Dorothy Blog Award

 Dorothy Blog Award 












Díjat kaptam Nikitől, és Bélabától, amit még egyszer köszönök! A Könyvesem és a Monumentum blogokat a neveikre kattintva megnézhetitek. Érdemes, én is évek óta olvasom őket. Igazán megörültem mikor előbb Niki, majd néhány nappal később Bélabá is gondolt rám és engem választott.  Hosszú lesz, bocsi!

Szabályok: Köszönd meg a díjat és tedd ki, hogy kitől kaptad! 

Írj egy rövid kis szöszt az illető blogjáról!  

Nikit a kezdetek óta figyelemmel olvasom. Tetszett, nem nyálas és nem is túllihegi a dolgokat, valóban szubjektíven értékel. Értőn olvas. Nála azokat is elolvasom, amit tudom, biztosan nem fogok kézbe venni, de érdekel a véleménye az adott könyvről. Tőle már kértem és kaptam ötletet, tanácsot.
Az ő bátorító szavai átsegítettek egy kezdeti hullámvölgyön. A saját blogom facebook oldala is az ő megerősítő javaslatára indult el. Őt itt találod meg a facebookon: https://www.facebook.com/K%C3%B6nyvesem-143254365729241/  


Bélabá molybarát és a Monumentum blog gazdája. 2014-es indulása óta figyelem működését, bár nem mondhatni, hogy heti rendszerességgel írogatna. A kezdeti lendület picit alább hagyott mostanában. Érdekes észrevételei és rövid értékelései érdekelnek, még, ha nem is értek egyet mindennel, de ezzel szerintem mindannyian így vagyunk. Szép is lenne, mindenki agya egy rugóra járna!  

Írj 12 dolgot a saját blogodról!  

1: Gabó már régóta olvas, de mint blog 2012- december 13-án indult be, egyedül vezetem.

2: Skandináv krimik, szépirodalom (magyar is), és történelem a fő irányvonal. Életrajzok és egyéb "bestzellerek" is beférnek, de erősen válogatva. 
3: Nem értek a technikai részhez: arculattervezés, stb... képek, mozgó díszek, nem akarom túl "csili-vilire", maradjon letisztult, egyszerű nem a látvány az elsődleges, pasis inkább, ha lehet. Remélem olyan!  

4: Vannak rendszeres rovatok is, bár ezek nem biztos, hogy minden hónapban jelentkeznek. Zene, film, bloginterjúk a nyáron indult el a Klasszikusok rovat. 
5: Idén ez a 175. bejegyzésem. Eddig összesen a három év alatt 468 írásom született, főleg könyvajánlók. 
6: 131 000 felett jár az eddigi oldalmegjelenítések száma. Hatalmas öröm és elképesztő felelősség! 
7: Csúcsbejegyzések: Az ember, akit Ovénak hívnak, A nagymamám azt üzeni, bocs, A krimi, ha skandináv írásaim. 
8: Szeretek interjúkat is készíteni írókkal. Eddig beszélgetőtársam volt már: Benkő László, Trux Béla, Rozsnyai János, Marcellus Mihály mellett Fábián Janka, Bíró Szabolcs és Rados Virág is.
9:  Nem sajnálom a befektetett időt, ad annyi örömet és pluszt. Valóban időigényes egy egy posztot megírni, képekkel ellátni. Van súlya a dolognak!
10: Napi szinten már nem írok, hagyom "kifutni" egy egy könyvajánlóm. 2-3 naponta, heti 3-4 bejegyzés születik, ami könyvfesztiválos időben akár 18- 19 is lehet havi szinten. 
11: A skandinávok a szívem csücskei, az mindig inspirál, ha egy jó krimit olvasok. 
12: Tervek, vágyak, emlékek.... folyamatban, ehhez még gyűjtök egy kis erőt!  

Jöjjenek előbb Niki kérdései! 

1. Miért azon a néven írod a blogodat, amilyenen? Próbáltam valami egyszerűt és érthetőt választani. Apró érdekesség, hogy apósom keresztelt el Gabónak, ő becézett így. 
2. Hogyan tudnád magadat jellemezni 5 mondatban? (külső, belső tulajdonságok, stb.)  Csendes, visszafogott és figyelmes. Türelmes a végtelenségig, aztán robban...  Kíváncsi, nyitott, érdeklődő mások problémáira, ugyanakkor zárkózott. Akinek megnyílok, az kivételes helyen áll az életemben. Nem sok ilyen ember van.  
3. Heti szinten mennyi időt fordítasz az oldaladra? Sokat... nem számolom órákban. Ha nem is írok, ránézek néha többször is.
4. Mely általad írt bejegyzésed a kedvenced? A skandináv krimikről írtak, vagy legutóbbi saját kedveltem A három testőr, Vuk, az Éles, Sömmi, Stoner, Esőcsináló írásaim. 
5. Melyik a leglátogatottabb bejegyzésed, mióta az oldalt vezeted? Az ember, akit Ovénak hívnak és az átfogó írásom a Krimi, ha skandináv.
6. Hogyan képzeljünk el bejegyzés írása közben? Semmi különös, csend és figyelés. Csak úgy ülök le írni, ha nem vagyok időhöz kötve.
7. Mi a legnagyobb sikerélményed a blogoddal kapcsolatban? Az írók visszajelzései! Trux Béla, Benkő László vagy Bíró Szabolcs elismerő sorai. Kaptam már köszönetet külföldi szerzőktől is.
8. Mi volt a legnegatívabb élményed a blogoddal kapcsolatban? (visszajelzés, stb.) Igen, jó 2 évvel ezelőtt egy recenziós "lehúzás", amit nem szoktam, de ez baromi rossz könyv volt... a legszebb az egészben, a kiadó privátban elismerte, nekik is csalódás a könyv, le volt kötve, kiadták.. mégis néhányan nekem estek, hogy merek rosszat írni egy reciről... Miért, csak dicsérni lehet? Az nem túl hiteles, ha folyamatosan áradozik, ömleng a blogger és mindig "zseniális remekműveket" olvas...
9. Az ismerőseid, hozzád közel állók tudják, hogy könyves blogot vezetsz? Igen, persze, nem titok.
10. Éves szinten kb. mennyit költesz könyvekre? Ezt sem számolom, ami kell és tetszik ha csak lehet megveszem.
11. Jársz rendszeresen könyvtárba? Igen és jó kapcsolatom is van a városi könyvtárral.
12. Átlagban milyen tanuló voltál magyarból (irodalom, nyelvtan)? Mindig jeles, szerénytelenség nélkül mondom ezt. Már akkoriban is kedveltem a verseket is! A kötelezőket is elolvastam. Mindig humán beállítottságú voltam/vagyok. Anno, a középsuliban mondta  az irodalom tanárnőm: nagyon tetszett neki a stílusom, ahogy az Antigonéról írtam, 4 oldalas dolgozatot.  

Kis pihenő, egy kávé? Íme a válaszaim Bélabá kérdéseire: 



1.) Van olyan könyv, amit nagyon szeretsz, de nincs meg saját példányként? 
Igen, van! Edgar Wallace A zöld íjász régi kedvenc, régóta szeretném, ezt a kiadást keresem:  



2.) Mikor érezted azt, hogy kedveled az olvasást és már-már mániákus hobbiddá vált? Így születtem... sosem volt gondom az olvasással, mindig szerettem olvasni. Életforma, nem mánia, szerintem. Mint a sport... 

3.) Van terved jövő évre miket olvasnál? Kérek három könyvet, amit biztosan el fogsz olvasni.
Tervek mindig vannak, 2016-ra régi, kimaradt klasszikusok szerepelnek ezen a listán: Ne bántsátok a feketerigót, (a folytatás miatt is), orosz írók, Hamvas Béla Karnevál műve is terv, vagy az Előttem az élet is már egy jó ideje várakozik. 

4.) Magad miatt blogolsz vagy van egy célközönség, kinek az igényeinek kívánsz megfelelni? Is-is! 

5.) Szoktál nagy, népszerű könyves oldalakat olvasni? Persze, figyelemmel kísérem őket.Tájékozódás és hírek miatt is. 

6.) Volt olyan könyves szereplő, akivel cserélnél és belebújnál a bőrébe?  D'Artagnan !

7.) Ha befejezel egy könyvet, akkor rögtön értékelsz vagy kivársz, amíg leülepszik kicsit? Is-is, de várok és rágom, átgondolom kicsit.Bár igazán az a jó könyv, amiről már olvasás közben "elindul az agyam" és fejben írom a vázlatom.
8.) Nem éreztél sosem válságos időszakot (alkotói válság) a blogolás közben? Hogyne, ez élethelyzettől adódóan mindenkinél van, szerintem.
9.) Tervezel új műfajokat megismerni amiket nem szívesen olvastál eddig? Nem igazán, bár nem zárkózom el, ha valamire kíváncsi leszek... Vámpírok, sci-fi és YA biztosan nem lesz a blogon.

10.) Melyik könyvhöz hasonlót vársz legjobban, Ami az olvasáskor elementárisan hatott, de azóta sem találkoztál hasonlóval. Fredrik Backman (Ove) harmadik könyvére nagyon nagyon kíváncsi vagyok... Az Ove ütött, kiemelkedően jó volt. A nagyi nekem nem annyira, némi utánérzést is véltem felfedezni benne. A harmadiknál kiderül, tud-e újat.

11.) Tervezel új témát a blogodra? Tervezem, de nem tudom merjem-e? Még érlelődik csak a gondolat.
12.) Ismered az írókat, akiktől olvasol mármintrészletes munkásságukat? A magyar kedvenceket persze, de sok külföldi szerzőt is. Aki tetszik és jónak érzek, attól érdekel minden elérhető. 
    
Küldd tovább a díjat azoknak, akiknek szeretnéd! 
Na, ez nehéz most, már sokan megkapták, akiket olvasok. 

Talán: Cilee könyvek (hogy biztosan írjon már) 
 @cintiatekla! teklakonyvei.blogspot.hu  
 @Zsófi_és_Bea http://konyvutca.blogspot.hu
Uszáma_Mutier http://konyvspiraciok.blogspot.de/
Deszy:  http://www.deszy-konyv.hu/ 
 ladybird http://konyvextrak.blogspot.hu ·
tees06:  http://discussion.blog.hu/
mariann lakosztálya: http://czenema.blogspot.hu/  
A fenti 24 kérdésből lehet választani, egyetlen kérdésem: Mi volt az első recid? Melyik kiadó könyvéről írtál először recit? Köszönöm a figyelmet! 

A "leg" krimik - 2015.

A "leg" krimik - 2015. 




                                      





Nézzük, mely bűnesetek, nyomozások voltak olyanok, amit ajánlok a krimi szerelmeseinek és nyomot hagytak bennem is. Rangsor nélküli, kiemelkedően jók és az év citromdíjasa - szerintem az idei olvasásaim alapján. 



Elsőnek az év elején összeomlott Ulpius-ház Kiadó egyik Steve Berry remekét ajánlom. Lehet, még a romok alól valahol beszerezhető ez a történelmi krimi? Újra Cotton Malone, újra egy titok. Újra egy leleplezés a történelemből, méghozzá a romantikus és népszerű Tudorok korába nyomozhatunk. Érdekes, izgalmas, elgondolkoztató fikció újra Berry tollából. A rengeteg és alapos kutatómunka a regényen érezhető.  A rejtély és az összeesküvés elmélet egészen elgondolkoztató, hihető. Nagyon kidolgozott, tényleg az utóbbiak közül a legjobb a szerzőtől. Tudor Erzsébet és a Lockerbie merénylet összefüggései. Mert vannak... Szeretem a sorozatot, de a Királyi fortély kiemelkedik az utóbbi kötetek közül. Remélem 2016-ban már lesz új Berry-kötet, ha jól tudom a GABO Kiadó vette át a szerzőt.


Folytatás még mindig az Ulpius-romok alól: egy remek magyar szerző könyve: Réti László és A kandahári fogoly. Talán ez a könyv sem tudta kifutni magát igazán, kár lenne érte! A szerző a  krimi és a humor hazai koronázatlan királya. Ki  ismerhetné jobban ezt a műfajt, mint aki maga is benne volt. A történetei hitelesek, hisz rendőrként tudja, hogy miről ír, van rálátása a dolgokra. A könyvei izgalmasak, a karakterek szintúgy.
A humora pedig briliáns, ami tényleg ritka és ez nem csak a  Cameron Larkin történeteire igaz. Mert a kandahári fogoly nagyon valós és tartalmas, hihető is. Meadow-Réti könyve akció-politikai-krimi, nem lehet rajta rötyögni. Viszont tényleg jó! Kihűlt házasságban asszonyka kalandtúrára indul erősen papucs férjével Afganisztánba. A hegyek közt a politikailag és jogilag vállalhatatlan események után a férj Rambó-ként mégis hazatér, és igazságot tesz. Aminek az USA sem örül. A szerző honlapja: http://www.retilaszlo.com 




Az idei év egyik legjobb felfedezése számomra Lee Child és magányos hőse Jack Reacher. A General Press Kiadó sikersorozata, ami 2016-ban idehaza is elérkezik a 20. kötetéhez! Ez önmagában is elismerésre méltó szám. Ennyi történeten át fenntartani az érdeklődést világszerte! Nem semmi, hiszen már a filmesek is rácsaptak, forog a második Jack Reacher -mozi.  Az új köntösbe öltöztetett sorozat hiba nélküli... ez volt az első és meghatározó olvasásom ezt emelem ki. A további Jack Reacher kalandok is meggyőzően jól kidolgozottak és kellően izgalmasak, fordulatosak voltak. Ez talán még jobb, alaposabb volt a többinél. Az új, csinos borító és a vadonatúj novellával pedig egy igazán szép könyvet és igényes krimit kaptam.

Mondhatnám: Hiba nélkül, kerek a történet… Lee Child felzárkózott a kedvenc amerikai krimiszerzők közé. Angol író ennyire amerikai sztorit még nem is nagyon írt, asszem. Jack Reacher gondolatvilága, harca az igazságért, becsületért, mint magányos hős szokásos lehetne, de nem az. A volt katonai rendőr kalandjai szórakoztatva izgalmasak, profin megírtak. A hadsereg piszkos kis titkai mellett mindig akad még egyéb érdekesség is. Nagyon kedvenc a sorozatból még: A pók hálójában, Elveszett ellenség, Rögös út és A bosszú is. Ez tipikusan az a sorozat, aminek minden részét az olvasó a saját polcán akar látni. Ez kell, mindegyik! Hatalmas köszönet a kiadónak az egész éves támogatásért.

Szintén a General Press Kiadó kötete, a nyár sikere volt Greg Iles visszatérő kötete a Lángoló kereszt. Az írót ért súlyos baleset után erre a Penn Cage sorozat negyedik kötetére 5 évet kellett várni. Sodró és izgalmas. Alaposan kidolgozott, remek karakterek, Amerika sötét titkai, rasszizmussal és szerelemmel. Érdemes!


                                                                                               
Jöjjenek a skandinávok! Az idén 16 skandináv krimit olvastam. Ezekből magasan kiemelkedik érdekes helyszínével és egzotikumával a Sámándob. Rénrendőrök, rénpásztorok, a számi kultúra és szokások bemutatása teszi érdekessé és feledhetetlenné ezt a krimit. Régi hagyományok, hitvilág és gyilkosság. Miről mesélnek a régi jojkák, jelek, mi van a hegyek közt? Hideg és sarki fény, ősi titok egy régi sámándob körül. Érdemes elolvasni, ahogyan a Fjällbacka-saga folytatásait is. Camilla idén duplázott idehaza az Animus Kiadó jóvoltából, és A hableány után A toronyőr is a sorozat kedvelőinek számát növeli. Lélekbe markoló lélektani drámák sora mind két krimi. Érdemes kiemelni és olvasni a  Sebastian Bergman sorozat Sír a hegyekben részét is! Nem mennék bele részletekbe, de a befejezés talán az idei legjobb! Mindenképpen érdemes addig eljutni, tényleg nagyot szól! A remek borító mögött egy végig kidolgozott, részletgazdag történet van, ahol a krimi része is baromi jó, a befejezés nagyot durran, szó szerint! Hol a folytatás? Remélem a szerzőpáros Michael Hjort & Hans Rosenfeldt már írják. 


Talán a legtöbb vitát kiváltó skandináv krimi mindenképpen a Millennium-trilógia folytatása, ami a negyedik részéhez érkezett és már nem is trilógia...   Tartottam tőle, hiszem mégiscsak másik szerző, de kár volt. Simán megugrotta a szintet, hibái ellenére is az egyik legjobb nem az eredeti szerző által írt folytatás, legalábbis, amiket én olvastam, önmagában abszolút megállja a helyét. Talán Lisbethből és kávéból kellett volna több bele, a trilógia igen gazdag volt a naturalista erőszakban, védjegye volt a hackerkedés és a női erőszak. Ezek most nem kerültek előtérbe, viszont elképesztően jó szálat talált a múltból, amit felfejthettek és egy kerek, hihető és meglepő történetté alakult. 
Stieg Larsson pótolhatatlan. Az elején a kissé hosszadalmas karakterleírások vannak, mire igazán beindul a cselekmény. Azonban ezekre szükség van a későbbiekhez. Lássuk be, hogy nem volt könnyű dolga Lagercrantz-nak, és jól tette, hogy nem használta a megmaradt kéziratot! Sikerrel alkotott egy saját könyvet, ami tökéletesen illik a Millennium sorozatba, még a léc sem rezgett. Engem meggyőzött, vállalható. NE hasonlítgasd olvasás közben, annak semmi értelme! Csak a főszereplők térnek vissza, Larsson nem fog...


A Kolibri talán nem egy tipikus krimi, hiszen nem igazán a bűncselekmény felderítése áll a történet középpontjában, hanem az emberek élete, gondolkodása, háttere. Amikor a fikció valósággá válik… Bevándorlók, azték főisten és a kolibri kapcsolata a sörétes puskával… és aki mögötte áll. Alapos gondossággal megírt krimi: a cselekmény izgalmas, rejtélyes, nem utolsó sorban pedig elgondolkodtató. Ajánlom.
A sztori társadalomkritikai szólama erős, de korrekt: a menekültkérdés számos emberi válasza és égető kérdése a szereplőkön keresztül bevándorlók és befogadók oldaláról egyaránt. Jelezném, hogy a nagy áradat előtt, még 2013-ban íródott, akciódús, sokrétű krimi a Kolibri Kati Hiekkapelto regénye.  Az Athenaeum Kiadó újdonsága.



Akkor jöjjön a két leg, mindkettő a General Press Kiadótól. A legjobb elsőkönyves, aki kiemelkedik az átlag krimik színvonalából Angela Marsons története az Elfojtott sikoly. Erős, jó kezdés.
Szeretem amikor egy könyvet úgy tudok olvasni, hogy nem tudom lerakni, tovább kell haladni a történettel. Ez a könyv pont ilyen volt. Ha röviden kellene jellemeznem, akkor kérem a folytatást, de máris! Nem volt üresjárat, minden mondatnak súlya és szerepe volt. Igazán jó krimi, a gyilkosságok tíz évvel ezelőtt, és most. Aki mindezeket kideríti, Kim Stone felügyelőnő, aki  Lisbeth Salander óta a legjobban kitalált és megírt női főszereplő. Élmény volt! Várom a továbbiakat.

Most lehet megkövezni, de nálam az év citrom-díjasa:  Jane Shemilt regénye a Lányom.
Nekem nagyon döcögős, önsajnálattól csöpögős, igazán idegesítő könyv volt. Nem is haladtam vele, három nap alatt 160 oldal, de addig többször a sarokba vágtam volna, mire kivégeztem. Az anya, Jenny alakja az önsajnálatával és hogy azt hitte Ő tökéletes, nagyon idegesítő figura. Fontos kérdésekről próbált írni, nagyon rosszul, szerkesztetlen, szétfolyó, sokat markoló történet, abszolúte eredeti és nem várt befejezéssel, ami az egész történetet fejre állítja és értelmetlenné teszi... Nem krimi... csak annak akar látszani, nyomozás nincs is, és amikor "szerelembe" esik anyuci a nyomozóval, na...! Rémes volt. A jó alapanyag még kevés egy jó történethez.

Kellemes, borzongató olvasást! A címekre kattintva bővebben olvashattok az adott könyvekről. Izgalmakban bővelkedő nyomozást 2016-ra! Köszönet a kiadóknak. 
Hamarosan jönnek 2015 legjei történelem és szépirodalom kategóriában is!

Áldott karácsonyt!

Áldott, békés karácsonyt! 








„Nem jó könyveket kell terjesztenünk, hanem magát az olvasásnak a szeretetét.”
(B. F. Skinner)






„Megtanultam tisztelni az ünnepeket. Az ünnep Isten ajándéka, más, mint a többi nap, s arra való, hogy hétköznapi mivoltunkból kivetkőződve tiszteljük
önmagunkban az embert. Sajnálom azokat, akik nem tudnak ünnepelni. Az ünnep önmagunk fölemelése. Tiszta ünnepi ruhában és tiszta ünnepi gondolatokkal lehet
csak ünnepelni, felülemelkedve a hétköznapokon s apró küzdelmeinken. Csak az ünneplőbe öltözött ünneplő ember tudja megérteni annak a kijelentésnek a
nagyságát, hogy Isten az embert saját képére teremtette.”

Wass Albert: Az én titok-karácsonyom

Szilágyi Domokos: Karácsony

A puha hóban, csillagokban,
az ünnepi foszlós kalácson
láthatatlanul ott a jel,
hogy itt van újra a karácsony.

Mint szomjazónak a pohár víz,
úgy kell mindig e kis melegség,
hisz arra született az ember,
hogy szeressen és szeressék.
S hogy ne a hóban, csillagokban,
ne ünnepi foszlós kalácson,
ne díszített fákon, hanem
a szívekben legyen karácsony!



Szeretetteljes, szép ünnepet kívánok minden kedves olvasómnak, blogger-társaimnak! Köszönve
az éves figyelmet, tartsatok velem jövőre is! Külön köszönöm minden kiadónak az együttműködő támogatást. Fantasztikus olvasmányélményeket kaptam idén is.  


Fekete István két csodás gondolata igazi örökzöld, kifejező érzéseben gazdag: 

„Régi karácsonyok bukkannak fel emlékeim villanásaiból, és megvilágítják az elmúlt időt és embereket, akik élnek újra és örökké a kis karácsonyi gyertyák puha, libegő fényében.”


"Karácsony táján - a magányos szobák még magányosabbak (...), de az emlékek élőbbek és kedvesebbek, olyanok, mint az elmúlt idők és elmúlt barátok halk, puha ölelése."
















Az embernek kell valaki, aki a közelében legyen. Megbolondul az ember, ha nincs senkije. Lehet az akárki, mindegy, csak együtt legyen az emberrel. Mondom neked! Mondom neked, az ember belébetegszik a magányosságba.

Kapcsolódó könyv: John Steinbeck: Egerek és emberek

Kedves Molyok, minden kedves ismerősöm, barátom! Az 5 éves Gabó olvas blog nagy ölelést, mosolyt és vidámságot, biztató reményt kívánva búcsúzik a 2017-es évtől! 




Könyvekben gazdag karácsonyi ünnepet kívánok!  Köszönöm az új barátságokat! 

Remélem mindenkinek lesz könyv a fa alatt!







Karácsony táján, 1959.
A fotót Zsanda Zsolt adományozta, a Fortepan oldalról hoztam.

"Mikor felidézzük a régi karácsonyokat, rájövünk, hogy kis apróságok – nem a nagy csodák – adják a legbensőségesebb boldogságot."

(Bob Hope)

A könyv, amibe bement egy óriás

Dániel András: A könyv, amibe bement egy óriás 


                                                               








Ünnep előtti ajánlat a kisebbeknek. A gyermekkönyvek sokat változtak az elmúlt néhány év alatt. A fejlődés egyik fontos része, hogy a történetek valósak, az életből merítenek. A valóságos világot ábrázolja, hozza közelebb a gyermekek lelkéhez. Ez egyik legnagyobb erénye ennek a történetnek is, így bátran ajánlom a könyvet felnőtteknek is.



Másik erőssége, hogy a szerző saját illusztrációi színesítik az eseményeket. A humora természetes, nem erőltetett, nem gügyögve-aranyoskodó. Valódi társnak, partnernek tekinti a kis olvasókat. A való életben sajnos vannak, akik valami miatt fogyatékkal élnek. Mégis kerek és teljes az életük. Erejük és kitartásuk példaadó az egészséges ember számára is. Néha talán bele sem gondolunk, nekik mennyivel nehezebb az életük. Ozi, a csupa szív óriás valós figura, a szerző a való életből vette a mintát. Ezért is fontos megjegyezni: hiánypótló az ilyen történet!

Ő Szabó Ozor János, Ozi, többszörös fekvenyomó- és szkandervilágbajnok, aki már kétszer elnyerte a Világ Legerősebb Fogyatékkal Élő Embere címet. Budakeszin él, egy kisfiú édesapja. Sorstársait edzi, versenyeket rendez nekik, hogy elhiggyék: mindenkiben ott lakozik egy legyőzhetetlen óriás. A legkisebbekben jelentősen nagyobb az erő és kitartás, lendület. Ami nekünk is erőt és példát adhat.

A mese során kiderül mit és mennyit reggeliznek az óriások, mi tud megkülönböztetni egy városkában lakó és tökéletesen egyforma 12 Piroska nénit. Érdekes és humoros az események sora, jól követhető. Felnőtt fejjel is remekül szórakoztam. A tyúksámán alakja különösen tetszett, ahogyan a favalán költészetről is megtudhattam új információkat. Meglepő és tudományosan érdekes információ az is, vajon fekvőtámaszoznak-e a libák...? Mert bizony ilyen is van, mire nem képes egy pomeráni lúd, igazi rekordról mesél a könyv! A humor mellett izgalmak is adódnak, mert feltűnnek az emlékrablók! Úgyhogy jó lesz vigyázni, mindenkinek a gyermekkori emlékeire is!  Egy kedves és sok eredeti ötlettel megírt "mese" ez. Kalandozzátok be Kuszakeszi városát, keressétek meg az óriást, pont félúton a Csaknem Teljesen Kopasz Fűzfa és egy libalegelő között.


A Betűtészta Kiadó eredeti és remek mesét ad a fiatal olvasóknak. Amit tényleg olvassanak bátran és érdeklődéssel a felnőttek is. Nem kell tartani, megijedni a fogyatékkal élőktől. Talán azzal tudjuk még őket is segíteni, ha éppen olyan emberként kezeljük őket, szánakozás nélkül tudunk figyelni rájuk. Ezzel adva erőt és bátorítást nekik az élet adta nehézségekhez. Köszönet érte!

Dániel András képzőművész, akinek eddig 6 önálló gyerekkönyve jelent meg, melyek közül a leghíresebb a Kicsibácsi és Kicsinéni (meg az Imikém). Több önálló és csoportos kiállítást tudhat maga mögött, de az utóbbi években a gyerekirodalomnak szenteli magát.








4,5/5



Betűtészta, 2015

88 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786158001441 · Illusztrálta: Dániel András

Karácsonyi ajándék

Karácsonyi ajándék     
Magyar írók karácsonyi elbeszélései





                                          













November végén, advent és karácsony közeledtével talán kicsit jobban szeretjük egymást. Ilyenkor bizonyára jobban is figyelünk egymásra. És bizony jóval anyagiasabbak leszünk... elkezdünk számolni, mibe fog kerülni a szeretet ünnepe: mennyi kell fára, ünnepi menüre, sütire, szaloncukorra, ajándékokra, plazmatévére, esetleg egy jó könyvre. Aztán kezdünk rájönni, mennyi mindenre nincs keret, nem tudjuk megvenni, amitől bizony szomorúak leszünk. Miközben a "szegénység" már szinte be van tiltva... Persze, attól még létezik! Sőt, van bizony egyre több olyan család, akik már valóban nem is szegények, mély nyomorban élnek és ugyanúgy várják az ünnepet! Gyerekekkel. Nem méregdrága ajándékokra, játékra vágynak, csupán melegre, néhány jobb falatra. Amikor már a napi betevő beszerzése is gondot jelent, és az otthon melege is hűlni kezd, mert nincs mivel fűteni...  akkor egy vágyott könyv is bizony lehet értékes ajándék. Vannak dolgok, amiket nem lehet megvenni, ajándékkal kiváltani.


A Lazi Kiadó magyar írók elbeszéléseiből összeállított könyvét olvasva jutottak ezek eszembe. És József Attila első ismert verse a Kedves Jocó!:  De szeretnék gazdag lenni.... így kezdődik és gondolom, mindenki ismeri. Nos, Attila egykori vágyai mára ismét, még mindig (?) aktuálisak: jó lenne szép ruhában járni, kelni, öt forintért kuglert venni! karácsonykor (legalább) mindenkinek jutna libasült...

Nos, ezen könyv írásai nem a csili-vili Disney álomvilág karácsonyát idézik. Mindig szerettem és népszerűsítettem is örömmel magyar írók műveit. Mert magyar vagyok, nekem, nekünk és rólunk szólnak. Akár mai, fiatalok első köteteiről, vagy már ismert kortárs író könyvéről van szó. A régi klasszikusok pedig alapvető részei életünknek. Olyan vágyakról, összetartásról és szeretetről mesélnek, amire ma még nagyobb szükségünk van! Szomorú, szegény és magányos karácsonyok is vannak, nem csak csillogó, mosolygósak. Pici odafigyelés a másik felé, egy ölelés egy mosoly is lehet ajándék. Pár kedves szó. Érezze az a másik ember ő is számít és törődnek vele,figyelnek rá. Nem hagyják magára az öregeket, a magányosokat sem. És akkor biztosan eljön a Jézuska is. Mindenkinek.

Jó volt olvasni ezeket a klasszikus mesélőket: Móricz, Gárdonyi, Kosztolányi vagy Móra írásai mellett Fekete István, Ady vagy Jókai is a szerzők közt található. Lélekmelengetőek, ideális olvasmány az ünnepi hangulat mellé. Elgondolkoztatóak lehetnek a ma emberének is. Lecsendesedve, lassítva a rohanós mindennapokból kilépve. Tökéletese novella-válogatás a várakozás misztériumáról, békéről, szeretetről, emberségről. Nem cukros-édes karácsonyi történetek! Gyerekeknek nem igazán merném ajánlani, ők érzésem szerint csalódni fognak. Nekik még hagyjuk meg az idilli varázst! Ráérnek a valóságot felfedezni, megismerni. Megtudni miért is kell adószám és nyugtatömb egy Mikulásnak...
Ezek az elbeszélések igazi életszagú, csikorgós, gyakran magányos karácsonyokról szólnak, mégis ettől szépek! Csak egy kicsit kéne jobbnak lenni. Csodaszép gondolatok, érzések fűzére a könyv.
A régiek üzenete ma is aktuális.

Néhány kedvenc címei: Gárdonyi Géza: Csordásék karácsonya, Mikszáth Kálmán: Falusi karácsony, Móricz Zsigmond: Karácsonyi ének, Móra Ferenc: Pót-levél a Jézuskához, Molnár Ferenc: Karácsony előtt, Kosztolányi Dezső: Öröm, Fekete István: Roráte, és Jókai Mór: Melyiket a kilenc közül.
Van még írás Ady Endre, Zsigray Julianna, Kaffka Margit, Heltai Jenő, Zilahy Lajos vagy Török Gyula tollából is. A kötet a magyar novellairodalom gazdag kincsestárából válogatott, karácsonyi tematikájú elbeszéléseket tartalmaz.


Áldott, békés ünnepeket mindenkinek szeretteivel!




Lazi, Szeged, 2008

180 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632670218

A sátán bankárja

Clive Cussler: A sátán bankárja 




                                                     



Egy igazi kosztümös, kalandos krimiajánló következik. A Partvonal Kiadó újdonsága a régmúltba repíti vissza az olvasót. 1906-ban játszódik a kalandok sora.



Igazán kedvelem, amikor a történéseket visszafelé ismerhetem meg. Jelen események sora is úgy indul, hogy egy mozdonyt emelnek ki a Flathead-tó vizéből 1950-ben. A rövid előtörténetből megtudjuk, 44 éve pihent a tó fenekén. A regény pedig azt meséli el, hogyan és miért is került oda, arra a különös helyre az a mozdony és vele a poggyászkocsi. Addig azonban visszarepülünk az időben 44 évet és bejárjuk a századelő Amerikáját. Kalandos utazásra hívja olvasóit Clive Cussler.

A cselekmény szerint már két év óta tartja rettegésben a bankokat a "Sátán Bankárja" néven elhíresült bűnöző. Egy alaposan kitervelt és pontosan végrehajtott bűnténysorozatról van szó, amit Amerika nyugati partvidékén hajt végre elrettentő kegyetlenséggel. A magányos elkövető kíméletlen, nem hagy hátra egyetlen szemtanút sem. Áldozatai listája már tetemes, ahogyan az elrabolt pénz összege is. A messzi vidéki bányászvárosok a kedvelt célpontjai fizetésnap előtt. Nyom nélkül nehéz elindulni, szemtanúk nincsenek illetve nem tudnak értékelhető felvilágosítást adni.  A hatóságok tehetetlenek.
A segítségül felkért Van Doorm Nyomozóiroda a lehető legügyesebb nyomozóját veti be az  eredmény érdekében. Isaac Bell nem csak módos családból származik, de bankárok a felmenői. Elég egyértelmű ugyanis, hogy az elkövető ismeri a bankok működését is a kiváló helyismeret mellett.


Isaac Bell valóban agyafúrt és jól vág az esze. Hamarosan értékelgető nyomokra bukkan. A ravasz és tehetséges detektívet még srmos is, aminek majd természetesen lesz jelentősége. Bell hamar rájön, hogy a legélesebb eszű bűnözővel áll szemben, akivel valaha dolga volt. Nem csak kegyetlen, de a terve alaposan előkészített és kidolgozott, mindenre felkészült. Méltó ellenfelek lesznek a nyomozó és a tettes.
Bell tudásának, helyes következtetéseinek és ösztönösen jó megérzéseinek köszönhetően többször is közel jár ahhoz, hogy elfogja a bűnöst, akiről kiderül mégis van valaki a háttérben, aki segíti. Amikor a  kocka fordulni látszik a vadász válik célponttá. Bell már az életéért is küzd… A cselekményben fontos szerepe van a korabeli nyomozótechnikának. Az ujjlenyomat még most kezd elterjedni, a hirek lassan és néha pontatlanul érnek célba. Isaac Bell alakjában maga az író jelenik meg.

A fordulatos cselekménysorozat és a két karakter élményt adó párharca adja a nyomozást. Mindkét oldalon feltűnik egy-egy csinos és okos nő is. Megismerhetjük az automobilok és a gőzmozdonyok korát, bepillanthatunk a San Quentin börtönbe és a történések sorába a San Fransisco-t sújtó nagy  földrengés is beleszól. A sok pörgő esemény végét lezáró mozdonykiemelésre kell várni néhány évet. A végső magyarázat ott tesz minden mozaikdarabkát a helyére. Ahogy a rossz elnyeri méltó büntetését, úgy a jó, Bell is elnyeri szíve hölgye kezét. Érdekes és meglepően sok jó kalandok után jutunk el a megfejtéshez.


A kötetet hangulatossá teszik a korabeli életet megjelenítő rajzok.

A könyv oldala a kiadó honlapján, katt a megrendeléshez! A sátán bankárja 




 A könyv eredeti borítója.
Eredeti cím: The Chase
Eredeti megjelenés éve: 2007

CLIVE CUSSLER (1931. július 15. ) amerikai író. Évtizedek óta szórakoztatja az olvasókat izgalmas és fordulatokban gazdag regényeivel. A Dark Pitt-könyvek és az Oregon-akták szerzője ezúttal történelmi krimisorozattal jelentkezik, amelynek főszereplője egy igazi Sherlock Holmes-i figura, az okos és rendíthetetlen kitartásáról híres ISAAC BELL detektív. Ő maga is a vízalatti roncsok, régi autók megszállottja. Innen a sok eredeti és pontos jellemző részlet.









4/5





Partvonal, Budapest, 2015

432 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155283772 · Fordította: Lakatos Anna

Merész magyarok

Nyáry Krisztián: Merész magyarok 
 30 emberi történet
 

                                                  




A tavalyi nagy sikerű Igazi hősök kötet után a Merész magyarok egy remek folytatásnak is tekinthető. Nyáry Krisztián új könyvéből olyan magyar emberek életét ismerhetjük meg, akik életükkel és döntéseikkel a ma emberének is példát adhatnak. Bátrak, merészek voltak. Vállalták és kiálltak döntéseik mellett. Ott és akkor, életük azon pillanatában mertek bátrak, merészek lenni. Nem hősnek születtek, azzá váltak.  



Életükről a ma embere azonban igazán keveset tud. Sorsukat, munkásságukat nem, vagy alig ismerik. Most ez a kötet erre is alkalmat ad, hogy néhány fontos és kiemelkedő ember sorsa újra a figyelem középpontjába kerüljön ismét. A közismertebb nevek mint: Teleki Blanka, Vámbéry Ármin, Hajós Alfréd vagy Ferenczy Béni mellett megismerkedhetünk többek között a Zichy-lányok, Márton Áron, Takács Károly, Michnay Gyula vagy Podmaniczky Gyula életével is. A kötet számomra több meglepetést, információt is tartalmazott.

Kamasz gyerekként anno, sok Molnár Gábor könyvet olvastam. Akkoriban a vadászkalandokat, útleírásokat nagyon szerettem. Kalandoztam vele Brazília őserdőiben és adott annyi élményt, mintha én magam is ott lehettem volna vele. Azt azonban nem tudtam, hogy egy szerencsétlen baleset miatt fiatalon elveszítette szeme világát és így élte meg, írta meg a kalandos utazásait. Ahogyan a halála körülményei is sajnálatosan drámaira sikerültek. Kitartása és lelkesedése, életigenlése példaértékű.  Könyveit ma is jó szívvel tudom ajánlani!


Azt nagy valószínűséggel mindenki tudja: Bábolna és a magyar lótenyésztés kiemelkedő helyen van, világszerte ismert. Azt azonban elég kevesen, hogy mindezt egy 14 éves szíriai bevándorló fiúnak köszönhetjük. Fadlallah el Hedad Mihály történet bizonyára okoz meglepetéseket az olvasónak. A fajtanemesítés céljából a ménes számára hozott arab lovakat nevelte, gondozta. Az egykori szíriai bevándorló itt élte le az életét és örök álmát is a bábolnai temetőben alussza.

Teleki Blanka nevéről az emancipáció keveseknek jut eszébe. Pedig ott is kiemelkedőt végzett. Alig 47 évet élt a grófnő, mégis mennyi maradandó maradt utána, fért bele ebbe a rövidre szabott időbe. Még mindig Párisban nyugszik, pedig utolsó szava is "Magyarország" volt. Szívvel-lélekkel magyar volt. Az utolsó pillanatig bátor nő.

Nem sorolnám végig a harminc történet minden szereplőjét. Mindegyikben akad új információ és a remek képanyag még alaposabbá teszi. Közelebb hozza ezeket a kiválasztottakat, akik így vagy úgy, de merészek, bátrak lettek. Nyáry Krisztián alapos és színes válogatása nem csak tanulságos, de szórakoztató is. Legfőképpen azonban elgondolkoztató... Richter Gedeon, Márton Erzsébet vagy Soos Géza élete mindenképpen kiemelkedik, megdöbbentő véget értek. Ahogyan a nagy művész Ferenczy Béni élete is példát adó. Akaratereje, kitartása hihetetlen, csodálatos. Éppen úgy, mint a sportoló Takács Károly, ő is bal kézzel kezdett új életet.

Az irodalom teréről Tersánszky életéről mesél a könyv. Hajós Alfréd az első olimpiai aranyérmes úszónk azért kezdett úszni, mert édesapja a Dunába fulladt. Meglepő motiváció. Később tervezőként is maradandót hozott létre: sportember feladatának érezte, hogy vakoknak, értelmi sérülteknek és siketeknek is építsen iskolát, vagy hogy megtervezze az első magyar szülőotthont. Élete mégis tragédiába torkollt. A megaláztatást méltósággal viselte.



Ahogyan a két Zichy lány összetartása is. Méltók voltak a szerelmükhöz Batthyányhoz. Meglepő és eredeti a történet, nem hétköznapi a sorsuk. Érdemes megismerkedni életükkel, gondolkodásukkal. Eddig is kedveltem a Nyáry Krisztián által összegyűjtött irodalmi történeteket, mert olyan oldalát mutatták meg a magyar művészvilágnak, ami eddig kevéssé volt ismert.

Az Igazi Hősök után a Merész magyarok ismét olyan magyarokat ismertet meg, hozza közelebb a mai olvasónak, akik tele voltak küzdő szellemmel, vasakarattal, kitartással és ha a sors úgy hozta furfanggal. Igazi magyar harcosok, akik életük végéig elveikért küzdöttek, igyekeztek hűek lenni a hazához. Igaz, mifelénk a hősiesség és a tragikus sors kézen fogva jár. Mégis van kire emlékeznünk és büszkének lennünk. Van kire felnézni honfitársaink közül és van kiknek a példáját követni. Ilyenkor bizony szívmelengetően jó magyarnak lenni. Annyit még megjegyeznék, hogy ezt a könyvet és az előzőeket is nagyonnagyonnagyon sok emberrel elolvastatnám. Okulásképpen. A kérdés végig ott motoszkált bennem: ma megtennénk, lenne olyan, aki bátran vállalja ezeket sorsokat? Talán élnek köztünk ma is merész magyarok, akiknek majd egyszer könyvbe kerül életük. Az album ismét nagyon ízléses, igényes kivitelű. Informatív, szórakoztatva tanít. Hiánypótló.




  Corvina, Budapest, 2015

250 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631363272

Blogszülinap

Blogszülinap 
 - 3 éves a blog - 
 

"Az az ember, aki nem olvas könyvet, semmiben sem különbözik attól az embertől, aki nem tud olvasni." Mark Twain




Ovis korba léptem... furcsa és örömteli az érzés.  Ahogyan az is meglepő, mennyire gyorsan telik el egy év. Néhány számszerű adat után némi elő-évértékelésként az olvasottakból kategóriánként kiemelnék néhány számomra kedves, kedvenc élményt adó könyvet. Lesz történelem, krimi és szépirodalom.

A tavalyi évhez képest éppen 10 könyvvel kevesebbet olvastam. Néha még így is soknak érzetem. Ez előre is vetíti a jövő évet, ami a lassításról szól... Tehát: 210 idei olvasás azért nem rossz, úgy gondolom. Maximum 200 volt a terv, és még van 18 nap az évből... Össz oldalszám szerint 69. 348, ami 330 oldal/könyv átlagát hozza. 

Jöjjenek a legek!
A legrövidebb: A fiatal költőnő Hevesi Judit első verses kötete a Hálátlanok búcsúja.  Alig 60 oldal, mégis nagyon ajánlom mindenkinek, aki picit is fogékony, érdeklődő a versek iránt. Sok érzelem és bánat, aminek búcsút intünk. Tartalmasan szép kötet, finom, női érzékenységgel megírt versek. Kiváló kötet – még ha vékonyka is. Első kötetnek meg pláne! A versek egyáltalán nem kezdésről árulkodnak. Inkább megérkezettségről. Feldolgozottságról. A gyász feldolgozottságáról.

A leghosszabb: Benkő László ismételt. Nem csak a leghosszabb, 644 oldalt számláló, de a számomra legjobb történelmi könyvet is írta, hozta idén:  A nagy sikert aratott első ZRÍNYI-kötet, – A gránitlelkű – után a kultusztrilógia II. részében – most – a legendás család következő tagját, a „lángelméjű” Zrínyi Miklóst, a szigetvári hős dédunokáját, aki egyszerre volt költő és hadvezér, politikus és hadtudós, a nemzeteken átívelő arisztokrácia vezető egyéniségét mutatja be. A lángelme remek olvasmány, tiszta szívből tudom ajánlani! Érdemes! A következő kötet Zrínyi Ilona életéről fog mesélni 2016-ban.

Ezzel a történelem kategóriát még nem pipáltam ki, még néhány kedvenc, amit bátran ajánlok:
A tavalyi év könyve, vitathatatlanul fontos könyv: Závada Pál Természetes fény regénye, ami alig marad le Benkő mögött oldalszámban: 632 oldalt számlál. A 7. szülinapját ünneplő moly.hu könyves közösségi oldal első ízben kiosztott, a 18 fős zsűri különdíját is megkapta. Valószínűleg csak a töredékét fogtam fel elsőre, nagyon jelentős és érdemes már csak a képek miatt is kézbe venni, erre vissza kell térni. Amennyire szépirodalom, annyira történelmi is. A rend kedvéért: A szeptember 24-én zárult közönségszavazáson Dragomán György Máglya című regénye végzett az élen. Megtisztelő volt részt vennem a zsűri munkájában.
Szórakoztatóbb történelmi kötetnek idén olvasottak közül Marcellus Mihály Északi vihar történetét ajánlom. Monumentális és részletgazdag, a sorozat legjobbja, szerintem. Egy fiatal, harmadik kötetével jelentkező írót és regényét emelnék még ki: Kapa Mátyás Árnyak Bizánc felett. Új hang, olvasmányosan izgalmas történet.

Krimik, minden mennyiségben!

