Tove Alsterdal: Elnyelte a föld
Tove Alsterdal nagyot dobott az előző, bemutatkozó regényével. A Gyökerestül kitépve egy jól megírt thriller, lelki traumákkal megspékelt dráma. Ahogyan a folytatás is hasonlóan a lelki hátteret helyezi előtérbe. Érezhető a jártassága, hogy pszichiátrián is dolgozott korábban. A történetben nincsenek extra csavarok, mégis magával ragadja az olvasót.
Be kell vallanom, hogy az első könyve után nagy elvárásaim voltak, amit ez a második rész nem igazán tudott elérni. Sajnos itt a krimivonalat nem éreztem annyira erősnek, lassan indult be a történet. Ez nem a pörgős, vértől csöpögő, körömlerágós akciókrimi, itt a lélektan kerül előtérbe. Ettől lassúbb folyású, viszonylag izgalom és feszültségmentes a történet, csupán a vége hoz meglepő fordulatot. Egy visszafogott nyomozást követhetünk nyomon, ahol az emberi kapcsolatok szövevényes háttere ad megoldandó feladatot. Mégis olvastatta magát, vitt a történet, a skandináv krimik zord, hűvös világát jól megrajzolt karakterek, egyéni sorsok, drámák tették érdekessé. Mit is jelent a szeretet, a társas magány?Elmagányosodás, rohanó életmód mellett a családon belüli viszonyok, maga a család szerepe, lélekformáló és összetartó erejének fontosságát mutatja be.
Az írónő ért a hangulatteremtéshez, a helyszín is fontos erővel bír, szereplővé lép elő. A feszültség szintje fokozatosan növekszik, válik nyomasztóvá. Meghatározó szerep jut a pszichológiának, és a szereplők saját személyiségükkel is megküzdenek, a hazugságok labirintusában járunk. A jellemrajzok nagyon jók, a stílus is, a párbeszédek életszerűek, hihetőek. A krimit a a veszteségtől való görcsös félelem, a meghasonlottságról és némi paranoira hatja át, megspékelve egy kis társadalomkritikával.
Az északi sarkkör közelében, a szinte elhagyott malmbergeti bányászfaluban egy sorsára hagyott férfit találnak bezárva egy pincébe. Ezzel veszi kezdetét a történet, azonban ezt a szálat sokáig lógva hagyja a szerző. Hétszáz kilométerrel arrébb, az Offersjön-tó melletti erdőben, szintén egy magányos, elhagyott ház áll. Az erdő és madárvilága, a táj jó fotótéma, így az amatőr fotós, Tone Elvin képeit nagyítva megdöbbentő felfedezést tesz. Az egyik képen egy teljesen váratlan részletet lát, az elhagyott ház pinceablakában egy emberi kéz bukkan fel. A rendőrséget értesítve már csak a rég eltűnt férfi holttestére bukkannak. A férfi éhen halt, bal kezén két ujját levágták. A feszültséget a kiszolgáltatottság és a tehetetlenség érzése adja. A kietlen vidék, elhagyatott házak, a természet ereje, jellemzően meghatározója a történéseknek. Emlékeimből felderengett Antonioni Nagyítás filmje, később Karel Čapek novellája, a Benda színész eltűnése villant fel.
Visszatér régi ismerősünk, Eira és August, valamint a főnökük GG. A nyomozás téblábol, a szereplők magánélete kerül előtérbe, egymáshoz való viszonyuk, kapcsolataik színezik a krimit. Kedvelem a sorozat szereplőit, különösen Eirát és kapcsolatát demens anyjával. Az anya és lánya közötti bonyolult kapcsolat valósághű és megható. Eira testvére, Magnus éppen börtönben ül, elítélték egy olyan bűncselekményért, amelyet elismert, de nem követett el. Ebbe a sorsba is bepillanthatunk. Itt felvillan picit az előző krimi is, de önálló történetként olvasható az új rész.
A történet mozgatórugója sokáig homályban maradt, ami Eirát és kollégáit komoly feladat elé állítja. Ki is az áldozat, az viszonylag hamar kiderül, de mi az indíték, kik az elkövetők? A csonkításra meghökkentő választ kapunk. Egy ügyesen megírt pszichológiai thriller került ki Tove tollából. Végig olvasmányos, fenntartja az érdeklődést és fokozatosan növeli a tempót. Erőssége, hogy alaposan mutatja be a karaktereket és magát a helyszínt. A válaszok ott lapulnak a sűrű erdő mélyén.Az itt élő emberekről és a velük kölcsönhatásban álló természetről is mesél a krimi.
Irodalmi igényű írás, ahol az író boncolgatja a család szerepét, lélekformáló, összetartó erejét. Ez a könyv többről szól, mint egy átlagos skandináv krimi. Tulajdonképpen egyáltalán nem a krimi része az, ami négy csillagot érdemel, annyira nem véres, annyira nem ijesztő, és főleg nem túl feszes a cselekmény, mégis lekötötte a figyelmem. Ám ekkor egy váratlan húzással egy másik férfi is eltűnik, ami személyesen érinti Eirát és a nyomozócsoportot. Azért, hogy megtalálja, mindent hajlandó kockára tenni. GG sorsa lebilincselő és izgalmas fordulatot hoz. A végső megoldáshoz több évtizedes titok és szövevényes hazugságon át vezet az út. Egyedi hangulatú krimi, az emberi lélek mélyéről, a kapcsolatok összetett hatásáról. A visszautasítás elviselése nem megy mindig könnyen, ha féltékenységgel párosul.
Na, de hogy két héten belül két új skandináv krimi, pontról pontra egyformán érjen véget….? Az tényleg váratlan és meglepő volt.
A Partvonal Kiadó skandináv krimijeit, akár E-változatban is ITT rendelheted kedvezménnyel!.
Tove Alsterdal: 1960-ban született Malmőben.
Közel húsz évig újságíróként dolgozott, jelenleg Svédország legjobb krimiírói között tartják számon. A Gyökerestül kitépve krimijét az év legjobb svéd bűnügyi regényének választották 2020-ban. Elnyerte vele a rangos Üvegkulcs-díjat.
Partvonal, Budapest, 2022
400 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786156058874 · Fordította: Földesi Katalin
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése