A Kind of Magic – a Queen A-tól Z-ig

   
Mark Blake: A Kind of Magic – a Queen A-tól Z-ig



                                                    

Freddie Mercury a rock egyik meghatározó frontembere volt. Amikor 1991-ben meghalt, a zenei világ elvesztette egyik legeredetibb karakterét, valamint egy rendkívül tehetséges, egyéni énekest. A Queen énekese elképesztő négyoktávos hangjával a zenekar egyedi hangzásának jellegzetes eleme volt. Ennek eredményeként az 1970-es, 80-as és 90-es évek elején több millió eladott album született.

Freddie Mercury rendkívüli karrierjét a rocksztárság fényében élte meg, a könyv életének meghatározó pillanatait mutatja be. Freddie neve összeforrt a Queen sikereivel, tudatosan felépített karrierjével. Valóban legenda lett. 

  A Queen azóta kedvencem, ahogy még anno fekete-fehérben először láttam a Bohemian ​rapsody-t az Egymillió fontos hangjegy adásában. Tátott szájjal bámultam a csodát, meghatározó élmény lett, bár nem mostanában történt. A "Bohemian Rhapsody" a harmadik legtöbbet eladott kislemez a brit zenetörténelemben. Ennek a dalnak egy külön fejezetet szentelt a könyv, bár még számtalanszor említésre kerül, és olvashatunk a keletkezéséről, hátteréről. Amint említettem életem végig kísérte a Queen zenéje, így sok újdonságot nekem nem tartogatott a könyv. Meglepő volt a temetési szertartásról olvasni már az első 100 oldalon, majd visszaugrunk a kezdetekhez...ez végig jellemző hibája a kötetnek, hogy a kronológiai sorrendet nem tartja.  Az időben való ugrálás így kifejezetten idegesítő, zavaró volt, rontotta az élményt. A könyvben 132 történet, anekdota és érdekesség olvasható, aminek alapja Brian May gitárossal és Roger Taylor dobossal készült eredeti interjúk szolgáltak. Tagadhatatlanul alapos, néhol már túl részletes-elemző is. 



Mark Blake tollából megelevenednek az előzmények, összefüggések, a zenekaron belüli személyes kapcsolatok. Freddie Zanzibárban töltött évei, szüleivel való viszonya, vagy hogyan került Angliába, majd a Queen-be. May és Taylor már 1968-ban együtt zenélt a Smile zenekarban. A siker lépcsőiről, a lemezek, dalok születéséről, sikerlistákról, zenésztársakkal való kapcsolatokról is olvashatunk. A kezdeti amerikai siker megszűnéséről, a '82-es Hot Space album bukásáról is megemlékezik a szerző, ahogyan a Live Aid fellépés pillanatai is még mindig frenetikusan hatásos képekkel kelnek életre. Filmzenék, Freddie bajusza, hobbijai mellé állatszeretete is megjelenik. Izgalmas volt olvasni a Queen azon dalairól, amik zeneileg ugyan kiemelkedőek, mégsem lettek átütő sikerek.

1981-ben az együttes fennállásának tizedik évfordulójára jelent meg a Gratest Hits válogatáslemez, ami az első héten fantasztikus eladást produkált Angliában. 300 000 példány került a rajongókhoz egy hét alatt, ami platinává nemesítette a korongot. Fájón megható volt Freddie betegségéről olvasni, vagy a hatalmas lendületéről, ami egyre fogyott. Az 1992-es emlékkoncert fellépői, az AIDS-alapítvány is kikerülhetetlenül felbukkan. Talán fő erénye a könyvnek, hogy alapos képet, bepillantást ad a tagok életébe, családi hátterébe. A könyv elolvasása után még mindig nem érzem, hogy valóban ismertem volna Mercuryt. Talán mert kiismerhetetlen volt, és őrzik a rajongókban kialakult képet.


     

Ennek ellenére, hogy sok az ismétlődés és zavaró az időben való ugrálás, sok szórakoztató és érdekes információt olvashattam. Ezek közül a Sun Cityben abszolvált 8 koncertjük volt még érdekes. Ez ugyanis az ENSZ tiltólistáján volt, de ők is bevállalták, sok más művész mellett. Aminek lett is böjtje azért, nem maradt büntetlenül.

Meglepő, hogy a Queen sokkal népszerűbb volt Angliában vagy Európában, mint Amerikában. A sztárságában kiemelkedik a dobos, aki attól lett elsőnek milliomos a zenekaron belül, hogy a legendás kislemez"B" oldalára az ő dala került fel..erről is több ízben ír Mark Blake.

John Deacon zenészként és dalszerzőként is fontos tagja volt a Queen-nek, mégis mint egy szürke eminenciást állítja elénk a szerző. Pedig olyan slágerek fűződnek a nevéhez, mint az Another One Bites The Dust, az I Want To Break Free, a You're My Best Friend és az Under Pressure, a basszusgitározás mellett pedig billentyűs hangszereken is játszott. Ahogyan idehaza a Republic esetében, amikor a meghatározó énekes sajnálatosan korán meghalt, úgy Deacon is 1997-ben visszavonult, lezárta a Queen-korszakot. Freddie nélkül már nem volt ugyanaz semmi. Bár ezek is a zenekar történetéhez tartoznak, mégis egy elágazás, nem szorosan része már annak. Adam Lambert mondja, nem azért van ott, hogy pótolja Mercury-t, hanem megőrizze emlékét, és megossza velünk, mennyire inspirálta őt fiatal énekesként.

         

Összességében tetszett, bár kicsit olyan érzésem volt, a Queen nevével még mindig el lehet adni bármit, ez a könyv is még egy bőr, arról a bizonyos rókáról. Mercury 45 évesen halt meg, de ez a könyv, bár sok mindent megad nekünk, amit tudhatunk, vagy már tudtunk is, de nem megy túl egy sor fontos esemény felsorolásán.












Cartaphilus, Budapest, 2022

528 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632668611 Fordította: Végh Orsolya

Tökéletlen múlt

 Julian Fellowes: Tökéletlen múlt

                                                      

Az Oscar-díjas forgatókönyvíró Fellowes (Gosford Park) az 1960-as évek Angliáját hangulatos háttérnek használja a regényében. A feltörekvő, fiatal arisztokraták sznob életét tárja elénk 40 év elteltével. A napjainkban induló (2008) események a hatvanas évek végére, a hetvenes évek fordulójára visznek vissza. Mi lehet az a 40 éves titok, amitől egy barátság hirtelen véget ért? Mi lapul az akkori események mögött, amiről mindenki szeretne elfelejtkezni?

A történések narrátora egy közepesen sikeres londoni író, akit váratlanul egykori barátja, a mára többszörösen milliomos Damian Baxter negyven év távlatából keres meg levelében. Nem békülési szándék áll valójában Damian levelében, hanem egy furcsa felkérés. Baxter rendkívül gazdag és haldoklik. Egyedül él egy nagy házban az angliai Surreyben, sofőr, inas, szakács és szobalány vigyáz rá. Egyetlen gondja van: kié legyen a vagyona? Felnőttkori mumpsza miatt nem született örököse, de mi történt a korai, kissé léha életében? Már ez a kiindulópont érdekes hátteret ad. A valóság azonban elképesztő. Damian birtokában van egy 20 éve íródott névtelen levél, amely arról árulkodik, hogy gyermeket nemzett az 1970-es évek elején. Érthető, most végre szeretné megtalálni ezt a feltételezett gyermekét.

Az olvasót egy kissé terjengős, de jól megírt könyv várja, hiszen negyven év eseményeit bogozgatjuk. Azok, akik érdeklődnek az angol társadalom, a változó társadalmi szokások iránt, vagy lenyűgözi őket a brit arisztokrácia élete, kedvelik a Downton Abbey sorozatot, valószínűleg jól fognak szórakozni. Tulajdonképpen a történet kellően magával ragadó és szórakoztató a titok miatt, bár az oda vezető út elég hosszú és lassú. Néhol nevettem, elképedtem a sznob fiatalság felszínesen üres, csillogó életét látva. Az intrikák, bálok, estélyek leírása nem ragadott magával. Mindent a pénz irányít. A leírások, tájak, emberek, érzések és a kapcsolatok kusza hálója viszont érdekessé tették a regényt. Igazi kosztümös kalandregény ez.

Egy haldokló, de rendkívül gazdag ember és a regény narrátora közt történtek viszik a regényt. Úgy tűnik, ez a két férfi egy negyven évvel korábban történt borzalmasnak tűnő esemény miatt szakította meg egymással a kapcsolatot. Ami érezhetően szerelmi hátteret sejtet. Mit ér a hatalmas vagyon, ha nincs örököse? Damien most azt akarja, hogy egykori barátja rájöjjön, hogy az öt múltbeli lehetséges nő közül melyik szülhette meg gyermekét? Az író nyomozni kezd, felveszi a kapcsolatot a nőkkel, aminek természetesen nem igazán örül egyik hölgy sem... Fellowes visszavezeti az olvasót az időben az 1960-as évek végére.

Az akkori társadalmi szokások, erkölcsök színes hátteret adnak, hiszen az angol társadalom mélyreható változáson ment keresztül. Érdekes volt látni, hogyan boldogult azóta ez az öt nő, és hogyan változott meg az életük, baráti kapcsolataik. Az olvasó azt is szeretné felfedezni, hogy mi volt az az esemény, amely ekkora törést, valóságos elidegenedést okozott a két ember barátságában. Ez egy Portugál nyaralás képeiben bontakozik majd ki, de csak a legvégére hull le a lepel a titokról. Jó volt olvasni a szerző korábbi, Belgravia regényét. Most is tetszett, ahogy felépült a cselekmény, de terjengősen körülményes volt. Bár a történet és a stílus megfogott, vannak érdekes apróságok a háttérben, vegyes érzéseket hagyott a könyv. Kétség kívül olvasmányos a történések folyama, a sötét családi titkok és fájdalmas szerelmek drámai emberi sorsokat mutat be, ami kíváncsivá teszik az olvasót.

Ezek a régi ügyek lassan kerülnek napvilágra, és bizony elkerülhetetlenül vannak átfedések, ismétlődések. Fellowes jó hangulatteremtő, mégis néhol unalmasan ismétli ugyanazokat a dolgokat az angol arisztokrácia életéről, szerelmi kapcsolatairól. Érdekes volt látni, ahogy a múltban és a jelenben váltakozik a történet, a szereplők élete. A közelmúlt történelmi háttere különös hangulatot adott az eseményeknek. Mégis, helyenként döcögött a történet, és ismételte a korábban elhangzottakat, ami a feszültség rovására ment. Azonban bármennyire körülményes a kibontakozó múlt, kíváncsian vártam, hogy megtudjam, melyik nő szülte meg Danien gyerekét, élte le titkok között életét. No, és mi is történt azon a hírhedt portugáliai házibulin, milyen mélyre nyúlnak a szálak, amitől minden megváltozott?

Nem értettem azt sem, miért várt a férfi bő húsz évet, hiszen a gyermek létezéséről már régen tudott. Elég furcsa, de a könyv szereplői közül sok nem volt annyira szimpatikus. A különböző karakterek nem mindennapi élete és tettei azonban nem ragadtak magukkal. Valójában szánalmas, ostoba kirakatemberek életét ismerhetjük meg. Ami az úgynevezett múltbéli szörnyű esetet illeti, én inkább nevetségesnek találtam. Az idők és az emberek valóban megváltoznak, ez lehet a regény üzenete. A másik, hogy emberek vagyunk, hibázhatunk, ezért tudni kell megbocsájtani, elengedni a múltat.




Kedvezménnyel ITT lehet tiéd a regény!



         

Julian Fellowes: (1949. augusztus 17. Kairo, Egyiptom)

Nemesi származású, angol színész, regényíró, forgatókönyvíró és rendező.

Robert Altman filmjének a "Gosford Park"-nak ő írta a forgatókönyvét, melyért 2002-ben Oscar-díjat kapott. Ő a megálmodója és a szerzője a hatalmas sikert aratott Downton Abbey című sorozatnak, amellyel három Emmy-díjat nyert. Londonban él feleségével. 


General Press, Budapest, 2023
528 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634527084 · Fordította: Frei-Kovács Judit.

Lányos apa

Grecsó Krisztián: Lányos apa


                                                    

"Istenem, milyen sokféle íze is van a boldogságnak."



Kell a mai magyar irodalomban egy ilyen pozitív vonulat. Grecsó kortársam és szinte földim. Hihetetlen sok összecsengés van az én emlékeim és a Grecsó család életképei között. Nem is beszélve arról, én is lányos apa lettem. Az érzések, régi szegvári emlékek elragadtak, mint egy megvadult óriáskerék. Próbálom minden elfogult rajongásom félre tenni, de az biztos, hogy jó egy ilyen könyvet olvasni.


Sírtam, nevettem, néha egyszerre is. Juszti mama és a megelevenedő emlékek, szerelmek, a családi kapcsolatok a viharsarok életéből mindig megkapóak és feledhetetlenül őszinték. A könyv érzésem szerint tökéletes egyvelege a Valami népi és a Harminc év napsütés történeteinek. Három részből áll össze a kötet: a címadó Lányos apa történeteit a Földek emberei és a nosztalgiával átitatott Minden könnyű volt történései fogják egybe.

A Földek emberei rész erős, megható vallomásai elgondolkodtatják az olvasót. A régmúlt képei, az apa emléke nagyban emlékeztetett a norvég írózseni Harcom sorozatára. Ha jól visszagondolok az írói életműre, az önéletrajzi elemek, a férfi szerepe a családban, az apa meghatározó szerepe tökéletesen idézi Karl Ove Knausgård műveit. Itt talán ami szimpatikusabb, a megértés, elfogadás lengi be ezeket a történeteket. A viharsarki fiú látásmódja egyéni. Megnyugtatott, de felkavart az ismerős férfi-női lélek apró rezdüléseit taglaló írás. Mit is jelent a család? Milyen traumákat, terheket cipelünk generációkon át? Mitől és hogyan lehetünk boldogok? Ami csak köztes állapot az életben, de valójában elég legtöbbször igazán együtt lenni a szeretteinkkel. 

A fehér özön és a "két sor paprika" tökéletesen találkozott az életem egy szakaszával... kellett, percig sem bánom, de rémes visszagondolni azért arra a nyárra. Igen, a szocialista életforma idilli hangulata visszaköszön. Én még tudom mit jelentett a "négyezer forintból nyaralni" a Balatonon, vagy a repülés a távoli vágyálom mellett valóban szabadságot IS jelentett. Anyám álma és a címadó novella pazar világa kiemelkedő része a kötetnek. Csodás alámerülés a megszépülő múltba. A gyökerek maradnak, ha az életünk tovább is gördül a fővárosba. Ott beilleszkedni, "pesti polgárrá válni" nem egyszerű. Hanna oda született, de a vidék lelke, a népi háttér mégis fontos. Van itt öröm és keserűség, csakúgy, mint az életben. Hol szívmelengető, hol pedig szívszorító. Azért is szeretem Grecsót, mert úgy tud mesélni magáról, mintha rólam mesélne.

Sorsok vannak itt, drámák és szerelmek. Nehéz kiemelni az első etapból bármit, hiszen mindegyik komoly és valós emberi sorsot tükröz, kis szociológiai látlelet. Grecsó Krisztián pátosztól mentes őszinte vallomásai ezek a családról. A Levelek a frontról nekem tökéletes párja az Össze kéne szedni novellának. Olvasáskor azonnal az jutott eszembe. Itt párásodott be először a szemüvegem... Micsoda erő, mennyi minden van abban a záró egy mondatban! Természetesen a Rambó, Makó, vakrandi volt a meglepetés, a feloldás ebben a részben. Talán mindketten ott voltunk azon a koncerten... Az, hogy van ott fenn valaki, aki sorsunk terelgeti az Erdei mondatok írásból derül ki.

   

A középső rész a a Nők Lapja írásaiból szemezget. Lányos apa.. az átértékelt érzelmek történetei ezek.  Mennyire máshová kerülnek a hangsúlyok, ha egy gyermek teszi teljessé a családot! A végre szülőként megélt közös kalandok, a világ felfedezése, rácsodálkozás arra, amit valahol felnőttként elvesztettünk, de Hanna baba visszacsempészte az életükbe. Ezek az életképek mosolyt csalnak az olvasó arcára, átértékelik azt, ami néha túl egyszerű, kézenfekvő.

Lassításra kényszerítenek ebben az élet nevű rohanásban. Jó, ha van még tartalék a szülői türelemből, és a család összetart, ad olyan meghatározó emlékeket, ami a felnőtté váló kisgyerek létét jól megalapozza. Saját tapasztalatból egyértelműen az Apa főztje az egyik kedvencem, hiszen ezt sokat hallottam az én lányomtól is... ez olyan büszkeség és frenetikus élmény, ami apróságnak tűnik, de fontos. A közös evés, a kalandok, az együvé tartozás szép példáit olvashatjuk ezekben a tárcákban. Imádni való az óriáskerékről szóló írás is, hiszen a tériszony legyőzése apának,  elismerést érdemel... ez is hasonlóan ismerős volt. Kedvenceim innen: Rúgkapa, Rohan az idő, A lengyel udvarló, Két nap távollét, Apa megígérte, Elég jó szülő és az Érett nő. Apró, de fontos pillanatok a Grecsó család életéből, de ezek az emlékek sok szülőnek jelentik ugyan azt az érzelmeket. Tetszett az írások személyessége, tömörsége. Érezhetően szívből ír az olvasó szívének. Jó volt ez a közös emlékezés az íróval, ami talán példát is mutat, hogy kellene egy gyermeknek örülni, törődni vele. Ahogy elkezdjük talán érteni, másképp látni a világot, ha van ott mellettünk egy kisgyerek.

 

A nosztalgiával átitatott Minden könnyű volt záró rész az úttörőtáborokba repít, hol még gyerekként, hol kezdő pedagógusként. A szerelem színei, a felnőtt életben megtett első lépések, balatoni hangulatok, zenék és ízek villannak fel. Az Ördöglakat vagy Az első színdarab a mára kiveszőben lévő, elhívatott pedagógusoknak állít emléket. Mindenki életében akad ilyen tanár, akár pro vagy kontra. Felnőttként visszaálmodni ezeket jó érzés. A Balatoni falatok és a Zajtalan szeretet lett még kedvencem a Mai sakknovella mellé. A mára már eltávozott írótársak emléke is megidéződik, hiszen az idő valóban fájón gyorsan rohan. 

"Magyar írónak lenni kiváltság, csoda és kovásztalan, nehéz kenyér, magány, lehetetlen és kérges szomorúság,[…]"

Azért szeretem az ilyen novellásköteteket, mert összefügg az egész. Izgalmas olvasni, az íróra legnagyobb hatást tevő élethelyzeteket, a kamasz emlékeket, amik a felnőtt férfi életét, gondolkodását megalapozták. Választékosan fogalmazott életképeivel ad egy pozitív lendületet az olvasónak. Erre pedig nagy szükség van napjainkban. Már a nyitó karácsonyi történet megadja a tartalom mélységét. Átértékelésre késztet, emlékeket idéz és egy-egy mondattal jól megtalálja az olvasó lelkét. Néhány mosoly, egy kis nosztalgia, egy gyermeki kacaj, és igen az élet valóban szép!


ITT tiéd lehet a könyv! 


         

Grecsó Krisztián 1976-ban született Szegváron. Volt a Bárka folyóirat szerkesztője, a Nők Lapja vezető szerkesztője és a Szépírók Társaságának alelnöke. 2009-től vezeti az Élet és Irodalom prózarovatát, Újlipótvárosban él. Fontosabb díjai

Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíj (1999), Bródy Sándor-díj (2002), Déry Tibor-díj (2004)

József Attila-díj (2006), Márciusi Ifjak Díj (2008), AEGON Művészeti Díj (2012), Bárka-díj (2018), Libri irodalmi közönségdíj (2020)
Fotó: Faragó László




Magvető, Budapest, 2023
248 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631442588

Hosszúlépés a körúton túl

Koniorczyk Borbála & Merker Dávid: Hosszúlépés a körúton túl

Séták, titkok, történetek





                                                                

Budapestet kevéssé ismerő vidékiként nagy érdeklődéssel vettem kézbe a Hosszúlépés. Járunk? csapatának immár második könyvét. Ha valaki szeretné kicsit alaposabban megismerni Budapestet, és nem csak vidékiként, akkor ez a könyv alkalmas időutazás, izgalmas kalandtúra lehet az otthoni fotelból. Új és izgalmas képet mutat a város mindenkinek.

A szerzők 2013 óta foglalkoznak várostörténeti séták szervezésével, amit könyv formában adnak az érdeklődő olvasók kezébe. Négy izgalmas útvonalat járhatunk be a könyv segítségével. Tematikus útvonalon ismerhetjük meg a város titkait, épületeinek hátterét. Az első kötet a belvárost tárja elénk, míg ez a folytatás a körúton túlra kalauzolja a kíváncsiakat. Jó, ha ismerjük azt a szűkebb világot, ami körülvesz bennünket, ahol akár naponta megfordulunk. A könyv kivitele gyönyörű, a tartalom lenyűgözően informatív. Érezhetően alapos kutatómunka van mögötte. A történeteket számtalan korabeli fotó teszi élőbbé, tartalmasabbá. A napjainkra jellemző rohanásban jó volt szemlélődő, aprólékosan figyelő módon ismereteket gyűjteni Budapest épületeiről, azok korabeli történetével megismerkedni, de az egykori lakók élete is feldereng a lapokon. Gyönyörű album számtalan érdekességgel, amihez történelmi múltunk izgalmas hátteret ad. Színes életekről, életképekről olvashatunk, ami ismerős érzéseket ébreszt az olvasóban. Bevallom néhol sóvárogva merültem el a boldog, nyugodtan békés korszak képeiben. Mint a rácsodálkozó kisgyermek, aki felfedezi a körülötte lévő világot, úgy olvastam a könyvet. Olvasmányos történetfolyam, számtalan érdekességgel, sötét titkokkal megspékelve. Kifejezetten izgalmas volt az első hazai bankrablásról olvasni. Ki gondolná, hogy ez még (vagy már?) 1908-ban történt?

Kifejezetten tetszettek a korszak híres embereit bemutató részek. Olvashatunk Papír Mária, a későbbi Szepes Mária életének korai szakaszáról, Babits, Jókai és Laborfalvi Róza élete is elég mozgalmas képekkel elevenedik meg előttünk. Anekdoták is akadnak, amik mosolyt csalnak az olvasó arcára. Ezek a részek felérnek egy szociológiai tanulmánnyal is. A Táguló világ fejezetben az Uránia történetébe merülhetünk el. A Józsefváros mélyén élő "famme fatale" azaz Karády Katalin és a Gestapo történetét olvashatjuk. Tanulságos és elképesztően szomorú volt Az utolsó csendes éj Budán fejezet. A fővárost körbezáró ostromgyűrő tragédiái is sajátos részei a várostörténetnek. A Gestapo foglyai a titkosrendőrség főhadiszállásává lett Hotel Majesticben raboskodtak.

Ahogyan a gyárosok élete, munkássága is kiemelkedő része, üde színfoltja a kötetnek. A sok színes történetből nekem kiemelkedett a Zwack család sikertörténete. Bár a híres recept továbbra is titok marad, mégis jó volt olvasni a gyárról is, ahová régóta szeretnék eljutni. Érdekes volt mélyebben megismerni a Glóbus hátterét, vagy a vakmerő iparmágnás, Weiss Manfréd életét és munkásságát, az újpesti városháza építésének hátterét vagy az egykori árvaház életét. Amit a korszak zseniális építésze Pollack Mihály tervezett. Ezek az épületek napjainkban is meghatározzák a városképet. A Mautner bőrgyár vagy a cserkészélet képei is tartalmas információkat adnak, ahogyan szomorúan olvastam a mára eltűnt Népszigetről. Ezt sokan Szúnyogszigetként ismerik. Jó lenne betérni az egykor híres Illik Viktor halászcsárdájába, ahol József Attila is gyakran megfordult. Nem maradhat ki a foci sem, akkoriban még a vasárnapi meccsek eseményszámba mentek, tökéletes szórakozást nyújtottak. A korabeli hangulatot tökéletesen visszaadja a kötet. Varázsa van a múltunknak, érdemes megismerni. Egy remek album, amely ügyesen összeköti a múltat a jelennel. Egy izgalmas időutazásra viszi az olvasót a két szerző, amihez a korabeli képek, plakátok adnak sajátos hangulatot. Olvasás után valóban kedvem támadt egy városnéző-felfedező sétára.

ITT rendelhető a kötet kedvezménnyel! Csomagban is elérhető kiadói akcióban mindkét könyv.


      

A szerzőkről: Mindkettejüket az urbanisztika, a szociológia érdekelte, ezt tanulták belföldön és külföldön, és kamatoztatták itthon, egyetemi katedrától az önkormányzati szféráig. Együtt alapítottak városi sétaszervező céget 2013-ban. A hosszúlépés.járunk? közel nyolcezer sétájából több százat vezettek már.

Koniorczyk Borbála urbanista és Merker Dávid szociológus a 2021-ben megjelent, azonnal a sikerlisták elejére kerülő Hosszúlépés Budapesten szerzői és a lassan tíz éve működő, városi sétákat szervező hosszúlépés. járunk?  alapítói. Második könyvükben elhagyják a belvárost, és felfedezik a távolabb eső városrészek titkait és történeteit.












XXI. Század, Budapest, 2022
256 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635682447

Cantabile

Jean-Claude Mourlevat: Cantabile
A szabadság szele




                                               

„Egy olyan történetet szerettem volna elmesélni, ahol a kultúra harcol a barbárság ellen.”




A borító és a fülszöveg alapján nem tudtam mire is számítsak igazán, de meglepett, elvarázsolt 

a szöveg. A grafika és a szöveg letisztult, egyszerű, éppen illik rájuk a kevesebb több kifejezés. 

A képen a két szélfútta, magányos alak a havas erdő felé menekülve tökéletesen visszaadja a történet hangulatát. Ami érdekes módon nem volt szomorú, vagy lehangoló, ellenkezőleg, végig elkísér minket olvasás közben egyfajta felemelő, reménykeltő érzés, amitől jó volt folytatni az olvasást. 

Nem ígér többet a szerző, minthogy elmeséli, miként harcol a kultúra a barbárság ellen. Mint valami utolsó lehetőség, az észérvek mellé. Ebben nem is kellett csalódni, pont erről szólnak a történések. Mai világunkban is folyamatosan találkozhatunk az elnyomással, hamis ideológiákkal, koholt vádakkal, elkendőzött múltbéli bűnökkel, melyeknek ártatlanok estek áldozatául. Nem újdonság ez... Orwell szavaival élve „mindenki egyenlő, de vannak, akik egyenlőbbek”. Ne menjünk ilyen mélyre a politikába, hiszen ez a történet úgy regél, hogy izgulhatunk hőseinkért, akiket rögtön megszeretünk, számtalan nehéz helyzettel szembesülünk velük együtt, melyekből sok meg is oldódik, kisebb feloldozásokat adva nekünk, olvasóknak.

       

Egy elképzelt országban, misztikus világban találjuk magunkat, egy szigorú szabályokkal működő lánynevelő intézetben, ahol lélektelen, szomorú hétköznapokban élik a lányok az életüket. Itt megismerjük és egyből megszeretjük két lányka főhősünket, akik igaz barátságban és bajtársiasságban tengetik napjaikat. Tanulhatunk ebből az egymásra utaltságból, ez végig példaértékű a történetben. Az őszinte barátság ereje megkapó. Többet között ezt is nagyon szerettem ebben a mesében, tudhattam, hogy nem fogok a szereplőkben csalódni. 

A két lány, Milena és Helen eltávozást kérnek meglátogatni egyikük vigasztalóasszonyát. Ebből a megnevezésből máris leszűrhetjük a következtetést, miszerint ezek az asszonyok a lányok vigaszai és lelki támaszai, akiknek fontos szerep jut majd az események sodrában. A két lány komoly feltételekkel hagyhatja el az intézetet, egy bennmaradó lány életét kockáztatva, ami igazi diktatórikus rendszert érzékeltet velünk. Itt kezdődnek a bonyodalmak, hiszen egyikük megszökik és nem tér vissza, de erre nyomós oka volt. Nem szeretnék sokat elárulni, talán csak annyit, hogy két fiú is a képbe kerül, és ők négyen indulnak el viszontagságos körülmények közepette, meglelni múltjuk nyomait.

Természetesen szerelem is szövődik köztük, ami azonban nem tolakodó és erőltetett, inkább kedves és bájos színfoltja az életüknek. Útjuk során segítőkész és jóravaló emberekkel találkoznak, akik, ahogy az lenni szokott egy elnyomó rezsim uralma alatt, titokban bőszen szervezik az ellenállást. Az uralom neve Falanx, emberei és alattvalói ostoba és korlátolt, erőszakos tagokból áll, akiknek eszén nem is olyan nehéz túljárni. Ezt is a regény javára írom, nem volt kétséges az ellenállás sikere, bár sajnos elkerülhetetlen veszteségekkel is szembesültünk.

Főhőseink tiszta szívűek és bátrak, a fellépő nehéz helyzeteket sokszor szerencsével párosulva ugyan, de megoldják. Tetszett, hogy igazából kiismerhetőek voltak a szereplők, a történet is jól követhető, érthető, könnyű volt a helyszínek, egyes események között váltani, nem okozott fejtörést hol is járunk, kivel történnek az események. Amolyan modern, de elgondolkodtató mese fiatal felnőtteknek a jók és rosszak örök harcáról. Mindezt érdekes szereplőkkel tarkítva, célzok itt a kutya-ember lényekre, akik végül szintén izgalmas jellemrajzzal ajándékoztak meg, az első adandó alkalommal visszamenekülve a rabságban tartásból a szabadságba. Egyértelmű a következtetés, senki sem él és öl szívesen, még akkor sem, ha erre van tenyésztve és kiképezve. Nem lenne nehéz párhuzamot találni a történelemben, sőt, megkockáztatom, a szerző rejtett szándéka is ez volt. Remek stílus, hangulat, olvasmányos szöveg alkotja a regényt.


Bőven kapunk tanulságot is, megéri kockáztatni, lázadni, harcolni. Sőt, kell is! Győzni is lehet, elnyerni a szabadságot, melynek szele végig érezhető olvasás közben. Megnyugtatóak és vigasztalóak voltak az utolsó oldalak, örültem szereplőink sorsának alakulásának. Mindenki azt lát bele, amit csak szeretne, nem volt bonyolult a történet, és megkaptuk a lezárást is, ami elengedhetetlen volt, hogy megnyugodva tegyük le a könyvet. Bárcsak így zajlana a valóságban is egy diktatúra megdöntése, ahol kisimulnak az életek. Mindenesetre jó volt kalandozni velük, izgulni értük, bátorságot meríteni belőlük, megismerni segítőiket, felismerni a kitartás és összetartás erejét. Ezek fontosak a barátságban, szerelemben, családban, és társadalomban egyaránt, így lehet élni és élni hagyni. Egymás mellett, nem egymás ellen.

Ajánlom mindenkinek aki reményről, hitről és összetartásról szeretne olvasni, kedves, egyszerű emberekről, akikhez jó visszatérni, vagy felidézni alakjukat. Egyértelműen kijelenthetem, hogy a regény hibátlanul megtestesíti amit a műfajtól várnék, szórakoztat, elgondolkodtat és meglep. Olvassátok, hiszen jó volt olvasni ezt a reményt adó történetet, aminek külön aktualitása van.





                   

Jean-Claude Mourlevat francia író, Ambertben (Puy-de-Dôme) született 1952. március 22-én. Különösen fiataloknak szánt regényeiről ismert, amelyekért több díjat is nyert, köztük az Astrid-Lingren- emlékdíjat 2012-ben. Ő az első francia író, aki megkapta ezt az elismerést.

1997-ben jelentette meg első regényét, Histoire de l'enfant et de l'œuf címmel. 







Vivandra, 2022
336 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155347429 · Fordította: László Kinga

A legyek menyasszonya

Carmen Mola: A legyek menyasszonya
(Elena Blanco 1.)



                                                   

„Madridban keveset ölnek” – mondta a rendőrségi mentora a fiatal Zárate felügyelőnek. Ha igen, akkor viszont nagyon. Spanyol krimit ritkán olvasok, ez most egy új sorozat nyitánya. A Carmen Mola gyönyörű női név mögött mára kiderült három férfiú alkotását olvashatjuk. Ez talán nem is számít, csak érdekesség. Egyenletes, erőteljes stílusú a krimi, amit már több mint húsz nyelvre lefordítottak. A siker elsöprő...és valóban! 

      

Tökéletesen megírt regény, jól felépített, könnyen olvasható, dinamikus rövid fejezetekkel. Nem túlzok, az első pillanattól kezdve magával ragad  a történet. Egy hátborzongató ügyet kell megoldania Elena Blanco nyomozónőnek és csapatának. Elena Blanco az egyik legjobb női főszereplő, aki hosszú idő óta felbukkant a krimiirodalomban. Elena engem nyomokban Kim Stone-ra emlékeztetett. Igazi egyéniség! 

Határozott, céltudatos, okos és kemény nő, aki vedeli a grappát, imádja a karaokét és a jó szexet. Aki persze hordozza élete traumáját, ami fokozatosan bontakozik ki, és döbbenetes befejezést ad a történetnek. Ez a háttérszál, ami elképesztő és sokkoló. Legalább annyira, mint a fő bűntény. Imádtam olvasni, pedig tartottam a durva, brutális részektől, de ez Chris Carter mellett elviselhető. Tény, hogy baljóslatúan sötét, erőteljes történet, amely az olvasót leköti. Olvastam, olvastam és egyszerre vége lett. Kérem a folytatást!

A történetről nem spoilereznék. Susana Macaya a lánybúcsúja után, az esküvője előtt lesz áldozat. Pontosan úgy, ahogyan a nővére is hét évvel ezelőtt. A cigány származású lány nővére is hasonlóan fájdalmas módon hagyta itt ezt a világot. A gyilkosa azóta is börtönben van. Több kérdés felvetődik: egy másolóval van dolgunk, avagy ártatlanul ül az elkövető? A cigány szokások, családi összetartás is megjelenik a történetben, fontos háttér. Ehhez tökéletes és színes hátteret adnak Madrid utcái.

A fiatal Zárate rendőr pályafutás érdekes még a történetben, ahogy a régi nyomozás az újabbal összeér. Itt a korábbi nyomozást vezető, mára nyugdíjas rendőrnyomozó is képbe kerül, és fontos dolgok derülnek ki. Miközben a média támadja a rendőrséget, az elkövető szabadon távozik... Izgalmas, fordulatos bosszútörténet kerekedik ki a végére. A történéseket időről időre megszakítja egy visszaemlékezés. Ez színvonalasan és ügyesen elkülönítve kerül elénk, fekete lapokon. A rutinos olvasó sejtheti, ez a kisfiú lesz a későbbi elkövető. Megismerjük egy leendő gyilkos lelkivilágát, mi vitte rossz útra. A végére minden mozaik a helyére kerül, értelmet nyer a visszaemlékezések sorozata, ami eleinte úgy tűnik csak ott van. A gyerekkori traumák valóban kihatnak egy életre. Addig azonban számtalan fordulat és elképesztő háttér előtt loholunk az igazi gyilkos után. Aki igen csavaros észjárással bír, elszánt és kegyetlen, az orránál fogva vezeti a rendőrséget. Idegőrlően alapos, sötét és igényes nyelvezettel megírt, eredeti kivitelű minőségi krimi.


ITT megvásárolható kedvezménnyel!


        

Carmen Mola sokáig egy titokzatos álnév volt, amely három szerzőt takar: Antonio Mercero, Agustín Martínez és Jorge Díaz 2017 tavaszán írta meg A legyek menyasszonya krimit, majd álnéven adták ki. A siker hatalmas, azóta több kötete is megjelent már a sorozatnak. 2021-ben elnyerték a rangos Planeta spanyol irodalmi díjat.

ITT bővebben olvashatsz a három férfiúról!

General Press, Budapest, 2023
360 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634527114 · Fordította: Tolvaj Zoltán

És ott lesz majd a szeretet

Bálint Erika: És ott lesz majd a szeretet




                                             

Bálint Erika harmadik regénye fontos témát állít a történet középpontjába. Rövid, olvasmányos fejezetei egy rég kihűlt házasság mindennapjaiba engednek bepillantást. Sok házasság egy idő után elszürkül, elmúlik a varázs a felek között. Itt Zita és Andor életének zsákutcája egy régebbi tragédiára vezethető vissza. Ez az egyik fő ok, ami egyre jobban elválasztja a nőt a realitástól. Ráadásul férje agilis, törtető, politikai pályára lépett ügyvéd, aki nem ismer lehetetlent. Kihasznál és átgázol a siker érdekében mindenkin. Zitán is. A bántalmazó kapcsolat mérgező hatásai fájón elevenednek meg előttünk.


Zita már elvált nő volt gyerekkel, amikor életébe lépett a gazdag férfi. Lehetett volna ez egy jó kapcsolat is, de nem lett... Zita végig nem volt szimpatikus alak, bár sok ilyen nő akad a valóságban is. Már ott rossz döntést hozott, hogy olyan férfival állt össze, aki nem szerette a gyerekét. Ha nő lennék, biztosan nem mentem volna hozzá a vagyonhoz, nem hittem volna a szép szavaknak, mikor a gyerekemet utálja a jövendőbelim... Ez később sem javult, majd egy szerencsétlen vetélés végleg kettétörte az életüket. Ennek már öt éve múlt, de Zita sajnos beleragadt az önsajnálatba, alárendelt mindent zsarnok férje akaratának. Nem tudott vele lépést tartani, talán nem is akart. Magányosan él az amúgy kényelmes aranykalitkában... úgy, hogy szinte a problémái nagy részét önmagának köszönheti. Kissé érthetetlen, hogy ott az élő gyermeke, de attól depis, hogy sok éve elvetélt. Ettől azért nagyobb tragédiák is megesnek.Tudom, nem én vagyok az igazi célközönsége a könyvnek, de férfi szemmel is bosszantó volt, sem mint szórakoztató. Tanulságot most ne keressünk. 

A történet szereplője még Peti, a kamaszfiú lehetett volna egy remek karakter, de sajnos kevés szerephez jutott, pedig ő a legjobb fej a családban. Tökéletesen látja a hibákat, de anyja belekényszerítette ebbe az életformába. Lázad, persze, melyik kamasz nem? Sok sztereotípia akad a történetben, nem túl eredeti sajnos. A karakterek sematikusak. A befejezést még "Hálivúd" is megirigyelné, annyira rózsaszín lett. Ez szerintem sokat ront a történeten.

Andor életéhez a sikerei, szeretői, a politikai játszmák tökéletes hátteret adnak, a mocskos hazugságok és a férfi gyerekkora adja a további magyarázatot. Egyértelműen ő a rosszfiú. Bizonyításvágy, sikerorientált fickó, ez munkálkodik a lelkében, amiért mindent megtesz, hogy céljai megvalósuljanak. Zita nem tud és nem akar önálló életet élni, csak egyfolytában kesereg, jajj, nem jó ez így... A válóperes ügyvédhez a fia löki be, egyszerűen képtelen önállóan tenni önmagáért, gyermekéért. Az események itt pörögnek fel, mikor végre eljut az ügyvédhez. Andor önérzete, hatalmas egója nehezen viseli a választási harc hátterét, a széteső életét. Stefi, a tesó tökéletesen idegesítő és felesleges volt a történetben. Nem tudom, a szerkesztő mit is csinált (nem sokat), de olyan dolgok maradtak a szövegben, amit javítva minőségibb, tartalmasabb lehetett volna a könyv. Ha a szerkesztő komolyabban veszi a munkáját (előolvasók?), tesz néhány javaslatot ez lehetett volna egy friss, lendületes mai történet. A bosszantóan sablonos karakterek, a lila befejezés miatt sem lett az.

Mezei olvasóként feltűnt és rettenetesen zavart, hogy legalább háromszor elhangzott Andor részéről, Peti egy "csíragombóc"... Borzalmas, de a "csusszanó, (koppanó??) bőrcipők hangja" is számtalanszor felbukkant... Egy ügyes, figyelmes szerkesztő ezeket kiszúrja azért. Az első 100 oldal nettó nyavalygást Zita részéről le kellett volna rövidíteni. Na, talán ezekért nem a Magvető adta ki a könyvet.

Zita életébe a fordulat végre bekövetkezik. A véletlen szól közbe, azonnal minden megoldódik, még a válás kimondása előtt. Lesz menő állása, új szerelem és a pénz is marad nála...háát. Ez az éleben nem így működik sajnos, még ilyen felsőbb körökben sem. Amikor az egykori barátnő is képbe került tudtam, hová fut ki a vége...és lőn! Zita Teréz anyává avanzsált, (megtartva a vagyont) de reményt adva egy kissrácnak a családban való, jobb élethez. Itt kap talán a cím értelmet. Zita élete egy csapásra sínre került, önmagára talált, ami valahogy hirtelen inkább vicces. Sajnálom, mert az eddig olvasottakból ez lett a legkevésbé tetsző kötet számomra.










Bálint Erika: 1956. július 26. (Békéscsaba) –

Eddig megjelent regényei: Adj esélyt! (2018), A nap csókja(2019).



Könyvmolyképző, Szeged, 2022
240 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632458359

Boldog új év

Malin Stehn: Boldog új év



                                                 

"Az ember nyilván arra emlékszik, amire emlékezni akar."




Ismét egy új szerző első bemutatkozásának lehetünk tanúi. Malin Stehn számtalan ifjúsági könyv után most a felnőtt olvasókat vette célba. Krimije olvasmányos, fordulatokban gazdag családi dráma. Nem akciókrimi, nem folyik vég nélkül a vér, a dráma fokozatosan bontakozik ki és a lélektanra épít. Karakterei élő, valós emberek, szuper jellemrajzokat kapunk. Skandináv krimi, ahol a drámai háttér miatt mindvégig érdekes marad a történet. Olyan hétköznapi embereket ábrázol, akik hibáznak. Apró hibák ezek, de valami nagyobbhoz és félelmetesebbhez vezetnek. Barátságok értékelődnek át, miközben a félelem fokozatosan megváltoztatja életüket. 

A történet vidám felütéssel indul, így a várható izgalom, kialakuló dráma nagyot szól. Szilveszter éjszakáján három, régi baráti család készül együtt köszönteni az új évet, míg gyermekeik bulit szervezhetnek. A történet a lelki vívódásokra, egykori rossz döntésekre, elhallgatásokra épül. A szülői felelősséget is kiemelném. Ugyanis egy szülő legrosszabb rémálma akkor következik be, amikor a 17 éves Jennifer idő előtt távozik a buliból, majd eltűnik. A nagyon várt Boldog új év ígérete egy pillanat alatt veszik el a szereplők számára. 

     

Malin Stehn olyan magával ragadó módon építi fel a történetét, hogy elülteti a kételyt is közben az olvasóban. Ügyesen elkalauzol minket a különböző karakterek nézőpontjai között, hiszen a történetet három nézőpontból ismerjük meg. Jennifer anyja Lollo, Jennifer barátnőjének anyja Nina és apja Fredrik gondolatait, érzelmeiből áll össze a krimi. Ezek elég hullámzóak, titkokról hull le 

a lepel, amik a családok életét alaposan felforgatják. Maga az egész krimi nagyon emlékeztetett Mattias Edvardsson Látszólag normális című néhány éve megjelent sikerére. A szülői szerep, a kamaszok felnőtté válásának útkeresése adja a feszültséget. Mennyire ismerjük valójában a saját gyerekünket? Jennifer édesanyja is ezzel szembesül, amikor belenéz eltűnt lánya laptopjába. Döbbenetes amit ott talál, maga sem érti a kialakult váratlan rémséget. Megteremtett az író egy bizonyos atmoszférát, a cselekmény fokozatosan pörög fel. Minél tovább halad előre a történet, annál több eltitkolt igazság derül ki. Malin Stehn ügyesen mutatja be a felszínes barátságokat, a külsőleg tökéletes életeket és házasságokat és a felszín alatti titkokat. Jól hozza a skandináv életérzést, hangulatot. Egy elgondolkodtató családi dráma, ahol a szülők is keresik a válaszokat.

A különböző szereplők szemszögéből, gondolataikon, kételyeiken és bűntudatukon keresztül a történet a durva végkifejlethez közelít. Ami kissé zavart, bár felbukkan a rendőrség, igazi nyomozás nincs. A szereplők érzelmi hullámzásaiból kibontakozó, elsősorban lélektani drámát olvashatunk. Szétesőben lévő házasságok, ahol a szülők küzdenek önmagukkal, a környezetükkel, és a saját gyerekeikkel. A karakterek személyisége összetett és érdekes valóság kerül napfényre: semmi sem az aminek látszik. Hatásos lélektani dráma, meglepő végkifejlettel, ahol morális kérdéseket is feszeget a regény. Jó stílusban megírt, olvastatja magát, gondolkodni is kell olvasás közben. Engem lekötött mindvégig.


Kedvezménnyel ITT lehet tiéd a krimi, akár E-könyvben is!



     

Malin Stehn (1969) több mint negyven, kamaszoknak szóló könyv szerzője. Összehasonlító irodalomtudomány szakon végzett az egyetemen, majd évekig szabadúszó szerkesztőként dolgozott. Énekléssel és dalszerzéssel is foglalkozott, Crayfish nevű popzenekara komoly sikereket ért el a 90-es években. A Boldog új év az első felnőtteknek szóló regénye.



Partvonal, Budapest, 2023
384 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786156058997 · Fordította: Petrikovics Edit

Szeretetkertben önmagunkkal

Piczkó Katalin: Szeretetkertben önmagunkkal

Úton belső szabadságunk felé





                                                  

Alapos, sokoldalú önsegítő könyv, ami számtalan fontos témát érintve nyújt kapaszkodót. Olvasás közben egyértelműen önvizsgálatra készteti az olvasót. Piczkó Katalin alapvetően önismereti témákkal foglalkozik, amiket új aspektusból közelít meg. Az egyes témáknál a fejezetek végén kérdések, feladatok segítik a jobb elsajátítást. Őszinte szembe nézésre sarkall, ami minden kapcsolat alapja. Fontos dolgokról szól, kiderül, a pszichológus is ember.



Érdekesnek találtam, hogy az emberek különféle konfliktusokban elfojtják az érzéseiket. Ha tisztában vagyunk az erősségeinkkel, a félelmeinkkel vagy a céljainkkal, a vágyainkkal, teljesebb, harmonikusabb, jobb életet élhetünk. A kibeszélés, a problémák megoldása jobban segít, mint a szőnyeg alá söprés. A lelki béke, egyensúly elérése, annak megtartása, soha nem egyszerű feladat. Az elfojtott düh, sok mérgező tünetet produkálhat a szervezetben. A szeretetkertben idilli béke és nyugalom vár ránk, ha betartunk néhány egyszerű szabályt. Az énképünk tisztán látása fontos, tudjuk mit tudunk, mit akarunk elérni. A belső szabadság megtalálásához vezető út harmonikus háttérből fakad. Az "örökölt sors" az otthonról kapott mintákon alapul életünk nagyobb része. A változtatni akarás vágya sokunkban él. Az elfogadás, odafigyelés és a megelégedettség fontos mindig. A szöveg olvasmányos, könnyen érthető, követhető. A feladatok pedig segítenek elsajátítani azt, ami életünket megkönnyítheti. 

A terapeuta saját életét is példának állítja, amivel egy közvetlen, baráti hangot ad a kötetnek. A tartalomban akad, ami nagyon betalált, lehet ez egy görbe tükör is, ami a szembenézésre késztet. Tanulságos ez a belső önvizsgálat, ami a konkrét helyzeteket mutatja be. Igazán érdekes, közérthető és elgondolkodtató könyv, ami a tudományt segítségül hívta. Számtalan idézet is bekerült híres kollégáktól, ami magyarázatot is kap.

Örömmel, szabadon szeretni a lélek legszebb támogatása. Napjainkra az odafigyelés és a különféle traumák kezelése legtöbb esetben, némi segítséggel, de elsősorban rajtunk múlik. Belső világunk útvesztőiben eligazodni csak mi magunk tudunk. Mindenki más, komplex személyiség, ezért az elégedettség, elfogadás mellett a türelem is fontos. A könyv nem a tuti jó tanácsokat adja, példákat állítva segít. Ha jól érezzük magunkat a bőrünkben, a körülöttünk lévő világ is rendben van. Ide eljutni érdemes, és nem lehetetlen. Belső stabilitásunkat a világnézetünk is segíti. A lélek és a test egysége adja a belső harmóniánkat. Összességében jól felépített, könnyen olvasható, amit Gáti Ráhel szépséges illusztrációi tesznek hangulatossá. Ajánlom a könyvet azoknak, akiket érdekelnek az emberi lélek titkai, rejtelmei, aki nyitott arra, hogy megértse, átérezze, a másik embert.






