Az angyalok bánata

Jón Kalman Stefánsson: Az angyalok bánata
(Menny és pokol 2.)






                                                                                 



„Csendes, halálsötét éjszakákon a hegyekbe menni, hogy lehozzuk onnan az őrületet vagy a bodogságot: ezért talán valóban érdemes élni.”







Az izlandi szerző második könyve egy epikus utazást mesél el, az északi fjordok havas jégviharain keresztül, ahol a tél valóban tél. Kemény, embert próbáló út vár hőseinkre.
A fiú és Jens postás utazását megelőzte, hogy lelki társát, jó barátját alig három hete vesztette el a fiú. Ennek hiánya összes fájdalmával még mindig lelkében sajog, viaskodik vele, igyekszik megérteni és elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni. Ahol menedéket talál ott Helga lesz az, aki igyekszik megérteni és átsegíteni őt ezen a helyzeten. Új családja felismeri a könyvek iránti szeretetét és terelgetik, biztatják a fiút, látva, hogy nem arról álmodik, hogy halász legyen. A fogadóban végzett munkája, és a rövid időre feltűnő karakterek színesítik ezeket a részeket.



Az allegória a lelki csatákról, amelyeket az embernek a világgal és önmagával kell megvívnia számtalan kérdést vetnek fel. Az olvasó is elmerülhet és tarthat némi önvizsgálatot élete sorsáról. Cipeljük életünk terheit, de mi is fontos igazán az életben? Mi okoz, mi tesz boldoggá bennünket? Néha egy barátságos szempár, egy forró kávé is a mennyországot jelentheti. Tetszett Helga elképzelése, hogy a mennyországban biztosan nő kávécserje. Itt ez fontos és jelentős, hiszen a szomszéd is távol van, akitől ráadásul több mázsa hó választ el. Az önmagunknak teremtett pokolban sem biztos, hogy meleg van. Meg kell küzdeni az általunk jónak vélt és meghozott döntések terheivel, el kell-e fogadni sorsunkat, úgy ahogy van? Ahogyan az első kötetben itt is lírai és elegáns filozófiai leírásokat olvashatunk ezekről a gondolatokról.



"Nem tudom, te honnan veszed, hogy a pokolban meleg van? Nem úgy írják a Bibliában? A Bibliát mindenesetre nem Izlandon írták, mondja a fiú."



Attól a pillanattól kezdve, hogy az utazás megkezdődik, a narratíva kibontakozása még simább, olvasmányosabb lesz. A hó vakító szépsége, a szél vadsága, és tündöklő bűbája, lenyűgöző ereje mindent magába foglal, ami ebben a történetben fontos. Stefánsson gyönyörű lírája a természet viharairól, megszemélyesítései és képei megragadják az olvasó képzeletét. Együtt megyünk a két emberrel hófúvásban, viharokban, szikrázó napsütésben az izlandi fjordokon, tengereken, hegyeken át. Az időjárás mindent megváltoztat, itt az északi szél az úr. A tenger és az elveszett halászok lelkei pedig olyan momentum, ami mindig az ott élőkkel marad.


Megkapó leírást kapunk Stefánssontól a címre, mi is az angyalok bánata, könnye. A kifejezés igen leleményes, találó. A hó kegyetlen szépsége mégis potenciálisan halálos veszély az ott élőkre. A gyilkos téli tájban az élet értelme és fontossága átértékelődik. Az emberek gondolkodása a lakható világ peremén sem más, mint ott, ahol sűrűbb és könnyebb.

Mit is jelent ott a kies és magányos vidéken a posta, a hír, egyáltalán a kézbesítés feladata? Itt egy egészen más világ bontakozik ki előttünk. Az élet egyszerűsége és minden apró öröme átértékelődik. Megtalálják vajon életük aranyát vagy csak barna kövek maradnak nekik. A két férfi keresi önmagát, az élet értelmét, a boldogságot, ahogy végig mennek ezen az úton. Később csatlakozik hozzájuk egy másik férfi, hogy egy "különleges" szállítmányt bízzon rájuk. Ez nem várt megpróbáltatásokat ró a fiúra és Jens postásra. Összességében ez a regény története, ami úgy ér váratlanul véget, hogy minden függőben marad. Ilyen élményem legutóbb a Tetovált lány második részénél volt, azonnal ide folytatást!
Az ember és a természeti erők által folytatott megpróbáltatások szinte a végtelen nehézségek lehetetlen legyőzéséről mesélt. A havas és fagyos utazás az olvasó számára elképzelhetetlenül nehéz, hihetetlen emberi erőket mozgató. Ahogyan az első rész a Mennyország és a pokol, úgy a folytatás is csodálatos olvasmány, ami a szavak hatalmát, erejét bizonyítja. Stefánsson regénye szívmelengetően szép olvasmány. Egyértelműen az év egyik legfontosabb megjelenése ez a sorozat.
Gyönyörűen megírt könyv életről és halálról és a költészet hatalmáról. Az pedig talán még szebbé teszi az egész regényt, hogy Egyed Veronika fordítása mennyire tökéletesen adja vissza az izlandi író képeit, gondolatait. Kivételes olvasmányélmény ez a sorozat.


A  trilógia már a könyvesboltokban! Kedvezménnyel a kiadótól megvásárolható IDE kattintva!


"Télen néma és sötét az éjszaka. Szinte halljuk a halak sóhaját a tengerfenéken, aki pedig a hegyekbe vagy a magaslatokra tart, a csillagok énekét is meghallgathatja."


Az 1963-ban Reykjavíkban született Jón Kalman Stefánsson Izland egyik fontosabb kortárs szerzője, akit négyszer jelöltek az Északi Tanács Irodalmi Díjára, egyik könyvét pedig a Man Booker nemzetközi díjára. Regényeit számos európai nyelvre lefordították. Egyik fő műve, a 2007 és 2011 között megjelent Menny és pokol-regénytrilógia most először olvasható magyar nyelven









Jelenkor, 2019
404 oldal · ISBN: 9789636766160 · Fordította: Egyed Veronika

Olvastam még / 13.

Olvastam még / 13.






                                                                     

"ám a történelem tanúsága szerint egy Júdásnak mindig lennie kell"








Néhány kedves olvasmányélmény az év elején a téli hónapokból, afféle könyves 3:1 ajánlat. Mindhárom kivételes és jó élményt hagyott maga után. Jó néha saját "örömolvasást" tartani. Három szépirodalmi csemege: egy újdonság Gárdos Pétertől, egy másik pedig a fiatal, első könyves Cserhalmi Dániel tollából az ÁVH-regény a Csengőfrász. Totth Benedek második regénye 2017-ből pedig szerintem nagyobb figyelmet érdemel. Mindhárom kötet még a boltok kínálatában szerepel, beszerezhetőek.

Gárdos Péter: Hét mocskos nap


A Hajnali láz sikere egészen a filmvászonra is felrepítette Gárdos Péter családjának történetét. A filmrendező első regénye elképesztő érdeklődést hozott, így a siker nem maradt el. Új regénye a Hét mocskos nap három család sorsát fűzi egybe a történelem viharaiban. Több idősíkon, több szálon fut a regény története. A kisember, az egyén sorsára ható tényezők mennyire alakítják és befolyásolják az ember sorsát? Min múlik az életünk? Az apák elkövetett bűneiért a fiúk bűnhődnek. A 20. század sorsdöntő történéseinek mocskos pillanati groteszk módon hol szórakoztatnak, hol megdöbbentenek. Gárdos éles szemmel, pontosan ábrázolja a világégést, ami ma is borzongató szégyene az emberiségnek, hogy megtörténhetett. Ezt még mindig sokkoló olvasni, megtiporja az olvasó érzékeny lelkét. Berija moszkvai rémtettei és Szvetlana sorsa különösen szomorú.

A hét helyszínen játszódó, három család sorsát bemutató, egy viharos évszázadot átívelő regény könnyen olvasható, jól elmesélt történet. A szerző érintettsége vitathatatlan, ettől hitelessé válik. Ahogyan az országban szinte mindenütt találni ilyen és hasonló, kiszolgáltatott családokat, ahol a történelmi múlt súlyos sebeket hagyott maga után. A Hét mocskos nap erős, igazán kiváló regény, bátran ajánlom. Végig ébren tartja az olvasó érdeklődését, a szálak a végén összeérnek. Érdemes elolvasni.

Gárdos Péter színház- és filmrendező 1948-ban született Budapesten. Legemlékezetesebb alkotásai az Uramisten, a Szamárköhögés, A skorpió megeszi az ikreket reggelire, A porcelánbaba és a legutóbbi, a Tréfa. Filmjei számos díjat nyertek a legjelentősebb hazai és külföldi fesztiválokon.

Libri, Budapest, 2018
380 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634333593




Totth Benedek: Az utolsó utáni háború





A fiatal szerző második regénye 2017-ben jelent meg. A fülszövege be is váltja, amit ígér: minden komor és sötét, megrázóan véres, ahogy az elvárható egy ilyen helyzetben. Nem habos rózsaszín álom, mégis jó volt olvasni a regényt. Kifinomult írástechnikája, igényes szövege olvasmányos és lendületes. Cormac McCarthy drámai regényeinek fordítója tökéletesen hozza a hangulatot, képi világa bár komor, de látványos.

Az ​utolsó utáni háború posztapokaliptikus kalandregény egy fiúról, aki egy sebesült amerikai deszantossal vág neki a senki földjének, hogy megkeresse halottnak hitt öccsét. Fontos tudni, hogy a regény alapötletét a Fekete katona című novella, amely A másik forradalom – Alternatív ötvenhat című antológiában látott napvilágot. Itt az elképzelt történet kerüli az ötvenhatos szálat.

A névtelen elbeszélőnk egy óvóhelyen bujkál a barátaival egy romvárosban, ahol az amerikai kommandósok és az orosz partizánok harcolnak egymással. A civilek élete semmit sem ér. A pusztulás nyomasztóan monoton mindennapjainak azonban vége szakad, amikor a fiú véletlenül összetalálkozik egy sebesült kommandóssal. Ebben a világban nincsenek szövetségesek, csak ellenségek, ám amikor újra záporozni kezdenek a bombák a városra, a fiú rájön, hogy csak akkor van esélyük a túlélésre, ha összefognak. Elhatározza hát, hogy megmenti az idegent, nem sejtve, hogy ezzel egy különleges barátság veszi kezdetét. Valóban sötét, kegyetlen az ábrázolt helyzet, ám kíméletlenül nyers és pontos is. Ez fájhat, de ettől még igaz.



"Aztán eltelt egy újabb év, és még mindig ott voltunk a rommá bombázott városban, csak közben mindenből kevesebb lett. Élelemből, gyógyszerből, ruhából, emberből."

Totth Benedek első regénye, a Holtverseny valódi kult-könyv lett. A Margó-díjas szerző új regénye megérdemelné a nagyobb figyelmet, a sikert. Az utolsó utáni háború egyszerre felnövekedéstörténet, háborús kalandregény, egy békében felnőtt generáció víziója a totális világégésről.

Magvető, Budapest, 2017
260 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789631435368










Cserhalmi Dániel: Csengőfrász
ÁVH-regény



                                                                                         






Jó stílusban megírt, izgalmas és fordulatos a kitalált történet. Ez a regény volt az, amit két hónapig tologattam az asztalomon, majd amikor elkezdtem nem tudtam letenni. Egy lendülettel végig olvastam hajnal fél négyre.


Telitalálat az egész regény ötlete, kivitele, hatásos címe. Főhősünk Szabados Imre az ÁVH tisztje. A Csengőfrász történései az ötvenes években, Budapesten játszódik, két fő szálból áll: egyik cselekménye egy valós személy letartóztatása, míg a másik egy készülő merénylet izgalmai köré épül. Sötét korszak, az eszközökben nem válogattak, amit maguk a végrehajtók is tudtak: koholt vádak, kínzásokkal beismert "vétkek" miatt bűnhődtek ártatlanul sokan. A továbbiak történéseiről nem árulnék el semmi, érdemes elolvasni. Közelebb hozza és érthetőbbé teszi azt, ami felfoghatatlan. Remek karaktereit külön érdemesek megemlíteni. Hátborzongatóan hihető, elképesztően meglepő csavarral a végén, ami nagyon eredeti. Lektűr ide vagy oda, azt is lehet jól csinálni: ez izgalmas és elég fajsúlyos. Tanulságos, izgalmas, krimielemeket nem nélkülöző, gondolatokat ébresztő, szórakoztató olvasmány a Csengőfrász. Az alapos kutatómunkára nem lehet panasz, tökéletes hangulata, képei vannak. Beleshetünk a politikai rendőrség módszereibe, munkájába. Igazi időutazásra viszi az olvasót a Rákosi-korszakba. Történelmi fikciós dokumentum-regény krimibe illő fordulatokkal, izgalmakkal. Mindenkinek ajánlom. Nem fajsúlyos szépirodalom, de nem is akar annak látszani, ez vitathatatlanul erénye a regénynek. Nagyszerű élmény volt olvasni ezt a regényt.

Cserhalmi Dániel hiteles, tanulságos és krimiszerűen fordulatos regénye a Rákosi-korszak politikai rendőrségének sötét és még mindig alig ismert világába kalauzolja el az olvasót és emberközelbe hozza a korszak olyan ismert figuráit, mint Péter Gábor, a rettegett hatóság főnöke vagy Rákosi Mátyás, aki maga is hatalmi intrikák áldozatává válhat.

További írások, érdekességek a szerzőről és a könyvről ITT olvashatók!


Atlantic Press, Budapest, 2018
320 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155693489




"Rákosi Mátyás felült az ágyban és nagyot ásított. A héten már másodjára ébredt fel a szokott időnél korábban, holott eddig sosem volt gondja az alvással. Ez nyugtalanította. Talán a túl sok munka miatt van."

1793

Niklas Natt och Dag: 1793 





                                                                                                 














Kivételesen alapos, színes és mozgalmas regényt olvashattam. A klasszikusok ihlette sötét izgalmak mellett nagyszerű történelmi háttér elevenedik meg, ez foglalja keretbe a jól megírt történetet.
Sötét világot ismerhet meg az olvasó ebben az okos, de brutális és mégis szép történetben.
A történelmi thriller és a skandináv krimik noir változata keveredik a szépirodalmi igényességgel megírt regényben.

A történelmi hűség a könyv egyik legfőbb erénye. Az "Álarcos király", III. Gustav halott. Több mint egy év telt el a híressé vált gyilkosság óta, innen indulunk. Utódja még gyermek, így tapasztalatlan, a háborús évek pedig kiürítették a kincstárt. A királyság inog, egyre nő a belső feszültség, senki sem bízik senkiben. Fokozódik az elégedetlenség. Pazar pompa és a nyomor, szegénység áll egymással szemben. Apró érdekesség, hogy a király gyilkosságának esete alapján készítette el Verdi az Álarcosbál című operáját. III. Gusztáv akkor viselt ruhája és álarca még ma is megtekinthető Stockholmban.


A regény négy részre épül, amelyek bemutatják, hogy mi is a mozgatórugója a történetnek, mi áll a háttérben. Egy zseniális narratíva során érnek össze a szálak ebben az izgalmas bűnügyi drámában.


1793 őszén a södermalmi Kamara tóban egy holttestet találtak, pontosabban egy torzót. A halottnak nincs karja és lába, de a sérülések nem frissek, már gyógyultak. Naturális és szemléletesek ezek a leírások. A vér és a sötétség mesterien keveredik. Cecil Winge éles eszével már korábbi eseteknél is segítségére volt a stockholmi rendőrkapitánynak. Ő veszi kézbe az ügyet. Kemény tél közeleg, Cecil egészsége sem a régi, az idő szorít. Feszült és borzongatóan komor képek váltakoznak, izgalomban nincs hiány. A nyomozás a nyomor és a pompa árnyékában megdöbbentővé válik. Van gúnyosan ironikus társadalomkritika is. A karakterek ábrázolása emberien valós, ettől is élő, lüktető a történet.



A könyv másik erénye, hogy semmivel sem akar többnek látszani, mint ami. 1793 éjsötét, komor világával a szerző egy jól irányzott ökölcsapást mér a 18. századi Svédország történelmének idealizált ábrázolására. Tetszett, hogy beépül a történetbe a hagyomány, mi szerint a bitó felé vezető úton, az elítélteket vivő kordé megállt, és az elítélt leszállt, hogy felhajtson egy utolsó pohárkával. Ezt maga a kocsmáros szolgálta fel. Az üres pohárra rávésték az elítélt nevét, aztán egy kék szekrény polcára helyezték, miközben a szerencsétlen folytatta utolsó útját. Az idők folyamán szép kis gyűjtemény kerekedett a poharakból.


A történet olvasása közben az járt még a fejemben, adja már oda valaki Tarantinonak ezt a regényt! Remek lenne a rendezésében egy film. Az író nagyszerűen egyensúlyoz a valós történelmi tények és a krimielemek sötét világa között. Az okok között, talán nem nagy spoiler, ha a szerelem, gyűlölet a fő mozgatórugó, ami egy romlott romantika itt és most. Egy idő után az író elérte, hogy lélegzet-visszafojtva olvassam a regényt.

Az írói megvalósítás példaértékű arra, hogy nem mindig van szükség újdonságra ahhoz, hogy egy könyv története működjön. Elég a műfaji elemeket tökéletes arányban elegyíteni, jó stílusban tálalni. Szívből ajánlom azoknak, akik izgalmas, meglepően sötét, borzongató történetre várnak. Valamire, ami kicsit más, mint a szokásos hátborzongató krimik. Rendkívül jó könyv, zseniális szellemi csemege egyszerre. Szívesen olvasnék még a szerzőtől.



Niklas Natt och Dag: 1979. október 3-án született.

Újságíró, jelenleg szabadúszó. Stockholmban él a feleségével és a két fiával.

A 2018-as Göteborgi könyvvásáron ezzel a regényével elnyerte a "Legjobb elsőkönyves kriminek" járó díjat, majd az év könyve lett Svédországban. A könyv kiadási jogait eddig 30 országban adták el.
Fotó Gabriel Liljevall








Alexandra, Pécs, 2018
446 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634472360 · Fordította: Haris Ildikó

Királyi fortély

Steve Berry: Királyi fortély 
(Cotton Malone 8.)





                                                                                 











Az előző kiadó csődje kissé magával vitte ezt a könyvet, ami közvetlen a végeljárás előtt jelent meg először, még 2014-ben. Így ez a remek történet öt év után most újdonságként hat. Bevallom, nagyon vártam az újbóli megjelenést. Berry és Malone rajongójaként izgatottan figyeltem, kihez, hová kerülnek a kiadási jogok. Úgy vélem, a GABO Kiadónál méltó helyet kapott. Az azóta megjelent kötetek sikere is ezt bizonyítja. Berry az egyik legmegbízhatóbb szerző, aki egyenletes színvonalon ír. Sőt, talán az utóbbi könyvei még jobbak is. Ez a nyolcadik Malone-kaland szerintem kiemelkedik, a legjobbak közé tartozik. Malone családi élete és az angol történelem egyik legizgalmasabb uralkodóháza a Tudorok sorsa és élete biztosítja a bonyodalmakat.



Krimiknél elég ritka, hogy az érzelmi rész kidolgozott, megérintheti az olvasót. A visszavonult egykori ügynök, jelenleg antikváriumot üzemeltet Koppenhágában. Ex felesége és fia az államokban él. A "kedves ex" igen meglepő kijelentéssel fogadja egykori férjét. Ezt a tényt kevés apa tudná megfelelően kezelni. Egy tizenöt éves kamasz fiú lelkivilága, az apa-fiú kapcsolat fontossága és Anglia alkotmánya állnak a középpontban. Ha ez nem lenne elég, Stephanie Nelle egy szökevény angol kamaszfiút is még Malonére bízott... .Ami további váratlan fordulatokat, akciókat eredményez. A történelem és a kaland tökéletes keveréke, ahol működik a feszültség, igazi adrenalin bomba a regény. Filmszerűen mozgalmas, látványos akciókkal tarkított, szórakoztató a cselekmény.




Szeretem ezeket a történelmi krimiket. Kis történelmi kitekintés azért nem árthat: Anglia történelmének legizgalmasabb fejezete a Tudor korszak. VII. és VIII. Henrik élete és uralkodása alatt az ország átélt sok izgalmas dolgot. Tagadhatatlanul sok könyv és film is született erről a korról. VIII. Henrik magánélete és a fiú trónörökös biztosítása már legendásan közismert. A sors előbb lányokkal ajándékozta meg a királyt, akik a trónutódlás kérdésében nem igazán számítottak. Furcsa fintora ez a sorsnak, hogy mégis a másodszülött leánya I. Erzsébet (London, 1533. szeptember 7., – London, 1603. március 24.) volt az utolsó Tudor uralkodó. 1558. november 17-től Anglia és Írország királynője.Valami egészen meglepő, meghökkentően sötét titok van a múlt történései között. Amit talán valóban érdemes évszázadokon át titkolni... hiszen alapjaiban rengetné meg az alkotmányt. A Királyi fortély egy közel ötszáz éves csalást próbál leleplezni! I. Erzsébet 45 éven át tartó országlását, törvényeinek jogosságát vonja kétségbe, amely alatt vált teljessé Írország elfoglalása. Csupán csak az a kérdés: mit hoz magával az igazság? Avagy: mi van a szoknya és a vastag smink mögött?
Némi történelmi ismeret előny lehet, de menet közben is érdemes hozzá olvasni a hátteret. Berry alapos és felkészült, remekül szerkesztett és fondorlatos összeesküvés elméletet alkotott. 
Egészen hihető, LEHET, hogy így volt... A szálak a messzi múltba nyúlnak vissza. Helyszínek közt a  Windsori kastély Szent György kápolnájában lévő királysírok is fontosak lesznek. Ezek ügyesen, okosan kapcsolódnak az egyik legemlékezetesebb repülőgép-szerencsétlenséggel, a Lockerbie merénylet szálaival. Jól megírt, fordulatos és sodró a történet. Steve Berry a történelmi valószínűséget izgalmasan fűszerezi a ma történéseivel.




Hogyan függ össze, mi köti össze Tudor Erzsébetet és a Lockerbie merényletet? Ötszáz év történelmének titkai a London alatti alagútrendszeren át a mába vezetnek.Természetesen van kitérő Líbiába, az arab vonal egészen elképesztő. Líbia háttérnek nagyon erős, a fiatalkorú szereplőkért lehet aggódni, Malone halálos csapdába kerül, a fia, Gary, csak eszköz. Feltűnik néhány gonosz gazfickó, a CIA is bekapcsolódik és persze a csinos női segítő sem hiányozhat. Steve Berry újabb nagyszerű kalandra hívja olvasóit. Külön felhívnám a figyelmet a szerző utószavára, amit ez esetben kimondottan érdemes elolvasni. Garantáltan meg fogsz lepődni!



Steve Berry: 1955-ben született Atlantában és ott is nőtt fel.
1980-ban kapott ügyvédi diplomát, majd 1990-ben elkezdett írni.
12 évbe tellett (85 elutasítással 5 különböző regényre), míg megjelent első könyve, A borostyánszoba. Regényei 40 nyelven, 51 országban több mint 20 millió példányban keltek el.

Az előző Cotton Malone történetek:

1: A templomosok öröksége
2: Alexandria link
3: A velencei árulás
4: Nagy Károly nyomában
5: Vérbosszú Párizsban
6: A császár sírja
7: A Jefferson-kód












GABO, Budapest, 2019
496 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634067511 · Fordította: Lantos István

A király

Szczepan Twardoch: A király




                                                                                     













Szczepan Twardoch számomra új felfedezés, előző könyvét nem olvastam. Lesz mit pótolnom.
A király a lengyel szerző idehaza második megjelent regénye erős és sötét, néha bizony embertelenül kegyetlen és szemléletes képet fest erről a korszakról. Véleményem szerint nagyon pontosan tükrözi azoknak az éveknek a hangulatát. Nem egy vidám olvasmány, azonban kétségtelenül magasan kiemelkedik az átlagból és reálisak az ábrázolt helyzetek. Filmszerűen pörgő, olvasmányos a történet.




A regény Varsóban játszódik az 1930-as évek második felében. A regény végig dinamikus és hatásos. Szczepan keményen indít, egyből egy bokszmeccsre viszi az olvasót. A szerzőnek köszönhetően alapos képet kapunk, megismerkedhetünk a korabeli Varsó életképeivel, a munkásosztályon uralkodó hangulattal, a problémáikkal és vallási hiedelmeikkel. A szegénység, a felmerülő társadalmi felelősség számtalan probléma forrása, komoly feszültségeket okoz. Nehéz idők járnak, húsba vágó a háború előtti valóság. Kemény és férfias világ ez, amelyben a szabályok is kemények. Az erőszak és az erős ököl uralkodik. Ehhez a háttérhez a felekezeti származás további súlyosbító tényező. Az elbeszélő egy 17 éves zsidó fiú, Mojzesz Bernszatjn szemszögéből ismerjük meg a történetet.


