Elnyelte a föld

Tove Alsterdal: Elnyelte a föld



                                                                

Tove Alsterdal nagyot dobott az előző, bemutatkozó regényével. A Gyökerestül kitépve egy jól megírt thriller, lelki traumákkal megspékelt dráma. Ahogyan a folytatás is hasonlóan a lelki hátteret helyezi előtérbe. Érezhető a jártassága, hogy pszichiátrián is dolgozott korábban. A történetben nincsenek extra csavarok, mégis magával ragadja az olvasót.



Be kell vallanom, hogy az első könyve után nagy elvárásaim voltak, amit ez a második rész nem igazán tudott elérni. Sajnos itt a krimivonalat nem éreztem annyira erősnek, lassan indult be a történet. Ez nem a pörgős, vértől csöpögő, körömlerágós akciókrimi, itt a lélektan kerül előtérbe. Ettől lassúbb folyású, viszonylag izgalom és feszültségmentes a történet, csupán a vége hoz meglepő fordulatot. Egy visszafogott nyomozást követhetünk nyomon, ahol az emberi kapcsolatok szövevényes háttere ad megoldandó feladatot. Mégis olvastatta magát, vitt a történet, a skandináv krimik zord, hűvös világát jól megrajzolt karakterek, egyéni sorsok, drámák tették érdekessé. Mit is jelent a szeretet, a társas magány?Elmagányosodás, rohanó életmód mellett a családon belüli viszonyok, maga a család szerepe, lélekformáló és összetartó erejének fontosságát mutatja be.
Az írónő ért a hangulatteremtéshez, a helyszín is fontos erővel bír, szereplővé lép elő. A feszültség szintje fokozatosan növekszik, válik nyomasztóvá. Meghatározó szerep jut a pszichológiának, és a szereplők saját személyiségükkel is megküzdenek, a hazugságok labirintusában járunk. A jellemrajzok nagyon jók, a stílus is, a párbeszédek életszerűek, hihetőek. A krimit a a veszteségtől való görcsös félelem, a meghasonlottságról és némi paranoira hatja át, megspékelve egy kis társadalomkritikával. 


Az északi sarkkör közelében, a szinte elhagyott malmbergeti bányászfaluban egy sorsára hagyott férfit találnak bezárva egy pincébe. Ezzel veszi kezdetét a történet, azonban ezt a szálat sokáig lógva hagyja a szerző. Hétszáz kilométerrel arrébb, az Offersjön-tó melletti erdőben, szintén egy magányos, elhagyott ház áll. Az erdő és madárvilága, a táj jó fotótéma, így az amatőr fotós, Tone Elvin képeit nagyítva megdöbbentő felfedezést tesz. Az egyik képen egy teljesen váratlan részletet lát, az elhagyott ház pinceablakában egy emberi kéz bukkan fel. A rendőrséget értesítve már csak a rég eltűnt férfi holttestére bukkannak. A férfi éhen halt, bal kezén két ujját levágták. A feszültséget a kiszolgáltatottság és a tehetetlenség érzése adja. A kietlen vidék, elhagyatott házak, a természet ereje, jellemzően meghatározója a történéseknek. Emlékeimből felderengett Antonioni Nagyítás filmje, később Karel Čapek novellája, a Benda színész eltűnése villant fel.

Visszatér régi ismerősünk, Eira és August, valamint a főnökük GG. A nyomozás téblábol, a szereplők magánélete kerül előtérbe, egymáshoz való viszonyuk, kapcsolataik színezik a krimit. Kedvelem a sorozat szereplőit, különösen Eirát és kapcsolatát demens anyjával. Az anya és lánya közötti bonyolult kapcsolat valósághű és megható. Eira testvére, Magnus éppen börtönben ül, elítélték egy olyan bűncselekményért, amelyet elismert, de nem követett el. Ebbe a sorsba is bepillanthatunk. Itt felvillan picit az előző krimi is, de önálló történetként olvasható az új rész.

A történet mozgatórugója sokáig homályban maradt, ami Eirát és kollégáit komoly feladat elé állítja. Ki is az áldozat, az viszonylag hamar kiderül, de mi az indíték, kik az elkövetők? A csonkításra meghökkentő választ kapunk. Egy ügyesen megírt pszichológiai thriller került ki Tove tollából. Végig olvasmányos, fenntartja az érdeklődést és fokozatosan növeli a tempót. Erőssége, hogy alaposan mutatja be a karaktereket és magát a helyszínt. A válaszok ott lapulnak a sűrű erdő mélyén.Az itt élő emberekről és a velük kölcsönhatásban álló természetről is mesél a krimi.



Irodalmi igényű írás, ahol az író boncolgatja a család szerepét, lélekformáló, összetartó erejét. Ez a könyv többről szól, mint egy átlagos skandináv krimi. Tulajdonképpen egyáltalán nem a krimi része az, ami négy csillagot érdemel, annyira nem véres, annyira nem ijesztő, és főleg nem túl feszes a cselekmény, mégis lekötötte a figyelmem. Ám ekkor egy váratlan húzással egy másik férfi is eltűnik, ami személyesen érinti Eirát és a nyomozócsoportot. Azért, hogy megtalálja, mindent hajlandó kockára tenni. GG sorsa lebilincselő és izgalmas fordulatot hoz. A végső megoldáshoz több évtizedes titok és szövevényes hazugságon át vezet az út. Egyedi hangulatú krimi, az emberi lélek mélyéről, a kapcsolatok összetett hatásáról. A visszautasítás elviselése nem megy mindig könnyen, ha féltékenységgel párosul.

Na, de hogy két héten belül két új skandináv krimi, pontról pontra egyformán érjen véget….? Az tényleg váratlan és meglepő volt.


A Partvonal Kiadó skandináv krimijeit, akár E-változatban is ITT rendelheted kedvezménnyel!.


    

Tove Alsterdal: 1960-ban született Malmőben.
Közel húsz évig újságíróként dolgozott, jelenleg Svédország legjobb krimiírói között tartják számon. A Gyökerestül kitépve krimijét az év legjobb svéd bűnügyi regényének választották 2020-ban. Elnyerte vele a rangos Üvegkulcs-díjat.




Partvonal, Budapest, 2022
400 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786156058874 · Fordította: Földesi Katalin

Gyöngyöző cián

 Agatha Christie: Gyöngyöző cián

                                              

A Helikon Kiadó új megjelenései között akadtam erre a krimire, aminek külön érdekessége volt számomra, hogy ez is azon Agatha-történetek közé tartozik, ahol nem bukkan fel sem Hercule Poirot, sem Miss Marple. Érdekes, hogy egy másik kedvencem Agatha nénitől Az alibi, ahol szintén nem a két ikonikus szereplője nyomoz.

A krimi királynőjének 1945-ben látott napvilágot először ez a krimije. Azóta számtalan új kiadást és két filmes feldolgozást is megért a regény. Nem véletlen tartják számon a legjobban sikerült krimik között ezt az izgalmas kikapcsolódás nyújtó, klasszikus Agathe Christie írást. Már a címe is elegáns, izgalmas, sokat sejtető.

A sztori tetszett, szerintem szépen fel volt építve, olvastatta magát. Jó volt a három részre tagolás: az elsőben megismerjük a szereplőket, és az első gyilkosság körülményeit. Agatha Christie a cselekmény minden szereplőjét életre kelti. Valós, hihető a korabeli látlelet az angol elitről. Kavargó érzelmeik, egymáshoz való viszonyuk elég álságos, néhol hazug. Lebilincselőek ezek a jellemrajzok, motivációk, a titkaik lenyűgözőek. Rosemary gazdag és szép nő, akit mindenki elbűvölőnek tart... avagy mégsem? Veszélyes kombináció ez. Rosemary Barton a születésnapi vacsoráján meghalt. Hivatalosan öngyilkosságnak nyilvánították. A nátha utáni depresszió mint indok az öngyilkosságra, elég vicces így sok év távlatából. Az olvasó pontosan tudja: Rosemaryt meggyilkolták. De ki a tettes? Az egyik szeretője? Féltékeny feleség? Netán a férje, George? Avagy a fiatal húga, Iris, aki megörökölte Rosemary vagyonát? Iris rádöbben, mennyire nem ismerte nővérét. Természetesen mindenki gyanús, ahogy éppen indoka is akad több személynek. Agatha Christie zsenialitása, hogy ne hidd el azt, ami egyértelműnek tűnik. Fontosak ezek a több szemszögből történő visszaemlékezések, aki figyelmesen olvas itt már megsejthet valamit a veszedelmes tettesről.

A második rész az igazi bonyodalom kezdete, a jelenben mutatja a szereplőket: alig fél év múltán az áldozat férje névtelen leveleket kap, amelyben figyelmeztetik, hogy itt bizony gyilkosság történt... Több szereplő sötét titka kiderül, ami kényelmetlenné válik. Hat ember ül le egy pazar vacsorához egy hét fős asztalhoz, hiszen Rosemary széke üres. Az újra megrendezett vacsora közben most a férj esik össze holtan a pezsgő és cián koktéltól. Egy év alatt két (ön)gyilkosság, ugyanazzal a módszerrel. Valaki agyafúrt módon akarja eltenni a tanúkat, illetve lezárni az ügyet. Kavargó érzelmek, lenyűgözően viccesen tálalva, több sötét és váratlan múltba vesző titokkal. Ez egy csavaros, de klasszikus rejtély, okos, gyakran szellemes és jól megírt krimi. Christie bizonyosan jó emberismerő, megfigyelő volt, most különösen sok színes karaktert vonultat fel a krimijében. Ruth, a lelkes és segítőkész titkárnő, az aranyifjú Victor, vagy a habókos nagynéni, Lucilla Drake jellemző karakterek.

A harmadik részben jön a nagy leleplezés, színre lép Race ezredes, akit a férj, George Barton kért, segítsen neki a gyilkost csapdába csalni. Ez a vacsora is balul végződik egy véletlen miatt, de Race kideríti ki is az igazi célpont, így az igazságot már egyszerű megfejteni. A gyilkosunk bár kétségtelenül okos, érzelmei hideg szívre vallanak, kegyetlen és számító. Talán nem meglepő, hogy mi más is lehetne az indíték mint a mesés vagyon, a pénz. A csavar a végén igazán fenomenális. Fordulatos és mozgalmas,  szórakoztató krimi nemcsak Agatha Christie rajongóknak.



                  

                          

Agatha Christie: 1890. szeptember 15. (Torquay) – 1976. január 12. (Wallingford)

A krimi koronázatlan királynője Agatha Mary Clarissa Miller néven született.

1920-ban látott napvilágot első krimije, melyben először bukkant fel az általa teremtett legendás nyomozó, Hercule Poirot. 1926-ban jelent meg Az Ackroyd-gyilkosság, amely az első lépést jelentette a világhír felé. 1971-ben megkapta a Dame Commander of the British Empire, azaz a brit birodalom lovagja cím női megfelelőjét. Mintegy nyolcvan krimijét több száz nyelvre fordították le és több százmillió példányban vásárolták meg a hűséges olvasók.



Helikon, Budapest, 2022
312 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634798804 · Fordította: Köves Erzsébet

Hej, Tinódi!

Cselenyák Imre: Hej, Tinódi!




                                                                          

Ez egy remekül megírt, kellően izgalmas, és olvasmányos regény Tinódi Lantos Sebestyén életéről.

Tinódi a magyar énekmondók utolsó kiemelkedő alakja. Rövidke életének utolsó néhány hónapját kísérhetjük végig 1555 novemberétől. A fáradt, öregedő lantos, már betegen érkezik Sárvárra, Nádasdy Tamás nádorhoz. Elkészült utolsó nagy munkáját, a Cronica című művét szeretné támogatójának, barátjának felajánlani. Nádasdy azonban "váron kívül" tartózkodik, így az egyhangú várakozást a gyógyulás reményében töltve, Márinak, a szolgálóleánynak meséli élete kalandjait. 

           

Regényes narratívával kapjuk a cselekményt, miközben a magyar történelem számtalan fontos és meghatározó eseménye tárul fel. Arányaiban és leírásaiban megismerjük a három részre szakadt ország helyzetét. A magyarság elszánt, egy vajúdó korszakot él, ennek a forrongó kor harcait énekli meg Tinódi. Kaland, rejtély, szerelem, árulás van a lapokon. Mindenből kaptunk picit, amolyan jellemző pillanatképeket, hátteret. Természetesen a korszak fontos személyiségei is életre kelnek előttünk, az intrikák és hatalmi harcok, politikai ármánykodások közepette. Tinódi bebarangolta az országot, Erdélyből érkezett vissza Egerbe, onnan ment Sárvárra. Tinódi a főszereplő, az ő alakja, személyes története áll az egész regény középpontjában. Jó volt olvasni Tinódi családi életéről, megismerni, ahogy zajlik a házassága. 

Tinódi tanult, tájékozott ember volt. Megismerjük gondolatait, személyiségét, kalandos sorsát. Tinódi hazája felszabadítását tartotta a legfontosabbnak. Tetszettek a versek, dalok részletei, ezek minél közvetlenebbül láttatták hősünket, jól illeszkedtek a cselekménybe. Egy olvasmányos, történelmi keretbe foglalt emberi történet ez a regény.

Informatív és jól szórakoztatott, Cselenyák Imre igazi mesélő. A magyar nyelv ízes, hagyományos formában még kifinomultabbá teszi a regényt. Jó ötlet volt a kötetben előforduló személyek és régi magyar szavak magyarázata, gyűjteménye. Remek arányérzékkel állította a kor történelmi és politikai eseményeit a középpontba úgy, hogy Tinódi sorsán át ismerhettük meg ezeket. Buda bevétele, a trónviszály, a három részre szakadt ország állapota, a végvárak helyzete és a török támadás sok izgalmas pillanatot, sorsfordító helyzetet okozott.

Tinódi és Mári kapcsolata adja a regény hátterét. A kor hagyományai, szokásai is teret kapnak a történésekben. A szerelem és a pajzán kalandok sem maradhattak ki a sármos férfiú életéből. Mári odaadó ápolása és lelkes hallgatósága sokat segít a dalnoknak, ám utolsó erejét is felemésztve Tinódi közeledni érzi halálát. Sajnos Nádasdy Tamással már nem tudtak találkozni. Sebestyén deák ura távollétében halt meg Sárváron, 1556. január utolsó napjaiban. Az élmény hiteles, a régi kor eleven képekkel kel életre az olvasó előtt. A történelmi regények kedvelőinek szórakoztató kikapcsolódást, ezen felül jó múltidézést is nyújt.

ITT megvásárolható kedvezménnyel, de E-könyvben is kapható!

        

Cselenyák Imre (Nyírkáta, 1957. január 1. – ) magyar író, zenész, dalszövegíró, a Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület, a Magyar Írószövetség , a Szépírók Társaságának, valamint tagja a Történelmiregény-írók Társaságának. Több mint harminc mű szerzője. Legutóbb Arany János életrajzi regényével aratott nagy sikert. 



Szenzár, 2022
332 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634798835

A részegség rövid története

Mark Forsyth: A részegség rövid története

Mikor, mit, hol és hogyan ivott az emberiség az őskortól a jelenig?




                                                                   

Vidám és informatív könyv, amiben az emberiség alkohollal való hosszú és olykor nehéz kapcsolatát követhetjük nyomon az idők során. Kis túlzással akár hiánypótló is lehet a könyv. 

A földön az idők kezdetétől szinte minden kultúrában jelen van az ital, és ahol van ital, ott mámor, részegség is akad. Azonban ez minden korban és helyen egy kicsit más módon nyilvánult meg a részegség, ami egyidős az emberiséggel.

      

Az emberiség és az alkohol kapcsolata több rétegű, különleges és nyilvánvalóan összetett. Ezt foglalja össze könyvében Mark Forsyth. 

A világtörténelemben számos kultúrában bizony meghatározó szerepe volt az alkoholnak. Már őseink is egy erjedt gyümölcsért másztak le a fáról, a mámor, bódulat része az életünknek, hiszen az ivásnak is van evolúciója. A kötet valóban tele van érdekes, vicces és meglepő információkkal az alkohol szerepéről az emberek életében. A szellemes történetvezetés nagyjából kronologikusan követi a világ ivási kultúráiról szóló legendákat, mutatja be a valóság hátterét. Az ambrózia istenek itala, vigyáztak is féltve óvták az egyszerű halandóktól. Az ambróziát aki megízlelte, megismerte a má­mort, és halhatatlanná vált. Ott van a mézsör, már a görög regékből ismert számunkra, ahogyan az ókori egyiptomiak is kedvelték és fogyasztották az erjesztett nedűt, de már a Bibliában is olvashatunk erről.


     

Az alkoholos italok közül egy nagy ugrással a ginőrülethez érünk. A középkori Angliában megjelent ital mellé körképet kapunk a történelmi valóságról, okokról. Bár ok, az mindig van, volt az ivásra. A magyarok is sírva vigadnak, tudjuk jól. Az orosz testvérek vodkaimádata is sok megdöbbentő háttérrel egészül ki. Oroszország külön önálló fejezetet kapott. Lenin is azt vallotta, jobb egy kis mámorban tartani a népet... de elődei is kitettek magukért. A szerző sajátos humorral ábrázolja az emberek és az alkohol kapcsolatát. Már Noé is szőlőt ültetett...A borszőlőt több mint 5000 éve ter­meszti az ember.

A középső fejezetek számos kedvenc korszakot tartalmaznak, mint például: Egyiptom, a vikingek, a görög-római hagyományok, és később a vadnyugat kihagyhatatlan tartozéka a szalonok és a szesz. Odin, a viking isten és Dionüszosz, vagy a római birodalom tivornyái látványos formában kelnek életre előttünk. Az ilyen bulik legtöbbször elengedhetetlenül szexorgiákba torkolltak. Ezek a bacchanáliák színesítették az életüket. Persze a társadalmi rang is megjelenik ezekben a tivornyákban. Távol-keletre is kitekintünk, hiszen ők is megitták a magukét. 

