Necces

Harlan Coben: Necces  






                                                 












Igazi amerikai történet ez a második Myron Bolitár krimi, még 1996-ból. A fehér sport, a tenisz világába viszi el olvasóit Coben mester. Megmutatja a mocskos oldalát, ami elég elképesztő. Gyanítom, ez más sportágak esetében is hasonló lehet.


Itt aztán MINDEN a pénzről szól! A hirtelen előkerült, feltörekvő fekete fiú és a sportügynökök, szponzorok aljas világa rajzolódik ki. Kemény és nem hétköznapi ez a világ. Minden eladó, mindennek ára van... a sikernek is. A történetben röpködnek a márkanevek, humora eredeti, sok mosolyt csalhat az olvasó arcára. A történet több szálon indul el, bevallom elég hihetetlenül veszi kezdetét. A tegnapi siker mára már nem számít. Az egykori, értsd 3-4 évvel ezelőtt még reményteljes teniszkarrier előtt álló fiatal lányt a tömegben lelövik... És természetesen senki nem lát semmit!

Az első számú gyanúsított Myron leendő ügyfele, a fekete srác Duane, éppen a pályán vívja sorsdöntő meccsét. A rendőrség szokásosan idióta, a felügyelő egy ritka barom-féle. Persze ez így kerek. Aztán bizony kiderülnek szép sorjában egyéb, régmúltban történt sötét ügyek is. Rögtön egy hat évvel korábbi gyilkossággal hozza összefüggésbe a dolgokat Myron és segítő barátja Win.


A fiatal és tehetséges fehér lány rövid sikersorozata hirtelen ért véget. Vajon mi állt a dolgok hátterében? Nem bírta a terhelést, állítja egykori edzője. Mi történt a kulisszák mögött, amitől idegösszeroppanást kapott a lány? Miért hallgat a másik fél, az elkövetéssel is gyanúsított anya?  Miért is haragszik az egykori ügynöke a lányra? Hogyan és miért omlott össze egy ígéretes sportkarrier, illetve miért nem akarják Valerie visszatérését?

Szép lassan kiderül többek érdekében állt a lány halála. Az egykori áldozatról is sok meglepő dolog derül ki, amellett, hogy egy szenátor fia. Persze az alvilág is jelen van a történetben, valahol valaki szívességből mindig "besegít", elvégzik a piszkos munkát. Vajon ki és miért kapható ilyen aljas dolgokra? Kit rejt a sötét napszemüveg, ki is a titokzatos ifjú tehetség, akit szó szerint az utcán fedeztek fel? Az edzők és tanítványok közötti kapcsolat is reflektorfénybe kerül, nos nem szeretnék tehetséges ifjú jelölt lenni! A legfőbb gyanúsítottnak is vannak ám takargatni való titkai. Az összefonódások bizony szomorú képet festenek erről a sportról. Korrupció, szerencsejáték és politika veszélyes kombinációi némi droggal fűszerezve.

A szálak összeérnek és kikerekedik a történet háttere. Erre és a feszült izgalomra úgy a 180-200. oldalig kell várni, onnan már letehetetlenné válik az események sora. Mindenki titkol valamit, senki nem az, aminek igyekszik magát mutatni. Legmeglepőbb a két gyászoló anya alakja lesz az olvasók számára. Nem ilyennek gondolnám őket, de van az a pénz... Myron és Win azonban lerántja a leplet a sötét hazugságok hálójáról. Myron és Win barátsága kap még fontos hangsúlyt a történet végén. Egy meglepően eredeti befejezéssel zárul a megoldás, ahogy Cobentől ez várható.

A könyv eredeti humora nekem most kissé erőltetett volt, de aki szereti a könnyed poénokat és a szórakoztató krimiket az jól fog ezúttal is szórakozni. Izgalomra is kicsit többet kell várni, mire az események kibontakoznak és kezd kirajzolódni a kép. Az Erdő, a Dermesztő csend, vagy a  Senkinek egy szót se! valóban dermesztő feszültségére még kell várni, hiszen azok későbbi regények, de aki rajongó az ne hagyja ki ezt a fiatalkori könyvét se Harlan Coben-nek. A sorozat hiányzó öt része is bizonyosan hamarosan a magyar rajongók kezébe kerül.

Az Edgar-díjas HARLAN COBEN gondolkodásra késztető és feszültséggel teli regényeiben a krimi műfajának egyik legizgalmasabb alakját teremtette meg: Myron Bolitart, a forrófejű, lágy szívű sportügynököt, aki egyre kiszámíthatatlanabbá válik. Harlan Coben könyveit máig 40 nyelvre fordították le, és 50 millió példány kelt el belőlük világszerte. További érdekességekért a szerző hivatalos oldala http://www.harlancoben.com

A Myron Bolitar-sorozat eddigi kötetei magyarul:
1. Nincs üzlet
2: Necces
8. Dermesztő csend
9. Vér a véremből
10. Végakarat









Eredeti cím: Harlan Coben: Drop Shot


Eredeti megjelenés éve: 1996


Jaffa, Budapest, 2016


342 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155609121 · Fordította: Galamb Zoltán

Jákob botja

Centauri: Jákob botja 




                                                       








Ne firtassuk kicsoda is valójában Centauri, aki éppen tíz éve van jelen a magyar irodalomban. Talán valóban Jack London reinkarnációja, de azt talán megállapíthatjuk, nem nő... Jákob botja című negyedik kötete alig egy hónapja jelent meg a Magvető Kiadónál.  




A történet valóban nagyívű, kalandos mese egy fiatal srác férfivá éréséről, a világgal való találkozásai és tapasztalatai alapján. Olyan, ami bizony kedvet csinál az olvasónak is elindulni, élni. Az egyik legfontosabb és legszebb ezekben a történeteket, hogy megélni és elolvasni két egészen különböző dolog. Igényes, szépen megfogalmazott mondatait élmény volt olvasni. Nyelvi humora eredeti, jól illik az eseményekhez. Ahogyan előző, Jégvágó című regénye is hamisítatlan, eredetien amerikai történet volt, a Jákob botja is ezt a vonalat viszi tovább sikerrel. Élmény volt olvasni és átélni a kalandokat Jack oldalán.


Az egész könyvből a kalandok mellett sugárzik a természet szeretete, fontossága. Az események bővelkednek változatos kalandokban, ahogy egy férfi létére ébredező lelkű ifjúval ez megeshet. Lendületes és folyamatos az események sora a történések több mint érdekesek. Centauri jól ír, végig lekötötte és fenntartotta az érdeklődésemet. A srác menekülése a nyomasztó családi légkörből, a szürke hétköznapok helyett a valódi élményeket a tapasztalatok szerzését választva indul neki a világnak. Jack London ifjú éveit ismerhetjük meg a regény lapjain, az alapján születtek a kalandok. Nem a befutott és elismert író életét, hanem az ahhoz vezető utat járjuk végig. Dolgozik gyárban, gépsor mellett robotol, kalózhajón, majd igazi tengerészként, ült börtönben, miközben tanult, írt és élt. Küzdött, szeretett és szerették. Jack nem egy makulátlan hős, vannak jellembeli hibái, de ez így kerek. Saját hajóra vágyik ez a célja. Gátlás nélkül használja ki az emberi butaságot, csapja be őket, ha érdeke úgy kívánja. Mégis szerethető alak, a nők kedvence. Tizenkilenc éves koráig elég sok nőt megkap. Mégis az első az, aki mellett férfivá érett jelenti neki a mindent érzelmileg.


A szerelmi jelenetek ízlésesek, kellően izgalmasak. Az első nő Jack életében Ina Coolbirth a városka könyvtárosnője lesz. Ő biztatja és hisz benne, hogy egyszer író lesz. Ő adja a kezébe a könyveket, miközben a testiséget is felfedezik együtt. Igazi szerelmi be-kiteljesedés ez mindkettőjüknek. A fiatal és heves Jack (17 éves) és Ina a vágyakozó érett nő (40) jól egymásra találnak. Jack életében legalább ennyire, de negatív irányban fontos és meghatározó anyjával való kapcsolata. Flora Wellman szeretni nem tudó, szigorú és kemény kézzel irányító anya. Mellette Jenny anyó jó ellenpélda, ő kedves alakja a regénynek. Minden karakter jól megrajzolt és jellemében is jól felépített figurák. Nagyon tetszett a korabeli hangulatok megjelenítése, a tájleírások a tenger varázsa jól érezhető a sorokban. Ahogyan Jack lelki vívódásit és férfivá érését, kiteljesedését is jól végig követhetjük.

Jack a bordélyokat sem vetette meg. A pénzen vett szerelem élményei is jelentős hangsúlyt kapnak. Még a japán gésák különös, furcsa világába is betekintést kapunk. Egyik kedvenc részem ez volt. Cordelia az, aki jelentős epizódszereplő volt még Jack életében. A nők mellett a tenger és hajók játszanak még fontos szerepet. A matrózélet minden nehézségéről olvashatunk. Hetekig tartó utazások, időjárási nehézségek és a betegségek, halál is ott csapkod a korbács mellett. Hosszú és veszélyes az út, amíg saját hajótulajdonossá lesz Jack.

Aztán persze miért is menne rendben minden? Történik valami, ami szegény Jack életét kibillenti.
A folyamatos és veszélyeket sem nélkülöző történet végén nem tudom jó szívvel feledni Jack-et. A másik botja használatba kerül és sorsdöntő lesz. Persze értem, meg kellett tegye, de mégis. Olvassátok, kalandozzatok vele. Élmény lesz azt biztosan tudom! Akár tengeren, hajón, akár a könyvtár termeiben vagy az amerikai utakon csavarogva.

Tanulságos kalandok, élményekkel teli utazás vár az olvasókra. Valóban kedvet hoz elindulni, kilépni
a monoton szürkeségből, a napi taposómalomból. Fogni azt a néhány valóban szükséges dolgot és elindulni felfedezni a nagy világot. Sosincs erre késő. Ehhez a regény nagyszerű útitárs lehet.
Az író januári Jack London-túrájának útvonala: húsz nap kalandtúra kis hazánkban, stoppal.

Centauri, az álneves író 1972-ben született és a Dunántúlon él. 2006 márciusában publikált először, azóta folyamatos a jelenléte az irodalmi folyóiratokban (2000, Árgus, Holmi, Kalligram, Liget, Műhely, Műút…).

Centauri, a Dunántúlon élő író 2006-ban bukkant fel a hazai folyóiratokban, egy évvel később jelent meg Pátosz a káoszban című kötete, a 2008-ban kiadott Kék angyal pedig rövid idő alatt ismertté tette. Kritikusai csak részben tudták besorolni egyik vagy másik irányzat alá, legtöbben írói világának színességét és lendületességét emelték ki. Egyesek szerint Centauri nem egyszerűen a hazai áramlatokon kívüli szerző („írásainak élményvilága egész egyszerűen nem azonos a mai magyar irodalom élményvilágával…”), hanem még „kontinentálisnak” (európainak) sem mondható, mivel sokkal inkább az „atlanti” írókkal mutat rokonságot. Mindezt legújabb könyve, első nagyregénye is igazolni látszik.
Centauri időről-időre fotókat is közöl, és kiállításait is láthatta a nagyközönség párszor. A Kék angyal novellái megjelentek angolul és lengyelül is, a Kút a Nap alatt című elbeszélésből pedig kisfilm született. Az álnéven publikáló szerző változatlanul őrzi inkognitóját és portrét nem közöl magáról.

Magvető Kiadónál megjelent művei
Kék angyal (2008), Jégvágó (2013), Jákob botja (2016)
A szerző honlapja: www.centauriweb.hu
A szerző Facebook-oldala: www.facebook.com/centauriweb/?ref=hl 

Magvető, Budapest, 2016


564 oldal · ISBN: 9789631432442

A szoba

Emma Donoghue: A szoba
könyv és film







                                                                 






Amikor úgy 5 éve először megjelent és sikert aratott a könyv, már akkor a filmvászonért kiáltott a történet. Az idei Oscar-díj átadón már a film is sikerrel szerepelt. Az Anyát alakító színésznő, Brie Larson a legjobb női főszereplő kategóriában győzedelmeskedett. Megérdemelten.


A könyvet 2014-ben olvastam. Eleinte csupán a szenzációhajhászó sajtó felfokozott érdeklődését sejtettem a nagy érdeklődés mögött. A történet ugyanis igaz, maga az élet írta ezt a drámát. A szoba egy súlyos, nyomasztó és megható történet anya és fia sorsáról, összetartozásukról. Eddig több mint 2 millió példányban talált gazdára. A szoba-fogság új értelmet kap. Milyen lehet a négy fal között élni az életét Anyának 7 éven át, alig 12 m2-en? Jack már beleszületik az adott helyzetbe, apja a fogva tartója a Patás, aki elrabolta Anyát. A szoba Jack-nek az otthon, Anyának a börtön.

Bevallom a Natascha Kampusch rémdráma után eleinte nem is akartam erről olvasni. Valójában erre nincs is szó, mennyire hihetetlen és mégis igaz, hogy ezek az esetek megtörténnek a világban. Azt már ne is feszegessük, hogy nem túl régiek a borzalmak, nem egyedi, ritka esetekről van szó.
Ha az amstetteni rém családjára gondolunk, ami szintén alig néhány éve került napfényre. 1984 - 2008 között a saját lányán többszörösen erőszakot tevő, őt a pincéjükbe bebörtönző "apa" igen közeli családtag, nem is idegen. A környezet felelősségét már tényleg ne is firtassuk... ennyi éven át hallgatni, senki nem vett észre semmit, több, mint elképesztő!




Nehéz és komoly a téma, amit elénk tár az írónő, aki a filmre is átírta a történetet. Az elején bevallom egy kicsit zavart, hogy a gyerek mesél, majd menet közben pedig kimondottam az egyik erőssége lett a gyereknyelv. Ez már Emile Ajar Előttem az élet regényében is jól működött. Az 5 éves Jack hihetetlenül erős egyéniség. Gyermekien ártatlan, ebben az embertelen környezetben úgy nő fel, hogy nem is sejti van a szobán kívül is egy másik világ. Anya karjainak ölelése ad biztonságot számára. Érdekes, amikor a KINT is átértékelődik, majd Jack visszavágyik a szobába.. számára a biztonságba. A bent lévő tárgyak "az" Ágy, a Szőnyeg, vagy a Szekrény, akik az életének fontos tanúi. Az is erőssége a könyvnek, hogy sok humoros pillanata van.


Gondolatébresztő és remekül megírt történet, minden borzalma ellenére is. Letehetetlenül szorongató érzéseket válthat ki olvasóiból, a film pedig könnyeket csal nézői szemébe.

Még úgy is, hogy tudjuk, eljön a szabadulás... Csak ki kell várni az alkalmat. Azt is megkockáztatom, akinek nincs még gyermeke azt talán nem úgy ragadja meg az események sora. A másik elképesztő teljesítmény a gyerekszereplő részéről, eljátszani ezt a történetet. Úgy, hogy nem lesz bulváros, nem lesz direktben érzelgős, mégis hatni fog a nézőkre, de az olvasókra is. Irodalmi szempont szerint is rendben van a könyv.  Kemény, lélekölő a téma, de sajnos valós. Mindenkinek ajánlom, nem fogja tudni letenni, az biztos. Az ír Emma Donoghue a nőket ért erőszak, fizikai bántalmazások ellen tiltakozásul írta meg regényét.


                                                                                                       
                                                                                     




Emma Donoghue:



Ír származású drámaíró, irodalomtörténész, író. 1969-ban született Dublinban. A családban nyolc gyerek volt, Emma a legfiatalabb. Édesapja Denis Donoghue akadémikus és irodalomkritikus. Emma angol-francia szakon végzett, majd 1997-ben Cambridge-ben doktorált. Szakdolgozatát a XVIII. századi történetekben fellelhető férfi-női barátságokról írta. 1998-ban költözött Kanadába, 2004-ben kanadai állampolgár lett, itt él élettársával, fiával és lányával. Kötetei magyarul az Alexandra Kiadónál jelentek meg. További sikerkönyvei: A cafka, Hétpecsétes titok, Érzékek tánca.













Eredeti megjelenés éve: 2010
Alexandra, Pécs, 2011

388 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632975511 · Fordította: Csonka Ágnes

A három grácia

Brigitte Riebe: A három grácia 





                                                                                     










Ez a könyv az egyik legjobb olvasási élményem volt az utóbbi  hónapokban. Mindenkinek más az, hogy számára mitől jó egy könyv: visz a történet, hiteles, kellően kalandos, tanulságos esetenként vagy szórakoztatóan letehetetlen. Nos, ebben ezek mind együtt vannak. A három grácia kedvenc lett.


Brigitte Riebe olyan kalandos, szerelmes, történelmi krimit ad olvasói kezébe, ami valóban letehetetlenné válik. Egyik erőssége a történetnek, hogy sok szereplő valóban élt, létezett, az adott kor jellegzetes és közismert alakja volt. Ilyen valós szereplők: Martin Luther és felesége Katharina von Bora, I. János választófejedelem és ifjú felesége Klevei Szibilla, Melanchthont mellett a méltán híres és elismert Lucas Cranach festő. A festményeire érdemes rákeresni, valóban lenyűgöző alkotásokat, zsáner képeket, portrékat és egyházi témákat láthatunk. A regény történetében többször is említésre kerül a mester jele a szárnyas kígyó is.



Sőt, a címadó festmény is létezik, jelenleg a Louvre-ban megtekinthető. Lucas Cranach mester élete és a csodálatos festmény története bontakozik ki a lapokon a korabeli Wittenberg városának mindennapjai mellett. Az Elba partján fekvő egyetemi város akkori élete nagyszerű keretet ad az eseményeknek. Cranach mestert felkéri egy titokzatos, maszkos alak egy festmény elkészítésére. Kiemelten magas árat ajánl, ám a feltételeket ő szabja. Megnevezi a hölgyeket is sorban, akiknek szerepelnie kell a képen, modellként a három gráciához. Természetesen meztelenül... Ez nem is meglepő, ismerve a kor hagyományait, hiszen az antik mitológiai témák azért is keresettek voltak, mert alkalmat adtak a női aktok ábrázolására.




