Milyen anya az ilyen?

Paula Daly: Milyen anya az ilyen?

                                                                
                                                  
















Ez nem átlagos krimi! Igazán életszerű, valós családi helyzeteket remekül ábrázoló, jól felépített történet. Valódi konfliktusokat, mindenkivel előforduló eseteket mutat be, hiszen mindenki megbotlik, rosszul dönt esetenként, vagy csak figyelmetlen. Aminek következményei bizony súlyosak is lehetnek.


Valami ilyen történik főhősnőnkkel,  Lisa Kallisto-val, akinek a fejére omlott hirtelen az egész élete.
Egy hideg decemberi napon, karácsony közeledtével a Tóvidéken élő Lisa, aki három gyermeket nevel férjével szeretetben, egy pillanatig nem figyel, és rémálommá válik körülötte minden. Eltűnik
a legjobb barátnője tizenhárom éves lánya, Lucinda. Akit rá bíztak, mindenki úgy tudta, náluk tölti
az éjszakát. Reggel jön a meglepetés, nem így történt...

A túlhajszolt Lisa természetesen önmagát okolja a történtekért. Beindul a keresés, ami napokig eredménytelen. Az olvasmányos és fordulatos események alig négy nap történéseit mesélik el.
A fagyos hideg táj, a karácsony közeledte még izgalmasabbá teszi a krimi hangulatát.

A két család életébe fokozatosan belátunk, megismerjük hátterüket, problémáikat. Érdekes és
hihető pillanatoknak lehetünk tanúi. Mi rejlik a látszólag idilli állapot mögött? Ahol annyira
minden látványosan rendben van, ott valami nagyon sötét és gonosz titok lappang...
Ez most is így lesz, de erről nem árulok el többet.

Meglepetésben és csavaros fordulatban nincs hiány. Az elsőkönyves írónő remekül szövi a szálakat. Jól eltalált, valós karaktereket ismerhetünk meg, amíg a lányokért izgulunk.
Mert egy újabb lányka is eltűnik! Kiderül a kisvárosban nem is Lucinda az első, aki eltűnik.
Mi lakik a lelkekben, mi zajlik a csukott ajtók mögött? Végig feszült és izgalmas események a legutolsó oldalakig tartogatnak meglepetést. Igazán nem várt csattanóval zárul a történet, erre nem számítottam.

A rendőrök persze teszik a dolgukat, nyomoznak, ahogy a városkában mindenki. Joanne, a rendőrnő
szimpatikus és jó karakter, bár a cseppet sem szokványos mellproblémája nem tudom miért került a
 krimibe. A véletlenek szerepe is jelentős. Lisa és férje életét is alaposan megismerjük, ahogyan a többi szereplőről is lehull a lepel. Ők összetartó, szerethető páros, kapcsolatuk stabil.
Alexa kiállhatatlansága, majd a húga, Kate eltitkolt lelki gondjai mind olyan, ami jellemzően előfordul. Képmutató, kifelé élők, akiknek a látszat fontosabb. A barátságos mosolyok mögött, amelyek mindent elfednek, mély sebek rejtőzhetnek. Sebek, amik nem tűnnek el, mert a felszín alatt vannak, sebek, amikről nem beszélünk még a legjobb barátainknak sem, de ott vannak.
A nő anya és feleség. Ő fogja össze, tartja össze a családot. Néha mindenáron...
Elgondolkodtató sorsok ezek. Anyai érzése, családi kapcsolatok a fókuszban.
A hétköznapi gondok mögött felsejlik egy szörnyű probléma: a pedofília.Sajnos egyre gyakoribb és
erre nehéz felkészülni. Mégis kell(ene) erről is beszélgetnünk kamaszodó gyermekeinkkel.


Tetszett a krimiszál mellett a tágabb környezet bemutatása. Akár Joanne nyomozó élete, vagy az
állat-menhelyet vezető Lisa napi dolgai is sok érdekességet adtak. Élvezetes és olvasmányos, mozgalmas történet.
A szereplők jól eltaláltak, az ábrázolt kapcsolatok, mind a baráti, szerelmi, vagy a  szülő-gyerek
közti kamaszgondok is nagyon hitelesek. Merjünk róla beszélni! Létező problémák állnak a háttérben. 
Sokat mondjuk, sokszor elhangzik: figyeljünk jobban gyermekeinkre, törődjünk, beszélgessünk velük. Figyeljünk egymásra jobban. Bármennyire fáradtak is vagyunk, érdemes, kell.
A címben feltett kérdésre a választ, mindenki olvasás után döntse el.





GABO, 2014

352 oldal · ISBN: 9789636897291 ·  

Fordította: Szabó Luca 

Könyvtár Book Tag

Könyvtár Book Tag


                                        






Varázsa van minden könyvtárnak! Én magam is régóta járok a városi könyvtárba. Sok-sok könyv jó helyen, klassz rendezvények, kedves emberek. A jó rendezvények és hangulatos beszélgetések meghatározóak, ezek jutnak még eszembe.
Persze az alap igazság: nem lehet minden könyvet megvenni és otthon tárolni... @Kritta kérésére válaszolok a kérdésekre.
Ha tetszett, töltsd ki, te is!



1. Könyvesbolt vagy inkább könyvtár? Indokold!

+Melyik kedvenc karakteredet tudnád elképzelni, mint könyvtáros/könyvesbolti eladó?

A fenti bevezetővel szinte már erre is válaszoltam félig. A könyvesbolt is csodálatos hely, 

akciók és újdonságok tárháza. Ahol lehet tájékozódni akciókról vagy akár a friss megjelenésekről. Szeretek nézelődni, böngészni. Viszont a könyvtár legalább annyira fontos hely! 

Talán a kettőt együtt a legjobb, összehangolva. 

Kit tudnék elképzelni eladónak?  Harry Pottert! Őt nagyon, szerintem jól is érezné magát  ő is.

2. Milyen gyakran jársz könyvtárba? Egy vagy több könyvtárat látogatsz +Melyik kedvenc karaktereddel mennél szívesen könyvtárba?

Egy könyvtárba járok, kicsinyke városunkban. Hetente, de van, hogy többször is megjelenek. 

Baldacci Teve klub sorozatában (négy különc férfi alkotja, akiknek se múltjuk, se jövőjük). 

Ott az egyik főhős könyvtáros, nem is akárhol, a  Kongresszusi Könyvtárban. 

Na, vele feltétlen elmennék. Vagy a Pasi a szomszéd sír mellől női főhősével is, és vinnénk magunkkal Bell-t is a Disney rajzfilmből. 

3. Szoktál ezt-azt találni a könyvtári könyvekben, amit az előző olvasó bennfelejtett a lapok között? Mit? +Melyik kedvenc karakteredet látnád szívesen egy könyvjelzőn?

Néha előfordul, de nem jellemző. Én magam is gondosan ügyelek, ne hagyjak semmi cetlit, könyvjelzőmet vagy egyéb noteszlapot a visszavitt könyvben. 

Egyetlen egyszer találtam egy 3D-s könyvjelzőt az Eiffel-toronyról, ami említésre méltó. 

4. Szoktál beszélgetni a könyvtárossal, szokott neked könyveket ajánlani!

+ Melyik könyves karakterrel beszélgetnél szívesen, mert véleményed szerint lenne közös témátok?

Persze, szoktam velük beszélgetni, mindegyiket régóta ismerem.  

Ajánlani én is szoktam, mit szerezzenek be feltétlen, lehetőségeikhez mérten.  Persze, azért ők is tudnak nekem olyat ajánlani, ami elkerülte a figyelmem, vagy kimaradt valamiért.

Kedves karakterem, akivel nagyon szívesen elkávézgatnák egy jó beszélgetés mellett: 

Lisbeth Salander!  Ő, A tetovált lány, de nem kell bemutatni szerintem senkinek. Jó fej, határozott és céltudatos egyéniség, na! A trilógia pedig alap a skandináv krimik szerelmeseinek!

5. Van kedvenc könyvtárad, akár a könyvek, akár a szépsége miatt?

+Ki az a karakter aki mostanában a legjobban idegesített és biztosan nem vinnéd el a kedvenc könyvtáradba?

Nincs kimondott kedvenc könyvtáram, olyat tudnék, ahová örömmel elmennék nézelődni...

Kalocsán az Érseki Könyvtárban vagy a Keszthelyi Helikon könyvtárban már volt szerencsém nézelődni, mindkettő pazar! Az Egri Érseki könyvtár vagy a Sárospataki kollégium könyvtára 

is jó program lenne. Jöhetne Oslo, Stockholm könyvtára vagy a British Library is. Nyitott és érdeklődő vagyok erre is. 

     

 

6. kérdés. Nem könyvtár, de hasonló kezdeményezés a Könyvmegálló. A Te lakóhelyeden, 

vagy környezetedben működik könyvmegálló, kipróbáltad már? Mi a véleményed róla?
+Melyik az a könyv aminek a legjobban örülnél ha megtalálnád a könyvmegállóban?

Sajnos a városban nincsen ilyesmi lehetőség. Békéscsabán láttam ilyet a színház előtti téren. Ötletes és hasznos lehet. Szerintem mindig lehet valami olyat találni, amit érdemes elolvasni, ha még nem olvastuk vagy régi kedvencre akadunk. Most így hirtelen minek örülnék... na jó, valami régebbi könyvet választottam a kívánságlistámról: Faludy György: Dobos az éjszakában könyvéért ugranék... ezt kimondottan "sajnáltam" visszavinni a könyvtárba... 1992-es kiadás a Magyar Világ kiadónál jelent meg. 

 Olvassatok, mert az jó dolog! Akár saját, akár könyvtári az a könyv, egy jó kis utazást ad. 

„A jó olvasó az, akinek az olvasás örömöt, élvezetet okoz, aki képes átélni a hősök sorsát, azonosulni tud velük, és ebben az érzelmileg megmozgatott állapotban tágul a világról és önmagáról való tudása.”
Vekerdy Tamás

Jack Reacher kalandjai

Lee Child könyvei azaz Jack Reacher kalandjai







Ismerkedjünk meg Lee Child könyveivel, és állandó főhősével Jack Reacher-rel. Vele kapcsolatos legfrissebb hír:
Tom Cruise jelenleg Londonban forgat, de utána sem fog pihenni, mert rövid szünet után már az új Jack Reacher-filmben áll a kamerák elé, ami Lee Child regényéből készül: Nincs visszaút címmel. Ez volt a legutóbbi megjelent történet.

Az író eddig 18 regényt írt és adott ki, ezek idehaza is elérhetők. Jack Reacher személye köti össze a sorozatot, minden könyv egy újabb történet. A legfrissebb 19. kaland február végétől elérhető idehaza!
Bosszúvágy címe ismét sokat sejtetően izgalmas.

1997-ben jelent meg az első könyv, amiben szerepel Jack Reacher, Elvarázsolt dollárok címmel.
A könyv rögtön elnyerte az Anthony-díj és a Barry-díj „a legjobb debütáló regénynek” járó kitüntetését. Jó indítás volt. Ez Magyarországon 1999-ben került az olvasókhoz. A General Press Kiadó azóta rendszeresen hozza nekünk az újabb krimiket, "Világsiker" sorozatukban jelentek meg a regények. Azonban mostantól új külsővel jelennek meg a könyvek és már nem a Világsikerek sorozatban, hanem a szerző nevével fémjelzett sorozatban.

Jack Reacher katonai nyomozóként kemény iskolát járt ki az amerikai hadseregben.
Amerika országútjait rója, mindig éppen utazik valahová. Szinte mint egy különös, törvényen kívüli személyként éli mindennapjait. Nincs állandó háza, bejelentett címe. Ha elpiszkolódott a ruhája, újat vesz, a régit kidobja. Nincs saját kocsija sem. Nagyon jó megfigyelő, mindig éber. Megjelenése eltéveszthetetlen: Jack 195 cm magas, 100-120 kg-os nagydarab, erős férfi.
Pergő stílusú, fordulatokkal teli, lebilincselően izgalmas történetivel megragadja az olvasói képzeletet.

A sorozat eddigi kötetei: Ne add fel könnyen, A pók hálójában, A titokzatos látogató, Lángoló sivatag, Hiba nélkül, Kétélű fegyver, Eltűnt ellenségek, Az ügy,
Csak egy lövés - ebből mozifilm is készült 2013-ban.
Rögös út, A baj nem jár egyedül, Nincs mit vesztened, Elveszett holnap, 61 óra, Megérte meghalni, Összeesküvés, Nincs visszaút.

 Az egyik dolog, amit imádok Lee Child-ban, hogy újra és újra átver. Mikor már úgy gondolom, hogy tudom, mi történt, csinál egy mesteri fordulatot, és kiderül, hogy semmi nem úgy van, ahogyan gondoltam.
Szereplői sokszor nem azok, akiknek gondoljuk őket. Az FBI, CIA és egyéb katonai szervek is feltűnnek. 
Mindig kapunk egy fantasztikus történetet. Izgalmas, pörgős, eseménydús, könnyen olvasható.
Humorral is megszórva. Jack Raecher a magányos hős, aki jön mindent kibogoz azután tovább áll. Ebben segíti őt leleménye és katonai rutinja. Persze egy csinos rendőrnő, vagy védtelen, magányos özvegy is fel-fel tűnik és segít neki.
A másik amit szeretek ezekben a történetekben: jól felépített, részletesen kidolgozottak. Az esetekben akad politikai összeesküvés, külföldre vezető szálak, mocskos, régi katonai titkok, amelyek mégis napvilágra kerülnek. Titokzatos gyilkosságok, fegyver- és drogkereskedők háborúi, kishalak és nagykutyák, küzdelmei.
Kalandban nincs hiány egyik történetben sem. Jack a magányos igazságosztó szerethető figura.

A sorozat legújabb kötete klassz új borítóval, Bosszúvágy címmel február végén kerül a hazai olvasókhoz.
Részlet a fülszövegből:  "Jack Reacher magányos farkas. Amióta elhagyta a hadsereget, egyedül járja az országot, amíg egyik nap hirdetést nem lát az újságban: „Reacher hívja fel Rick Shoemakert.” A hadsereg visszavárja… A külügyminisztérium és a CIA az ő segítségére számít.


                     

Lee Child:
1954. október 29-én született Angliában, Coventryben, eredetileg Jim Grant néven.
1998 óta az USA-ban él feleségével. Jogi egyetemet végzett.
Hivatalos honlapján azt írja, hogy szabadidejét olvasással, zenehallgatással illetve a Yankees, Aston Villa vagy a Marseilles focimeccseinek nézésével tölti.
http://www.leechild.com/

Csík zenekar

Süveges Gergő: Csík zenekar

                                      




A zene életünk fontos része. Érzelmeket közvetít, ad át, fejez ki. Akkor is örömet tud adni, ha mi magunk nem vagyunk képzett zenészek, nem játszunk hangszeren.




Mindig is ott volt a fülem a rádión, így alakult talán az, hogy sok különféle zenére fogékony vagyok. Azóta is bánom, hogy a hangszeres tudás, tanulás kimaradt az életemből. Emlékeim szerint úgy a Trombitás című magyar film volt az, aminek zenéjét Szörényi Levente írta, hogy a népzene és popzene keveredésére felfigyeltem. Mennyire jó ez!
A zenék akarva akaratlanul is életünk részévé válnak. Emlékek kötődnek egy-egy dalhoz, emlékezetes koncerthez. Elkísérik életünket. Sírva-vigadós magyarságunk a népzenében tud igazán kiteljesedni. Nem véletlen, onnan gyökerezik, onnan ered minden dallam.

A Csík zenekarra egy kedves barátom hívta fel a figyelmem, évekkel ezelőtt. Nagyon tetszett
a Kispál és a Borz Csillag vagy fecske című dala. Ő mutatta meg a Csík-féle változatot. Nem ismertem, de egyből beleszerettem és kíváncsi lettem rájuk. Szép lassan megismertem az autentikus kezdeteket, majd a Kispál és Quimby, és Hobo és egyéb feldolgozásaikat. Koncertre is eljutottam, tavaly kettőre is. Élmény, frenetikus, amit ők adnak. Soha nem tartottam szentségtörésnek a feldolgozásokat, csupán egyetlen esetben: ha nem tud újat adni, az eredeti dal nívóját nem éri el,
kár hozzányúlni. Nos, ez a Csík zenekar esetében nem áll fenn, sőt! Nagyon eredetiek, egyéniek a feldolgozásaik.
Remekül ötvözik a népi hangszerelést és a modern zenét. Arról nem is szólva: mennyivel több emberhez jutnak el így a dalok! Zene az kell, zene nélkül lehet élni, de minek? Ugye ismerős ez a mondat?

                                   

A Csík zenekar zenészei magasan képzett, lelkes zenészek. Profik.
A könyvben minden benne van: Sok érdekes beszélgetés a jelen és a volt tagokkal a kezdetektől a
Kossuth-díjig. Sztorik, emlékek, dalok keletkezéséről. Koncertekről. Zenészkollégákról, zenészbarátságokról. Érdekes és tartalmas háttér a zenéhez, sok fotóval arról, hogyan váltak a magyar népzenei élet egyik meghatározó szereplőjévé. Az első 25 évről.