        

Dionüszosz, (a rómaiaknál Bacchus) a bor istene meglepő módon Ázsiából került Európába. A görögök nem ittak sört, csakis bort fogyasztottak, aminek fontos volt a minősége. A sörivókat éppen ezért barbároknak tartották. A rómaiak görög-ellenessége is tartogat meglepetéseket. A szesz és a nők kapcsolata is elég meglepő és változatos képet mutat az idők során. Korhű és frappáns összefoglalókra és választékos anekdotákra is sor kerül ebben az időutazásban. Az amerikai szesztilalom háttere, hatása is izgalmas képet mutat, ahogyan Ausztrália létrejöttében is meghatározó volt a szesz. Izgalmas történelmi háttér, adalékok során ismerhetjük meg ezeket a történeteket.




Tetszett, jók voltak az irodalmi utalások, híres művekben hogyan kap helyet a bor vagy a sör. A Gilgames-eposztól az Állatfarmig több ilyen érdekesség tarkítja a bemutatást. Shakespeare a bort részesítette előnyben. Műveiben több százszor említi, míg a sör alig tizenhat helyen szerepel nála. Pedig a sörben sok fontos tápanyag van ám, sokkal előbb főztünk sört, mint sütöttünk kenyeret.

Izgalmas volt az égetett szeszek kialakulása, létrejötte, ahogyan felfedezték a lepárlást, vagy a középkori kolostorok szerzetesei és a szesz kapcsolata is ad meglepetésre okot. A történelemből jól kiválasztott és jellemző időszakok gyakorlatilag az emberiség teljes történetét felölelve mutatja be a részegség történetet. Ami finoman fogalmazva is egyetemessé lett az idők során. Mértéket tartani azonban szükséges ezen élvezet esetében is. A következmények miatt is, előnyös ésszel elmerülni az ivásba és a különféle szeszek élvezetébe.












Lettero, Budapest, 2021
264 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155685668 · Fordította: Róbert Pál

A brooklyni lány

 Guillaume Musso: A brooklyni lány

                                         

Musso jelenleg az egyik legnépszerűbb szerző nem csak idehaza. Kötetei kelendőek, vezetik az eladási listákat. Ez a regénye eredetileg 2016-ban jelent meg. Aki egy könnyed, mégis izgalmas, fordulatos olvasmányra vágyik jó helyen keresgél.


        

Bár több könyvét is olvastam, nálam nem igazán került a kedvencek közé a szerző. Tény, hogy kifejezetten ügyes, olvasmányos ez a regénye is, mégis vegyes érzéseket hagyott. Musso pontosan tudja mitől döglik a légy. Van itt romantika, sötét titkok, gyilkosságok, valós események, gyerek és tán még kutya is a sikerhez. Kriminek egyszerűen nem tudom komolyan venni a számtalan "jó véletlen" és mesésen csodás fordulat miatt. Az igazi "na, ne már" érzésem a több éve megszűnt email címen megtalált, jó tíz éves email volt....ami természetesen az egyik legdöntőbb bizonyíték a történetben... mese habbal, ahogy az is, hogy gyakorlatilag három nap alatt megoldanak egy tízéves bűntény-sorozatot...ha ezeket a lyukakat elengedem, akkor egy valóban izgalmas, lendületes krimielemekkel feldúsított romantikus kalandregényt olvashattam. Szóval minden adott a sikerhez, hiszen a karakterek érdekesek, a feszültség mindenütt jelen van.



Most is Musso kedvenc, ismétlődő helyszínein játszódik a több szálon futó történet. Franciaországban indul a regény, majd egy ugrással Amerikába fut a cselekményszál. Főhősünk most is egy író...ahogyan a Regényélet, Az írók titkos élete, vagy az Egy párizsi apartman regényében is. Raphaël, a sikeres író feleségül kéri (alig fél év ismeretség után) titokzatos kedvesét, Annát. A nő egy fotót mutat neki, ami a múlt rémségeit szabadítja el. Ez a titok azonban sokkolja a férfit, elrohan...mire visszatér Anna sehol, eltűnt. Mi mást is tehetne, elindul, hogy megkeresse eltűnt menyasszonyát. Barátja, Marc Caradec, egykori nyugdíjas rendőr segítségével összerakja Anna eltűnésének rejtvényét. Guillaume Musso ismét egy izgalmas történetbe vezet bennünket. Ki is valójában Anna, vagy inkább Claire Carlyle? Milyen súlyos múltat ​​próbál eltitkolni? Guillaume Musso innen egy lendületes nyomozásra invitál bennünket. Tény, hogy olvastatja magát a regény, visz a történet, hiszen döbbenetes dráma lapul a múltban. Anna, akiről gyorsan kiderül, hogy egy fiatal amerikai, Claire Carlyle, akit egy pszichopata, Heinz Kieffer rabolt el sok sok évvel ezelőtt franciaországi tartózkodása során. A lány akkor alig tizennégy éves volt. Anna titka sok egyéb további izgalmat rejt. 

Musso története a híres, Natascha Kampusch-ügyet juttatta eszembe. Persze Anna valódi kiléte már az amerikai politikát is érinti...több régi balesetről kiderül, hogy álcázott gyilkosság volt...nagyon hanyagok ezek az amerikai rendőrök... szóval tényleg van itt minden... A végső fordulat, teljesen váratlan és elsöprő, garantáltan meg fogja lepni az olvasókat. Musso történetmesélésből csillagos ötös. Magába szippant, visz a kíváncsiság, szinte lélegzet-visszafojtva várja a végkifejletet az olvasó. Ennek ellenére, Musso és én továbbra sem lettünk barátok. 


A valóban megdöbbentő-meglepő utolsó csavar talán megmagyarázza, miért is Guillaume Musso a legnépszerűbb francia író. Hihetetlen, mesés fordulatokkal próbálja kompenzálni a valódi feszültség hiányát, pedig a cselekmény egyre szövevényesebbé válik. Elképesztő, amit a nyugdíjas rendőr és Raphaël, az író, vagyis két amatőr nyomozó, mindössze három nap alatt kiderít, kinyomoz. A történet végig meglepően gyors. Sorra egymás után érkeznek az új elemek, megvilágítva bizonyos rejtélyeket, de ezek más, további kérdéseket is felvetettek. Úgy éreztem, hogy a könyv úgy van megírva, hogy mindenki kedvére járjon, egészen a végső fordulatig. A gügyögő, kedves kisbaba is ezt a célt szolgálja, csak egy hatásvadász elem a regényben a többi mellé. Picit talán a kevesebb több lett volna. A brooklyni lány mégis a szerző erősebb művei közé sorolandó, egy izgalmas és szórakoztatóan kalandos történet, mindenkinek jó kikapcsolódás.



                

Guillaume Musso a legnagyobb példányszámban eladott kortárs francia író. 1974-ben született Antibes-ban. Már tizenévesen sokat olvasott, és biztos volt abban: egyszer ő is író lesz. A középiskolát elvégezve 19 évesen New Yorkba ment, ott élt néhány hónapig, aztán visszatért Franciaországba, ahol közgazdászdiplomát szerzett.

Regényeit – köztük Az angyal hív és a Holnap címűt – 40 nyelvre fordították le. Művei a világ minden táján vezetik az irodalmi sikerlistákat, kiadók és filmproducerek versengenek értük.



Park, Budapest, 2022
348 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633557839 · Fordította: Sárközy Éva

A Pendragon-legenda

Szerb Antal: A Pendragon-legenda


                                                                    

Nagy kíváncsisággal vettem kézbe Szerb Antal klasszikussá nemesedett történetét, ami az író első hosszabb prózai munkája. A kötet eredetileg 1934-ben látott napvilágot, a mai napig számtalan kiadást megért. A legfrissebb, szemre is gyönyörű, igényes kivitelű kötet a Libertin Kiadónak köszönhető. A most útjára bocsájtott Aranylétrás Könyvek ezzel indul olvasóit meghódítani. A kiadói közlemény szerint évente két klasszikus fog megjelenni, egy magyar és egy világirodalmi klasszikus kerül majd a boltokba. 

Szerb Antal Utas és Holdvilág műve mellett ez a szerző legismertebb regénye, amiből 1974-ben film is készült. A Révész György rendezte alkotásban a korszak hazai sztárjai játszottak: Bujtor István, Darvas Iván, Latinovits Zoltán vagy Major Tamás mellett Tordai Teri, Halász Judit alakították a női szerepeket. Különleges alapanyag a regény, hiszen magában foglalja a zsáner különféle kategóriáit: krimi, kalandregény csipetnyi misztikummal és romantikával meghintve. Ezen stíluskavalkád mellé intelligens humor párosul, ettől különlegesen kifinomult, és nagyon szórakoztató. Jó stílusban megírt, és magával ragadóan meséli el a történetet. Szórakoztató misztikus krimi, ahol élveztem a valóság és képzelet közt sodródó cselekményt. A kísértethistóriával megbolondított kalandregény egyben egy paródia is. A Pendragon legenda történetének egyik legfontosabb meghatározója a rózsakeresztes mozgalom. A Londonban élő dr. Bátky János összeismerkedik az Earl of Gwyneddel, a walesi Pendragon-kastély urával. Így keveredik bele egy modern bűnügybe, ami egy hatalmas vagyon megszerzésére irányul, másrészt egy kísértethistóriába fut ki az események menete. Dr. Bátky megismeri a kastély különc lakóit, az értékes könyvtárat és az earl titokzatos kísérleteit.

Az earl az okkult tudományok megszállottja; családjának története összefonódik a híres-hírhedt titkos társaság, a Rózsakeresztesek történetével. Titkos társaságok, okkult tudás, keletről hozott bölcsesség, titokzatos szimbolikával rendelkező sírbolt, a test feltámadása a regényében is szerepet játszanak. Ettől szellemes és szórakoztató a regény, aminek a borongós walesi táj, ad keretet. Mai szemmel is egy izgalmas, gótikus szellemhistóriát olvashatunk, ami egyszerre könnyed mégis borzongató. Amiben bevallom néhol elvesztem, míg egyszer csak magával ragadott és elsodort. A Pendragon legenda Szerb Antal sokoldalú tehetségének sajátos kifejezője.

A misztikus krimielemekkel tűzdelt történetben mélyfilozófia is meghúzódik az ironikus humor mögött. Szerb Antal a regényt nagy részben angliai élményei alapján írta meg. A regénybeli Pendragon-család ősei létező alakok. Sajnálatos, hogy Szerb Antal életművét is derékba törte a holokauszt.



            

Szerb Antal (Budapest, 1901. május 1. – Balf, 1945. január 27.) magyar író, irodalomtörténész. 1935-ben Baumgarten-díjat kapott. 1937-ben a szegedi egyetemen magántanár volt.


1941-től alkotói tere egyre szűkült: rádióelőadásai elmaradtak, magyar irodalomtörténetét betiltották, a Nyugat megszűnt. 1943-ban, majd 1944. június 5-én behívták munkaszolgálatra: először Fertőrákosra, majd Balfra került. Halálának körülményeiről ellentmondásos adatok vannak. Szerb Antalné leírása szerint 1944 telén a balfi táborban nagyon legyengült, „nyilas suhancok” félig agyonverték, ezt követően 1945. január 27-én meghalt.









Libertine, Budapest, 2022
256 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786158189569

Mire képesek?

Klas Ekman: Mire képesek?




                                                           

Örülök, hogy volt lehetőségem egy olyan könyvet olvasni, ami abszolút különlegesnek mondható. Egy nem tipikus skandináv krimi Klas Ekman bemutatkozó története. A rendkívül eredeti és meglepő, néhol már szinte sokkoló pszichológiai thriller, egy igazi lélektani dráma. Végig mesterien adagolja a feszültséget, miközben a jelen és a múlt eseményei között egyensúlyoz.


                    

Igazi átlagemberek a szereplők, akik félelmükben, a látszat érdekében teszik, amit jónak vélnek. Persze ez erkölcsileg erősen megkérdőjelezhető. Érdekes még, hogy valódi rendőri munka, nyomozás nincs is. A véletlen az, ami mozgatja a szálakat. Két szétesőben lévő házasság romjait látjuk, amiből kibontakozik a dráma, Anna és Johan emberi kapcsolataira helyezte a hangsúlyt. A szomorú, lélektani thriller lassan indul be, mire kibontakozik a lényeg. Johan és Marta már válófélben vannak, míg Anna igyekszik menteni házasságukat Magnussal, ezért szakít a szeretőjével. Johan ezt nehezen viseli. Ennek a későbbiekben egyre nagyobb jelentősége lesz. Természetesen mindent a gyerekek érdekében tesz Anna, hiszen Siri és Sixten pszichológiai eset. Elfojtott traumák, felszínre törő félelmek, szőnyeg alá söpört sorsokat ismerhetünk meg a két házaspár kapcsolatából. Érezni lehet minden mondatában az élet valóságát, a problémák hétköznapisága erősen hihető. Az olvasó bőre alá kúszik, lelkéig hatol a történet. Azonban egy életveszélyes baleset miatt egyik pillanatról a másikra megváltozik minden.

A kibontakozó feszültség, az elkövetett hiba leplezése azonban további hibákat, bonyodalmakat szül. Feltűnik egy okoskodó, ráérő szomszéd, aki ráérez a háttérben lappangó bűnre. Johan pedig szétesik lelkileg, hiszen a szeretett nő miatt vált gyilkossá, aki még ráadásul kidobja. A szereplők és tetteik rendkívül hihetőek, a probléma tovább dagad, mint a lavina, ami bizony elsodor minden útjába kerülőt. A könyv utolsó harmadában elkezdtek száguldani az események az emberi elme félelmetes játékaiban merülhetünk el, melynek végén kiderül az igazság, de ebbe bizony páran még belehalnak. Egyik rossz döntés a másikhoz vezet, és valószínűtlen események láncolatát indítja be. Jól olvasható, mozgalmas és intenzív tartalma van a kriminek. Igazán elképesztő, elgondolkodtató a pszichológiai feszültség, az intrikák, sok dimenzióval bírnak. Néhol kirázott a hideg, amikor olvastam. Klas Ekman képzett író, aki olyan helyzeteket teremtett szereplőinek, amelyek tele vannak feszültséggel és meglepetésekkel. Az első vétlen áldozat személye is csupán a legvégén derül ki. 



Éjfekete humorral, hangulattal, váratlan fordulatokkal és a szereplők lelki vívódásaival a kifinomult gonoszságok tárháza a krimi. A vége pedig a tökéletes meglepetés, ahol az utolsó lapokon több csavart is kapunk. Tulajdonképpen nincsenek benne nagy ötletek, de a skandináv krimi műfaját némileg bizony megújítja. Meghökkentő, de igen ötletes módszerekkel az események menete teljesen őrült fordulatokat hoz. Egy sötét életmese az ember rossz cselekedeteiről és arról, hogy a mentális stressz hogyan képes gyökeresen megváltoztatni az ember gondolkodását. Ami felülír mindet, amit a józan ész tenne. Az egész könyv cselekménye hazugságokra épül, ami még több hazugságot szül. 

         

Klas Ekmannek úgy gondolom, hogy sikerült olyan könyvet írnia, amely kitűnik a tömegből. Részben azért, mert, a könyv vége nagyon nagy fordulatot vett. Anélkül, hogy túl sokat spoilereztem volna, nagyon meglepett a könyv vége. Egy kicsit leesett az állam. Szeretem az ilyen befejezéseket, amikor ki tud lépni a megszokott panelekből és valami eredetit kanyarít. Ez nálam még tovább emelte a könyv értékelését, tetszett, hogy nem volt annyira kiszámítható. Megbizonyosodhatunk arról, hogy a krimi mint zsáner műfajának keretei tágíthatók. Az izgalom fogva tart, és egészen a végéig, ahol igazi meglepetést hoz. Határozottan tudom ajánlani minden krimirajongónak, meglepően jó elsőkönyves bemutatkozás, messze nem átlag krimi. Őszintén remélem, olvashatok még tőle.

Kedvezménnyel ITT rendelhető!








Crimetime-díj – az év debütálása (2021)
Az év könyve (Svédország) – jelölés (2021)
Adlibris-díj (Svédország): az év első kötete – jelölés (2020)



XXI. Század, Budapest, 2022
348 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635682027 · Fordította: Fejérvári Boldizsár

Egy év a világ legboldogabb országában

 Helen Russel: Egy év a világ legboldogabb országában

Hogyan éljünk dán módra





                                                    

Dánia évek óta a világ legboldogabb országa, nem csak a statisztika szerint. Az évtizedek óta tartó skandináv mániám és egy kedves ismerős adta kezembe ezt az informatív és roppant szórakoztató kötetet, ami a HVG Könyvek kiadásában jelent meg idehaza. Mindenképpen egy új felfedezés, a kiadó könyveivel való ismerkedés kezdete ez.


       

Olvasás közben és után bizony egyértelmű lett számomra dánnak születni kell! Egy másik ország kultúráját, szokásait és hagyományait, nem utolsósorban szabályait ismerhettem meg, olvasmányos formában. A statisztikai adatokkal, szakértők véleményével és a hétköznapi emberek gondolatait kaptam vissza. Mi is a titkuk? Miért olyan átkozottul boldogok a dánok? Elárulom, sok köze van valamihez, amit "Hygge"-nek hívnak. Ez nem csupán hókusz-pókusz számukra. Fontos a környezet, a minőségi anyagok, gyertyák, lámpák, a fények és a péksüti is ehhez. Lazábban, nyugodtabban élnek, egyszerűen jól érzik magukat a sötét és hideg télben, nem nyafognak. Mozognak, bicikliznek, táncolnak, jól akarják érzeni magukat. A boldogság sok apróságon múló, összetett dolog. Ami látványosan jól működik Dániában. 

"Mint kiderül, a dánok az újrahasznosítás megszállottjai. A csomagolópapírok csaknem 90 százaléka újrahasznosított papír."


Helen, a szerzőnő, aki munkamániás, egy női magazin szerkesztőjeként Londonból férjével Dániában költözik egy évre. Russel itt kap munkát, szerződést köt a Legóval, és a dániai Jyllandba költöznek. Russellt ezek után már csak mint Legóembert emlegeti a történésekben. Londonból megérkezve több váratlan, meglepő dologgal szembesülnek a fiatal házasok a beilleszkedéskor. Életmód, élet stílusváltás ez, hiszen Londonban férjével élték a fiatal gyerektelen középosztálybeliek életét.

"Megtudom, hogy egész Európában a dánok isszák a legtöbb kávét, és évente tizenegy liter tiszta alkoholt fogyasztanak fejenként. Talán mégsem lesz olyan nehéz beilleszkednünk."

 

Az országba költözve egy egészen más életforma vár rájuk. Ennek a kalandos tapasztalatait követhetjük hónapokra lebontva. Helen a férje kedvéért otthagyta a Marie Claire szerkesztői állását, és szabadúszóként kezd dolgozni, hogy kiderítse, mi is tette a dánokat a világ legboldogabb emberévé. Eleinte természetesen kissé bizalmatlan, túlzásnak érzi ezt a boldogsághullámot, de ahogy a beilleszkedés egyre jobban megy neki, ráébred, tényleg jó itt élni. Az tény, hogy Dánia erősen adóztatott jóléti állam, ám a dánok szívesen adóznak, hiszen kapnak is cserébe az államtól. Itt nem csak emlegetik, de valóban van és működik a szociális háló. Munkaidőben, egészségügyben, gyermeknevelésben, tanulás terén (ami alapvető jog, tehát ingyenes!) vagy munkahely váltáskor, mindenütt. Számomra ez lett az egyik legmeglepőbb, csalogatóbb tény. Már, ha lenne lehetőségem örömmel csomagolnék, azonnal költöznék Dániába. Akár egy vagy több évre is.

       

Nevettem, amikor Helen az első dán nyelvóráján szerzett élményeiről olvastam. Majdnem egy év Dániában eltöltött idő után még mindig tanácstalannak találta magát a nyelv használata közben, ami több mókás félreértést is eredményezett. Imádtam olvasni a 3. fejezetet a különböző hobbikról. Érdekes és döbbenetes volt a mese Mariusról, a zsiráfról és az ebből következő vitákról. A táncoló tehenek is egy furcsaság, de mókás pillanat volt. Tetszett a fejezetek végi összefoglaló arról, amit Helen minden hónapban tanult. Az oktatásról szóló 8. fejezet lenyűgöző és sokkal lenyűgözőbb, érdekesebb volt, mint vártam. A viking múlt, az élet örömeinek élvezete és a laza gondolkodásmód a szabályok ellenére is egy boldog, kiegyensúlyozott életmódot biztosít a dánoknak. Teljesen életszagú, valós volt amit Helen megírt, jó volt elmerülni a rengeteg inspiráló információban. Jól érzékelhetően,  az újságírói tapasztalatait kamatoztatva írta meg a könyvet. Vicces, néhol szarkasztikus, de eredeti és szórakoztató a valóság.

A dánok szabályai, hagyományai néhol elképesztőek, vagy meglepőek, kinek hogy. Szinte mindenre van szabályuk. Nagymértékben elkötelezettek a szexuális egyenlőség és a társadalmi haladás mellett, ami egy másik oka annak, hogy boldogságot biztosítsanak. A 34 órás munkahét, a csendes vidéki élet eleinte kulturális sokk volt, egy olyan országot kellett felfedeznie ahol a szabadidő természetes és adott mindenki számára. Közösségi életet élnek, a természethez közel.

      

Meglepett ez a dán módi, ahol az alkalmazottakat a vezérigazgatóig egyenrangú félként kezelik. Csak egy példa még: lecserélték az egyik üzem kávébeszállítóját, ami a dolgozók felháborodását vonta maga után...és erre a vezetőség hallgatott, visszahozták a régit. Tökéletesen apróság a munkahelyi légkört illetően, mégis jelentős. Így aztán rájön Helen is, hogy a dán embereknek van a legmagasabb pontszámú boldogság-indexe. A dánok nagyon szeretnek játszani csak a játék kedvéért, így még a gondolkodásuk, az élethez való hozzáállásuk is egészen más. 

"De a Lego és Hans Christian Andersen országában tényleg úgy tűnik, hogy a gyerekek körül forog a világ."

Akárkit is kérdezett a 10-es skálán mennyire tartja magát boldognak, legyen az szociológus vagy edző, tanár, boltos, vagy a szomszéd senki sem mondott 7-nél kisebb számot. Billund, mint Istenhátamögötti Alsó bemutatása is meglepő. Az alig hatezer fős, repülőtérrel is rendelkező városka a kezdetektől a Lego központja. Miközben a gyermekáldás vágya is teljesül, Legóember újabb egy éves szerződést, kap, így természetesen marad a házaspár Dániában, ott születik meg a kisfiuk.  

"Azt is megtudtam, hogy Dánia azon országok egyike, ahol a legkisebb a szakadék a nagyon gazdagok és a nagyon szegények között."

Úgy találtam, hogy Helen főként a pozitívumokat hangsúlyozta, mint a munka és a magánélet egyensúlya, és a szociális gondoskodás, és persze a dán péksütemények. Ám a negatívumokat sem hallgatta el: a közös, több hetes nyaralás után júliusban megugrik a válások száma, amit akár interneten is lebonyolíthatnak a felek, alig 900 korona kifizetése ellenében. A nők elleni erőszak a legmagasabb Európában, ahogyan férfiak és nők rákja is a legmagasabb a világon, és bizony Dániában használják a legtöbb antidepresszánst. A Calsberg hazájában érthetően a sörfogyasztás sem alacsony. Érdekes, humoros, meglepő képet kaphatunk, ami elgondolkodtató és tagadhatatlanul kedvcsináló az ország komolyabb megismeréséhez. A szerzőnő olvasmányos, laza, könnyed stílusa, az angol humort is megcsillantva mutatja be Dániát.




             

DÁNIA

Hivatalos nyelv: dán
Főváros: Koppenhága
Terület: 42,931 km²
Népesség: 5 707 251 fő
Fizetőeszköz: Dán korona
Tagság: Európai Unió



HVG Könyvek, Budapest, 2020
350 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633049266 · Fordította: Kövesdi Miklós

Hamu és korom

 Lina Areklew: Hamu és korom

                                                       

A skandináv krimi népszerűsége vitathatatlan, egyre több új szerző bukkan fel, próbál szerencsét a műfajban. Lina Areklew sikeres projektmenedzserként dolgozott, ezt cserélte fel a krimi írására. Az idő majd eldönti, ez mennyire volt jó csere. Az eléggé meglepett, hogy azonnal tíz részesre tervezi a sorozatnak szánt krimijét. Legalább van önbizalma a hölgynek. Az is tény, hogy "skandináv krimi" besorolással kelendőek a krimik. Ha kinövi kezdeti gyermekbetegségeit, lehet ez egy jó sorozat.

A műfaj minden sajátosságát felvonultató első történet paneljei, ha nem is újítja meg a krimi világát egy közepesnél jobb, olvasható és kellően szórakoztató kikapcsolódást nyújtott. Aki még nem olvasott tíznél több skandit, azt biztosan megfogja a történet minden panelje. Lina elég jól ír, bonyolítja a szálakat, a cselekmény működik, bár a felénél kitalálható minden. Leköti az olvasót, izgalom is akad. Két nagy lyuk van szerintem a történetben, amire nem kap választ az olvasó, de a kifejezetten humoros befejezés sokat javít az összképen. Lina olvasmányos stílusa, meglepően jó karakterei és a kivételesen megkapó helyszín azért egy biztató kezdést ad. Ulvö szigete látványos háttér, itt nőtt fel a szerző.


            

Egyik főhősünk, Fredrik, aki csodával határos módon életben maradt az Estonia komphajó 1994-es tragédiája után. Szüleit, és kisöccsét veszítette el, ami egész életét megváltoztatta. 1994. szeptember 28-án süllyedt el a Balti-tengeren az M/S Estonia észt lobogó alatt szolgáló, Tallin - Stockholm között közlekedő komphajó, több mint nyolcszáz embert ragadva magával a hullámsírba. Ezt a valós drámát használta fel Lina, amivel Fredrik karakterét megteremti. Bevallom a komphajó katasztrófájára jobban kíváncsi lettem, érdemes utána olvasni. Az ügy 70 évre titkosítva lett...

A bonyodalmat Fredrik Fröding (aki valamikor rendőrnek készült) lelki vívódásai adják. A férfi a gyógyszerek, és alkohol rabja, pszichiátriai kezelésben is részesült. Most, - már nem először - huszonöt évvel a katasztrófa után meglátja testvérét egy stockholmi szálloda előtt. Érdekes ezen elgondolkodni, hogy mennyit változik huszonöt év alatt az ember, hogyan ismeri fel a férfiban messziről az egykori kisfiút? Természetesen a képzelete játszik csak vele. Niklas Adam Ceder szállodatulajdonossal beszélget, Fredrik pedig messziről látja, ahogy belépnek a szállóba. Követi őket, de kidobják, és nem kap választ. Mániákusan követi a tulajdonos Cedert, aki a nyár közepén este Stockholmból Ulvönbe utazik Szent Iván-éjjelt ünnepelni. Másnap kora délelőtt Cedert brutálisan meggyilkolva találják, természetesen Fredrik lesz a gyanúsított. Menekül, elbújik a rendőrség elől, és elkezd ő is nyomozni, hogy mi is történt valójában.

Itt lép be a képbe Sofi Hjortén, a nyomozónő. Sofiának volt egy rövid közös múltja Fredrikkel, 15 évvel ezelőtt a rendőri kiképzésen. Amikor most újra találkoznak Ulvön, a kölcsönös vonzalom azonnal fellángol. Megismerjük Sofia múltját is, aki Stockholmból, magánéleti problémák után kérte magát évekkel korábban a szigetre. A rendőrfőnök ez esetben egy szókimondóan szabad szájú nő, Vera, aki színt hoz a krimibe. Ezzel még bonyolódik a nyomozás menete. Sofia a gyilkossági ügyben nyomoz, amivel Fredriket gyanúsítják. A szálak a messzi múltba nyúlnak vissza, 1979 nyarára, a szigeten működő nyári tábor lakóihoz. Gyerekekről, akik bizony nagyon is tudnak gonoszak lenni. Az egykori gyermekcsíny a bosszú alapja, annak nem lett volna szabad megtörténnie. De miért kellett erre negyven évet várni? A gyilkos céltudatos, kíméletlen és megállíthatatlan, egy régi lakástűz is az események középpontjába kerül. Gondolom a cím erre utalna. Sorra hullanak az egykori lakók, az ügy több szálon bonyolódik. Hol a komphajó utolsó perceit látjuk, hol a táborlakókkal ismerkedünk, hol a jelen történéseit olvashatjuk. A megszokott „skandináv krimis sötét hangulat” működik. 

     

Lina Areklew erre épít egy elég egyszerű történetet. Innen elég könnyen kitalálható, mi áll a háttérben. A véres puzzle darabjai lassan helyükre kerülnek. A régi bűn, a sziget sötét múltja és a vallási mánia hoz izgalmat. A remek karakterrajzok, és a jó stílus viszi előre a történéseket. Egy személy nem az, akinek gondoljuk, ez a csavar elég meglepőre sikerült. Sofia és Fredrik közös története követel még néhány áldozatot, az igazság pedig elviselhetetlenül fájdalmas lesz. A lezárás a folytatás lehetőségét villantja fel. Sok skandináv krimit olvastam, ha ez éppen nem is a "körömlerágós", de mindenképpen érdekes és elgondolkodtató történetet kerekített Lina. Kíváncsi vagyok a továbbiakban hogyan alakul a szereplők sorsa.  A fordítás Papolczy Péter remek munkája.

ITT kedvezménnyel rendelhető a krimi! 

Lina Areklew1979-ben született Stockholmban, és a Höga Kusten – Magas Part – nevű partvidéken nőtt fel. Ma részint Stockholmtól északnyugatra él egy házban, részint gyerekkorának helyszínén, egy Örnsköldsvik melletti tanyán. Korábban projektmenedzserként dolgozott a távközlési iparban. Figyelemre méltó karriert hagyott ott, hogy belekezdjen a tízrészesre tervezett Magas Part (Höga Kusten) című sorozat megírásába. Irodalmi tanulmányokat folytatott, és jelenleg szabadúszó szerkesztőként dolgozik.





Európa, 2022
344 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635044986 · Fordította: Papolczy Péter

Knausgård: Tavasz

Karl Ove Knausgård: Tavasz

(Évszakok 3.)


                                     

"Néha fáj élni, de mindig van miért. Ezt, ugye, nem felejted el?"




A norvég író Évszakok sorozatának harmadik része zárul ezzel a fenti idézettel. Ami érzésem szerint tökéletesen összefoglalja a kötet mondanivalóját. Karl Ove Knausgård Tavasz című kisregényében az élet kezdetéről, a fogantatás előzményeiről, a legkisebb gyermek érkezéséről és az anya betegségéről olvashatunk. A tavaszi fényről mesél, miközben a tőle megszokott őszinteséggel avat be életük titkaiba. Tavasz van. A kisgyerek számára a világ kezd kinyílni. Áprilisban ragyog a nap, idillien ébred a táj, mégis végig ott van a történetben a sötétség.



"Április a nagy alvás és a nagy fejlődés közötti idő. Április a vágyódás valami más után, ahol a más még ismeretlen."

        

Amíg az Ősz és a Tél rövid esszékből áll, ez a kisregény csupán egyetlen nap eseményeit idézi meg. Mégis egy fájdalmas és erőteljes történetet olvashatunk. Apát és három hónapos kislányát követhetjük nyomon ezen az áprilisi napon. Együtt tesznek egy utazást az ébredező, zöldellő tavaszi tájban Skåne-ban, hogy meglátogassák a lányka kórházban lévő édesanyját. Ez viszont számtalan élethelyzetet, kérdéseket vet fel az apában, miközben lányának mesél. Ezek a kérdések válaszra várnak az apa lelkében, próbálja értelmezni, elfogadni-megoldani őket. Mesél magáról és a szerelemről, az apává válásról, a három meglévő gyerekről. A feleség mentális problémái hangsúlyozottan vannak jelen életükben. A kezelések, a depresszió okozta tünetek komoly kihívás elé állítják a családot, amivel maximális igyekezettel küzd az apa. Jelenetek egy házasságból - lehetne a kötet alcíme.

Teszi a dolgát apa, nem panaszkodik, pedig a napi feladatokkal egyedül birkózik, és a gyermekvédelmi hivatal is szorongatja.  A gyermeknevelés nem könnyű mozzanatai elevenednek meg előttünk, amit elég könnyen átélhet az olvasó. A szerelem pillanatai szép képekben vannak jelen, ahogyan az anyaság vágya, öröme, vagy a mindent befedő depresszió, szeretet-éhség a feleség részéről. Ez komoly lelki megpróbáltatásokat ad, ezzel nehéz, szinte lehetetlen együtt élni. Hosszútávon biztosan felőrli a feleket. Mégis az élet szépségéről, boldog pillanatairól mesél a lányának, az értelmét megvillantva. A sorozat első két része leginkább a dolgok és a környezet megfigyeléseiről, a természettel és az anyagi világgal kapcsolatos asszociációkról és reflexiókról szólt, most a kapcsolatok lelki útvesztőjébe jutunk.

              

A felmerülő problémák és a feleségével való bánásmód számtalan további, az élet kis és nagy kérdéseit hozza magával ez az élethelyzet. Gyengédségről és szorongásról ír, miközben kitartásra biztat. Amire megoldás a szeretet, türelem, ami mellé a nő önálló küzdési vágya kellene. Ezt próbálja felébreszteni benne. Aki ezek után olvassa Linda idehaza is megjelent két könyvét, biztosan más szemmel fogja értékelni.

Karl Ove Knausgård már a Harcom regényfolyammal új utat tört az írásban. Knausgårdot mint jelenséget is világszerte nagy figyelem övezi. Egyénien őszinte hangja, mindennapi élethelyzetei több azonosságot mutathatnak az olvasóéval. A szülői felelősség, az apaszerep meghatározó. A rend megtartása, megszervezni a gyermekek életét, összhangba hozni az írói feladatival nem kis gond. Most is a mindennapi életről gondolkodhatunk a szerzővel. A maga teljes hétköznapi egyszerűségében szépen megkomponált ez a regény.

Knausgård bepakolta magát és a kisgyermeket az autóba, és utaznak, hogy eljussanak a kórházba, ahol felesége, a kislány anyja van. Tavasz van. Ahogy a vidék ébredezik, úgy a remény is éled a lelkében. Helyre kell álljon a rend ismét az életükben. A már meglévő három gyerekért, vagy önmagáért végre talpra áll a feleség is, miközben küzd élete démonaival. Átéreztem, meg tudtam érteni ezt a reménytelennek tűnő sokszor fárasztó harcot. Amit soha nem lehet, nem szabad feladni. Az öngyilkosságról írt eszmefuttatása mélyen érintett, elgondolkodtató a sötét valóság. Az apa képe is megidéződik, ahogy kezdi felfedezni önmagában az azonosságokat, illetve megérteni apja tetteit. Mélyen megérintett ismét a kitárulkozó őszintesége, vállalva minden gondolatát. A szerelem, a veszteségek, a nevetés és az önpusztítás közötti állapot körforgása ez. Anna Bjerger csodás olajfestményeivel a szöveg és a kép szép találkozásának lehetünk tanúi.

Knausgård pelenkacserével, nyaralással, otthon hagyott bankkártyával, a családi autó tankolásával, fűnyírással és a kapcsolatok mélységével írta meg ezt a részt, ami akár lehetne a Harcom sorozat 7. része. Az élet szépsége, értelme ott van előttünk, ha ezekért küzdenünk kell, akkor is megéri élni. Bármennyire embert próbáló tud ez lenni néha. Ehhez a családi kapcsolatok, érzelmek tudnak sokat segíteni.Talán ez a kötet az eddig legerősebb része a sorozatnak. Kíváncsian várom, mit olvashatunk legközelebb tőle.




"Tudod, a világ szépsége nem jelent semmit, ha egyedül vagy benne."


                      

Karl Ove Knausgård: norvég író, 1968. december 6-án született; legismertebb műve a Harcom (Min Kamp) című hatrészes önéletrajzi regénysorozat. Ez a norvég irodalom egyik legkiemelkedőbb teljesítménye: az alig ötmilliós országban a Min Kamp-ciklus több mint 450 000 példányban kelt el.
Knausgård tanácsadóként közreműködött a Biblia norvég újrafordításában is.
Díjai: Norvég Kritikusok Irodalmi Díja (1998), Brage-díj (2009), NRK P2 Hallgatók Díja (Norvég közszolgálati rádió) (2009), Év Könyve Díj, a Morgenbladet című norvég hetilapban (2010), Welt-Literaturpreis – a Die Welt nemzetközi szerzőknek ítélt díja (2015) néhány az elnyert számtalan sok elismeréséből.



Magvető, Budapest, 2022
192 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631441574 · Fordította: A. Dobos Éva Illusztrálta: Anna Bjerger

A szív szabadságharcosai

Bauer Barbara: A szív szabadságharcosai





                                                                     

"… a szeretet nem a megbocsátásról, hanem a megértésről szól.”




Szeretem Bauer Barbara történeteit, azt a hangulatot, érzelmeket, ahogyan emberi sorsokat mutat be. A szerelmi és a történelmi szál gyönyörűen fonódik össze, élvezetes, gördülékeny stílusban megírt szívmelengető történet a legújabb regénye is.

A szív szabadságharcosai, azaz Bálint és Emília esete kivételes szerelmi történet, hiszen az élet ezúttal is nagy rendező. A Szomolay-birtokon játszódó családregényben a titkok, érzelmek vihara söpör végig a családon, míg az életben a márciusi ifjak teszik a dolgukat. Az Európa szerte fellángoló forradalmak Pestet sem kímélik. Remek háttér ez egy fiatal lány életben való helykereséséhez, a szerelemmel való találkozásához. Lili a legkisebb lányka a családban, kicsit úgy is érzi magát, mint aki véletlen került ide. Vadóc, lázadó és szókimondó, az ébredező női öntudat jelképe. Édesszülei és két nővére aggódva figyelik, terelgetik a lányt az élet és a meggyökeresedett szokások útján. Apja szabad gondolkodását örökölte a lány, akivel érzelmileg közel állnak egymáshoz. Ezért is lesz az apa váratlan betegsége meghatározó pillanat a család életében. Szép mese ez élet körforgásáról, izzó szenvedélyekről, titkokról. Akkor még a monarchia idején nagyon más volt a világ, a korszellem. A történetnek van egy megható hangulata, idilli bája, amitől belopja magát az olvasója szívébe.

Lili szabadságvágya, kitörési kíséretei jól párhuzamba állíthatók a forradalom eszméivel: mindenki változást akar elérni. A történelmi keret hangsúlyos, élvezetes hátteret ad. Felvillannak a szabadságharc fontos pillanatai, a világosi fegyverletétel, annak háttere, Görgey tábornok cselekedetének megítélése parázs vitát eredményez, ami ma is elgondolkodtató. Olvashatunk az aradi kivégzésekről, az orosz cári túlerő jelentőségéről. Elismerésre méltó az alapos történelmi felkészültség, a háttér-információk, avagy hogyan lehet csendben lázadni? Különösen a magyar koronázási ékszerek sorsáról volt kalandos és izgalmas még olvasni. Meglepő volt a Sacher-torta története és a szabadság összefüggése, a magyar haza iránti lelki elköteleződés a szervezendő bál kapcsán. Arról olvasni, hogy csak magyar zene szólt a jellegzetes magyar étkek mellé. Az érzelmek erős hátteret adnak a történéseknek, amelyek nagyjából hét év eseményeit mesélik el. Jó volt olvasni a békési szálat, a Weinchem kastély és úrnője történetét megidézve, jól színesítette a regényt. Tetszett a történet, ahol emberi sorsok és a múlt tragédiái fonódnak egybe. Valójában bármikor játszódhatna a regény szerelmi része, ami egy izgalmas utazás az emberi lélek útvesztőiben. 

            

Bálint a sógora Lilinek, akik közt kialakul egy erős lelki szövetség, de a szívnek parancsolni nem lehet. Lili egészen más természetű, mint két nővére, úgy érzi, valami hiányzik az életéből. 

Neki a lovaglás, az istállók világa jelenti a szabadságot, nem a ruhák, etikett, hímezés és a teázások. Öntudatos, aki tudja mit akar, azonban a korszellem ezt még nem nézi jó szemmel, hogy egy lány tudása szerint is érvényesülhet. Itt még csupán a jól férjhez menni, utódot szülni a fő feladata a nőknek. Lili ebből akar kitörni. Bálint ehhez jó társ, hiába szerető férj és gondos apa. Az érzelmek kavalkádja lassan elsodorja őket, de mégis egy izgalmas és meglepő befejezést kapunk. Miközben egy sötét családi titokról is lehull a lepel. Kiderül egy festmény titka, mi szerint nem biztos, hogy kell tudnunk mindig az igazságot. Vágyaink és érzelmeink rabságából kitörve önmagunk sorsát vállalva kell élnünk, hogy boldogok legyünk. Lilinek ez sikerül, felnőtt nővé érik. Szórakoztató, mégis mély tartalommal bíró regény, ahol a háttérből finoman tűnnek fel a jelentős történelmi események.

Jó volt olvasni, a szépen felépített történet elvarázsolt, szerettem a szereplőket, közel álltak hozzám, ismerős volt az érzelem útvesztője. Amiből van kiút, sérülésmentes, jó megoldás, a családi értékek megőrzésével. A szív szabadságharcosai bekerült a kedvenceim közé, a dobogón van Bauer Barbara könyvei között.


ITT rendelhető kedvezménnyel a regény! 

               

BAUER BARBARA 1974-ben született, azóta él Etyeken. Írói pályáját újságíróként, televíziós szerkesztőként kezdte, mára hazánk egyik legtermékenyebb írója. 2012-ben jelent meg első regénye, a Légikisasszonyok, majd a sorozat további kötetei, a Két út között és a Magánutak. A Vakrepülés és az Elsuttogom százszor után megírta nagy sikerű történelmi regényeit, a Porlik, mint a sziklát, Az élet hangját, a Még látlak odafenn, a Kétszáz éves szerelmet, Az aranyműves fiát, A fényfestőt, A fekete rózsát. Írt életregényeket, köztük gróf Wenckheim Krisztina történetét, A leggazdagabb árvát; Demján Sándor gyermekkora nyomán a Messziről jött fiút és Máté Péter életregényét, Most élsz címmel.

Jaffa, Budapest, 2022
382 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634755838

Dominus

Steven Saylor: Dominus
(Róma 3.)



                                                                  

Imádtam Saylor korábbi Róma és a Birodalom regényeit (valamint a Gordianus-sorozatát), ezért izgatottan vártam ezt a legújabb részt.

Saylor Rómáról szóló sagájának harmadik kötete időrendi sorrendben haladva villant fel izgalmas és érdekes pillanatokat, meghatározó eseményeket. A római történelem bizonyos epizódjait kiemelve fűzi tovább a birodalom történetét, újabb 160 évet követhetünk nyomon. Saylor könnyedén és olvasmányosan ír, szórakoztatóan meséli el az ókori történelem eseményeit, mutatja be szereplőit. Ez ugyan nem történelemkönyv, sokkal inkább annak csak egy hihető ábrázolása, hogyan alakulhattak ki az események, felvillantva azok hátterét. Bemutatja az akkori emberek gondolkodásmódját, szokásaikat megjelenítve mutatja meg az olvasónak az ókori Róma történetét.

A könyv elején van egy római világtérkép, Marcus Aurelius uralkodásával kezdődően, Kr. u. 165 körül, és ezt a térképet követi a Pinarius családfa a birodalmi időszakban, valamint a címadó „Dominus” latin szó magyarázata. Ezek hasznos kiegészítői a gyönyörű kivitelű, igényes kötetnek. Külön öröm a remek fordítás, ami ezúttal is Heinisch Mónika nevéhez fűződik.

165-től kezdődően a legendás Pinarius szobrászcsalád élete az összekötő kapocs a több generáción átívelő eseményekben. Legalább harminc császár uralkodását követjük nyomon. Volt olyan, akinek alig 22 nap jutott az uralkodásból. Olvashatunk katonai hódításaikról, családi rivalizálásukról, a pestisjárványról, és a kereszténység generálta egyre növekvő vallási feszültség is megjelenik. Mindezt finoman meghinti a szerző a Circus Maximus hangulatával, a Colosseumban zajló viadalokkal, és szexuális perverziókkal. Ezek árnyaltan, finoman jelennek meg a történetben. A könyvben fontos egy visszatérő elem, a Pinarius család fascinum-ja. Ez egy ősi talizmán, ami szárnyas falloszt formáz. Ez apáról fiúra száll a családban, és megvédi őket a járványoktól, külső ártalmaktól.  

