Félévi zárás

Félévi zárás 



"Az olvasás olyan mint a szerelem, aki kihagyja, élete legnagyobb élményét hagyja ki, mert szerelem nélkül mit sem ér az élet."

Dragomán György









Mivel nem szoktam heti, havi összefoglalókat készíteni, most az év feléhez érve kis visszatekintő összegzés következik. Főleg a számok alapján, bár sosem az oldalszám motivált olvasásra.
Az idei év első hat hónapjában 116 könyvet sikerült elolvasnom. Ez oldalszámra a moly.hu számítása szerint: 38.432 oldal, ami átlagosan 334 oldal. A blogon eddig ez a 85. bejegyzésem. Ezek jó része könyves ajánló, vagy előzetesek.

Nézzük a leghosszabbakat: Rögtön januárban Benkő László: A Zrínyiek könyve alapozta meg a maga 615 oldalával a lista elsőséget is tartotta sokáig. Éppen ebben a hónapban olvastam Greg Iles: Lángoló kereszt című újdonságát, ami 734 oldalt tett ki. Jelzem: minden oldala érdekes és tartalmas volt. A történet vitt és fontos volt minden, amit leírt. Élmény volt, érdeklődve, kíváncsian várom a folytatását a Csontfa történetét is. Harmadik helyen oldalszámot tekintve Závada Pál Természetes fény története, ami 632 oldal. A tavalyi év egyik legfontosabb könyve, szerintem! A legtöbb oldalak közt van Steve Berry könyve is. A királyi fortély 570 oldalas izgalmaival a negyedik legvaskosabb olvasásom lett.

A legrövidebbek közül egy mese nyert a maga alig 64 oldalas bájosságával. A locsolókannából elefánt tüneményes rajzaival is kiemelkedik. Megállapíthattam, hogy meglepően sok értelmes mese jelenik meg, tehát választék van a fiatalságnak, adjuk őket a kezükbe!
Winston kandúr története is remek volt, de a holokausztról gyerekeknek írni is eléggé zseniális ötletnek tartom. A megtörtént eseményekről szóló, Perlasca életét bemutató könyv címe: A láthatatlan hős. Nagyon ajánlom, nem csak kamaszoknak!


A további rövidkék: novellák és kisregények 168-172-200 oldalon.
Ezekből a holland Tommy Wieringa: Szép, fiatal feleségem kisregényét emelném ki, vagy Nádasdy Ádám: A vastagbőrű mimóza írását. 

Jöjjenek azok a könyvek, amik "nagyonnagyon" tetszettek, megfogtak és megérintettek valamiért az elmúlt félévből. CSAK felsorolás következik, mert jók voltak:
Benkő László: A Zrínyiek, Réti László: A kandahári fogoly, Borbély Szilárd: Nincstelenek, Háy János Hozott lélek, Hartay Csaba Mem boci!, Per Petterson Megtagadom, Camilla Lackberg: Hableány, Olivier Truck: Sámándob, Greg Iles: Lángoló kereszt, Totth Benedek: Holtverseny, Emil Hakl: Szülőkről és gyermekekről, Joe Abercrombie: Half a King Az uralkodó,  Lee Child: 61 óra( mert ez volt az első olvasás), Hiba nélkül,

Marcellus Mihály: A Pannon és folytathatnám. Szerencsére tényleg sok jó történet került a kezembe mind szépirodalom, mind történelmi vagy skandináv krimiket tekintve.
Jók voltak még a teljesség nélkül: A kávé illata, Hírzárlat, A bunkerrajzoló, A képhamisító, Érzékek tánca, Szárnyak nélkül szabadon, Veszett paradicsom, Az élet pénteken kezdődik, Liliom és vér,  a Viharlovasok új része a Porladó szövetség  a Kódjátszma, az összes Lee Child történet vagy a Behódolás.

Nem lenne teljes, ha a csalódásokról nem szólnék, mert az is akadt: nem tudtam mit kezdeni, mást vártam Kristina Ohlsson: Lotus Blues krimijével... nem baj, hiszen olvastam tőle öt másikat már, ami mindegyik élmény volt. Ahogyan az új Nesbo krimi sem igazán nyert nálam. Ott is volt jobb, sokkal jobb és szerencsére sok. Toroczkay András: Búcsú Éhestől  novellái elég összefüggőek, de kisregénynek kevés. Ilyet már olvastam mástól, jobban kibontva. Megállapíthatom három olvasás után, bár szeretem a franciákat, sok klasszikus kedvencem van köztük, Modiano nem kerül közéjük... Nem nekem ír.

Jó volt felfedezni két, nekem új kiadó könyveit: A General Press és a Typotex kiadványok újak az olvasási listámon. Jó volt és megtisztelő ismét úgy olvasni, hogy a könyv még a nyomdában volt. Ez az élmény a  Magánvégtelen kötethez fűződik. Megtisztelő volt részt venni a molyzsűriben, ami a 2014-es év hazai szépirodalmi terméséből mazsolázott. A top 10-es listából 7 nálam is kedvenc. 

A következő néhány hónapban olvasok és írok: Urbánszki László: A lándzsa nemesei, Marcellus Mihály: Az utolsó háború történelmi regényeiről. Krimik területéről: Jussi Adler-Olsen: Határtalanul, Hjort-Rosenfeldt: Sír a hegyekben, Lee Child: Rögös út című remekéről.

Fredrik Backman: A nagymamám üzeni, bocs című kötetéről is hamarosan bővebben írok, ahogyan a már említett holland Tommy Weiringa másik könyve is itt várakozik. Őszre érkezik egy régebbi Jodi Picoult is!

"Egyedül születünk, egyedül élünk, egyedül halunk meg. Csak a barátság és a szerelem keltheti azt a röpke és mulandó illúziót, hogy nem vagyunk egyedül."
Orson Welles


További sok jó, megrázó, megható és felzaklató olvasmányt a következőkre is!

Ezúton is hatalmas köszönet a kiadóknak a támogatásért!


Vidám és tartalmas, napsütéses vakációt mindenkinek!  Olvasni mindig, mindenütt lehet.
   

Hű, de nagy vagy!

Chris Miles: Hű, de nagy vagy!













Ez a könyv akár egy "hiánypótló" történetnek is olvasható. Egy igazi kamaszprobléma a fiúk szemszögéből, sok humorral. A serdülő kor egyik legszebb pillanata, amikor a kis gyerekből, nagy fiú, majd igazán srác és férfi lesz. Amikor izgatottan figyeljük aput a fürdőszobatükör előtt, ahogyan borotválkozik. Lélekben már lessük a mozdulatokat, készülünk arra, hogy hamarosan ránk is sor kerül. Így van ezzel történetünk főhőse Jack Sprigley is. Ő is nagyon készül és várja a teste üzeneteit, a jeleket, de azok késnek... A kétségbeesése a tetőfokon van.

Hiába a nagy várakozás, már minden osztálytárs és jó barátja előbb jár ezen a területen. Aggodalmai átérezhetőek, hiszen lassan tizenöt éves, és még semmi jele nála, semmiféle férfiasodásnak. Az a bizonyos "hormonfröccs" késik nála. Ez bizony sok okot ad neki arra, hogy valóban még gyereknek érezze magát. Sehol egy árva szőrszál, egy picike bajuszka, sem egyéb más jel a testén. Lélekben igen csak ad okot ez a probléma arra, hogy kevesebbnek érezze magát. Egy közös tornaóra során elkerülhetetlen az összehasonlítás, ami bizony csak szomorúságra ad okot Jacknek.

Komoly a helyzet és nagyon is aggasztja Jacket. Úgy érzi, barátai is magára hagyták, kiközösítették.
Bizony bátornak mondható a szerző, hogy erről a témáról írt, és igazi pozitívum a sok humor. A történések adnak is alkalmat és pillanatokat a remek helyzetkomikumokra. A kamaszpanasz, a felnőtté válás nehézségei, családon belül is ad okot a mókára. Jack igyekszik nagynak tűnni, "eljátssza", úgy tesz, mintha nála is elindult volna a serdülés folyamata. Legalább beszél róla! A barátokkal való kapcsolata is rendeződni látszik.

Mindehhez a keretet az adja, hogy Jack már egyszer nagy volt, megnyert egy tévés gyerek realyti show-t. A műsor óta eltelt évek alatt azonban úgy érzi, vele semmi nem történt, nem változott.
Főleg testi szempontból. A néhány altesti poént is bevető szerző komolysággal ír a gyerek lelkében dúló viharról.
A léghajó építő program és tv-stáb újabb felbukkanása sokat segít Jacnek lelkileg. Aztán persze a természet is észbe kap és pótolja a késlekedést. Fontosak a külső jegyek, hiszen ezek a látványos változások, de igazából fejben dől el itt is a férfiasodás kérdése. Úgy kell viselkedni.


Hasznos és vidám kikapcsolódást ad a könyv a vakációzó ifjúságnak. Nem csak fiúknak! Tizenöt év alatt ajánlom olvasásra Jack kalandjait a felnőtté válás útján. Jókat vigyorogtam magam is a szerencsétlenkedő, bénázó ifjú történetén, bár a célközönség nem én vagyok. Ám a sorok közt a lelki oldal is nagy hangsúlyt ad a történéseknek. Chris Miles ausztrál gyerekkönyv-szerző első ifjúsági regénye igazi szókimondó kamasz-humorral fűszerezve járja körbe a tizenéves fiúk serdüléssel kapcsolatos mindennapi problémáit.



Köszönet a kiadónak a könyvért!

Manó Könyvek, Budapest, 2015

256 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634030379

Az élet pénteken kezdődik

Ioana Pârvulescu:  Az élet pénteken kezdődik 










A könyvfesztiválon volt szerencsém találkozni az írónővel és ott lehettem a könyvbemutatóján is. Már ott elmesélte, hogy mennyire kedves neki ez a kötet. Ioana eddig tanítással, esszék fordításával foglalkozott. Ez az első, bemutatkozó regénye. A kötet 2013-ban elnyerte az Európai Unio Irodalmi Díját. 



A remek borító egy mesésen kalandos időutazásra hívja az olvasót.
A történet Bukarestben játszódik 1897. telén. Az év utolsó tizenhárom napjáról szól az események sora, tehát december 19-31-ig lehetünk részesei az eseményeknek. Már a tizenhármas szám is elég babonás, a közelgő millenium még feszültebb hangulatot teremt. A várakozás az új évezredre mindig sok meglepetést tartogathat. A regény hangulata nagyon magával viszi az olvasót, az ódon város titkai, pletykái, lakói, mind megjelennek a lapokon. Sőt, az igazi főszereplő maga a város: lakóival, épületeivel.   

A nagy készülődést két idegen megjelenése zavarja meg. Egy idegen, aki csak úgy oda tévedt volna, úgy jár-kel a városban.
Lábán színes cipők... 
A másik egy titkos párbaj eredményeképpen meglőtt arisztokrata kiléte. Kezdődhet a titkok felderítése és az időutazás. Egy titokzatos kulcs keresés is folyik a regényben, ami kincsekhez vezet. A krimiszerű cselekmény és a korabeli város hangulata mellett  ismert emberek is feltűnnek a történésekben. A titkok térben és időben sűrűsödnek ebbe a tizenhárom napba. Az írónő iróniával átszőtt humora végig élmény olvasás közben.
A regény alakjai is szeretni való figurák: beteg anyjával élő küldöncfiú, a város szegényeit kezelő orvos, a boldogságra vágyó ügyvédfeleség, vagy éppen a magányos rendőr alakja. A városi újság szerkesztőségében is pezseg az élet.

A szerelem is jelen van természetesen, egy ifjú hölgy naplóbejegyzésein át leshetünk be érzéseibe, gondolataiba. Sajnos udvarlója elég széltoló, amolyan aranyifjú. 

Ki a két titokzatos férfi, mit nyit a keresett kulcs és van-e kincs?  Mit tartogat az érkező új évszázad?
A nyomozás-olvasás után minden kiderül!  

 A könyv fülszövegéből: 

Egy öntudatlan ember fekszik Bukarest külterületén. Senki sem ismeri a különös idegent, ezért aztán mindenféle híresztelések terjednek el. Bűnöző? Nemzetközileg körözött szélhámos? Vagy csak egyszerűen őrült? A különböző szereplők egymásba fonódó történeteiből végül nem is a titokzatos alakról tudunk meg többet, hanem a kötet igazi főszereplőjéről: a századforduló Bukarestjéről. A regény ugyanis 1897 utolsó 13 napját beszéli el, és egy, minden szereplőt bemutató, drámai utolsó jelenettel zárul, ahol az óév búcsúztatásaképpen betekintést kapunk a szereplők jövőképébe – a mi jelenünkbe. Így gondolja ezt Dan Creu, alias Dan Kretzu, korunk újságírója is, aki rejtélyes módon csöppent vissza a múltba. Ebbe a kivételes és elragadó korba kalauzolja az olvasót a regény.










Eredeti megjelenés: 2009.
Typotex, 2015

324 oldal · ISBN: 9789632798417 · Fordította: Koszta Gabriella

 

Hírzárlat

Hatala Csenge: Hírzárlat









Egy újabb könyv idén, amiben kellemesen csalódtam.
Bevallom eleinte nem különösebben vonzott ez a kötet. Elsőkönyves szerző (nem ismerem), a téma sem igazán érdekelt. Lerágott csont, gondoltam, mi újat lehet 42 évvel a történtek után még elmondani? Kit érdekel ez ma? Nos, így olvasás után remélem sokan kézbe fogják venni, mert érdemes-érdekes! Az alap igazságon túl, hogy egy csecsemőnek ugye, minden vicc új a könyv nem kevés meglepetést tartogatott nekem is. Nem csodálom, hogy a városban azóta sem felejtették el az a néhány napot. Egészen más világ volt, az erőszak egyáltalán nem volt ennyire az életünk része, mint manapság.

Ami elsőre megfogott az az érezhetően alapos kutatómunka. Van eredménye annak, hogy betekintést kapott a régi levéltári papírokba, beszélhetett egykori túszokkal, hozzátartozókkal.
A feszültséget jól adagolja, végig fenntartja az olvasóban az érdeklődést. Nem akar sem szenteket, sem áldozatokat csinálni az elkövetőkből. Legalábbis jobban nem, mint kell. Remek kordokumentum krimi, nagyszerűen ábrázolja a szocializmus kilátástalan, szürke világát. A fiatalok naívságát, és mennyire másképpen képzelik a nyugati életet. Ott sincsen kolbászból a kerítés, de mégis összehasonlíthatatlanul jobbnak és szebbnek tűnt innen nézve 1973-ban. (Ma is).

A párt-titkár apuci és neje sokat veszekedtek, ami nem olyan ritka. Otthon az volt, amit apu jónak vélt. Csak a politikai elveikben mutattak hasonlóságot. A hatalom és a karrier mindennél előrébb való volt számukra. Még a gyerekeiknél is fontosabb volt a kiváló előmenetel.... meg is lett az eredménye!

András a nagyobb fiú, már iskolában sokat lógott, de ugye a "pártapu" háta mögött könnyedén tehette.
A kisebbik srác, érzékenyebb, olvasottabb volt. Ő jobban megtalálta a helyét ebben a zilált családban.
Magasról nem vett tudomást, nem rágódott ezeken a dolgokon. András sorra otthagyott iskolát, munkahelyeket... szóval voltak jelek, hogy valami nincs rendben a fiú lelkében. Ám sem egy pedagógus, sem egy barát nem figyelmeztette a szülőket. Jó lett volna, ha időben elkapják, de kilátásba helyezett "elvitetlek katonának" szöveg csak rontott a helyzeten. Az is elgondolkodtató, hogy csak ebben látta a kiutat, erre volt terve. Gondolta, állam bácsi ad pénzt, (1 millió dollárt!), és repülőgépet, hogy ő  boldogan éljen nyugaton.
Ahogy azt Móricka elképzeli.

A barátok akik tudtak a készülő tervről, sem szóltak senkinek, hiába próbálták lebeszélni, az sem ment.
Az ötletet egyébként az előző évi, 1972-es müncheni olimpia túszdrámájából merítette András. 
A fogvatartott lányok visszaemlékezései igen érdekesek. Azt persze én sem értettem, hogy a tizenkét lány nem is próbált semmit tenni a két fiú ellen. Pedig játszva elintézhették volna őket. Nem kevésbé érthetetlen a hatóságok teszetoszasága. Senki nem tudja mit is kellene tenni, parancsra vár. A szocialista rendőrség rémesen nem volt a helyzet magaslatán. Pedig a városba érkezett az ügyeletes belügyminiszter és Biszku Béla is, akik kiadták a tűzparancsot. Ezért is a hírzárlat, amíg nem tudjuk mi legyen nem kell róla írni. Utána is csak egy elkendőző, semmiségnek feltüntetett hír volt.


A bűnös meglakolt, a lányok többé-kevésbé szerencsésen megúszták az 5 napos kalandot. Ami utána következett az volt sokkoló: a néhány barát "példás" megbüntetése, vagy a Laci gyerek tizenakársok évre rács mögé, gyilkosok közé való beültetése. Ő a leginkább  áldozata a történéseknek. Mellőle lőtték ki a testvérét, egy életen át viszi ezt a keresztet. Kár, hogy a szülőket nem ültették a vádlottak padjára. Minden onnan indult el. A szülői szeretet, a törődés hiánya adott alapot rossz gondolatoknak. Lőni persze, megtanította apu a fiúkat! Az eredmény ismert. A két fiú portréja jól kibontakozik a sorokból, a jellemük jól megrajzolt.
Valami negatívumot említsek: a borító. Ez most a semmitmondó, elmaszatolt szürkével nem túl jó. Ide vér kellett volna, fegyverek, golyó nyomok. Szabadság-vágy. Dráma, ami lezajlott, amiért hírzárlat volt.

A két testvér története informatív, szomorú és érdekes adalék a Kádár-korhoz. Nem csak az, amikor 90 forintból futotta sörre, bambira meg 2 sarokházra. A sorok közt olvasva sok tanulságot levonhat az olvasó.  1973. január 7-ének éjszakáján Balassagyarmaton két fiú elindult megváltani a világot. Felhívni magukra figyelmet, valamit tenni, hogy innen kijussanak. Nem akartak a rendszer részei lenni. Tervük hibás volt, sajnos nem lehetett jó megoldás. A rendszer bedarálta őket.


4,5/5

A könyvet az Athenaeum Kiadónak köszönöm!


Athenaeum, Budapest, 2015

326 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632934242

Halálos március

Philip Kerr: Halálos március












Április végén a könyvfesztiválra jelent meg idehaza a Berlin Noir nyitó kötete. A sorozat még 1989-ben indult, jelenleg már a tizedik történetnél jár. A skót író Philip Kerr sikersorozata töretlen azóta is.





A könyv elején Berlin népe éppen az olimpiára készülődik. Ügyelve a látszatra, eltávolítják a közterületekről egy antiszemita folyóirat újságos szekrényeit. Főhősünk egy szeretni valóan eredeti humorral megáldott, szókimondó ex-rendőrnyomozó Bernhard Günther. A 38 éves nyomozó szakterülete az eltűnések, ami elsődlegesen zsidók felkutatását jelenti. Berlinben erre akadt nem kevés példa 1936-ban.

A gazdag gyáros és hazafi Hermann Six lányát siratja. Ugyanis egy rablás során leégett a házuk... Bernhard nyomozni kezd és lassanként kiderül: semmi nem az, aminek látszik. A film noir minden jelentős szereplője, kelléke adott ebben a krimiben. A komor hangulatú Berlin, éjszakai mulatók, magányos nyomozó, ármány és titkok. Persze nem hiányozhat egy igazi femme fatale sem, akit a kor ünnepelt színésznője, Ilse Rudel testesít meg. Ő Mr. Six második felesége.
A történetben fontos és jelentős szerepe van egy csodálatos és ritka szép gyémántnyakéknek is.
Amit sem eladni nem könnyű, sem visszaszerezni. Látszólag a gyémánt áll a történések középpontjában, azonban egyre több titokra derít fényt a nyomozónk. Ez persze nem is tetszik mindenkinek.

A német börtönök mélyére is bepillanthatunk ahogyan a bonctermek és a városi csatornák titkaiba is elmerülhetünk. Az eltűntek legtöbbször itt kerülnek elő, vagy Dachauban. Mert a végállomás oda vezet. Az utolsó láncszem, a megoldás ugyanis egy táborlakónál rejlik. Addig azonban sok esemény történik még.

Megelevenedik előttünk az 1936. évi berlini nyári olimpia szereplői, Jesse Owens egyedülálló
diadala is a történet része lett. Tökéletesen hozza a noir hangulatát, megspékelve a fasizálódó Németország mindennapi jeleneteivel. És ez az a pont, ahol szerintem még egy kicsivel többet is elviselt volna a történet.
Az erőteljes és sodó krimi hiteles képet villant fel a nácikról, a berlini lakosságról. Göring és kedves felesége is több alkalommal feltűnik: hatalmas étvágyuk mellett még az oroszlánjuk is valóságos volt. 

Gyors tempójú, szűkszavú és szellemes az egész történet. A végső megoldás is okoz meglepetést. Érdemes lesz figyelni erre a sorozatra, én várom a következő kalandos nyomozásokat.




A skót származású Philip Kerr jogot és filozófiát hallgatott az egyetemen – többnyire németül. Ekkor ásta bele magát a 20. századi Németország történetébe, különösen a náci ideológia érdekelte. 1989-ben jelent meg első detektívregénye, a Halálos március – ebben a kötetben találkozhatunk először Bernie Günther nyomozóval, a Berlin Noir-sorozat főszereplőjével.


Eredeti megjelenés éve: 1989.


4/5



Jaffa, Budapest, 2015

272 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155492570 ·  

Fordította: Illés Róbert

Lángoló kereszt

Greg Iles: Lángoló kereszt 








   











Greg Iles visszatért. A 2011-es súlyos autóbalesetéből felépülve új regénnyel áll olvasói elé. Penn Cage története a negyedik részéhez érkezett!


A történet sodró és szórakoztató, jó része kitalált. Mégis félelmetesen hihetővé válik olvasás közben. Az utószóban a szerző említi, hogy valóban történtek olyan faji gyilkosságok, amikre épül a regény története. Pontosan és kellő információt hordoz a polgárjogi küzdelmek leírása. Ugyanakkor már előkészíti a következő részt, ami a Csontfa címet fogja viselni.

Két fő szálon nyomozhatunk, három gyilkosság után. Valamikor a hatvanas évek elején történt néhány négergyilkosság, amit a mai napig nem sikerült megoldani. Penn Cage Natchez városka polgármestere, egykori ügyész éppen esküvőjére készül, amikor édesapját gyilkossággal vádolják meg. Természetesen senki nem hiszi el, hogy az idős orvos lenne az ápolónője gyilkosa....
De sokkal többről van itt szó. Szépen kerekedik a történet, nagyívű, fordulatokban bővelkedő mindvégig. Amerika néger gyűlölete, odalent délen különösen sok regénynek és filmek adott jó alapot. Penn eltökélt szándéka, hogy megmentse az apját. Mégis úgy tűnik, hogy az apja erre nem tart igényt. Mit leplez, takargat az idős orvos?  Egyébként több helyen elhangzik a nem véletlen utalás: az orvos olyan, mint Atticus Finch.
A szálak egy Ku-Klux-Klan szervezet legbefolyásosabb és leggazdagabb tagjaihoz vezetnek.
Penn-nek követnie kell a negyven évvel ezelőtti véres nyomokat, amik végre a múlt titkairól rántják le a leplet. A Ku-Klux-Klan (röviden: KKK), sok ezer ártatlan embert félemlítettek, korbácsoltak és öltek meg bőrszínük, hitük, meggyőződésük miatt. A cím is erre utal a Lángoló kereszt. A történelmi tények és az írói fantázia nagyszerűen keveredik. A sok fordulat meglep és elgondolkoztat. Nincs üresjárat, mindennek helye van a feszes tempójú történetben.

A Klanból kivált helyi szervezet a Dupla Sasok különös kegyetlenséggel tartja rettegésben a város polgárait. Két eltűnt polgárjogi aktivista fiú halála is rajtuk kérhető számon. Mivel nincsenek holttestek, bizonyíték sincs a két ember halálára. Mississippi, Ku-Klux-Klan, ’60-as évek és napjaink történései, fekete-fehér harc, több szálon futó történet, sodró lendületű krimi. A szerelem is feltűnik sőt, gyakorlatilag azért történik minden, mert régen egy fehér lány beleszeretett egy néger fiúba. A lelkiismeretünk és az apa-képünkről is mesélnek a sorok. Penn  egészen más oldaláról ismerheti meg az apját a nyomozás során,sőt még egy féltestvér is előkerül. Aki hallgat és nem tesz semmit, az is bűnös? Mindenki látja, mi történik a városkában, de a saját és családja védelmében nem mernek tenni semmit a zsarnokok ellen.

Brody Royal gazdag, nagyon gazdag. Mégis érzelmi élete sivár, erkölcsi gátlások nélkül gázol át mindenkin. Felkapaszkodott pénzember. A rendőrségi korrupció is jelentős a történetben. A valóság ábrázolása és a felmerülő lelkiismereti kérdések egész sora adja a regény folyamát. Dél sötét titkai, mocsárvidék, brutális kegyetlenkedések az afroamerikaiakkal. Érdekes és izgalmas időutazás Natchez városka mélyére. Remek karakterek adják a történet alakjait. Penn barátnője az agilis újságírónő, és a város újságírója Henry szövetségéből kerekedik ki a végső leleplezés. Persze fontos szerepet kap két különös fegyver is. Ugyanis a négerellenesség fő célja valami egészen más volt. Politika és gyűlölet-bűncselekmények sora az egész történet. Sok bálványt ledönt Iles a történet során. Aki egyben szeretné átlátni a történetet a folytatás miatt különösen kell ez a rész. Az első három még
akár önálló résznek is olvasható, de ez nagyon átfogó és összefüggő történet. Elgondolkodtató, mély tartalom van a lapokon. A történet tehát Csontfa címmel jövőre folytatódik. Aki ezt elolvasta tudni is fogja, miért.


Greg Iles: (1960)

A New York Times bestsellerszerzője. Regényei több, mint harminc országban jelennek meg. Jelenleg is a mississippibeli Natchezben él családjával: Hazánkban a General Press Kiadónál jelennek meg kötetei:
Hongkongi aktok,  Fekete kereszt, A gonosz közel van, Az ördög hajója.

General Press, Budapest, 2015

736 oldal · ISBN: 9789636436797

Augusztusi vasárnapok

Patrick Modiano: Augusztusi vasárnapok  









A három, általam olvasott Modiano-regény közül ez tetszett a legjobban. Nem gondoltam, hogy A Kis Bizsu és az Éjfű hangulatát  lehet fokozni. A Nobel-díjas francia író története sűrű és titkokkal teli, krimiszerű kisregény. A szálak a Dél Keresztje nevű gyémánt körül bonyolódnak, de persze semmi nem az, aminek látszik. Egy titokzatos nő, egy különleges gyémánt, egy majdnem-szerelem, és egy váratlanul felbukkanó amerikai házaspár a történések szereplői.

Jó lett volna jobban a titkok végére járni, mert a nagyon rövid, tömény szöveg erre az olvasónak esélyt sem hagy, habár ami kiderül az sem kevés. A sejtelmes, továbbgondolásra alkalmas események mozgatják az olvasó képzeletét. Először azt hittem, nem jókor talált rám ez a regény, majd kezdett összeállni az események sora. Változott a regény szerkezete is. Nem a végén jön a csattanó, már a közepén elámulhatunk. Először megtudjuk a történet végét, majd a kezdeteket, remekül adagolt feszültségekkel: a kétségbeesést, a reménytelenséget ábrázolja Modoano, amig a múltban emlékeink után kutatunk. A megszokott helyszín, Párizs helyett most a francia Riviéra gyöngyszemén, Nizzában játszódik a regény.

A rejtélyes gyémánt, a Dél Keresztje, ami ott csillog Sylvia karcsú nyakában, sok feldolgozást megért már. A szerelem és a ragaszkodó szeretet furcsa keveréke ott van a történetben, hiszen maga Modiano is elhanyagolt és mellőzött kisfiú volt. Rejtélyek, titokzatos szerelem van a lapokon, amit jobb egyben olvasni, nem kizökkenni a történésekből.

Megint egy múltba révedős, emlékeket kereső, elmúlt, régi szerelemet megidézős könyv, remek helyzetekkel, pillanatokkal. Aki olvasott már Modiano köteteiből, annak ismerős lesz a stílus, a nyomozás, a balladai homály és sötét titkok, amely ebben a kötetben is bőségesen találhatók.

4/5







Tarandus, 2014

184 oldal · ISBN: 9786155261824 · Fordította: V. Pánczél Éva

Porladó szövetség

Benkő László: Porladó szövetség
(Viharlovasok 4)








Benkő László és a  Lazi Kiadó remek történelmi sorozata a Viharlovasok negyedik részéhez érkezett. A 2012-ben indult sorozat a magyar őstörténet és a honfoglalás, illetve a kalandozások korába repíti vissza az olvasót. A kalandozások kora, melynek első szakasza még az őstörténeti időkbe nyúlik vissza, második periódusa pedig a pozsonyi csata (907) utáni több mint hat évtizedet öleli fel, egészen 970-ig.

A negyedik rész ebben a kalandozásokkal teli időszakban játszódik, története Kr. u. 942 nyarán veszi kezdetét a Balatin déli partjainál, benn a láp mélyén. Hajna, a gazdag Borsa lánya szülni készül Nyesta anyónál. A "megesett lány" nem akarja az egészséges és erős kisfiút megtartani, sőt... , de szerencsére az anyó résen van. A kisfiúnak igen fontos szerep jut a regény történetében. A két szálon futó történések egyik vonala az ő életéről mesél. Az olvasó sokáig azt sem sejti, ki lehet az apa, csak az a bizonyos, hogy fontos szereplővé válik. Az ő kicsi élete körül forognak az események.

A történet másik fő szála a kalandozások, és a belviszállyal terhelt magyarság sorsáról mesél. Az élet folyamatos változásai elkerülhetetlenek. Árpád fejedelem halála után a hatalom birtoklása a belső politikai erőket alaposan megmozgatják. A törzsek életét a folyamatos torzsalkodások formálják, ami gazdaságilag is gyengíti  és veszélyezteti a rendet. Érdekes módon a nyugati végeken élő magyarság már akkor is gazdagabb volt, több lehetőséggel bírt, mint a Tisza vidékén élők. Ahogy ez a mai napig így maradt országunkban.

Zolta fejedelem halála indítja be az események sorát. Ezek jelei már előtte is érezhetőek voltak, forrongott a mélyben valami. A szintén Árpád-házi Fajsz vezér fondorlattal és több alattomos tettel próbálja magának megszerezni a hatalmat. Színre lép a fiatal és meglepően okos, bölcs döntéseiről ismertté váló Taksony.
Amíg Taksony Berengár király segítségére siet jó zsákmány reményében, addig az ő családját is megtámadják. A testvérharc elkerülhetetlen, magyar magyar ellenségévé válik. Szállásokat támadnak le, gyújtanak fel, ölik le az ott lakó ártatlanokat. Vérgőzös testvérharc veszi kezdetét, mindezt a hatalomért...
Recseg-ropog, porlad a törzsszövetség ideje.

Eközben a magyarok főbírája, Bulcsú főhorka okos diplomáciával Bizánc felé fordul, oda hízelkedik. Ő már megkeresztelkedve saját politikáját igyekszik érvényesíteni. Lelle gondolatai igazán elgondolkodtatóak amikor erről beszélgetnek. Az előző rész főhőse Lelle, az aranyasszony visszatér. Végig jelentős szerephez jut, bölcs megérzéseivel, észérveivel segíti a döntéseket. Ugyanakkor a kisfiú életében is fontos szerepet játszik.

A figyelmes olvasó sok áthallással találkozhat a regény történetét olvasva. Mai politikai helyzetünk és a pártok egymás elleni lejáratókampányai köszönnek vissza a sorokból. Nem az összefogás volt akkoriban sem az első, ami a magyarságnak eszébe jutott...

A fordulatokban bővelkedő, izgalmas történet ezúttal is rabul ejti az olvasóit. Képet kapunk olvasás közben a démonok, szellemek világáról. A régi hiedelmekről, szokásokról. Érdekes volt olvasni a kalimról, vagy Szecsőd temetésének leírásáról. Az akkor éltek gondolatai, hite jelentősen segíti a történéseket.

A külhoni csatákban elhalt harcosok búcsúztatása is meglepő. A látók és gyógyítók munkájába is beleshetünk. Nyeste anyó és Hajna is jelentős szerepelők. Hajna démoni gondolatai, tettei az egyik legerősebb érzelmeket váltja ki az olvasóban. Remekül ábrázolt jelleme és végső sorsa döbbenetesen jó negatív karakterré emeli. Harcosok közül Ormos és fia, Csöged emelkedik ki. Nem véletlenül... a végső befejezés bizony könnyeket csal az olvasó szemébe.
Ugyanakkor a harcok, véres ütközetek, ármánykodás is jelentős. A harcosok felszerelései, fegyvereiről olvasottak igen érdekesek, ahogyan a szirti sas, mint vadászeszköz megjelenése is.
Tartalmas történelem órát kapunk ezúttal is.

A történet főhőseinek élete szorosan összefügg a magyarság történelmével. Az igényes történelmi regényeket szerető olvasóknak ez a sorozat kihagyhatatlan. Lebilincselően izgalmas, lendületes, fordulatokkal teli, színes tabló ez a rész is. Méltó folytatása az első három résznek. Buga-Örs pedig bizonyára visszatér és fontos szerephez jut a lezáró részben. A regény igazi főhőse számomra a kisfiú volt. Bár sorsa nehéz és sokszor kegyetlenül alakult kicsi élete során, mégis volt ereje kitartani. Mindig akadt egy jó szándékú, segítője.

 Ez pedig a regény végső kicsengése számomra.
Taksony a tüzet figyelte. A lángokba bámulva mindig letisztulnak az emberi gondolatok. Összefogással, együtt mindig többre mennénk. Ma is.

A regény végén található alapos kiegészítő magyarázatokat, jegyzeteket is érdemes elolvasni. A VIHARLOVASOK sorozat egy év múlva zárul az ötödik résszel!
Az eddig megjelent kötetek:  A  táltos fia - 2012.
                                            A vér törvénye - 2013.
                                            Aranyasszony - 2014.

5/5

Benkő László:  a Történelmiregény-írók Társaságának alapítója, alelnöke.
A regényírás kora ifjúságától foglalkoztatta, majd hosszú előkészítés után 2004-től publikál. A magyar középkorról (honfoglalás, tatátjárás és kalandozások kora) mellett két legújabb kori történelemmel foglalkozó kötete is megjelent. Írói álnéven 20 romantikus regényt is jegyez. Történelmi regényeiben nem titkolt célja a múlt legreálisabb bemutatása, ábrázolása. Az események komplex bemutatása és az olvasó szórakoztatása.










Köszönet a kiadónak!





Lazi, Szeged, 2015

440 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632672595

Érzékek tánca

Emma Donoghue: Érzékek tánca 




















A szoba, A cafka, vagy a Hétpecsétes titok című bestsellerek írónőjének legújabb regénye egy történelmi krimi is lehetne, erősen erotikus szállal fűszerezve. Nagyszerű könyv! Talán a legjobb, legeredetibb, amit olvashattam tőle.

Helyszín: Amerika, 1870-es évek, San Francisco.
 A legeurópaibbnak tartott amerikai városként ismert San Francisco az amerikai függetlenséggel egy időben született 1776-ban, de nagyvárossá csak az 1848-as aranyláz idején vált. Az arany utáni hajsza azonban sokat ártott jó hírének, a kalandorokkal, kocsmákkal, örömtanyákkal és banditákkal teli településre gyorsan és joggal ragasztották rá a bűnös város nevet. Történetünk alig harminc évvel később veszi kezdetét.

Nem aprózza el Emma Donoghue, rögtön belecsap a közepében és máris egy erős nyitást ad az eseményeknek. Egy gyilkossági eset szemtanúi lehetünk: az 1870-es évekbeli San Franciscóban az ablakon át lelőnek egy fiatal nőt, s a gyilkos elmenekült. Az áldozat Jenny, a szépséges és szabadelvű, francia bevándorló lány. Jenny igazi jelensége a regénynek. Szívesen járt férfiruhában, ezt büntették még akkoriban, így a börtönt is megjárta. Éttermeknek gyűjtött békákat, amiről részletes leírásokat olvashatunk. Hatalmas szabadságvágy volt benne. Vajon ki és miért ölte meg a szókimondó Jennyt?

Fontos tudnunk, hogy ez a gyilkosság valóban megtörtént. Korabeli újságok, hajók utaslistái és egyéb régi dokumentumok alapján írta meg ezt a történetet Emma. A fejlődő, változó város életét remekül ábrázolja az írónő. Épül, alakul az új világ, azonban a régi megrögzött szabályok erősen élnek az emberekben. Az új életforma és a régi erkölcsi normák ütközése elkerülhetetlen. A prostitúció alsó és törvényes korhatára: 10 év volt...
Festett nők, kurtizánok és táncosnők világába  járhatunk. A bűn és a fertő mélyére pillanthatunk. A bevándorlók és a nők kiszolgáltatott helyzetébe látunk bele. Mindemellett  egész San Francisco a hőségtől szenved, ráadásul himlőjárvány tizedeli a lakosságot. A történet szövege nem csak a hőségtől forró...

San Fransisco volt az aranyvidék kapuja, hajók százai szállították ide az aranyra éhes bevándorlókat, akik innen indultak az aranymezőkre, sokan le is telepedtek itt. A kocsmák és örömtanyákra volt igény, ezen kívül spekulánsok hada árasztotta el Friscót, amelynek hatására az ingatlanárak az égbe szöktek. A bűnös városban mindennaposak voltak a rablások, lövöldözések, banditák garázdálkodtak. Nyers és szókimondóan mocskos világ ez. Kissé nyomasztó is volt olvasni, főleg a gyermekotthon leírását. Nem tartották a gyerekeket sokra. A körülmények, ahol és ahogy éltek kiábrándító. Ezzel elérkeztem a másik szálhoz, Blanche történetéhez.

A regény másik főhősnője a gyönyörű Blanche. Az ő életén is nyomot hagyott a jobb életre való vágy. Blanche éppen elhagyta a léhűtő és élősködő férjét. Alapos munkája során már házat is vásárolt. Kimondottan élvezte a munkáját, egy kicsit sem szégyenkezett miatta. Két régi barátját, Arthurt és Ernestet, is ő tartotta el. A két egykor híres és sikeres akrobata, itt Amerikában inkább örök vesztes szerencsejátékos volt.
Az összetett cselekményből kiderül, a célpont nem is Jenny volt... Ez sokkolja Blanche-ot és az olvasót is.
Természetesen Blanche igyekszik a gyilkos nyomára bukkanni. Eközben Jenny titkokkal teli múltját is megismeri. A két nő megismerkedése egy véletlen velocipéd balesetnek köszönhető. A bemutatott életek, a múlt eseményei és a jelen képei váltakoznak, csak lassan, apránként derülnek ki a részletek. Azt már az elején megtudjuk mi történt, de azt nem, hogy miért és hogyan. A napi szintű nyomor és a túlélés a tét. A szereplők kurvák és tisztesnek látszó úriemberek, bohém szerencsejátékosok, alvilági figurák. Remekül adja és hozza a kor hangulatát.

Aki olvasott már az írónőtől ezúttal sem fog csalódni. Aki még nem itt a remek alkalom az ismerkedésre.
A két női sors elgondolkodtató. Az ábrázolt életek filmre kívánkoznak. Nagyszerű korrajz is egyben.



Emma Donoghue 1969-ben született Dublinban. Kitüntetéssel végzett angol-francia szakon, majd Angliába költözött, s 1997-ben Cambridge-ben doktorált. 1998 óta Kanadában él élettársával, fiával és lányával. Több irodalmi szempontból nagy visszhangot kiváltó regényt, illetve novelláskötetet írt, valamint színpadi és rádiójátékok szerzője. Műveit számtalan rangos díjjal tüntették ki, a nemzetközi elismerést azonban a több mint harminc nyelvre lefordított és Booker-díjra jelölt A szoba című regénye hozta meg számára.

Sámándob

Olivier Truc: Sámándob








Az utóbbi évek egyik legkülönösebb, talán egyik legeredetibb skandináv krimije a Sámándob. Már rögtön az írója meglepetés. Egy francia újságíró: Olivier Truc, aki 1994 óta él és dolgozik Stockholmban. Truc dokumentumfilmeket is forgat, így ismerkedett meg a rénpásztorok különösen érdekes világával. Ezzel a regényével 2013-ban két rangos díjat is elnyert.

Lappföldön nem csak a Mikulás, Joullupikki lakik. A rénpásztorok és rénrendőrök színes és számunkra furcsa világa ez, ahová elvezet ez a történet. Ott, ahol északon, nyáron több, mint 70 napig nem megy le a nap, télen pedig közel 50 napig nem jön fel. 

Itt a számik különös világában folyik a nyomozás. A „lapp” nevet a nép tagjai megalázónak érzik, a történet során erősen végig ott van a múlt. Hagyományok, népszokások, amik évszázadok óta nem változtak. Kis előjátéknak olvashatunk egy 1693-ban játszódó epizódot Közép-Lappföldről. A történet végére kikerekedik, miért is volt az előzmény, mit takart, milyen súlyos titkok rejlenek a regényben. Minden adott egy jó krimihez: különösen exotikus helyszín, szereplők, régi szokások és titkok.

Napjainkban, betörés során eltűnik egy különösen ritka sámándob a múzeumból. A szokatlan eseményt újabb is követi, egy rénpásztort találnak holtan, aki gyilkosság áldozata lett. A két főhősünk a rénrendőrség oszlopos tagja, Klemet, aki ötvenes éveiben jár, míg segítő társa az igen okos Nina, újonc. A rend fenntartása a pásztorok és a csordák keveredésének megakadályozásán túl, most egy komoly ügyben kell bizonyítsanak.

Fokozza az események hátterét egy öntelt, kissé beképzelt kolléga, aki bizony "rasszista", folyamatosan Klemet áll a gúnyolódásai középpontjában. Klemet ugyanis számi származású. A frissen hazakerült ritka kincs, a dob alaposan felborzolja a lakosság egy bizonyos rétegét. Ráadásul ENSZ konferenciára is készülődnek a városban.
Több szálon fut a történet. Elmerülhetünk a furcsa és különös rénpásztorok életét bemutató részekbe, valamint a különböző ott élő népek viszonyába. A háttérben önös érdekek mellett, ami a vezető pozíció és a nyereségvágyban nyilvánul meg, a táj és a szokások érdekes egyvelegét kapjuk. Nagyon tetszett és elvarázsolt a történet ezen vonala. A régi szabályok, a réntartás és a mai modern világ keveredése sok érdekes helyzetet adott. A népi hiedelmek, a jojkák és egy régi, titokzatos expedició nyomaira bukkanunk. A szereplők lelkivilága, a hagyományok fontos szerephez jutnak a történésekben. Különleges énekformájuk a jojka, mely átlépve téren és időn kapcsolatot képes teremteni mindenfajta természeti lénnyel. A jojka strófa és szöveg nélküli ének, mely kommunikációs eszköz, ima és varázsének is egyben, nagyon fontos szerepet játszik a történetben. Megismerkedhetünk a számik gondolkodásával, a kiszolgáltatott helyzetükkel, a pásztorélet nehézségeivel.

 

A betörés és a gyilkosság közti összefüggés egyértelmű, de  miért vágták le az áldozat fülét, és miért metszettek bele olyan jelet, amilyet a rénszarvasokéba szokás? Miféle titkokat tud a történetben feltűnő francia geológus? Mit talált a régi, 1939-es kutatócsoport?  Miféle sötét titkok lapulnak kint a hegyek közt, mit is ábrázolnak, miről mesélnek a jelek a dobon?  A végig feszült és izgalmas történések hangulatát a hideg és az északi fény csodája csak fokozza. Nagyszerű karakterekkel megírt krimi ez. Nekem a geológiai intézet igazgatónője, Eva Nilsdotter volt igazán eredeti szereplő. Pici, de jelentős szerepe jó hangulaltot ad a történetnek, humort csempész a sorok közé. A történet legkülönösebb figurája Aslak. Mély érzésű, egyszerű alakja megkapóan szívszorítóvá válik a krimi során. Felesége iránti tiszta szerelme megható, történetük drámai.

A francia geológus undorító titkai, valamint a nagy bányatársaságok kizsákmányoló magatartása már nem annyira volt újdonság, sajnos elgondolkodtatóan szomorú helyzetről mesél. Egy nép élőhelyének kizsákmányolása, az életkörülményeik "eltüntetése" veszélyezteti magát a népet is. A régi és a mai, modern világunk ütközéseire is felhívja a figyelmet. A családi hagyományok szállnak apáról fiúra, évszázados szokásoknak nem állhat útjába a határ és a rénhívatal előírásai. A rének mennek a maguk útján, élelmet keresve, a csordát pedig kísérik a pásztorok. Ez az életük. Persze a modern motoros szánok, a GPS nagy segítség lehet. Hagyományos szállásterületük nagyjából akkora, mint a mai Svédország, de szétszórtan élnek, és nincsenek többen százezernél.A számik a mai Finnország, Norvégia, Svédország és Oroszország területein élnek.

Fordulatos és elgondolkodtatóan izgalmas történetről mesél a Sámándob. Több, mint krimi.

Jó szórakozást!

5/5.













Animus, Budapest, 2015

464 oldal · ISBN: 9789633242841 · Fordította: Bognár Róbert

A vastagbőrű mimóza

Nádasdy Ádám: A vastagbőrű mimóza
Írások melegekről, melegségről

                         





"Nem az a titok, amit nem tud senki. A titok az, amit mindenki tud, de mindenki tudja róla, hogy titok."









A verseiről, remek nyelvi dolgozatairól és nem utolsó sorban nagyszerű drámafordításairól is ismert szerző, korábban az ÉS-ben megjelent tárcáit válogatta össze ebbe a kötetbe. Igazán kerek és nagyszerű válogatás lett.

Ha csak arra gondol a kedves olvasó, hogy a népszerű és tartalmas irodalmi lap felvállalta már ezek közlését, sőt, érdeklődés volt irántuk, olvasás után azt tudom mondani: mindenkinek javasolnám ezt a kis kötetet. Ugyanis még mindig rengeteg az előítélet, nincs tolerancia. Ez is a kényesebb témákhoz tartozik, sok esetben még beszélni sem tudunk róla, indulatok nélkül. Pedig valami olyan ez, mint a magyar foci... mindenkinek van véleménye, érteni véli. Olvasás után talán picit beleláthat a melegség nehézségeibe is. Garantáltan nem fertőző!

Ezekben az írásokban a melegség hétköznapi létéről, eseményeiről mesél. Napi kis drámák, pillanatok, amik MINDENKI életében ott vannak. Szeretünk, csalunk és megcsalnak. Ezek a fájdalmas szakítások, ritkábban örömteli pillanatokat a heterók is ugyanúgy megélik. Senki nem kéri, nem akar meleg lenni. Az élet nagy titka, mitől és miért alakul ez így. Ma már tudjuk: nem betegség, nem hajlam. Erről órákat lehetne vitázni, miért alakul ez így. "Kikezelni" sem lehet. Ami igen sok esetben elkerüli a szájtépők figyelmét: mindenkivel, minden családban, bármikor előfordulhat! Itt a bizalom kérdése merül fel rögtön: kihez forduljon, kinek merje elmondani először
a problémáit az a fiatal? Kitől kaphat valamiféle tanácsot, útmutatást? Ugyanakkor: joguk van boldognak lenni.Férfiszerelem? Igen, van ilyen. Az érzés nemtől függetlenül alakul ki, a vonzódás a másik iránt, aki akár egy másik férfi is lehet... vagy nő. Érdekes észrevétel, hogy általában a férfiakkal azonosítják a homoszexualitást, pedig ugye a női nem sem kivétel.
Nádasdy természetesen a férfi oldaláról abból a szemszögből ír, tapasztalatai tanulságosak.

Már a kötet címe is kifejező.
A rejtőzködés és a hazugságba való kényszerítés szinte adott. A szépítés nélkül megírt meleg élet nehézségei sajnos adottak. A társadalom legtöbbször elítéli, kiveti a "másokat", nem tud mit kezdeni velük. Talán picike megértés, elfogadás kellene csak. Sajnos a melegfelvonulások szerintem csak rontanak a helyzeten. Főleg, ahová jutott ez a rendezvény. Oké, oké, azt tesz ajtók mögött mindenki, és azzal, ami jó neki. Csak ne vonuljanak, ne sokkoljanak. Félek, kezdünk a ló másik oldalára jutni ebben a kérdésben. Pedig Európa számtalan fővárosában rendben zajlanak ezek a menetek. Idehaza ettől egyre messzebb kerülünk.

A válogatásokban  az egyik legérdekesebbek számomra a meleg szereplőket is felvonultató, ilyen témájú filmekről írt vélemények voltak. Roppant érdekes volt a "Gondolatok Shakespeare szerelmi életéről" írás is, ahogyan a többi közismerten meleg hírességről írtak is tartalmaztak új információkat. Nem véletlen emeltem ki éppen Shakespeare nevét. Népszerűsége a mai napig vitathatatlan. De Rimbaud, Ginsberg verseinek értékéből sem von le semmit, hogy kivel bújt ágyba. Azt gondolom a szerelem magánügy.

Nagyon gondolatébresztőek az úti beszámolók is. A nyolcvanas évek kelet-Berlinje és a nyugati
világ összevetése, vagy ez angliai meleg esküvő tapasztalatai. Ezektől még mindig nagyon messze vagyunk, sajnos. Ott már akkor volt információs kiadvány filmekről, direkt meleg mozi és könyvesbolt is. Az emberi hozzáállásról már nem is szólva. A segítő elfogadás idehaza egyszerűen még csak nyomokban, ha felfedezhető. Egyébként is, kinek mi köze ahhoz, hogy ki, hogy viszi át a fogában tartva a szerelmét a túlsó partra…? Tetszett a stílusa, elegánsan ír, cseppet sem válik vulgárissá. Kendőzetlenül szókimondó, modern és hagyományosan emberi.

Ezek a finoman árnyalt írások szellemesen mesélnek a meleg élet nehézségeiről. Humorral sok mindenen átsegíthetjük egymást. Őszintén ír a felmerülő akadályokról, problémákról. Elegáns, cseppet sem pikáns. Nem akar meggyőzni arról, hogy  melegnek lenni „baj” és arról sem, hogy melegnek lenni „jó”. Melegnek lenni elsősorban nehéz. Ahogy sok fiatal, nyunyóka - trendi kisfiút elnézem, utánpótlás bőségesen van. Gondoljuk meg, akár a te, vagy az én fiam is köztük lehet. Ki tudja? Azt Nádasdy is elismeri és megjeleníti, hogy a homók, épp olyan sokszínűek és különbözőek, mint a heterók. Jéé! Akkor, most ez hogy is van? Jelen vannak és jelen is voltak mindig.
Kell beszélni róluk, de nem mindegy hogyan és mit. A Melegnek lenni elsősorban titok c. írást olvastatnám el a sok homofóbbal, vagy látens homoszexuálissal, abban minden benne van. Ja, hogy ők sajnos le sem veszik a polcról ezt a könyvet…
Érdekes élmény volt olvasni ezeket a tárcákat. Örömmel kérdeznék, beszélgetnék még a szerzővel.

A kötet fülszövegében írja Esterházy Péter:
„Nádasdy nagy szerelmi író. A tárgyban fájdalmasan sokat tud és fájdalmasan sokat nem tud. E kettő föltételezi egymást. " Olyan nincs, hogy döngicsélés van meg zümmögés, és az nem jelent semmit.”

                                              Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság









Magvető, Budapest, 2015

168 oldal · ISBN: 9789631432510
A könyv borítóján: Mednyánszky László: "Támaszkodó" című festménye látható.

Miért távolodnak a dolgok?

Kollár-Klemencz László: Miért távolodnak a dolgok?
(új természetírások)


           


                                                 










Kollár-Klemencz László a Kistehén zenekar énekese, dalszerző szövegírója. Rendező és filmes. Amikor elsőnek megláttam a novelláskötet borítóját rögtön egy 2008-as Kistehén lemez címe jutott eszembe: Ember a fán. A borítón a szerző egy farakáson ücsörög, ölében egy fahasábbal, meztelen-ül.




Elég kifejező és merész, mondhatnám nyílt kitárulkozás. Egy érett és tapasztalt férfi lelkéről, gondolatairól olvashatunk ezekben a emlékmorzsákból összeálló történetekben. A vele történt élethelyzetek, pillanatok, a világ és Toszka eseteiről mesélnek ezek a novellák. Egészen nyilvánvaló
a szerző és a főhős Toszka azonossága. A nekünk elmesélt kis történetek megfogják az olvasót.
Olyan egyszerűnek tűnik, mégis meglepően bájosan szomorúak, ironikusan humorral szemléli a világot az alkotójuk. Mint maga az élet is, nem mindig habos sütemény. A fájdalmakból, csalódásokból születnek mély és igazi gyöngyszemek. Dalban és novellában akár.

Vissza a természethez, elvonulni a világ zajától. Csendes és békés magányban élni az állataival. Azokban nem csalódik az ember... A két kecske - Ági és Kornélia - történetei nagyon bájosak, humorosak, tetszettek. Még a jó kecskesajt készítés titkát is megtudhatjuk. Matyi, a kutya elvesztése nagyon szívhez szóló, tragikus.

Az átható, halott kutya szaga nem csak a kocsiban marad ott napokig. Minden írásban ott a természet, az állatok szeretete. Az emberi kapcsolatok elszürkülése ellen jól védenek, ha állatokkal vesszük körül magunkat. Azok hálásak a rájuk fordított figyelemért, szeretetteli törődésért. Tekintetük beszédes. A túlélés és az alkalmazkodás kölcsönös lehet. Egy biztos pont, ahová vissza lehet térni. Ami erőt ad a továbblépéshez.


Persze emberek is szerepelnek az írásokban, a lopott kőangyal mellett. Sári és a régi otthon, a családi tűzhely melege utáni vágy, sugárzik ki ezekből a történésekből. A megértés és a megbékélés. Az elmúlással. Ami része az életnek, és itt is több szereplőt elveszítünk így vagy úgy. Érzőn, de belenyugvással fogadni a sors döntéseit. Amin nem tudunk változtatni, azzal inkább béküljünk meg. Csak a boldog együttlétre törekedni. Maradjanak emlékezetes pillanatok, amit felidézhetünk.Talán nem is kellene ezt az életünk kérdését túl bonyolítani. Élni, érezni. A sorsunkból a lehető legjobbat kihozni. 

Talán a két legkedvesebb írás A vízhordólány, és a Reszelni-reszelni volt. Toszka békés életszemlélete, csendes belenyugvása olvasható ki a történetekből. A sorsát elfogadó, belenyugvó, azzal megbékélő férfisors ez. Sodródik és reméli a legjobbat. Bámul ki az ablakon és bizakodással várja a jövőt. Nézi az esőt.

Fura figurák sora színesíti még a novellákat. Akik az életünkben is felbukkannak, majd váratlanul eltűnnek, mint Jani. A természetben is szükségünk van társaságra, jó barátokra. Az együttlét örömére.
Zenére és nőkre. Életre. A "Szerelmes vagyok minden nőbe" című dal is hangulatot ad a novellákhoz.
Kedves Panna! Ugye, eljössz velem egy Kistehén koncertre?

Grecsó Krisztián írja a kötet fülszövegében: "Talán ilyen szelíd és töprengő ember lett volna Szindbád, ha érett férfikorba ér."

Miért változik minden, múlik el a boldogság? Miért távolodnak a dolgok? Erre keresi és próbál válaszokat adni a könyv. Szindbád most talán hazaért.

Kollár-Klemencz László
Tájrendezőként, majd lovastanárként diplomázott. Szövegíró-énekes, rendező, filmes. Az egykori Andersen zenekar tagja, a Kistehén frontembere, a Budapest Bár állandó tagja. Miért távolodnak a dolgok? című kötete a Magvetőnél jelent meg.




4/5


Magvető, Budapest, 2015

192 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631432596

A Pannon

Marcellus Mihály: A Pannon 
Marcus Aurelius Pannóniában




                                                                               












Marcellus Mihály Pannonia Romanum sorozatának soron következő darabja az  Északi vihar című regény eseményeit követően játszódik Pannonia Superior provincia területén.
Főhősei ezúttal is a történelem valós, nagy alakjai és az írói fantázia alkotta alakok.


Marcus Valerius Maximianus azaz a Pannon a regény központi figurája. Ő már Pannóniában
született nemes, aki a parthus háború veteránja, és barátja hívására kénytelen újra fegyvert fogni
a limest áttörő germánok ellen. Az ellenséget a narista törzs királya, Valao vezeti. Két karizmatikus férfi, bátor harcos portréja rajzolódik elénk olvasás közben. A regény dramaturgiája, az események sodra viszi az olvasót. Szépen ívelt, okos mondatok és érzések vannak a sorokban.

Hiteles képek, harcok és fondorlatos támadások részesei lehetünk.  A hadseregbe nemrég visszatért Marcus Valerius Maximianus ellenségtől körülvéve bujdokol, maroknyi megmaradt csapatával, miközben a naristák királya, Valao, személyesen rá vadászik. A két hős végig egymással viaskodik, többször sikertelenül, míg a végső összecsapásra nem kerül a sor. Itt tesznek tanúbizonyságot nem csak nagyszerű vívótudományukról, de emberségükről is. Addig azonban sok esemény történik!

Cseppet sem lenézően ír a szerző az ellenfélről a germán seregről. Ők bizony nagyon méltó ellenfeleknek bizonyultak a római csapatoknak. Összetartó és bátor támadásaikat hitük is segítette. Érdekes volt olvasni a jós boszorkányról, akitől tanácsot, megerősítést kért Valao. A vallásosság és
a hit kérdése kiemelten fontos mind a két részről.

Marcus Aurelius császár is valós szereplő, ám ő ebben a történetben kevesebb szerephez jutott ezúttal.
Amikor a Pannont egy mondvacsinált perbe fogják és megvádolják, talán a regény egyik csúcspontja. A bölcs császár egy pillanatig sem kételkedik  a Pannonban, kíváncsian hagyja az ocsmányul embertelen színjátékot. A végkifejlet nem lehet kérdéses. Ezek a kisszerűen pitiáner, politikai játszmák erősen emlékeztetnek napjainkra engem. A császár bölcs döntést hoz.

Fontos szerep jut Valao király leányának is. A történet a két ellenfélről szól. A rajtaütések, portyák
és cselvetések kegyetlenek. A véres harcokban nincs hiány, sőt ármány és árulás is akad bőséggel.
A kor emberei épp olyan gyarlóak voltak, mint napjainkban. A hatalom megszerzéséért minden eszközt megragadtak, árulásra is kaphatóak voltak, jó pénzért. Amikor a Pannon az árulás árán szerzett előnyt is visszautasítja emberi nagyságáról tesz tanúbizonyságot. Nem csak harcosnak volt kiváló, emberileg is helyt állt.

Az eseményeket jól színesíti a volt fogoly, Lucius Modinius Vetrus visszaemlékező sorai. Az ókor legnagyobb birodalma a Római Birodalom volt. Határai egészen hazánk délnyugati részéig nyúltak. Nem csak szervezettségével, de jogrendjével és kultúrájával is maradandót hoztak létre. Ezt bizony sok esetben erőszakkal vívták ki. A markáns történetvezetés kiemeli az emberi tisztaságot, nyílt és őszinte cselekedeteket. A regény fordulatokban gazdag cselekménye egy nagyívűen színes, plasztikus képet ad a korabeli Pannónia életéről mind a hódítókéról, mind a meghódítottakéról.


Tartalmas olvasmány a régmúlt titkai közt kalandozva, szórakozva tanulni.
Május utolsó hetében került a boltokba a sorozat következő könyve: Az utolsó háború címmel.

 Marcellus Mihály (Mészáros Mihály) 1962-ben született Budapesten. A Tinta Klub Írószövetség és a Penna kulturális magazin alapító főszerkesztője, alapítója  Történelmi Regényírók Társaságának is.
A hazai római kultúra elbeszélője és elkötelezett támogatója, hagyományőrző. Misztikus kalandregényeket és történelmi regényeket ír. Törekvése, hogy a Pannonia Romanum regénysorozatában bemutassa és ábrázolja, milyen színes volt az élet a római kori Pannóniában.
A sorozat részei:  A veterán / Aquincum farkasa, Északi vihar, A Pannon valamint a frissen megjelent Az utolsó háború.




Köszönöm az élményt!
A könyv trailere: https://youtu.be/NIc0s5xcGrk




Gold Book, Debrecen, 2014

376 oldal · ISBN: 9789634262848

keménytáblás, védőborítós.

Magánvégtelen

Magánvégtelen 
Válogatás a Moly.hu tagjainak írásaiból
Szerkesztette: Karsza Andi és Molnár Nikolett











Amikor a tavaly megjelent Tetovált mementó című kötet írásait olvastam, már akkor nagy meglepetésben volt részem. A versek és novellák frissek és humorosak voltak, ugyanakkor sok érzelemről is tanúskodtak. Valóban egy nagyon biztató, ígéretes kötetnek tartom, amit ez a frissen megjelent, újabb válogatás,az immár második kötet is igazol. Ezek az írások érettebbek, kiforrottabbak nekem. Olvasás után egy sokkal kerekebb, letisztultabb élményt adtak.

Lehet a szerkesztés is ügyesebben történt, mert az egész kötet a mesék csodás világára van felfűzve. Így az olvasás élménye elvarázsol, elvisz, visszarepít a mesék birodalmába. Persze a lovagok és sárkányok mellett remekül megjelennek mai világunk történései, képei. Mesék kicsiknek és kicsit nagyobbaknak, gyermeklelkű felnőtteknek. Fahéjillatú, naplementés délutánok remek olvasmánya lehet.

Külön tetszett, hogy a sok mesés és legendás elemmel megírt történetek közt felbukkantak krimiszerű történetek is. A ballonkabátos férfi és a Rókakirály mellett Billy, a kalóz vagy a Boncolás mellett a Határidő  is ilyen volt. Na, az különösen nagyot üt a végén!  Misztikus, némi kis pszichoelemekkel megtűzdelt írások ezek. Tetszetősek voltak.

A lélek és szívnek szóló mesék közül nálam kettő volt, ami nagyon megfogott: a Csodabonbon és a Hableány. Fantasztikusan kedvesek, és meghatóan szépek. Olvassátok el és megtudjátok, miért.
Igazán lélekmelengető mesék még: Az indián legenda, A nyárnak bora vagy a Sárkányok háborúja.

Tetszettek még: a hangulata és érzékenysége miatt a Fekete, fehér, vörös, humoráért pedig a nyerő nálam Targoncás Zsolti volt.
"Most biztos azt hiszed, rossz ember vagyok"... ha nem mesélnék még a Lámpa dzsinnjéről, egy Tetoválásról vagy arról, Mennyit ér egy rajz? Sokat, hogy rátérjek az illusztrációkra, amiket ezúttal ismét László Mayának köszönhetünk. Csodaszépek! Jól illeszkedik a történetek hangulatához. Ilyen megfontolt, bölcs, hogyne mondjam kedves sárkánnyal nem találkoztam mostanában. Ugyanakkor a titokzatos misztikum is ott van a képen.

Szívből gratulálok a szerzőknek, örülök és köszönöm, hogy olvashattam írásaikat. Tartalmas és szívnek is kedves írások, jó válogatás lett. A Magánvégtelen előszavát Kleinheincz Csilla író, szerkesztő és műfordító írta. Olvassátok, szemezgessetek ezekből a "csodabonbonokból", kortyoljátok hozzá a Nyárnak borát, merüljetek el a Magánvégtelen meséiben! A csoda ott van bennük.

  A kötet tervezett bemutatója: 2015. június 19., Nyitott Műhely. Budapest.
További infók a moly. hu oldalon!

 Magánkiadás, Budapest, 2015

160 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789631227475 · 

 Illusztrálta: László Maya

Hozott lélek

Háy János: Hozott lélek

                                    



Háy János novellafűzére méltó párja, folytatása a Napra jutni című tavalyi sikerkönyvének. Említhetném a Házasságon innen és túl, A gyerek, valamint a Bogyósgyümölcskertész… c. könyveit, de a Mélygarázs és a Gézagyerek is ebbe a sorba tartozik.

A novellagyűjtemény öt ciklusában olyan problémákról olvashattam, amik az említett köteteinek is alaptémái voltak. A párkapcsolatok válsága, a gyerekkor hatása későbbi életünkre, illetve a falusi mélyszegénység ábrázolása, nehézségei mind megjelentek már írásaiban. Itt ezekről a fontos kérdésekről olvashatunk egyben, töményen. Háy János könyve nem túl szívderítő olvasmány, ahogyan szembenézhetünk önmagunk életének pillanataival. Ez a szembesülés, felismerés sok esetben megrázó és elgondolkodtató. A gyönyörű szavak, sorok, fájdalmas felnőttmesék napjaink problémáiról. Középpontban ezúttal is az emberi kapcsolatok: szerelem, válás, gyerek. Megcsalunk és megcsalatunk… Olvasás közben pedig pörög életed filmje, sok ismerős pillanattal. Biztos vagyok benne, sok élethelyzet ismerős lesz az olvasóknak, nekem is akadt jó pár ilyen... mintha az én életemből is merített volna és megírta volna Háy János. Nem, nem voltam tőle boldog, mert ezek sajnos sokszor elrontott és rossz döntések miatti helyzeteket idéztek meg (Apa), hogy csak egyet emeljek ki.
A sok szerelmi háromszögekből, válásokból, csonka családokból felnőtté váló gyerekekről, a boldogság fájdalmas hiánya miatt öngyilkosságokba menekülők történeteinek fűzére, mintha nem is több történet lenne, hanem a végére egyetlen hatalmas, de nem működő kapcsolattá állna össze.  A sok-sok felvillanó emberi életek pillanatképeinek fájdalma bizony nyomasztó volt egy idő után. Mégis csodálattal és áhítattal olvastam ezeket az embermeséket. Minden kis részben akad egy mese, amit apa vagy anya mesélnek el a gyereknek.

Talán ezek a legszebb pillanatai a kötetnek. Igazi feloldások ezek. "Néha kellenek ilyen mesék" mondja apa az egyik történetben. Valóban kellenek. A kis királylányok és királyfik élete talán jobbá válhat, elkerülhetik a szülők által elkövetett hibákat. Ha okulnak a mesékből. Itt a két kedvenc mesém A havasigyopár és a Villanylovag és gázvitéz címűek voltak.

A szakítások és megcsalások, a kiüresedett, beszürkült párkapcsolatok ellen lehet tenni. Ez persze társasjáték, mint az élet. A rossz neveltetésen is túl lehet lépni kitartó akarattal. A butaság, közöny ellen már nehezebb tenni. Az öregedés és a halál pedig sajnos elkerülhetetlen. Mégis nagyon nem mindegy, hogyan éljük meg életünket, mit hozunk magunkkal otthonról, és főleg mit adunk tovább gyerekeinknek. Minden életnek egy változata van, az, amit megélünk. A "hogyan" főleg rajtunk múlik.

Talán ebben tud segíteni a Hozott lélek. Odafigyelni egymásra, picit többet törődni a másik emberrel, annak érzéseivel, örömeivel vagy bánatával. Bizony sok esetben csak az önös érdek hajt bennünket, pedig a mi boldogságunk a velünk élőkén is múlik.
Nekem már a Napra jutni is kerek és remek volt, ez ha lehet, még jobb. Olyan tükröt tart elénk Háy János, amibe bele kell nézzünk.  Ha a látott kép nem éppen nekünk tetsző, azért nem a tükör a hibás. Az ábrázolt sorsok fájóak, beléd marnak, mégis jól estek olvasni. Egy jó nagy pofon, ami kellő időben csattant el. Felráz.

Biztosan újra, bele-beleolvasós lesz. Így az év feléhez közeledve számomra talán az eddigi olvasmányok legjobb és legmaradandóbb élményét adta. Nálam biztosan az év könyvei közt a dobogón a helye.
Kedvenc történetek még:  Nyolc év után, A tiszta lap, A természet hangja, Mi és te, A lány, aki hozott lélekből dolgozott, Két összeillő ember, A vödör, Laci bácsi. 

                           Háy János (Vámosmikola, 1960. április 1.)  magyar író, költő, képzőművész.


A könyvet köszönöm az Európa Kiadónak!



Európa, Budapest, 2015

384 oldal · keménytáblás · ISBN: 9634050964