A három női akt témája az ókorba nyúlik vissza, a női alakok a jókedv, bőség és a pompa megtestesítői 1531-ben készült el. A tökéletes női szépséget képviselő meztelen alakoknak nincs mit takargatniuk. A maguk tökéletességében mutatkoznak a festményen a német reneszánsz festészet gyöngyszemeként.  A méretét tekintve aprócska kép 24 X 37 cm,  kidolgozottságában is lenyűgöző, ismerve a létrejöttének történetét. Közadakozásból 2009-ben vásárolta meg a Louvre, addig magántulajdonban volt.

A három grácia szépirodalmi igényességgel megírt története a szerelmi szálat sem nélkülözi a kalandok és izgalmak mellett. Nagyszerű körmondatok viszik a történetet előre. Azonban izgalom is adódik, nem is kevés. Cranach mester városi tisztséget is betölt, műhelyében sok festő dolgozik még.

Ezek közül Jan Seman egy nők kedvence alak, aki a mester jobbkeze, és a történet középpontjában áll. A három nő története elképesztően remek képet ad a korabeli életről. A vén és öreg patikus ifjú, törékeny felesége gyermekre vágyik, boldogságát keresi. A fejedelem feleségének kéjenc udvarhölgye egy igazi, akkoriban merésznek mondható női alak a történetben. Számomra az egyik legkedvesebb alak volt. Valódi hús-vér szereplő, esendően emberi vágyakkal.




A harmadik modellnek olyat szeretne a megrendelő, ami egyszerűen lehetetlen. Luther felesége meztelen modellként elképzelhetetlen. Itt némi cselhez kénytelen folyamodni Cranach és Jan. Ki lesz a titkos, harmadik modell? Mi lesz a sorsa? Minden kiderül a végére, "lehull az álarc".


                                                                                     

Ki rejtőzik a titokzatos maszk mögött, meglepő fordulatot hoz a történések sorába. A modellt álló nők sajnálatos sorsa sok izgalmat tartogat. A két egykori apáca, Susana és Bini története is ígér titkokat.  A mellékalakok jelleme is nagyszerűen kibontakozik a lapokon. Valódi középkori kalandos időutazáson vehetünk részt.

A három nő különböző sorsát és jellemét kibontja, megrajzolja az írónő és megismerjük, ahogy a kép fokozatos alakulását követhetjük nyomon. Nem titok, hogy több rejtély és bűntény is történik. Ezekről nem mesélek semmit, olvassátok el és ismerjétek meg a gráciák történetét. Sorsuk és a kép lenyűgöző, ahogyan a regény is kiváló szórakozást ad.

Festészet, történelem, krimi és irodalom remek elegye a regény. Minden korosztálynak remek kikapcsolódást, ismeretek ad. Az írónő remekül adagolja a feszültséget. Minőségi olvasmány, ami jól illik a General Press Kiadó Regényes történelem sorozatába.






 General Press
Budapest, 2016
400 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789636438562
Fordította: B. szabó Károly

Anyacsavar és Kockafej

Kartali Zsuzsanna: Anyacsavar és Kockafej 
A fiam autista, de nem zseni




                                                       


"A lelkem mélyén szerettem volna ugyanúgy büszkélkedni okos fiacskámmal, mint mások."







Anyacsavar és Kockafej... mennyire remek és kifejező cím!
Nagyon megfogott a könyv nyílt, őszinte stílusa. A "Zsombiságok" szerethetőek, még akkor is, ha hatalmas türelem kell hozzá. Csak így lehet erről írni. Ezzel a könyv egyik célját már elérte az olvasónál: elfogadja, belelát és megérti a hétköznapokat. Amik nem titkoltan nem könnyűek.



Végre, eljutottunk oda, hogy lehet és kell írni erről. A probléma nem egyedi, úgy gondolom. Az autisták talán az Esőember című film kapcsán kerültek a köztudatba. Bizonyára előtte is voltak, de ott legalább megismertük és képet kaptunk arról, milyenek is ők. Illetve talán csak sejtéseink lehettek, mert egy helyzetben benne lenni, élni benne egészen más, mint valami kiragadott képet látni róla. Nem tud semmi trükköt, nem zseni, csak egy kisgyerek, aki egyedi ellátást és több odafigyelést igényel. Olyan, mint a többi, csak kicsit mégis más.

 A  leírtak filmszerűen mesélnek, a történéseket látja az olvasó, átéli az eseményeket. Őszinte
minden sora. Semmi fényezés, a gondokról, problémákról is nyíltan ír a szerző. Együtt éljük át
vele a leírtakat. A való élet jelenik meg a sorokban. Megismerhetjük az előzményeket, majd a terhesség lefolyása után a "tulajdonképpen" minden rendben a babával mentalitást  a szülésznők
és az orvosok részéről. A rejtett heréjűség mellé az a kis lágyéksérv korrigálható egy későbbi műtéttel, kedves anyuka, izgalomra semmi ok... azt gondolom nem sokat változott a magyar egészségügy azóta sem. Természetesen a kivételeknek tisztelet, ők erősítik a szabályt. Ilyenkor érzi
az ember mennyire felelősséggel van a megszületett gyermek iránt, már akkor is, amikor az még
csak a hasában lakik. Anyaság mindenek előtt és fölött, de nem válik mártírrá a szereplő anyuka.

Az 1980-as években írtak először az Asperger-szindrómáról, jellemzőiről. Különös viselkedésű gyerekek mindig voltak, legfeljebb az okokkal nem voltunk tisztában. A maguk világában élőket
nem lehet és nem is szabad betegnek nevezni vagy úgy kezelni őket. Elképesztő és döbbenetes
volt olvasni, amikor a bölcsődei dada  (!!) közölte a szülőkkel: a gyerek nem normális...
Ez is olyan magyarosan szomorú mentalitás. Ha valaki eltér a nagy átlagtól, más ellátást igényel, nagyobb törődést, odafigyelést az már egyből problémás esetnek minősül. Persze a szakértő
doktornő megállapítja: nem kell a dadára hallgatni. A kórházi kalandok mellett az életük is ad okot sok különös szituációra. Biciklizés, beilleszkedés, barátságok és nyaralások mellett olvashatunk apa-fia kapcsolatáról is.

Minden tiszteletem az anyukáé és a családé. A gyerek születése természetesen a családon belüli kapcsolatokat, viszonyokat is átrendezte. Jó volt olvasni az anyós felbukkanásáról, megértő elfogadásáról, vagy a másik nagypapa szerelőtudásáról, amit a gyerek is remekül eltanult. Néha valóban csak a hagyni kell gyereknek lenni, szeretni és kibontakozásában segíteni is elég a gyereket.
A testvér érkezése, majd az apa betegsége és elvesztése sem tabu téma, ahogyan a későbbi párkeresés sem.


Sok eredeti, vicces helyzet is oldja a napi problémákat. Már a fejezetek címei is ironikusan humorosak. Zsombi nem lett magányos, nem szigetelődött el társaitól sem. Igyekezett mindig a maga módján beilleszkedni, részt venni a közösség életében, még ha ezek nem mindig mentek simán, zökkenők nélkül. Zsombi iskola és pályaválasztása is az "Elek Tomika" felé irányul. Kiváló érzéke volt a szerelésekhez, számítógépekhez már kisgyerekkora óta. Életüket egészen a középiskolás korig követhetjük. Közben pedig elgondolkodhatunk sajt kis életünk problémáin, átértékelve azokat.

Ajánlom mindenkinek, érdemes megismerni Zsombi és családja életét, gondolkodását és a világgal való kapcsolatát. Nagyon jó fej a fiú, még, ha kicsit "kocka" is. Nincs ezzel baj, csak tudni kell szeretni és kezelni a helyzetet. Őszinte vallomás az anyai szeretet erejéről, az odaadó figyelemről, törődésről.

A könyvet előolvashattam a kiadó jóvoltából, amit köszönök.


Előrendelhető: http://www.lira.hu/…/memoar-eletrajz…/anyacsavar-es-kockafej





A könyv fülszövege:
A szerző életrajzi regényében fiával való kapcsolatát tárja elénk, a gyermek születésétől napjainkig, tinédzser koráig. Zsombi Asperger-szindrómás, és mint ahogy az alcím is írja, nem zseni. Nincs 130-as IQ-ja, nincsenek különleges képességei, legalábbis olyanok, amilyeneket a hollywoodi filmek vagy a média olykor hamis képei alapján képzelnénk róla.

Az autisták és Asperger-szindrómások közössége egy meg nem értett közösség. „Autista? Na és mit tud?” hangzik el rendre velük kapcsolatban, és Kartali Zsuzsanna hiánypótló könyvében megkísérli megválaszolni az unásig ismert kérdéseket, no meg a kimondatlanokat is. Bemutatni az értetlen, gunyoros, rosszindulatú vagy éppen kedvesen kíváncsi tekintetektől kísért „más” gyerekek mindennapjait, életét, lehetőségeit a bölcsődétől az iskoláig.

Az Anyacsavar és Kockafej a megismerésről szól, arról, mennyire érthetsz meg egy másik embert, az anyaságról és a gyermeklétről, olyan életekről, melyek a külvilág számára különösnek, akár furcsának is tűnnek, de van, akinek ez a valóság.

Fontos könyv, irodalmi igényességgel megírt, humorral és empátiával átszőtt kis kötet egy nőről, aki szeretné, hogy gyermeke a „normális” társadalom részévé válhasson, és a fiúról, aki megtalálja a saját útját, legyen az mégoly kacskaringós. És nem utolsósorban: a toleranciáról.

Kartali Zsuzsanna:
1970-ben született Budapesten.
Tanári végzettségű, de dolgozott kutatóintézetben, volt köztisztviselő, és újságíró is. Tizenöt évig egy magyar-kínai kulturális cserekapcsolatokkal foglalkozó alapítványt vezetett. Két gyermekét Keszthelyen neveli.
Két útikönyv társszerzője Udvari Gáborral (Kína útikönyv, Pallas Stúdió, 2001. Úti cél: Kína, 2004 és 2008, Kalandor Könyvkiadó).
A KavicsBOGár című mesekönyve 2013-ban jelent meg (Prem-X Kft.).






Az Athenaeum Kiadó gondozásában megjelenő műve: Anyacsavar és Kockafej - A fiam autista, de nem zseni (2016)














Athenaeum, Budapest, 2016

280 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632935270 · Megjelenés időpontja: 2016. március 24.

Olvastam még /7.

Olvastam még /7. 

Három könyvről röviden





Szokásos havi kis összefoglalómba egy gyerekkrimi és egy felnőtt, valamint egy szépirodalmi regény került márciusban.



                                                                     





Kristina Ohlsson az egyik kedvenc női skandináv krimiszerzőm. Miután 2013-ban a Svéd Rádió gyermekregény-pályázatát sikeresen megnyerte Az üveggyerekek című történetével a folytatás sem váratott sokat magára. A kellően izgalmas, rejtélyekkel teli könyvben három gyerek nyomoz. Minden benne van, ami egy jó skandináv krimire jellemző lehet a gyerekeknek megfelelő szinten. Nem csoda a regény töretlen népszerűsége. Az Ezüstfiú ott folytatja, ahol az előző történet megállt. Az egyik mellékszereplő és családja köré épülnek az események, Aladdin most főszerepet kap.

Aladdin, ahogy a nevéből is sejthető nem svéd, hanem török bevándorló szülők gyermeke. A világítótoronyban vendéglőt üzemeltető család körül alakulnak ki kisebb titokzatos események: valaki dézsmálja az élelmiszerkészletüket, rendre eltűnnek a raktárból ételek. Mindeközben feltűnik egy titokzatos ismeretlen fiú is, aki a hóesésben is rövidnadrágot visel, hirtelen és váratlan gyorsasággal tűnik el, de nyomot nem hagy maga után. Minden adott az izgalmas nyomozáshoz. A török kisfiú, Aladdin és két szintén már megismert barátnője, Billie és Simona kezdenek nyomozni a rejtélyes idegen gyerek után. Persze tudják azt a gyerekek is, kísértetek nincsenek! Felbukkan egy száz évvel ezelőtti legenda is, amit ideje lenne megoldani.  Ki is az Ezüstfiú, hová tűnt a sok ezüst ami a egykor a templomé volt? Mi lesz a bevándorlókat szállító hajó sorsa, ki a titokzatos rövidnadrágos fiú? Hogyan, kinek a segítségével rakják össze az eredeti legenda megfejtését Aladdinék ami történet a történésekben kiderül a könyvből. Érdemes felnőtteknek is, igazán szórakoztató kikapcsolódás.

A szereplők kedvesek, életszerűek, aranyosak. Talán ez a történet kevésbé hátborzongatóbb, de remekül olvastatja magát. Kifejezetten kedveltem magát a mesét, mert az.

Talán mert kincskeresés van a háttérben nem egy furcsa betegség és kísértetek… Simán olvashatja 9-10 évesen a gyerkőc, gyerekbarát könyvecske, jól keveri a mai témát ismét a mesébe. A családi hovatartozás mellett a menekültáradat adja a jelenhez való kötődést. Kell, hogy a gyerekek is tudják és értsék mi is zajlik ma körülöttünk a világban. Kristina Ohlsson tavaly a Könyvfesztiválon járt nálunk dedikálni. Felnőtteknek szóló regényei: Mostohák, Elnémítva, Őrangyalok, Dávidcsillagok, szintén az Animus Kiadónál jelentek meg. Ez a kötet is megszokottan színvonalas, az Animus Kiadó kínálatában szerepel.


Kristina Ohlsson: Silverpojken

Animus, Budapest, 2015
256 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633243626 · Fordította: Bándi Eszter





Jenny Rogneby: Leona
Pókerjátszma






                                 










Nos ez egy igazi felnőtteknek szóló, eléggé szokatlan és különleges darab a krimi műfaján belül. Igazából még én sem tudom hányadán is állok vele. Nem szerettem meg, de azt sem tudom mondani, hogy rossz lenne, mert nem az. Mégis nagyon vegyesek az érzéseim ezzel a krimivel kapcsolatosan.


A történet kétség nem férhet hozzá, eredeti és szokatlan. Sokkoló bankrablás Stockholm belvárosában - az elkövető pedig egy hétéves meztelen kislány... Nos, ezzel a kezdéssel itt már részemről elvesztette a történet a valóságtartalmát, hitelét. Mondhatni, elképzelhetetlen az egész. Épeszű ember ilyet nem csinál, nem írhat, nem történhet meg. A történetben egyre több furcsa és hihetetlen elem tűnik fel.
A természetesen különc viselkedésű, ám nagy munkabírású és remek nyomozónő Leona irányítja a nyomozást. A történet elég pörgős, hol a kislány, hol Leona mesél nekünk. Az ő szemszögükből ismerjük meg a hátteret. Ami döbbenetes: gyermekbántalmazás, családon belüli erőszak, kihűlt házasság és játékfüggőség. Amikorra kezd összeállni a kép, merész fordulattal minden a feje tetejére áll. Mondom, nem szokásos a történetvezetés sem. A nyomozónő alakja egyenesen unszimpatikus, kicsit sem szerethető. A miértekre nem térek ki, az olvasás közben világosan kiderül. A cím tökéletesen illik a történethez.

A befejezés sem a megszokott, nem is voltam kibékülve vele. Nincs feloldás, a megoldás hihetetlen megint. Rengeteg eredeti ötlet van a történésekben. Leona alakja nagyon nem a megszokott. Mert újítani, előállni egy ilyen krimivel a szerző, ahol a főhős enyhén pszichopata. Erkölcsileg nem tudok azonosulni, szeretni egy olyan nyomozót, akinek tettei több okból is elítélendőek. Amikor a gonosznak kellene drukkolni... NEM! Legalább a történet végén nyerje el megérdemelt "jutalmát", ha már az életben megússzák. Szóval ez a krimi túl egzotikus nekem. Mellesleg ez egy sorozat nyitó kötete...nem tudom, lesz-e folytatás?

Az etiópai származású Jenny Rogneby 1974-ben született. Egy éves korában egy svéd házaspár fogadta őt örökbe. A vonzó, fiatal írónő gyermekéveit Bodenben, egy északsvéd kisvárosban töltötte, karrierjét popzenészként kezdte. A Stockholmi Egyetemen szociológiát, pszichológiát, kriminalisztikát és jogot hallott, majd megírta első regényét 2014-ben, a Pókerjátszmát.





Animus, Budapest, 2015
400 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633243602 · Fordította: Erdődy Andrea







Benedek Szabolcs: A kvarcóra hét dallama  


                                                     




Levezetésnek az izgalmak után egy hazai szépirodalmi regény. Persze, a remek hangulat mellett itt is akad izgalom. Ez afféle retro-olvasás volt részemről. A nagyon ronda borítója ellenére. Aminek képi világa más színekkel feltűnik egy tavalyi, nem mellesleg skandináv regényen. Nem tudom, ennyire nem volt jobb ötlet a borítóra?


A sztori tetszett, mégis vegyesek az érzéseim itt is. A retro hangulat garantált minden pillanatában jól idézi meg a nyolcvanas éveket. Április 4-ei ünnepség, úttörőnyakkendő, menő kvarcóra, ami zenél! Istenem, ez mekkora kincs volt akkoriban. Már, aki hozzá tudott jutni efféle értékes és egyedi kincsekhez a Kádár-Magyarországon. A titokban hallgatott Szabad Európa Rádió, panelrengeteg és papírgyűjtés, lengyel piac és balatoni nyaralás. A külföldről behozott bakelitlemezek csodái. Csepregi Éva forrónadrágban, aki mély nyomot hagy (nem csak) az ébredező kamaszfiú képzeletében. Akkor ő volt a sztár, a "Kedves ismerős".

A címszereplő Tóth Bence rajong a Neoton Famíliáért és annak énekesnőjéért. Jobban izgatja, hányadik helyen áll az éppen aktuális daluk a Pajtás újság slágerlistáján, mint az. hogy kap-e Alföldi kenyeret vacsorára a sarki ÁBC-ben.

Minden reális és hozza a hangulatot a nyolcvanas évekről. Én magam is akkoriban eszméltem rá a világra jobban. 1956 sötét és misztikus titka egy gyereknek, „rá érsz még ezt megtudni, gyerek vagy még” effektus tökéletes, inkább a felnőttek sem beszélnek erről. Egy olyan világot idézett vissza, amiből már kevés van meg a hétköznapokban, nem csak a politikai érára gondolva. Jó stílusban és olvasmányosan tálalva teszi mindezt. A misztikumot, rejtélyeket a pártházról "leeső" nők adják. A nyomozó alakja is elég aljasul kihasználja a gyerek naivitását, lelkesedését. Amivel bajba sodorhat embereket, már-már ügynököt csinál a gyerekből. Sajnos elég elképzelhető ez is.

Azért az kifejező jelenet, amikor apa magyar zászlót akar vinni a felvonuláson, nem pirosat..
Külön jelentős szerepet kap a történetben a zene . A „sok” zenei elem meghatározó, a Neoton, Modern Talking szereplése nem zavart, hiszen Bence értük rajong. István, a király, Star Wars és egyéb akkori sztárok is feltűnnek még. A vége sötét és drámai, hirtelen ér véget. Ez volt a legnagyobb bajom. Sok szereplő életét harminc évvel később visszatekintve pár mondattal elintézi, összecsapja. A színhely Szolnok pedig jól beazonosítható. Nem bánom, hogy elolvastam, megérte. Talán ez a személyes élmények miatt az írónak volt jó (fontos), hogy kiírja magából. Kordokumentumnak, érdekességnek, mint korosztályos mese, tökéletes olvasmány lehet.


Libri, Budapest, 2015
432 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633104750

Követők

Ingar Johnsrud: Követők  
A testvériség örökké tart







                                               





Szeretem a skandináv krimiket, sokat olvastam már. Ebben a műfajban még alig csalódtam, de most minden várakozásomat felülmúlta a Követők. Ez a krimi a norvég szerző új sorozatának első része a General Press Kiadó újdonsága


A norvég Ingar Johnsrud krimije erős, a skandináv krimiken belül is a nyomasztóbb alkotások
közé sorolható. Engem nagyon megfogott a jól felépített, fordulatos, több idősíkon futó
cselekmény, ami odafigyelést igényel az olvasótól, nem csak a nevek bonyolultsága miatt. A szerkezete remekül működik, áll össze kerek egésszé a végére. Tartalma elgondolkodtató, az átlag krimik fölé emelkedik. Sőt, ami ritkaság, némi "boldog vége" lehetőség is van a történet lezárásában, de ez már a következő kötetre derülhet ki.


Napjainkban indul a cselekmény Oslo-ban. A rendőrség főfelügyelője Fredrik Beier (magányos,
kissé morcos) egy eltűnési ügyet kap. Már a kiindulóhelyzet meglepő: egy politikusnő lánya tűnik el. Ez még nem is annyira váratlan, ám a körülmények több, mint furcsák. A lány harmincas, egy kisfia
van és évek óta az Isten Fénye nevű keresztény zárt szektában él. Telefont nem használnak, elszigetelten az erdő mélyén élnek, így a kapcsolattartás nehézségekbe ütközik. Az anya természetesen aggódik lánya és unokája sorsa miatt, ezért fordul a rendőrséghez. Ekkor érkezik a bejelentés: a szekta több tagját lemészárolták. A lány azonban nincs az áldozatok között, tényleg eltűnt.

Fredrik magánéletének tragédiája, válásának háttere is kibontakozik. Súlyos dráma feszül mögötte. Ahogy illik a szereplők jelleme, élete és sorsa alaposan bemutatásra kerül. A családi háttér erősen fontos minden skandináv kriminél. Mind az elkövetők, mind pedig az áldozatok oldaláról. Fredrik sorsa is egy érdekes szín a regény történetében. Lelki vívódásai, életének drámája és a fordulat, ami a végén éri, szakít a hagyományokkal. Reményt keltő. A nyomozás egy nem mindennapi sorozatgyilkos után pedig nem szokványos lesz. Ebben társa is akad Kafal Igbal, aki 
igen eredeti alakja az eseményeknek. A  titokzatos és veszélyes elkövető személye is ad meglepődésre okot. Földalatti bunkerek, világvégére váró, azt elkerülni akaró szektahívők, titkos laboratóriumok az erdő mélyén, van itt minden. Egy rejtélyes módon eltűnt politikus és barátja is képbe kerül. Az, hogy a szálak közt a politika is feltűnik, kap fontos szerepet a terroristákkal, nem meglepő talán. Messze vezet és ér el ez a szál.

A másik fontos és eredeti szál egészen 1937-ig nyúlik vissza Bécsbe. Ekkor alakul meg a Bécsi Testvériség nevű nemzetközi orvoscsoport, ami fajkutatással foglalkozik... Úgy érzem, ennyi elég
is, a rutinos krimiolvasó már sejti a történet drámáját a fajelméleti kérdésekkel. A norvég Elias Brinch vezette kutatócsoport hadifoglyokon végez különböző kísérleteket. Igen, mint egy norvég Mengele. A napjainkig érő szál meglepő eredményt fog adni, az olvasó alaposan meglepődik ki is
áll jelenleg a csoport mögött, avagy mivé lesz egy eredetileg jó szándékú gondolat. A szépen kibontakozó történet fiktív, mégis komoly témákat boncolgat. Idegengyűlölet, felsőbbrendűség, vallási és szexuális elfogadás. Biológiai fegyverek, járványok előidézésének lehetősége. Sajnos ezek a dolgok a mai napig aktuálisak: nem kell túl messze visszagondolni kis hazánkban sem: a romák elleni gyilkosságok, a melegfelvonulást megdobálókra elég gondolnunk.

Az izgalmasan borzongató, drámai krimi története persze még több csavart és váratlan fordulatot hordoz. Igazi feszültségekkel teli, hiteles hús-vér szereplőkkel. Emberileg és lelkileg gyenge, elkövetőkkel, akik egy olyan eszmében hisznek elvakultan, mint az egyes fajok felsőbbrendűsége.
A legnagyobb állat az ember, ez jelen kriminél is bebizonyosodott. A múlt mocska és a jelen társadalom sem kevésbé romlott. Beleláthatunk néhány beteg elme sötét lelkébe, gondolataiba, cselszövésekbe. Keressük a kijáratot a pokolból. Az emberi élet úgy tűnik értékét vesztette. A regény méltó társa Jo Nesbo legjobbjainak: a Boszorkányszög, Hóember vagy a Leopárnak. Sötét titkokkal teli, nyomasztó nyomozásban lehet része a felnőtt olvasónak.

Amikor már azt gondoltam, mindent tudok és sejtek, még egy váratlanul meglepő csavarral rátett a történet feszültségére. Addiktív és letehetetlen, a műfaj kedvelői nem fognak csalódni.
Várom mi fog történni a következő részben.







Az 1974-ben született szerző újságíróként dolgozott eddig, ez
az első regénye. Erős, kerüli a kliséket, jól olvasható, feszült cselekményű krimi a Követők.










Ingar Johnsrud regénye már kapható online és a boltokban is!

http://www.lira.hu/…/szepiroda…/sci-fi-fantasy-krimi/kovetok

E-könyvben is megjelent!
https://www.ekonyv.hu/hu/konyv-reszletei/kovetok?eid=14709

General Press, Budapest, 2016

428 oldal · ISBN: 9789636438616 · Megjelenés időpontja: 2016. március 17.

Az utolsó meccs

Kőrösi Zoltán: Az utolsó meccs  
Történetek a titkos magyar focikönyvből


                                                                   

"Vannak, akik szerint, aki hóban focizik, az másfél óra alatt sokkal több bölcsességet érez meg a test és a lélek kettősségéről, az emberi akarat végességéről és a kiszámíthatatlan sorsfordulatokról, mintha ugyanezen idő alatt Marcus Aurelius hátrahagyott írásait lapozgatná."





Előre bejelentem elfogultságomat, nézzétek el nekem. Rendhagyó könyvajánló-értékelés következik.

A 2012-ben, Burger Barna fotóival illusztrált kötetben 42 novella rajzol ívet a pályák világától az életutat megjelenítő két félidőig. Ezek a futballélmények korántsem csak a fociról szólnak, hanem arról az országról, amit Magyarországnak nevezünk. Amit annyira szeretett Kőrösi Zoltán is.