                     

Legutóbbi, zenés olvasmányaimból a Lovasi könyv volt ennyire jól megírt, szerkesztett. Remek portrékat olvashatunk minden jelen és volt tagról. A zene az életük, és ez nem csak egy jól hangzó állítás. Csík János zenekarvezető balesete, annak hatásai az életére, és a zenekarra. Megtudhatjuk, hogyan ismerkedtek meg Lovasival, Kiss Tibivel vagy Presser Gáborral. A közös zenélés csodáiról, a minőségi zenéről. Kísérletezésük sikerrel járt:
"Senki nem ért semmit" című lemezük 2007-ben elnyerte "Az év hazai világzenei albuma" kategóriában a Magyar Hanglemezkiadók Szövetségének FONOGRAM-díját.
ZENE, ami szívből jön, szívből szól és a szívre hat. Ez a zene él.

                   

Mesélnek kulisszatitkokról: miért nem énekel egy szakaszt Marianna a Most múlik pontosan dalból, vagy azt, hol is vették fel a Bandi a hegyről egyik dalát. Lovasi azt is elárulja, melyik a kedvenc Csík lemeze és miért éppen az. A Tankcsapda kapcsolatról, amikor először nyúltak rockzenéhez, na és mit szólt ehhez a rock együttes?
Mit jelentett a felkérés 2000-ben, hogy ők képviseljék és ismertessék meg Magyarország népzenéjét Sydney-ben az olimpián. Mindezt Kecskemétről, mert onnan indult a zenekar 1988-ban. 
A sorok közt olvasva beláthatunk az életükbe a zenészélet nehézségeibe is.
Szabó Attila a zenekar másik arca 1995 óta tag, az összetartásról a közösség építő erejéről mesél. A hogyan tovább kérdése is felmerül. Mindenkinek a zene a fontos, az az életük.
Ki hogyan került a zenekarba, mit is jelent neki a zene az is sok érdekességet tartalmaz.
Mindez sok képel, emlékezetes koncertekkel, vicces emlékezésekkel, összeveszések és kibékülések.
Nagyon jó ötletnek tartom, hogy az egykori tagokat is megszólaltatták.
Én nagyon nagyon várnám egy Szörényi Levente-Csík zenekar közös dal létre jöttét. Akár többét is.
Őszinte és összetartó csapat. Hallgassátok őket szeretettel! Olvassátok a könyvet és menjetek el
Csík zenekar koncertre. Élmény lesz!


„A sok-sok kíváncsisággal bélelt, a tanulás nehéz gyötrelmeivel tarkított nap; a sok fiatalos lelkesedéssel, jó házibulikkal, táncházakkal fűszerezett, a jövőbe vetett hittel, reménnyel teli hónap; a biztatóan sikeres és tanítóan sikertelen évek – ezek jelentik a mi kis történelmünket. És persze a muzsikánk – az mondja el legszebben a Csík zenekar igaz meséjét.” (Csík János)



Csík zenekar albumai:
1993: "Boldog szomorú dal"
2001: A kor falára
2004: Be sok eső, be sok sár..
2005: Senki nem ért semmit
2008: Ez a vonat ha elindult, hadd menjen...
2011: Lélekképek
2014: Amit szívedbe rejtesz
A zenekar tagjai:
Csík János, Barcza Zsolt, Bartók József, Kunos Tamás, Majorosi Marianna, Makó Péter, Szabó Attila.




 Trubadúr, 2013

250 oldal · ISBN: 9789632274140

      

A bíró

A bíró
 The Judge

                                  



Robert Downey Jr. régóta a kedvenc színészeim közé tartozik.
Még 1992-ben Chaplin legendás alakját kelthette életre Richard Attenborough Chaplin című filmjében. Igazán kivételes alakításáért Oscarra jelölték. Azóta kísérem figyelemmel filmjeit.

A Robert Downey Jr. és Robert Duvall páros filmje minden várakozásom felülmúlta. Mondom ezt úgy, hogy a film tele van jól ismert klisékkel. Mégis működik, elvarázsol. Apa-fia kapcsolata adja az alapot ehhez az érzelmi hullámvasúthoz. A két színész külön-külön is remek, de a közös jeleneteikben parádésan jók. Élmény nézni a játékukat. Robert Duvall-t a filmben nyújtott alakításáért jelölték a Legjobb férfi mellékszereplő Oscar-díjára. Megérdemelné!


A nagyvárosi, nagypofájú, menő sztárügyvéd, Hank Palmer (Robert Downey Jr.) áll az események középpontjában, akinek édesanyja halála miatt vissza kell térnie szülővárosába.
Apja ( (Robert Duvall) zord, hideg fogadtatásban részesíti rég nem látott fiát. Szinte nem is vesz róla tudomást. A régi sérelmek ellenére mindenki fegyelmezi magát. Mégis csak egy temetésen vagyunk.
A családi vita mégis ott lappang, majd hamarosan kitör a vita.
Henry búcsúzás nélkül indul haza. Ekkor éri utol testvére telefonja, apjukat letartóztatták gyilkosságért...
A cselekmény magját adó alaptörténet mellett központi szerepet kapnak a családi viszonyok és a rokonok közti konfliktusok és érzelmek, régi szerelemmel fűszerezve. A múltban elkövetett hibák súlyát, tetézi az apa eltitkolt betegsége a rákkal való küzdelem.

         

 Palmer karakterét mintha csak RDJr.-ra szabták volna: hedonista, nemtörődöm, szeret a középpontban lenni. Élvezi az életét, bár rádöbben, mennyire vészesen kiüresedett. A kislánya megérkezése a nagypapához remek szín a történetben. A gyerek kinyitja a zsémbes, kiállhatatlanul szigorú ember szívét. Örülnek egymásnak. Apus a helyi közösség nagy tiszteletben álló bírója, szigorú egyéni elveihez hű, szikár,
feleségét mélyen gyászoló férfiú. Keménykezű, de igazságos a maga elvei szerint. Betegségét eltitkolja még
a fiai előtt is. Most pedig fordul a kocka, ő áll a vádlottak padján. Duvall úgy játssza a morcos, idős apát,
aki otthon is bíró, hogy közben mégis szimpatikus. Gyászol, de nem nyavalyog, zord, de közben mégis nagy szíve van. Esendő ember ő is. Apa-fia nagyjelenete feledhetetlen. A kibékülés a fürdőszobában a film egyik csúcspontja.

Mielőtt egy érdekes tárgyalótermi dráma venné kezdetét,színre lép az ügyész Billy Bob Thornton megformálásában. Újabb remek szeplő, aki jól adja a hülyét, mindenképpen példát akar mutatni. Nem törődve azzal, hogy egy tisztes emberi életet akar tönkretenni: lecsukatni az idős és beteg bírót.

Dave Dobkin rendezőt legtöbben az Ünneprontók ünnepe készítőjeként ismerheti, de ő jegyzi többek között a Testcserét, és az itthon Jackie Chan: Londoni csapás című akciómozit is. Ez a filmje egy komolyabb alkotás. Bár a vége szerintem picit rózsaszínre sikerült. Kevesebb cukor kellett volna a csónakázós-naplementés jelenthez. Mindenképpen érdemes megnézni, kiemelkedik a nagy amerikai filmátlagból. Nincsenek speciális effektek, így semmi sem veszi el a figyelmet az alkotás mondanivalójáról. Szépen fényképezett, igényes rendezés. Családias tárgyalótermi dráma a Palmer kontra Palmer ügy.
Elgondolkodtat az élet dolgairól, miközben szórakoztató tud maradni. A tavalyi év egyik legjobb moziélményét kaptam.
5/5

• Eredeti cím: The Judge
• Műfaj: Dráma
• Szereplők: Robert Downey Jr. (Hank Palmer), Vera Farmiga (Samantha), Leighton Meester (Carla), Billy Bob Thornton (Dwight Dickham), Dax Shepard, Vincent D’Onofrio (Glen Palmer), Robert Duvall (Judge Joseph Palmer), David Krumholtz (Mike Kattan), Sarah Lancaster (Lisa),
• USA – Mozi premier: 2014. október 10.
• Magyar – Mozi premier: 2014. október 23.
• Író/k: Nick Schenk, Bill Dubuque, David Dobkin,
• Rendező: David Dobkin
• Filmstúdió: Warner Bros.
• Filmforgalmazó: InterCom
• DVD megjelenés: 2015. 02. 18. 

Holtverseny

Totth Benedek: Holtverseny








Sodró, lendületes, durva látlelet az uszodai elitcsapatról és tagjaikról. Nyers, hatásos. Az olvasót bedobja a mély vízbe.
A cím és a borító sokat sejtető, az író úszó múltja jó helyszín a történéseknek.
A thriller, akár egy tinédzser naplója is lehetne. Az események a szex-drog-rock and roll életérzést próbálják követni. Némi sporttal fűszerezve. Ezek a fiatalok nem keresik a helyüket, ezek kallódnak.

