Az éjszaka törvénye

Dennis Lehane: Az éjszaka törvénye 





                                                                       










Dennis Lehane a modern krimi egyik talán legismertebb szerzője. A legújabb magyarul megjelent regénye Az éjszaka törvénye, amire ismét lecsapott Hollywood. Ez sem meglepő, hiszen Lehane esetében nem ez az első regénye, ami filmvászonra került. Ráadásul olyan elismert rendezők nyúltak regényeihez, mint Scorsese, (Viharsziget) Eastwood (Titokzatos folyó) vagy a mostani filmváltozatot is jegyző Ben Affleck (Hideg nyomon).

Erős felütéssel, pörgős kezdéssel indul a regény. Egy igazi gengszter történethez illően, egy kaszinórablásba csöppen az olvasó, amit élvezettel olvas. Az 1920-as évek Bostonában járunk, az alkoholtilalom idején, amikor a gengszterek titkos szeszfőzdékből, zugárusokból és korrupt zsarukból kiépülő csempészhálózattal keresik degeszre magukat. Joe Coughlin az ír és az olasz maffia között lavírozva próbálja megőrizni függetlenségét, éli a könnyelmű bűnözők életét, kihasználva a rendőrkapitány apja által nyújtott biztonságos hátteret. Ráadásul, ír létére két olasszal áll össze. A rablás során találkozik a gyönyörű Emma Goulddal, akinek hatására szerelemre lobban. Sajnálatosan rövidke és tragikus életű lesz ez a szerelem, ami Joe éltében mély nyomot hagy. Ahogyan az elkerülhetetlen a börtön is.... ami után a bosszú adja magát. Kalandos epizódokból nincs hiány. A börtönviszonyok remekül ábrázoltak és meghatározóak a regényben.

Szabadulása után felkeresi az olasz maffiát, és felajánlja nekik szolgálatait: így kerül a borongósan sötét Bostonból a napfényes, floridai Tampába, hogy kiszorítsa az alvilágból az olaszok ír vetélytársait. Ezzel akar végérvényesen bosszút állni. Etnikai ellentétekből nincs hiány: ír utcagyerekek, olasz bevándorlók, pueorto-ricoi csempészek, és a fehérek világa mellé a Ku-Klux-Klán is felsorakozik.

A történet ugyanolyan könyörtelen, vigasztalanul komor, súlyos társadalmi problémákat és emberi tragédiákat boncoló fejlődésregény, ahogyan a Lehane kedvelők már tudják. Bár számítottam arra, hogy sokkal több erőszak lesz benne, de ez a drámai mondanivalóhoz illet, nem lett öncélú. Mellettea humora is nagyszerű, oldja a feszült hangulatot, amit a dobtáras géppisztolyok sorozatai adnak. Vér, erőszak, kemény büntetések, bosszú a történések mozgatórugója. Mégsem csak egy bosszútörténet ez. Egy törvényen kívülivé lett fiú kalandjai az éjszaka mélyén, akinek eléggé gyermeki, naiv elképzelései vannak a sötét titkok, összefonódások hátteréről. Az éjszaka törvénye nem az és nem úgy működik, ahogyan Móricka ez esetben Joe elképzeli.


Az Éjszaka törvénye nem egy rossz regény, sőt. Minden mondhatni elvárható klisét felvonultat: szeszcsempészek, autós üldözés, felszarvazott maffiózó, tragikus szerelem: mégis egyszerűen mintha hiányozna belőle valami. Kifejezetten jó a kivitelezés, szórakoztatóan jó a hangulata, mégis azt gondolom, többet, mást vártak a rajongók.
Túl nagy várakozás előzte meg a regényt, aminek a film mérsékelt sikere sem használt. Újat mondani ebben a témában nem igazán lehet. A Keresztapát egyszer lehet megírni, filmre vinni. A többi már csak másolat lehet.Valószínűleg a történet talán lehetett volna feszesebb, érdekfeszítőbb, nem tudom. A közép része kissé leüt érzésem szerint. Pedig a regény nagyobbik részét éppen ez adja. Csak úgy történnek a dolgok, de nem visz magával a sztori. A szereplők közötti viszonyok és a történetszövést mégis bravúrosnak mondanám, ám a drámai pillanatoknak nincs kellő súlya. Van-e felmentés a bűn alól? Hmm.. moralizálás marad, pedig egyértelmű a válasz. Sorsát ő sem kerülheti el. Jó gengszter nem létezik.




A könyv első és harmadik része érzésem szerint kifejezetten jó. A befejezés mondhatni cseppet sem a vártak szerint alakul. Ez kinek-kinek vérmérséklete szerint lehet jó.  Vagy nem, ezt majd eldönti az olvasó.
A könyv jó részét a közép rész adja. Gördült a sztori, pörög a szerencsejáték biznisz, a 20-30-as évek hangulata remekül jött közben, hiszen a szesztilalom jó háttér, annak a csúcsán játszódik történet, a nők szépek, szexisek, a whiskey folyik, füstölnek a szivarok, cselekmény is akad.


Nem volt ez rossz, bőven megért egy olvasást, de úgy érzem, akik a filmet látták és csalódtak benne, annak hangulata rányomta bélyegét a könyv sikerére is. Ha még nem olvastál Lehanne regényt, nem fogsz csalódni, jól szórakozol, ha a filmet sem láttad, akkor nyert ügyed van. Mindenképpen előbb a könyv, utána a film. Dennis Lehane regénye egyszerre kalandos és lírai utazás a húszas-harmincas évek Amerikájába, egy mára legendássá vált, letűnt korszak mélyére, amelyben virágzott a szeszcsempészet, a bűnözőket hősként tisztelték, és a gyarlóság az ország nemzeti erényének számított.










A könyv fülszövege:


Joe ​Coughlin, Boston rendőrkapitányának legkisebb fia tolvajként bontogatja szárnyait. Egy balul elsült kaszinórablás közben megismerkedik Emma Goulddal, találkozásuk pedig örökre megváltoztatja az életét. Hamarosan a saját bőrén kénytelen megtapasztalni, mit is jelent valójában az éjszaka törvénye, és milyen árat kell fizetnie azért, ha életben akar maradni az alvilágban. Joe-nak vág az esze, ami bűnözői körökben ritka adottság, ezért szédületes gyorsasággal kapaszkodik egyre magasabbra a szervezett bűnözés ranglétráján, ám a sorsát így sem kerülheti el.

A könyvből Ben Affleck rendezett nagy sikerű filmet 2017-ben, aminek ráadásul ő a főszereplője is Siena Miller, Zoe Saldana, Scott Eastwood, Brendan Gleeson és Chris Cooper mellett.





Eredeti mű: Dennis Lehane: Live by Night
Agave Könyvek, Budapest, 2017
384 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634192206 · Fordította: Orosz Anna







Képek a filmből!

Két életem, egy halálom

M. Kiss Csaba: Czeizel Endre 
Két életem, egy halálom




                                                                                     






„Magyarország …rendkívül pazarlóan bánik az értékeivel.”





Lenyűgözött, elvarázsolt és nagyon meglepett ez a könyv. Szeretem az életrajzokat, Czeizel professzor nevét szerintem nincs ember idehaza, aki ne ismerné, ne hallott volna róla. Ezt őszintén nagyon remélem, hiszen megérdemli, hogy tudjanak róla és munkásságáról. Természetes őszinteséggel elmesélt életét, sikereit és kudarcait a halálos betegség árnyékában rögzítették.


M. Kiss Csaba teret hagyott a professzornak, kibontakozni, csupán néha szúrt közbe észrevételeket, kiegészítéseket. Mindig élmény hallgatni egy jó előadót, okos embert. Czeizel Endre jó előadó, kiváló ember volt. Okos gondolatai, érzéseit és meglátásait olvasni élmény.
A szerző segítségével a finomkodások helyett mellbevágóan őszinte módon tárja elénk Czeizel Endre életének minden fontos részletét, ahogy az alcímben olvassuk: „orvoslásról, vádakról, szerelemről, halálról, életről”. Egy karizmatikus személyiség értékes hagyatéka ez a könyv a nagyközönség számára. Valóban nehéz szavakba öntenem, amit a könyv olvasásakor gondoltam, éreztem.

A bennem kavargó gondolatok emlékeket idéztek meg, rávilágítottak összefüggésekre. Egy fantasztikus EMBER, sikeres életérő, kudarcairól, családjáról elmesélt, érezhetően nagyon őszinte történet ez. Tartalmas, olvasmányos könyv, nem bulvár életrajz. Törekedett a közérthetőségre.


Czeizel élete a tudományon, az orvosi hivatáson túl a szerelemről és az életről szólt. Egy kivételes ember kivételes, mégis mondhatnám tipikusan magyar sorstörténete. Valóban sokszor egy magyar Don Quijote, akihez hasonlítja is önmagát. Ezt számtalan példával igazolja, hogyan húzták vissza, tettek keresztbe kollégák, hozzá nem értő aktakukac hivatalnokok, értelmetlenül bürokratikus elvek, párteszmék és ideológiák érdekében. Nem ment el, itt maradt, ahogyan mondja: itt akart Amerikát csinálni. Sok tanulságos összefüggést tudnék kiemelni Czeizel Endre munkásságából, de inkább olvassátok el az ő szavaival elmesélt életét.

A történet három fő szálon fut: normál betűtípussal az életét követhetjük nyomon. Fiatalsága, családi háttere, a tehetséges focista álmaiból hogyan vezetett az út az orvosi egyetemre, 1956 eseményeivel, annak hatásaival. Szerelmek, házasság, gyerekek és azok mellett az elhívatott kutatóorvos, tudós genetikus küzdelmei, sikerei adják a kötet lényegét. Izgalmas kordokumentum ez a rész is.




Megismerjük az ő „mozgató rugóit” a szakmai és a magánéletében is elhívatott, kiemelkedően jól teljesítő ember portréja hozza közel a tv-ből is jól ismert szakembert. Elképesztő munkabírása, empátiája sok egészséges gyermek világra jöttét eredményezte. Kimagasló intelligenciával tudott viszonyulni bárkihez. Megható az odaadás, alázat, amivel két példaképéről mesél, azok életének érdekességeibe is beavatva az olvasót. Semmelweis Ignác és Szent-Györgyi Albert kivonatos életrajza amolyan plusz adalék a professzor életéhez. Ahogyan a költők, zeneszerző és más géniuszok családi háttere, életük történetei is izgalmas pillanatokat adnak az olvasónak. Kendőzetlen őszinteséggel mesél saját családi életéről, felesége korai és tragikus haláláról, szeretett gyermekeiről. Merre és hogyan vezetett az út a boldog családi háttérhez.

Dőlt betűvel olvasható a betegség lefolyása, a kezelések és a család segítő reménye. Nem tudom, adott helyzetben erre képesek lennénk-e méltósággal viselni, tűrni? Nagyon nehéz az orvos-beteg sorsa, aki pontosan tisztán látja esélyeit, lehetőségeit. Tudatosan készült a végső búcsúra, lezárta és letisztázta ügyeit. A közben kapott haladék pedig sok olyan örömmel ajándékozta meg, ami talán még segített néhány hónappal elodázni az elkerülhetetlent. Mindezt a halál kapujában, erre tiszta aggyal készülni, nagyon nehéz lehetett, a megterhelő kezelések mellett. Nem csak Endrének, de a környezetének, szeretteinek is.

Ahogyan az életébe még beköszöntő késői szerelem képei, pillanatai is egészen átértékelődnek az olvasóban. Nem csak egy jól csengő nevet, de a 23 kromoszómájával bizony lehetőséget is adott-hagyott a kisfiúnak és a kislánynak, Amit természetesen majd az idő fog igazolni. Bizakodhatunk, úgy gondolom. Elismerésem, jól tette.


A másik nagyon sok érdekességet tartalmazó rész a vastag betűvel szedett, gondolatai, kiselőadásai kivonatai kerültek a könyvbe. Elgondolkodtató az elismerés, amit a Kennedy-díj hozott. Az is, hogy
a BBC, CNN egyből reagált, jöttek hozzá, míg idehaza... hagyjuk. Senki nem lehet próféta tényleg? Elszomorító ez. A sok elutasítás és pofon ellenére is kitartó segítő akarata, megtörhetetlenül vitte előre. Mindenféle irigység, pénzéhes pártmunkások ellenében, akik nevére már nem is emlékezünk, hiszen nem is érdemes. Sok elkeserítően gusztustalan harcra volt kénytelen. Világlátása remekül kiolvasható a sorokból. Őszintén és elismerően nyilatkozik ismert politikusokról, akik meglátták benne a tehetséget értékelték kutatásait. Megtudhatjuk véleménye szerint miért jobb egy női miniszter, vagy éppen azt is, miért nem lett egészségügyi miniszter belőle a megtisztelő felkérés ellenére sem.

Bőven megérdemelt volna egy Nobel-díjat is, a magzatvédő vitamin és a folsav alkalmazása miatt. Ami az emberi gyarlóságok, és a média, bulvár hozzáállása az ominózus örökbefogadási ügy miatt nem realizálódhatott. Mesél a vádakról, hogyan éltek vissza a nevével, melyek annak idején éveket vettek el az életéből, hátráltatták munkájában. Ezek a sajnálatosan jellemzően magyaros gáncsoskodások nem voltak hozzá méltók. Mégis a lejárattókampány hozott némi eredményt.
Vastag, dőlt betűvel pedig néha én is közbeszólok.” - írja szerényen a szerző.


Czeizel Endre lenyűgöző életművet hagyott hátra. A remekül megírt, mélyen elgondolkodtató története sok kérdést vet még fel az olvasóban, az utókor elismerése még várat magára. Valóban nehéz szavakba foglalnom, amit a könyv olvasásakor éreztem, a gondolatokat, amik kavarogtak bennem. Egy fantasztikus EMBER alakja, sikeres élete bontakozott ki a lapokon. Tartalmas, olvasmányos könyv. Örüljünk és legyünk büszkék rá, hogy itt volt velünk és értünk élt, dolgozott.


A XXI. Század Kiadó kiadványát ITT tudjátok kedvezménnyel megvásárolni! Érdemes!





Czeizel Endre:  1935. április 3.- 2015. augusztus 10.
magyar orvos-genetikus, az orvostudományok akadémiai doktora.

Neve Magyarországon összeforrt a genetikai kutatással és a családtervezéssel. Az ő magyarázatai révén laikusok tömegei számára vált kicsit világosabbá, hogy mi a szerepük például a kromoszómáknak vagy miért fontos a folsav. Orvosi diplomájának megszerzése után, 1959-től Czeizel Endre az Országos Közegészségügyi Intézetben a fejlődési rendellenességek okait kutatta, közben 1973-ig a János Kórház szülészeti osztályának családtervezési tanácsadója volt. 1973-ban lett a humángenetikai és teratológiai laboratórium (1984-től osztály) főorvosa és a WHO-együttműködési központ igazgatója. 1996 és 1998 között a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet főigazgatójaként dolgozott, onnan ment nyugdíjba. Ezután a Genetikai Ártalmak Társadalmi Megelőzése Alapítvány tudományos igazgatója lett.
Főbb díjai: a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje, valamint Semmelweis- és Kennedy-díjjal kitüntetett orvos-professzor.



XXI. Század, Budapest, 2015
398 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155373541

Egy gésa emlékiratai

Arthur Golden: Egy gésa emlékiratai 




                       





                                                                   



Ezt a könyvet biztosan sokan olvasták és ismerik a történetét. Első megjelenése óta (1997), eddig tizenkét kiadást ért meg idehaza, ami elég ritka. A könyv sikeréhez és a gésák világának megismeréséhez nagyban hozzájárult a 2005-ben a könyv alapján készült film is. Megkapó, számunkra titokzatos és ismeretlen ez a világ.

Szívmelengető történet egy gésa életéről, végigkísérve sorsa rögös útját kislánykorától képzett gésa koráig. Némileg egy torz tündérmese a szegény japán lányról, aki legyőzi a gonoszt, az irigysége miatt ellene törő már ünnepelt gésát és végül maga is csodált, gazdag gésa lesz. A film szemléletes, látványosan szép képeivel hatásos. A könyv részletekre kitérő – mindkettőt ajánlom. Szeretem a japán kultúrát, s ez egy gyönyörű történet, ami valós tényeken alapul. A japán gésa kultúráról, a háborúról, kiszolgáltatottságról, nélkülözésről, túlélésről szól a történet. Ízelítőt kapunk a japán kultúrából, hagyományokból, a szokásokból, a teaszertartásból, a táncból, a japán emberek felfogásából. Beavat a gyönyörű kimonók készítésébe, azok elképesztő értékébe, a gésák néha bizony gyötrelmesen kemény, sok lemondással járó életébe. Sokoldalúan tanult, jól képzett hölgyek voltak ők.

A szépen megírt regény meghatóan meséli el, váratlan fordulatokkal Sayuri szemszögéből, hogyan lett belőle gésa. Édesanyja halála után, a kilátástalan szegénység elől menekülve apjuk eladja két lányát egy gésaháznak. Ezzel biztosítva nekik az életet, a túlélést. A történet 1929 és 1956 között játszódik Japánban, Kiotó városában.



Arthur Golden elhívatottan alapos érdeklődése érezhető. Tíz évig írta, csiszolta a regényt, többször átírta. Számos gésával, köztük Ivaszaki Minekóval készített interjúkat a könyv anyagához.
Később ez viták forrása is lett, mennyire hiteles a regény? Hiszen egy amerikai, ráadásul férfi író tollából született, akinek ugyan japán a szakterülete, de mégsem gésa, nem is japán. Ezt érdekességnek is felfoghatjuk, hiszen Golden jól tudta érzékeltetni a nők és a gésák titkos világát, amibe persze némi bestseller elemeket is beépített. Itt konkrétan a gésa élet egyik legizgalmasabb részére gondolok, miszerint mennyire örömlányok a gésák? A szüzesség "elárverezése" pedig az egyik legvitatottabb pontja a regénynek.

A jól megírt történet szól szerelemről, várakozásról, a reményről. A gésává válás fokozatairól, elvárásokról, rengeteg tanulásról, irigységről és lemondásról mesél. Megkapóan titokzatos világ, mesébe illően romantikus a külső szemlélőnek, amibe a háború is keményen beleszól.

A filmben a kislány Chiyo nagyon aranyos volt, a felnőtt Sayuri is bájos jelenség, amíg Gong Li tökéletes Hatsumomo volt: gyönyörű és kegyetlen. Ő a regény másik fő alakja a kiváltságait féltő, már sikeres gésa, aki vetélytársat lát a lányban és igyekszik megakadályozni, hogy jó gésává válhasson.

A további bonyodalmat egy másik gésa, Mameha színre lépése adja. Ő szárnyai alá veszi, tanítja, aminek köszönhetően népszerű és anyagilag is sikeres gésává válik, új életében a Sayuri nevet viseli. Fontos mellékszereplő Úritök. Az élete, példája nagyon jól jeleníti meg, hogy mennyire befolyásolható az ember. Belőle sosem tud a gésanevelde kiemelkedő gésát fargni, a végén már az amerikai katonák babája lesz. Sorsa teljes züllést mutat.

                   

Sayuri sokáig reménytelenül vár az Elnökre, aki már kislány kora óta figyelte. Egyszer fagyit vesz a lánynak, ami a film egyik emlékezetes jelenete. Az olvasó együtt izgulhat végig a lánnyal, hogy álma valóra válhasson és az Elnök „kegyeltje” lehessen. Sayuri hite, ragaszkodása nyer igazolást, szerelmük kiteljesedik, 1956-tól New Yorkban élnek együtt. Később, már özvegyen maradva mondja el nem mindennapi sorsát, tekint vissza a Japánban is elmúlóban levő gésavilágra. A könyvben különösen tetszett, hogy az utolsó oldalakban megtudjuk, mi lett a főszereplő további sorsa. Szép lezárást ad ezzel a történetnek.

A regényből Rob Marshall rendezett filmet 2005-ben, Csang Ce-ji (Zhang Ziyi) főszereplésével.
A film két BAFTA- és egy Golden Globe-díj mellett a 2006-os Oscar-díjak közül hat kategóriában kapott jelölést, amiből hármat, a látványtervezőit, az operatőrit és a legjobb kosztümökért járót meg is nyerte. A film képi világa tényleg viszi a prímet. Csak ajánlani tudom a könyvet és a filmet is mindenkinek, aki szereti a különleges élettörténeteket.

A könyv fülszövege:

Elbűvölő, lélegzetelállító történet egy titokzatos világról, amely egy letűnt kultúra rejtelmeibe, egy japán gésa életébe enged bepillantani. A történet egy szegény halászfaluból elkerülő 9 éves, kék szemű kislányról szól, akit eladnak egy gésa házba. A hű önéletrajzi leírásból tanúi lehetünk élete átalakulásának, miközben beletanul a gésák szigorú művészetébe, ahol a szerelem csak illúzió, ahol a szüzesség a legmagasabb áron kel el, ahol a nő feladata, hogy szolgáljon és tudásával elbűvölje a befolyásos férfiakat. Átélhetjük a háború okozta változást, amely egy új életforma kialakítására kényszeríti a gésákat, nem hoz szabadságot csak kétségbeesést és vívódást. Hangoskönyv formátumban is elérhető!

Arthur Golden: (1956. dec. 6.)
1974-ben végzett. A Harvard Egyetemen művészettörténetből diplomázott a japán művészetre szakosodva. 1980-ban japán történelemből diplomázott a Columbia Egyetemen és megtanulta a mandarin nyelvet. Miután eltöltött egy nyarat a Pekingi Egyetemen Kínában, Tokióban dolgozott. Később visszatért az Egyesült Államokba és angolból lediplomázott a Boston Egyetemen. A könyve két évig ott volt a The New York Times bestseller listáján. Több mint négy millió példányt adtak el angol nyelven, és harminckét nyelvre fordították le világszerte. Érdekesség, hogy 2001-ben a japán megjelenés után Goldent szerződésszegés és becsületsértés miatt beperelte Ivaszaki. Ennek oka, hogy bár Golden ígéretet tett, hogy Ivaszaki névtelenségben marad, mégis könyve köszönetnyilvánítás fejezetében, illetve több interjújában is megemlítette nevét. Végül 2003-ban Golden kiadója bíróságon kívül megegyezett Minekoval egy nem felfedett pénzösszeg fejében.

Arthur Golden jelenleg Brookline-ban (Massachusetts) él. Egy lánya és egy fia született.


Eredeti mű: Arthur Golden: Memoirs of a Geisha


Eredeti megjelenés éve: 1997
Trívium, Budapest, 1997
432 oldal · ISBN: 9637750632 · Fordította: Nagy Imre

Fanyűvők

Villax Richard: Fanyűvők 
Nemzeti Jeti



                                                               









Humora és hangulata van. Magyaros poénok, helyszínek miatt pedig eredeti.


A fiataloknak a fantasy vonal miatt biztosan nyerőbb, szórakoztató lehet. Úgy vélem, az igazi célközönsége nem én vagyok. Olvasmányos és nem zavaros, nem túllihegett, nem erőltetett, nincsenek nagy csavarok a történetben, kifejezetten szórakoztató olvasmány a Fanyűvők.





Az alapsztori jó, bár bevallom, egy idő után nekem már mellékszereplő lett a Jeti a történetben.
Annyi egyéb mellékkörülmény is kibontakozóban volt, hogy azokról szívesebben olvastam volna.
Van szerelmi bonyodalom is, házassági válság. Anyós helyett apósprobléma, aminek nagyobb hangsúlyt adtam volna. A vidéki oligarcha-kiskirály alakját jobban ki kellett volna emelni. Jó alakja lett volna az életszerűen magyaros (sógor-koma-jó barát) háttérhez. A kivitelen lehetne csiszolni. Egynek jó, érdemes, aki szereti az ilyen könnyed, vicces, olvasmányos témát. Az emberi butaság, szatirikus alap kimondottan jót tett a regénynek, lehetett volna még erősíteni. A kipontozott néhány csúnyaságok inkább zavaróak voltak. Szerintem simán benne maradhattak volna a szövegben, nem öncélúan voltak jelen. Az alkoholmámoros, korrupt vidéki életet erőteljesebben ábrázoltam volna. Tájleírások, megszemélyesítéseknél szemléletes a regény.


A karakterek emberiek, de nem elég erőteljesek. Erika az elnyomott lány-feleség szerepében elég halovány, Edvard is lehetne tökösebb újságíró. Rámenősebben jobban célt érne. Nála motiváció is bőven akad kedves apósa ellen. Fotós Frici alakja még jó figura volt. Őt kifejezetten sajnáltam.
Kár volt kiírni az eseményekből, ahogyan szegény falu bolondja öregasszonyt is az elején.. neki is lehetett volna még humorforrásnak szerepe. Sok volt a felesleges hulla, a telekszomszéd halála annyira gyermeteg... a magyar rendőrök sem ennyire... naivak! Ez nem krimi, kár volt ennyire sok drámával megszórni. A szereplők közül páran kifejezetten durva véget értek. (leégett ház).


Viktória, a sógornő volt még erőteljesebb alak. Talpra esett, fiatal, lendületes nő, kellően bonyolította a szálakat. Edvárdot néha túl tesze-toszának éreztem, kicsit többet vártam volna egy férfiasságában sértett, oknyomozó újságírótól. Fábry után szabadon: jót tett volna a történetnek egy kanál Erős Pista! A végén főleg, már már szánni kezdtem a fő bűnöst, pedig nem kellett volna. Ki vagy mi is a Jeti? Miféle szerzet riogatja az unalmas magyar kisvároska lakóit? A barlangos csavar pedig eredetire sikerült. Minden kiderült a regény végére!


Néhány hónap alatt a harmadik első könyves szerzőhöz van szerencsém. Villax Richárd olvasmányosan tud írni, bátrabban és kidolgozottabban jobban megmutatkozhat ez a képessége.
Az alapötlet jó, csupán a kivitelezést lehetett volna finomítani, csiszolni. Az emberi butaságra, hiszékenységre épülő történet és a pénz hatalma sajnálatosan tipikusan magyaros téma. Olvasmányos és szórakoztató regényt, ajánlom mindenkinek. Kellően jó kikapcsolódást nyújt, vicces, fordulatos helyzeteivel.












Ad Librum, Budapest, 2016
220 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155110832

Ütközés

Juhász Gergely: Ütközés 





                                                                               






Magunk mögött lehet hagyni a fájdalmat, a gyászt, a szenvedést, a rossz emlékeket? Hogyan lehet túllépni a múlton? Meddig érdemes cipelni, mennyiben segít, ha önként szenvedünk, lehet-e boldog
és teljes életet élni egy rossz pillanat után? A véletlen találkozások és azok életünkre való hatásairól szól a történet.


A fiatal szerző első regénye szerintem inkább lélektani dráma, és nem thriller. Kétségtelenül vannak krimielemek a történetben, ami az izgalomfaktort képviseli, de ez még önmagában kevés. Inkább
a véletlen szerepét hangsúlyozza életünkben, amire kellene figyeljünk. Alapos, kidolgozott a regény, olvasmányosan érdekes gondolatokat vet fel. Jó volt olvasni, lekötötte a figyelmem, helyén vannak
a mondatai, jól felépített történet.
A kiindulópont egy régi baleset, ami a karrierjébe került főhősünknek. És három ártatlan ember életébe, míg a negyedik tolószékbe került. Egyetlen rossz pillanat alatt emberek élete hullott darabokra.


Úgy gondolom, azzal alapvető probléma nincs, ha egy történet nem olyan akar lenni, mint a többi.
Mélyebb és szebb annál, hogy krimi legyen. Ettől még mutathat új formulákat, még ha nem is tör
nagy babérokra, akkor is élvezetessé lehet tenni. Juhász Gergely érezhetően alaposan kidolgozta regényét, néhol már zavaróan aprólékosan. Mint első kötetes szerző, a kevesebb talán több lehetett volna. Csavarból elég lett volna kevesebb is ( az orosz vonal szinte zavaró a végére, én azt keveselltem, pedig lehetett volna egy izgalmas része a történetnek) persze ez lehet szerzői szándék, hiszen az Ütközés vége nyitott marad...  Az sem ártott volna, ha van legalább egy szereplő, akiért tényleg izgulhatunk. Az író sokat épít a múltra, abból bomlik ki a cselekmény.

Nem tudom, ki mit vár el egy krimi esetében, mit tart benne fontosnak. Shawn Graham alakja egy tíz éve szenvedő, önsajnálatban tocsogó figura. Nem értettem, hogy amikor tisztán kiderül az addig csak sejthető ártatlansága, még az sem rázza fel. Tökéletesen befelé forduló,  mélabús alak, története így nem elég hatásos. Az tény, hogy szilánkokra tört életünket újraépíteni lehet, bár nem lesz ugyanolyan. Nem is lehet. Megpróbálni azonban érdemes!


Lana szinte könyörög neki, több jó lehetőséget is felvázol neki, ő meg csak élvezettel szenved a saját életében. A börtönévekről is jó lett volna néhány mondattal megemlékezni, ha már említésre került.
A szerző rádiós-zenei háttere érezhető, ami nem baj. Azonban ami eleinte jó poén, érdekesség a felcsendülő aktuális sláger, később, már fárasztó. Zavaró a baleset pontos körülményeit négyszer-ötször olvasni is.

Lana alakja sokkal karizmatikusabb, szerethetőbb volt. Okos és céltudatos nő, aki jól látja az élet minden oldalát, lehetőségeit. Kíváncsi, segítőkész, empatikus alakja a történetnek. Érezhetően valami sejtelmes titok lengi be alakját. Ez a titok sokkal fájóbb, mint az olvasó várná. Egy nagyon megindító és fájó történet az övé. Ahogyan a két fiatal barátnő esete sem mindennapos. Ügyesen fonódnak össze ezek a szálak és kapnak érdekes megoldást a végére. Ez nekem sokkal megrázóbb volt, mit az egykori tv-sztáré.

Úgy gondolom, a regény történetének egyszerűségében rejlik az ereje. Az író tényleg sokat épít a múltra, ad lelki tanácsokat kikacsintva az olvasóinak. Figyeljünk egymásra, a "hídemberekre".
 A pillanat öröme, vagy egy rossz döntés hatása egész életünket tudja megváltoztatni. Ennek feldolgozása nem lehet könnyű, de túl kell lépni, el kell szakadni a múlt fájdalmaitól. Ha másért
nem, a jelen életünket ne árnyékolja, ne rontsa el. Ha megtörtént is a baj, ne féljünk segítséget kérni másoktól. Mindenki cipel magával ilyen-olyan lelki terheket, sérelmeket. Életünk során sajnos nem csak sikerek, de kudarcok és tragédiák is érnek mindenkit. A váratlanul életünkbe lépőkre figyeljünk, ne csak saját problémáinkba merüljünk el. A megoldás sok esetben ott van az orrunk előtt. Vegyük észre és éljünk a lehetőséggel.

Graham is megtalálja végül Lana tanácsát megfogadva ezt a célt, ami túllendíti élete kátyúján. A befejezéssel megint kissé elégedetlen voltam, már már amerikásan rózsaszín lett a segélykoncertes rész különösen. A sztárok nevesítésétől is eltekintettem volna, túl hatásvadász elem. Kihagytam volna Graham későbbi életének alakulását is. Érzésem szerint az már nem kellett volna oda. Azonban az utolsó, záró mondat remek lett, ütős lezárást adva a regénynek. Nos, azon lehet gondolkodni tényleg.

Ajánlom azoknak, akik emberi sorsokra, egyéni drámákra kíváncsiak. Életünkre ható döntések, pillanatok hatásairól, ok és okozatok összefüggéseiről szeretnek olvasni. Érdemes odafigyelni a fiatal szerzőre, van benne spiritusz. Olvasóbarát módon megírt regénye mellé a borító kép is kifejező, remekül illik a regény témájához. Összességében: soha rosszabb első regényt!


4/5.


ITT tudod kedvezménnyel megvásárolni az Ütközés című regényt.



Juhász Gergely 1982-ben született, 1997 óta dolgozik rádiós műsorvezetőként.
Két és fél évig volt a Sláger Rádió délutáni sávjának házigazdája, de megfordult
az ugyancsak országos lefedettségű NeoFM-nél is.

2013 óta a budapesti székhelyű 89.5 Music Fm esti DJ Show-ját vezeti.
Felsőfokú, média szakirányú végzettségét a Szegedi Tudományegyetem
Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Karán szerezte.
Harmincéves korában fordult az írás felé, az Ütközés az első thrillere.







XXI. Század, Budapest, 2017
336 oldal · puhatáblás ISBN: 9786155638411

Téli tűz

Giles Kristian: Téli tűz 
Sigurd-saga 2.


                                                                   










Odin seggére!



Egyértelműen új kedvencem született a második rész elolvasása után. Féltem, mit hoz a folytatás, de nem kellett csalódnom Giles Kristian biztos kézzel tudta azt a szintet adni, amit az első regényben. A bosszú istene után a Téli tűz is megfogott. A szókimondó, nyers stílusban megírt, kalandos történet ott veszi fel a fonalat, ahol az előző véget ért. Izgalomban nincs hiány, épp olyan feszült, vérgőzös a történet, mint az előző. Ez tényleg nem egy csajos, szerelmes regény.



A viking témában eddig nem különösebben mélyedtem el, bár az érdeklődés és néhány olvasás azért volt. A bálnák útja és pár film alapozott már, adott némileg megfelelő rálátást. Jó volt újra Norvégia fjordjai között kalandozni Sigurd-dal és barátaival. A történet egy percre sem unalmas! Olvasmányos, nem lett keményen tudományos-történelmi, továbbra is szerethető karakterekkel ábrázolt folytatás. Rengeteg humorral szőtt viking-mese, ami kifejezetten előnyére válik a történetnek. Sigurd Haraldarson-sagája remekül adja vissza a norvég életérzést, jeleníti meg a hitvilágukat. Kétségtelenül kegyetlen, férfias ez a világ. Öröm volt ezzel a baráti, összetartó társasággal tovább kalandozni és harcba szállni az áruló Gorm király ellen. A harchoz, mint tudjuk, már akkoriban is pénz (ezüst) kellett a hűséges társak mellé.

Az első rész történései (Sigurd apját tőrbe csalták, elárulták és megölték) bosszúért kiáltanak. Ezúttal még a farkasok is szerephez jutnak. Most is volt vér bőséggel, verejték, rengeteg méhsör, sok ápolatlan, bozontos szakáll, ahogy kell. Meglepően gyorsan végrehajtott, harctéri amputációk, kiomló belek, elmetszett nyakak, cselszövés és kőkemény csaták részesei lehet ezúttal is az olvasó. Aminek helye és szerepe van a történésekben. És megjelent egy új karakter: egy orgyilkos. Ő aztán hozza a formáját, tudását. Ámultam és bámultam az aljas, de profin kivitelezett tetteitől. Sigurd és társai élete valóban veszélyben volt. Elképesztően fondorlatos és változatos módon forgott veszélyben Sigurd testi épsége. Az orgyilkos mellé a tél hidege is kemény próbára teszi hőseinket. Hatalmas ötlettel mégis -nem árulok el titkot- ők kerekednek felül.


