Visszapillantó - április

Visszapillantó - április 




                                                                 

Az év talán egyik legjobban várt hónapja, természetesen a könyvfesztivál miatt. Az olvasási statisztikák helyett most élménybeszámoló, hangulatjelentés következik az idei XXIII. Nemzetközi Könyvfesztiválról. A képeket az Ekultura.hu -tól kölcsönöztem, ezúton is köszönt érte! Jó volt velük is találkozni és beszélgetni ismét.


"Minden évben eszembe jut a könyvfesztiválon, hogy vajon hol bujkál ez a sok jóarcú, szimpatikus, intelligens ember, amikor épp nincs könyvfesztivál… Mintha itt tartanák éves találkozójukat a szellemi értékekre fogékony, az új könyvekre éhes, nem ideges, toleráns, mosolygós kultúremberek…" - Keresztury Tibort, a MKKE igazgatója.

Nos, ebben a gondolatban minden benne foglaltatik. Mindenki mosolyog, türelmes, kedves és örül. Örül a sok újdonságnak, egymásnak, a meghívott és dedikáló hazai és külföldi íróknak. Idén a norvég diszvendég Jostein Gaarder mellett Jane Teller, Herman Koch is tiszteletét tette többek között, hiszen a négy napra 200 új megjelenés és 400 program várta a látogatókat.

Sikerült velük dedikáltatnom, pedig nem kis sor várakozott náluk. Kiemelkedően jó program volt még az Athenaeum Kiadó Verslavina könyvbemutatója és dedikálása. Megismerhettem
és találkozhattam a versek szerzőivel, remek hangulatban került bemutatásra a kötet. Mondhatom, vitték, mint a cukrot. A dedikálásra is igen sokan vártak.

Találkozhattam a dán, nálunk első könyves Kristian Bang Foss íróval is, aki a Halál Audival jár szerzője. Programon kívül nézelődött szombaton, megismertem és bátran leszólítottuk egy dedikálás erejéig. Nagyon kedvesen, mosolyogva, örömmel tette. Az ő bemutatójára vasárnap került sor. Ám a fránya távolság miatt most csak egyetlen napra tudtam menni, és ez a legsűrűbb szombat volt. Jó a pestieknek, csak ki kell menni az élményekért, ott helyben azért egyszerűbb megoldani. Aki pedig ilyet kihagy, az vessen magára! Nem is tudja mit mulaszt el.

                                     
11 új könyvet hoztam haza, csak néhány cím: Itt járt Britt-Marie az Animustól, a Clifton-krónikák vadonatúj 6. része és a hiányzó előzmények a General Press Kiadótól, Háy János, Grecsó Krisztián és Száraz Miklós György új regénye mellett Kolozsi László krimije is hazajött velem. Ezek várhatóak hamarosan bővebb ajánlókban, a friss, új borítóval megjelenő Szabó Magda-sorozat kötetei mellett. Tőle az Ókút és a Für Elise lett az enyém. A hazai írók újdonságait is nagy figyelem követte. Egressy , Háy, Grecsó, Vámos vagy éppen Nádasdy Ádám könyvbemutatóin zsúfolt terem volt mindenütt. 


Sok kedves moly-baráttal is találkoztam vagy megismerkedtem. Mozgalmas, kissé fárasztó, de hatalmas élmény egy ilyen nap!

A Tarandus Kiadó újdonságuk a Mademoiselle S. szenvedélye - Levelek egy szeretőhöz című könyvükhöz öltözött. Ötletesek és csinosak voltak! A könyvet valóban csak felnőtteknek, de ajánlom! Április legolvasottabb posztja ez a könyvajánlóm lett...





Sajnos képtelenség minden programot felsorolni, vagy részt venni az eseményeken. Nagyon színvonalas és érdekes volt a Typotex Kiadó Morfium könyvbemutatója, és amikor Krasztev Péter beszélgetett a három szerzővel könyveikről: Szczepan Twardoch (Morfium), Ondrej Štefánik (Ujjatlan város), Jaroslav Rumpli (Gabonakörök). Mindhárom a kívánságlistámra került.

És valóban mindenki mosolygott, türelmes volt, segítőkészek. Szinte minden kiadónál meglepetések, ajándék könyvjelzők, táskák várták a vásárlókat a nagy kedvezmények mellett. Jó élmény volt most is. Jövőre, veletek ugyanitt!

Néhány rövid összegzés az áprilisi olvasásokról:
Amit nagyon jó szívvel ajánlok: a Clifton-krónika sorozata. Nagyszerűen felépített történet, fordulatos, izgalmas. Két kötet után bátran kedvenceltem is, ami ritka. Nekem a Gazdag ember, szegény emberre emlékeztetett, ha kell hasonlítani valamihez is. Nagyon várom a folytatásokat, igyekszem velük!

Jó élmény volt még a Viharsziget, főleg, mert a filmet régen láttam. Csikász Lajos Haragvó liliomok regénye pedig a történelmi olvasásokat gazdagította. Tényleg jó sorozat, ajánlom! Itt a blogon is nagy siker volt, a második legolvasottabb bejegyzés lett áprilisra.

                                                                 



"A rendszeres olvasás nyugodtabbá, bölcsebbé formál."
Gavin Extence

Éjszakai szolgálat

John Le Carré: Éjszakai szolgálat 
The night manager




                                                 










John Le Carré 1993-as kémregénye most új kiadásban jelent meg az Agave Könyvek Kiadónál. Az újratördelt, frissített kiadást az indokolta, hogy az AMC csatorna hatrészes mini tv-sorozatot készített a műből. A regény borítójára is a film főszereplői kerültek. Ez az író első olyan regénye, ami nem a hidegháborús világrenddel foglalkozik, hanem a drog és fegyvercsempészek világába viszi el olvasóit.


Az érzéseim vegyesek olvasás után, azt mondanám nem volt könnyű olvasmány. Ha angol kémek kerülnek szóba, James Bond neve és történetei jutnak az olvasó eszébe elsőként. Nos ez a regény
nem egy akció és izgalom turmix. Kimondottan érdekes és egyik fő erénye a többi hasonló profin megírt lektűrhöz, hogy a főszereplők lelkivilága, motivációjuk is alaposan megjelenik, megismerheti az olvasó.
A jó fiú szerepében Jonathan Pine míg a rossz, velejéig gonosz Richard Roper. A drog és fegyverkereskedésből meggazdagodott milliomos, hatalmas befolyással bíró férfit" a világ leggonoszabb emberének" tartják ellenfelei. Roper a harmadik világ államaival üzletel, erős karakter. Hugh Laurie jó választás erre a szerepre.

Az ő lebuktatása nem csak Pine érdeke lenne, az amerikai és angol titkosszolgálat is dolgozik az ügyön. Pine, aki leszerelt kommandós a világ egyik legunalmasabb munkáját végzi. Állandó éjszakai menedzser egy svájci felső kategóriás szállodában. Mosolyogva teljesíti éjjel is a vendégek lehetetlen, szeszélyes kívánságait. Így éli békésnek tűnő mindennapjait, amíg a szálló vendégei között egy téli éjjelen megjelenik a rettenthetetlen Roper az embereivel. Ezzel sebeket tépve fel Pine lelkében. Egy régi románc emléke, ami a nő, Sopie értelmetlen és véletlen halálával járt, ez természetesen Roper lelkén szárad.

               

Richard Roper tökéletes főgonosz: cinikus, aljas, de igyekszik feddhetetlen jó fiúnak tűnni. Igazi menő üzletember a látszat, ami alatt sötét titkok, aljas gyilkosságok állnak. Nem akar a világ ura lenni, bár a hatalom is érdekli nem csak a pénz. Barátnője Jed bűbájos, szexi. Az ő karaktere is figyelmet érdemlő.

Az éjszakai szolgálat az egyik legnagyobb és legalaposabb történet John Le Carré regényei között. Megmutatja a titkosszolgálatokon belüli élethalálharcot. A filmben a regény nyomozópárosának egyik alakja Burr nővé lett, nem kis meglepetésemre. Pine rábeszélése, majd beépülése Roper köreibe a regény egyik legeredetibb, legizgalmasabb része. Az ő motivációja a bosszú Sopie haláláért.

A történet izgalmas és meglepő fordulatokat is tartalmaz, ahogyan az illik egy kémtörténethez. Szerelem, kaland és árulás, egzotikus helyszínek, magánsziget és luxusjacht a fő kellékek. A történet ütős és meglepően részletgazdag, bár szerintem kissé szétágazó. A sok szereplő is okoz gondot a nevek ki kicsodája és a rejtélyek mellett. Az összetett figurák és a kidolgozott háttér színes forgataga valóban adja magát a filmnek. A kémek valós világa, szerelem és bosszú, árulás és korrupciók az események alappillérei. A kötetből készített televíziós sorozatotban, Hugh Laurie, Tom Hiddleston, Tom Hollander és Olivia Colman a főszereplők.






John le Carré (Poole, 1931. október 19.) angol író, a kémregény-irodalom egyik legismertebb és legnépszerűbb alakja. Eredeti neve David John Moore Cornwell.

A berni egyetemen tanult, majd 1950-ben csatlakozott az angol hadsereg hírszerző csoportjához. 1960-ban átkerült a MI6 -hoz a külföldi hírszerzőkhöz. Az 1961-es Ébresztő a halottaknak volt az első regénye, majd 1963-ban a Kém, aki bejött a hidegről óriási sikere miatt Cornwell 1964-ben kilépett a hírszerzéstől, hogy csak az írásnak szentelhesse az életét. 1964-ben elnyerte a Somerset Maugham-díjat, ami harmincöt évnél fiatalabb brit íróknak tette lehetővé, hogy külföldön fejleszthessék az írói képességeiket. 2008-ban a Times a huszonkettedik helyre rangsorolta az "50 legnagyobb brit író 1945 óta" című listáján.


Azóta több mint húsz regény került ki kezei alól, ezekből nyolcat megfilmesítettek. A Suszter, szabó, baka, kém, A panamai szabó, Elszánt diplomata, Árulás hatalmas sikerrel futott a mozikban. A Szovjetunió bukása, és a két Németország egyesülése utáni első regénye volt 1993-ban Az éjszakai portás címmel is megjelent regénye, amiben új témát és helyszínt talált. Regényeiben azóta a szovjet utódállamok mellett Közép-Amerika és az egzotikus Afrika is megjelent helyszínnek.








Agave Könyvek, Budapest, 2016


576 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634190462 · Fordította: Fazekas László

Mademoiselle S. szenvedélye

Jean-Yves Berthault: Mademoiselle S. szenvedélye 
levelek egy szeretőhöz



                                                                   






Tisztelt Hölgyem, Kedves Simone!

Elnézését kérem, hogy ismeretlenül zavarom soraimmal. Az emberi kíváncsiság határtalan és végtelen, különösen, ha mások magán-intim életéről van szó. Ez sem változott az elmúlt közel
száz évben. Meghatóan őszinte leveleit olvasva sokan lesznek, akik lehet megdöbbennek majd, de Önnek ez ne okozzon bánatot, ne törődjön a kétkedőkkel! Irigykedők mindig voltak és lesznek!

A csodálatos szerelmüket az Ön leveleiből ismerhettem meg, mint egy rejtvényt. Hiszen a megtalált levélköteg csak az Ön sorait rejtette. Érdekes lett volna olvasni pedig Charles válaszait is. Néha bizony a férfiúi fantáziámra bíztam magam, mit is válaszolhatott az Ön erősen szenvedélyes, szókimondó soraira.
Mi mindent rejt egy régi nő táska, mi kerülhet elő egy láda mélyéről egy párizsi bérház pincéjének rejtekéből. Izzóan szenvedélyes, odaadó szerelem lehetett ez! Érdekes volt belelátni, átélni a kapcsolat alakulását, különböző fokait. Nem csak a testi vágy, a lelki állapot is egyértelműen hangsúlyos. Valódi elemi ösztön a valóság és a képzelet szárnyán.

Charles bizony kivételes férfi, ahogyan Ön, kedves Simone kivételesen odaadó, szerelmes hölgy.
Az 1920-as évek végén ez talán merész és bátor tett lehetett. Ekkora nyíltsággal megírni a
szex adta örömöket. Én bevallom jót szórakoztam, néha kissé pironkodóan nyílt sorain. Ekkora fokú szenvedéllyel és odaadással élete során nem is minden férfi találkozhat, sokan csak álmodoznak egy ilyen kapcsolatról. A szerelem, amit néha csak annak hiszünk, egymás előtti őszinte érzései, vágyai nem mindig leptek meg. Ez lehet az igazán olyan kapcsolat, ahol a vágyak és legtitkosabb álmok is vállalhatóak és megvalósulhatnak. Ez pedig sajnos ritka. A szerelem és a szex társasjáték. Izgalmas adok-kapok. Amihez feltétlen kell a szeretet és szerelem mámora mellett egy jó társ, játékos is. Aztán kinek mennyi az ingerküszöbe, meddig megy el az megint a résztvevő felek dolga.

A rutin és a hagyományos dolgok mellett a titkos fantáziák, vágyak megéléséhez egy ilyen jó társ kell, mint Ön.
Megértem persze, hogy a ritka találkozások is segítették a vágyat életben tartani. Várni és vágyni a következő randevú lehetőségét. A titkos viszonyok egyik alappillére a várakozó vágy, ami folytonos kielégítésre vár. Amikor a partnerek ennyire nagyon egy hullámhosszon vannak, az már a szerelem szenvedélye mellett is ritka. Amikor az tesz boldoggá, hogy mindent megteszek a másik kielégülése, boldogsága érdekében.
Az, hogy ezt még élvezem is nem szégyen, kedves Simone!
Ön bátran lehet büszke, hogy Charles ennyi minden jót megkapott az Ön hálószobájában.


   

 A legszebb szenvedélyek ennyire magas fokon elégetik azonban az embert. A Mount Everestet megmászni lenyűgöző, elképesztő teljesítmény. Azonban minden héten szombatonként egy idő után már fárasztó feladat is lehet. Charles nős volt mindezek mellett. A felébresztett vágyai talán megijesztették. Két csodásan izgalmas, forró kalandokkal  teli év után egyszerűen eltűnt. A férfiak már csak ilyenek, mondhatnánk, de ez nem egészen igaz. A nők is tudnak így tenni, mondom ezt Önnek a messzeségből, saját tapasztalatom alapján. Volt szerencsém megtapasztalni ezt a fokú vágyat, amikor a partner látványa, érintése tűzbe hozott. Jól esett csak hozzá érni a bőréhez, érezni a keze, szája érintését. Bárhol. Keményen vagy lágyan cirógatva, ahogy Ön is tette sok esetben. Amit örömmel viszonozhattam, mint Ön is. Nézni, ahogy kielégülten alszik mellettem, várni és remegve készülni az újabb alkalomra. Gyönyörű szép évek voltak. Nálam sem tartott tovább azonban három évnél. Pontosan tudom, mit érezhetett Ön is, de utólag azt mondom: így volt jó.  Ami két szerelmes ember között a hálószobában történik az csak rájuk tartozik. Mindent szabad, ami kölcsönösen izgató és jólesik a partnereknek. Mindig ketten kellünk hozzá, nincs új a nap alatt!

A történelmi háttér sok esetben valódi kordokumentum is. Nem csak a segédeszközök, amikkel emelhették a játékok izzó kalandjait, meglepett, hogy ekkoriban már voltak és használták. Ahogyan az az egyáltalán nem aprócska tény, hogy Párizsban ekkoriban 224 bordély működött! Volt rájuk igény. Nincs új a nap alatt mint mondtam, régen is voltak szenvedélyes, izzó, gátlástalanul átélt szerelmek. A játékokat sem most találták fel. A testi vágy, a szex összetartotta ezt a kapcsolatot.
A legmeglepőbb az, hogy ezek a levelek valódiak, nem írói fantázia eredményezte őket.
Izgatóan borzongató volt olvasni, elmerülni a megélt vágyak mélyén. Szégyentelenül bátor soraiért elismerésem!


UI: az olvasóknak:
Javasolnám nem egyszerre végigolvasni ezeket a leveleket. Apródonként talán izgalmasabb kaland lesz megismerni ezt a különösen merész, nyíltan őszinte sorokat. A kevesebb több alapon, 5-6 levél után tartunk pici szünetet. A levelek megtalálója, a Brunei Szultanátus francia nagykövete többéves aprólékos munkájával egy nem mindennapi románc történetét ismerheti meg a kíváncsi olvasó.
Kellemes, bizsergetően izgalmas kaland vár minden felnőtt olvasóra.

Nyálcsorgató kíváncsiaknak, széplelkűeknek nem ajánlom. Ők nem fognak kiolvasni mást
ebből, mint naturálisan leírt szexcsaták képeit. Annál (anál) azért ez jóval több, az erotikus irodalom egyik érdekes gyöngyszeme lehet. Pontosan illeszkedik Sade márki és Apollinaire soraihoz.
A kiegészítő lábjegyzetek legalább olyan izgalmasan érdekesek, sok esetben tesznek hozzá a kialakuló képhez. A megkapóan szép, elegánsan izgalmas és igényes borító jól illik a könyv témájához.



Már e-könyvben is elérhető! A Könyvfesztivál alatt a kiadó standján kedvezményesen megvásárolható, vagy a kiadó honlapján is:

http://tarandus.hu/konyveink/reszletek/mademoiselle-s-szenvedelye/



Tarandus, 2016
216 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155584282 · Fordította: Seláf Levente

Az utolsó dal

Nicholas Sparks: Az utolsó dal 




                                                         














Első olvasásom az írótól, a könyvből készült 2010-es filmet sem láttam. Szerencsére. Alapból egy egészen jó történet rejtőzik a lapokon: családi dráma, a szeretett családtag elengedése, megbékélés, megbocsájtás és az első komoly szerelem, elindulás a felnőtté válás rögös útján. Nicholas Sparks igazi bestseller szerző, 17 könyvéből 10 mozivászonra került.


A történet két fő szálon fut: Ronnie (Veronika) és tízéves kisöccse Jonah az egész nyarat az édesapjuknál kénytelen eltölteni egy kis tengerparti városkában. A történetet bonyolítja, hogy Ronnie, aki alapból egy hisztis, undok liba, a kamaszkor minden szeszélyével, már három éve nem beszél apjával... dacból nem olvassa el a neki írt leveleit sem. Az ok egészen egyszerű: apja szó nélkül elhagyta a családját, amit a lányka nem tud, nem akar megbocsájtani. Szó szerint látványosan hisztizik és szenved az önsajnálatban, hogy az egész nyarat összezárva kell eltöltenie apjával, távol a barátaitól, New York nyüzsgő forgatagától. Hiába az egykori közös érdeklődési pont a zongora
és a zene szeretete sem segít a dolgaikat tisztázni. Ettől persze az apa is szenved rendesen. Jonah szeretni való, őszinte kiskölyök, ő kifejezetten élvezi a lehetőséget. Próbálja tompítani a vitákat, okos észrevételeivel. A történetet a szereplők váltott szemszögéből ismerhetjük meg, bepillantva lelkükbe, legbelső gondolataikat megismerve.



A másik szál mi más is lehetne a nyári csillagfényes égbolt és tengerpart mellett, mint a szerelem? Feltűnik Will a sportos, céltudatos álompasi. Azért, amikor alig egy napos ismeretség után már az örök szerelem a téma, a lány, akivel az életét is le tudná élni... hiszen nem is ismerik egymást még igazán!

Ronnie természetesen új barátokra, ismeretségekre tesz szert, amiben ott az első komolyabb szerelem lehetősége is.  Sajnos az élet nem egy végtelen álomnyaralás, bulik és örömök sorából áll. Lassanként kiderül mindenkinek van valami titka. Apának is, Ronnie-nak és az új barátok közt is akad zűrös figura.

Jellemábrázolásban és jellemfejlődésben nincs hiány. A történet sablonjait leszámítva eléggé eredeti, életszagú. Magasan az apa és a kisöcsi karaktere volt a kedvencem. Apa végtelen szeretettel és türelemmel, odaadással, megértéssel tűri lánya elképesztő hisztijeit. Lassan, nagyon lassan Ronnie is végre körbe néz és felfigyel dolgokra. Rádöbben nem csak érte kel fel a nap... Akkorra azonban szinte majdnem késő, apa ugyanis haldoklik. Az utolsó közös nyár az utolsó közös dal megszületését is elhozza. Ezzel adva némi erkölcsi feloldást Ronnie-nak a kiállhatatlanul önző viselkedéséért. Anya is ludas, neki is van mit takargasson, magyarázkodjon a gyerekek előtt. Esendő, hús-vér figurák, valós élethelyzetek szerepelnek a történésekben. Az ábrázolt mély, őszinte szeretet, ragaszkodás nagyon megható. 

                                                                                 

A tengerparti szerelem is kiállja az idő próbáit és Marcus ármánykodásait. Ő a rosszfiú a történetben. Kár, hogy semmi háttérinfót nem kapunk róla és családjáról. A felbukkanó lelkész és a kiégett templom története, a kihalás szélén álló, megmentésre váró teknősők és az akváriumi vidraetetés már idilli hab a tortán.
Van itt minden mi szem-szájnak ingere, de nem sírtam tele egy papírzsepit sem. Éreztem a halál leheletét, a fájdalmasan korai elmúlást, de a nekem túl sok cukor miatt ez nem vált igazán drámaivá.

Steve-apu megbékélt a sorsával, elfogadta a sajnálatosan megváltoztathatatlant. Türelme és odaadó szeretet gyermekei felé elismerésre méltók. Jó lenne, ha még életében szeretnénk, figyelnénk a másikra. Néha bizony fontos lehet olyan apróság, mi a kedvenc színe a másik félnek. Az egymásra való figyelésre tanít a regény. A megbocsájtás képessége nagyon fontos. Ember hiba nélkül nem létezik!

Talán, ha picit feszesebb lett volna és inkább a családi kapcsolatokra, drámára koncentrált volna, még ütősebb történet lehetett volna. Romantika ezerrel, andalító lelki simogatás. Igazi amerikai módra túl sok rózsaszínnel, túl sok mázzal. Nem rossz történet, elgondolkodtató és meghatóan drámai befejezéssel. A  new yorki iskola, ahol természetesen apu egykori barátja az igazgató, Ronnie végre magára találása, Will átiratkozása, újbóli megjelenése garantálja a boldog befejezést.

Erős négyes, ha számmal is értékelnem kellene. Érdemes elolvasni, jól kikapcsol és elgondolkodtat az emberi kapcsolatokról. Azonban túl nagy mélységet ne várjunk, ne keressünk a történetben. Inkább a romantikára és a szerelemre tevődik a hangsúly érzésem szerint.






Nicholas Sparks amerikai bestsellerszerző 1965-ben született a Nebraska állambeli Omahában. Regényeit 50 nyelvre fordították le és 97 millió példányban keltek el világszerte. Nicholas a három testvér közül a középső gyermek. Van egy bátyja, Michael Earl „Micah”’ Sparks (1964) és volt egy húga, Danielle „Dana” Sparks, aki 33 évesen (1966-2000) meghalt. Sparks azt mondta, hogy ő ihlette a Séta a múltba című regényében a főszereplő lány alakját.

Sparks római katolikus vallású, ősei német, cseh, angol és ír származásúak. 1992-ben Sparks gyógyszerekkel kezdett kereskedni, és 1993-ban Greenville-be (Dél-Karolina) helyezték át. Itt írta meg szabadidejében 28 évesen a Szerelmünk lapjai című regényét. Két évvel később Theresa Park

irodalmi ügynök felajánlotta Sparksnak, hogy szárnyai alá veszi művét és képviseli őt. 1995 októberében 1 millió dollár előleget kaptak a Time Warner Book Grouptól, és 1996 októberében megjelent a könyv, amely rögtön az első héten a New York Times sikerlistájának élére került.
Mindegyik könyve vezette a New York Times bestseller listáját. Tizenhét művéből tízet megfilmesítettek, a Szerelmünk lapjai, az Éjjel a parton, A leghosszabb út (Séta a múltba a regény alapján készült film címe), az Üzenet a palackban, a Kedvesem, a Szerencsecsillag, Az utolsó dal, a Menedék, a Vissza hozzád és a Hosszú utazást is.

A szerző honlapja: http://nicholassparks.com/













General Press, Budapest, 2016
448 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789636438593 · Fordította: Szabó Ágnes

Haragvó liliomok

Csikász Lajos: Haragvó liliomok
(Anjou lobogók alatt 4.)





                                                                                                 



"Felemeltem és teljes erőből a földbe szúrtam a rudat, a fejem fölött pedig kibomlott a király ezüst sávos, arany liliomos lobogója."










A liliomos csokor újabb szállal bővült. A történet folytatása nem is szólhat másról, mint a jogos vérbosszúról. Az Éjszín liliomok utolsó fejezete különösen torokszorító, érzelmesre sikerült. Férfi író ekkora katarzist ritkán tud befejezésnek kanyarítani, mint azt Csikász Lajosnak sikerült. Az olvasó könnyes szemmel, meghatódva és bosszúért kiáltva tette le a harmadik részt. A drámaian jó befejezés emlékezetessé teszi a regényt. 


1316-ban járunk: Miközben a király hatalma erősödik, a lázongó nemesek azon fáradoznak, hogy
azt gyengítsék. Kán László és fiai valamint az Abák hatalma már megtört, Csák Mátét legyőzték,
de a Borsák nem adják könnyen magukat. Ők az ország keleti részén uralkodnak. Haszonleső, köpönyegforgató és buta emberek ezek a karakterek. Olvasni sem tudnak, az önös birtokszerzés a céljuk. Borsa Kopasz birtokai a király elleni lázadás központja lesz.

Főhősünk, Ócsárd nembeli Imre az Éjszín liliomok végén bosszút esküszik. A kunokra és a családjára támadókat, kislánya gyilkosait keresi. Nagyon szép
és látványos ez a bosszúeskü a regény végén. Ez a hangulat jelenik meg itt kezdésnek. A fényes győzelmet felváltotta az élet személyes drámája. Izgalmas kalandok, kicsit kevesebb véres csaták, ármány és szerelem adja a lendületet az új regénynek. Csikász Lajos könnyed stílusban köti le az olvasó figyelmét. Irodalmian igényes nyelvezete mellé huncut humor társul. Karakterei eleven, érző figurák. 

Bizony az élet nem volt egyszerű akkoriban sem. Akadályokon, fogságon át vezet az út, mire beteljesedhet a sírnál tett fogadalom.

Maga a király kéri Imrét és Diósgyőrbe küldi el Drugeth Fülöphöz segítségül. Az északi részek hadseregét kellene mozgósítaniuk és az árulóvá lett Petenye fia Péter kezén lévő Regéc várát visszaszerezni. Nem várt események valamint egy csinos és csalfa nő is nehezítik Imre életét, ezzel késleltetve a férfias bosszút. Ez a bosszútörténet teszi igazán hangsúlyossá a történéseket. 

"Akit megkínálnak egy koronával, ritkán szokott nemet mondani."

Amikor először kezembe vettem a könyvet ez a nő volt az, aki egyből szemembe tűnt. Látványosan egészen más karakter, mint a Diadalmas liliomok borítójának nőalakja. Amíg az elegáns és büszke, addig ez a szöszke már szinte "túl szépre" sikerült. Azonban a történetet olvasva tökéletesen megjeleníti a leírtakat. Valóban csinos portéka, azonban eléggé kikapós is. Ennek a regényben fontos szerep jut, de nem árulom el miért. Nem is egyszerű vele az élet. Ugyanis Imre fogságba esik, ahol az említett hölgyike is rab. A lovagiasság és a női szeszély során természetesen ellenállhatatlanná váló hölgyet Imre megszökteti... a kalandok itt kezdődnek igazán! A szépséges hölgyike egy igazi álnok boszorkány, a történések egyik kulcsszereplője. 

A nő, Imre segítségét úgy hálálja meg, hogy tőrbe csalja! Fogságból fogságba kerül. Az események sora bonyolódik, mikor végre lehull az álarc és kiderül ki is a hölgy. Nem árulom el, de Károly királyban is forr az indulat a neve hallatán. Az ő életét is keserítette három éven át.
A cím a Haragvó liliomok átvitt értelmet nyer: nem csak a bosszúra, lelke megnyugtatására törő Imrét és a királyi zászló liliomjait jelképezi, hanem a történetben a női szereplőket is.
A visszautasított nőnél már csak a megcsalt a rosszabb. Csengele azonban még okos is, nem
csak szerelmes. A család is újabb gyermekáldás elé néz. Bár az elvesztett gyermeket ez nem pótolhatja, de a lelki sebekre jótékony gyógyírt ad.




A mai világunkra is értelmezhető, köpönyegforgató nagyurakról leírtak nagyon találóak, ma is érvényesek lehetnek. A férfi-nő kapcsolat évszázadok óta egy közös játszma. Küzdelmes, csalfa és édes tud lenni. Imre is megtapasztalja ezt. Halicsi Mária felbukkanása a regényben kiemelkedő. Minden sikeres férfi mellett, mögött ott áll egy (két) nő is, akik bizony szeretnek irányítani bennünket. Van, aki ezt finoman, szinte észrevétlenül teszi, van aki erőteljesebben.

Ármány és árulás után édes a bosszú, a sorsdöntő várostrom sem hiányzik a történet végéről. A szemléletes debreceni csatát élmény volt végig harcolni a tépett, de győztessé váló liliomos lobogó alatt. Igényesen szép mondatokkal megírt, kalandos történetet olvashattam. Az ízes nyelvezete, humora, és a finoman ironikus-romantikus vonal jól ábrázolja az akkori élet eseményeit. Károly király most kevesebbet jelenik meg, de az hangsúlyos. Tetszett a harcosok csata előtti félelmeiről írt rész. Szép leírások mellé valósághű karakterek színesítik az eseményeket. Imre élete egyenesbe kerülni látszik, bosszút állt a gyilkoson. Azonban a felbujtókra vár még a végső leszámolás!




Élmény volt tovább kalandozni, harcolni az Anjou lobogók alatt, és természetesen bosszút állni Imrével. A színvonalas sorozat nagyszerű folytatása jól illik az előzményekhez. Stílusa olvasmányos, pergő, jó kikapcsolódást nyújt. Remek segítség az olvasónak az eligazodást segítő, a könyv belső borítóján lévő egykori Magyarország térkép.

Csikász Lajos a kedvencek közé került. Az Anjou-lobogók alatt egy színvonalas, tartalmas sorozat a történelmi regényeket kedvelő olvasóknak. Érdeklődve várom további regényeit.







Gold Book, Debrecen, 2016


334 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634263913 · Illusztrálta: Csikász Katalin

Clifton-krónika 1-2.

Jeffrey Archer: Majd az idő eldönti
Clifton-krónia 1.





                                                                             







Lord Jeffrey Archer világszerte az egyik legismertebb angol regényíró napjainkban. Idehaza a General Press Kiadó gondozásában látnak napvilágot kötetei. Termékeny életművében novelláskötetei mellett olyan nagyszerű regényeket találhatunk, mint a Párbaj, A szerencse fiai, A dicsőség ösvényén, Tökéletes másolat, vagy a Kettős mérce. Ebbe a sorozatba tartozik a lenyűgöző Clifton-krónika családi-saga is.


A regényfolyam egy teljes évszázadot ölel fel, hatodik kötete éppen most a Könyvfesztiválra jelent meg a magyar olvasók örömére. Ez az Ütött az óra címet kapta. A sorozat záró részét már írja Archer, nálunk jövő évre várható.

Ennek a sorozatnak valóban varázsa van, tényleg a letehetetlen kategóriába tartozik.
A történet már az első oldalaktól beszippantja az olvasót. 1919-ben veszi kezdetét és 1940-ig követhetjük a szereplők sorsát. Két család a gazdag Barrington és a szegény Clifton család sorsa fonódik össze a véletlen sors szeszélyéből. A kalandos meseszövés, olvasmányos forma nagy lendülettel viszi végig az eseményeket. A szegény és okos, igazi kis csavargó Harry Clifton a dokkok körül tölti napjait az  iskolából lógva. Az ő gyermek és ifjúkori éveit ismerhetjük meg az első kötetben. Harryt apja utáni vágya viszi a kikötőbe, hiszen a férfi itt dolgozott. A férfi eltűnése, halála körüli titok az, amit próbál megfejteni ő is, ahogyan anyja sem tud semmi pontosat. Erről csupán három ember tud biztosat...

A sötét titkok a gazdag Barrington család sorsában is tetten érhető. A hajógyáros apa egy igazi jellem, míg fia Hugo, bizony eléggé aljas, gonosz férfikarakter. Őt más fából faragták,
ahogyan a történet egyik legkedvesebb figurája mondja. Ő az Öreg Jack Tar kapitány, aki a kikötő melletti vasúti kocsiban éli napjait, nem mellékesen pedig a Victoria-kereszt tulajdonosa. Ő az, aki terelgeti, neveli és jó hatást gyakorol Harry-ra. Mint később kiderül, tartalmas barátság fűzi az öreg Barringtonhoz és ő maga sem akárki. A történet egészen elvarázsolt, vitt előre a kíváncsiság, mi fog történni a szereplőkkel. Érdekes volt olvasni a különböző szemszögekből bemutatott történetet, ugyan azt az eseményt miként élik meg a szereplők.
A két fiú barátsága elismerésre méltó. Kitartásuk, elkötelezettségük egymás iránt, valóban egy életre szóló. Ezt fűzi még szorosabbra Giles húgának, Emmának szerelme Harry iránt. A mellékalakok is erős karakterek, ábrázolásuk jól illik a történetbe.


Harry anyja, Maisie kimondottam kedves és szerethető figura. Igazi anya, aki fia érdekében sok
okos döntést hoz. Ugyan olvasni sem tud, ami főleg a következő részben kap jelentőséget, az életben mégis jól boldogul. A romantika, szerelem is megjelenik természetesen a kor eseményei mellett.

Életrajzi elemek is feltűnnek, különösen Harry élete mutat egyezéseket: Archer apja is fiatalon meghalt, édesanyja egyedül nevelte fel Anglia nyugati részén. Diplomát az Oxfordi Egyetemen szerzett. Nem ez volt az első olvasásom tőle, de vitathatatlanul a kedvencek közé került Archer.



Kaland és szerelem, hatalomvágy egy lebilincselő történetben. Családi konfliktusok, barátságok, titkok és a szerencse kap főszerepet a remekül megírt karakterek életében.
Régen olvastam ennyire összetett, jól felépített történetet. Várom a következő részeket.



General Press, Budapest, 2012
424 oldal · ISBN: 9789636433604 · Fordította: Szieberth Ádám







Apám bűne
Clifton-krónika 2.




                                                           


Harry és Emma boldogsága éppen Jack Tar váratlan bejelentése miatt várat magára...  Elképesztően feszült, sötét titok lappanganak a mélyben. Ennyire izgalmas és váratlan befejezést ritkán olvasni. Jeffrey Archer mesterien fűzi a történet izgalmait.