Varsó 1937-ben nem is egy város, hanem kettő: lengyel és zsidó részre oszlik. Mindkét közösség egymás mellett, egymásra utalva éli mindennapjait., de forr a levegő. A lakosok lengyelül beszélnek, a katolicizmus a kötelező vallás. Itt koncentrálódik a nagy politika, az oktatás és az üzleti élet. Varsó egy igazi nagy csatatér, szinte mindenki harcol, gengszterek, politikai csoportok bizonyítják az ügyük fontosságát, ami a hétköznapi emberekre is kihat. Mindenki igyekszik valahogy túlélni ezt a helyzetet. Egy nagyon dinamikus regényt olvashattam, gyilkosságoktól sem mentes akciókkal. A boksz világa adja a keretet a történéseknek. Ahogyan a bokszolóknál úgy a gengsztereknél is a döntő fölényt a nyers erő képviseli. Ez ugyan nem a kedvencem, mégis lenyűgözött, tökéletesen illeszkedik az erőszak, a luxusbordélyok ,a szex, a kábítószer és a gengszterek vodkában ázó brutális világához. A sztárbokszoló, Szapiro a közönség kedvence, a nők bálványa. Egyben az alvilág fejének, Kum Kaplicának azaz Komának a jobbkeze... Ő Varsó alvilágának királya.

A szerző meggyőzően mutatja be a háború előtti Varsó zsidó alvilágát. A politikai nézetkülönbségek további erős hangulatfokozó tényezője a könyvnek. Twardoch közelebb hoz minket ahhoz a szégyenletes tényhez, mint a faji üldözés. Gondolkodni is bőven lehet a tényeken. Hátborzongató, erkölcsi kérdéseket felvető, szerethető a regény. Ezeknek a durva epizódoknak helye van az eseményekben, a szerző szakít a sztereotípiákat. Itt-ott néhány maffia-film képei jutottak eszembe olvasás közben. (Nagymenők)

Figyelemre méltó a nyelvezete is, színes, szókimondóan bátor, illeszkedik a történethez. A szerzőnek sikerült megteremteni egy sokkoló, de csodálatos, megelevenedő világot, valami egészen mást mutat, mint amit ismerni véltünk. A könyv hősei valódi karaktereken alapulnak. Tetszettek Mojzesz gondolatai, követhettük lelki érését, a felnőttek világba való beilleszkedését.
Szczepan Twardoch regénye a bokszolók életét a varsói gengszterek történeteivel remekül ötvözi. Szapiro alakja összetett, gátlások nélküli figura. Teszi a dolgát, legyen az bármi. Érdekes fordulat, hogy Szapiro a szárnyai alá veszi a kissrácot, akinek ő maga ölte meg az apját, nem is akárhogyan. Ezért is kiemelkedik még a fiú, Mojzesz Bernszatjn alakja.
Aki valami különlegesre vágyik, vagy olvasta a Morfium című előző regényét a szerzőnek, nem fog csalódni ebben a gengszter-sagában. A valós történelmi tények jól keverednek a történetben, olvasmányos, drámai fordulatokkal egy megdöbbentő, maradandó olvasmányélmént kapunk.




Szczepan Twardoch (1979)
esszéista és rovatvezető újságíró. Rendkívül büszke szülőföldjére, Sziléziára. Filozófiai és szociológiai tanulmányait is a katowicei Sziléziai Egyetemen végezte. Morfium című regénye páratlan sikernek számít: elnyerte a Polityka hetilap 2012-es Paszport díját, valamint a legrangosabb lengyel irodalmi elismerést, a Nike közönségdíját; a magyar megjelenés idején pedig az Európai Könyvdíj (Le Prix du Livre Européen) hivatalos listáján szerepel.





Typotex, Budapest, 2018
392 oldal · ISBN: 9789632799971 · Fordította: Körner Gábor

Kirké

Madeline Miller: Kirké 




                                                                       














Mindig nagyra értékeltem a görög mítoszokat, anno tizenévesen a Görög regék és mondák a kedvenc könyveim egyike volt. Többször elolvastam élvezettel merültem el ebbe a mesevilágba. Sok szép és izgalmas emléket idézett meg bennem a könyv. Odüsszeusz történetét is még fekete-fehérben, a híressé vált tv-sorozatban láttam először. Ezeket a képeket mind előhívta bennem ez a regény.



Madeline Miller számomra új felfedezés, aki mesterien szövi a mesét. Kirké élete elevenedik meg az olvasó előtt, ahol számomra az egyik legmeglepőbb dolog, hogy aki picit is ismeri a görög mitológiák szövevényes történeteit, alakjait, vagy az Odüsszeuszt olvasta, azt is sikeresen elvarázsolja ez a regény.


Kirké ragyogó és élettel teli alakja jut főszerephez, az ő szemszögéből bontakozik ki a történet. Minden apa-lány kapcsolatban vannak döccenők ez elkerülhetetlen az életben is. Ez esetben az apa maga Héliosz a Napisten, anyja egy tengeri nimfa Perse. Az ő lányuk Kirké, aki kissé furcsa gyermek, hiszen a halandók világa érdekli. Ha ez nem lenne elég, nem örökölte anyja szépséges vonásait, sem isteni képességekkel nincs felruházva. Miller finoman buja újragondolásában a történet néhol meghökkentően eredeti és váratlan fordulatokban bővelkedik. Kirké varázstudománya félelmetes. Az istennő történetének merész és epikus meséje viszi az olvasó képzeletét. A regénynek az egyik legfőbb erőssége, hogy sokszor előre tudjuk és ismerjük az eseményeket, mégis leköti a figyelmet.


Mellettük természetesen megelevenedik az ókori Görögország isteneinek kara, Zeusz nélkül tán nincs is görög mitosz, de itt van Poszidón, Hermész és Prométeusz, Demeter vagy Hádész az alvilág ura. Mellettük nimfák és egzotikus alakok népesítik be a sztorit. Mindehhez élő, eleven, színes-szagos, látványos a háttér. Lélegzetelállító regény, Miller a humort sem felejti ki, erőteljes képekkel és érzelem gazdagon mesél. Az írói fantázia és az eposzi kellékek elegye a regény meseszövése. A történet meggyőző és elragadóan színes fantáziáról tesz tanúbizonyságot. Jól felépített, ötletes női sors-regény.



Tetszett, a Minotaurusz legendája, háttere. A története röviden: a Minotaurosznak Kirké húga, Kréta királynője az anyja. Éppen ilyen jó és alapos volt az Odüsszeusz elemeinek felbukkanása. A közöttük szövődő románc gyümölcse is fontos szerephez jut. A férfi alakok is erős jelenléttel bírnak. Kirké erős akaratú, öntörvényű nimfa volt, nem véletlen, hogy alakja számtalan formában felbukkan nem csak irodalmi alkotásokban. A varázstudománya már-már a boszorkányság határait súrolja. Száműzetésének története, vadállatokkal körbe vett egzotikus élete a szigetén misztikus utazásra viszi a mitológia és a varázslat világába az olvasót. Érdekes az is, hogy a tigrisek akkoriban őshonosak voltak Görögországban. Meglepően szerethető és jelentős volt Télemakhosz alakja is.



                                                                                             



Igényes és szórakoztató kalandok sora, bűbájos varázslattal. Azért az is kiderül: az istenek is nagyon emberiek tudnak lenni: éppen úgy tudnak családon belül is szeretni vagy gyűlölni, ármánykodni, gyarlóak és gonoszak, ha kell képesek a bűnbánatra is. Ezek után keresni fogom az írónő előző sikerkönyvét az Akhilleusz dalát is. Madeline Miller határozottan jó író, aki az istennő életének történetét merészen újragondolta, miközben hű marad az eredeti mitológiához.

Egy figyelemre méltó, erős nőt ismerhetünk meg Kirké alakjában, aki a férfiak uralta világban is megállja helyét. Látványos és mozgalmas olvasási élmény volt. Aki szereti a görög mítoszokat, érdekli az antik világ titkai vagy az isteni varázslat nem fog csalódni! A regény A Goodreads Choice Awards 2018-as győztese fantasy kategóriában!







Vidd haza, ismerd meg Kirkét! ITT tudod kedvezménnyel megrendelni!

Madeline Miller:
1978. július 24. (Boston, Massachusetts, Egyesült Államok) –
Első regénye az Akhilleusz dala 2011-ben jelent meg. Ezzel az írónő 2012-ben elnyerte az Egyesült Királyság egyik legrangosabb irodalmi díját, az Orange-díjat. A Kirké a második regénye.






General Press, Budapest, 2019
424 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634522195 · Fordította: Frei-Kovács Judit

Halállista

Chris Carter: Halállista



                                                                 














„Válasszon, ​nyomozó: tűz vagy víz.”




Chris Carter legújabb krimije ismét hozza a megszokott, csavaros és kellően beteg történetet.Talán az eddigi öt krimiből ez a legtökéletesebb, legfélelmetesebb valóság. Carter egyenletes színvonalon, ismét nagyot alkotott.

Halál egyenes adásban is lehetne az alcíme a látszólag összefüggéstelen gyilkosságsorozatnak. Hunter és Garcia mindent bevetnek, azonban teljes sötétségben loholnak a gyilkos után. Igazi versenyfutás az idővel a történetek sora, ahol nem mindig tudni ki a macska és ki az egér. A programozózseni elkövető nagyon valós és jellemző problémára irányítja rá a figyelmet. A valóság show és egyéb internetes játékok sora, a média erőszakkal címlaplapra tett leleplező cikkei emberek sokaságának életét tudja tönkre tenni. Mindezt a szenzációkeltés, példányszám növelés miatt. Hihetetlenül gonosz elkövetési módokat talált ki Carter a krimiben, de ez talán nem újdonság. Aki olvasott tőle tudja mire számítson. Ez ismét egy jól felépített, sodró történet, ami gondolkodásra készteti az olvasót. Legjobb az egészben, hogy végig elképzelésünk sincs, ki állhat a bűntények mögött. A háttér-történetből kibontakozó kapcsolatok ábrázolása is hangsúlyos. Nem csupán az áldozatok életébe leshetünk bele, de a két nyomozó sorsát meghatározó pillanatokat is megismerhetjük. Ezek szerepe lényeges adalék az események folyamához. A miértre csattanós és fájó választ kapunk. Lehet meglepő, de tetszett ez a sötét, súlyos történet, borzongatóan jó volt. Aki bírja, kedveli a kissé keményebb krimiket, annak tuti nyerő az egész sorozat. Borzongás, izgalom felső fokon.


A Carterre jellemző, alapos és átgondolt történetvezetés pedig valóban letehetetlenné teszi a könyvet. Gyakorlatilag kétszeri nekilendüléssel olvastam végig. Oka, helye van a bosszúnak, minden értelmet nyer a végére, a puzzle darabok tökéletesen illeszkednek. Carter mesterien sokkolja az olvasót pszichésen, vagy tud kellően brutális lenni. 

Lehet félnék Carterrel interjút készíteni, nem biztos, hogy szívesen lennék a barátja. A gyilkos motivációja tökéletesen jól eltalált, az indokai érthető magyarázatot kaptak. A más személyes fájdalmán, tragédiáján nyerészkedő média, az emberek egyre jobban elkorcsosuló értékítélete nagy pofont kap. A kirakós apró darabkáiból egy rémesen mai, társadalmunkra jellemző helyzet rajzolódik ki. A felvetett morális kérdésekre adott válasz egyértelmű és sajnálatosan aktuálissá teszi a regényt. A szenzációvadász, torzuló társadalmi kép elgondolkodtató, talán lehet még változtatni...  Chris Carter amúgy briliáns írása most tagadhatatlanul brutálisra sikerült.

Már az eleje sem gyenge, a történet felütése alapból döbbenetes, és váratlan fordulat is akad nem kevés. Az olvasó kapkodhatja a fejét, sodró és pörgős a történet. Carter járatos az emberi lélek sötét bugyraiban, a fájdalom és bosszú most is működik. Őrült tempót diktál, a feszültséget a rövid fejezetekkel csak fokozza. Végig tudja tartani a tempót, olvasás közben a jeges rémület ott bujkál, az olvasót a frász kerülgeti, nem engedi az események sora. Chris Carter valóban jól ír, képei látványosak, ismét magasan kiemelkedik az átlag krimik közül ez a zseniális, elmebeteg sztorija. Borzongatóan jó krimi.




Chris Carter: Brazíliában született, majd az USA-ban tanult pszichológiát. A michigani államügyészségen dolgozott évekig, a kriminálpszichológiai csoportban. Szabadidejében gitározik, idehaza a Kivégzés a második regénye. Külföldön a sorozat már a nyolcadik részénél tart.
Az író honlapján további részletek:

http://www.chriscarterbooks.com/


General Press, Budapest, 2019
360 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634522256

Menny és pokol

Jón Kalman Stefánsson: Menny és pokol 






                                                               
"Vajon mennyit bír az emberi szív?"










Kivételes olvasmány, élmény minden sora. A borító zseniális, kifejező lett, Tillai Tamás munkáját elismerés illeti. Költői szépségű mondataival elvarázsolt és elgondolkodtat, megállásra, némi önvizsgálatra késztet Jón Kalman Stefánsson. Így év elején egy ennyire nagyszerű, komplex olvasási élménnyel számomra "az év könyve" már megszületett. Nem hiszem, hogy ezt tudja überelni másik regény.


Tavaly a furcsa című, A halaknak nincs lábuk regényével vívta ki a figyelmem a szerző. Izland ​legnagyszerűbb írójának különös című regénye egy mai családregény volt, önéletrajzi elemekkel tarkítva. Léleksimogatóan szép szövege magával ragadott, varázsa elképesztően hatásos volt. Öröm volt olvasni Stefánsson sallangoktól mentes regényének lírai sorait, amelyek rabul ejtik az olvasó lelkét.






Nem kis izgalommal vártam a szerző 2007 és 2011 között keletkezett trilógiájának idei hazai megjelenését. Kimondottan a "végre!" öröme áradt el bennem.
Kivételes, ritka élményt ad a Menny és pokol olvasása. Ez a hatodik regénye a szerzőnek, ami egyhangú elismerést kapott mind a kritikusoktól, olvasóktól világszerte. 2007-es megjelenése után rögtön lefordították a svéd, dán, német, francia nyelvre, majd az angol változatra sem kellett sokat várni. Íme, a hazai boltokba is megérkezett ez a remekmű.


A trilógia első kötete Izlandon a 19. században játszódik. Egy kis halászfalu, Westfjordok lakóit, életüket, mindennapjaikat ismerhetjük meg. Főhősünk, a Fiú története a barátság, szeretet, összetartozás az élet értelmének kereséséről szól. Ahogyan az első kötet alcíme remekül összefoglalja a lényeget: A Fiú, a tenger és Az Elveszett Paradicsom történetét olvashatjuk. Ez lehetne a regény nagyon lecsupaszított csontváza.

Nincs nevesítve, csupán fiú néven említi hősét Stefánsson. Fiatal, álmodozó, még ismerkedik az élettel kamasz korú hősünk, akinek érzéseit, gondolatait követve bontakozik kis a hóviharból, ködből és viharokból ez a csodaszép történet.
Ő és barátja, Bardur ellentétben állnak a pici közösséggel, hiszen olvasnak és tudnak írni. Ami kivételesen ritka errefelé. Felismerik, hogy kiemelkedni, tovább lépni ebből a kemény, küzdelmes életformából ez által tudnának. Ám Baldur sorsa váratlan drámába vált, ami mindent megváltoztat.
A fiú elindul a fjordokban, hóbuckákon, viharokon át, zsákjában a kölcsön könyv, ( Az Elveszett Paradicsom), hogy visszajuttassa tulajdonosának. Az ő bizonytalan (lelki) vándorlását követve merülhetünk bele ebbe a természeti elemekkel súlyosbított világba. Látványos, szemléletes képek sora bontakozik ki. Mennyire törékeny az ember élete, kiszolgáltatott az elemeknek.



Picik vagyunk, kiszolgáltatva sorsunknak és a természetnek, életünk egy röpke, tűnő pillanat csupán. Amit a halászok élete kínál, veszélyes és kiszolgáltatott küzdelmek sora. A tenger és a természet ábrázolása elementáris erővel hat az olvasóra. Az író sorai, mondatai szárnyalnak, ahogyan a fiú képzelete, gondolatai is. A tanulni vágyás, szélesíteni a látóhatárokat érzése csodásan megjelenik a történésekben. A viharok, jeges szél és a tenger uralkodik a mese fölött. A zord, homályos időjárást szemléletes képekkel ismerjük meg. Az életet szimbolizáló víz egyben a halált is hordozza. A tenger legalább olyan fontos "szereplő", mint a fiú. 



"A tenger dermesztő kék és mindig nyugtalan, lélegző, hatalmas bestia, ami általában elhord minket a hátán, de néha nem, s olyankor meghalunk"


A műben Jón Kalman Stefánsson a múltbeli világgal foglalkozik. A vízbe fúltak legendája, sorsa vagy az izlandi valóság, mennyire más környezet, mint amit mi itt ismerhetünk. Az élet és a halál alapvető ellentéteinek körforgására épül a regény. Van-e, kell-e keresnünk az élet értelmét, szembe szállhatunk-e sorsunkkal? A fenséges anyagi és szellemi valósággal és a köztük lévő konfliktusokkal ismerkedhetünk meg. Óhatatlanul jutott eszembe a mi Kőrösi Zoltánunk utolsó regénye Az ítéletidő egyik gondolata:
"Semmi nem fehér és fekete, még a fehér és a fekete sem."


A menny és a pokol nemcsak a modern izlandiak életének távoli életmódjával foglalkozik, a munka fenséges és szellemi erejét is ábrázolja. Olyan ima, amely az ott élő emberek életéért szól. A tenger a templom, az élet forrása. A puha hópihék tánca, a hullámok játéka romantikus és érzelmes meséje ez a néha bizony kegyetlen valóságról.
A hegyek mély nyugalma, az árnyas holdfény és a versek ereje kell, hogy megmentse az életet. A menny és pokol között vékony jégen sétál az élet. A holtak lelke az élőkben él tovább. A menny amiben élünk, néha maga a pokol. A vízbe elmerült halászok egyéni sorsa, tragédiája megrázó. Ahogyan a túlélőknek sem könnyű. Létünk kérdéseit feszegetve nekik állít ezzel tisztelgő emléket az író. Egyed Veronika fordítása pazarul adja vissza a varázslatot. A trilógia további két része: Az angyalok bánata, Az ember szíve



A trilógia ITT kedvezménnyel megrendelhető!

Az 1963-ban Reykjavíkban született Jón Kalman Stefánsson Izland egyik fontosabb kortárs szerzője, akit négyszer jelöltek az Északi Tanács Irodalmi Díjára, A halaknak nincs lábuk regényét pedig a Man Booker nemzetközi díjára. Regényeit számos európai nyelvre lefordították. Egyik fő műve, a 2007 és 2011 között megjelent Menny és pokol-regénytrilógia most először olvasható magyar nyelven, Egyed Veronika fordításában.

Eredeti cím: Himnaríki og helvíti


Eredeti megjelenés éve: 2007

Jelenkor, Budapest, 2019
252 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789636768829 · Fordította: Egyed Veronika

Életed üzlete

Fredrik Backman: Életed üzlete 




                                                                               













Ez a könyv valóban rövid, itt minden szó számít. Hatása erős, ha nyitott vagy az érzelmek őszinte és fájó ábrázolására. Garantáltan a szívedbe fog érni, beleáll a közepébe. Az enyémbe ma totál betalált.
Mindig vallom, nem mindegy, hány évesen, mennyi élettapasztalattal, megélt élménnyel, bánattal és örömmel olvasol egy könyvet. Nem szeretnék a bölcs bagoly képében sem tetszelegni, de azt is jelentősnek tartom, mit és mennyit olvastál eddigi életedben.



Ove óta minden idehaza megjelent könyvét olvastam a svéd szerzőnek, kétség nem férhet hozzá: kedvenceim közt van. Fredrik Backman, az Fredrik Backman. Senki sem tud úgy írni, ahogyan ő. Hatásosan, finoman ábrázolt lélek és jellemrajzok népesítik be regényeit. Ez is egy jól megírt történet a bánatról, a szeretet erejéről és a szülői felelősségről. Minden, amit ír, valahogyan egyenesen szíven talál. Ez a rövid regény, sőt, talán csupán egy hosszabb gondolat az élet fontosságáról, halálról az elmúlásról. Abba nem mennék bele, hogy ezt külön könyvben kiadni, bizonyára üzletpolitika, hiszen a könyv is termék, áru, amit el kell adni. Backman neve garancia a sikerre. Ez már üzlet, ezt hagyjuk a jogtulajdonosra és a kiadóra.

Nem csupán a könyvek sikere, eladása üzlet, maga a nagybetűs Élet is egy nagy üzlet. Ez
a rövid történet teljesen megragadott engem. Bizonyára az adott jelen napom történései is erősen hatottak. Mondhatnám "véletlen", (ami nincs) hogy éppen ma olvastam el. Senkit nem terhelnék a saját életem bajaival, gondjaimmal. Ma volt egy váratlan és elég felzaklató találkozásom a lányommal, majd egy léleksimogató telefonom a fiammal. Aminek részemről sírás lett a vége. Kell, néha bizony kifejezetten jó és felszabadító lehet sírni. Az pedig boldoggá tesz, ha látom ők jól boldogulnak, megtalálták életük (vélt?) értelmét. Azt a számlát már ők fizetik majd. Hagyjuk az én életem, vissza Backmanhoz.


Ez a kicsi, de átgondolt történet, alig 80 oldalas. Nem tudom, nem ismerem Backman életét, mennyire saját tapasztalat, amit írt. Talán gyógyult, vagy valaki nagyon közeli hozzátatozója volt beteg, hiszen nem árt tudni, hogy a könyvből származó összes bevételt a rákkutatásra ajánlotta fel! Nos, EZÉRT is jelent meg önálló könyvként, ami hatalmas gesztus a részéről úgy vélem. Kalapemelés! Amúgy a Hazavezető út kisregénye is a halál, elmúlás témáját járta körbe. Valamiért okkal foglalkoztatja a kérdés Backmant. Kétségtelen, állandóan változunk mi magunk is, az igazán fontos dolgok átértékelődnek, máshová kerülnek a hangsúlyok életünkben.

"annyit még én is tudok, hogy a rákra korhatárt kellene tenni."

Ez egy fontos mondat a történetben. Korunk betegsége ijesztő, félelmetes, nem válogat. Különösen fájó és felfoghatatlan, ha egy gyereket támad meg... A karácsony esték pedig még jobban elérzékenyítik, elgondolkodtatják az embereket. Talán még időben. Van-e, merünk, tudunk önmagunkkal, hibáinkkal, sorsunkkal szembe nézni? Van feloldozás, létezik megbocsájtás?

"Elég kellemetlen beismerni saját magunknak, hogy nem olyan emberek vagyunk, mint amilyennek hittük magunkat"

Az élet egy a nagy rohanás, hajsza a pénz után, ami nem vezet sosem jóra. Bár tény: az élethez fontos a pénz. Azonban ezt ne gyógyszerekre, orvosokra, kezelésekre kelljen fordítanunk. Mérlegelni, dönteni ne a halál árnyékában tudjunk, amikor már késő. Talán kissé felráz. Az életet egy szép és ugyanakkor szomorú könyv, amit mi írunk magunknak. Pénztártól való távozás után nincs helye reklamációnak! Egy negyvenes férfi és egy ötéves kislány sorsában az összekötő kapocs a rák... drámai, elképesztő és felfoghatatlan valóban. Mire lennénk képesek, hogy megmentsük a másikat?
A halál képében a szürke pulóveres nő is erős szereplő. A férfi sorsába, gondolataiba látunk bele, ismerjük meg a történetüket. Ez egy elgondolkodtató valóság arról, hogy mit érdemes az életért feláldoznunk. Mit hagyunk másokban magunk után emlékül, örökül. Igazán kifejező, hangulatos rajzok díszítik a könyvecskét.

Senki nem lep meg, ha azt mondom, hogy szeretem, amit és ahogyan Backman ír.  Az Életed üzlete csodálatos, megrázó és okos kis könyvecske. Sok érzelemmel írt az életről és a halálról, de gondoskodott pici humorról is.

Olvasás közben Charles Dickens Karácsonyi ének története is ott motoszkált bennem. Szerintem érdemes elolvasni ezt az átgondolt életmesét, számot vetni saját életünkkel, hogy állunk az egyenleggel, mennyire kötöttünk jó üzletet? Érdemes volt, megérte?

Fredrik Backman:

1981-ben született. Első regénye 2012-ben hatalmas sikert aratott. Az ember, akit Ovénak hívnak csak Svédországban 600 000 új gazdára talált. További 35 ország vette meg a kiadás jogait. A sikerére bizonyíték az is, hogy nem régiben a 3. helyre került a New York Times bestseller listáján, ami nem amerikai szerző esetén kivételesen ritka! Azóta a filmesek is lecsaptak rá, Ove moziba ment.

További regényei: A nagymamám azt üzeni, bocs (2015), Itt járt Britt-Marie (2016). Mi vagyunk a medvék (2017) Egymás ellen (2018).
Jelenleg Stockholm külvárosában él feleségével és két gyermekével.



Animus, Budapest, 2018
88 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633246085 · Fordította: Bándi Eszter

A nemzetségfő

Urbánszki László: A nemzetségfő 
(A magyarok nyilaitól... 4.)



                                                                                       













A magyarok nyilaitól... sorozat záró kötetével Agacs kalandjai véget értek. Az Ördögfattyú történetével induló sorozat számtalan izgalmas pillanaton át megismertet főhősünk életével, katonai pályafutásával, felemelkedésével, harcaival, hogyan éri el céljait. A honfoglalás utáni időkbe a kalandozások korszakába viszi vissza olvasóit Urbánszki László regényfolyama. Az egész sorozatra jellemző a szórakoztató megközelítés. Lendületes, sodró történetvezetése mellé erotikában is jeleskedik a szerző. Vérbő humora is szókimondó, kevés romantikus elemmel megtűzdelt történelmi kalandok részese lehet az olvasó. A mellékszereplők sokasága lenyűgöző, nem mellékesen itt is remek jellemábrázolásokat olvashatunk. A női karakterek közül Inge, Kökény emelkedik ki számomra. Mint írtam kevéske romantikát olvashatunk, ám a férfi-nő kapcsolatok jellemzően végig jelentős pillanatokat adnak a regényeknek.



Agacs talpra esett, céltudatos és bátor fiú, aki bár szabad, de nehéz sorba született. A szülői házat elhagyva menekül a szegénység, a nyomor elől. Pontosan látja, számára a felemelkedést az hozza el, ha kiváló harcossá válik. Ezért meg is tesz mindent, céljai érdekében keményen megdolgozik.
Ebben nagy segítségére lesz Trkacsu, aki a tanítója, kiképzője lett. Barátságuk végig megmarad.
Agacs szerethető csibész, igazi erős karakter, jó főszereplője a sorozatnak.
Szemléletes és látványos képekben követhetjük nyomon a felemelkedését a regényekben. A X. századi magyar történelem korai korszakáról még nem olvashattunk, jó témát talált a szerző. Külön kiemelkedik a fegyverek és a ruházat bemutatása, az ételek leírása. Az életvitel-és életmód átélhetővé, szemléletesebbé teszi a korabeli emberek életmódját. A mozgalmas és színes csataképek élő, lüktető erőt adnak végig a regényeknek. A hiteles korrajz nem csak szórakoztató, de élvezetes olvasmány is.


A záró kötetben is magával ragadóan sodró a történetvezetés. Igazán tetszett a szókimondó és eredeti humorral, helyzetkomikummal megírt, kemény harcokkal, ármánnyal, cselszövésekkel tarkított a történet. Urbánszki remekül mesél, fordulatos a regény. Mind a szóhasználata, mind a leíró részek kiválóak. A szereplői hús-vér emberek. Élmény volt elmerülni, megismerni ezt a kort, az akkor élt emberek életmódját, gondolatait, harcait.

Agacs sorsa rendeződni látszik: van vagyona, hatalma, rangot szerzett, már százados. Vérzivataros idők járnak, a Keleti Frank Királyság új uralkodója Konrád trónra lépését viszályok, belső harcok tarkítják. Ezt a káoszt kihasználva, Arnulf bajor herceg is harcot indít a királyságért. Agacs és hű barátja Kadosa feladata rendet tenni. Az ötven remek harcos, lovasíjász számtalan megpróbáltatáson át Agacs huncutságait is felhasználva jutnak el a célig. A kisemberek élete, harcai, a nagyok egymás közti ellenségeskedései remek történetet adnak. Hatalmi harcok, valódi csaták, izgalmas és cselekményes befejezés. Aki olvasott már a szerzőtől, tudja mire is számíthat. Urbánszki talált egy rést a történelmi regények palettáján. Szórakoztatva visz kalandokra egy kevéssé ismert korszakba. Ezért is ajánlom a kalandos történelmet szeretőknek ezt a sorozatot.

A regénysorozat részei: Ördögfattyú, A felderítő, Ördöglovas, A nemzetségfő a Szenzár Könyvek gondozásában jeletek meg.
A regényeket egységesen szép, gyönyörű borítók jellemzik. Ezek és a könyv belsejében található grafikákat Kertai Zalán alkotásai.





                                                                                                             
                                                                                                               

Urbánszki László (1954)
Faműves mester és történelmi regényíró. A "magyar vadnyugat" megteremtője a kortárs történelmi prózában.
Nevével 2010. óta találkozhatnak az irodalom kedvelők. Ekkor került a könyvesboltok polcaira az Odakint, a pusztában című novelláskötete. Ezt követte a Nemtelen nemesek, majd 2014 októberben a Vérszagra gyűl című regénnyel indult el az Anno Domini sorozata.













Szenzár, Budapest, 2018


388 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632279442

A gyilkosnak nincs arca

Henning Mankell: A gyilkosnak nincs arca 






                                                                                 











Első történet Wallander nyomozóval és első Mankell olvasásom volt. A történet tetszett, olvasmányos, izgalmas, és az emberi oldal is működik. Nem árt megjegyezni, 1991-ben íródott! Tetszik a svéd krimikre jellemzően, hogy kietlen, hideg, szürke, elhagyott tájakon, szeretetre vágyó, magányos emberek vonulnak fel. Hihető, élő a történet, megkedveltem a főhőst is.

Kurt Wallander a Ystad-i rendőrség bűnügyi felügyelője. Kissé morgós, elvált, ettől depressziós, magányát feldolgozni nem tudó, családjától elszakadt rendőrnyomozót ismerünk meg a személyében. Lányával való zűrös kapcsolata különösen fájó pont az életében. A későbbi keltezésű skandináv krimik másik jellemzője, hogy a felügyelő: elvált, alkoholista, erős dohányos, gyomor-szív-emésztési és potenciális problémákkal küzd... Wallander problémája jellemző, valódinak érzi az olvasó. Az öregedő ember küzdelme életével, egészségügyi problémáival ismerős lehet. Mindazonáltal okos, kiváló rendőr, aki a nap 24 órájában rendőr.

Egyébként a felrajzolt háttér, a múltba nyúló szálak néha olyan hatással voltak, mintha a krimi lenne a mellékszál a történetben. Megismerjük Ystadot és környékét, amely az észak-svédországi vidék jellegzetes környezetét mutatja. Emberi sorsok, drámák adják a hátteret. A kietlen, havas-szeles svéd táj szinte csontig hatoló hidege érezhető. A vidéki tanyaházban elkövetett gyilkosság borzalma lassan bontakozik ki: John és Maria Lövgren szegények voltak, nem voltak ellenségeik. A rendőrségnek nehéz feladatot ad az egyszerűnek látszó kettős gyilkosság. Arra a következtetésre jutnak, hogy a meggyilkolt ember kettős életet élt... Lesz egy szinte téves nyom, semmi nem az, aminek elsőre látszik. A rutinos olvasó talán sejti is, ennyire azért nem lehet egyszerű a megoldás. A történet utolsó harmadára egészen felpörögnek az események. A rendőrök véletlen kapnak egy nagyon jelentős segítséget, a cím ekkor igazolódik be. Rendben van a krimi, a mindennapi élet ábrázolása hitelesebbé teszi a történetet. Érdemes elolvasni, megismerni a felügyelőt, akinek négy történetét is filmre vitte a svéd tv. A sorozat számos díjat nyert, köztük a német Tolerancia díjat és az Arany tőr-t is megkapta.





                                                                                                            Ugyanakkor egy nagyon fontos, akkor még számunkra szinte ismeretlen kérdés is felmerül az elkövetők miatt. Henning Mankell kritizálja a kormány menekültpolitikáját, bevándorlási politikáját és a svédországi rasszizmust. Ott már akkor komoly gondot, feszültségeket okozott ez a kérdés.
Az első könyv a Wallander sorozatban, tökéletes alap az ismerkedéshez vagy a skandináv krimik gyökereihez egy nosztalgikus utazást is tehet az érdeklődő olvasó.