Nekem különösen tetszett a szókimondó, a nem túlzottan finomkodó nyelvezete. Kellően változatos és kifejező hasonlatokat használ a szerző. Életszerűen valós, ahogyan egymást ugratják, tréfálkoznak, bátran beszólnak egymásnak, ahogy az igazi jó barátokkal, társaknál megengedhető. Igényesen elmesélt, szóképekkel és hasonlataival élvezhető, remek történet kerekedett ismét. Ahogy az lenni szokott egy kis árulás sok harc és a bosszú a fő motiváció. Néhány életbölcsességet is talál az olvasó elrejtve a szövegben. A boszorkány alakjára különösen felhívnám a figyelmet. A hitvilág, az Isteneik és cselekedeteik remek ábrázolása teszi még letehetetlenné a regényt. Giles Kristian tanúbizonyságot tett a vikingeket illető hatalmas tudásáról, korrekt és kiemelkedően jó, minőségi folytatást adva olvasóinak.

A kiadó részére külön jó pont, hogy példás gyorsasággal jött a folytatás! A fordítás pazar, változatosan szemléletes, élmény olvasni.

Giles Kristian: 1975-ben született. Apja angol, édesanyja norvég.
A kilencvenes években az Upside Down nevű zenekar énekese, dalszerzője volt. Mostanában főleg viking témájú történelmi regényeket ír. Legismertebb a Raven-sorozata, amit eddig 18 nyelvre fordítottak le. További infók a szerzőről: gileskristian.com oldalon érhetők el.

























Eredeti mű: Giles Kristian: Winter's Fire

Eredeti megjelenés éve: 2016
GABO, Budapest, 2017
312 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634063919 · Fordította: Bihari György

Egy másodperccel később

William R. Forstchen: Egy másodperccel később 



                                                     





"Szétrúgták a seggünket, az a nagy büdös igazság. Egy maroknyi bomba elég volt, és nekünk annyi."












A könyv fülszövegéből:
Terrortámadás éri az Amerikai Egyesült Államokat, mégpedig az egyik legrettegettebb módon, az elektromágneses hullámot (EMP) gerjesztő, pusztító fegyverrel. Egy háború, melyet egyetlen másodperc alatt elveszít Amerika, egy háború, mely a középkorba robbantja vissza a világ legerősebb országát. Nincs áram, nincs kommunikáció, leállt a közlekedés, fogyóban a gyógyszerek, őrjöngő bandák uralják az országot, az emberek éheznek és a túlélésért küzdenek. Mit tehet ebben a helyzetben egy volt katona, aki meg akarja menteni a családját, a hazáját, ha úgy tetszik, a modern civilizációt?

 *Spoiler veszély* spoiler veszély* 

Kétségtelen, hogy nagyon hatásos, felkavaró és izgalmas a könyv, érzelmeket csal elő az olvasóból, alaposan elgondolkodtatja. Olyan posztapokaliptikus regénnyel van dolgunk, ami direkt erre is játszik rá, az érzelmekkel operál, bár nem igazán mutat újat. A kedves olvasónak -már aki olvasta- Robert Merle örökbecsű klasszikusa a Malevil jut eszébe. Az alap helyzet tehát, hogy az Amerikai Egyesült Államokat EMP támadás éri, aminek következtében a teljes területén megszűnik az áramellátás és tönkremegy minden elektromos eszköz. Bankkártya-leolvasótól kezdve MINDEN, hiszen mindet számítógépek vezérelnek. Nincs autó, komoly problémák adódnak a kórházakban is. Az észak-karolinai Black Mountainban járunk egy igazi amerikai kisváros és környezete életébe pillanthatunk bele.


A lendületes és hatásos kezdés után fokozatosan vesztettem el az érdeklődésem. Nem erre és nem
így számítottam, egészen mást kaptam, mint amit vártam. A regény izgalmas és kalandos elbeszélése
egy dokumentarista jellegű sokszor moralizálós leírássá váltott. A főhősből pedig egy Terminátorba oltott Rambó lett.

Amit sok olvasó még kifogásolt a hazafias, nagyon amerikai pátosz, talán megbocsájtható.
Amerika éppen attól az ami, hogy hatalmas egója, önbecsülése van. Legyőzhetetlenek, mindenben
a legjobbak, legerősebbek. A hazafias érzések náluk nem csak szöveg, vagy hatásos fordulat. Több helyen előjön a történetben: ez velünk NEM történhet meg, Amerika szent és sérthetetlen, nem lehet legyőzni. De. Lehet. És talán éppen ettől meglepően fájó nekik, ha mégis térdre kényszerülnek. Kihagyhatatlanul megjelenik az eseményekben szeptember 11. és Pearl Harbour. Az USA területén nem voltak nagy háborúk, nem bombázták szét őket, mint mondjuk Drezdát. Az éhezést sem ismerik. Ők mindig a győztesek voltak, és máshová mentek háborúzni. (Vietnam).


A történet átgondoltan épül fel, az olvasó csak kapkodja a fejét. Igazi posztapokaliptikus történet ez, ami bármikor megtörténhet. Ami valóban félelmetessé teszi, hogy nem csupán csak Amerikában eshet ez meg..
Belegondolni is rossz, hogy ilyen bizony előfordulhat. A két nap alatt mindent kifosztanak, a káosz (túl)gyorsan eluralkodott az egész városban, bandák alakulnak, kóbor kutyák támadnak emberekre,
és ne legyen otthon néhány kiló tartalék kaja, alapvető élelmiszer sem éppen Amerikában... A gyógyszerrablók kivégzése és a kannibálos részek már nagyon erős túlzásnak éreztem, nem az én világom. A végére inkább elborzasztó undort, mint félelmet éreztem. Hátborzongató az egész szituáció, mennyire ki tudunk vetkőzni mindenféle emberiességünket sutba dobva a túlélésért. Reméljük, eddig nem jut el a világ, pedig tényleg a veszély nagyon valós. Túlnépesedtünk, túltenyésztett túl elkényelmesedett lett az emberi faj. Borzasztó események sorozata, nehéz döntések, egyéni emberi tragédiák, kegyetlen veszteségek jellemzik a regény cselekményét. Remekül rávilágít
a szerző arra, mennyire sérülékeny a társadalmunk és az emberségünk. Mihez kezdenék egy áram és tartós élelmiszerek nélküli világban? Van otthon elég tatalék konzerv? Gyógyszer, láz-fájdalomcsillapítók, vitaminok? Apaként azért a főhős érzelmeit, vívódásait nagyon is megértettem. Készülj! Erről érzékletesen ír a kegyetlen valóságról, hogy milyen kihívásokkal kell szembenézniük
a szereplőknek.


Erősen hatásvadász amerikai történetnek érzem, mégis ott a félelem az olvasóban. Ami jobban zavart a giccses, pátoszos részek, amiért kár volt (naplementében leng az amerikai lobogó, a magányos főhős szerelme a káosz közepén, a gyerekek szerepeltetése, állandó hasonlítgatás a néhány éve rákban elhalt anyjukhoz). Mégis azt mondom, kifejezetten érdekes a történet, szembesülni azzal, hogy mi történhet. Realisztikus, valós, amerikai, ami bármikor bekövetkezhet. Éppen ezért válik annyira borzongatóan hatásossá a maga rideg valóságában. A főszereplő volt katona és  történelemprofesszor családja nem kerültek közel hozzám, pedig itt is megtett mindent az író. A kisebbik lányka diabéteszben szenved, a nagy kamasz szerelmes, jön az apai féltés, majd a terhessége és a szülés már sok volt, a fiú elvesztésével megspékelve főleg. Gondolom ez lett volna a romantikus vonal, afféle enyhíteni a feszültséget.

Az kifejezetten tetszett, hogy a főszereplőnek szinte minden dologról könyvek, filmek, illetve azok fontos jelenetei jutnak eszébe. Ugyanakkor az állandó cigire gyújtok, hol egy cigi, már csak egy doboz cigim maradt stb zavaró volt. Az pedig egészen érthetetlen, a káosz kezdetén nem kaját vesz, hanem több karton cigit!! Szerencsére a mindenki meghal, de a főszereplő és egész családja marad életben klisétől megkímélt az író.

Talán igazából nincs happy end sem, a vége bizony kissé összecsapott, nekem lezáratlanul jön el a megoldás. Hiányzott a történetből, hogy végül is ki támadott és miért? Ki vagy kik dobták le azt a bizonyos bombát? Azt nem mondom, hogy egyáltalán nem tetszett, de őszintén, teljesen másra számítottam. A témafelvetés jó, olvasd és gondolkodj, hiszen ez egy olyan téma, amiről igazán el lehet filozofálni. Hiába na, ez itt Amerika.

