állandó hazugságban nem lehet, nehéz élni, létezni. A boldogsághoz mindenkinek joga van! Fontos lenne a gyűlöletkeltés és médiacirkusz ellen ilyen gondolatokat olvasni. Mindenkinek.

Értékelésem: 5/5.

Magvető, Budapest, 2015

168 oldal · ISBN: 9789631432510   

David Leavitt: Arkansas

David Leavitt az amerikai melegirodalom egyik legnagyobb mesterének novellaválogatását választottam második könyvnek. Ez is rövid, csupán három történetet tartalmaz. Első ilyen jellegű olvasásom volt, éppen ezért is ajánlom. Tökéletesen alkalmas első LMBTQ könyv kezdőknek, amolyan "kapuregény".

Három különálló történet, három különböző sors, életpillanatot mutat be. Az író jól ír, kifejezően, ha kell, humorral ábrázolja a szereplők életét. Érzéssel, finoman ír érzelmekről, szerelmekről, kalandokról és a barátság erejéről. Az első novella könnyed, laza, majd a második helykeresése és különcsége után a harmadik mély érzései hozzák a drámát.

Az első novella hőse egy válságban szenvedő író, aki szemináriumi dolgozatokat kezd írni Los Angeles-i egyetemistáknak, szexuális szolgáltatásokért cserébe. A második történet Firenzében játszódik, hetero- és homoszexuális vonzalmak különös kavalkádjában. Egy kihülőfélben lévő házasság, két régi barát és egy új ismerős...
A barátság is új értelmet nyer, kiderül,  hogy a melegek is emberek, (milyen meglepő!), akik ugyan olyan féltékenységgel tudnak szeretni. 

A kötet talán legizgalmasabb írása, a Szaturnusz utca, amely a halálos kór árnyékában kibontakozó, plátói szerelem fájdalmasan gyönyörű leírását nyújtja. Emberi történet, mély érzésekkel átitatva. Őszinte történet a betegség állomásairól, amikor az az élet részévé válik. Mert erről is beszélni kell(ene). Bár a novella 1997-ben íródott, azóta sokat javult a helyzet. Főhőse Phil, aki önkéntesként dolgozik egy ételszállító szolgálatnak, és AIDS-eseknek hord ki ebédet. Aztán jobban megismerkedik az egyik ügyfelével és vonzódni kezd hozzá. Hogyan ismerkednek meg, lesznek barátokká és mi lesz a sorsuk igazán érdemes elolvasni. Ajánlom mindenkinek, azoknak is, akik idegenkednek a meleg témától, hátha megváltozik a véleményük, elgondolkodnak, ha csak egy kicsit is. Tényleg érdemes elolvasni.  

Értékelésem: 4,5/5.

Ulpius-ház, Budapest, 2003

212 oldal · ISBN: 9639475343 · Fordította: Kodaj Dániel  

Eddig elsődlegesen a férfiak, fiúk szerelmei és párkapcsolatai kerültek előtérbe. Akit mélyebben érdekel a téma, annak egy rövidke filmajánlat. Makk Károly rendezésében az első, mindmáig egyetlen magyar film, ahol leszbikusok a főszereplők.  Az Egymásra nézve 1982-ből. Természetesen akkoriban nem találtak a témához hazai színésznőket, két lengyel színésznőt láthatunk a filmben. Politikai bírálat és tabudöntögető a film. A főhős újságírónő értelmiségi és leszbikus. A filmet a közismerten másságát vállaló írónő Galgóczi Erzsébet Törvényen belül kisregényéből forgatták. Galgóczi volt az egyik nagy szerelme Gobbi Hildának, annak haláláig tartott kapcsolatuk.  

Az én  választott  LMBTQ ismert emberem: Kulka János. 

Őt nem kell bemutatnom, mindenki ismeri. Remek színész, énekes és szinkronszínész. 2013-ban vállalta fel nyíltan másságát. Kossuth - és Jászai Mari-díjas magyar színművész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. 1981-ben végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát.

Szerepei közül néhány:

A magyar teleregény a Szomszédok tette országosan ismerté.