Alap, kötelező, kihagyhatatlan... ha skandináv krimikről van szó a Millennium-trilógia. Úgy gondolom nem nagyon túlzok, ha  a legjobban várt, legmegosztóbb krimi idén ezen sorozat negyedik része lett! Mint tudjuk, sajnos Stieg Larsson idő előtt, alig ötvenévesen távozott erről a világról. Az idén mégis megjelent a folytatás, amit én nem érzek szentségtörésnek. A svéd kiadó felkérte a közismert írót, újságírót, David Lagercrantzot, hogy írja meg Lisbeth Salander történetének folytatását. Megírta! Ami nem öl meg címmel 26 országban jelent meg augusztus végén egyszerre. Csak annyit: vállalható lett. DL sikerrel vette az akadályokat, még a léc sem rezgett. Engem meggyőzött, vállalható, jól illeszkedik a sorozatba. Természetesen másabb, hiszen ezt nem Larsson írta.




A legjobb elsőkönyves krimit Angela Marsonsnak és a General Press Kiadónak köszönöm. Az Elfojtott sikoly rendőrnője éppen Lisbethre emlékeztető karakter nekem. Nagyon várom az idén tavasszal érkező újabb történetet. Csak annyit még: a már említett moly.hu oldalon a könyv eddigi értékelése 97%-os, ami kiváló és beszédes.



Az Athenaeum Kiadó már tavaly is meglepett krimik terén. Sajnos a Mama, papa, gyerekek folytatása és a Magányos utazó szerzőjének újabb könyve is átcsúszott 2016-ra. Az idei termésből tőlük a Kolibri az, ami egy különleges és nagyon jó krimi. Többrétegű, nem csak a krimiszál a fontos a történetben. A szerzője egy finn írónő Kati Hiekkapelto. Tanári diplomája után problémás fiatalokkal foglakozott évekig. Oktatott menekülteket a diplomamunkájának is ezt választotta témájául: a rasszizmus, erőszak elleni küzdelem mellett egy punk zenekarban is énekel. Közvetlen, színes és eredeti személyiség, első könyve a Kolibri. A könyvet több nyelvre lefordították, és szép sikert aratott a nemzetközi könyvmustrákon. A nyomozónő személye különösen érdekes, hiszen magyar származású!




Skandináv krimik: Jo Nesbo... Ő számomra etalon. Idén májusban járt dedikálni Budapesten az akkor megjelent Vér a havon krimijét. Maradjunk annyiban, hogy elég vegyesre sikerült a fogadtatása a könyvnek és nem csak mert igen rövidke... Az ősszel megjelent Fehér éjszaka már jobb talán, mindenesetre olyan érzésem volt: Nesbo öregszik. A novellányitól alig több hosszúságú történet élvezhető, kerek. Csak nem krimi. Erősen romantikus, bár krimiszerűnek tűnik. Érdekességnek belefűzve a számi hagyományok, életvitel és a vallási közösség, mivel ide tűnik el a rossz fiú, aki nem is annyira rossz, csak a körülmények. Ha nem Nesbo lenne a szerző, asszem nem sokakat hozna lázba. Érdekes, hogy tud ilyet is, de nem az igazi, nem krimi. Amúgy rendben van.



Camilla Läckberg  az idén duplázott idehaza az Animus Kiadó jóvoltából, és A hableány után a Fjällbacka-saga folytatódik. Az előző történet vérbeli pszicho-krimi volt. Az olvasó gyomrát markolászta a sötét félelem. Igazán remek krimi lett  A toronyőr. Érdemes elmerülni Camilla világában, a több évtizedes titkok mellett tud játszani a szereplőkkel, megmutatja az életüket, árnyoldalukat is, hogy nem minden rózsaszín. A sorozat idehaza megjelent kötetei: Jéghercegnő, A Prédikátor, A kőfejtő, Vészmadár, Eltitkolt életek, A hableány, A toronyőr. 

Szépirodalom: 
Csak felsorolás-szerűen: A Magvető Kiadó két elsőkönyves szerzője a favoritom: Totth Benedek Holtverseny és Potozky László Éles című regényei. Tudom, brutális és megosztó is lehet, de kiváló írás mind a két regény szerintem. Egy viccesebb és szórakoztatóbb: Cserna-Szabó András Sömmi írása Rózsa Sándorról. Jó stílusban megírt történet. Kimondottan jót szórakoztam rajta, és ez nem kevés. Szerintem sömmi többet nem is akart, de azt hozta. Még egy kedves magyar szerzőt emelnék ki: Háy János és a Hozott lélek nekem tetszett, kedvenc lett. Középpontban ezúttal is az emberi kapcsolatok: szerelem, válás, gyerek. Megcsalunk és megcsalatunk… Olvasás közben pedig pörög életed filmje, sok ismerős pillanattal. Nekem már a Napra jutni is kerek és remek volt, ez ha lehet, még jobb.

Ezek mellett élmény volt a Könyvfesztiválon itt járt holland Tommy Wieringa két regénye. Az Ezek az ő nevei regénye komor, ugyanakkor lebilincselő és nagyon időszerű! Migránsok keresik az új élet reményét. Helyüket keresik, rést a falon, amelyen át besurranhatnak egy boldogabb világba. A Szép, fiatal feleségem a korkülönbségből adódó problémákról mesél a férfi szemszögéből.

Még két regény, ami feltétlen kiemelést érdemel: Tan Twan Eng Esőcsináló és John Williams: Stoner remeke. Keressétek, olvassátok, érdemes!

Sok élményt adott a dedikálásokon, könyvbemutatókon való részvétel ez évben is. Néhány idei "trófea": Tommy Wieringa, Per Petterson, Kristina Ohlsson, Hevesi Judit, Tóth Krisztina  mellett Kati Hiekkapelto is dedikált nekem.

Juhász Gyula: Szavak

Szavak, csodálatos szavak.
Békítenek, lázítanak.
Eldöntenek egy életet,
följárnak, mint kísértetek.
Szárnyalnak, mint a gondolat,
görnyedve hordnak gondokat.
Világokat jelentenek,
meghaltál, ha már nincsenek.
Dalolnak és dadognak ők,
gügyögnek, mint a szeretők.
Ölnek és feltámasztanak:
szavak, csodálatos szavak.

  Hatalmas köszönet minden kiadónak, írónak és az olvasóknak!

Esőcsináló

Tan Twan Eng: Esőcsináló 



                                                                                
"Emlékek – az öregeknek csak az emlékeik maradnak. Az ifjak bővelkednek álmokban és reményekben, miközben az öregek görcsösen markolják hajdanvolt álmaik hamuját, és azon tűnődnek, mi történt az életükkel."







A tavalyi nagy sikerű Esti ködök kertje után idén ősszel megjelent idehaza a szerző első regénye az Esőcsináló. Ezt a regényét 2007-ben jelölték a Man Booker díjra, több nyelvre lefordították. Tan Twan Eng a malajziai Pinangban született 1972-ben. Itt játszódik a regény, ami talán némi önéletrajzi elemekkel is megfűszerezett történetet mesél el nagy alapossággal.


Míg Az Esti ködök kertje egy filozofálós, elmélyülős, merengős történet volt, addig az Esőcsináló egy mozgalmasabb, lendületesebb történet. A dátum sokat sejtető: 1939. Pinangon járunk, Malajzia Angol gyarmati fennhatóság alatt áll. Akár egy családregényként is olvashatjuk a Huttonok sorsát, amibe bizony durván és erőszakosan szólt bele a második világháború és a japán megszállás. Az angol édesapa és kínai édesanya gyermekeként született Philip Hutton kamaszkorát éli. Keresi helyét a családban, önmagát a világban. Ő a harmadik, legkisebb testvér, úgy érzi ő nem tartozik igazán egyik nemzethez sem. Anyja korán elhalt, idősebb féltestvéreivel a kapcsolata hullámzó, ebből nem csak lelki és családi problémái vannak.

Ez a nyár azonban nagy változást hoz kamasz életébe. A magányát Endó-szan oldja fel, aki a srác apjának szigetére költözik. Hayato Endó japán diplomata, és egyre közelebbi, baráti kapcsolat alakul ki közöttük. A fiatal fiú érdeklődő és fogékony a japán kultúrára, gondolkodásra. Kíváncsiságát a harcművészeti technikák is felkeltik, így Endó-szan tanítványául fogadja a fiút. A mester-tanítvány viszonytól egészen megváltozik Philip élete, gondolkodása és világképe. A kapcsolatuk fokozatosan mélyül barátsággá. Körbevezeti Endo szant a szigeten, megmutatva mindent, ami fontos és kedves számára, nem tudva mit is cselekszik. Ugyanis ennek a barátságnak nagy ára van/lesz. Erre csak akkor döbben rá, amikor a japánok megszállják Malajziát. Személyes sorsa, drámája során ismerjük meg az eseményeket.

Az Esőcsináló egy nagyszabású, régimódi történet tekervényes cselekménnyel, lenyűgöző karakterekkel, megrázó drámákkal. A japán megszállás és a háború elkerülhetetlen borzalmai is megjelennek a lapokon. Vallatások, árulások, barátság, szerelem és a bosszú a történések mozgatórugója. A család szétesése, egyéni sorsok és megrázó események során át kerül megjelenítésre. A karizmatikus apa figurája és Endó-szan a mester alakja mellett alaposan megismerhetjük Philip Hutton karakterét. Az ő élményei és visszaemlékezéseiből kerekedik ki a történet. A japán kultúra és az emberek gondolkodása, hagyományaik mellett megismerkedhetünk a harcművészeti fogásokkal, a kard készítés tudományával, a zen buddhizmus életbölcsességeivel, és a maláj konyha finomságaival is. Ezek mind fontos elemei az Esőcsinálónak. A felnőtté válás rögös útján az aikido edzések gyötrelmei segítik a naiv kamaszt. A feltétlen hűség és engedelmesség a tanítója felé elképesztő, a felismerés a sorsunk és döntéseink közötti összefüggésekről, a kitartás a hitünk és gondolataink mellett megható.

Jól kitalált és hihető, magával ragadó a cselekmény, jó volt elmélyülni a világ e távoli országának történetében. Lendületes kalandregény, több párbeszéddel. Érdemes időt hagyni az olvasásra. Nem bántam a kitérőket, és azt sem, hogy nem rövidebb vagy feszesebb a történet. Alapos és mély karakterek, történetvezetés jellemzi. Jó volt olvasni, nyelvezete, szép mondatai élményt adnak. Újra kedvet hozott egy ismétlődő sétára Az Esti ködök kertjében. Idei új kedvenc született, míg Tan Twan Eng úr a kedvelt szerzők közé került. Érdeklődve várom az újabb írásait. A remek fordítás mellé ismét gyönyörűséges és kifejező borítót kapunk.



Tan Twan Eng a malajziai Pinangban született 1972-ben. Jogot tanult Londonban, majd ügyvédként dolgozott Kuala Lumpurban, mielőtt minden idejét az írásnak szentelte. Jelenleg Fokvárosban él.
2007-ben jelent meg első regénye, az Esőcsináló, amelyet több nyelvre lefordítottak, és jelölték a Man Booker-díjra. Az Esti ködök kertje 2012-ben elnyerte a Man Ázsiai Irodalmi Díjat, 2013-ban pedig a Walter Scott-díjat történelmi regény kategóriában.
A szerző honlapja: http://www.tantwaneng.com/

Eredeti mű: Tan Twan Eng: The Gift of the Rain 
 



5/5

Tarandus, Győr, 2015

608 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155584091 · Fordította: Hegedűs Péter

 

Kávéházi pillanatok

Maros András: Kávéházi pillanatok 







                                           





Kávé nélkül, még a Nap sem kel fel...


Remek szórakozás, vidám pillanatok és egy jó kávé a tökéletes kikapcsolódáshoz. Mert kávé nélkül egyszerűen nem lehet olvasni ezt a könyvecskét. Megkívánja az olvasó, vagy egy kappuccinót, a könyv kedvet hoz egy jó kis baráti beszélgetésre is. Aki kávés, az ne hagyja ki ezt a kis kötetet! Szép ajándék is lehet kávésoknak, biztos, hogy érteni és értékelni fogják az olvasottakat.

Egy kifejezetten nagyon igényes, szép kivitelű könyvről, ami a kávéról szól nehéz elfogódottság nélkül írni egy kávékedvelőnek. Jó volt kézben tartani, elmerülni a megidézett jelenetek hangulataiban. Sok humoros emberi pillanatról olvashattam, de akadt olyan, ami inkább elképesztőnek hatott. Szerintem lesz, ahol magunkra ismerhetünk, afféle görbe tükröt kapunk magunkról. Igazán sokféle ember megfordul ebben a képzeletbeli kávézóban.

A régi, békebeli kávéházi ráérős hangulat mára sajnos elillant. A Krúdy-féle újságolvasós, ráérős beszélgetősdi mára esetleg a nyugdíjas nénikék kiváltsága lett, két "unokavigyázás" között. Rohanásban éljük az életünket, így két tárgyalás közt jó megpihenni, lassítani egy futtában bedobott feketére, letudni egy rég halogatott találkozót. Csak úgy beülni, mélázva kavargatva a kávénkat és figyelni a körülöttünk kávézókat, ami adhat sok meglepő pillanatot. Akarva-akaratlan is tanúi lehetünk egy sziszegve tárgyaló volt párnak, egy lánykérésnek, amikor a gyűrű majd nem a reggeli része lett, vagy éppen egy véletlen randevúnak. Az élet nagy mókamester, nem különben a pincérek. Akik megadóan, vagy éppen nem, de tűrik a kedves vendégek szeszélyeit, hallhatják furcsábbnál furcsább kívánságaikat. Ezekben a néhány sorban felvázolt pillanatokban egész sorsok vannak jelen, érdemes figyelni rájuk, még a mosoly mögött is.Valós és tetszetős figura a filmmániás pincér, a kávéházban elmerülten dolgozó író, vagy éppen a törzsvendég alakja. Nem kevés irónia fedezhető fel az első munkanapos pincérről festett képben.

A sok humoros epizód mellett a grafikák érdemelnek kiemelt figyelmet. Helmut Kruse varázslatos képei hangulatosak. Jól illeszkednek a történetekhez. Kedvcsinálónak két igazán rövid kis szösszenetet:


- Egy koffeinmentes kapucsínót kérek laktózmentes tejből, és egy gluténmentes croissant-t cukormentes eperdzsemmel. Meg egy mentes vizet is. Köszönöm.
 


-Uram, nagyon szívesen hozok önnek még egy kávét, félre ne értsen, annyiszor hozok, ahányszor csak rendel, de most mégis inkább azt javasolnám, hogy mára legyen elég ennyi!



A könyv fülszövege:

Aki régóta jár kávéházba, a legtávolabbi asztaloknál folyó beszélgetéseket is meghallja, sőt azt is meglátja, amit nem is lát. Kifejlődött a kávéházi pillanatok iránti érzékenysége, érzi a történeteket, és ha ez a személy éppenséggel író (történetesen Maros András), fel (le) is jegyzi őket. Egész nap a kis, kerek asztalnál ül, ihlet helyett azonban mindig mást kap – egy beszélgetés foszlányát, a pincér és a vendég közt sorsdöntő ütközetet, egy első randevú ügyetlenkedéseit, egy utolsó szakítás fojtó csendjét, ravasz tekintetű üzletemberek vitáját, egykori osztálytársak gúnyolódásait, egy család újraegyesítésének reménytelen kísérletét, magányos vendégek sértődéseit. Ha az olvasó csak feleannyira szórakozik a történeteken, mint a szerző (miközben írta őket), már megérte ezt a könyvet kézbe venni.

Eredeti megjelenés éve: 2015





5/5







Athenaeum, Budapest, 2015

160 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632935119 · Illusztrálta: Helmut Kruse