Főhősünk Kacsa a budai villából, menő és milliomos szülői háttérrel, akinek mindent szabad, semmi nem lehetetlen. Nincs korlát, sem a vágyakban, sem a szórakozásban. Nem figyelnek rá, szabadon éli az életét. Van pénz, jut mindenre: pia, drog, vagy hamis igazolások.
Nagy ellenpárja Zolika. Özvegy édesanyjával egyedül élnek egy panel tizedik emeletén. Apját nem régen vesztette el, anyja ebben a gyászban ragadt. Képtelen ezen túl lépni, fiával törődni. Az elbeszélő mesélő az, aki talán lépes lehetne egy jobb életre. Azonban a társaság elviszi őt is ebbe az értelmetlen, gátlástalan kamaszéletbe. Bója pedig, mint Kacsa leghűségesebb "barátja" válik főhőssé. Nem mellékesen alkata is sugallja: agyát nem igen használja gondolkodásra, de testi ereje pótolja ezt.

A női szereplők, csupán jelzés értékűek. Csak a tizenöt perc hírnévre vágyó "celebpalánták", szilikonos, fiatalságát sirató milliomos anyu vagy az önsajnálatban élő magányos özvegy. Nem törődnek csak önmagukkal. Niki-Viki -féle tinilányok pedig siralmasak, de nagyon.

A történet elborzaszt, de jobban elgondolkoztat. Itt tartunk? Mikor, hogyan jutottunk ide? A cél nélkül lógó fiatalok csapata a hírekben is szerepel. Ennél brutálisabb, mellbevágó dolgokkal.
Esetük ugyan kitalált, mégis valós és hihető. Nyelvezete remekül hozza a mai fiatalok szlengjeit, aranyköpéseit, gyilkos humorukat. Olvasmányos könyv, jól eltalált arányokkal. Amerikai regényekben már olvashattunk erről: fű, pia, szex, dugás, semminek sincs következménye. De van! Még ha erről ők nem képesek tudomást venni. Vagy csak nem akarnak? Ők a jövő reménységei? Ugye, nem...?

Persze azért pár dologtól kirázza a hideg az olvasót. Más olvasni a borzalomról, és megint más,
ha érint, itt van a közelembe. Lehet fanyalogni, de -sajnos- ez van, ez ma nem elképzelhetetlen.
A filmszerűen pörgő események robognak a drámai vég felé. Nem is csodálom, hogy a filmesek
felfigyeltek a könyvre. Már dolgoznak a megfilmesítésen Mátyássy Áron és Bodzsár István producer.

Figyelmeztet, talán még nem késő... Társadalom és szülői felelősség ott bujkál a történetben.
Kallódó fiatalok ezt látják, csak a ma számít, ez ma a világ? Ennyire üres az ő világuk?
A filmek világa, a videojátékok és a pornó a követendő minta? Könnyen befolyásolhatóak, tetteik súlyával nem törődnek. Még talán az edző bácsi sem törődik, nem vigyáz rájuk. Döbbenetes első regény. Komor és sötét tónusú, sok abszurd jelenettel, ami a humort sem nélkülözi. Mégis reális a bemutatott kép. Nincs rózsaszín vége, a minden jó, ha jó a vége, itt nem működik,még pénzzel sem lehet elintézni mindent.

Jó lett volna valami pozitív-nevelő jellegű befejezés a hirtelen és komorra sikeredett lezárásra.
Valami, ami átsegíti őket és a jó irányba mutat. Reményt, biztatást adva az olvasóknak: talán még nem késő egészen nem veszett el minden remény.

Dragomán György ajánlója remekül foglalja össze :
"Trainspotting az uszodában. Úgy vág szájba, hogy beleszédülsz."

4,5/5.

Totth Benedek 1977-ben született Kaposváron. Kamaszkorában versenyszerűen úszott. Az egyetem elvégzése után szerkesztő, műfordítóként dolgozik, többek között Cormac McCarthy, Aldous Huxley, Hunter S. Thompson és Chuck Palahniuk regényeinek magyarra ültetője.
Nős, két gyermek édesapja. A Holtverseny az első regénye.



  Magvető, Budapest, 2014

248 oldal · ISBN: 9789631429060

Hóember

Jo Nesbo: Hóember
 (Harry Hole 7)

                                                              



Harry Hole ősszel levelet kap a Hóembertől. Az oslói rendőrség különc főtisztje figyel és vár. Várja, mikor kezd esni a hó... amire Norvégiában nem kell túl sokat várni.
Amint megjött az első hó, titokzatos eltűnések, bestiális gyilkosságok sora kezdődik a norvég fővárosban. Az áldozatoknak látszólag semmi közük egymáshoz, egytől-egyig családos nők.  A rendőrség a hasonlóságok okán sorozatgyilkosra gyanakszik, ugyanis az elkövető különös nyomot hagy maga után: egy-egy hóember őrzi a tetthelyeket.

Harry már bizonyított sorozat-gyilkos utáni nyomozásban, tapasztalatot szerzett Ausztráliában (Denevérember).
Így, mint egyetlen lehetséges nyomozót őt bízzák meg, kapja el a Hóembert. Ebben segíti a vagány rendőrnő, Katrina Bratt. A hölgy nem mellékesen nem csak okos, de igen csinos is, kissé nehezítve Harry dolgát. Méltó társa lesz a történetben.
Harry éppen teljes absztinenciában van, Jim Beam is kiűzetett a lakásból, Rakel is elköltözött tőle. Próbálja elfogadni, feldolgozni a helyzetet. Az előző részekhez képest, egy sokkal lágyabb, átgondoltabb Harryt kapunk, továbbra is briliáns elmével. Itt már egész jól sikerült visszafognia magát az alkoholtól, főként Rakelnek és Olegnak köszönhetően.

A zseniális, de kissé szétcsúszott nyomozó leleményességével megoldják persze ezt az ügyet is. Addig azonban sok eseménnyel és nem várt helyzettel kell megküzdenie.
A végig feszült, izgalmas és kegyetlen történet sok meglepő fordulatot tartalmaz. Nesbo újabb és újabb személyeket hoz a történetbe. Az olvasó-nyomozó úgy gondolja, érti és ura a helyzetnek. Már tippje is van az elkövetőre. Aztán kiderül: nem, nem ő az. Akkor a férj! Nem, ő sem. Akkor... és végig homályban tarja az olvasót. A sok szál remekül fonódik egybe, kerekedik ki a történet. Izgalomban nincs hiány.

Nem csak Harry remek karaktere miatt van, hogy látom a lelkét és az érzéseit. Átéli az olvasó a belső szenvedéseit, gondolatait is. Szenved, mert szeretne boldog lenni Rakel mellett... a nőnek azonban új társa van. Harry nem akar az ő boldogságának útjába kerülni... elengedi a nőt, pedig majd bele pusztul. Az áldozatok lelkivilága, gondolatai épp úgy elénk tárulnak, mint az elkövetőé. Érdemes a sorozat elejével kezdeni a sorozatot, de ezt el lehet olvasni az előzmények ismerete nélkül is. Viszont utána a Leopárd legyen a következő a sorban. A két történet szorosan kapcsolódik egymáshoz.

                 

Míg esik a hó, újabb és újabb áldozatok kerülnek elő, addig egy régi eltűnési ügy is képbe kerül. Ez csak egy a többi izgalmas és meglepő mellékszálból. A bergeni rendőrség egyik nyomozója 12 éve nyom nélkül eltűnt. Oslo és Bergen ideális színtér ehhez a baljós, skandináv hangulathoz. Harryban felsejlik, ennek a régi és elhallgatott ügynek van köze a mostani történésekhez. Izgalom és kaland mellett a szereplőkkel éltem, lélegeztem. Velük gondolkodtam. Jo Nesbo jó érzékkel adagolja a hozzávalókat. Egyszerűen mesteri,
ahogy összedolgozza az egymástól távolinak tűnő részleteket is. A bering szoros fókáinak élete is remekül illeszkedik a történetbe!

Harry Hole egyszerűen megunhatatlan. Nagyon jól sikerült karakter, az emberi hibák, gyarlóságok miatt, még jobban közel kerül az olvasóhoz. Esendő és okos, a történet végére együtt éreztem vele. Nem az a kimondottan "szuperzsaru", ha téved beismeri, megfizet a hibáiért. Keményen. Sok dolgot megtudhatunk
az életéről, családjáról. Nesbo rockzenész múltjának megfelelően remekül építi be a helyzethez, karakterhez illő zenéket. Sok jelenetnél elhangzik, hogy milyen zene szól a háttérben, autóban, étteremben, kocsmában vagy csengőhang formájában. Ezeknek is fontos szerepük van.

Zseniális krimi, a legutolsó oldalakig kétségek közt tartott, izgultam, töprengtem a lehetséges megoldásokon. Tényleg a végén tudjuk meg, hogy ki és miért tette amit tett. A végső finálé pedig igazi tűzijáték parádé, filmbe illő. Szeretem az olyan krimit, ami letehetetlen, és izgalmas. Ez a könyv ilyen.

5/5

Itt van a nagyjelenet, itt kapják el a Hóembert…

Holmenkollen egy erdős, hegyvidéki terület Norvégiában, Oslo Vestre Aker kerületének északi peremvidékén. Északi irányban szomszédos a norvég fővárost körülölelő, nagy kiterjedésű zöldövezettel, Markaval. Holmenkollenen áthalad az oslói metró egyes számú vonala.
A 19. századtól kezdődően, fokozatosan, a sportolásra vágyó fővárosi lakosság egyik kedvelt szórakozóhelyévé vált, köszönhetően a sífutásra alkalmas ösvények kialakításának, valamint az 1892-ben átadott síugró pályának. A kerület évente otthont ad valamilyen síugró, sífutó vagy sílövő világversenynek.
A síugró sánc 134 méteres, K-pontja 120 méternél található. A körülötte kialakított stadion befogadóképessége 50000 fő. Itt bonyolították le az 1952. évi téli olimpiai játékok síugró számait, valamint négy alkalommal síugró világbajnokságok színhelye volt, 1930-ban, 1966-ban, 1982-ben és 2011-ben.

Eredeti mű: Jo Nesbø: Snømannen
Eredeti megjelenés éve: 2007.

 Animus, Budapest, 2011

416 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633240434 · 

 Fordította: Petrikovics Edit 

Nincstelenek

Borbély Szilárd: Nincstelenek
Már elment a Mesijás?

  





Sokáig nem tudtam, el merjem olvasni ezt a könyvet? Egyértelmű volt, hogy igen, ám mégis tologattam magam előtt. Féltem tőle. Tudtam, olvastam sok hozzákapcsolódó írást, véleményt. Felkavaró, mélyre húz ennyi sok reménytelen szegénység és tragédia.


Döbbenetesen erős írás. Jól megírt fikciós történet, rengeteg valós elemmel. Hitelesen jelenik meg a tanyasi élet és a paraszti világ.
Önéletrajzi ihletésű, megélt drámák sorát olvashatjuk a kisfiú, a pulya emlékező soraiban. Sok esetben nagyon tudtam azonosulni ezzel a kisfiúval. Alig volt különbség a kis alföldi városka és a nagyszülők faluja között. A korszak ugyan az. Sok emlék is.

A könyv fülszövege szerint: életrajzi fikció. Szabálytalan prózakönyv, amely egy elzárt, endogám, szatmári kis falunak a tereit és alakjait, emlékeit és hiedelmeit mutatja be, ahogy azt egy gyerek láthatja. A prímszámok és az író magánya. Van-e valami, amit birtoklunk, mit is jelent egyáltalán a nincstelenség.

Ahogyan csak egy gyerek látja a felnőttek világát. Fantasztikus, hogy egy egészen kicsi fiú a narrátor.
Ő meséli el a történetet, az ő szemén át látjuk a felnőttek sorsát, életét: a kilátástalanságot, reménytelenséget, beletörődést, nyomort és szegénységet. Amit próbál megérteni, elfogadni.
A rövid mondatok, egyszerű szerkezet talán még feszültebbé teszik a hatást. Ez a történet,
amit a tíz év körüli kisfiú megélt és elmesél nekünk a  „mi ezt úgy mondjuk” fordulat hozza a gyermeki világ hangját. Ami a történet végére egy érett és tapasztalt felnőtt kerek mondataira vált. Felnőtt, de hogyan? 
Mit élt meg, min ment át lelkileg? Erről szól a regény története: a mezítláb járásról, vagy a fekete-fehér magas-szárú cipőről, a ruha értékéről, amire vigyázni kellett. A testvérek egymás ruháiban jártak. A reménytelen szegénységről. A cukroskenyérről, ami akkor még három-hatvan volt. A döngölt földes
egyetlen szobában élték mindennapjaikat, éhezés, korgó gyomor, munka, pénztelenség árnyékában.
És ezek nem fikciók arról a Magyarországról.

A falu és a felnőttek zárt világáról, ahonnan egyértelműen elvágyik a fiú. Elég reménytelenül. 
Az a szatmári kis falu, ahol a magyarok mellett, románok, ruténok, cigányok és zsidók próbálnak meg együtt élni. A különböző múlttal, és a jelennel. Mindezt ahogy egy gyerek látja, hallja, (ne a pulya előtt), és megéli. Naturalista őszinteséggel, kíméletlenül. A falu a zsidó múlt feldolgozásával küzd, de semmit nem okultak a múltból. Az elkövetett hibák, ugyanazok: gátlástalanul megalázzák és élcelődnek a zsidókon. Ami a családra is erőteljesen hat, mert a nagy titok lengi körbe őket. Az apa állítólagos zsidó származása miatt nem csak a munkában kerül kiközösítésre, de saját testvéreitől is... épül a szép, új világ, az elvtársak új köszönést találnak ki, mindenkit elvtársnak szólítanak. Szívszorítóan magyar életképek. Szegénység. Emberek. 
A lélek legmélyebb bugyraiból. 

"a magyarok, akik olyanok, mint a sár, lehúzzák egymást." A múlt kísért a jelenünkben is. Fájdalmas látlelet
a 60-as, 70-es évek Magyarországáról. Érzésem szerint pedig a mairól is...

     

Küzdöttem ellene, mégis megrendített. Ez egy ilyen írás. Így tökéletes.
Nem véletlenül találta a szakma és a közönség 2013. legjobb szépirodalmi alkotásának. Nagy veszteség, hogy Borbély Szilárd elment, itt hagyott bennünket. Nélküle visszük tovább a terhet.
Egy beszélgetés során azt nyilatkozta: úgy érezte kakukkfiókának született. Mekkora lelki terhet rótt ez az élet rá, mennyi fájdalmat cipelt magával, amit kiírni sem tudott magából? Csak sejthetjük.
Nem tudta tovább hordozni, elfáradt. Az a kisfiú rettentő sokat dolgozott, megértés és kevéske szeretet nélkül.
Pedig mennyire vágyott egy ölelésre, egy simogatásra! Néha, legalább. Sajnos, már utólag sem tudjuk megölelni, vigaszt nyújtani a megélt, átélt gyerekkorért. Ezzel a hozott batyuval tényleg nehéz lehetett élni.
Isten veled, kedves Szilárd! Köszönöm!

5/5.


 Borbély Szilárd: 
1963. november 1. (Fehérgyarmat) – 2014. február 19. (Debrecen)
Költő, író, irodalomtörténész.
1989-ben a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett oklevelet, majd ugyanott lett egyetemi oktató. Az Alföld versrovatának szerkesztője.
Kötetei: 
Adatok (versek, 1988)
A bábu arca. Történet  (versek, esszé, Széphalom, 1992)
Hosszú nap el  (drámai jambusok, Jelenkor, 1993)
Mint. Minden. Alkalom. (versek, Balassi-JAK, 1995)
Ami helyet (versek, Jelenkor, 1999)
A Gólem (zsidóoperett, Almási Tóth Andrással és Vajda Gergővel, 2002)
Az ólomkatona története (gyermekopera, zeneszerző Weber Kristóf, 2002)
Berlin&Hamlet (versek, Jelenkor, 2003)
Halotti Pompa (I-II) (versek, Kalligram, 2004)
Göcseji Misztérium (betlehemes bábjáték, 2004)
Míg alszik szívünk Jézuskája - Betlehemes misztérium (Pesti Kalligram, 2005)
Halotti pompa - 2. bővített kiadás (Kalligram, 2006)
Árkádiában (Csokonai Kiadó, 2006)
Fény a magasból. Bibliai történetek gyermekek számára (Koinónia, 2007)
Egy gyilkosság mellékszálai (Vigilia, 2007)
A Testhez (Kalligram, 2010)
Szemünk előtt vonulnak el (Palatinus Kiadó, 2011)
Hungarikum-e a líra? Esszék, kritikák (Parnaszus, 2012)
Nincstelenek - Már elment a Mesijás? (Kalligram, 2013)









Kalligram, Budapest, 2013.

324 oldal · ISBN: 9789638734761

Tea Book Tag - könyvekkel

Tea Book TAG

                                             

1. INSTANT TEA :
A legrövidebb könyv, amit tavaly olvastál.

Elsőnek Parti Nagy Lajos könyve jutott eszembe a Sárbogárdi Jolán - A test angyala. A Magvető kiadásában megjelent változatot olvastam, alig 112. oldal. Aztán átnézve a tavalyi listám Bohumil Hrabal régi klasszikusának új, az Európa Kiadónál megjelent 2014-es változata "nyert" a maga 92. oldalával.
Ez pedig a Szigorúan ellenőrzött vonatok. A fimet számtalan sok-sok alkalommal láttam, olvasni most olvastam elsőnek. Kihagyhatatlan, ajánlom, de PNL könyvét is.
 Férfivá érni és hősnek lenni.
http://gaboolvas.blogspot.hu/2014/05/szigoruan-ellenorzott-vonatok.html
    
     

 2. ZÖLD TEA: Egy könyv zöld borítóval.

Volt zöld borítós, négy is. A kedvencem hoztam. Skandináv krimi, kifejezően hatásos, ütős borítóval az Athenaeum kiadványa.
Carin Gerhardsen: Mama, papa, gyerekek regénye a tavalyi év egyik legjobb skandi krimije nekem. Nem csak azért, mert az írónő személyesen is reagált a blogbejegyzésemre.

Jobb, feszültebb és izgalmasabb, mint az előzmény könyv.
Brrr.. jó volt, az utolsó 100 oldalt már egy szuszra!
Vannak gondok, komoly gondok a jó kis idilli Svédországban.
Blogon:
http://gaboolvas.blogspot.hu/2014/10/mama-papa-gyerekek.html
    






3: FORRÓ CITROMOS TEA MÉZZEL
Egy könyv, ami átmelegíti a lelked:
Ez nem lehet más, mit Ove történet! Sokszor forró, citromosan fanyar és méz is akad benne, mértékkel.
Lélekemelően melenget és nem enged olvasás után még sokáig benned marad Ove története. Vele érdemes, érdekes lenne teázni egyet.
Kinek is köszönhetjük Ove kalandjait? 
Fredrik Backman 1981-ben született, debütáló regénye, Az ember, akit Ovénak hívnak 2012 őszén jelent meg Svédországban, és még 25 országban aratott óriási sikert.
Magyarországon szeptemberben az Animus Kiadónál jelent meg. Hálás köszönet ezért a történetért.
       

4: ÖTÓRAI TEA
Egy könyv, amit angolul (vagy más idegen nyelven) olvastál.
Sajnos ilyen, éppen nyelvi okok miatt nem volt... ha lehetne akkor J. K. Rowling Kakukkszóját olvasnám el eredetiben. Klasszikus és nagyon angolos stílusa miatt.Vajon a hamarosan megjelenő Selyemhernyó tartja ezt a vonalat? Remélem.

 5: GYÓGYTEA
Olyan könyv, amit nem élvezetből olvastál el, hanem kényszerből.
Ilyen nem igazán volt, nem olvasok kényszerből. Olyan akad, amikor kényszerré válik az olvasás...
Reményekkel indul és nem lesz belőle élmény. Ide ez a könyv illik tavalyról, régen olvastam már ennyire rossz könyvet! Az elején jól indult, hangulata is volt, majd a felénél már a történet sem nyűgözött le, pedig látszólag nem volt vele gond, lehetett volna egy jó spanyol krimi. Nem lett. Nagyiknak valami krimiszerű... izé. Spanyol temperamentum nélkül. A szerző személyesen dedikálta a Millenárison, ez az összes erénye a könyvnek. Ahogy látom, a kiadónak sem nagyon jött be ez a spanyol krimivonal, mert leálltak vele.




 

 6: FEKETE TEA
Egy olyan akciódús (vagy rémisztő) könyv, amin soha, de soha nem tudnál elaludni.
 

Ide egy krimit illene talán választani, de legalábbis King... akit nem olvasok. Nos, egy történelmi kalandregényt választottam, ami cseppet sem rémisztő! Kalandban, harcban és főleg népies humorban gazdag, akciódús és eredeti. Nem dicsérem tovább, olvassátok el, érdemes! Urbánszki László Vérszagra gyűl regénye nekem tavalyról az egyik legjobb volt. Tuti, nem alszol el rajta.
Vitt a történet, hihető és élmény volt olvasni, beleéltem magam. Hazai íróink is tudnak annyit és úgy írni, mint Dan Brown vagy George R.R. Martin, csak jóval kevesebb reklámot kapnak. Így, alig ismerik a szerzőket sajnos.
Blogon:
http://gaboolvas.blogspot.hu/2014/10/verszagra-gyul.html






7: JEGES GYÜMÖLCSTEA
Egy igaz hamisíthatatlan nyári kaland

Túl könnyed sztorikat igazán nem szoktam olvasni, de néha tényleg kell és üdítő tud lenni.
 Ezt merem ajánlani.  Modern Hamupipőke sztori. Kellemes zenékkel, finom borokkal, napfény és tengerpart, csipke alsók… és a szexből szerelem lesz. Kevéske, és visszafogottan erotikus leíró részekkel.
http://gaboolvas.blogspot.hu/2014/10/a-fajdalom-szepsege.html



8: KALINKA SZAMOVÁR
Egy könyv, amit csak némi alkohol tudott volna elviselhetővé tenni.

 A maga módján nincs ezzel a rövidke, alig 225 oldalas novelláskötettel baj.  Krisztina kíméletlen női naturalizmusa kissé sokkoló volt. Boldogságkeresők. A kötet majd minden írása egy hatalmas pofon az olvasónak. Főleg a humorosan fanyar Akvárium, és a csodálatos Pixel, és Hazaviszlek, jó? után.
Ez a gyűjtemény valahogy mégsem volt az igazi nekem. Voltak nagyon jó novellák, voltak, amik húsomba vágtak, néhányon mosolyogtam is, de legtöbb után kevés vidámság, semmi humor nem maradt. Naturálisan fájó, lemeztelenített valóság.
Beszarás. Szó szerint is. Tudom, nem a tükröt kell hibáztatni, ha nem azt látjuk benne, amit szeretnénk.
Ehhez, vagy utána jól esik egy pohár alkohol, ami oldja, lazítja a döbbenetet.
  

 


9: Multivitamin tea:
Egy olyan, ami sok információt is adott:

Szép történet, sok érdekességgel és egy igazán szép borítóval. Ez mindenképpen az egyik kedvencem:
Tan Twan Eng: Esti ködök kertje a Tarandus Kiadó remek kiadványa.

Hangulata elvarázsolt, megfogott. Remek olvasmány. Malajzia a második világháborúban: Japán ellen, tetoválások és a kertépítés filozófiája, szerzetesek és a teázás mint szertartás, még sok érdekes adalékkal.
Blogon:
http://gaboolvas.blogspot.hu/2014/10/az-esti-kodok-kertje.html



Néhány érdekesség a teáról:
 A tea nevű ital a teacserje (Camellia sinensis) szárított leveleiből vagy rügyeiből készülő főzet. Teának  nevezzük ezen kívül a tealeveleket nem tartalmazó, más szárított növények, továbbá gyógynövények, fűszerek vagy szárított gyümölcsök főzetét is.
 A tea szó a hasonló angol szóból származik, melynek eredete, a tê (茶).  A britek Kínából Európába tengeri úton szállították a teát. Abból, hogy egyes népek hogyan hívják a teát, eldönthető, hogy mely kereskedelmi úton találkoztak azzal először. Például a szanszkrit, orosz vagy(iráni) illetve néhány észak-európai nyelvben a teát csáj-nak ismerik, ami mutatja, hogy a teájukat valószínűleg nem a tengeri, hanem szárazföldi úton kapták, valószínűleg a selyemúton.
A teák főzetének nagyon sok élettani hatást tulajdonítanak. A különféle teák más-más eltérő tulajdonsággal rendelkezhetnek. A gyógynövények teájának hatásai az illető növény gyógyító erejét hordozzák magukban, így rendkívül változatos és különböző betegségekre ható teákat készíthetünk.
  

Kellemes teázgatást olvasgatás közben. Téli időszakban különösen jól átmelegíti a testet és a lelket.

A kávé illata

Helena Marten: A kávé illata

                                             



A General Press Kiadó Regényes történelem sorozat remek darabja ez a szép könyv. A gyönyörű borító és a kemény táblás kivitel már megfogja az olvasót. Igényes és szép a külcsín, ami a beltartalommal egyenértékű.
Mint kávé imádónak rögtön megfogta a képzeletem a kalandos események sora.

Helena Marten izgalmas regénye az 1730-as évek Frankfurtjába, a kávékészítés és a kávéházak csodálatosan gazdag világába kalauzolja az olvasót. Nem kell megijedni a történelmi címke ez esetben egy olvasmányos és érdekes történetet takar. Igazi korrajz a szokásokról, az akkori életformáról és hagyományokról. A kalandos utazás során eljutunk a reneszánsz Velencébe, majd egészen a török császár háreméig Isztambulba is.

 A történet az 1732-es évben indul, Frankfurtban.
A főhősnőnk Johanna Berger megelőzte korát. Ő egy fantasztikus ember, kellően kitartó, kreatív, mindent egy lapra tesz fel, igazi vállalkozó szellemű nő. Egyszerű parasztlányból komoly üzletasszonnyá válik, ötleteivel a nők társadalmi életének változásában is ér el eredményeket. Mindeközben a kávé készítésének legrafináltabb módszereit elsajátítva a férjétől örökölt Kávémalom elnevezésű kávézót működteti, sőt, felvirágoztatja, és végül még „a szultán kávémestere” címet is megszerzi.
Amit véghezvisz és elér, addig nem könnyű az út. Természetesen a szerelem is jelen van a történetben.  A feltűnő vörös szépség, Johanna és a zsidó hegedűs Gabriel egyaránt kivívja a kispolgárok ellenérzését.
Az emberi butaságból fakadó irigység és a konkurencia harc áll az események hátterében. Ez az oka,
hogy a Kávémalom és a helyi almaborfőzők háborúban állnak egymással. A kávé alig 100 éve indult világhódító útjára. Mégis az ördög italának tartják, a züllöttséggel azonosítják és mint valami kábítószert be akarják tiltani, illetve erősen ellenőrzött keretek közé akarják szorítani. Az ellenségeskedés és a vita természetesen megosztja a polgárokat, ami erőszakos tettekre sarkallja őket.
A város két félre szakad: Johanna egy gonosz összeesküvés kellős közepében találja magát.
Az ellentábort az erőszakos és faragatlan Gottfried vezeti, ők küzdenek egymással.
Innen, ezért menekül el először Johanna a velencei forgatagba, a Café Floriani tulajdonosaihoz.
Egykori férje barátai örömmel fogadják, segítséget adnak neki. Az ottani új szellemiségű közeg
és egy újabb utazás Isztambul titokzatos világába színesíti a történet sorát.
Kaland és eseményben nincs hiány!

A regény egyik legérdekesebb szála nekem az volt: végig követni a vallásokat, hogy az akkori világban
a zsidók és keresztények számára miért tiltott a szerelem. Gabriel családja és a házasságra kiválasztott jövendőbeli leány bemutatása sok érdekességet ad a történethez.
Az öltözködés furcsa rendszabályai, vagy a zsidó negyed bemutatása mellett valós és megtörtént események, személyek szerepeltetése teszik hihetőbbé a regényt.
A hídőrség, városkapu és egyéb rendszabályok a nőkre vonatkozóan különös tekintettel adják a regény hangulatát.
Az Oszman Birodalom és a hárem különösen színes és furcsa világa, valamint az Ezeregyéjszaka meséinek fordításával kapcsolatos szál szintén érdekes volt. 

Talán picit több kávét el tudtam volna viselni! A történetben magáról a kávéról, származásáról, elterjedéséről kevés szó esik. Még az elkészítések közti különbségekről, ízesítésekről is alig, bár ezt akkoriban titokként őrizték.

Összességében tetszett, Johanna a kor nagyszerű asszonya, parasztlányból komoly üzletasszonnyá válik a cselekményes és fordulatos történet során. Mindeközben ármány és szerelem is színezi az eseményeket. Hangulatos képeket fest az akkori viszonyokról, Frankfurt életéről, a város és az akkori történelem mozgalmas jelenéről. A helyi „férfierő”, gonosz butasággal párosuló ellenállásáról, ami elképesztő. Az olvasó átéli és drukkol Johanna és a Kávémalom sikerének. A vallási elkülönülés megjelenítése hekytálló és érdekességeket tartalmaz. Az itáliai és török részek kimondottan színesek, izgalmasak, ahogyan a tengeri utazások kalózokkal is.

5/5.

Ha Velencében jártok, érdemes megkeresni:  1720. december 29-én nyílt meg a legendás velencei kávéház, a Caffe Florian, a Szent Márk téren. Itália legrégibb kávézóját Floriano Francesconi alapította.
 

Jó kalandozást, szórakozást egy finom kávé mellett! Remek kikapcsolódást és szórakoztató olvasmányt
vehetünk kézbe Helena Marten regényével. 

General Press, Budapest, 2012

528 oldal · ISBN: 9789636434267 · 

 Fordította: Oleszál Örs


Eredeti cím: Die Kaffeemeisterin
Eredeti megjelenés éve: 2011

Könyvek a moziban

Könyvek, amiket a moziban is láthatunk

                                                                   





Ez mindig nagy kérdés: a könyv avagy a film a jobb?
Az esetek nagy részében a könyv mindenképpen többet ad, kerekebb a történet. Persze a filmvásznon megjelenő szereplők és a látvány sokat ad az olvasott élményekhez.
Íme néhány könyv, amikből film készült. Ezeket már nézhetjük, illetve hamarosan moziba kerülnek. Várjuk sokan ezeket a megfilmesítéseket.

 Az első két könyv, amiből film is lett a GABO Kiadó újdonsága.
Ez egyik kedvencem az idei feldolgozásokból:
Andrew Hodges: Kódjátszma
 A második világháború egyik legnagyobb hatású, mégis talán legkevésbé ismert hőse a tragikus sorsú Alan Turing. Nélküle ma lehet, hogy egészen máshogy nézne ki Európa és a világ térképe. A zseniális matematikus 1912-ben született, napjainkban pedig a modern számítógép-tudomány egyik atyjaként tisztelik. A második világháború alatt a brit Bletchley Parkban működő kódtörő központ munkatársaként dolgozott és kulcsszerepe volt a német Enigma nevű titkosító gépek jeleinek megfejtésében. Ez a becslések szerint legalább két évvel rövidítette le a második világháborút és elősegítette a németek legyőzését. A teljes titokban zajló műveletről egyébként a hetvenes évekig senki sem tudott.
Alan Turing szerepében Benedict Cumberbatch látható a Morten Tyldum rendezte filmben.  

A különös cambridge-i matematikusnak, Alan Turingnak sikerült feltörnie az Enigma rendszerét, és ezzel megváltoztatta a második világháború menetét. Már a háború előtt foglalkozott egy univerzális gép megalkotásával, majd 1945 után újból visszatért a digitális számítógéppel foglalkozó tervéhez. Turing messzelátó álmai egy digitális korszakról a mesterséges intelligencia vizióját vetítették előre. 1952-ben homoszexualitásáért elítélték, és hormonkezelést rendeltek el nála. 1954-ben, 41 éves korában öngyilkos lett, és ezzel a britek egyik legnagyobb tudósukat veszítették el. Andrew Hodges életrajza Alan Turingról, erről a különleges egyéniségről, nagy szeretettel és tisztelettel megírt könyv.
http://bit.ly/kodjatszma
 Hamarosan írok bővebben a könyvről.

Kyril Bonfiglioli: Mortdecai
Charlie Mortdecai, a szélhámos műkincskereskedő szereti a pénzt, az italt, a művészetet és a nőket, és időnként zűrös helyzetekbe keveredik. Amikor például eltűnik egy Goya-festmény, a rendőrség nála kopogtat, nem véletlenül, majd a birtokába jut egy kompromittáló fénykép is két diplomatáról. Mortdecai rövidesen arra eszmél, hogy különböző kormányok és titkosszolgálatok emberei is holtan akarják látni, úgyhogy minden ravaszságára, valamint verőlegénye, Jock erejére is szüksége lesz ahhoz, hogy kikerüljön a csávából.
Kyril Bonfiglioli regényei Angliában régóta klasszikusnak számítanak, a rendkívül humoros és csavaros Mortdecai-trilógia
most egy kötetben lát napvilágot. A könyvből 2015-ben mozifilm készült Johnny Depp főszereplésével.
A film már a mozikban!
http://bit.ly/mortdecai-konyv
http://bit.ly/mortdecai-ekonyv

                     

Egy könyvsorozat, ami igen nagy vihart kavart. Sokan szidták, még többen imádták és olvasták... nem kerülhette el
a sorsát. Igen,  A szürke trilógia első része is filmszalagra került.  Valentin-nap már nézhetjük a mozikban a filmet!
A könyv most filmes borítóval is beszerezhető. A siker borítékolható.
Február 12-én mutatják be minden idők egyik legsikeresebb regényének, A szürke ötven árnyalatának várva várt filmadaptációját. E. L. James erotikus trilógiáját eddig 51 nyelvre fordították le, több mint 100 millió példányt adtak el belőle, és a filmhez készült filmelőzetest 250 milliószor nézték meg.
 
25% kedvezménnyel lehet a tiéd, ha az Ulpius-ház webshopjában rendeled meg: 
http://new.ulpiushaz.hu/a-szurke-otven-arnyalata-filmes-boritoval/




A Libri újdonsága ez a könyv. A film is kötelezően ajánlott, szerintem kihagyni vétek lenne.

Lenyűgöző memoárjában Stephen Hawking első felesége mesél rendkívüli házasságuk rejtelmeiről. Stephen tudományos hírnevének növekedése közben teste egyre jobban összeomlott az őt sújtó motoros neuron-betegség következtében, és Jane elfogulatlanul számol be róla, hogyan igyekezett egyensúlyba hozni a huszonnégy órás ápolónői szolgálatot a gyarapodó család egyre növekvő igényeivel.
Kivételesen őszinte, megindító és sokszor vicces könyvében Jane Hawking nem csupán első házasságának bonyolult és fájdalmas dilemmáit osztja meg az olvasóval, hanem azt is, hogy milyen megpróbáltatások elé állít a hírnév és a vagyon egy házasságot. Hawking 1970 óta gyakorlatilag teljesen le van bénulva és kerekes székhez kötve éli életét. Huszonnégy órában vigyáznak rá, ő pedig számítógép, infravörös érzékelő és egy hangszintetizátor segítségével kommunikál.

1963-ban a hírneves Cambridge-i Egyetemen Stephen Hawking, az ifjú kozmológus öles léptekkel halad a tudomány útján, és feltett szándéka, hogy talál egy "egyszerű, meggyőző magyarázatot" az univerzumra. Saját világa is kitárul, amikor fülig beleszeret egy bölcsész lányba, Jane Wilde-ba. Ám egy szerencsétlen baleset után ez az egészséges, aktív fiatalember 21 évesen megrázó diagnózissal kénytelen szembesülni: motoros neuronbetegség támadta meg végtagjait és képességeit, amely fokozatosan korlátozni fogja beszédében és mozgásában, és két éven belül bele fog halni. Jane szeretete, támogatása és elszántsága megingathatatlan, és a pár összeházasodik. Újdonsült feleségével az oldalán Stephen nem hajlandó tudomásul venni a diagnózist. Jane arra bátorítja Stephent, hogy fejezze be doktorátusát, melynek tárgya első elmélete az univerzum keletkezéséről. Családot alapítanak, és frissen szerzett és széles körben ünnepelt doktori címével felfegyverkezve Stephen belevág legambiciózusabb tudományos munkájába, melynek tárgya az, amiből neki oly kevés adatott: az idő. Miközben a teste egyre szűkebb korlátok közé kerül, szelleme túlszárnyal az elméleti fizika határain. 

Hawking kétszer nősült, három gyermeke és három unokája született. 1965-ben feleségül vette Jane Wilde-ot és három gyermekük született. 1990-ben elváltak. A pletykák szerint Jane-nek 1985 óta viszonya volt a család egyik közeli barátjával, akivel 1996-ban össze is házasodtak. Közben Hawking beleszeretett az áplónőjébe, Elaine Masonba, de finoman szólva se volt harmonikus a házasságuk, 2006-ban el is váltak.
                                 

A filmet rendezte James Marsh. A két főszereplőt Eddie Redmayne (Stephen Hawking)
Felicity Jones (Jane Hawking) alakítja. Eddie Redmayne alakítása természetesen lenyűgöző, komoly esélyekkel indul az Oscar-díjért. Már a mozikban!

Királyi fortély

Steve Berry: Királyi fortély

                                                                             


Cotton Malone visszatért! Immár a nyolcadik kalandos történetét olvashatjuk a frissen megjelent könyvben, ami a Királyi fortély címet viseli. Steve Berry ezúttal is egy remekül szerkesztett és fondorlatos összeesküvés elméletet alkotott. Ami, ha jól végig gondoljuk bizony igaz is lehet. Akkor pedig a történelem talán legnagyobb csalásával van dolgunk. Berry könyveire jellemzően egy remek történelmi alappal megírt, izgalmas és sodró nyomozásnak lehetünk részesei. Mindezt olvasmányos formában adja olvasói kezébe.

Jelen esetben is több szálon fut a történet. Mesterien van kidolgozva, valóban az egyik legjobb a Malone történetei között.
Szeretem ezeket a történelmi krimiket. Pici történelmi kitekintés:
Anglia történelmének legizgalmasabb fejezete a Tudor korszak. VII. és VIII. Henrik élete és uralkodása alatt az ország átélt sok izgalmas dolgot. Tagadhatatlanul sok könyv és film is született erről a korról. VIII. Henrik magánélete és a fiú trónörökös biztosítása már legendásan közismert. A sors előbb lányokkal ajándékozta meg a királyt, akik a trónutódlás kérdésében nem igazán számítottak. Furcsa fintora ez a sorsnak, hogy mégis a másodszülött leánya I. Erzsébet (London, 1533. szeptember 7., – London, 1603. március 24.) volt az utolsó Tudor uralkodó. 1558. november 17-étől Anglia és Írország királynője.

Ez a momentum már fontos és kiemelt helyet kap a történetben! Spoiler nélkül: Erzsébet volt a legnagyobb csaló a történelemben, ha igazak a bizonyítékok. Ha visszagondolunk a sok Észak-Írországban történt lázongásokra, robbantásokra, az angol ellenességre, már helyben is vagyunk. A Királyi fortély egy közel ötszáz éves csalást próbál leleplezni!  I. Erzsébet egész, 45 éven át tartó országlását, törvényeinek jogosságát vonja kétségbe, amely alatt vált teljessé Írország elfoglalása.
Csupán csak az a kérdés: mit hoz magával az igazság? Avagy: mi van a szoknya és a vastag smink mögött?

Mint olyan sok esetben a világ még nem érett meg erre az igazságra, jobb, ha homály fedi továbbra is.
Ezen dolgozik az angol és amerikai elhárítás, ebbe az ügybe keveredik bele Malone is.
Mindehhez a hátteret egy szintén mindenki számára ismeretes és emlékezetes terrorista merénylet adja:
a Pan Am légitársaság 103-as járatának felrobbantása és lezuhanása a skóciai Lockerbie felett 1988. karácsonyán. Aminek sajnos magyar áldozatai is voltak.
Már adott a sok megtörtént esemény és az amerikai-angol-skót érdekeltség az ügyben.
A líbiai elkövető szabadon bocsájtása az ok: az arab világ ezt, mint dicsőséges és kiemelkedő eredményt
értékeli... ami érthető módon nem kevés vitát generál világszerte. Anglia azonban hallgat, vajon miért?

A harmadik, magánéleti ok: Malone válása és az apai érzések adják. A kedves ex neje ugyanis közli
kedvenc ügynökünkkel: közös gyermeküknek nem ő a vér szerinti apja. Nos, bonyodalom és lelki válság akad bőségesen. Steve Berry a történelmi valószínűséget izgalmasan fűszerezi a ma történéseivel. Szórakoztató, jól követhető, fordulatokban gazdag a történet. A régi királyi titkok, történelmi rejtélyek
és a mai politikai összefonódások, érdekeltségek remekül összefésült elegye ez.
A Dan Brown idézet remek reklámfogás a könyv borítón, ám ez esetben valóság is! Steve Berry "vitathatatlanul a műfaj mestere"! Ami nem kevés, hiszen sok eredeti történelmi helyszínt mutat be az olvasónak alapos részletességgel. Sok szereplőt mozgat az események filmszerűen pörögnek.
   

A képen a Windsori kastély Szent György kápolnája  látható, ami már a harmadik fejezetben megjelenik.
Itt nyugszik VIII. Henrik és Jane Seymour. A sírok pedig titkokat is rejtenek. Gyilkosok, árulók, kémek és egy titkos társaság veszélyes tagjainak gyűrűjében Malone halálos csapdába kerül. Ahol a fia, Gary, csak eszköz. A női szereplők is remekül kidolgozottak: az ügynöknő, Kathleen méltó párja lesz Malone-nak, ahogy Gary és ifjú barátja a szintén kamasz Ian is. Olvassátok el és megtudhatjátok, mi az a régi titok, amit a legenda és az egykori napló rejtenek! Hogyan függ össze, mi köti össze Tudor Erzsébetet és a Lockerbie merényletet. Ötszáz év történelmének titkai a London alatti alagútrendszeren át a mába vezetnek.
Steve Berry újabb nagyszerű kalandra hívja olvasóit. Külön felhívnám a figyelmet a szerző utószavára, amit ez esetben kimondottan érdemes elolvasni.

5/.

Steve Berry 1955-ben született Atlantában és ott is nőtt fel.
1980-ban kapott ügyvédi diplomát, majd  1990-ben elkezdett írni.
12 évbe tellett (85 elutasítással 5 különböző regényre), míg megjelent első könyve, A borostyánszoba. Regényei 40 nyelven, 51 országban több mint 15 millió példányban keltek el.

Az eddigi Cotton Malone történetek:

1: A templomosok öröksége
2: Alexandria link
3: A velencei árulás
4: Nagy Károly nyomában
5: Vérbosszú Párizsban
6: A császár sírja
7: A Jefferson-kód





Köszönet a kiadónak!


Ulpius-ház, Budapest, 2014

570 oldal · ISBN: 9789633833179 ·  

Fordította: Lantos István