Tolerance-Training, 2022
392 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786150161518 · Illusztrálta: Gáti Ráhel

Az Omega-faktor

Steve Berry: Az Omega-faktor



                                        

Hűséges rajongója vagyok Steve Berrynek, és kedvelem Cotton Malone kalandjait. Kissé meglepődtem, amikor rájöttem, hogy ez egy teljesen önálló könyv, és nem a Cotton Malone sorozat része. Ezúttal egy új férfiú lép színre ebben a történetben, Nick Lee személyében. Nick az Egyesült Nemzetek Kulturális Kapcsolattartó Irodájánál (CLIO, dolgozik, és ez az iroda az UNESCO fennhatósága alatt működik. Nick feladata, hogy megvédje a világ kulturális tárgyait és történelmét. Egy nagyszerű önálló akciókaland Steve Berrytől, ahol a valós történelmet ötvözi a részben kitalált cselekménnyel. Művészettörténet, egyháztörténet akciókrimibe oltva. Berry ezúttal is könnyedén hozza a megszokott színvonalat.

A Prológus egészen 1428-ig visz vissza minket, miközben tanúi lehetünk egy üldözésnek, ahol egy lóháton menekülő embert vadul hajszolnak ez erdő mélyén, szakadékok szélén. A menekülő ember nem más, mint Jan van Eyck a kor híres festője. Nehezen, de sikerül megelőznie üldözőit, és egy titkos kolostorba nyer bebocsájtást. 

         

Napjainkhoz ugorva Nick Lee, aki egykori barátnője (aki ma már apáca!) kérésére érkezik Belgiumba, aki a Genti Oltárkép hiányzó táblájának helyreállításában vesz részt. Érkezéskor tűz pusztít a műteremben, Nick pedig egy laptopot keres, amelyen a felújított panel egyetlen megmaradt képei vannak. Szóval mi van itt? Sok időt töltünk Brüsszelben és Franciaországban, a Pireneusok hegyei között, sokat tanulunk a genti oltárkép történetéről, amely a világ legtöbbet ellopott, megsérült alkotása. Tizenháromszor követtek el ellene vandalizmust, szedték szét vagy lopták el. Ennek egyik táblája adja a történet alapjait. 

Nick a genti oltárkép tizenkettedik táblájának a nyomába szegődik, amelyet 1934-ben az éj leple alatt loptak el, és azóta senki sem látta. Végig fordulatos, izgalmas kalandok részesei lehetünk a két idősíkon játszódó regényben. Sajnos a végkifejlete egy idő után kitalálható, nem túl meglepő. Nick a'la Malone hasonló, jó karakter, bár most a főszereplő más, a tartalom ugyanaz. Nekem kissé sok volt az egyháztörténet, vallási háttér. A genti szárnyas oltár története azonban lenyűgöző, valóban érdekes adalék a regényhez.

     

Van egy titokzatos és elég különleges apácarendünk, megelevenedik a Jeanne d'Arc-legenda, Mária, Jézus anyja katolikus története, a Saskeselyűk, van inkvizíció és a középkorból felbukkanó katarok. Természetesen (?) az egyházon belüli molesztáló papok is képbe kerülnek... Mindezekkel szemben áll a Vatikán, amely már évszázadok óta szeretné megtalálni és birtokolni azt, amit az apácák őriznek.

Az információk meglepőek a katolikus egyház történetéről, de számtalan érdekes művészettörténeti adalék is bekerült a regénybe. Berrynek csodálatos elméje van a történelem apró titkainak bemutatásához, ügyesen világítja meg az összefüggéseket. Ez egy könnyen olvasható, magával ragadó kaland. A gördülékeny regény, amely biztosan bestseller lesz. Úgy gondolom, találkozhatunk még Nick Lee-vel. Összességében ez egy kalandokban bővelkedő könyv, jól szórakoztam. Azért várom vissza Cotton Malone-t. Ahogy szokta, Berry az utószóban részletesen leírja, mi a valós háttér, mi a fikció a történetben. Érdemes elolvasni ezt a néhány oldalt is.







                

Steve Berry a New York Times 1. sz. bestsellerszerzője, tizenhat Cotton Malone-regény, öt különálló thriller és számos kisebb terjedelmű mű írója. Könyveit több mint huszonötmillió példányban nyomtatták ki, és több mint negyven nyelvre fordították le. Feleségével, Elizabeth-tel együtt vezeti a történelmi értékek megőrzésének szentelt, History Matters nevű szervezetet. A Smithsonian Könyvtárak Tanácsadó Testületének nyugalmazott tagja, a Thrillerírók Nemzetközi Szervezetének alapítótagja, korábban társelnöke.


GABO, 2022
466 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635663866 · Fordította: Komló Zoltán

A trafikos

Robert Seethaler: A trafikos


                       


                                                      

Finom, csendes történet, költőien szelíd, de megrázó szöveggel, egy kis gyöngyszem. Izgalmas utazás Bécsbe az 1930-as években. Más szerzőhöz hasonlóan Robert Seethalernek is sikerül néhány szóval megragadnia és visszaadnia egy korszak hangulatát. A második világháború előtti évek ausztriai felfordulásának viharos szakaszának bemutatása egy egyszerű, kezdetben meglehetősen naiv fiatalember szemszögéből, hitelességet ad a könyvnek, és együttérzést ad az olvasónak. Szép mondatokkal megírt, elgondolkodtató könyv, remek irodalom!




Amikor a szerző előző regényét, az Egy egész élet címűt olvastam 2017-ben rögtön éreztem ha alkalom lesz, olvasnék még tőle. Bár tudtam A trafikos megjelenéséről (2018) de az alkalom csupán most érkezett el az olvasásra. Akkor a történet párhuzama volt izgalmas John Williams Stoner című regényével. Ott Seethaler hőse Andreas egész magányos életét az osztrák Alpokban éli le. A trafikos hőse, Franz Huchel tizenhét évesen édesanyja ösztönzésére került Otto Trsnjekhez, aki magazinokat és dohánytermékeket árusító boltot vezetett Bécs közepén, és tartozott a nőnek egy szívességgel. Franz ott kezdi el a felnőtt életét, inasként. Trasnjek az első világháborúban elvesztette egyik lábát, ám Franz-t szívesen látja. Eleinte újságolvasási képzésben részesül a fiú, aki szerény körülmények között nőtt fel a a salzkammerguti Atterseeben. Szabadon, a madarakat figyelve, erdőt járva, a hegyi tóban fürödve, ez volt az otthona. Bécsben számtalan új inger éri, a nagyváros elárasztja őt embereivel és látnivalóival. Lassanként megismeri a dohánybolt életét, annak apró titkait, és megismerkedik az egyik különös törzsvevővel is. Aki nem más, mint Siegmund Freud a lélekbúvár. Franzunk nagyon vágyik a szerelemre, az orvos arra biztatja, hogy tegye meg bátran az első próbálkozásait ebben az irányban. Személyiségének kibontakozásában nem a világ eseményeinek új látásmódja adja a kezdeti szikrát, hanem a szerelem. A jószívű, egyszerű Franz szenved a benne ébredező felnőtt problémáitól.

"A szerelem olyan, mint a futótűz, amelyet se nem akar, se nem tud senki eloltani."


Néhány oldal után megragadott a történet, és nem engedett el. Szép leírásokban olvashatjuk anya és fia levélváltását, miközben felsejlik a politikai háttér. A fiú története ahogyan naivan botorkál az élet és a szerelem útján garantált néhány mosolyt. Precíz mondatok és gyönyörű nyelv jellemzi a kisregényt. Különösen tetszett a szellemes és humoros párbeszédek Freud és Franz között. A kibontakozó barátságuk megható és nagyon őszinte. A fiú szeme kinyílik az őt körülvevő világra, Ottó a szárnyai alá veszi és nevelgeti, terelgeti az élet rögös útján. Bécsben a politikai és társadalmi hangulat rohamosan megváltozik a nemzetiszocializmus térnyerésével, az események drámaian felpörögnek. Ebben a társadalmi zűrzavarban a világ megbolondul, Freudnak is hamarosan menekülnie kell. 

"Vajon hány búcsút bír elviselni az ember? , gondolta. Talán többet, mint gondolná. Talán egyetlenegyet sem. Mindig csak a búcsú, akárhol maradunk, akárhová megyünk, ezt azért elmondhatta volna valaki."