       

A Dominus érezhetően alapos, tudományos munka, nyilvánvalóan kiterjedt kutatás eredménye. Az ókori Róma történelmét egy kicsit más szemszögből láthatjuk ezen a jól felépített és felejthetetlen időutazáson. Róma történetének csodálatos újramesélése ez Saylortól, annak minden szépségével és csúfságával. Színes és mozgalmas, látványos korrajz az ókori Rómából. Öröm volt olvasni, igazán remek lezárása a szerzőtől a Róma sorozatának.

Ez a regény Marcus Aurelius uralkodásával kezdődik, és egészen Konstantinig és a keresztény vallás elfogadásáig tart. A császárok egyre gyorsabban jönnek-mennek, hatalmi harcokkal, mindenféle cselszövéssel, vérontással kísérve. Saylor képszerűen megeleveníti a történelmet okos párbeszédein keresztül, valamint megidézi az egyes császárokat és műveiket, jó és rossz tulajdonságaik bemutatásával. 

Ahogyan pereg előttünk a történet nemzedékről nemzedékre, a Pinarius család különböző generációinak tagjait, sorsukat is megismerhetjük. A családnak hatalmas szerencséje volt tudásuknak köszönhetően a császárokkal. Tehetséges művészekként kivételes helyzetben voltak.
A könyv végén a családot megbízzák, hogy segítsen egy új Róma tervezésében a lerombolt Bizánc helyén. Zenobius fia, Kaeso ekkor fontos döntést hoz; elrejti a fascinumot egy titkos páncélszekrényben, és elhatározza, hogy keresztény lesz. A regény Konstantinussal ér véget, akinek Saylor ábrázolása minden bizonnyal eltér a szokásos keresztény változattól. Saylor nagyszerű történetet mesél el, és érezhetően otthon van, ismeri a történelmet. Ez lenyűgözi az olvasót, és sokat tanulhat a római birodalomról. Ez egy újabb látványos könyv Steven Saylortól. Ajánlom mindenkinek aki szereti egy kicsit is a történelmet, a legendákat.


Kedvezménnyel ITT lehet a tiéd ez a csodás regény. 

               

Steven Saylor (Port Lavaca, Texas, 1956. március 23. –) amerikai író.

Steven Saylor 1978-ban kiváló eredménnyel diplomázott az University of Texason (Austin) történelem és egy ún. „ókori mediterrán világ”, vagy ahogy angolul mondják, „classics” szakon.

A legismertebb munkái az ókori Róma életébe bevezető, Gordianus, a Nyomozó életútját és ügyeit feldolgozó regényei. Az 1991-ben megjelent Római vér című kötettel indult a sorozat.

Róma-sorozata: (2007, magyar kiadás: 2007, Birodalom (Empire 2010, magyar kiadás: 2011, Agave Könyvek. Könyvei többek között francia, holland, német, spanyol, cseh, orosz, finn, norvég, portugál, lengyel, görög, magyar, szerb, svéd, török, dán nyelvű fordításban is megjelentek.

Agave Könyvek, Budapest, 2022
512 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634199410 · Fordította: Heinisch Mónika

A verem

Stefan Ahnhem: A verem



                                         

"Sokan vagyunk, akik abban reménykedünk, hogy a jó végül győzedelmeskedik."




Az elmúlt néhány év egyik legjobb sorozata és legnagyobb meglepetése Stefan Ahnhem nevéhez köthető. Az elképesztően profi és lenyűgöző Fabian Risk sorozat 2014-ben vette kezdetét (idehaza 2017). A kezdeti gyermekbetegségeit gyorsan kinőtte Ahnhem, egyszerűen ebben a sorozatban minden benne van, amit a skandináv krimikben szeretek. Stefan most volt olyan merész, bátor, hogy egy huszárvágással lezárja a sorozatot! Már ezért minden elismerésem, hogy mer és tud újat kezdeni, nem nyújtja tovább Fabian Risk történetét.

      

A skandináv krimi új generációs képviselője Stefan Ahnhem, aki engem azonnal megvett kilóra a hihetetlen pörgős és csavaros cselekménnyel. Ahnhem két évtizeden keresztül forgatókönyveket írt, ez érezhetően filmszerűen látványossá teszi a sorozatot. Színvonalban azonnal Nesbo és Kepler, vagy Jussi Adler-Olsen szintjén kezdett. Nagyon ütős darab a sorozat minden része. Végig izgalmas, feszült, elképesztően látványos esetekkel, ami leköti az olvasó figyelmét. Ez a sorozat valóban a letehetetlen kategória számomra. Bosszú, hatalmi harcok, korrupció, brutális gyilkosságok, az elkövetőkre jellemző empátia teljes hiánya mellé az elvakult önzés az, ami jellemzi a történeteket. Ami még erőssége a sorozatnak az a svéd-dán viszony elemzése. Ezt komoly társadalmi és politikai oldalról világítja meg a szerző. Dunja Hougard a dán rendőrnő és a svéd Risk nyomozó jól hozzák ezt a párost.





A sorozatban láthattuk, megismerhettük a gonosz igazi arcát Kim Sleizner alakjában. Nem sok olyan aljas szereplő akadt eddig olvasmányaimban, mint ő. Nem mellékesen ő a koppenhágai rendőrség főnöke... Dunja ősellensége. A kivételes éleslátása, hideg, céltudatos tettei mellé kiemelkedő kapcsolatrendszere az, ami sikerre viszi a bűn útján Kim gátlástalanul merész kalandozásait. Luxusautók, drog, prostik, minden, mi szem-szájnak ingere. A szálak olyan magasra vezetnek, ahol már egy más rendszer szerint mérik meg a szereplőket. Nekik úgy tűnik mindent lehet, szabad... tetteik más elbírálás alá esnek. Bevallom olvasás közben többször jutott eszembe az egykori olimpikonunk adriai jachtos kalandja...mert az ugyanaz, kicsiben. Szóval Stefan írói fantáziája egyáltalán nem jár messze a valóságtól, sajnos nem olyan elrugaszkodott, hihetetlen ez. Az atmoszféra, a „nordic” hangulat végig feszült, a skandináv krimik minden jellegzetességét hozza a befejezés. Stefan Ahnhem egyenletesen tartja végig a színvonalat. Sorozata magasan kiemelkedik az átlagból a történet felépítésével, karaktereivel. 

Valójában a záró történet középpontban Fabian Risk szomorú és döbbenetes családi tragédiája áll, bár jóval kevesebbet kapunk a Risk családból. Az azonban erős lélektani dráma a krimiben, az akciókért Dunja lesz a felelős. Bőven akad abból is. Fabian Risk, aki megjárta a poklot oda és vissza, igazi zsaruhoz illőn az IGAZSÁGOT akarja tudni. MI és hogyan történt Theodorral, a fiával a dán börtönben. Sajnos ez azonban a tényeken már nem változtat semmit... Sonja a felesége és lánya Mathilda elkeseredett szomorúsága végérvényesen a család szétesését vetíti előre. Vagy mégis éppen ez a dráma fogja mindörökre összekovácsolni őket? Fabian elvakultan szeretné megtudni, miért történt ez velük, hogyan érnek össze a szálak. A gyászoló apa és a nyomozó lelke összefog. Stefan Ahnhem világa sötét, összetett, gonosz, ugyanakkor végtelenül gyarló, emberi.

A kiinduló történet és számos momentum már ismerős lehet az előzőekből. Talán nincs akkora tűzijáték, mint vártam, de félelmetesen gonosz befejezést kapunk. Az utolsó 100-150 oldal feszültsége tapintható. Az izgalmas fináléban Dunja Hougaard is bőven részt vállal. Ő és Kim párharca meglepő fordulatokban bővelkedik. Dunja el akarja kapni korábbi főnökét, Kim Sleiznert, aki korrupt és sötét ügyletek részese. Sőt, mint azt a sorozat olvasói tudják, a gyilkosságoktól sem riad vissza...Azonban a gonoszt üldöző jó rendőr tetteit csupán egy hajszál választja el a bűntől. Dunja és csapata megszenvedi az igazságot. A címadó verem nem csak a történetben létezik, de az emberi lélek legsötétebb mélyére ránt le Stefan. Dunja ezt az ingoványt is megtapasztalja. A kirakós lassan, de remekül illeszkedik, a csapda bezárul. Dunja igazán kemény, "férfias" revansot vesz ellenfelén. Kim Sleizner a rettenthetetlen főgonosz, természetesen és végre, elnyeri méltó büntetését, ám addig szó szerint akadálytalanul gázol át mindenkin. Ahnhem jó stílusban, remekül ír, az erkölcsi határok sem sérülnek. Bár a bűnösök meglakolnak, a hősök megnyerik a csatát, azért egyáltalán nem az az idilli, megnyugtató ez a befejezés. Elgondolkodtató. Roppant kíváncsian várom, Stefan mivel fog meglepni a következőkben.



ITT lehet a tiéd kedvezménnyel Risk utolsó nyomozása! 

              

Stefan Ahnhem: Stockholm, 1966. november 24.
Forgatókönyvíró, író.
Debütáló kötete A fantom 2014-ben jelent meg. Ahnhem ezzel lett a 2015-ös Chrimetime Specsavers Award nyertese. A Fabian Risk sorozat hat kötetből áll.






Animus, Budapest, 2022
puhatáblás · ISBN: 9789636140199 · Fordította: Erdődy Andrea