Mikor, mit, hol és hogyan ivott az emberiség az őskortól a jelenig?
Vidám és informatív könyv, amiben az emberiség alkohollal való hosszú és olykor nehéz kapcsolatát követhetjük nyomon az idők során. Kis túlzással akár hiánypótló is lehet a könyv.
A földön az idők kezdetétől szinte minden kultúrában jelen van az ital, és ahol van ital, ott mámor, részegség is akad. Azonban ez minden korban és helyen egy kicsit más módon nyilvánult meg a részegség, ami egyidős az emberiséggel.
Az emberiség és az alkohol kapcsolata több rétegű, különleges és nyilvánvalóan összetett. Ezt foglalja össze könyvében Mark Forsyth.
A világtörténelemben számos kultúrában bizony meghatározó szerepe volt az alkoholnak. Már őseink is egy erjedt gyümölcsért másztak le a fáról, a mámor, bódulat része az életünknek, hiszen az ivásnak is van evolúciója. A kötet valóban tele van érdekes, vicces és meglepő információkkal az alkohol szerepéről az emberek életében. A szellemes történetvezetés nagyjából kronologikusan követi a világ ivási kultúráiról szóló legendákat, mutatja be a valóság hátterét. Az ambrózia istenek itala, vigyáztak is féltve óvták az egyszerű halandóktól. Az ambróziát aki megízlelte, megismerte a mámort, és halhatatlanná vált. Ott van a mézsör, már a görög regékből ismert számunkra, ahogyan az ókori egyiptomiak is kedvelték és fogyasztották az erjesztett nedűt, de már a Bibliában is olvashatunk erről.
Az alkoholos italok közül egy nagy ugrással a ginőrülethez érünk. A középkori Angliában megjelent ital mellé körképet kapunk a történelmi valóságról, okokról. Bár ok, az mindig van, volt az ivásra. A magyarok is sírva vigadnak, tudjuk jól. Az orosz testvérek vodkaimádata is sok megdöbbentő háttérrel egészül ki. Oroszország külön önálló fejezetet kapott. Lenin is azt vallotta, jobb egy kis mámorban tartani a népet... de elődei is kitettek magukért. A szerző sajátos humorral ábrázolja az emberek és az alkohol kapcsolatát. Már Noé is szőlőt ültetett...A borszőlőt több mint 5000 éve termeszti az ember.
A középső fejezetek számos kedvenc korszakot tartalmaznak, mint például: Egyiptom, a vikingek, a görög-római hagyományok, és később a vadnyugat kihagyhatatlan tartozéka a szalonok és a szesz. Odin, a viking isten és Dionüszosz, vagy a római birodalom tivornyái látványos formában kelnek életre előttünk. Az ilyen bulik legtöbbször elengedhetetlenül szexorgiákba torkolltak. Ezek a bacchanáliák színesítették az életüket. Persze a társadalmi rang is megjelenik ezekben a tivornyákban. Távol-keletre is kitekintünk, hiszen ők is megitták a magukét.
Dionüszosz, (a rómaiaknál Bacchus) a bor istene meglepő módon Ázsiából került Európába. A görögök nem ittak sört, csakis bort fogyasztottak, aminek fontos volt a minősége. A sörivókat éppen ezért barbároknak tartották. A rómaiak görög-ellenessége is tartogat meglepetéseket. A szesz és a nők kapcsolata is elég meglepő és változatos képet mutat az idők során. Korhű és frappáns összefoglalókra és választékos anekdotákra is sor kerül ebben az időutazásban. Az amerikai szesztilalom háttere, hatása is izgalmas képet mutat, ahogyan Ausztrália létrejöttében is meghatározó volt a szesz. Izgalmas történelmi háttér, adalékok során ismerhetjük meg ezeket a történeteket.
Tetszett, jók voltak az irodalmi utalások, híres művekben hogyan kap helyet a bor vagy a sör. A Gilgames-eposztól az Állatfarmig több ilyen érdekesség tarkítja a bemutatást. Shakespeare a bort részesítette előnyben. Műveiben több százszor említi, míg a sör alig tizenhat helyen szerepel nála. Pedig a sörben sok fontos tápanyag van ám, sokkal előbb főztünk sört, mint sütöttünk kenyeret.
Izgalmas volt az égetett szeszek kialakulása, létrejötte, ahogyan felfedezték a lepárlást, vagy a középkori kolostorok szerzetesei és a szesz kapcsolata is ad meglepetésre okot. A történelemből jól kiválasztott és jellemző időszakok gyakorlatilag az emberiség teljes történetét felölelve mutatja be a részegség történetet. Ami finoman fogalmazva is egyetemessé lett az idők során. Mértéket tartani azonban szükséges ezen élvezet esetében is. A következmények miatt is, előnyös ésszel elmerülni az ivásba és a különféle szeszek élvezetébe.
Lettero, Budapest, 2021
264 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155685668 · Fordította: Róbert Pál
A középső fejezetek számos kedvenc korszakot tartalmaznak, mint például: Egyiptom, a vikingek, a görög-római hagyományok, és később a vadnyugat kihagyhatatlan tartozéka a szalonok és a szesz. Odin, a viking isten és Dionüszosz, vagy a római birodalom tivornyái látványos formában kelnek életre előttünk. Az ilyen bulik legtöbbször elengedhetetlenül szexorgiákba torkolltak. Ezek a bacchanáliák színesítették az életüket. Persze a társadalmi rang is megjelenik ezekben a tivornyákban. Távol-keletre is kitekintünk, hiszen ők is megitták a magukét.
Tetszett, jók voltak az irodalmi utalások, híres művekben hogyan kap helyet a bor vagy a sör. A Gilgames-eposztól az Állatfarmig több ilyen érdekesség tarkítja a bemutatást. Shakespeare a bort részesítette előnyben. Műveiben több százszor említi, míg a sör alig tizenhat helyen szerepel nála. Pedig a sörben sok fontos tápanyag van ám, sokkal előbb főztünk sört, mint sütöttünk kenyeret.
Izgalmas volt az égetett szeszek kialakulása, létrejötte, ahogyan felfedezték a lepárlást, vagy a középkori kolostorok szerzetesei és a szesz kapcsolata is ad meglepetésre okot. A történelemből jól kiválasztott és jellemző időszakok gyakorlatilag az emberiség teljes történetét felölelve mutatja be a részegség történetet. Ami finoman fogalmazva is egyetemessé lett az idők során. Mértéket tartani azonban szükséges ezen élvezet esetében is. A következmények miatt is, előnyös ésszel elmerülni az ivásba és a különféle szeszek élvezetébe.
Lettero, Budapest, 2021
264 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155685668 · Fordította: Róbert Pál
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése