Visszapillantó - 2017

Visszapillantó 2017
Az év könyvei








                                                           



"Az olvasás olyan mint a szerelem, aki kihagyja, élete legnagyobb élményét hagyja ki, mert szerelem nélkül mit sem ér az élet."


Dragomán György

Először egy hatalmas nagy köszönet minden kiadónak, akik együttműködtek és segítették a blog létét. Nem csak 2017-ben, amikor 5 éves lett a Gabó olvas blog. Köszönöm! Néhány adat: 830 bejegyzés 5 év alatt, idén ez a 186. posztom.

Magam is meglepődve látom a listámat: 219 könyv került ki olvasás után a kezeim közül! Ezzel a tavalyit (206) kissé sikerült túlteljesítenem, pedig nem volt célom... Mennyit tesz, ha komolyan olvas az ember, nem TV-t néz, a gyerekek már felnőttek stb. Próbálom a leg-legkedvesebbeket, legfontosabbakat erre a listára megidézni, a három főbb kategória szerint.

TÖRTÉNELEM



Idén Benkő László vezeti az olvasási listámat, ugyanis (végre) sikerült a Tatárjárás-trilógiáját is elolvasni, az idei sorozata a Vér és kereszt mellett. Tőle 7 könyvet olvastam az összes idetartozó 28-ból. Ahogyan tavaly a Csikász-életmű addigi megjelenéseit abszolváltam ez most Benkő László esetében volt így. Nála még van lemaradásom, van mit pótolni a mintegy negyven kötetet számláló Benkő biográfiából. Csikász Lajos idén azonban végleg a kedvenceim közé került, nem cifrázom: 1: Az utolsó oroszlánkölyök - Rákóczi I. kötete vitt mindent nálam. Színvonalas, pergő történet, humorral, nagyszerűen megjelenített szereplőkkel, szemkápráztatóan igényes borítóban. Ez a könyv az "Év történelmi regénye" a Gabó olvas blogon. Bevallom, nem volt -szerencsére- könnyű dolgom! Idén is tartalmas, jó történelmi kalandok kerültek ki az írók műhelyéből. Nem húzom, jöjjenek a további kedvencek:

2: Trux Béla: Eretnek című, nyáron megjelent első kötete alapos, tanítóan szórakoztató a kalandok mellett. Ha röviden ajánlanám: a magyar Rózsa neve. Tessék elolvasni, érdemes! 3. egy hölgy! Ami kiemelten fontos, Izolde Johannsen idén két regénnyel is jelentkezett. Vele eveztünk új és újabb vizekre. Valójában nem is tudom eldönteni a Bismarck története a Gránátok a becsületért vagy a Kalandor a tengeren legyen a harmadik helyen, mert mindkettő színvonalas, tartalmas és lenyűgöző sok információt hordoz, ahogyan Trux Béla Eretneke is. Mind a két hajós történet méltó társa a tavalyi Birodalmi kalóznak. Amiről nem lehet kihagyni: már Németországban is kiadták, akkora az érdeklődés a téma iránt. Érezhető, hogy az írónő rengeteg háttértanulmányt végzett az írás előtt. Szóval, kedves Izolde Johannsen: a Gránátok a becsületért és a Kalandor a tengeren a harmadik helyen úszkálnak nálam. Erősen ajánlott minden történelmet kedvelőnek ez a két különleges történelmi regény.

Csak felsorolás: kiemelkedően jók voltak még: Bányai D. Ilona A vér jogán, Benkő László: Vér és kereszt trilógiája, Kapa Mátyás: Kőszeg regénye - Harangszótól harangszóig meséli el a kőszegi hős, Jurisics Miklós történetét. Gyönyörű borítója van a regénynek, ha lehet, akkor az év borítója ezt a regényt illeti. Bíró Szabolcs újdonsága az Anjouk negyedik része is kiválóan sikerült, jól viszi tovább a történet fonalat. Bíró Szabolcs a gyerekek felé is nyitott ez évben. Elveszett csillagok egy kalandos egri nyár című kötete felnőtteknek is élményt ad. Ebben két gyerek számtalan kalandon át ered az elveszett Gárdonyi-kézirat nyomába.



                                                                           
SZÉPIRODALOM:



132 olvasásom van ebben a kategóriában. A moly.hu oldalon futó, Merítés szépirodalmi zsűritagsága is sokat lendített ezen. Tényleg csupán felsorolás az év kedvencei nálam: 1: Rose Tremain: A Gustáv-szonáta.  A  XXI. Század Kiadó KULT könyvek új sorozatában jelent meg, Zseniális, szép történet egy nem mindennapi barátságról. Az év meglepije ez a keserédes regény számomra. Nagy élmény volt, finom, érzelmes történet.


2: Horváth Viktor: Tankom, 3: Kácsor Zsolt: A harminckét bolond.
Kiemelkedő élményt adtak még: Grecsó Krisztián: Harminc év napsütés, John Williams: Butcher’s Crossing, Michael Cunningham: Mire leszáll az éj, Sarah Perry: Az essexi kígyó, Potozky László: Égéstermék, Szív Ernő: (alias Darvasi László) Az irodalom ellenségei, Truman Capote: Pille a lángban, Fredrik Backman: A hazavezető út minden reggel egyre hosszabb, Fredrik Backman: Mi vagyunk a medvék, Ignacy Karpowicz: Szálkák, Cormac McCarthy korai, 1973-as remekműve Isten gyermeke, Joseph Boyden: Az orenda, Robert Seethaler: Egy egész élet, Joël Dicker: A Baltimore fiúk regényeit merem bátran ajánlani. Fontosnak tarom kiemelni Tar Sándor: Mi utcánk kötetét, ami húsz év után végre, ismét megjelent. 


                                         
Verses kötetek közül három idei szerelem: Nádasdy Ádám: Nyírj a hajamba, Hevesi ​Judit: Holnap ne gyere, és Sárhelyi Erika: Hétköznapi józanság című köteteit emelném ki.



Szabó Magda centenáriumi év volt 2017. Az írónő századik születésnapját ünnepelhettük, amit sajnálatos elvesztésének tizedik évfordulója is kerekített. A frissen, új borítóval megjelenők közül számomra az Alvók futása novellás kötete mellett a Mézescsók Cerberusnak és a Régimódi történet volt kiemelkedő élmény az olvasottak közül.



Izgalom a tetőfokon, jönnek Az ÉV KRIMIJEI!


                                                                                   



Itt 59 olvasásom volt. Úgy érzem, sajnálatosan nem kapott elég figyelmet ez a kiváló krimi, ami nálam az első helyre került. Egy Texas ranger. Egy kiégett elmegyógyintézet. Egy kérdéses öngyilkosság. Ez a fülszövegrészlet az én idei kedvencem ajánlója.

                                                                                     
1: J. M. Gulvin: Hosszú számolás - nem a megszokott történet, élmény volt.

2: Jane Harper: Aszály (első kötetes szerző, a filmjogok már elkeltek, kiváló krimi!

3: Innen már akkora a tülekedés, hogy egyszerűen nem tudok, lehetetlen sorrendet szabni. Arnaldur Indridason: Rókalyuk, Kristina Ohlsson: Beteg lelkek, Hjorth és Rosenfeldt: Méltatlanok és Jussi Adler-Olsen: Szelfik Q-ügyosztály 7. esete került a kedvenceimhez. 



Jo Nesbo: Szomjúság, pedig önmagában egy külön kategória. Négy év után a rajongók örömére Harry Hole visszatért. Nesbo tizenegyedszer ugrotta át a lécet, magasan! Nem csak a karaktere fejlődött, a történet is hozott sok újdonságot. Ahogyan jó élményt hagyott még: Lee Child: Esti iskola, Ingar Johnsrud Kalüpszó, Angela Marsons Egy élet ára és Nele Neuhaus letehetetlenül fordulatos , izgalmas krimije a Hófehérkének meg kell halnia is a kedvenceim közé került. Nekem bejött Blake Crouch korai regénye a Véres arany is, ahogyan Robert Masello: A Romanov-kereszt is a jók közé tartozik nálam.

                                                               
Zsáner: romantika, életrajzok, interjúk, úti beszámolók                   

Nicholas Sparks: Kéz a kézben, Charles Martin: Hegyek között, Benedek Szabolcs: Beatles vágatlanul, Giles Kristian: Téli tűz, A vihar szárnyai avagy: Sigurd-saga 2 - 3. Neil Gaiman: Északi mitológia, Gabriel García Márquez: Utazás Kelet-Európában, Julian Fellowes: Belgravia, John le Carré: Galambok alagútja, M. Kiss Csaba: Boldogságkönyv, Enzo Ferrari életrajza pedig igazi sport-történet is egyben, ahogyan Cserna-Szabó András: 77 magyar pacal könyve sem csak szakácskönyv.




                             





                         

Néhány szó "Az év csalódásai", az év citrom-díjasai: Luca D'Andrea: A gonosz maga, Száraz Miklós György: Álomvadász, Dombóvári István: Pisti vagyok, ments ki innen, Orbán Gábor: A Viszkis és én, Jodi Picoult: Magányos farkas. Kész, ennyi, felejtsük el őket gyorsan.

Ahogy kell, volt ebben az évben minden. Könyvfesztivál és könyvhét, sok-sok könyvbemutató, interjúk, találkozások. Repülés, zuhanás, aztán még zuhanás, majd mint a mesebeli Főnix-madár feltámadás... Sírás, nevetés, öröm és fájdalom. Így kerek ez. Köszönöm, ennyi.


"Minek piszkálni a holnapot, a jövő évet és távoli tekervényeit az életnek? Elégedjünk most meg azzal, ami van, melegedjünk tüzénél, amíg lehet, kaparjuk ki hamujából, ami édes és élvezhető, a többit pedig hagyjuk az enyészetnek, mert arra való."
Fekete István




Tervezgető: 2018-ban várt regények: Még nem tudni túl sokat, ezek még a jövő izgalmas titkai.
Annyit elárulok, a januári első könyvajánlóm Steve Berry: Az elveszett parancs című kalandregénye lesz. Tőle négy történetet olvastam az idén.


Mindenkinek BÚÉK! Vidám, örömteli és boldog, sok jó könyves élményt kívánok 2018-ban is!








Képek: nyitó kép Joel Robison fotója, Benkő László és Trux Béla a könyvhéten, borítók.

                                               

Olvastam még /9.

Olvastam még /9.






                                                           






Horváth Viktor: Tankom




1968-ban a Szovjetunió, valamint Lengyelország, az NDK, Bulgária és természetesen Magyarország csapatai bevonultak Csehszlovákiába, véget vetve ezzel a dubčeki reformoknak és csírájában eltiporták a prágai tavaszt. Ezt a „szocialista segítségnyújtást” eleveníti meg regényében a szerző. Nem történelmi olvasókönyv ez, illetve mégis, de másképp. Fergeteges szatíra formájában olvashatjuk és követhetjük az események menetét. Csehszlovákia 1968-as inváziója egy viszonylag fehér folt a szocializmus történetében. Olyan trauma, amit el és agyon hallgattak.

Horváth Viktor új regényében az események előkészületeit, kialakulását olvashatjuk egy lökötten naiv, már-már infantilista főhadnagy szemszögéből. Hogyan kerül ő ebbe a kivételes helyzetbe? Nos, ő a tolmács Kádár elvtárs és a többi szocialista kényúr között. Szinte semleges alakja marad, csupán mesélője az átélteknek. Részesei lehetünk a titkos telefonbeszélgetéseknek, részegségbe fulladó, elvtársi vadászatoknak is.




A főhadnagy szenvedélyesen, a féltve őrzött játékkatonáival játszik szabadidejében. Horváth Viktor nem fél bemutatni azt az elcseszett korszakot, minden őrületével, szigorával, ami alól kiskapukat keresve próbált menekülni a nép. Zenei részletekkel teszi eredetibbé, hitelesítve azt az időszakot, ahol a szex sem maradhat ki. Boldog tudatlansága mellett ugyanis a főhadnagy Julikába szerelmes. Igazi proletár-szerelem ez, hiszen a lány szlovák állampolgár, Léván él. És valahogy többet is tud, érzékel a körülöttünk zajló világból. Julika az Ifjúsági Magazint olvassa, ismeri és szereti Mick Jaggert és a nyugati zenéket. Ráadásnak -állítólag- Csehszlovákiában már a szexet is bevezették... ezt a kapitalista mételyt, ami a fiatalok lelkét teszi tönkre... Keserű komédia ez.


A történelmi háttér átélhetően elevenedik meg, ez egy súlyos történet, mégis, humoros. A főhadnagy környezetében Kádár, Dubček és Brezsnyev, mint politikai apafigurák jelennek meg.
Súlyos téma, amit élvezettel olvastam, miközben rácsodálkoztam a háttér politikai történéseire. Anno, még boldogan gügyörésztem, ezekről a dolgokról nem tudva élveztem gyermeki létem korai szakaszát. Később pedig, a demagóg tanítások éppen a lényeget titkolták el.

Szórakoztatóan szellemes, egy igazi anti-hős csetlik-botlik a politikai mámortól fűtve. Hiszékeny naivitása, elkötelezett párthűsége már fájó. Számomra az idei olvasások egyik legjobbja volt a szépirodalom kategóriában. Ajánlom nagyon mindenkinek!


Kép: Szilágyi Lenke fotója
Magvető, Budapest, 2017
276 oldal · ISBN: 9789631436037










Kácsor Zsolt: A harminckét bolond




                                         








„Ilyen egy negyvenkét éves, firkászéletű, léha, literátus ember a magyarok országából.”



A kötet bevallottan erősen önéletrajzi ihletésű. Ajánlója elég tömör, ám kifejező: Elvarázsolt regény egy mániás depressziós festőművészről, akiben a saját bolond nagyapja azért született újjá, hogy jóvátehesse a család bűneit. Kácsor könyve fontos, és kellemetlen kérdésekkel szembesíti az olvasót: vajon, generációkkal később is jóvátehetők-e a családi bűnök, és lehet-e örökölni az őrületet?

Három elbeszélős családtörténet ez, amit erősen áthat a háború őrülete. Főhősünk, ifj. Mazurka Flórián, vele követhetjük ezt a családi pokol és mennyország keverékét Marseille, a Don-kanyar és Magyarország között váltakozva. Flórián a nagybátyjához, Pierre-hez költözik ki Franciaországba, hogy aztán hazatérése után teljesen összeomoljon. Ez már a második fejezet, Flóri könyve már ismét Magyarországon játszódik. Itt lép a képbe id. Mazurka Flórián. Unoka és nagypapa történetét Sándor története színesíti, akinek gyerekként végig kellett néznie, milyen hatással volt apjára, id. Flóriánra mindaz, amit a Don-kanyarban látott és átélt. Ez a harmadik fejezet Anyánk könyve a háborús életüket mutatja meg, amikor anyával igyekeztek megmenteni az apát minden őrülettől, segítve neki túlélni a megpróbáltatásokat. Nem egyszerű feladat, itt a szeretet, a törődés már kevés...



Kácsor Zsolt könyve olyan kellemetlen, de fontos kérdésekkel szembesít, mint hogy generációkkal később is jóvátehetők-e a családi bűnök, és lehet-e örökölni az őrületet? Lehet...
Tragikus sorsok ezek, sajnálatosak, hiteles tálalva adja vissza a háború minden léleknyomorító borzalmát. Jó stílusban megírt, lélektani ábrázolással hozza közel hőseit. Olvasmányos, érzékenyen finom humorral megírt regény.


Fülöp Dániel Mátyás fotója

Kácsor Zsolt (Eger, 1972. március 26.) magyar író, újságíró. 1990-től publikál különböző napi- és hetilapokban, folyóiratokban. 2000-2014 között a Népszabadság debreceni tudósítója volt
Díjai: 1992-ben első helyezést ért el az Élet és Irodalom és a Soros Alapítvány által közösen meghirdetett országos riportpályázaton. 2004-ben, 2007-ben és 2011-ben Népszabadság-díjat kapott. 2007-ben Móricz Zsigmond-ösztöndíjban részesült. (wikipédia)

ITT olvasható a vele készült Jászberényi Sándor interjú





Kalligram, Pozsony, 2017
242 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634680000

A jezsuita

Jean-Pierre Montcassen: A jezsuita
Fonyódi Tibor forgatókönyve alapján









                                               







Eddig néhány novellájával találkoztam a szerzőnek, ezért nehéz véleményt írni, mert olyan ez a regény, mint egy szokásos jó történelmi kalandregény. Kína pedig színes és szagos adalék, érdekes keretet és helyszínt ad. Amit fel is tüntettek a kötet végén: forgatókönyvnek lett szánva, egy film alapja lenne a történet. Ez tipikusan az a regény, ami igazán életre kelhetne a vásznon. A helyszínek, a keret és a történelmi háttér valóságosan élne, lüktetne a filmen. Reméljük, talán elkészülhet egyszer, megérné a látvány miatt is. Elég lenne csupán a császári palotára gondolni.




Több minden tetszett, mint nem: az, hogy több szereplő szemén át követhettük végig az egész történetet, megjelennek a kínai találmányok, hiedelem és hitviláguk mellett a meseviláguk is szerephez jut pozitívan hatott. Ezekről jó volt olvasni, még a köpenyek színvilága, mintázata is hordoz jelentést. A női szereplők közül kiemelkedik Jádevirág alakja. Érzékletesen, finoman ábrázolt, izgalmas szereplője az amúgy főleg férfiakat felvonultató történetnek. Egy roppant aljas, gonosz bérgyilkos is akad még, aki alaposan bonyolítja a szálakat. Valós és kitalált személyek alkotják a szereplőgárdát. Jean-Pierre Montcassen alias Cselenyák Imre egy monumentális történelmi kalandra hívja olvasóit.



Főhősünk egy olasz jezsuita szerzetes, Matteo Ricci, aki téríteni megy Kínába. Igazi láuadó figurája a regénynek, aki szereti az új kalandokat, nem ijed meg a kihívásoktól. A mesés távoli kelet, Kína új lehetőséget kínál, az amúgy vallási ellentétektől is forrongó XVI. századi Európából elmenekülni. Az evangélium üzenet idegen a kínaiaknak, ez nem is kell mondani. Egy már kialakult, megrögzött több évszázados hagyományokon lehet-e változtatni? Megéri-e, mennyi időbe is telik? Mennyire kell jellemben és szellemben, gondolkodásban átalakulnia Matteonak is? Hiába az elkötelezett gondolkodása, hithűsége, Kína nehéz dió. Mellette fehér folt, ahogyan Európa is ismeretlen a kínaiak előtt. Matteo Ricci nehezen, de bejut Kínába és terjesztheti az Evangéliumot. Mennyire "vevők" erre a kínaiak, hogyan ügyeskedik Matteo, hogy ráébressze őket az vallási forma lényegére, annak fontosságára? Szinte nem is értettem miért is akarjuk őket "megtéríteni"?? Ez valami európai mánia, akár indián, akár bennszülöttek, vagy most a távoli Kína, ami ötezer éve létezik, él és virágzik, fejlődik, mi európaiak pedig, rájuk akarjuk de mindenáron a kereszténységet tukmálni, majd mi megtérítjük szegényeket, elhozzuk nekik a földi mennyországot, a tévelygőknek...minek is? Messze előttünk jár a kultúrájuk, csak csupán vannak dolgok, amit másképp látnak, más a véleményük. Egy távoli kultúra ütközik az európai felfogással. Ez aztán szereplőink életébe sok sok ellentmondást is hoz, a nehéz pillanatok mellé.

Szépen megfogalmazott mondatok, megjelenített emberi érzések, a szereplők belső vívódásai mellé fordulatos cselekményt kap az olvasó. Jól felépített kalandokban bővelkedő történet egy távoli, ötezer éves kultúráról, annak izgalmas világáról. Kína egy csoda, egy meseszerűen távoli, egzotikus helyszín. Nem csak a teakultúra, porcelán és puskapor, iránytű vagy a csillagászat jelenik meg a regényben. A nagy földrajzi felfedezések korszaka ez.

A férfiak és nők közötti különbségek, elvárások, hagyományos szerepformák is jelenetős hangsúlyt kapnak. Kína egysége és fejlettsége elvitathatatlan volt. A történet során a családi és emberi kapcsolatokban felmerülő problémák is megjelennek. Olvasmányos, kalandok sora adja a regény cselekményét, ami több évtizedet ölel fel. Valahogy a férfi főhős karaktere nem fogott meg, nem került közel hozzám. Matteo Ricci elég semleges maradt nekem. A vallási különbségek és a tudományos fejlettsége lenyűgöző volt Kína sok újat mutatott nekem. Ezeket a részeket szerettem főleg a regényben. A kínai szokások, hagyományok, társadalmi és vallási elkülönülések mellett a női és férfi szerepek adtak még sok tanulságot a cselekményhez. A szerelem finomsága kifejezetten élvezetes szín volt a történetben. Átélhető, ezért érezzük magunkat nagyon otthonosan Kína sajátos világában.
Nem csak a történelmet kedvelőknek, de főleg azoknak is ajánlanám, akiket érdekel a kínai kultúra, egy idegen világ szokásai, társadalmi szerkezete, embereinek sajátságos gondolkodása.



A regényt ITT tudod megvásárolni a kiadótól kedvezménnyel!

Cselenyák Imre (Nyírkáta 1957. január 1.) magyar író, zenész, dalszövegíró, a Magyar Prózaíró Műhely Egyesület alelnöke, a Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület, valamint a Történelmiregény-írók Társaságának tagja. Több mint harminc mű szerzője, az idei könyvhétre (2017) jelent meg "Áldott az a bölcső" című Arany Jánosról szóló életregénye.


(forrás: wikipédia)











Hystoricum, 2017
438 oldal · puhatáblás ISBN: 9786158084536

Hófehérkének meg kell halnia

Nele Neuhaus: Hófehérkének meg kell halnia





                                                         



"A múlt romokban hevert a háta mögött, és a jövő sem tűnt sokkal rózsásabbnak."





Izgalmas történet az első bekezdéstől az utolsóig. Készüljön fel az olvasó egy érzelmi hullámvasútra, sodró és váratlan, sokszor megdöbbentő fordulatra. Az alaptörténet: sok évvel ezelőtt két tizenhét éves lány eltűnt a kis hegyvidéki falucskából, Altenhainből. A kedélyek látszólag megnyugszanak, az emberek élik tovább megszokottan egyhangú, unalmas életüket. Az elkövetőt letartóztatták, aki éppen szabadul a büntetéséből. Ezzel feltépi a sebeket, az elfojtott indulatok a felszínre törnek. Ezzel egy időben a szomszédos helységből egy régi, már használaton kívüli katonai repülőtér bontásakor előkerül egy női csontváz...



Az események felpörögnek, új lendületet kapnak. Igen sok szálon futnak és fonódnak egybe az események, egyre szorosabban bonyolódunk bele az évtizedes hazugságok hálójába. Bár viszonylag gyorsan hiszünk abban, hogy mi történt, újra és újra új tényeket és meglepetéseket hoz a cselekmény. Valóban váratlan, sokkoló ahogy egyre több sűrű titokról lebben fel a fátyol. Minden, mindennel összefügg. A feszültség valóban végig kitart. Ez a történet igazán többrétegű, úgy simulnak össze a rétegek, mint a hagyma húsa.

Nele Neuhaus alapos és precíz, olvasmányos regénye egy ügyesen összerakott hátborzongató, ugyanakkor romantikus krimi. Az írónő mesterien tudja a történetben a drámaiságot fokozni, amit a szerelem szálai szőnek egybe. Képet kapunk több kihűlt és elidegenedett látszat házasságról, egykori kamaszok szerelméről, elvetélt vágyakról, amik frusztrált és beteg lelkű emberekké tették hőseinket. Megdöbbentő módon, aki sikeres karriert tudhat maga mögött, az sem boldog, szenved a múlt árnyaitól.

Olyan remekül felépített mini karakterdrámákkal van tele a történet, ami külön-külön is megérne egy fejezetet.

Nem csak a két eltűnt lány szüleinek élete, a falu jótevője képében tetszelgő uraság, igazi falusi pátriárka - tele önző érdekekkel, amit a segítés és jó szándék álruhájába csomagol. Tenyérbe mászó alak, sejthető, hogy velejéig gonosz. Amit az olvasó még hamarosan biztosan sejt: a fiatal fiút, Tobiast ártatlanul csukták börtönbe. Ezzel nem csak az ő lehetőségeit, sorsát törték ketté, de az ő családjáét is. Tobias a szülei házában érkezik vissza, és rájön, hogy semmi sem olyan, mint régen. Az udvar tele van szeméttel, az apja korábban jól működtetett étterme tönkrement. A környezetük egészen ellehetetlenítette őket, ami a szülők válásához vezetett. További attrocitások is érik még őket...  Megjelenik a történetben egy fiatal lány, aki kísértetiesen hasonlít az egyik eltűnt lányhoz. Amelie nagyszerű és fontos alakja lesz a regény eseményeinek, ahogyan a gazdag falusi kényúr fiacskái is, különösen Thies, aki autista. Az egykori jóbarátok alakjai és a filmsztárrá lett egykori rút kiskacsa túláradó rajongása Tobias felé, ambivalens érzéseket ébreszt az olvasóban.

A látszólagos idill mögött hatalmas indulatok feszülnek, ami Tobias megjelenésével kirobban. Ez a látszat idill fenntartása mérgezi az ott élők lelkét, minden hazugság körülöttük, rengeteg pletyka, homályos titok mögött gyűlölködés áll. A falusi élet szereplői remek karakterek, (boltosék, a doktornő vagy a helyi fogadós) villanásnyi megjelenéseik is remek és izgalmas pillanatokat hoznak a regénybe. A feszültség él, többek között, a kis faluban a különböző emberek típusai, akik valami módon mindegyikének köze van a régi gyilkosságokhoz. Közös a bűn, de van-e, lehet-e feloldozás?



Tény, hogy rengeteg szereplőt vonultat fel a krimi, eleinte bizony nehéz követni, ki kivel van, kinek
a kije. Mert itt mindenki rokona, vagy volt, titkos szeretője, unokatestvére egymásnak. A sztori egyáltalán nem ült le a befejezésig pörög. Szinte már fárasztó az újabb és újabb csavar, amik kidolgozottak, illeszkednek. Valóban egy fordulatokkal tűzdelt, élvezhető és szórakoztató krimit kaptam, amiben a múlt bűnei törnek felszínre. A mohóság, az erőszak és a félelem mellett a hatalomvágy egy többrétegű történetet hoznak létre. Az írónő kiválóan ötvözi egymással a háttérben megbújó politikai cselszövéseket, az újabb titokzatos gyilkosságokat és az érzelmi kötelékeket a szereplők között. Neuhaus folyékony narratív stílussal vezeti végig az események láncolatát, mindig sikerül elkapnia az olvasó érzelmeit.

Elkezdesz nyomozni a szimpatikus két főrendőrrel: Pia Kirchhoff, aki előszedi a régi ügyet és egy bulldog kitartásával keresi az igazat, leplezi le az összefonódásokat. Mellé egy ötvenes férfiember főnyomozót kapunk, aki egy kihűlt házasságban szenved. Oliver von Bodenstein egyébként főúri származék, erre több ponton kitér a történet. Karizmatikus alakja teszi a regényt emberi oldalról is érzelmektől telítetté.

A krimi egy sorozat része ugyan, de önállóan is megállja a helyét. Várom a folytatásokat, a szereplők visszatérését. A hazájában nagy népszerűségnek örvendő írónő rendkívül jó emberismerő lehet, olvasmányosan tárja elénk a mai emberek viszonyait, a szeretetre és megértésre váró egykori kamaszokat, ábrázolja a falu lakóinak gátlástalan érdekszövetségét, mutatja be történetüket. Az évtizedes gyilkosság csupán a jéghegy csúcsa. A szálak a messzi múltba vezetnek. Mindenre ad magyarázatot az olvasónak, kerek a történet.


A krimit ITT tudod kedvezménnyel megvásárolni!

Nele Neuhaus: német írónő.
1967. június 20. Münster, Németország. Tagja a német PEN-nek.
Első regénye 2005-ben jelent meg. Szenvedélyes lovas, ifjúsági regényeket is ír. Az igazi nemzetközi áttörést ez a regénye hozta meg számára. Több mint húsz ország vette meg a kiadási jogokat.

A Nele Neuhaus Alapítvány olyan projekteket támogat, amelyek elősegítik a gyermekek és serdülők olvasási, írásbeli és nyelvi készségeit.








General Press, Budapest, 2017
468 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634520757 · Fordította: Csősz Róbert

A hatalom ereje

Benkő László: A hatalom  ereje
(Vér és kereszt 3.)






"István király arcára egyetlen esztendő alatt több nyomot vésett az idő, mint egész addigi életében."












Benkő László történelmi regényeit mindig nagy lelkesedéssel várom és olvasom. Nem is csalódtam bennük, folyamatosan olvasmányos és mozgalmas, színes tabló elevenedik meg a regényeiben. Szereplői élnek, hitelesen elképzelhetőek az olvasó számára. Nem csak a valóban élt történelmi alakok, de az egyszerű emberek sorsa, jelleme is kidolgozott. Gördülékeny stílusa, humora jól megidézi az adott korszakot.
A legfrissebb, Vér és kereszt összefoglaló címet viselő trilógiája a végéhez ért. Persze, koránt sincs vége a békétlenkedésnek, nem a nyugalom korszaka jött el.

Az államalapítás előzményeit, véres viharait követhettük nyomon. A kereszt felvétele súlyos terheket rótt mindenkire.
Az egységes Magyarország megteremtése már akkoriban sem ment zökkenők nélkül. A frissen születő keresztény ország belső békéjének megteremtése, az ország biztonságának és helyzetének megszilárdítása komoly kihívást jelentett előbb Géza fejedelemnek, majd fiának, István királynak. Az Öregisten helyett elfogadni az új Istent nyilván nem lehet egyetlen nemzedék alatt, a fejekben és az emberek lelkében nehezebb az új eszme elültetése. A régi szokások szó szerinti kiírtása a szent kereszt nevében azért nagyon elképesztő.

A valós történelmi személyek sorsa mellett egy család sorsát ismerhetjük meg. Tovább folytatódik és bonyolódik Tömörd és Nárcisz élete, a hatalom és a belviszály árnyékában. A történelem viharai nem kíméltek senkit. Belső árulók mindig akadtak, néhány ezüstért, némi földbirtokért kaphatóak saját társaik elárulására. A külső idegen hatalom súlya is fenyegető.




Sok hasznos és hiteles információ van a regény lapjain. Megismerhetjük István gondolkodását, Gizella helyzetét, aki ugye idegennek számított a magyarok előtt. Ez több konfliktus forrása volt, de Koppány öccsének Vászoly hercegnek és családjának életét és sorsuk alakulását is erősen befolyásolta a külföldi hatalmak ármánykodása. Megdöbbentő, ahogy egyszerűen nem tudja magát tisztázni, olyan mesteri kelepcét állítanak neki. Ezzel teljesen ellehetetlenítve őt István előtt. A saját várát nem hagyhatja el, afféle "háziőrizetbe" kerül az egész család. Egyelőre. Annyira mozgalmas ez a része is történelmünknek, hogy nem is fért el ebben a kötetben minden. A szereplők további életének alakulása egy független kötetben kerül bemutatásra. Vászoly és családja sorsa, Imre herceg, István király és Gizella hamarosan visszatérnek. Melléjük még újabb szereplők fogják színesíteni az események sorát.


Itt ebben a regényben már megjelenik a legendás Gellért püspök, hogy átvegye Imre herceg nevelését. Imre herceg életéről, személyiségéről, sorsáról is információkat kapunk. Néha finoman viccesen, vagy éppen magát a herceget megidézve. Nekem szimpatikus figura volt Imre, sajnálatosan szomorú sorsa már előrevetítődik egy végzetes köpeny csere formájában... Szóval én nagyon vártam azt a sorsfordító vadkant... A korszellem is ábrázolásra kerül: a kereszt mindenáron való elismertetése valóban tűzzel-vassal történt. Itt két ártatlan nő esik áldozatul a tudatlan, ostoba és aljas rágalmaknak. Megdöbbentő volt olvasni sorsukról, hiszen egyikük még szinte gyermek, alig tizenöt éves.

                                                                                                               

A történet fonala 969-ben indult, és az 1029–1030-as évekkel zárul. István király hatalma a fénykorát éli, éppen stabilizálódik hatalma. Azonban a külső és belső árulók mesterkednek, nem adják fel gonosz terveiket. A katonai és diplomáciai törekvések a magyarok királyának kemény kihívást okoztak, ám kétségtelenül jól gondolkodott. István időskori politikáját a más országok belső ügyeibe való be nem avatkozásra építette. Azonban -joggal- elvárta, a magyarok sorsába se szóljon bele külső hatalom. Ezzel konfrontálódott Henrik német császárral és kényszerült honvédő harcokra.

Mit szóltak ehhez a hazai nagyurak, valóban ez a jó út a királyságnak? Elég erős a királyságunk, képesek vagyunk megteremteni a belső békét, lesz-e összhang és egyetértés...? A gondos háttérmunkája érezhetően alapos. Nyelvezete korhű, lendületes, irodalmi. Tetszettek a történetben előforduló akkoriban használatos szavak beépítése, vagy a szokásokról adott információk. Remek gondolatok, párbeszédek adnak okot elmélkedni az olvasónak. A kötet végi kiegészítés pedig segít eligazodni, megvilágít néhány háttér információt. A trilógi ezen kötetének borítója is Kertai Zalán festményének felhasználásával készült. Remek egységet adva ezzel a sorozatnak.

Mély benyomást tett rám ez a sorozat, megismertetve az akkor élt ősök életével, gondolkodásával szokásaikkal. Fordulatos és izgalmas cselekmény, a kor forrásanyagának mély ismerete, egy esemény objektív, több oldalról történő megvilágítása jellemzi Benkő László sorozatát. Őszintén tudom ajánlani mindenkinek regényeit.

"A hűség, nagyuram, nálam nem áru. Láthattad, csakis egy köpönyegem van, és mindig ugyanazt az oldalát hordom kifelé. Nem fordítok rajta."



Benkő László: (Szombathely, 1952. március 13.) író. A Magyar Írószövetség tagja.
Szombathelyen érettségizett 1970-ben, a Nagy Lajos Gimnázium és Szakközépiskola orosz-latin szakos osztályában, majd 1975-ben elvégezte a Kossuth Lajos Katonai Főiskolát. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának pedagógia szakán szerzett másoddiplomát, 1986-ban.

2004-től kezdte írásait publikálni, a magyar középkorról (Honfoglalás, kalandozások kora - Viharlovasok, és a Tatárjárás) írott történelmi regényei mellett szerzője A Zrínyiek-sorozat köteteinek. Megjelent modern kori bűnügyi kalandregénye, érzelmes kutyatörténete, valamint két legújabb kori mű, amelyek a második világháborúban olasz hadszíntéren, illetve a rendszerváltás időszakában, német és orosz területeken játszódnak. A fentiek mellett írói álnéven húsz romantikus lektűr szerzője is.
Nevéhez fűződik a Honfoglalás trilógia és a Viharlovasok pentatológia. Szent László életútját bemutató trilógiája is a Lazi Kiadónál jelent meg.



Lazi, Szeged, 2017
424 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632673295

A Hókirálynő

Michael Cunningham: A Hókirálynő 




                                                                           













Az eredeti Andersen-mese központi témájából többet merít Cunningham. Az Andersen mesében két gyerek érkezik kalandjaik, gyermekkoruk végére, hogy észrevegyék: felnőttek. Itt is két központi karakter, a két fiú testvér köré épül ez a kortárs történetet. Számos dolog történik ebben a könyvben, amitől a szerző prózája nyugtalan és érzéki. Mesél a családi kapcsolatokról, hatásáról felnőtt életünkre, és a romantikus szerelemről - az elveszett és megtalált szerelemről. A havas pillanatok varázslatosak, és jól sugallják, hangsúlyozza ennek a kis családnak a kétségbeesését és sérülékenységét, amely védtelen az élet hideg-rideg valóságától. Irodalmi utalások, metaforák gazdagítják a történetet.





A történet kezdetén a kisebb testvér, Barrett (38 éves) 2004-ben a Central Parkban sétál, röviddel Bush újraválasztása előtt. Ez is egy jelentős momentum lesz a regényben, életükben. Felnézett az égre, és látja a furcsa, különös fehér fényt, amely úgy tűnik számára, hogy őt is látja. Félelmetes és váratlan esemény, amiről úgy érzi, hogy ez az "aurora borealis" megjelenése, olyan mint ha "Isten szeme" ránézett volna. Mivel egyedül járt arra, senki más nem látta, lassan el fogja hinni, hogy ez valami isteni kinyilatkoztatás volt. Azonban nem mondja el ezt az élményét. Mint édes titkot úgy dédelgeti magában a Central Parki havas estét. Csak a történetek után sokkal később osztja meg élményét barátaival.








Barrett életére összpontosíthatunk, aki éppen egy újabb szerelmi szakítást próbál feldolgozni. Legutóbbi barátja sms-bem szakított vele, minden magyarázat nélkül. Együtt lakik bátyjával, Tyler-rel (43 éves) aki egy középszerű zenész, a kiugrásra vár, hogy tehetségét kamatoztathassa. Élete álma "a dal" megkomponálása, ami erősen várat magára. Tyler titkos kábítószerélvező, heroint használ (hó!). Erre jó oka van, barátnője, Beth, súlyos állapotban van, rákot diagnosztizáltak nála. Sem a siker, sem anyagi biztonság, sem a szerelem nem az igazi életükben, az önmegvalósításuk megakadt valahol. Ezt a kis Brooklyn-naprendszert, amit alkotnak kiegészítik a feltűnő barátok, kollégák is. Beth idősödő barátnője Liz kap még jelentős szerepet életükben. A szereplők között ő az érdekes karakter még a két srác mellett. A szerző szimpátiával, humorral és pszichológiai pontossággal ábrázolja lelkük viharait, érzelmeiket. Ez a történet is a mondanivalóra, beleélésre, ad okot az olvasónak. Elgondolkodtatásra késztet. A boldogság vágya, hajszolása, a tartós kapcsolatok hiánya
és a családi kötelékek fontossága  mellett identitásunk megtalálása, megőrzése áll a középpontban.


Mint a korábbi Cunningham-regényekhez hasonlóan, van valami gyengéd kapcsolat Barrett, Tyler és a haldokló Beth között. Néhol erősen emlékeztetett a történet az Otthon a világ végén eseményeire.
A testvérek közel álltak édesanyjukhoz, aki hirtelen halálával mély nyomot hagyott kamaszlelkükben.
Ezek az anya nélkül felnőtt fiúk, akik tehetségesek voltak ifjúságukban, középkorúvá váltak anélkül, hogy valaha is megtalálták volna hivatásukat vagy kamatoztathatták volna tehetségüket.

Barrett álmodozóbb, mély érzésekkel, akiről sokáig úgy tűnt, hogy csodagyerek lesz, fejből tud száz verset, Tyler csapongó sport karrier után rocksztár vágyait dédelgeti. Ezeket a vágyait finoman ábrázolja Cunningham. Tyler és Barrett múltjukat gyakran eltérő módon próbálják feldolgozni. Ez a közös múltjuk és a közös visszatartott titkok, amelyek az évek során meghatározták testvéri köteléküket igen szorosak. A történések végére érettebb önismerethez jut a két fiú, ám Tyler sorsa homályosabb. Végül is ő kapja meg a jégszilánkot a szemébe, mint a fiú a mesében. Talán ez a torzított elképzelés elengedhetetlen a művész számára; a befejezésnél ez lesz az üdvösség vagy megsemmisülés, de Cunningham elenged bennünket, hogy csodálkozzunk, gondolkodjunk.

A kötet gyönyörű és igényes borítója illeszkedik az előzőek sorába.









Michael Cunningham amerikai író, esszéista és fordító. 1998-ban jelent meg világsikert hozó regénye, Az órák. melyért Pulitzer- és Faulkner-díjat kapott, s amelyből 2002-ben film készült Meryl Streep, Nicole Kidman és Julianne Moore főszereplésével. Az író jelenleg New Yorkban él, és a Yale Egyetem adjunktusa.

Eredeti mű: Michael Cunningham: The Snow Queen
Eredeti megjelenés éve: 2014

Jaffa, Budapest, 2017
272 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155715778 · Fordította: Illés Róbert

Hegyek között

Charles Martin: Hegyek között


                                                                 











Tökéletesen felépített, erősen romantikus, kalandos mese a túlélésről, a szerelemről. Megtalálni önmagunkat, utunkat, helyünket a világban.

Olvasmányos stílusban tárja elénk Charles Martin a két főhős sorsát, nem kevés kaland és megpróbáltatás során jutunk el a megoldáshoz. Ami zseniális húzás az író részéről, olyan meglepő, tényleg váratlan csavart épített a történet zárásába, ami átértelmezi az egészet. Romantikus kalandregény, vigaszt és reményt adó történet.

Egy viharos téli éjszakán, Dr. Ben Payne (sebész orvos) és az újságíró Ashley Knox a Salt Lake City repülőtéren ragadnak, amikor a közeledő vihar miatt a repülőjáratokat törlik. Mindketten sietnének - Bennek van egy műtétre váró betege, Ashley élete nagy napja előtt áll, másnap lenne az esküvője. Ben charter repülőgépet bérel, és Ashley-t meghívja, tartson vele.

Amikor Grover a pilóta szívrohamot kap a levegőben, lezuhannak Colorado hegyei közt. Grover szimpatikus, kedves öreg fickó, igazán kár, hogy már az elején meghalt. Az ő életéről és házasságáról is megtudunk néhány fontos és lényeges dolgot. Tökéletes képek, tényleg filmre illő mese, ahol az események hol izgalmasak, hol meghatóan emberiek, máskor szívet tépően szomorúak.

Mi van, ha az életed egy idegentől függ?


Bár mindketten megsérülnek, de túlélik a balesetet. (Ben néhány törött bordával megússza, ám Ashley szörnyű lábtörést szenved). Hőseink itt szembesülnek a szigorú időjárási viszonyokkal és azzal a ténnyel, hogy senki sem tudja, hogy elindultak. A megpróbáltatás arra készteti őket, hogy egymásra támaszkodjanak az életben maradásuk érdekében. Nem sejtik, hogy egy három hetes "túlélőtúra" veszi kezdetét. A természet ereje a két emberrel szemben valódi embert próbáló kihívás. Azonban önmagukat is le kell győzniük.
Nem kell mondani sem, eleinte elég hűvös a viszonyuk, ám az egymásrautaltság végül közelebb hozza őket. Megismerjük elmondásaikból kibontakozik addigi életük. Ezek lágyabb stílusúak, mint a fő történet. Finoman érzékenyek, kitárulkozóan őszinték.

Természetesen a menekülésük, harcuk a túlélésért sokkal izgalmasabb, sodróbb része az elbeszélésnek. Ben egy jó karakter, ő a történet motorja. Afféle kedvesen szelíd, okos férfi, akire lehet számítani minden helyzetben. Nem csak orvos, de sportoló, cserkész és hegymászó múltja sokat segít nekik a túlélésben. Leküzdeni az elemeket a semmi közepén, hóban, szélben, fagyban igazi kihívást jelent, főleg Ashley-nak, aki mozgásképtelen a törés miatt. Leginkább az tetszett benne, hogy az életünkben a szeretet, megbecsülés valóban jóban, rosszban mennyire fontos lenne odafigyelni egymásra. Küzdeni, kitartani, nem feladni.


Ben férfiasan szemérmesen mesél életéről, házasságáról. Amin éppen repedések mutatkoznak. Terápia gyanánt egy diktafonra mondja fel gondolatait, így "beszélget" távollévő feleségével, így bontakozik ki szerelmük, közös múltjuk. Asley sokkal kevesebbet mesél önmagáról, kapcsolatáról. Nem aggódik különösebben az elmaradt esküvő miatt... Szép és megható történet, néhány jól elhelyezett ideológiai gondolattal. Nekem túl sok volt benne a véletlen: mind a két szereplő sportoló volt, a küzdés nem állt távol tőlük, Ben még a túrazsákját is vitte magával, amíg a történet legvége már túl mesés, túl idillire sikerült. Sajnálatos, hogy idehaza nem kerül moziba a film.

A regény két története a párhuzamosan kibontakozó mese egyedi módon van megoldva, ezzel tényleg letehetetlenné teszi a könyvet. Charles Martin a kitartásról, a reményről és a boldogságról írt. Arról, hogy nem csak megtalálni nehéz, megtartani talán még nehezebb. Kell az ilyen életmese, erőt adó történet.

A végső üzenete a regénynek: mindig van remény, mindenhonnan fel lehet állni és újra lehet kezdeni az életet!


Képek a filmből!
A regényt ITT tudod megvásárolni kedvezménnyel! Katt!

Charles Martin (1969. november 3.) amerikai író, jelenleg Florida-ban, Jacksonville-ben él.

Eddig tizenkét regénye jelent meg és kivétel nélkül mindegyik a New York Times bestseller listájára került. Néhány sikere: Maggie, Égzengés, A szív kútja, A szentjánosbogarak fénye, Ahol a folyó véget ér, idehaza is kaphatóak. A Hegyek között regényéből most forgatták le a filmet, ez az első filmre került regénye.







Eredeti mű: Charles Martin: The Mountain Between Us

Eredeti megjelenés éve: 2010
General Press, Budapest, 2017
310 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634520894 · Fordította: Szentesi Mária

A bennünk élő gyermek

Giandomenico Bagatin: A bennünk élő gyermek
A gyermeki illúzióktól a felnőtt lét tudatosságáig





                                                                       









Ez a könyv mindent megtart, amit ígér: bátorságról és tudatosságról beszél. Egyszerre érzékenynek és közérthetőnek találtam, de súlyos és fontos tartalommal. Ez nem egy klasszikus önsegítő kézikönyv, amely tele van optimizmussal, mint a legtöbb önismereti könyv. Néha kissé cinikus, néha egy kicsit beszédesen nyílt, elgondolkodtató, de őszinte és határozottan érdekes.


A szerző megmutatja nekünk, hogy a gondolkodásunk az illúzióktól sok esetben szükségtelenül okoz önmagunknak szenvedést. Megoldást kínál, a könyv olvasásával felfedezheti, talán ráismerhet arra az egykori gyermekre aki egykor Ön volt, vagy még most is az... Ami nem feltétlen baj, ha még ott van belül az a gyerkőc!



Az első részben finoman, de határozottan elpusztít néhány „gyerekes” téveszmét, amelyek hátterében a viselkedést állítják, hogy vezet a boldogtalansághoz saját személyiségünk. A második része volt különösen érdekes: saját szavaival a „nagy anya”, azaz szétrombolja a mítoszt, hogy anyaképünk tisztább legyen, és inkább magyarázza a logikáját annak, hogyan manipulálják az anya képével az embereket. Arról nem is szólva, az apa jelenléte is mennyire meghatározó... már ha van! Az akaratukban gyenge emberek vagy a fojtogató szülői szeretet hogyan tudják elrontani az ember későbbi életét. Hogyan válunk saját személyiségünk rabjaivá úgy, hogy nem is vesszük észre. Miközben persze, másokat, környezetet okoljuk ezekért.




Az élet nem sima és csupa mosoly, öröm. Miért szenvedünk? Miért vagyunk szinte örök elégedetlenek? Mert mindannyian emberek vagyunk. Természetünk vezet minket az öröm eléréséhez, ami persze életkoronként más és más lehet. Természetesen a bajoktól, fájdalomtól való menekülés nem létezik, a gondok, tragédiák is az életünk részei. Ezek hatásai, formálnak lelkünkön, személyiségünkön. Elfogadásuk, feldolgozásuk nem könnyű, van aki beleragad az önsajnálatba, sorsának kacskaringós, sikertelenségébe. Persze a siker nem csak hit, szerencse vagy önbizalom kérdése. Tagadhatatlanul a szülői háttér az, amit hozunk, kapunk otthonról, ami alakítja személyiségünket, a gyárilag bekódolt gének mellett. Ezeket sem lehet a végtelenségig felelőssé tenni, kibúvókat keresve. Humor és némi irónia kell az életünkhöz, talán nem kell foggal-körömmel ragaszkodni a sikerhez. Kinek mi is a siker? Mitől érzi jól magát a bőrében? A gyerekkel együtt töltött idő, a közös játék, élmények hatásai vitathatatlanul fontosak. Ehhez kiváló háttér lehet egy közös hobbi.

A világ fájdalmas, frusztráló és folyamatosan változik, nekünk is kell vele alakulnunk. A valóság elfogadása lehet nehéz és fáradságos. Ne kergessünk illúziókat, céljaink lépésről lépésre megvalósíthatóak legyenek. A könyv világosan és egyszerűen kifejti az emberi elme néhány mechanizmusát. Egyes viselkedések alapján leszámol a gyermekkori illúziókkal a gondtalan, boldog felnőtt életről. A siker, a boldogság nem fog az ölünkbe hullani, tenni kell érte.





Ez a könyv önsegítő, személyiségfejlesztő, amely hasznos lehet mindenkinek, aki azt akarja, hogy úgy legyen boldog, hogy a gyermeki énje megmaradjon felnőttként is. Persze, nem arra gondol a szerző, hogy egy negyvenes ember viselkedjen úgy, mint egy tinédzser... az már szánalmas és időben fel kell nőni. Tettekben, gondolkodásban is, leválni, elengedni a biztos szülői hátteret. A könyvben vannak filmek és könyvek, amelyek érdekes ötleteket kínálnak; szintén azt sugallja, egyszerű gyakorlatokkal segít megváltoztatni a viselkedésüket, hogy valami újat kipróbáljunk, ha szükségesnek érezzük. Sokszor meglepett, és megálltam, hogy gondolkodunk a boldogság fogalmáról. A kiegyensúlyozott, boldog felnőtt jó esetben már gyermekkorban is olyan gyerek. Ott kell elkezdeni olyanná nevelni, önmagunkat csak később tudjuk.





Ez a könyv különböző szándékkal készült. Valószínűleg a fő cél az, hogy segítsen az embereknek felébreszteni önmagukban a vágyat és a képességet a boldogságra. Azoknak is érdekes lehet, akik lekezelően viseltetnek embertársaik felé. A hamis dolgok képét tudjuk lebontani, ne illúziókban éljünk. Racionálisan gondolkodjunk életünkről, a tudatosság erősítése legyen a fő cél. Végül is mindannyian úgy gondoljuk, hogy valamilyen oknál fogva különlegesek és rendkívüliek vagyunk.
A boldogságunk kulcsa valóban a saját kezünkben van. Ha mi jól érezzük magunkat a bőrünkben ezt kivetíthetjük környezetünkre, családunkra, gyerekeinkre.

Giandomenico Bagatin pszichológus, pszichoterapeuta és pszichoterápiás professzor Olaszországban és Spanyolországban. Felnőttekkel, párokkal és gyermekkorral foglalkozik.













Lazi, Szeged, 2017
242 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632670256 · Fordította: Kajsza Krisztina

A Gustav-szonáta

Rose Tremain: A Gustav-szonáta 




                                                                         




"A zene végtelenül fontos az emberi életben. Olyan helyen érint meg minket, ahol semmi más."










A 21. Század Kiadó új sorozatot indított, KULT könyvek néven. Ebben a sorozatban jelent meg frissen Rose Tremain Gustav-szonáta című csodálatos regénye.
Az írónő 13. kötete számomra az év legjobb meglepetése lett. Nem olvastam még tőle, így nem tudtam mit is fogok kapni ettől a regénytől. Az igényes, csodaszép borító mögött egy gyönyörűen megírt, kissé melankolikus történetet olvashattam két gyerek életre szóló barátságáról. Gustav és Anton első találkozásuk idején öt évesek voltak. Különösen szép az, ahogyan Gustav és Anton mély barátsága kibontakozik a regényben.




A Gustav-szonáta három részre bontható: az első erőteljesen kezdődik, megismerkedünk főhőseink jelen életével. A fiatal Gustav, odaadó imádattal szereti hideg-rideg, merev tartású édesanyját Emilie-t. Empátiája a boldogtalan fiatal özvegy anyja felé végig lenyűgöző. Nagy szegénységben élnek: a lakás hideg, gyakran éhesek, a templomba járnak némi plusz bevételért takarítani. Emili munkája a sajtüzemben egyre rosszabb, majd megszűnik. A fiú egy imádni való főszereplővé válik a történetben. Fontos, hogy a semleges Svájcban játszódik a regény cselekménye, a háború után vagyunk két évvel. Ez a politikai semlegesség jelentős tényező lesz a történésekben. Gustav nem értette, mi a lélek, csupán csak azt látta, hogy a fényképről ismert apja egy jóképű férfi, aki magabiztos mosollyal, néz le rájuk. Anyja úgy nevelte, bárki bármit mondjon, az apja egy hős volt.

A regény második részében a narratíva a háború előtti évekhez kanyarodik vissza. A húsz éves Emilie megismeri és összeházasodik Erich Perle városi rendőrtiszt-helyettessel. A férfi harmincnégy éves, más a világképe, gondolkodása. Ez a rész különösen tele van érzelmekkel. Emilie története lehetővé teszi az olvasók számára, hogy jobban megértsék, miért is nem szerető édesanya. Megismerjük Gustav születésének előzményeit, körülményeit. A házasságuk első éveit megfestő képek sokat elárulnak. Az írónő felfedi az igazságot Emilie és Erich házasságáról.
Így kerül sok apró részlet a helyére. Megtudjuk azt is, miért és hogyan halt meg Gustav édesapja.

Itt történik minden lényegi dolog, a gyerekek nevelése az önuralomra és mindenekelőtt a politikai semlegesség kérdése kap hangsúlyt. A svájci semlegesség bámulatos összetettségben jelenik meg az eseményekben, kalandossá és lenyűgözővé teszi a kötetet. Rosie Tremain a regényben feltett kérdése intenzíven aktuális: amikor a semlegesség gyávasággá válhat, ki a hős? Az erkölcsi bűn kérdése súlyos árny a történtben.


"Olyanok vagytok, mint Svájc" - mondja az anyja a két gyereknek. A miértek igen fontosak, a nemzeti öntudat és a háború fenyegető árnyéka jól érezhető. A felvetett probléma napjainkban éppen olyan aktuális ismét.

Nem kell mondani, hogy Anton szülei zsidók és gazdagok, apja bankár. Róluk is sok érdekességet árul el az írónő életük bemutatásával. A sorsuk és fiukra vetett nagy álmuk, hogy híres zongorista legyen Anton, gyakorlatilag a tehetséges gyereket gátolja a kibontakozásában. Az elvárások, a megfelelési kényszer bénítja a fiút. Érdekesség, hogy a gyerekek szülei nem igazán tudnak barátokká lenni, hiszen Emilie nem kedveli őket, megnyilvánulásai néhol nem kicsit antiszemiták. Ez természetesen kihat fia és legjobb barátjának életére is. Emilie karaktere pedagógiai tanulmánya lehetne annak, hogy a szegénység és a boldogtalanság mennyire megkeseríti és elveszi az életkedvét valakinek.

Anton csapongóan érzékeny lelke és Gustav között életre szóló szövetség alakul ki. Gustavot viszik magukkal, így rálátása lesz egy szebb, boldogabb életre, aminek a vágya benne is munkál. Megérti, ám rosszul viseli, hogy egy olyan élet amely a barátjához, Anton Zweibelhez tartozik, nem az ő kiváltsága. Bármi is volt a két fiú között, Gustav úgy érezte, hogy folyamatosan meg kell védenie Antont. Az idő múlásával alapos betekintést kapunk, mind a két család sorsába.


A harmadik és utolsó része a könyvnek az idősödő Gustav és az anyja közötti kapcsolatot mutatja a kilencvenes években, valamint Gustav és Anton sorsáról tudunk meg mindent, hogyan alakult az életük, mivé tudtak felnőttként lenni. Hogyan teljesedik ki végre a barátságuk a hatvanas éveikre.

Rosie Tremain előremutat, hogy ezeknek a múltbéli események miként alakítják jelen életüket, hogyan hatnak Gustavra és Antonra, akik immár középkorú férfiak. A két férfi, akiknek életét java részben a szüleik döntései alakították. Talán Gustav az, aki úgy gondolja, hogy az élet mindig rendeződik, Anton is megtalálja lelki békéjét, együtt a magány felett is győzedelmeskednek.
Tremain finoman mesél az irigységről, a feltörekvésről és a magányról, ez egy mesteri, meditatív regény. Egy erőteljes, mély és váratlan szerelmi történet is egyben. Egy olyan életmese, amikor a történelemnek az egyének életére gyakorolt ​​hatásáról olvashatunk. Egy könyv a barátságról és a vágyakról, amely nem csak a történelem viharának esett áldozatul. Egy olyan finoman szenvedélyes könyv, amely rámutat a múltra, ami soha nem múlt el, de meg kell tanulnunk előre nézni. A boldogság lehetősége, a remény mindig jelen van. Számomra az év kedvence lett a regény.


A 21. Század Kiadó KULT könyveiről: Díjnyertes regények, bestseller lista-vezetők, hangosan provokálók, az olvasókat megríkató, megnevettető, sokakat felháborító művek, melyek témát adnak a kritikusoknak, újságíróknak, a közönségnek; melyekről beszélnek, vitáznak;
és melyeket tanítanak, betiltanak, istenítenek, elégetnek. A KULT-könyvek elhozzák Magyarországra az irodalmi izgalmat, a modern szépirodalom nagy műveit.

Rose Tremain:
1943. augusztus 2.-  London


Regényei és novellái világszerte 27 országban jelentek meg, számtalan díjat nyertek, beleértve a Sunday Express Év Könyve Díját a Restoration-nel (a regényt Booker-díjra is jelölték). A Sacred Country-val Franciaországban elnyerte a „Prix Femina Etranger”-díjat, a Music and Silence-szel a Whitbread Év Könyve díjat, és a Road Home-mal 2008-ban a regényeknek járó Orange-díjat. 1995-ben a Restoration-ből Változások kora címmel filmet forgattak, és 2009-ben színpadra is vitték. Legújabb regénye a sokat dicsért Gustav-szonáta, amiben Rose „páratlan tehetsége csúcsára érkezett” (Observer).



Rose Tremain korábbi regénye Színarany címmel jelent meg magyarul a Park Kiadó gondozásában.



XXI. Század, Budapest, 2017
318 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155638923 · Fordította: Szűr-Szabó Katalin