A történet folytatása már a boltokban Egy évvel később címmel keressétek a szerző regényét! Áprilisban pedig érkezik a harmadik része is a sorozatnak! Már előjegyezhető!!

3,5/5



Eredeti megjelenés éve: 2009
XXI. Század, Budapest, 2016
464 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155373961 · Fordította: Nagy Ambrus

Orrocskák

Kőrösi Zoltán: Orrocskák
Nagy-budapesti-szerelmes-regény






                                                                                   






A 2000-ben megjelent kötet a hatodik az életműben. Később hangoskönyv formába is elérhető lett, majd 2007-ben színpadra is került.

A későbbiek során a Szerelmes évek, a Budapest, nőváros és a Szívlekvárban tűnnek fel epizódok, mozzanatok, fontos mondatok. Érdekes úgy olvasni, hogy ismeri az olvasó, milyen alapot ad a később született regényeihez. A figyelmes olvasó ezt az alcímből kitalálhatja.

Szeretem ezt a hangulatot, ami Kőrösi történeteiből árad.
Már ez a történet is tipikus nagymesélős, sztorizósan sűrű, ahogy Zolitól megszokhattuk. Szeretem, ahogy ír, amiről ír. a stílusát, ahogyan meg tud ragadni egy-egy pillanatot, amit kiemel. A vége nincs körmondatait, behúzva ezzel az olvasót a történetek helyszínére. Ez a regény négy részből tevődik össze, négy részen át tűnik fel főhősünk Bárány Ádám, aki híresen nagy orrú. Megismerjük életének történéseit, különböző szakaszait, amivel a kor hangulatát is remekül adja vissza. A felvillanó és megjelenített tárgyak is jól illeszkednek és mesélnek az akkori életről. Budapesti bolyongásai mellett KISZ-táborok és a Balaton is feltűnik a helyszínek között.


Nem volt úgy és annyira még lehengerlő, mint pl. a Szívlekvár, vagy a Szerelmes évek, de nagyon szerethető. Kőrösi egyedi humora, történetei nekem nagyon megkapóak. Ezeket ahogy leírja, megjeleníti, pazar képeket fest az olvasónak. Most is nagyon jó leírások, remek részletek vannak: hasonló írói megoldások ismerősek lehetnek a már említett más regényeiből. Nagyon szeretem a mondatait, sajátos ritmusukkal. Szeretem a történetfűzését, amiben felidézi ironikusan a politikai hátteret, az akkori élet kellékeit, tárgyait, hangulatait és szokásait. A levehető tetejű Suprahon lemezjátszó nagy kincs volt, a mi háztartásunkban is. Nagymamáéknál akadt egybeépített valódi fából készült kombinált szekrény és állótükrös éjjeli szekrényke is.

Olyan történelmi események bukkannak elő finoman a feledés homályából, mint Mátyás, János,
vagy Ernő, akik élete a magyarok életének meghatározó elemei voltak. Ahogy haladtam a történetben, egyre jobban ráhangolódtam. Eredeti és izgalmas pillanatok a „vendégszövegek” alkalmazása. Egyes versrészletek, filmsorozat címek, utalások jó játék volt megfejteni, hogy honnan származnak. Írói eszközei megfogják az olvasó képzeletét, gondolatokat és emlékeket idéznek meg.
Feltűnnek közismert budapesti épületek, helyszínek, ami a történetnek ad egy remek ízt.




Kőrösi Zoltán, aki történészként végzett az ELTE Bölcsészkarán, mintegy tizenöt évi megfeszített kutatómunkával állította össze ezt a hatalmas horderejű anyagot. Lisszabon, Párizs, Berlin és Moszkva levéltári anyagai egészítették ki a magyar dokumentumokat. Nem véletlen, hogy a kutató, noha a huszadik századi magyar történelem titkos fordulópontjaira koncentrált, munkájához segítségül hívta a modern pszichológia, a proxematika és a legújabb genetikai felfedezések eredményeit is. - írja a kötet fülszövegében Pálos György történész.

Kőrösi, a maga egyedi hangjával, Budapest-rajongásával ismét egy szagos, szerelmes történetet kanyarított olvasóinak. Kitér erre a fontos szervünkre, az orr adja az arc karakterét, nagymértékben meghatározza jellegét. Az illatok és szagok életünkre is alapos hatással vannak. Az állatok kiemelten jó szaglása érdekes párhuzamot ad. Gondoljunk a nyomozókutyák szimatára vagy a szarvasgombát kitúró disznóra. Bárány Ádám élete és orra izgalmasan eredeti kalandokban kap főszerepet.

Bizony még mindig vérzik a szívem Kőrösiért. Hirtelen, váratlanul korai halála sok olvasóban hagyott kitöltetlen hiányt. Ez a korai kötete az író megismeréséhez is jó kezdet lehet. Kortárs irodalmat szeretőknek különösen ajánlom. Olvasmányosan megírt szerelemmel fűszerezett regény.

Egyetlen negatívum, ami mellett nem tudok elmenni: a borítója borzasztó lett. Egyedüli előnye,
hogy keménytáblás, de a jajj-kék színe és a grafikája... no, ez ilyen, ha esetlegesen lesz újabb kiadás bizonyára a borító változik majd. A kötet már csak antikváriumokban beszerezhető.

Kőrösi Zoltán író ma lenne 55 éves.

"A számítógépem fölött rajzszögek rögzítik a jegyzetlapokat. Sok Kőrösi Zoltán van, olykor szembe jönnek velem az utcán, köszönnek is. Ott megy kézen fogva a feleségem és a fiam. Húsz évig legalább annyi időt töltöttem a futballal, mint az irodalommal. Reggelente a redőny lyukacskáin besüt a nap, sárga fény csorog végig a falakon, az asztalomon, sárga fény csorog rajtam is, futnak szanaszéjjel a fekete betűk. 1962-ben születtem, Budapesten. Ez az ember szeret: futballozni, szeret olvasni, szeret napozni, szereti a vörösbort, a vörös és fehér húsokat, oljabogyót enni, ez az ember szeret írni, szeret gyerek, szeret család, szeret haza, szeret utazás, szeret film, szeret víz, szeret tűz, szeret szeretet, szeret Budapest, lakik Ferencváros, ez az ember Kőrösi Zoltán, ez az ember író, sok Kőrösi Zoltán van, ez az ember az."

– Kőrösi Zoltán

Eredeti megjelenés éve: 2000
Palatinus, Budapest, 2000

296 oldal · ISBN: 9639259357

Teljes szívvel

Szabó Norbert Ádám: Teljes szívvel 
Egy álom, két srác és az Atlanti-óceán igaz története.










                                                               
Ki nem álmodozott gyerekként arról, hogy hajóskapitány lesz, vagy űrhajós? A vágyak, álmok valóra váltása nagy kihívás. Tenni is a megvalósításért, egyéni teljesítményt produkálni már embert próbáló feladat.


Szabó Norbert Ádám közgazdász és barátja Kovácsik Levente építészmérnök hatvannégy nap alatt egy páros kajakban átevezték az Atlanti-óceánt, és ezzel világrekordot állítottak fel. Több mint négy évig készültek erre a túrára, ami egy balatoni vitorlázás során született ötlet volt. Norbert kényelmes és menő állását, unalmasan biztonságos életét adta fel a terv érdekében.

A FarFarAway – Túl az Óperencián nevet viselő projekt kajakosai útjuk egy lelki utazással is felért.

A két fiú motivációjából ez esetben Norbert gondolataival ismerkedhet meg alaposabban az olvasó. Ő mesél, az ő hajónaplója idézi meg az utazás pillanatait. A felkészülés és a Budapest - Bécs - Budapest kajaktúra mint "bemelegítés" vezeti be a történetet. Olvashatunk az első, 2013-as technikai kudarcba fulladt útról is néhány sort.
Az újabb indulás nagyobb kihívást adott a fiúknak.


A testi felkészülés mellett a lelki is komoly teher volt a két srácnak. Összezárva egy hajóba, a magány a pihenés és a mozgás hiánya, távol a családjuktól és az időjárás az, ami kihívás elé állította őket. Az útjuk során a karácsonyt és a szilvesztert is a vízen töltötték.
A két barát 2015 októberében indult útnak kajakkal Spanyolországból a Kanári szigetekre. Ez 20 napos út volt, majd 64 nap és 6500 kilométer után kötöttek ki Antiguán. A két fiú és Kele (Fekete István gólyája után kapta a nevét) jól teljesített, példaértékkel bíró kitartásukról adtak számot.
Ez egy vízi El Caminon-túra számukra. A könyvben elsősorban Norbert gondolatait, érzéseit ismerhetjük meg. Levente kevesebbet szerepel, pedig ő is ott volt. Jó lett volna ugyanarról kétféle szemszögből olvasni.

                               

A Teljes szívvel címet Norbert már az útjuk során kitalálta, hiszen a hajónapló alapján született a könyv. Erre a kitartásra szükségük is volt, csak így lehetett sikeres ez a kaland. Útjukról képek mellett filmet is készítettek.

A rövid emlékképek jól elénk idézik azokat a pillanatokat, amire nem lehet felkészülni. A folyamatos vizes állapot, a napközbeni meleg, éjszakai hűvös idő, a repülőhalak "támadásai" okoztak vidám ám kellemetlen perceket. Őszintén ír a sós víz okozta mindenféle kellemetlenségről, ami testük minden porcikáját, bőrük teljes felületét érintette. A nehezen gyógyuló sebekről, fertőzésveszélyről. Legalább olyan nehéz volt mentálisan is átvészelniük ezt az időszakot. Bevallom éreztem némi elismeréssel párosuló irigységet, hogy ezt meg tudták lépni. Életük nagy élménye lett ez az út, minden nehézség ellenére is.

Az 1 méter széles, 6.8 méter hosszú kajakban túl nagy mozgásterük nem volt, mozgásuk lekorlátozódott, lábuk fáradt, hiszen szinte csak ültek. Ami a feneküket is alaposan igénybe vette.
 A négy órás evezés, négy órás pihenő váltásai is nehéz volt a szervezetüknek. A felmerülő technikai problémák most is megjelentek. Beázott generátor, elázott élelmiszerkészlet, (300 kg-ot vittek magukkal) rozsdásodó konzervdobozok, tönkre ment víztisztító berendezés. Szerencsére Levente szerelőként is bevált.

Nagyon megható és izgalmas pillanatok voltak a delfinek jelenléte vagy a cápával való találkozás. Igazán szép volt olvasni a megtett 500 kilométerenkénti "jutalmakat": Nutella, a nagyi befőttje, lekvárok, csokik, amivel a szervezetüket
és a lelküket is kárpótolták kissé. A műzlik, izotóniás italporok után ez igazi finomság, csemege volt nekik. A csupán napi egy azaz 1 kocka csokit megenni is komoly kihívás lehetett!

A nyomkövetővel is felszerelt kis lélekvesztőről műholdas telefonon tartották a kapcsolatot szeretteikkel. Ők bátorították, biztatták és tájékoztatták őket a várható időjárásról is. A két vihar, a több napos szembeszél az otthoniaknak is adott okot az izgalomra. Az aprócska kajak a hullámok játékszere volt.

Az iránytű és a szél mellett a csillagok adtak irányt a siker felé. 64 nap vízen, hullámok közt után 2016. január 29-én kötöttek ki Antiguán. Valóban élmény volt a hullámok után szárazföldet érezni a lábuk alatt, alaposan letusolni, ágyban, párnák köz pihenni. A fodrász felkeresése is élmény kategória lett. Nem csak az óceánt, de bizony önmagukat is legyőzték, bizonyítottak és mertek is tenni álmaikért. A könyvet képek egészítik ki, teszik szemléletesebbé.



Jaffa, Budapest, 2016
230 oldal · ISBN: 9786155609732

Pokoli lecke

Lorenzo Carcaterra: Pokoli lecke  

                                                 



A Pokoli lecke egy nagyon erős könyv, letaglóz, sokkol, olyan mint egy váratlan gyomros. Telibe talál. 

Az író, Lorenzo Carcaterra szemével láthatjuk az eseményeket, ő a mesélőnk. Elkalauzol a hatvanas évek elejére a Manhattan szívében működő olasz bevándorlók lakta negyedbe: ez a Pokol Konyhája. Kiderül az is, miért, feltűnnek a jellegzetes, remek mellék figurák: a negyed királya, Benny, igazi keresztapa-alak, mindenről tud, mindenkire figyel, ha kell segít. Ő későbbiekben jelentős szerepet kap, erős a jelenléte. A másik karizmatikus alak ebből a közegből a negyed papja, Bobby atya. Őt
a filmben Robert de Niro alakítja zseniálisan. Az uzsorások, nepperek, boltosok és utcalányok igazán színes tablót adnak melléjük. Egy olyan környék ez, ahol általánosak a leszámolások, a családon belüli erőszak mindennapos, az utcai összecsapások mellett nem fenékig tejfel az élet.


Itt élnek főhőseink, a négy tizenéves srác: John, Thommy, Michael és Lorenzo. Mindennapi életükről, alakjukról, egyéni gondolataikról és vágyaikról mesél az első rész. Apró csínytevések, álmodozások után, egy ártatlannak induló csínyük rosszul sül el: az elszabadult hot-dog kocsi elüt egy ártatlan járókelőt. Igen súlyos sérüléseit ugyan túléli, de a srácokra "jutalmul" a Wilkers javítóintézet vár.

Az itt töltött idő a regény és a film fő gerince.
Ez a másfél év alapjaiban változtatja meg a négy fiú életét. Napi szinten élik meg a poklok poklát. Kiszolgáltatva négy őr aljas és brutális játékainak, akik folyamatosan megalázzák, megkínozzák, sőt megbecstelenítik őket. Ők szerencsések, hiszen túlélik, de a lelkük... Alapos képet kap az olvasó benti körülményekről, a gyerekek kiszolgáltatottságáról. Nem csak ők négyen, de senkit nincs itt biztonságban.  

                                                                           

Fordulatos, izgalmas, lebilincselő a történet. Mondhatom, pokolian jó. Az életrajzi elemek felvonultató regény eseményei nem egy rózsaszín lányregény, kőkemény dráma.
A négy fiatal kölyök története a barátság és az összetartás remek példája is. Ugyanakkor mindenféle bántalmazással és szexuális erőszakkal, teli történet. Nemcsak a testi erőszak miatt, de amit a lelkükkel elkövettek az a gyerekkoruk brutális végét is jelentette. Lehetetlen a későbbiekben "normális" felnőtt életet élni, ilyen iszonyatos emlékek után. Hiába igyekszik Shakes és Michael, nem megy nekik sem ekkora lelki teherrel csak vágy marad a normális életet. Brad Pitt alakítja Michaelt, aki kerületi ügyész lett, míg társa újságíró.

A másik két srác, John és Thommy sorsa pedig borítékolhatóan vitte őket a rossz útra. Ám ott motoszkál a kérdés: mi lett volna, HA nem kerülnek ebbe a helyzetbe, nem élik meg ezeket a traumákat? A négy ártatlan, megszeppent fiúból sérült lelkű felnőtt válik. Iszonyatosan kemény büntetést kaptak, ami egy életre szólt. Ekkora traumával, mint a másfél évig tartó, folyamatos erőszak és megalázás, súlyos lenyomatot tud hagyni a naiv és ártatlan gyermekek lelkében.

                                                                                     

A harmadik része a történetnek a szabadulásuk után, tizenegy évvel később, már komoly férfiként mutatja őket. Még mindig nem tudnak szabadulni a történtektől, életük mély lelki sebeitől.

Egy váratlan találkozás Sean Nokes-sal az egykori kínzójukkal a lezárás. A filmen Kevin Bacon hozza ezt a figurát, feledhetetlenül jól! John és Thommy szarrá lövi egykori kínzójukat. Ezt, és az igazság keresését, a tárgyalást meséli el a harmadik rész. Bámulatos a negyed összefogása
a fiúkért. Az alkoholista, ám nagyszerű ügyvéd szerepében Dustin Hoffman parádézik. Barry Levinson rendező hűen követi a regény eseményeit, zseniálisan adja vissza drámát.

Jó befejezést ad, a szereplők későbbi életét összefoglaló pár mondat a regény végén. Kivel mi történt, hol és hogyan ért véget sorsuk. Nem csak a világ változott meg, de a szereplők élete is alaposan.


Megrázó, néhol durván valós, a következmények súlyát is nagyon jól ábrázolja. Átélhető történet. Erőteljes, drámai, ami letaglózza az embert. A belőle készült film (1996) is remek, de a regény mindent visz. Ajánlom mindenkinek!













GABO, Budapest, 2005

384 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789637318665 · Fordította: Szőnyi Péter

Északi mitológia

Neil Gaiman: Északi mitológia 




                                                   







Olvasmányos történetgyűjtemény lett, pedig ez egy olyan könyv volt, amitől egy kicsit tartottam. Bár az északi történeteket minden formájukban kedvelem, de Gaiman mesterrel még ez volt az első találkozásom.


Az író az elején tábortűz melletti mesélést ígér, amit be is tart. Remek pillanatokat okoz, hangulata tökéletesen hozza a vikingek világát. Sallangmentesen, könnyed párbeszédekkel tarkítva regéli el nekünk ezeket az északi kalandokat. Egy dermesztően hideg világ mítoszait hozza közel, elevenednek meg alakjai. A könyv pontosan az, aminek első ránézésre gondolja a kedves olvasó: egy válogatás-átdolgozás a skandináv mitológia történeteiből. A könyv február elején egy időben jelent meg nálunk is az eredeti kiadással.

Bizony, ez nem egy új Gaiman regény, csupán a viking mítoszok bemutatása, feldolgozásainak egy szelete. Azt pedig elismerésre méltóan kedvcsinálóan tálalja. Persze, hogy jó, ettől azért nem tartottam annyira, hiszen alapból is értékesnek és különlegesnek találom a skandináv mitológiát.
A kíváncsiságom adott volt, hogy Gaiman mester mit tesz hozzá, hogyan adja tovább az olvasóinak. Tetszett, megfogott az író stílusa, a szereplőkről nem is beszélve. Istenek, félistenek törpék és óriások népesítik be a cselekményt. Szórakoztató és elgondolkodtató formában válogatta ki ezt a néhány történeteket, ami a kis kötetbe került. Humoros helyzetekben, kalandokban nincs hiány! A bölcs Odin főisten mellett, megismerjük Thor pörölyének ellopását, majd fondorlatos visszaszerzését, az óriások ellen építendő fal történetével ezek tetszettek leginkább. Loki nagy csibész, huncut kópé, bonyolult lélek. Ez minden történetben tetten érhető. Baldurt sajnálta, szomorú véget ért, megérdemelten kapott önálló történetet. A Ragnarök vég tökéletes befejezést adott Asgard népének életéről szóló meséknek. Ezek a mítoszok a valós világból merítenek, varázslattal és némi mesés túlzással.



A könyv lapjairól igazán ismeretlen ismerősök köszöntek rám, mint Odin, Thor, Loki, Mjölnir, Yggdrasil és a többiek. Ők olyan karakterek, akikkel könyvben, filmben, videojátékokban vagy képregényben már talán többet találkozhatunk. Legmeglepőbb talán, hogy ezek az istenek azokkal

a mindennapi emberi tulajdonságokkal vannak felruházva, ami közel hozza őket az olvasóhoz. Játékosak, mégis kegyetlenek, önérzetesek és erősek, vagy annak akarnak látszani, és persze szerelmesek, a nőket birtoklóak, hogy aztán a sorsuk kiteljesüljön a Ragnarök-ben. A költészet söre kifejezetten tanulságos befejezéssel zárul, de minden vég esetén a humor és a lelemény tetten érhető. Mégis némi hinyérzetem volt. Olvastam volna még tovább, lehetett volna pár történettel több a könyvecskében, hiszen elég gazdag ez a világ. Lett volna miből meríteni, ez olyan kedvcsináló csupán. A bevezető és a néhány soros ismertető a szereplőkről kifejezetten jó ötlet a beazonosításra, egy afféle ki-kicsoda a skandináv mitológiában fejezet ez.


Olvassátok, ismerkedjetek az északiakkal. Remek mesék, okos ötletekkel, humorosan megírt kalandokkal. Jó kikapcsolódás, hiszen tényleg sajnálatosan rövid, gyorsan olvasható mesés gyűjtemény lett. Tizenkét történet, amit ajánlok jó szívvel mindenkinek! A záró mondat is kifejezően találó, szellemes. "És a játék kezdődik elölről."




Neil Gaiman: 1960-ban született Angliában, lengyel bevándorlók gyermekeként.
Nagy hatást gyakorolt rá a sci-fi, fantasy. Első könyve a Duran Duran zenekarról jelent meg 1984-ben.

Írt gyerekkönyveket, dalszövegeket és forgatókönyveket is. A nagy áttörést az Amerikai istenek hozta meg számára. Ezzel neve ismerté vált, több díjat is bezsebelt.











Eredeti mű: Neil Gaiman: Norse Mythology

Eredeti megjelenés éve: 2016
Agave Könyvek, Budapest, 2017
208 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634192329 · Fordította: Pék Zoltán

Holdfény

Holdfény 
Oscar-díj 2017





                                                                                     








A Holdfény, bár bevallom tartottam tőle, de nem lett egy művészkedős, díjvadász film. Az alkotók törekedtek, hogy nézőbarát formában meséljék el a többszörösen is halmozott problémák halmazát felvető filmet. Teszik mindezt hatásos formában.




A három epizódra osztott film élményt nyújtó, profi alkotás. Mindenképpen pozitív meglepetés, nem szájbarágós, gondolkodtat. A főszereplő kisfiú, Chiron élete nem éppen az amerikai álom. Az anyja kábítószerezik, az iskolatársai rendszeresen zaklatják, verik, anyagi helyzetük ingatag, apjárol semmit nem tudunk, mindezek mellé kezdi felfedezni homoszexualitását is.
Erre néhány apró utalás van csupán. A három különböző életszakaszában formálódik a srác személyisége. Előbb félénk, magányos kisiskolásként ismerjük meg, alig beszél, a másodikban már erősebb jellemű középiskolásként jelenik meg.


Itt Chiron a nemi érés szakaszába lépve keresi identitását. Ebből a részből kellett volna talán több drámát kihozni: az iskolai erőszak, a felnőtté válás útja elég rövidre sikerült, csak epizód lett, aminek pedig a végállomása egyenes arányosan a harmadik fejezet. A harmadikban már önálló, felnőtt férfiként, drogdíler képében bukkan fel ő is. Itt már a felnőtt, kigyúrt, harmincas Blackket látjuk viszont, aki képes szembenézni múltbeli énjével és korábbi súlyos traumáival. A közben történtekről, eltelt évekről a szereplők beszélgetéseiből tájékozódik a néző. Több kérdés nincs kibontva, csupán érintőlegesen kerül bemutatásra, meghagyva a saját elképzelést a nézőnek. Ez különösen a végére, a lezárásra igaz. Nekem kissé kevés, magyarázat nélküli lett a befejezés.




A színészi játékok tényleg nagyszerűek! Mahershala Ali (Juan) az első epizódban tűnik fel, és keveset szerepel a film összességét tekintve, ám az hatásos, hangsúlyos jelenlét. Ezzel maximálisan megérdemli a Legjobb férfi mellékszereplőnek járó Oscar-díjat. Egy roppant fontos karakter fűződik Ali nevéhez. Egy olyan figurát kelt életre a vásznon, aki a későbbiekben nagyban hozzájárul és hatással lesz Chiron személyiségének kialakulásához. Juan a drogdíler, a felnőtt férfival barátságot köt a saját korosztályából kitaszított fiúcskával. Mesél neki az saját életéről, terelgeti, neveli, apaképet ad az életéhez. Az úszni tanítás mellett a férfi barátsága erőt ad a fiúnak a saját önbecsüléséhez.


A másik színész, aki kimagasló alakítást ad, az a drogtól fokozatosan leépülő anya szerepében Naoime Harris. Az ő játékában egyszerre van jelen egy erős anya karaktere mellett egy mégis magányos, törékeny, széteső ember kálváriája. A drog hatásai mellett a lehetőségek is adottak, a környezet hat, kitörni képtelenség. A jellem- és személyiségfejlődés legfontosabb részeit a fiú nevei is szimbolizálják: Little,(Kicsi), Chiron és Black. Maníroktól mentesen ábrázolja a fiatalkori énkeresést, az öntudatra ébredés pillanatait.

Barry Jenkins lírai filmet rendezett, egyszerű és hatásos képekkel. Figyelemkeltő gondolatokkal megtűzdelt alkotás, amihez nyitott szívvel érdemes hozzáállni. Mindenképpen jelentős, hogy bekerült a jelöltek közé, az pedig, hogy a Legjobb film lett dicséretes és örvendetes. A szokásos negatív fikázásokba nem mennék bele: a tavaly nem nyertek a négerek, vagy a meleg téma és a nigger háttér is erősíti a különlegességét. Igen, ott is akad, van erre példa. Erős és hatásos film, kellően igényes és érzékeny darab, amely sokat adhat mindenkinek. Szavak nélkül is sokat mond a nézőknek az emberi kapcsolatokról, önmagunkról és a világról is.

Nem mindennapi körülmények között nyert a film. Ezt a bakit hosszú évekig, még talán unokáink is fogják emlegetni, azt gondolom. A 3 Oscar-díj, 2017:
- Legjobb film
- Legjobb adaptált forgatókönyv (Barry Jenkins)
- Legjobb férfi mellékszereplő (Mahershala Ali)



A Holdfény elnyerte a legjobb film Golden Globe-díját a dráma kategóriában. A Brit Független Film díjátadóján a legjobb nemzetközi független film díját nyerte, a Chicagói Nemzetközi Filmfesztiválon közönségdíjas lett. A film hatalmas szakmai siker a kritikusok körében: a Los Angeles-i Filmkritikusok Szövetsége négy díjjal jutalmazta a filmet (legjobb film, rendező, mellékszereplő és operatőr), és a bostoni, New York-i, torontói, San Franciscói filmkritikusok szerint is a 2016-os év legjobb alkotása.






A Holdfény teljes adatlapja a Mafab (Magyar Filmadatbázis) oldalán http://www.mafab.hu/movies/moonlight-280167.html