A két fiatalnak még sok akadályt kell leküzdeni, mire egymásra találnak. A második kötet az Apám bűne végig erről az egymás és a  boldogságkeresésről szól. A kalandok továbbra is elképesztően sodróak. A szereplők életét 1939 - 1945 közötti időben követhetjük nyomon.


Harry kihasználva a háború adta lehetőséget, bánata és szomorúsága elől egy hajóra szegődik. Hugo eltűnik szégyenében, de aljassága itt ebben a történetben is hangsúlyos. Az ő bűneitől szenvednek a gyerekei, felesége, sőt maga Harry életére is nagy hatással van Hugo sorozatos gonoszsága. Nem is értem, mitől ennyire aljas figura Hugo, mikor apja is kiváló jellem, fia szintén. Mikor segít, akkor is önös érdekek vezérlik, kihasznál és megaláz mindenkit. A családi vagyon öröklődése és a rang kérdése nagyon fontos szerepet játszik az eseményekben.

A véletlen adta új személyazonosság azonban további nem várt fordulatot ad Harry sorsának, hiszen börtönbe kerül. Ezek a részek kiemelkedően színesek, izgalmasak voltak. Emma szerelme, lenyűgöző odaadással a felkutatására indul. Persze nem csak úgy jegyet vált a következő járatra, ennél kalandosabb módon jut el Amerikába. Okos és erős nő, megsejti mi is lehet a történet mögött, nem hiszi el a nyilvánvalót sem. Jól teszi.

Nem spoilerezem a történetet, érdemes elolvasni ezt a részt is. Itt már a második világháború kitörése is megjelenik, kap fontos hátteret. Ez jó alakalom volt a történelmi háttér bemutatására, valós elemek épülnek be az események sorába. A regény egészen magával ragadott, mondhatom függővé tett.
Az események éppen olyan érdekfeszítőek, mint az első részben is. Tényleg nem tudtam letenni: délután elkezdtem és éjjel 2-re végig olvastam.

Az események most főleg Amerikában játszódnak. Itt ugyan kissé meseszerű lesz a történet, felbukkan egy távoli nagynéni, akinek fia ügyvéd. Erre nagy szüksége is lesz Emmának, de ez sem baj, kifejezetten hihető. Az olvasó együtt éli meg a történéseket, drukkol a szereplőknek.Továbbra is szövevényes és titkokat rejtő a Barrington-Clifton család élete. Lesznek olyan szereplők, akiktől elköszönünk, jönnek azonban újabbak. Ahogy az életben is. Kerekedik, formálódik a családi-saga.
Aki szerette az első részt biztos vagyok benne, ezt is fogja. tetszett a műfaj olvasmányos, érdekes történetfelépítése.  Jeffrey Archer lenyűgözött, megvett kilóra. Nem véletlen, hogy könyvei világszerte 270 millió példányban találtak gazdára.


General Press, Budapest, 2012
390 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789636434366 · Fordította: Gieler Gyöngyi

Védett férfiak

Robert Merle: Védett férfiak  


                                                                                   









Emlékeimben úgy él, ez volt az első találkozásom az író könyveivel. Akkoriban még csak lopva olvastam el, és nem is mindenütt értettem, de azt láttam a környezetemben minden felnőtt ezt olvassa, erről beszél. A borítója már akkor is nagyon megfogott, kifejezőnek és találónak érzetem. Számomra azóta is EZ a könyv igazi borítója, bár az évek során sokféle borítóötlet megjelent a kiadásokon.
A banános-ötletet nagyon direktnek, túlságosan is provokatívnak tartom... bár az is tagadhatatlan, először a szexuális vonal volt, amiért kézbe vettem. Talán voltam olyan 12-14 éves.


Robert Merle 1974-ben megjelent Védett férfiak (Les hommes protegés) című regénye egy vicces és abszurd antiutópia, ami a feminizmus akkoriban igen népszerűvé válását használta ki. Az elején nagyokat nevettem a történeten a férfi-nő kapcsolat eltorzulásain. Valóban elgondolkoztató a regény alapötlete.  Az 1980-as évek Amerikájában járunk, ahol ismeretlen eredetű vírus támadja meg a nemzőképes férfiakat. A gyorsan terjedő járvány (agyvelőgyulladás) miatt a férfiak kezdenek kihalni, sokan a kasztrációt választják. Az életben maradottakat üldözik, zaklatják, a nők veszik át a hatalmat az élet minden területén.


A regény főhőse Dr. Ralph Martinelli védett férfi. Őt még a járvány kezdetekor karanténba zárták a Blueville gyógyszergyár területén. Feladata megtalálni és kifejleszteni az ellenszert. Szerencsére az új rend sem tetszik minden nőnek, ami bizony megalázza a férfiakat. Már csak mint nemző erőkként tarják őket számon, csak biológiai szerep jut nekik.

A kutatóorvos művelt, csinos felesége Anita, elképesztő tempóban emelkedik az új éra politikai ranglétráján, mint az új elnökasszony tanácsadója; a társadalom irányítását a nők veszik át egészen, ám eljön a nap, amikor egy férj e férfigyűlölő társadalomban botránykővé válik. A „luxusbörtönbe”, szögesdróttal körülvett karanténba zárt Ralph már csak a nemiséget képviseli az asszony életében.

A szexis doktor nem sokáig maradhat egyedül, a kutatótelepet őrző milicista lányok, az asszisztensnők, a telep tulajdonosnője, a spermabank begyűjtőnője mind-mind szemet vetnek rá.
A regény egyik fontos mondata is itt hangzik el: A doktor sodródik, tehetetlenül vár: „az ember jórészt azzal teszi tönkre az éltét, hogy rettegve vagy reménykedve folyton azt várja, mi lesz holnap".

Hilda az elnökasszony erős, uralkodásra termett, férfigyűlölő nőalak. Nem volt szimpatikus nekem. Zseniálisan mutatja be milyen lenne egy nők uralta világ, amikor a jól megszokott rend felborul. Az egyéni érdekek, politikai összefonódásokról, a feminizmusról szóló gondolatok üzenete ott olvasható a lapokon. Minden diktatúra bukásra van ítélve. A férfiak -legyenek bármilyenek is- nélkül nem jó a világ. Kedves hölgyek, képzeljék el azt a férfiak nélküli világot... ugye? Nem lenne jó. Így együtt kerek az egész. A regény befejezése kissé komorra is sikeredett.
Semmi bajom a nőkkel, de! Isten mentsen, hogy megvalósuljon Merle írása. Persze, ettől ez még egy érdekes és jó történet. Lehet gondolkodni, mi lenne, ha…

A szatirikus felhang jól érzékelteti ezeket a gondolatokat. Jó könyv, jó stílusban megírt olvasmány, mondhatni: alapdarab. Merle életművében biztosan. A Malevil, a Két nap az élet, Mesterségem a halál és a Francia história-sorozat mellett természetesen. A Védett férfiak hazánkban eddig 9 kiadást ért meg.


Robert Merle: ( Tebesza, Algéria, 1908. 08.28. - Malmaison, Franciaország, 2004. 03. 27.)

Algériai francia telepes családból származott, egyetemi tanárnak készült. A Sorbonne-on hallgatott irodalomtörténetet és filozófiát. Részt vett a második világháborúban, német fogságban volt három évet. Ebből az élményeiből született a Két nap az élet című regénye, amit 1949-ben Goncourt-díjjal jutalmaztak. A könyvből Belmondo főszereplésével 1964-ben film is készült.



Jelentős és fontos a Francia história című 13 kötetes sorozata, ami 1977-2003 között íródott. Merle a vallásháborúval (1547) kezdődően tárgyalja a francia történelem 16. századi eseményeit, amelyet a reneszánsz Siorac-család életén keresztül, I. Ferenc uralkodásától XIV. Lajos trónra lépéséig (1661) mutat be.


Robert Merle hazánkban az egyik legnépszerűbb francia író, 1997-ben az Ünnepi Könyvhéten járt Budapesten. Minden könyvét lefordították magyarra. Bátor társadalomkritikája, jó témaválasztásai, fordulatos, gazdag meseszövése világszerte megbecsült íróvá avatta. 95 évesen szívinfarktusban halt meg.






forrás: wikipédia










Európa, Budapest, 1980

442 oldal · puhatáblás · ISBN: 9630721325 · Fordította: Réz Ádám

A kasztrált

Richard Harvell: A kasztrált
Egy angyali hanggal megáldott ember magával ragadó,
érzéki vallomása






                                                                         




A 18. században az énekesek valóságos "sztárok" voltak. Ünnepelt és elismert hírességek. Volt busás jövedelmük, szeretők, különösen női hódolók sokasága, minden földi jóval elhalmozták őket. A sikernek azonban igen nagy ára volt.






Ekkoriban bevett szokás volt a kiugró tehetségű templomi énekesfiúkat megcsonkítani, kasztrálni.
Sok esetben ez a fényesebb, ígéretesebb jövő reményében történt. A szegényeknek ez kiugrást és biztos jövőt is ígért. A zenei konzervatóriumok tehetséges növendékeinek ezzel a kegyetlen módszerrel őrizték meg a hangi adottságaikat.

A főhősünk Mózes Froben életében is ez történt. Az opera színpadok sztárja lett, ezrek lelkesen hallgatták csodálatos énekét. Ennek azonban alaposan megfizette az árát. Az élettörténetét mégis
fia meséli el nekünk...
Hogyan is lehetséges, hogy Mózes Frobennek a világhírű kasztrált énekesnek fia volt? Ezekből a levelekből áll össze az élettörténete, sorsának alakulása. Ezt természetesen halála után tudja meg a fiú, ezt meséli el nekünk három felvonásban a szerző.

Mózes is sanyarú gyereksorsát cserélte fel a sikerre, ha nem is éppen önszántából. Nem vezetett egyenes út az elismerésig. Anyja süketnéma, megtűrt személy. Csupán a templom harangjait bízták rá, apjáról eleinte nem tudjuk
ki is lehet, de nem nagy titok, amikor kiderül hogy a pap az apja. Akkoriban sem volt ez nagyon másképp. Természetesen rettegve féli  az igazság kiderülését, főleg amikor ráébred arra, a gyerek tud beszélni. Így döbbenetes tettre ragadtatja magát, mondhatni, tovább fokozza a bűnét azzal, hogy a fiát egy hegyi patakba dobja...

Az erdőt járó szerzetesek mentik ki az alélt fiúcskát a vad és hideg patak sodrából és viszik el az apátságba. Itt nevezik el Mózesnak a fiúcskát, akit  énekhangja emel ki a többiek közül, ami sorsát
is megpecsételi. Ulrich a nagyravágyó egyházi karnagy titokban elintézi, megszervezi a "műtétet".

Az első felvonás ezzel zárul, az alélt Mózesből "musico" lett, várja a karrier.
Sokkoló volt olvasni ezeket a részeket, komor és megrázóan drámai sorsot ismerhetünk meg. A gyerekeknek túl nagy értéke nem volt. Az amerikai író érdekes módon az Alpokba, Svájcba
helyezte a történetét, pedig Itália volt az igazi operahatalom már akkoriban is. A helyzet több,
mint különös volt az egyház részéről: tiltották ugyanis a kasztrálást, azonban a templomi kórusokban előszeretettel alkalmazták őket. Inkább, mint a női énekeseket, mert a szép női hang bűnös vágyakat ébreszthet...

Sok esetben nem is megfelelő személy végezte a körülményekről pedig vannak sejtéseink. Az még drámaibb, hogy borbélyok, orvosok mellett szinte bárki lehetett ehhez értő. Az elvégzett műtétek áldozati sok esetben meghaltak, lettek lelki nyomorékok egy életre. Csak nagyon keveseknek sikerült a valódi kiugrás, hiszen senki nem tudta garantálni a sikert. A mutálás megkezdése előtt, még 8-9 évesen kellett elvégezni ezt a durva beavatkozást. Nagyon emberi volt arról olvasni, hogyan figyelte teste változásait Mózes. Nem csak a mellkas, szőrzet és egyéb dolgok miatt. Titkolni próbálta sorsát.
A különösen érzékeny hallása is sok színes pillanatot hoz a történet folyamába.

Mózesnek valamelyest szerencséje is volt. Még gyerekként megismerte a szerelmet Amalia személyében. A Bécsi Operaház tárt karokkal várja a csodás hangú énekest, Orpheusz szerepére. Amalia is visszatér életébe, de a szerelmesekre vár még akadály. Amalia ugyanis férjezett és gyermeket vár. Addig azonban még akadnak buktatók, kalandok sora vár Mózesra, amíg Nicolai szerető apát kap Mózes személyében.

Érdekes és színes olvasmány a történet, bár az állandó időzőjelbe tett mondatok nagyon zavaróak voltak olvasáskor. A borító is inkább egy mai, menő fiúbanda énekesére emlékeztetett, aki lány.

A kor ábrázolása mellett az operaénekesek képzésébe, életébe is bepillanthatunk. Rögös út vitt a sikerig. Megjelennek az egyházi sötét titkok, amik jól színezik a kitalált történetet. Mózest kisgyermekkorától a sikereken át haláláig kísérhetjük, ismerhetjük meg életének történéseit.
A kor valóban élt egyik legsikeresebb, legkiemelkedőbb kasztrált énekese Farinelli volt. Az ő életéről készült 1994-es filmet ajánlom a könyv olvasás mellé, remekül kiegészítik egymást.





Typotex, Budapest, 2016
384 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632798783 · Fordította: Gáti István, Kain Péter

Sorok között

Jodi Picoult - Samantha Van Leer: Sorok között 




                                                                                 








Jodi Picoult az egyik kedvenc íróm, ez a lányával közösen írt meseregény természetesen egészen más, mint az eddig megszokott munkái. A merész témák után a mesék világába viszi el olvasóit. Bátran újított, állt oda a lányka remek ötlete mellé, mert tőle ered a kezdeményezés. Az olvasóban megbújó gyermek nagyszerű olvasmányt kap a kezébe. Bevallom eleinte bizony tartottam tőle, de felesleges volt. Igazi élményt adott, jó volt elmerülni a mesék varázslatos birodalmában.



Az anya-lánya páros fantasztikus, valóban szórakoztató tündérmesével állt elő. Az alapötlet kifejezetten eredeti. Mit is csinálnak a mesehősök, amikor éppen nem a megszokott életüket élik?
Mennyire vágynak saját életre, milyen álmaik vannak? Mi történik velük, amikor az olvasó becsukja a könyvet? A sodró történet alapja idillien veszi kezdetét. Az Óperencián túli álomkirályság álompárja az álomszép királynő és a bátor király uralkodik, amikor jön a gonosz sárkány. Móric király és Matilda királynő tiszta szerelmének ezzel vége is szakad... ugyanis a sárkány legyőzi a királyt. Meglepő fordulat, a bonyodalom kezdetét veszi. A királynő éppen életet ad gyermekének, mikor a nagy boldogságba a sárkány belerondít. Ennyit a kezdetekről, többet nem is mesélek erről a szálról.



A regény ugyanis egy váratlan és merész fordulattal napjainkban folytatódik. Megismerjük a 15 éves Delilát, aki igazi könyvmoly. Társai közül kilóg, nem az a menő, trendi-féle lány. Ő maga is úgy érzi, mintha egy másik világban élne. A mesék világa az, ahol jól érzi magát. Egyetlen barátnője sem hétköznapi figura: Jules ugyanis punk lány, aki a horror filmeket szereti. Az már gondolom nem meglepő, ha Delila álompasija a könyvbeli herceg. Álomország hercege Olivér, álompasivá nőtt az idők során, de afféle anyámasszony katonája lett. Bátorságot nem kapott a tündérektől, anyja féltően óvta nem csak a kardtól, de még a konyhakésektől is...


                                                                       

Nehéz az élete a mesehősöknek is: apa nélkül, fullasztó anyai szeretetben hiába tud tizenhét nyelven beszélni, ha a harci mesterséget nem ismeri. Ráadásul a szépséges feleségjelölt hercegnő sem igazán érdekli. Nem meglepő módon valódi kalandra vágyik az ifjú.

Érdekes alapötlet, hogy olvasás után a mesehősök saját életüket élik. Van persze gonosz, ármánykodó alak is, kalandok is történnek, visz a mese folyama. Nagyon tetszett a három sellő-lány alakja is. Persze a sárkány is újra feltűnik még, a leszámolás nem maradhat el. Móric király halála bosszúért kiált. Addig azonban sok váratlan fordulatot kell Olivérnek leküzdenie.





Sok színes, humoros epizód után kerekedik ki a mese. Vagy valóság? A történet felépítése eredeti, jól egyensúlyoz a tündérmese és a valóság között. A váltott szemszögből elmesélt történések adják a mese a mesében érzést. A különböző színnel írt fejezetek jól elkülönülnek egymástól, követhetővé teszik az események sorát. Az apró árnyképek és a színes grafikák hangulata jól illeszkedik a mese világához. Az egész könyvet jó kézbe fogni, igényes kivitele miatt.

Olivér és Delila tündérmeséje lelket simogatóan kellemes élmény minden korosztálynak. Itt megvalósul az, amikor a szereplő szeret bele az olvasóba.
A kötet csodás grafikáit Yvonne Gilbert készítette. Remekül illik a mese történetéhez. Színei, aprólékosan kidolgozott rajzai jól adják vissza a hangulatot. Az árnyképek Scott M. Fischer kezét dícsérik. A művész honlapja: www.yvonnegilbert.com




Jodi Picoult neve márka, több mint húsz könyve jelent meg. A New York Times bestseller szerzője, milliós nagyságban fogynak világszerte regényei. Témáit merészen választja, számos irodalmi díj birtokosa. 1992 óta jelennek meg írásai, néhány legismertebb: A nővérem húga, Elrabolt az apám, Gyere haza, Házirend, Sorsfordítók, Tizenkilenc perc, Vezeklés, Találj rám. A magyar nyelvű kiadás kizárólagos gondozója az Athenaeum Kiadó.


Samantha Van Leer: Picoult lánya, középiskolás korában találta ki a közös könyv ötletét, amin két évet dolgoztak. Samantha már kisiskolás korában is írt egy negyven oldalas mesét, aminek szereplői egy kacsa és egy hal voltak.













Eredeti mű: Jodi Picoult – Samantha van Leer: Between the Lines
Eredeti megjelenés éve: 2012.
Athenaeum, Budapest, 2016
368 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632935218 · Fordította: Babits Péter · Illusztrálta: Yvonne Gilbert, Scott M. Fischer

Viharsziget

Dennis Lehane: Viharsziget 





                                                                               














A könyv 2003-ban jelent meg először, már akkor rögtön siker lett. A további kultikussá válásához nagyban hozzájárult a 2010-ben elkészült Martin Scorsese által forgatott film. Nem csak a főszerepet kiválóan alakító Leonardo DiCaprio miatt, hiszen a film azok közé a filmek közé tartozik, amik tökéletesen adják vissza a történetet, annak stílusát és hangulatát. Talán a képi megjelenítése és a zene miatt még hatásosabb is.

Szeretem az ilyen sötét, csavaros és nagy meglepetéssel záruló történeteket. A fülszöveg szinte  az egész történetet elmeséli, de "hogyan" és a "miért" itt kiemelten fontos és meglepő lesz. Ehhez mindenképpen olvasni kell. Aki látta a filmet várjon talán a könyvvel néhány évet, én is ezt tettem.

Most újratördelt, új borítóval jelent meg a könyv, itt volt az idő az olvasásra. Bevallom a film sötét hangulatára emlékeztem csak, meg a viharra. Tudtam, valami hatalmas, nagy és meglepő a végső poén, de a miért már elhalványult az évek alatt.
Így tökéletesen lekötötte a figyelmemet végig a könyv.
A film pedig újranézésért kiált.

1954 nyarán járunk, amikor Tedddy Daniels szövetségi rendőrbíró és kollégája, Chuck megérkeznek a Viharszigetre. Egy cellájából titokzatos módon eltűnt ápoltat keresnek. A
szigeten egyedül az Ashecliffe Elmegyógyintézet működik, ahol olyan ápoltakat őriznek, akik valamikor szörnyű bűnöket követtek el. A komor és titokzatos hangulat garantált. Nagyszerűen egyensúlyoz a képzelet és a valóság határán a krimi. A lélektani része fontos szerepet kap a történetnek. Mi is a valóság?


A válaszra váró kérdések és a titkok csak szaporodnak. A jól őrzött szigeten három különleges részleg működik. Mit is csinálnak itt az ápoltakkal, minek a háromszoros fegyveres őrség egy látszólag üres világítótorony körül? Ki hagy titokzatos üzeneteket a nyomozóknak? Hogyan tudott egyáltalán megszökni a keresett nő, hová rejtőzött el a kietlen szigeten? Miért is annyira fontos őt megtalálni, kicsoda is valójában Rachel Solando? Mi is történik "kezelés" alatt a hírhedt C Részlegben? Lassan kiderül, valóban semmi nem az, aminek elsőre látszik. Izgalmas és elgondolkodtató, sok rejtvénnyel. Kell figyelni, összpontosítani, néha előjött egy-egy jelenet is, de az olvasás élményét ezek nem zavarták.

A két ballonkabátos nyomozó teszi a dolgát, de a titkok inkább sűrűsödnek. Amikor az egyik üzenet felveti a nagy kérdést: ki a 67. ápolt? a rejtélyek valóban egyre kuszábbá válnak. A szigeten ugyanis az igazgató állítása szerint csupán 66 ápoltat gondoznak... Pszichológiával alaposan kikerekített a történet, hiszen Teddy a saját démonaival is küzd. Lelke siratja egykori feleségét, az ő tragikus halálát nem tudja feldolgozni, a nőt elengedni. Felelősnek érzi magát az elvesztése miatt.
A szigetre váratlanul lecsapó vihar további akadályokat hoz a kutatásban. A feszült történet sok esetben idézte nekem a Száll a kakukk pillanatait. Végig fenntartotta az érdeklődésem, éreztem a sötét valóságot és a képzelet csalfa játékait. Az utolsó két fejezetnél már a hideg rázott, holott már sejtettem a megoldást. Fantasztikusan jó a könyv története, hiszen jól becsapott. Meglepett a végső fordulat, sőt, szíven ütött. Nagyot csattan az utolsó poén, nem is igazán akartam elhinni.
Így lett tökéletesen kerek, hogy a filmet is láttam.  

A remek történetfelépítés a múltbéli emlékképek keveredése miatt kevéssé kiszámítható, kellően izgalmas szórakozás. Az ötvenes évek Amerikájának hangulata nagyszerűen érezhető, a bezártság pedig még jobban fokozza a feszültséget. Hiszen egy kietlen, magányos szigeten vagyunk, ahol mégis minden megtörténhet. A vihar csak emeli a hatást. Egy meglepően ijesztő és egyedi hangulatú történetet olvashattam Totth Benedek remek fordításában.





Dennis Lehane: (1965), Boston.
Neki köszönhetjük a Titokzatos folyó-t, (2001), amiből szintén készült egy remek filmes adaptáció.  Első regénye Egy pohárral a háború előtt 1994-ben jelent meg, tette ismerté nevét. A regény a következő évben elnyerte a Shamus-díjat.
Mielőtt főállású író lett, dolgozott értelmi fogyatékos és bántalmazott gyerekek gondozójaként, de volt rakodómunkás és könyvesboltos is. A Kenzie- Gennaro nyomozópáros történeteit is ő jegyzi. Ezekből eddig öt kötet jelent meg nagy sikerrel.














Eredeti mű: Dennis Lehane: Shutter Island
Eredeti megjelenés éve: 2003


Agave Könyvek, Budapest, 2016
336 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634190769 · Fordította: Totth Benedek

A közösségi média nagykönyve

Klausz Melinda: A közösségi média nagykönyve 




                                                     













A szerző, Klausz Melinda 2007 óta foglalkozik közösségi média marketinggel, 2008 óta blogol, élete első Facebook hirdetését pedig 2009-ben hozta létre. Cégét, a Klausz Social Groupot a Magyar Marketing Szövetség 2015-ben két KKV-Marketing Gyémánt díjjal is kitüntette közösségi média marketing megoldásai és eseménykommunikációja miatt.



Ő már nem csak beszél róla, de tudja is jól használni a közösségi média felületeit. Napi szinten több órát töltünk az interneten. Nem csak a Facebook, a Google+ , Twittwer, de lassan már követetetlenné váló virtuális világunk bizony túlságosan nagy hangsúlyt is kap életünkben. Akinek nincs facebook oldala, az nem is létezik, tartja a mondás. Pedig, nem így van ez egészen, van élet facebook és instagramon kívül is. Ma mégis szinte nincs is olyan baráti beszélgetés, amiben ne kerülne szóba a Facebook, YouTube vagy éppen a lájkolni szó. A közösségi média felülete olyannyira mindennapjaink részét képezi, hogy bizony elkerülhetetlenül megkerülhetetlenné vált. Beépült és jelentős részét adja életünknek. Nem csak az információk cseréje ez, de a leggyorsabb virtuális hírfolyam is egyben. Érdekes volt olvasni a mindenhol kommentelő, mindet lájkoló vagy csak az érdeklődéséhez tartozó dolgokat megismertető tipusokról. Mit kezdjünk a mindenütt előbb utóbb megjelenő "trollok"-kal?

Utazásaim során kissé elszörnyedve látom, mindenki "bedrótozva", kezéhez hozzá nőtt telefonokkal éli az életét. Nem, vagy alig kommunikálunk egymással a virtuális világon kívül. A közösségi média egyre jobban, vitathatatlanul fontos és jelentős lett az életünkben. A könyvben olyan gyakorlati tanácsokat ad a szerző, ami segít, hogy elinduljunk azon az úton, amit social média menedzselésnek hívnak. Néha bizony töményen árad az információ. Aki az X. generációhoz tartozik, mint jómagam is, bizony néha elakad, nem feltétlen igazodik ki rögtön ebben a világban. Melinda érthetően vezeti fel minden fejezetben az adott témakört. az alapoktól kezdve: mi a Facebook? Mi az a Twitter? És a Tumblr? Kik használják az egyiket és kik a másikat? Sőt, még gyakorlati példákat is mutat az olvasóinak, ami jobban érthetővé teszi az olvasottakat.






Nem könnyű, néha kissé "kínai" volt nekem, bevallom. Olyan "értem én, de hová álljak"?

Autót vezetni sem lehet könyvből megtanulni. A gyakorlat teszi a mestert. Pedig a nyelvezete nem szakmai, érthető és jól követhető, de a sok információ miatt erre több idő kell, mint azoknak, akik ebbe születtek. Aztán ki mit és hogyan fog használni, beépíteni a mindennapjaiba az más kérdés. Nagyon praktikus és jó ötletnek találom, hogy a fejezetek végén lehet jegyzetelni. Igazi használatba venni a könyvet. Az internet veszélyei mellett a praktikus és hasznos oldala kerül közelebb az olvasóhoz. Valóban sok használható okos ötlet található a kötetben. Hogyan is érdemes egy nyereményjátékot meghirdetni, levezényelni? Milyen elvárásokat lehet tenni a résztvevőkkel szemben? Olyan gondolatokat vet fel a könyv, amik fontosak és kívánatos tudni, minden felhasználónak.

Használjuk és építsük fel önmagunk kis birodalmát. Ehhez ad hasznos tanácsokat és kipróbált tippeket Klausz Melinda.


Sok apróság, ami elkerülte a figyelmem, vagy éppen nem tartottam fontosnak, átértékelődött. A napi posztok, mennyisége, időzítése és az oldal felhasználói visszajelzésekre bizonyára még jobban fogok figyelni. Hatalmas öröm tud lenni egy egy sikeres bejegyzés, a megosztások mennyisége a visszajelzések. Tehát a könyvet nem csak azok tudják haszonnal forgatni, akik napi szinten vagy a munkájuk miatt foglalkoznak marketinggel. A hobbi felhasználók, bloggerek is sok hasznos ötletre találnak a lapokon. Jól használható könyv.





Athenaeum, Budapest, 2016


288 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632935256

Az ítéletidő

Kőrösi Zoltán: Az ítéletidő 








            "Kilyukadt a térkép, és Magyarország kiesett rajta"                                                          












Nehéz erről az immár utolsó regényről írni. Amikor januárban megjelent az író honlapján az örömhír: márciusra várható nem tudhattuk, ez a vége. Sajnálatosan korai, váratlan halála pontot tett az alkotói munka végére. Örökre.

Ezért is felzaklató, nehéz olvasmány a Kőrösi-rajongó olvasónak ez az apokaliptikus képzelgés jelen világunkról. Az alaptéma ismét az, ami annyit foglalkoztatta Kőrösi Zoltánt. Szeretett hazája, és Budapest, a benne élő emberek sorsa.

Az emberiség történelmében bizony már sok esetben előfordult: ez a vég, ettől nem lehet rosszabb. Éljük az életünket, tesszük a dolgunkat, hogy van még idő, ráérünk, tervezünk aztán hirtelen és váratlanul eljön a világvége. Pedig apró előjelek vannak, még ha ezekre legyintünk és nem is veszünk tudomást róluk.

A regény cselekménye két szálon fut. Borisz a kiskamasz születésnapját készül ünnepelni a szüleivel. Éppen tizenkét éves. Anya és  Apa még fogják a "banyatankot" beülnek a Skodába és elugranak bevásárolni. A világvégére senki nem gondol, pedig akár egy bevásárlással is vége lehet a világnak. Ki a fene gondolná, hogy itt van Borisz világának a vége? Összeomlik és felborul az élete, megszűnik a biztonság körülötte a tragikus balesettel. Jön azonban Robi bácsi, aki társául szegődik. Anya-szemeivel, anya-mosolyával ketten próbálják az új helyzetet túlélni, megoldani, ami kész világvége
a fiúcskának.

Ugyanakkor Ferencvárosban is történik valami szokatlan, váratlan, ami a cselekmény másik szálát adja. Az Angyal és Mester utca sarkán megnyílik és beszakad a föld. A Tölcsér nem csak beszippantja a sok szart, szemetet, de ki is okádja magából a felgyülemlett dolgokat. Kitör
a káosz, elindul az anarchia. Angyalok és ördögök jelennek meg az eseményekben.
Mert ugye minden ember angyal, vagy ördög...
A világvége nélkülük elképzelhetetlen, ami az írói fantázia terméke.

Az emberek a szagokkal még csak megbirkóznak, hozzászoknak. Azonban az áramszünet nagyobb problémát ad. Érdekes, nekem tetszetős gondolat volt ez, mi is lenne,
ha három hónapra lekapcsolnák az áramot? Tudnánk élni, létezni nélküle? Milyen áron, mivé válnánk eközben? Már elkényelmesedtünk és hozzászoktunk. Bevallom Merle Malevil regénye is felrémlett bennem olvasás közben. Lehet, már rég a szarban élünk, benne tapicskolunk, de nem vesszük észre. Vagy csak nem akarjuk észrevenni? Inkább hozzászokunk, alkalmazkodunk.

A Duna jelképes "kettészakadása" is utalhat a jelen állapotokra.
Az új lehetetlenné váló körülményekhez alkalmazkodva az emberek próbálják életüket is erre berendezni. A miniszterelnök is megjelenik, "urai vagyunk a helyzetnek". Nem úgy tűnik, nem ezt érezzük. A játék a mi bőrünkre megy. Süllyedő világunk csak bokréta azon a bizonyos kalapon. Kőrösi, aki soha nem politizált most sem a jelen kormányról mondja el, írja le véleményét. Az adott helyzet a tehetetlenségünkről szól a mindenkori vezetőknek. Legyen az ellenzék vagy akár az egyház. A karakterekről sem tudunk meg túl sokat, de ez nem is fontos. Robi bácsi életének nagy titka mégis kiderül, ő, akár mi is lehetünk. Ez már a Magyarkában is megfogalmazódott: le kell menni kurvába, hogy valahogy túléljük. Ezért a helyzetért azonban nem feltétlen az egyén a felelős. A szerb bártulajdonos és a lányok, akik finoman, lépésről lépésre terjeszkednek, veszik uralom alá az egész házat szintén érdekes figurák (az ország kiárusítására most ne is gondoljunk). Csak jelzésszerűen vannak ott, mégis jelentősek. A két Lili hoz némi örömet, boldogságot a szürkeségbe. Az élet értelme az igaz szeretet lehet. "Hát hiszen édes hölgyek és urak, élni, kurva jó dolog, nem igaz?" .


Kőrösi a túlélés reményét az újrakezdés lehetőségét a szeretetben, szerelemben az összefogásban és összetartozásban látja. EZ lehet(ne) a túlélés lehetősége. Okkal írta meg ezt éppen így. Bizonyára sok dolog elképesztette, felháborította, ha ezeket így tartotta fontosnak megírni. Az armageddon elkerülhető, de mi nagyon feszegetjük a húrokat. Ez nem egészen a megszokott, jól ismert Kőrösi-hang. Hangulata a szokott, ugyanakkor fókuszáltabb a története kuszaságaival. Kisember-ábrázolása elnagyoltan érzékletes. A reménytelenség napról napra kúszik be a bőrünk alá, az országot (a házat) már eladtuk..
Jó lenne, ha figyelnénk és észre is vennénk a jeleket. Alig kétszáz oldal, tele keserűséggel, már-már depresszióba hajló, reménytelen bánattal. Keményen fogalmaz, drámai a szöveg. Bizonyára
megosztó lesz, de ez nem baj.

Ezért nehéz ez a kis könyv, az író fájdalma, aggódása átérezhető. Bár adódnak mosolyra alkalmak, szellemes és fura helyzetek, nem túl vidám a kép. A sorok ritmusa darabos és zaklatott sok esetben. Jól adja vissza az író érzéseit. A Kőrösire jellemző mesélős hang most jóval keményebb. Ugyanakkor a rá jellemző gyönyörűséges mondatok is megtalálhatók a szövegben. A szerző most úgy hiszem egy felhőn üldögélve drukkol értünk, itt maradottakért.
A könyvekről az alapján tudok írni elsősorban, milyen érzéseket váltottak ki belőlem. Ez felzaklatott.
Elgondolkodtatott, amolyan "nézzünk már körül, vegyük már észre mi folyik itt", mert ellep a szar.

Köszönöm Kőrösi Zoltán, Isten veled!


"...az angyalok számára ujjpattintás csak egy-egy emberi élet, legyen benne akár sok-sok évtized, viharos szerelem vagy megszenvedett magány..."

Kőrösi Zoltán: Budapest, 1962. március 14. - 2016. február 5.
Író, film-forgatókönyvíró és dramaturg. 17 könyve jelent meg, néhány közismertebb:
A tárt szárnyú lepke (1996), Hentesek kézikönyve (1999), Orrocskák (2000), Budapest, nőváros (2004), Milyen egy női mell? Hazánk szíve (2006), Szerelmes évek - Gyávaság (2007), Az utolsó meccs (2012), Magyarka (2013), Szívlekvár (2014).






Jelenkor, Budapest, 2016
216 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633108499