Filmen láthattuk: Hajnali háztetők, A napfény íze, Kontroll, Kaméleon, Az utolsó blues, Swing,  Vad Magyarország - A vizek birodalma (narrátor).
Színpadon alakította többek közt III. Richárd-ot, játszott a Sirályban, A három nővérben, a Valahol Európában és még sok más kiemelkedő alakítását csodálhattuk. Részese a Férfi és nő koncert sorozatnak, ahol Básti Juli, Udvaros Dorottya és Cserhalmi György a partnerei.

2 önálló lemeze jelent meg. 

Budapest Pride Blogturné - Nyereményjáték 

Természetesen a megszokott Blogturnés játék sem maradhat el! :) Három nyeremény könyv vár a szerencsés nyertesre: 1 példány Rácz-Stefán Tibor: Fogadj el,  1 példány Ryan Loveless: Ethan és Carter, és 1 példány Becca Prior: A tanítvány. A turné egyes állomásain elolvashatod minden blogger kedvenc LMBT hírességét, közéleti személyiségét, a Te feladatod pedig, hogy beírd a Rafflecopter doboz megfelelő sorába, hogy mely blogon kiről olvashattál.  Figyelem: 72 óra áll rendelkezésre a nyertesnek az értesítő e-mailre válaszolni. Ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. Kizárólag magyarországi címre postázunk! Sok szerencsét!

A Budapest Pride Blogturné további állomásai:

• 07.03. - Media-Addict.hu - Edouard Louis: Leszámolás Eddyvel
• 07.03. - Thinking About You - Rácz-Stefán Tibor: Fogadj el
• 07.03. - Egy könyvfüggő vallomásai - David Levithan - John Green: Will & Will
• 07.04. - Könyvspirációk - David Levithan: Nap nap után
• 07.04. - Reelka's View - Lakatos Levente: Szigor
• 07.04. - Vivi könyves blogja - Ryan Loveless: Ethan és Carter
• 07.05. - Könyvlelő - James Dawson: This book is gay
• 07.05. - Readinger - Becca Prior: A tanítvány
• 07.06. - Kelly & Lupi olvas - Gilbert Adair: Álmodozók
• 07.06. - Readinger - Ryan Loveless: Ethan és Carter
• 07.06. - Kiruu zakkant kuckója - Becca Prior: A tanítvány
• 07.06. - Egy könyvfüggő vallomásai : Sara Shepard: Flawless
• 07.07. - Kiruu zakkant kuckója - Rácz-Stefán Tibor: Fogadj el!
• 07.07. - Letehetetlen Blog - Michael Cunningham: Az órák
• 07.07. - Vivi könyves blogja - Becca Prior: A tanítvány
• 07.08. - Tekla Könyvei - Marie-Aude Murail: Oh, boy!
• 07.08. - Thinking About You - Becca Prior: A tanítvány
• 07.08. - Ryan könyvespolca - Cris Beam: I am J
• 07.08. - Egy könyvfüggő vallomásai - Sara Shepard: Perfect
• 07.09. - MFKata gondolatai - Tiffany Reisz: A szirén
• 07.09. - Real Thoughts - Becca Prior: A tanítvány
• 07.09. - Reelka's View - David Levithan: Nap nap után
• 07.10. - Pastel Blue and Chocolate Cake - Becca Prior: A tanítvány
• 07.10. - Annie könyves blogja - Jodi Picoult: Gyere haza
• 07.10. - CBooks - Tiffany Reisz: Az angyal
• 07.10. - A könyv mechanikája - Michael Cunningham: Otthon a világ végén
• 07.11. - Thinking About You - Marie-Aude Murail: Oh, boy!
• 07.11. - Kristina blogja - Becca Prior - A tanítvány
• 07.11. - randomfinny - Madeline Miller: Akhilleusz dala
• 07.11. - The book world - Rácz-Stefán Tibor: Fogadj el!
• 07.12. - Könyvspirációk - Becca Prior: A tanítvány
• 07.12. - Thinking About You - David Levithan - John Green: Will & Will
• 07.12. - Bibliotheca Fummie - Oscar Wilde: Dorian Grey arcképe

Ezek az ő neveik

Tommy Wieringa: Ezek az ő neveik  
 






A Könyvfesztivál vendége volt a holland író Tommy Wieringa, akinek rögtön két új kötete is megjelent. A hazai olvasók a legfrissebb Szép, fiatal feleségem  és Ezek az ő neveik című regényeivel ismerkedhettek meg. Az első kisregényben egy ötvenes, idősödő férfi lelkébe láthatunk bele, a párkapcsolati gondjait ismerhetjük meg.  




Az Ezek az ő neveik című regénye nagyon aktuálissá vált az elmúlt néhány hónapban. Kelet-Európa problémája egyre égetőbb, megoldásra vár. A migrációs elvándorlás nem tűr halasztást, megoldásért kiált!  Ám, hogy mi a jó megoldás az nagy kérdés. Nem gondolnám, hogy a hazánk déli határára hamarosan újra visszaépülő drótkerítés lenne a jó megoldás. De valamit lépni kell. Ha csak a bevándorlók számszerű tényét nézem, már túl vagyunk a tavalyi, éves összes menedéket kérőn. Pedig alig fél év telt el. Nagy különbség, hogy valaki menekült, vagy bevándorló. Egy más szemszögből ábrázolt, aktuális téma bontakozik ki a lapokon. 

Tommy a könyvbemutatón elmesélte, hogy 20 éve járt már a magyar-szerb határszakaszon. Igaz, akkoriban a fegyvercsempészekről gyűjtött anyagot. Utazásai során megfordult lengyel, cseh és ukrán határokon. Élményeinek eszenciája adta ennek a regénynek az alapját. Az egységes Európa nagy kihívás előtt áll. A befogadó államok tűrőképessége pedig véges, ahogyan a lehetőségek is.  


A történet két szálon fut. A menekülők névtelen csoportja és a szebb napokat látott kisváros rendőrfőnöke életét ismerhetjük meg, a két szál majd ott fog összeérni. Mindenki önmagát, helyét keresi. Valahol otthon kell legyünk a világban. 

A végsőkig elkeseredett, ellehetetlenített emberek feladják addigi életüket és elindulnak. Bárhová, csak el innen, mert ettől csak jobb lehet! Emberi sorsok és elkeserítő borzalmak szomorú összképe rajzolódik ki a történetben. Döbbenetes jelenet, amikor az embercsempész arra kényszeríti az egyik szereplőt, dobja el, hagyja ott a bőröndjét, mert nem fér el. Azt, amiben addigi élete morzsáit tette el az útra. .. A gyökereink ott maradnak az emlékeink is csupán gondolatainkban marad velünk. 

" Ők, tizenhárman: senkik. A nő, akinek ott kellett hagynia a bőröndjét, döbbenten és szomorúan nézett vissza az életére."

Pontus Beg a cinikus és öregedő, magányos rendőr alakja is a megváltást keresi. Ezt egy számára 
új vallásban véli megtalálni. Zsidó akar lenni, azzá akar válni.  A menekülők szimbólikusan az Egyiptomi zsidók kivonulását idézi meg. "És ezek a nevei Izrael fiainak, akik Egyiptomba jöttek" kezdődik Mózes második könyve. A csoport embercsempészek áldozata, kiszolgáltatottságuk elképesztő. Mindig van, aki a másik szenvedéséből, megalázott helyzetéből akar előnyt szerezni.

A kamionba zsúfoltakat jól megutaztatják, még egy ál határátkelőt is mutatnak neki, majd sorukra hagyják őket az ukrán sztyeppén. Ennél jobb helyszínt keresve sem találhatott volna Tommy. A történet hiteles és időszerű. A szereplők itt is viszik magukkal egy társuk tetemét, mint a Mózes történetben József csontjait. "Szerencsére" eltévednek és így jutnak a kisvárosi rendőrökhöz. A hatás leírhatatlan, amikor rádöbbennek minden szenvedésük hiába történt: ez nem az ígéret földje, ugyan ott vannak, ugyan abban az országban.

Mi lesz a megoldás? Ki jut el az ígéret földjére, ki az, aki reményt kap egy jobb életre? Ki a Kis Mózes? Hogyan és ki lesz a fia Pontus Begnek? Mit kell tennie a jobb lehetőségért, képes lesz-e feladni régi életét? 

"A fiú úgy sóhajtott, mint egy bánatos kutya."


Mi lesz a sorsuk, meg tudják-e változtatni, elérik-e céljukat a menekülők? Izgalmas és tanulságosan mai a cselekmény. Emberi sorsok, drámák feszült története. Nincsenek nevek, csak jelzők. A komor események sora a boldogságra való vágy reményével keveredik. Megrázó és hatásos történet. 
Remélem olvashatok még újabb könyveket a szerzőtől.



Tommy Wieringa (1967) holland író.
Ez ideig tizenkét kötete jelent meg, az első 1996-ban. Munkásságát számos díjjal jutalmazták, többek között az Ezek az ő neveik 2013-ban elnyerte a független holland könyvkiadók által adományozott, rangos Libris-díjat. A könyv 400 000 példányban fogyott el.
Nemcsak hazájában, de külföldön is ismert szerző, műveit kiadták többek között angol, német, francia, svéd, cseh, lengyel, spanyol, héber és olasz fordításban. Magyarországon most jelent meg először, rögtön két kötettel: az Ezek az ő neveik mellett legfrissebb, Szép, fiatal feleségem című regényével.
Két kislány édesapja.  Közvetlen és érdeklődő, nagyon barátságos, nyitott személyiség.

4,5/5



  Libri, Budapest, 2015

337 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633103968

Fordította: Wekerle Szabolcs

Dominó

Iselin C. Hermann: Dominó 

 

 "A véletlen az élet mutatóujja, és mindig rámutat néhány lehetőségre, amelyek akkor nyernek értelmet, amikor szinkronba kerülnek egymással."




 Az idei Könyvfesztiválon a világirodalom olyan ritkábban elérhető szegmensére voltam kíváncsi mint dán, svéd, holland vagy a román irodalom. Bevallom, Iselin C. Hermann elsőre külsejével, sugárzó megjelenésével fogott meg. A hölgy igazi nőként vonult be és viselkedett. Mindezt természetesen, közvetlen bájjal. Tudatában volt elbűvölő szépségének, ragyogó mosolyának.  Az utolsó porcikájáig kiegyensúlyozott nő, nem csak csinos és bájos! Talán onnan ered mindez, hogy fiatalabb korában kötéltáncosnő volt. Mozgásán ma is látszik, és amint a könyvbemutatón elhangzott és egy percig sem kétlek, hogy a mai napig tud kötélen táncolni. Amikor közöltem vele, hogy mindezért a találkozásért 200 km-t utaztam, teljesen elámult.
Majd a szívélyes dedikációt kiegésszitve örömét fejezte ki. Élmény volt a találkozás és a könyvbemutató is.  

Könnyed szerelmes történet Párizsból, de a szokásos klisék nélkül. Nincs andalgás, összebújás, lopott csókok a Szajna partján. Miért is ír egy dán írónő Párizsban játszódó szerelmes történetet? Ez is kiderült a közönségtalálkozón. Szereti Párizst, itt tanult akrobatának, emellett a szerelem fővárosa, ez nem is kérdéses.
A Dominó szerelmes regény. Hősei házasok vagy szinglik, hűségesek vagy hűtlenek, szenvedélyesek vagy visszafogottak – de mind vágyakoznak valami után. Sok személyes élettapasztalatát beleírta, de hogy melyek ezek, arról nem beszélt, az olvasó képzeletére bízta a dolgot. 

Szereplőink élete apró mozaikokból bontakozik ki, az események több szálon futnak. A három főhősnőnket mi más is köthetné össze, mint egy férfi? Zephyrt megismerve elgondolkodhatunk emberi kapcsolatainkon. Aki felnőtt, még nem biztos, hogy alkalmas a tartalmas családi életre. Ő maga is csalódva veszi tudomásul elszürkülő, unalomba fulladó házasságát Manonnal. 

Mondjuk némi szimpátiát bennem kiváltott Zephyr, mert Manonn egy hideg, rideg és zárkózott nő. Nem csodáltam, hogy nem találja az igazi boldogságot ebben a kapcsolatban a férfi.  Ez is apró játszmákra készteti, vágyait kielégítse, álmait elfojtsa. Próbálja az életet élvezni, de a dominók elindulnak, és ő alól marad. Azt, hogy ki-kivel, hogyan alkot párt a végére, maradjon titok. Lesznek, akik egymásba szeretnek, és lesznek, akiket megcsalnak. Persze saját boldogságot megteremteni úgy, hogy másokat becsapunk, nem szép dolog. Ára van ennek is... a pillanatnyi örömök nem tudnak tartósak lenni.


Rose, a szemben lakó felszolgálólány kislányával él. Egy alkalmi kapcsolatból esett teherbe, majd vállalta a gyermeket. Barátja Toqué író és néha-néha látogatja, támogatja őket. Rose persze többre vágyna. Hiába kedves, nagyszívű, Lulu pedig igazán aranyos gyerkőc mégis nehezen talál párt ebben a helyzetben.  

Fontos és szeretni való alakja az eseményeknek Eric, aki betegápoló. Egy idős és szenvedélyes hölgy az, aki életét alakítja. Eric valódi csupaszív ember, attól boldog, ha tud másoknak segíteni. A hölgy életbölcsességei és humora üde színe a regénynek.   

Olvasás közben lesz még ok a meglepetésekre. Remek szórakozást ad a regény cselekménye. Igazán jól megrajzolt karakterek vannak ebben 
a mai történetben. Ki kit fog megcsalni? Ki lesz boldog, kihez kopogtat a boldogság? Mindenki titkol, rejteget valamit. Szenvedély és mélyrepülés ez a szerelem, amikor dőlni kezd az a bizonyos dominó.


Harmadik hősnőnk, akitől majd borulnak a dominók egy fotós nő, Sabatine. Ő igazi érzéki szépség. Ennyi legyen is elég, hiszen az élet adja a legjobb történeteket. Ez a szerelmi történet tulajdonképpen három szerelemről szól, de egy a vége. Mindenki keresi a maga boldogságát, próbálja megtalálni. Ehhez áldozatok is kellenek, mert nem mindenki lesz boldog a regény végére. Ilyen az élet. Jön egy harmadik, aki mindent visz. Franciás szenvedéllyel, élvezetes stílusban megírt történetet olvashattam. A három nő kétségei, vágyódásai remekül megjelennek a lapokon. Ajánlom mindenkinek, érdemes elolvasni! Én jól szórakoztam olvasás közben, élmény volt.   





Iselin C. Hermann: 1959-es születésű hölgy kötéltáncosként kezdte, majd dolgozott színházban és onnan egy könyvkiadóhoz kerülve szerkesztő volt. Első regénye az Expressz ajánlott! egy csapásra ismertté tette. Azóta már gyerekeknek írt két kötete is megjelent.  A Dominó a legfrissebb regénye.















 4/5



Park, Budapest, 2015

328 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633551066 · 

 Fordította: Kertész Judit

A nagymamám azt üzeni, bocs

Fredrik Backman: A nagymamám azt üzeni, bocs  


 
 "Szuperhősök márpedig minden hétévesnek járnak."




A tavalyi év egyik legjobb olvasmányélménye Fredrik Backman könyve volt számomra. Úgy gondolom, úgy érzem, hogy nem túlzok: Az ember, akit Ovénak hívnak egy zseniálisan szép történet. Valóban olyan, amit mindenkinek el kellene olvasnia. Ez igazán nem kevés egy elsőkötetes szerzőtől. Most itt az újabb szívmelengetően szép, gondolkodásra alkalmat adó regény.   

Kis főhősünk Elsa hét éves, már majdnem nyolc. Korához képest érett gondolkodású, eleven kislány. Szülei elváltak, ő édesanyjával és új apukájával él, apukája csak a szokott módon, két hetente hétvégén láthatja.  Elsa világában a nagymamának van különösen jelentős szerepe. A nagyi hetvenhét éves és az idő nyomot hagyott arcán, testén. Mégsem mondják ugye rá, hogy korához képest "érett". Kissé, bolondos, laza természetű, sőt egyesek szerint
némileg őrült. Az ő kettejük külön kis világa alkot egy meseországot. Mert szuperhősökre minden hétévesnek szüksége van, ez nem is kérdés. Sőt, nem csak a hétéveseknek kellenek a hősök és a csodák. 
A mesék varázslatos világa nélkül élni, lehetetlen. A napi apró csodákra nekünk is szükségünk van, hogy átsegítsenek a szürkeségen, a fáradtságon és erőt, reményt adva a holnapra tudjunk koncentrálni. A holnapra, aminek elvész az értelme a nagyi nélkül.

Elsa világa összeomlik, hiszen nagymama beteg. Rák. Pontosan tudja, mi is ez. A telefonja böngészőjét sűrűn használva a Wikipédia segítségével jól tájékozódik a világról és azokról a dolgokról, amivel még esetleg nincs tisztában. Elsa a mai kor gyermeke. Kicsit más, túl eleven az iskolaigazgató szerint, szülők részéről ott a szerető közeg, de a FÉL testvér is ott növekedik anya pocakjában. Nagymama elvesztése feladja a leckét.
Nagyi egy nap nincs többé. Véget érnek hirtelen a közös mesék. Nagyi ott marad Félálomországban... 
Az Elsa és nagyi által kialakított közös és titkos nyelvű mesék országa elárvul.  


"A halálnak nem az a legerősebb hatalma, hogy megöli az embereket, hanem hogy a maradó emberekből kiszívja az életkedvet."


A könyvben mégis végig ott van, jelen van a nagymama. Sok érdekességet tudhatunk meg az életéről, gondolkodásáról. Elsa csak hét éve ismeri, de a nagyi is volt fiatal és szép, ahogyan a régi képek mutatják. Éveken át szerethetünk valakit, anélkül, hogy igazán ismernénk. A nagyi segítőkész orvos volt. Anya is volt fiatal, aki lázadó tiniként persze nem értette a nagyit, aki akkor még nem is volt nagyi. Ám kiderül, anyának is hiányzik a nagymama. Az élet bonyodalmait, az emberi kapcsolatokat néha bizony nehéz megérteni, elfogadni. Ehhez kellenek a mesék, apró csodák, vagy egy gondoskodó, feltétel nélkül szerető nagymama. 

A síron túl is segíti Elsa lovagot a mama. Feladattal bízza meg, kézbesítenie kell néhány levelet. Ezzel elvonja figyelmét a saját hiányáról, ugyanakkor újabb embereket ismer meg közelebbről. Az író nagy erőssége az abszurd helyzetek és a szereplők ábrázolása. Biztosan nagyon jó emberismerő,  itt is egy komplett lakóközösséget mutat be az olvasóknak. Az ismerős történetvezetés, érdekes szereplők, kisebb-nagyobb meglepetésekkel, humorral oldják a szomorúságot. Van itt morcos taxis, a már-már túl gondoskodó anya, a megfáradt pszichológus, a kényszerbeteg menekült, a minden lében kanál lakóbiztos, az elfoglalt üzletember, akik köré az egész történet felépül. Ők népesítik be Elsa világát. Ezekről a szereplőkről olyan meglepő dolgok derülnek ki, amelyek nem csupán a kislány, de az egész közösség életét is megváltoztatják. A fontoskodó lakóbiztos Britt-Marie végig az undok és kotnyeles szereplő, ám a végére lehull az álarc. Kiderül miért is olyan a természete, hiszen mindennek oka van. Milyen fájdalmat kénytelen hordozni a lelkében. Még a kötet elején van róla egy nagyon jól jellemző mondat:

"Sosem köszön, sosem mosolyog. Nagymama szerint a szoknyája azért ennyire jól vasalt, mert „ezen a nőn nem mer összegyűrődni”

Ajánlom ezt a könyvet mindenkinek, aki egy kicsit is úgy érzi, hogy a világ ellene van, hogy az emberek ok nélkül bosszantóak vagy bántóak. Mert MINDEN rosszul megválasztott szó, amit a másik felé intézünk valamit takar. Félelmet, régi sérelmet… Mindennek oka van.

A könyv elolvasása után kap jelentőséget a remek borító. Hasonló a grafika, mint Ove esetében. Jól illeszkedik hozzá színeiben is. Elsa helyet kér és kap a szívünkben Ove mellett. Szeretetre, megértésre vágyik ő is. Hol sírni, hol nevetni lehet a történéseken, ahogy a fülszöveg ígéri. És gondolkodni is olvasás, szórakozás közben. Olvassátok és szeressétek Elsát is!
Nagyszerű gondolatokkal és értékekkel teli könyv, ahogyan ezt az első könyv után Backmantól vártam.

Fredrik Backman 1981. 06.02.-án született. Debütáló regénye, Az ember, akit Ovénak hívnak 2012 őszén jelent meg Svédországban, és még 25 országban aratott óriási sikert. Második regénye, a My Grandmother Sent Me to Tell You She’s Sorry 2013 szeptemberében látott napvilágot. Stockholm külvárosában él a feleségével és két gyermekével.








Eredeti mű: Fredrik Backman: Min mormor hälsar och säger förlåt
Eredeti megjelenés éve: 2013 

Animus, Budapest, 2015

384 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633243244 · Fordította: Bándi Eszter