A kibontakozó valóság gyors és drámai. Ottót hamis vádakkal letartóztatják. A börtönből már nem tér vissza, Franz egyedül marad, miközben a zsidózás, a politikai helyzet egyre erőteljesebb. Amikor megtudja a postástól, hogy Freud professzor másnap kivándorol Angliába, utoljára meglátogatja, beteljesül a vágya: Freud kezelőszobájának híres kanapéján fekhet. A kettejük közötti utolsó beszélgetésben Franz, felismeri a további útját, hogy példát mutasson, Freud szavaival élve, hogy "néha egy kis fény fellobbanjon", ellensúlyozza az állandó sötétséget. Franz akcióba lép, amivel jól érzékelhető jelét állítja a trafiktulajdonos emlékének. Afféle fricska a rendőrök orra alá. Megráncigálni az oroszlán bajuszát... Másnap reggel őt is letartóztatják. 

Itt nagyon éreztem a regény aktualitását, hatását napjainkra is. Freud előrevetíti a borzalmas világégést. A nemzetiszocialista terror tompa sötétségének uralmával erős kontúrokat ölt. Emiatt érdemes elolvasni a regényt, fontos és aktuális.

A lezárás gyors, rövid, az olvasó tudja mi történhetett, bár ezt a szerző már nem részletezi. Hét évet ugrunk, amikor 1945 tavaszán feltűnik a poros, elhagyott, bedeszkázott trafik előtt Anezka, Franz egykori szerelme a fiút keresve. Megtalálja és elolvasta a búcsúcetlit, és elmenekül a következő bécsi légitámadás elől. A régi Bécs meghalt, az új rezsim a legrosszabbat hozza ki az emberekből. A történet kevés szereplős, mégis kerek egészet ad.

"A tudatlanság manapság gyakorlatilag létszükséglet, a nem tudás korunk vezérelve."

 
Gyönyörű regény. Egyszerűen, érthetően megírt, hogy könnyen fogyasztható legyen a komoly téma. Mégis erős, hatásos. 





              

Robert Seethaler (1966) többszörösen kitüntetett osztrák író, forgatókönyvíró, színész, ő játszotta a tagbaszakadt, szófukar hegymászót Paolo Sorrentino Ifjúság című filmjében. Legutóbbi két regényét nagyon kedvezően fogadta a német kritika. Az Egy egész élet sokáig vezette a Der Spiegel bestsellerlistáját, angol fordítását 2016-ban Nemzetközi Man Booker-díjra jelölték. A trafikos című regényéből 2018-ban Nikolaus Leytner Bruno Ganz főszereplésével forgatott filmet. Bécsben és Berlinben él.



Park, Budapest, 2018
280 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633554593 · Fordította: Blaschtik Éva

Rákosival az ágyban

Csabai László: Rákosival az ágyban

Különös történetek a múltról és a közelmúltról





                                                    

Igazi irodalmi élmény volt ezt a könyvet olvasni! Itt és most éreztem, nem csak az fontos miket is olvastam életem során, de az is, mit olvastam közvetlen előtte. A zseniálisan felépített kötet huszonhárom novellát tartalmaz, amit a kisemberek nézőpontjából ismerhetünk meg. Szépirodalmi igényesség, korhű történelmi háttér tökéletes egyensúlya adja a szórakozást. Rég olvastam ennyire eredeti, minden ízében kortárs magyar írót, ahol nem a mély nyomor, alkoholizmus, kilátástalanság keveredik mindenféle emberi nedvekkel...    

                    

Nem ezekkel ér el hatást Csabai László. Otthonosan éreztem magam már az első novella után ebben a szövegkörnyezetben. Végig egyenletesen jó, gördülékeny történetvezetése, ahol néhány mondattal tökéletes karakterábrázolást kapunk. Az utolsó novella főleg nagyot szól, mondhatom megkoronázza a kötetet. Csabait olvasni kivételes élmény volt megint.

Izgalmasak voltak a novellák közötti összefüggések, végig gördülékeny a szöveg, a realizmus talaján marad. Valóban egy szubjektív történelmi utazás a kötet. Nyárliget eleven képei ezúttal is finom nosztalgiával párosulnak, igazi atmoszférája van mindegyik írásnak.

Először is van egy meghökkentő, figyelemfelkeltő cím, ami cseppet sem megy át bulvárba. Tetszett, ahogyan megidéződik az egész XX. századi magyar történelem. Az I. világháborútól a Tanácsköztársaság rövidke időszakán át, a Horthy-korszak és a II. világháború képei élénken mozgatják az olvasó képzeletét, ügyesen bevonja őket a szerző az eseményekbe. Természetesen Rákosi pajtás is felbukkan, ahogyan az 1956-os forradalom és a Kádár-korszak sem maradhat ki, egészen napjainkig jutunk. Íve van a történeteknek. A díszlet azonos, csak a szereplők változnak... a hatalomvágy elvakít, torzítja a jellemet, ezt éreztem végig. Időtállóan mai minden történet, a mögöttes üzenet szerintem érthető. Nem változott semmi...?

" - Örökre el akarják hagyni Magyarországot?
– Nem feltétlenül. Csak kint várjuk meg, amíg itthon rend lesz. 

– Miféle rend?
– Jó rend. Amiben lehet élni."


Az külön élmény volt, hogy Csabai nem csupán remek mesélő, de finom humora mindig jelen van a novellákban. Még a komorabb Diktátum vagy a Sötét utcákban is. A boldog békeidők vége, a Monarchia képei jelennek meg a nyitó Boldogság novellában, ahonnan Boszniába érkezünk. A Szimulánsok az egyik legerősebb szöveg a kötetben. Egyszerű, hétköznapi emberek élete mélységében mutatkozik meg az olvasónak. Akik csupán keresik a maguk kis boldogságát, túl akarják élni az adott rendszert. Nyárliget élete színes, mozgalmas. Jó volt, már-már vicces kitekinteni az orosz hadiözvegyekre, akik a magyar hadifogoly katonákra "vadásztak". A "krónikus férfihiány" meglepő helyzeteket eredményez. Szántani, vetni kell, az élet nem állhat meg. Parasztok, zsidók vagy tirpákok és hithű kommunisták társulnak a szereplőkhöz. A Kádár-korszak egyszerű, de valahol békés életét is a félelem lengi be. Az egyszerű, kétkezi munkások élete sosem volt könnyű, még ha van is elég kávé.

"A prolik, vagyis illendőbb nevükön a „dolgozók”, nem működnek kávé nélkül. Reggel vele kezdik, ebédszünetben jön a következő, és munka után is megisznak egyet. Ha meg három műszakba járnak, folyton öntik magukba. Kell valami kábítószer. Az életre. Az élet ellen."


Innen A konzervgyár visszavág című írást emelném ki. Kifejezetten tetszett a Vadak, az Új asszony a háznál és Szonyecska története. Ezek a figurák, események különösen ismerősek lehetnek sok olvasónak. Sok információval meghintett valóság ez. Csabai érezhetően ismeri az egyszerű vidéki emberek életét, gondolkodásmódját. Amolyan történelem alulnézetben módon mutatja be a kendőzetlen valóságot.

A záró novella csattanója, előre tekintő humora visz mindent, afféle jóslás, pillantás a jövőbe. Minőségi irodalmat olvashat, aki Csabai László kötetét kézbe veszi. Ajánlom mindenkinek, nagyobb figyelmet érdemelne a könyv és a szerző. Nekem ez volt január legjobb könyve.

ITT megvásárolható kedvezménnyel, E-könyvben is kapható!





          

Csabai László 1969-ben született Nyíregyházán, ma is ott él. Nyelvtanár-könyvtáros egy helyi szakközépiskolában.

Írásait számos folyóirat közölte, A legyőzött című elbeszélésének adaptációját a Magyar Rádió mutatta be. Művei a Magvetőnél jelennek meg. A hiéna reggelije (elbeszélések, 2006), Szindbád, a detektív (2010), Szindbád Szibériában (2013), Száraz évszak (2014), A vidék lelke (2019) Inspektor Szindbád (2021).

A Békés Pál-díjat 2014-ben, míg az Artisjus-díjat 2018-ban nyerte el. 2020 januárjában különleges szerkezetű novelláskötetéért, A vidék lelkéért a Mészöly Miklós díjat kapta meg.





Magvető, 2022
296 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789631442526