Szereted a focit? Nem, hát az sem baj. Kőrösi Zoltán szerette. A foci az maga az élet. Lassan, beosztással érdemes olvasni. Kifejezetten ajánlom a focit nem szeretőknek is. Mindegyik darabja szerethető, alázattal mesél, ahogyan azt mindig is tette a szerző minden regényében.
Nem kimondott sportkönyv, nem focitörténelem. Az életről mesél a pályák, öltözők világán át, emberi sorsok életünk elmúlt pillanataira emlékezhetünk.
Az eredményes cselek utáni gólöröm, az ezüstcipő vagy a szabadság tágabb értelmet kap.
Az összetartás, a család és az a hetvenhetes évről mindenkinek vannak emlékei. Test és lélek - simogatása. Ezek vannak a novellákban. Amikor a magyar foci is jobb volt, nem csak a világ.



Magyar focikönyv, amihez idehaza mindenki ért. Van véleménye. Általában minden másnál is ez
a helyzet, azt gondolom. Kőrösi összetéveszthetetlen könnyed hangon mesél, alázattal, sok humorral.

A foci játék. Kikapcsolódás. Szabadság. Régen is így volt ez, amikor a labda minden szabadidőnket kitöltötte. Régi idők focijáról, embereiről, emlékeiről olvashatunk. Amikor kincs volt egy igazi bőrfoci! Mindig akadt mellé társaság, ha nem egyedül is lehetett kapura rúgni. Azok az idők elmúltak, mára már változott a világ ezen a téren is. Azért egy egy sikeres csel után nem marad el a boldogság érzete.

A címe, most a tragikus esemény után különösen szívbemarkoló. Az utolsó meccs... elhangzott váratlanul és érthetetlenül a hármas sípszó. Lefújták onnan fentről, kiállították örökre. Mi meg csak nézünk összeszoruló szívvel, könnyes szemekkel érthetetlenül állunk a történetek előtt.
Nincs több meccs, hiába hittük, van még idő játszani. A két félidő a pokolban már elkezdődött...
Szerettem mindegyiket, de néhány kedves darab: A labdáról, Család, Augusztus huszadika, Test és lélek, A hetvenhetes év, Ösztön, Öltöző, A nagy passzolás, Eső.


Tisztelgő főhajtással KZ emlékének 54. születésnapján. 
Ahogy Darvasi László írta nekrológjában, az Élet és Irodalom-ban: "Nyugodj békében Zoli, mondánk, de még annyit mindenképpen, hogy a szerelés veled marad. A mez, a stoplis, a lábszárvédő. Csak hát a szív, fenébe is, azt mi védi meg?"

A legújabb, utolsó Körösi Zoltán regény a Jelenkor Kiadónál néhány napja jelent meg.
Címe: Az ítéletidő.



A kötetben található novellák: A nagy cselsorozat, avagy a világ legszebb gólja

A labdáról

A fűnyírás

A gyúró titka

A formajavulás

Magyar Pamut

A három nulla

Egy történet a szeretetről

Kötény

A hetvenhetes év

A leggyorsabb szélső

Villanyszünet

Sárga

Fény

Hó

Szabadság

Összetartozás

Ajándék

A stoplik hangja

Hit

Lila

Ezüst cipő

Augusztus huszadika

Család

Ösztön

Csukák

Pálya

Öltöző

Köd

Idézet

Test és lélek

A fekete salak

Eső

Utcák-terek bajnokság

A nagy passzolás

Árnyék

Egy híresebb mezcsere

Egy másik csere

Blaha

Az ember, aki

Az egyik utolsó meccs

Mérkőzés










Kalligram, Pozsony, 2012


188 oldal · keménytáblás · ISBN: 9788081016059 · Illusztrálta: Burger Barna

Tishomingo Blues

Elmore Leonard: Tishomingo Blues 




                                       








Elmore Leonard vitathatatlanul az amerikai krimiirodalom ikonja. A 2013. augusztus 20-án elhunyt szerző könyveit milliók olvassák, kiváló filmrendezők dolgozzák fel regényeit. Ő maga is írt forgatókönyvet pályája során. Első jelentős műve a Hallgatag ember Paul Newman-nal a főszerepben került a mozikba 1967-ben. A legközismertebb filmes feldolgozások regényeiből: Jackie Brown, Szóljatok a köpcösnek és a Mint a kámfor. Ezek filmes feldolgozásban is hatalmas sikerek voltak.




A 2002-ben megjelent Tishomingo blues története a sorban 37. regénye. A Detroit Dickense néven is emlegetett Leonard több mint negyven krimit hagyott hátra. 2012-ben megkapta az amerikai Nemzeti Könyvalap életműdíját. Nevéhez köthető a regényírás tíz szabálya is. Ez a krimije egy egyszerű, tipikusan amerikai gengszter történet.

A Tishomingo blues alaptörténete, feszültsége mellett tagadhatatlanul ott vannak, megjelennek a western elemei is. Leonard ezekkel kezdte pályáját, kisebb könyvtárat tölthetne meg e témában írt könyvei. Bűnügyi története végig fergeteges, biztos kézzel felépített cselekménye meglepően sok derűs pillanatot szerez olvasóinak. A lezser dialógusai, humoros stílusa ad felüdülést. Egészen alap kérdésekre keresi a választ: Ki is a nagyfőnök, avagy a nagy hal megeszi-e a kicsit? Meg.

Nem a bonyolult és hosszadalmas leírásokon van a hangsúly, hanem a feszes párbeszédeken.
A hangulat mellett a különös figurák, eredeti karakterek színesítik a történetet. Tunica városának összes alvilági alakja, éjszakai pillangókkal, drogterjesztő maffiózókkal megjelennek. Kikapós feleség, hatalomra törekvő gengszterek, lefizetett rendőrök épp úgy a szereplők közt találhatóak, mint a főhőssé avanzsáló mutatványos műugró Dennis Lenahan. Aki, akaratán kívül lesz szemtanúja egy leszámolásnak.
Innen nincs megállás a történet viszi az olvasót.

Lehet, nem ez a legnagyobb szabású, összetett remekműve a szerzőnek, ám aki olvasott már tőle tudja mire számíthat. A valós figurák mellett a zene kap egyértelműen fontos szerepet még. Ami
nem véletlen, hiszen Dennist egy nagydumás, bluesrajongó gengszter veszi szárnyai alá. Sok érdekesség, adalék olvasható a blues születéséről, kiváló alakjairól a történetbe építve, afféle zenei betétek színesítik a történéseket. Sok szó esik a blues klasszikusairól, érdekességnek felüdülés ez a krimiben.

A krimi másik eredeti és érdekes színfoltja egy újrajátszott csata. A több napos katonai parádé, pitesütő versennyel és felvonulással igen eredeti. Azt a krimiolvasó már sejti, a kellékfegyverek nem mindegyike díszlet, lesz, ami valóban elsül. Hogy kit és miért fog eltalálni, mi lesz a sorsuk a szereplőknek a végső összecsapás után kiderül. Itt valóban senki nem az, aminek elsőre tűnik, a polgárháborús jelmezes bűnözők és az abroncsos szoknyás könnyű lányok forgatagában. Mindenki simlis egy kicsit, vagy éppen jobban. Miközben milliós nagyságrendű piszkos pénzek tisztulnak meg... ám ennek ára van.
Elmore Leonard krimije végig szórakoztató, majd egy sziporkázó befejezést kanyarít a történet végére.

Elmore Leonard író, forgatókönyvíró:
(1925. október 11 - 2013. augusztus 20)












A Kiadónál megjelent kötetei:


Raylan


Dinamit


Dinamit - ekönyv


Raylan - ekönyv


Váltságdíj fejében


Született bűnözők


Gengszterek földjén


Tishomingo Blues





Jaffa, Budapest, 2016
268 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155609022 · Fordította: Illés Róbert

Éjszín liliomok

Csikász Lajos: Éjszín liliomok 
(Anjou lobogók alatt 3.)




                                                                             


"Ha az istenek össze akarják gubancolni az életünk fonalát, csak a szeszélyükön múlik, mekkora bogokat vetnek rá."











Történelmünk egyik legszínesebb része az Anjou-ház Magyarországon eltöltött évszázada. Kedvelt téma ez regényírói körökben is, hiszen két ismert szerzőnk is ebből az időszakból merítve írja regényeit. Csikász Lajos sorozatára a Történelmiregény-írók Társaságának karácsonyi novellaválogatása hívta fel a figyelmem. Az ott megjelent fordulatos és humoros novella a válogatás egyik legjobbja, szereplői remek karakterek. A történet akár része lehetne ennek az immár harmadik résznek is. Pok Miklós karaktere és a fejérvári események volt az utolsó lökés, hogy elkezdjem olvasni ezt a sorozatot is. Kis összefoglaló, kedvcsináló ehhez a különleges időszakot bemutató sorozathoz. Érdekes volt olvasni két különböző megközelítésből ugyanarról a korszakról. A történelmi dátumok, csaták és személyek természetesen valósak, míg a köréjük szőtt események jó része írói fantázia remek keveréke. Nem csak a történelmi kalandokra nyitott olvasónak adhat kiváló és szórakoztató olvasmányt ez a sorozat.



A nyitó kötet 2013-ban Ezüst sávok, arany liliomok címmel jelent meg. 

A feudális Magyarország egyik legnagyobb válságával III. András király halálával veszi kezdetét, amire történelmi tanulmányainkból egészen bizonyosan, mindenki emlékszik: 1301-ben kihalt az Árpád-ház, kezdetét vették a belső harcok, széthúzás, trónviszályok. Országunk alig heverte ki a tatárjárást, máris újabb viharos időszak köszöntött be. A sorozat főhőse a családját elveszített, elszegényedett nemes, Ócsárd nembeli Imre. Az ő éltét követve ismerhetjük meg
és kalandozhatunk ebben a viharos időszakban. Családja és vagyona elvesztése után rabszolga-kereskedők áldozata lesz és az erdélyi sóbányákba veti sorsa. A vakmerő, ifjú legény erejének és okosságának köszönhetően azonban hamarosan megmenekül.

Az ott szerzett barátaival a kunoknál talál menedéket, otthont és szerelmet. Tőlük kapja új nevét, Öcsöd lesz a kunoknál. Károly Róbert királyunk szolgálatába állva harcol a hatalomra törő kiskirályok ellen. Az olvasmányos történet aprólékosan kidolgozott. Színes, sok szereplőt felvonultató, fordulatos cselekményű regény. Ami különösen tetszett és megfogott a sok beépített néprajzi momentum a kunokról, életükről, szokásaikról, hagyományaikról. Mit is tudunk a kunokról? Keveset, pedig mind a mai napig sok településünk nevében még őrzi a kun ősök emlékét. Az első regény a híressé és fontossá vált, 1312-ben lezajlott országegyesítő rozgonyi csatával zárul. Erős kezdése a sorozatnak, a történelmi hűségre panasz nem lehet.




A második liliomos kötet a Diadalmas liliomok címet viseli. Van is ok erre, hiszen a Károly számára fontos és sikeres rozgonyi csata még ugyan nem a végső megoldás volt. A trónviszályok, belső ellenségeskedések folytatódnak, bár a kiskirályok hatalma gyengül. Voltak, akiket legyőzött vagy behódoltak a királynak, voltak akik nem. A Felvidék urai nehezen adták meg magukat. Az Abák, Kán László és Csák Máté erejét nem volt könnyű legyőzni. Az elismerés azonban nem marad el, főhősünk immár száznagyként szolgálja hűséggel Károly Róbert királyt. Ármánykodásra itt is bőséggel van példa a lendületes történetben. Az Abák melletti harcok után a visegrádi vár sikeres ostromáig jut a történet.

Ezen kalandok, csaták után érünk el a harmadik, az Éjszín liliomok című történetéhez. Itt már a harcokban megfáradt, kissé meggyötört Imre alakja rajzolódik ki. A férfi még ereje teljében van, ám már érzi a csaták nem múltak el nyomtalanul. Nem csak a lelkében, de a testén is mély nyomokat hagytak. Szerető és népes családja körében a kunok szállásán mereng a múlt eseményein, ami jó kis visszatekintést ad az olvasóknak is. A múlt és a gyökerek megkeresése, régi elhalt ősök előtti tiszteletadásra készülve indul útnak, amikor egy véletlen során a Csákok fogságába esik. 

"Oda kell mennünk. Oda, a halottainkhoz, oda, az emlékeinkhez, oda, a fekete rögök alatt rejtőző gyökereinkhez."

A történetben visszatérő nagyszerű karakterek színesítik ezúttal is az események sorát. Kaba és Bene vicces párosa mellett természetesen az ellenfél oldaláról is feltűnnek és okoznak nem kevés gondot hősünknek szereplők. Kiemelkedik Vönöcki Gizella, aki bosszút esküdött Imre ellen. Valljuk be, joggal. Hiszen leendő jegyesét, Csák Máté fiát Imre egy harc során könnyedén kardélre hányta. Ezzel a lányt megfosztotta nagyra törő vágyaitól. Nem kis megaláztatásban is volt része, hiszen Imrét mint férfi ágyast akarta magának. Ez a terve sem járt sikerrel, Imre visszautasította a nőt. Finom erotikája és humora van ennek a történetnek, amit az első részből hiányoltam. A harmadik rész már egészen lenyűgözött. Hibátlan, kerek, jó történetvezetéssel megírt, gyönyörű lírai részeket sem nélkülöző, lendületes regény.

A harcok során szerzett sebesülések hatásai jól megjelennek a jó stílusban megírt és jól felépített történetben. A cselekmény viszi az olvasót, kalandok, ármánykodások ezúttal is akadnak. A magyarság múltjában ez az utazás regényes kalandok közt történik. Az elrejtett utalások, áthallások jól érzékelhetőek a köpönyegforgató magyar nagyurakról. Az egyik legmeglepőbb, valós szereplő Zách Felicián feltűnése. Ő minden gond nélkül elárulja addigi urát és ajánlja fel szolgálatait a királynak. Fontos szerephez jut a regényben a bátorság és a becsület mellett a szerelem és a család is. 
A kiskirályok fiai uralomra való törekvései mellett Borsa Kopasz emberi az otthont a kunok szállásait dúlják fel. Olvashatunk a korabeli festési technikáról, fegyverekről és ruházatokról. A magyarok leleményessége, cselvetései adnak izgalmas fordulatokat az eseményeknek.

A szereplők gondolatai, tettei és érzései jól adják vissza a kor hangulatát. Természetesen feltűnik
Pok Miklós eredeti figurája is. Igazi szenvedélyes, eleven, hús-vér figura ő is. Hihető és lendületes olvasmány ez a történet is.  Bátran ajánlom azoknak is, akik nem olvasták az első két részt. A visszautalásokkal emlékezésekkel sokat segít az író az olvasónak, ezért a történet jól követhető.

A végső, drámaian érzékletes befejezés pedig igazán ritka férfi írótól. Mély és érzelmes,
megható lezárása ennek a történetnek, miközben átvezeti az olvasót a következőbe. Ez a Haragvó liliomok címmel hamarosan megjelenő új kötet lesz. Nem kell magyarázni, miért is lesznek haragosak azok a liliomok. Szem nem marad szárazon, bevallom nem szoktam ennyire elérzékenyülni. Most akkora katarzist kaptam a befejezéssel, hogy ezt nehéz lesz megközelíteni is. Imre alakja és érzései, férfikönnyei utat törnek az olvasó szívéhez. Nem árulok el semmit, miért. Olvassátok el, bizony érdemes! 

"Lelkemet hasonló, komor érzések töltötték ki, szívemet mardosta a veszteségünk miatt érzett fájdalom, zsigereimet görcsbe fonta a düh, és a fejem fölött zúgó szélben csapongó bőregérszárnyként lobogtak az éjszín liliomok."

Jó volt kalandozni a korabeli magyar tájakon, harcokban részt venni Imre és társai mellett az Anjou lobogók alatt. Sodró és élvezetes történelmi regénysorozat, élmény volt olvasni. A sorozat igényes, gyönyörű borítóit is érdemes megfigyelni. Szín és képviláguk, jól illik a történetekhez. Csikász Kata keze munkáját dicsérik. 

Csikász Lajos: 1964. 03. 08. Kunszentmárton 

földrajz-történelem szakon végzett a József Attila Tudományegyetemen, jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtani Tanszékcsoportjának munkatársa. Több mint húsz éve ír, 1999-ben elnyerte a Zsoldos Péter-díjat. Szegeden él feleségével és két fiúgyermekével.

Gold Book, Debrecen, 2015
320 oldal · ISBN: 9789634263708

A nap szerelmese/Aranyecset

Dallos Sándor: A nap szerelmese  
Aranyecset




                                                                






A legnépszerűbb, legismertebb magyar festők közé tartozik Munkácsy Mihály. Az ő életéről írt két kötetes regény talán szintén a legközismertebb, legnépszerűbb életrajzok közé tartozik. Az egészen biztos, hogy a regény Dallos Sándor legjelentősebb alkotása.

Munkácsy Mihály, aki Európai és magyar polgárként vált neves és elismert festőművésszé, Békéscsabán kezdte, mint asztalosinas. Gyenge tanuló volt, ezért az iparosmesterség felé terelte nagybátyja. Az életrajz első kötete a gyermekkor, az inasévek nélkülözésben nem szűkölködő éveit, majd az ifjú tehetség viszontagságos elindulását, első sikereit követi nyomon Münchentől Düsseldorfig. A regény egyszerre informatív, színes olvasmány. Munkácsy élete hitelesen rajzolódik ki az olvasó előtt, bár a regény némi fikciós elemeket is tartalmaz. A festő emberi tulajdonságai, vonásai és a kor hangulata is jól felépített, érezhető. Őszinte, tiszta érzelmek, a művészt hozza emberközelbe.

             
A XIX. század embereszménye, gondolatisága jól érezhető a sorokon. Talán ez az a könyv, amit nem lehet nem szeretni, még hibái ellenére is. Aki olvasta biztosan a képekre is kíváncsi lesz, elmélyed a színek és hangulatok forgatagában. Olvashatunk sok ismert kép keletkezéséről, a festési technikákról. Romantikusan realista festő vált belőle. Nagyméretű vásznain karakteres emberábrázolása remekül kiemeli kortársai közül. Hatalmas életművet hagyott az utókorra, amihez tehetsége mellett szorgalomra és hatalmas fizikai munkára volt szüksége. A fájdalom megélése és vászonra álmodása egyedülállóvá tette képeit.


Az életrajz őszinte, kendőzetlenül is. Élte, imádta az életet és a nőket, akik munkásságára is nagy hatással voltak. Épp ez lett a későbbi korai halálának oka is. Az ifjúkori szifilisz fertőzés nem múlt el egészen. Nem avatja azért szentté a Mestert, ahogyan a körülötte megjelenő párizsi művészvilág tagjait, nőit sem. Érző és mély, odaadó férfibarátsága Paál Lászlóhoz megkapóan őszintén szövődik
a történetbe.



A regényes életrajz második kötete az Aranyecset a párizsi éveit meséli el. Ez más a siker, a beérkezés évei, örömmel és gyötrelemmel, az orvul jelentkező betegség előszelével.
Nem csak a fizikailag is kemény és kitartó munkáiról olvashatunk, de a magánéletének intim titkai is a regény részét képezik. Talán épp ezt lehet a regény hibájának felróni: néhol kissé túl részletes is. Tagadhatatlanul olvasmányos és lendületes, a vége picit elnagyolt lesz. Talán a betegségtől meggyötört, szenvedő embert már nem akarja annyira megmutatni. Az utolsó nagy hatású remekművekről is kevesebb szó esik: Ecce Homo, Honfoglalás.

Egy nagyon szenvedélyes, mozgalmas életútról ad képet Dallos Sándor. A könyv mellé mindenképpen a képek adnak teljes és kerek hátteret. A két kötetes regény először 1957 - 1958-ban jelent meg. Azóta is generációk kedvence.

A szerzőről:

Dallos Sándor, Győrszentmárton, 1901. október 31. – Budapest, 1964. március 10., József Attila-díjas író, újságíró, forgatókönyvíró. Iskoláit Komáromban és Győrben végzi. 1925-től a Magyarság és az Új Magyarság című lapok újságírójaként dolgozik a fővárosban. Az 1930-as években indul szépirodalmi műveivel. 1945–1949 között a Hírlapnál dolgozik. 1949–1953 között a Magyar Nemzet, 1952-1955 között a Hunnia Filmgyár munkatársa. Regényeken és elbeszéléseken kívül filmforgatókönyvet is ír, pl. a Szabó Pál regényéből készült Talpalatnyi föld, valamint a Semmelweis című film, amelyért József Attila-díjat kap. -Novellái ismertek még.
Díjai: Baumgarten-díj (1938) József Attila-díj (1953)







Szépirodalmi, Budapest, 1969




564 oldal · keménytáblás

• 
  

Spotlight - Egy nyomozás részletei

Spotlight - Egy nyomozás részletei 



                                                                               







A film néhány napja a legjobb filmnek járó Oscar-díjat nyerte el. Megérdemelten. A filmakadémia gondolom értékelte a kiváló színészi csapatmunkát és a tartalmat.  A hat jelölésből a két legfontosabbat sikerült díjra váltania, mert a legjobb eredeti forgatókönyvet is a film kapta. Nem véletlen, erős darab.



Nézzük röviden miről is szól:

Az igaz történet alapján készült film a Boston Globe újság oknyomozó munkatársainak rendkívüli munkáját követi életük egyik legfontosabb és legizgalmasabb cikksorozatának elkészítése során. Az újság új főszerkesztője (Liev Schreiber), (remek alakítás) arra utasítja munkatársait, hogy járjanak utána egy rég szőnyeg alá söpört ügynek: egy helyi pappal szembeni gyerekmolesztálási vádnak. A kis csapat (Mark Ruffalo, Michael Keaton, Rachel McAdams) elképesztő, addig minden erővel titkolt, megrázó tények nyomára jut, és egyre szenvedélyesebben követik a szálakat. Amit találnak, megrázza és megváltoztatja őket. És az újságjukat. És Bostont. És az egész világot.



A filmben nincs semmi különös fény-hangtechnika, semmi extrém jelmez, látványvilága is a hagyományokat idézi. Igazi színészi csapatmunka alakítások terén is. Jó volt látni az egykori Batman alakítóját, Michael Keatont.

Ő 1989 és 1992-ben húzta magára a szuperhős bőregér gúnyáját, kiemelkedően drámai alakítást nyújtva. Ezzel jelentősen hozzájárult a két film kasszasikeréhez. Tavalyi sikeres visszatérő filmje a Birdman  A mellőzés meglepő ereje neki Golden Globe-ot és Oscar jelölést hozott.

Már korábban egyszer játszott újságírót is, a Lapzárta című filmjében 1994-ben. Most ő a tényfeltáró csapat, a Spotlight vezetője. Segítői közül Mark Ruffalo alakítása volt kiemelkedően hatásos. Vártam, kiderül valami "érdekeltsége" van a leleplezésben, de erre csak egy halvány utalás hangzik el a filmben.

Fontos üzenetet közvetít ez a feszült történet. A kollektív felelősség érzetét kelti fel. Olyan, mint amikor ott vannak a részletek az ember orra előtt, csak nincs aki összeillessze. Apró titkok, mindenki látja, tudja, míg ezekből a darabkákból összeáll a nagy kép. Ami nagyon sokkoló. Főleg azért is, mert a valós eset hatására nem csak a bostoni papokról rántja le a leplet.

A 2002-ben kezdődött tényfeltáró sorozat John J. Georghan pap esetéből indult el. Ő egyedül a 35 évnyi papi "munkálkodása" során 130 gyereket molesztált. Megdöbbentő adatok ezek. Amikor az egyik már nyugdíjas pap nyilatkozik, talán nem is fogja fel, csak játszadozásnak minősíti a dolgot. Aztán jön a félmondatba sűrített dráma: hiszen őt is megerőszakolták annak idején... A film elkerüli a hatásvadász elemeket, emberi drámákat villant fel. A megkeresett és nevüket is vállaló néhány áldozat egyéni sorsa megrázó. Próbálnak túl lépni, elfelejteni ezt a traumát, mégis csak ritkán sikerül. Az áldozatok többsége 12-13 éves kisfiú, aki egy életen át küzdenek ezzel, hordozzák a lelkükben ezt a nehéz keresztet. Az is kiderül egyértelműen, hogy a cölibátus egy vicc, nem tartják be. Nem is lehet, elvárni sem és ezt ők is tudják. A rendszer hibája a sok áldozat.



Sokan tudnak a dologról, de mélyen hallgatnak. Legfőképpen az egyház.... ami kiderül ott felkeresik a családokat és peren kívül megegyeznek, az érintett papot pedig áthelyezik.... ahol ugyanúgy folytatja ártatlan áldozatainak életének megnyomorítását. A város vezetése is jó kapcsolatot ápol az egyházzal. Ám
nem csak Bostonban vannak bajok, de világszerte, több ezer esetről hull le a lepel a cikkek hatására. A film az első olyan nagy ügyet mutatja be, ahol egy csapat oknyomozó újságíró bebizonyítja, hogy a katolikus egyház évtizedeken át szisztematikusan tussolta el a pedofil papok botrányait. A jól felépített cselekmény eleinte 13 papról szól, amiből bizonyíthatóan hamarosan 70 lesz, majd 293! Csak ott Bostonban!

Az oknyomozó újságírói munka már az 1976-os Az elnök emberei című klasszikussá vált filmben elismert lett. Most is egy jól megfilmesített sakkjátszmát láthatunk a vásznon. Bár tudjuk a végét, mégis leköti a nézők figyelmet, feszülten drukkolunk a kis csapatnak a sikerért. Mert akadnak, akik nagyon nem szeretnék, ha kiderülne a mocsok. Tom McCathy filmje ezeket a kis emberi játszmákat mutatja meg elképesztően izgalmasan, remek epizódalakításokkal tűzdelve. Nem egyszerű történet ez, látva az egész életre kiható drámai hatást. Az áldozatok az igazi hősök, akik túlélték. Nem lettek az alkohol, drog rabjai vagy ugrottak le egy hídról, ahogyan az ügyész is fogalmaz a filmben. Ők a "szerencsések", akik valahogy próbálták kezelni, elfelejteni a régi tragédiát. Megindító pillanatok és egyéni sorsokba láthatunk bele a nyilatkozók által. A film lezárása egyszerű és hatásos: megjelenik az újság és elindul a lavina. A püspök úr lemondása után Rómába kerül áthelyezésre... Egyre több egykori áldozat meri vállalni a nyilvánosságot. Az is egy érdekesség, hogy az újságírók is mindannyian katolikusok, amitől a történet még hitelesebbé válik.


Még két érdekesség: A film ötlete 2013-ban szerepelt a legkedveltebb, de nem megfilmesített hollywoodi filmes feketelistán. Kellett még várni két évet, mire leforgathatták. Mark Ruffalo szerepét eredetileg Matt Damon-nak szánták, ám ő nem ért rá, inkább a Mentőexpedíciót forgatta...

A film adatlapja: http://www.mafab.hu/movies/spotlight-272067.html