Arctalan gyilkosok címmel is megjelent 2018 végén a Művelt Nép Kiadónál.

Henning Mankell, az egyik legsikeresebb svéd szerző: 1948. február 3. (Stockholm, Svédország) – 2015. október 5. (Göteborg, Svédország) Krimijei mellett számos színdarabot és gyermekkönyvet írt, 1996-ban megkapta az Astrid Lindgren-díjat gyermekkönyveiért. Négyszer házasodott, négy fia született ezekből a kapcsolatokból. 1998-tól haláláig a felesége Eva Bergman, Ingmar Bergman lánya.
Mankell 1948. február 3-án született, vagyis ma lenne 71 éves.





A Kurt Wallender sorozat részei:

A gyilkosnak nincs arca / Arctalan gyilkosok (Mördare utan ansikte / Faceless Killers)
Riga kutyái (Hundarna i Riga / The Dogs of Riga)
A fehér nőstény oroszlán (Den vita lejoninnan / The White Lioness)
A férfi, aki mosolygott (Mannen som log / The Man Who Smiled)
Hamis nyomon (Villospår / Sidetracked)
Az ötödik asszony (Den femte kvinnan / The Fifth Woman)
Szent Iván-éji gyilkosság (Steget efter / One Step Behind)
Tűzfal (Brandvägg / Firewall)
A piramis - Wallander első esetei (Pyramiden / The Pyramid)


Eredeti mű: Henning Mankell: Mördare utan ansikte
Eredeti megjelenés éve: 1991

M-érték, Budapest, 2011
304 oldal · ISBN: 9786155113239 · Fordította: Tótfalusi István

Könyvek a moziban /3.

Könyvek a moziban /3.




                                                                                         








Mindig izgalmas és feszült várakozás tölt el, ha egy olyan könyvből film készül, amit olvastam. Az csak fokozza a kíváncsi örömöt, ha a könyv valamiért "szívszerelem" lett. Ide sorolható az első ajánlatom a 64-es betegnapló, ami Jussi Adler-Olsen egyik legjobb krimije. Fordított esetre is akad példa, amikor a film miatt szeretném a könyvet elolvasni. Az Eltörölt fiú erre példa. A Kurszk tragédiája pedig sajnálatos, megismerni kihagyhatatlan. Íme három olyan könyv, amit filmen is nézhetünk a mozikban.




A 64-es betegnapló

                                                                                       


Nagyon vártam már a Q-ügyosztály újabb filmes feldolgozását, hiszen imádom a skandináv krimiket! A Q-ügyosztály a dániai döglött akták.
2019. január 10. óta idehaza is izgulhatunk a filmen. Jussi Adler-Olsen sorozatát kedvelem, az eddig megjelent hét kötetét mind olvastam. Az eddigi filmekből a Palackpostát (a másik kedvenc részem) véleményem szerint kissé elrontották, így most félve ültem be a moziba.






A 64-es betegnapló Jussi Adler-Olsen világhírű bestsellerének adaptációja. ITT olvashatod bővebben a könyvajánlómat. A film a Magyarországon is nagy sikerrel bemutatott Nyomtalanul, Fácángyilkosok és Palackposta után a dán író Q-ügyosztály szériájának negyedik filmes feldolgozása. Carl Morck és Assad újra nyomoznak. Izgalmas és fordulatos a történet, igazi északi thriller. Több szálon fut, a múlt egészen az ötvenes évekig nyúlik vissza, az idősíkok jól követhetőek. A krimi számos komoly mondanivalóval bír, kemény társadalomkritikát fogalmaz meg. Igazán jó mozi élmény volt! A 64-es betegnapló végéig izgalmas és feszült krimi a hátborzongató téma ellenére. Az arrogáns és elviselhetetlen Carl Mørck (Nikolaj Lie Kaas) és a hívő muszlim Assad (Fares Fares) nyomozópárosa valóban remek alakítást nyújtott. A vagány Rose szerepében Johanne Louise Schmidt alakít nagyot, ő a humor forrása.  Ajánlani tudom ezt és az összes többi Q-ügyosztályos könyvet-filmet. 

A 64-es betegnapló minden idők legnagyobb bevételét elért dán mozibemutatója lett hazájában, s egyöntetű vélemények szerint a sorozat legjobb darabja is. Egyetértek. Nézzétek, olvassátok, érdemes! A könyv az Animus Kiadónál 2013-ban jelent meg, de novembertől limitált filmes borítóval ismét kapható! IDE katt érte!










Eltörölt fiú


Tabu téma, illusztris szereplőgárda, komoly mondanivaló, igaz történet az amerikai-ausztrál életrajzi dráma. A könyv az Európa Kiadónál jelenik meg február végén, míg a filmet már február 7-től láthatjuk.

A történet középpontjában egy baptista lelkész 19 éves fia áll, aki elmondja szüleinek, hogy homoszexuális...
A másság tagadása egyike a mai társadalmi bűnöknek. Mint tudjuk, nem is betegség! Az elfogadás fontossága kiemelt kérdés lett napjainkra. Az apja, átnevelő táborba küldi fiát, amely voltaképp egy elzárt, börtönszerű közeg, ahol "terápia" és vallási maszlag címszó alatt agymosás folyik... Elég elvetemült, reménytelen és félelmetes ez az ötlet a Biblia segítségével heteroszexuálissá "átnevelni" a fiút. Ahogy az várható, Jared-nél hamar betelik a pohár...


Érdemes elgondolkodni ezen, ahogyan a film és a könyv is erre késztet. Mit tehet ilyen esetben a szülő? Nehéz és komoly kérdés ez, de valóban bármikor bárkivel megeshet. Az Eltörölt fiú meglepő módon igaz történet. Garrard Conley 2016-ban publikált, azonos című regényén alapszik a film. A főbb szerepekben Lucas Hedges-t, Nicole Kidmant, Russel Crowe-t láthatjuk, valamint azt a Troye Sivan-t, akinek a filmhez írt betétdalát Golden Globe-ra jelölték. Sykes-ot az "átnevelőtábor" vezetőjét maga a rendező, Joel Edgerton formálja meg. Őt 2018-ban Nathaniel Nashként láthattuk a Jennifer Lawrence főszereplésével készült Vörös veréb filmben. (ami egy másik remek könyv filmes feldolgozása).

Kedvezménnyel ITT lehet előrendelni a könyvet!



Kurszk


                                                                                   

A könyv a GABO Kiadónál jelent meg, a film a dán rendező, Thomas Vinterberg alkotása

2019. január 17 óta nézhető a hazai mozikban! Érdekesség, hogy a Kurszk Michael Nyqvist utolsó filmje. A svéd színész 2017. júniusában, egy hónappal a forgatás befejezése előtt halt meg tüdőrákban. A színész addigra már az összes jelenetét leforgatta. A szereplők közt találjuk még Colin Firth és Max von Sydow nevét is.

Ez egy tökéletes dráma, mindenféle szempontból... Megrendítő és szomorú, ami a Barents-tengeren történt. Igazi tényirodalom a könyv. A film kellő módon megadja a tiszteletet a tragédia áldozatainak.

Amit úgy gondolom, mindenki tud: Igaz történet alapján készült. Az elpusztíthatatlannak tartott Kurszk egy hadgyakorlaton, 2000. augusztus 12-én süllyedt el a Barents-tengeren. Egy gyakorlótorpedó berobbant, majd egy újabb robbanás végleg megpecsételte a tengeralattjáró és a 118 fős legénység sorsát.

A tragédia látványos, de nem hatásvadász. Ahogyan a Titanic esetében, itt is tudjuk a szomorú véget, mégis rettegve vártam a történéseket. A robbanás akárcsak az életben, váratlanul jön. A párhuzamos történetvezetés tökéletesen működik, két oldalról ábrázolja a cselekményt. Az aggódó, ám bizakodó családtagok drámája, és a tengeralattjáróban rekedt túlélők reménytelen vergődése az életért.
Ennek a filmnek sikerült kellő feszültséggel és drámával ábrázolni azt, ami történhetett. A kormány és a politika nemtörődömségét, botrányos hozzáállását is. Sajnos a nemzetközi együttműködés csúfosan megbukott a végtelen emberi ostobaságon, önhitt nemzeti büszkeségen.
A tragédia okaira nem derült fény, és senkit nem vontak felelősségre a történtek miatt.

A könyv Robert Moore újságíró tollából ITT megrendelhető!