Éppen tíz éve olvastam először Liza Marklund krimit. Akkor James Patterson is besegített, az volt az Üdvözlet a gyilkostól című kötet. Az egy elég pörgős, rövid és véres történet volt, még a skandináv krimi népszerűségének hajnaláról. Ugyan nem hagyott mély nyomot, de a művészettörténeti háttérrel és az alapötlete miatt egy jó emlék maradt.
Liza most önálló sorozatba kezdett, ez ugyanis egy trilógia első része. Hihetetlen mennyit fejlődött az írónő, bár ez sem egy kiugró alkotás, mégis fogott, vitt a hangulata és a történet háttere. Ez egy lassabb folyású, több szálon futó, kevésbé véres, akcióktól mentes krimi, mint az átlag skandináv bűnesetek. Bár maga a krimi szál itt sem volt rossz, most az emberi kapcsolatok állnak a középpontban. Lélektan és dráma, amolyan mit mondanál a tizenhét éves önmagadnak, ha most bő negyven év után találkoznál azzal az egykori kamasszal? A történet nem terjengős, elgondolkodtató és megrázó.
Jó kis krimi volt ez, mondhatni, hibátlan. Csak az a kis extra izgalom, feszültség volt kevés, az nekem nagyon hiányzott belőle. Olvasmányossága bőven a közepes fölé emeli, ráadásul valóban érdekes a háttér. A helyszín, az északi sarkkör közelében lévő Stenträskben, egy Norbotten megyei svéd kisváros, az öt kamaszlány alapította könyvklub és a hangulat megnyeri magának az olvasót. Rögtön a sűrűjébe csapunk, az omladozó, felújításra váró híd lábából előkerül egy fiatal lány megcsonkított holtteste. Sofia, az akkori polgármester lánykája közel negyven éve tűnt el egy viharos nyári estén, nyomtalanul. Azonnal megindulnak a találgatások, a híd ugyanis egy amerikai katonai bázishoz vezet, a média is felkapja az ügyet. Bepillanthatunk a svéd kisváros titkos zugaiba, a kapcsolatok összefonódásának mélyére, a régi ügy hátterébe.
Könnyed kis krimi, ahol a nyomozás, a nyomozásban részt vevő szereplők egymáshoz való viszonya válik érdekessé. Jelen ügyben az egykori rendőrfőnök fia, a városka főrendőre, aki vezeti a nyomozást. A régi bűnök hosszú árnyékot vetnek, itt a bűntett elkövetésének háttere ad izgalmakat. Az öt kamaszlány alkotta könyvklub és az általuk választott, bemutatott regények sokat elárulnak a lányok személyiségéről. Olyan nagyszerű könyvek kerülnek terítékre, mint a Lolita, Gyökerek, Tom Sawyer kalandjai, Tövismadarak. Külön tetszett, hogy a skandináv krimi gyökereinek számító Maj Sjöwall és Per Wahlöö párostól bekerült A rendőrgyilkos krimi. Általuk ad Liza valós képet, mi is van a jólét és a demokrácia mögött Svédországban. Életszerű történet, igazán remek jellemábrázolásokkal, színes irodalmi utalásokkal megtűzdelve.
Sok lényegtelennek tűnő háttérinformáció is felvillan, de érdemes figyelni. Az ördög a részletekben lakozik most is. Liza tökéletesen festi meg a kamaszok tipródó, sodródó, nem csak szexuális vívódásait, helykereső álmodozásaikat a felnőttlét kapujában. Képet ad a svéd gondolkodásról, a nyolcvanas évek elejének még nyugodt idilljéről. Bár számomra kicsit távol áll a szokásos skandináv történettől, az igazi meglepetés a végén várja az olvasót. Csak legvégén kapcsolódik össze a múlt és a jelen szála. Ahogy sűrűsödnek az események az izgalom is megjelenik. Elismerést érdemlően meglepő a csavar, bár bevallom egyszer támadt egy sejtésem...talán csak nem? De. A végére minden értelmet nyer a gyilkos kilétével kapcsolatban, illetve hogy mi miért történt. A lezárás így meghökkentő és izgalmas lett az utolsó oldalakra. Az átvezetés a folytatásra pedig kiváló. Lesz itt még meglepő fordulat, váratlan élethelyzet a szereplőknek.
Skandináv ízű krimi, könnyen és gyorsan olvasható történet, azonban én azokat a krimiket szeretem, ahol több az akció, kissé csavarosabb és félelmetesebb az alap. Mégis összességében tetszett a könyv, az öt lány életútja, sorsuk összefonódása bőven megért egy olvasást. Kíváncsi vagyok a folytatásra.
ITT kedvezménnyel lehet tiéd a krimi!
Animus, Budapest, 2022
312 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789636140175 · Fordította: Harrach Ágnes
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése