Mesék ​a bátorságról

 

Csóka Judit (szerk.)
Mesék ​a bátorságról






                                      

Kellemesen izgalmas meglepetés, igazi felfedezés volt ez a könyv, ugyanis még nem olvastam a témában ilyet. A meseterápia nagyszerű és jó dolog, nem csak azért, mert mindig szerettem a meséket, azok hatásait. Rövidebb-hosszabb mesék segíthetnek megerősödni bennünket lélekben, így legyőzhetjük félelmeinket. Tisztázhatjuk elsőnek mi is a bátorság, avagy, mi mindentől van okunk félni, a körülöttünk lévő világ ugyanis ad elég okot. Személyiségünk fejlődéséért mi magunk is tehetünk, miközben mindennapi félelmeink gyökereit kereshetjük. Közérthetően megfogalmazott mesék, amelyből nem hiányzik az érzelem sem.


Legyőzni mindennapi kisebb-nagyobb félelmeinket, nem egyszerű. A félelem, vagy a traumák pszichés és fizikai hatásaival úgy gondolom, mindenki találkozott már valamilyen formában. Az előszó után bevezetésül 14 mese vázolja fel az életben előforduló lehetőségeket a félelmeinkre. A félelem különböző formáival találkozhatunk. A könyv stílusa olvasmányos, ösztönzően hatnak a történetek. Felnőtt fejjel is olvassunk bátran meséket, hatásuk észrevétlenül belopja magát a szívünkbe. Csóka Judit jártassága, a témához való hozzáértése érezhető, hiszen Boldizsár Ildikó tanítványának vallja magát. Izgalmas vállalkozás, nagy feladat lehetett összeválogatni ezeket a meséket. A téma örökké aktuális.

Egyik kedvencem ebből a csokorból egy Amúr-parti mese volt, aminek a címe is sokatmondó: A hét félelem, de nagyon tetszett még a Királylány a lángpalotában, A napherceg vagy Kacor király meséje. 

A tanulságot mindenki magának tudja megállapítani. A második részbe több mese került. Itt már a bátorság különféle módjai jelennek meg. Agyunk különleges működése összekapcsolja félelmeinket, amihez lelki megerősítésre van szükségünk. Néha elég önmagunkba nézni, példát keresni, hogyan legyünk erősebbek, bátrak. Miképpen is tudjuk legyőzni a saját magunk által generált félelmeket. Egy különleges világ tárul fel az olvasó előtt a könyv által. Igényes nyelvezettel szólnak az olvasóhoz ezek 

a mesék. Bölcs tanulságokkal szolgálnak az életről, a kihívásokról. Segítenek értelmezni a körülöttünk lévő világot, a népmesék általános jellemzőivel. Olvashatunk többek között erdélyi, orosz, dán vagy irokéz mesét is a könyvben.

A sokrétű válogatásban tanulságos, elgondolkodtató, értékes meséket olvashatunk. A bénító félelem ellen lélekben kell felkészülni. Ez a mesegyűjtemény rávilágít az emberi gyengeségeinkre, felerősíti bennünk a meglévő erősségeinket, végül pedig tanulságokkal szolgál, miközben még szórakoztatja is 

az olvasót. Színes, izgalmas, változatos gyűjtemény, remek kötet, ajánlom mindenkinek, aki szeretne ismerkedni akár a meseterápiával, akár némi lelki bátorságra kíván szert tenni.


Kedvezménnyel ITT megvásárolható a kötet!






Corvina, Budapest, 2024
272 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631370416

Félszárnyú ​angyalok

 

Bálint Erika:
Félszárnyú ​angyalok





                                                        

Igazán merész témaválasztás jellemzi Bálint Erika új regényét, amiről nem lehetett könnyű írni, de remekül megoldotta a feladatot. Ez a téma nem más mint a Down szindróma. Erről már született ugyan néhány könyv, ez a regény azonban más. Számomra hibátlanul megvilágította ezt a különleges világot, melyben családok élnek, küszködnek, helyt állnak ebben a nehéz helyzetben. Gyakrabban kellene ilyen regényeknek születnie, és sokaknak elolvasnia, érintetteknek és kevésbé érintetteknek. Lássuk miben áll ennek a könyvnek a különlegessége.

Kata és Gábor élete fenekestül felfordul amikor újszülött iker kislányaik egyikéről kimondja az orvos-Down szidrómás. Szinte minden gyermeket váró szülőpár elgondolkodott azon, hogy mihez kezdene hasonló helyzetben, ám mégis sokkhatásként éli meg az anya és apa amikor ezzel a valósággal szembesül. Ezernyi kérdés vetődik fel, a kétségbeesés, tagadás, szorongás és félelem lép a várt boldogság helyébe.


"Csillagom, a gyerekeinket nem mi választjuk meg, megszületnek és akkor gondoskodnunk kell róluk"


Katáék természetesen hazaviszik a kislányokat és igyekeznek mindent megtenni értük, életük egészen más mederbe terelődik. Zoé az egészséges kislány, míg Noémi a Down-szindrómás, két bájos kisbaba akik ezt a sorsot kapták az élettől. Olyan dolgokról olvashatunk, amikről mi nem tudhatunk, hiszen nem élünk ebben, pedig sokkal elfogadóbbak és toleránsabbak lennénk ha ismernénk ezeket az élethelyzeteket. Mindenkinek megvan a maga keresztje, szokták mondani, és ez pontosan illik a regénybeli emberekre. Hiszen itt a legkevésbé Noémi tekinthető áldozatnak, ő boldog és mosolygós, tökéletesnek látja és éli meg a világot. Mindenki felé szerettel, érdeklődéssel van, nekünk is így kéne tennünk, tanulhatnánk ebből. A család többi tagjának már nehezebb a dolga, sejthetjük hogy a szülőknek és nagyszülőknek sokkal inkább az. Küzdenek a kislány egészségi állapotának fejlesztésén, fájdalmas tapasztalat a közösség elutasítása, és a társadalom megítélése. Ne felejtkezzünk meg az épen született testvér helyzetéről sem, úgy vettem ki a történetből, hogy neki meg kell küzdenie mindezekkel. Hiszen Zoé is megérdemelné a figyelmet és törődést a szüleitől, de sajnos hiányt szenved ebben, kifejezetten elhanyagolt gyerekkor jutott neki.


Számtalan izgalmas aspektust kaptunk a regényben, mind arra késztetett, hogy újragondoljam eddigi véleményemet. Tulajdonképpen mindenkit megértettem és felmentettem a hibái alól, hiszen csak kicsit kellett a cipőjükbe képzelnem magam, empátiával olvasni, mindent máshogy látok. Könnyű elítélni az anyát hogy elhanyagolja az egészséges Zoét, ugyanakkor mindenki ugyanezt tenné, hiszen rengeteg figyelmet igényel a problémásabb kislány. Hogy is hánytorgatnánk fel neki, esendő módon viselkedik, senki sem tökéletes, ettől válik igazán emberivé a történet. Zoé persze lázadó kamaszként nő fel, dacol az anyjával, Noémivel is konfliktusba kerül, teljesen érthető módon, hiszen gyerek, de hamar fel kellett nőnie.
Említésre érdemesek Kata szülei is, anyja aki a rideg viselkedés mellett mint kiderül igenis szerető nagymama, és a nagypapa, aki végig szerető papája az ikreknek. Segítői is akadnak Katának az ikrek körül, akikre szüksége is van, hiszen Gábor, bár igyekszik, de nem tud mit kezdeni ezzel a helyzettel, kilép a házasságból, de még őt is empátiával tudom megközelíteni az írónő szavai nyomán.


Ez a regény legnagyobb erőssége, a sajnálat helyett empátiát éreztet az olvasóval, miközben mindenki helyzetébe bele tudja élni magát. Remekül olvastatja magát, tárgyilagos stílusban ír, ezernyi érzelmet fejez ki és mozgat meg az olvasóban. Figyelemfelkető, fontos, jó stílusban megírt, mai történet a szeretet, az összetartozás erejéről. A borító tökéletesen illeszkedik, kifejezi a tartalmat.

Kiemelném, hogy nagyon tetszett és fontos ötletnek találtam, Zoé majdani szakdolgozatának részleteit, melyet nem véletlenül a Down szidrómával élők családjáról, helyzetéről ír. Összefoglalta a fejezeteket, történéseket, köveztetéseket levonva belőlük. Szívesen elolvasnám az egész szakdolgozatot!

Mindenkinek ajánlanám olvasásra, rengeteg előítéletet ledöntött bennem, a teljes elfogadás felé indítva, amire az egész társadalomnak szüksége lenne! Tanulságos volt egy ilyen család mindennapjait megismerni. A megnyugtató lezárás reményt ad.



„Félszárnyú angyalok vagyunk mindannyian, ezért csak akkor tudunk repülni, ha átöleljük egymást.”




ITT kedvezménnyel megvárásolható a regény!








                  

Bálint Erika Békéscsabán született, Gyöngyösön nőtt fel, a Debreceni Egyetemen szerzett magyar-történelem szakos diplomát.

Eddig megjelent művei: Adj esélyt! (2018), A Nap csókja (2019), És ott lesz majd a szeretet (2022).




Könyv Guru, 2024
220 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786156766335

Vérségi ​kötelék

 

Jo Nesbø: Vérségi ​kötelék
(A ​birodalom 2.)





                                           

Súlyos és nehéz darab, tökéletes folytatása A birodalomnak. Írói stílusa, a cselekmény felépítése, hangulata tökéletesen hozza azt, amiért az előző rész a kedvencem lett. Teljesen más, mint a Harry Hole-sorozat. Lassú folyású, de továbbra is szépirodalmi igényességgel megírt családregény a két igazi gonosztevő története. Az Opgard-tesók aljas, elvetemült szemétládák, ehhez nem fér kétség, ez már kiderült A birodalomban is.

Olvasás után azt mondom, mesterien szerkesztett regény, ami végig fenntartja a feszültséget. Eleinte látszólag alig történik valami, csak a múlt bűneinek árnyéka növekszik. Ez alaposan beárnyékolja Carl és Roy napjait. Az események nem várt fordulatokat vesznek, hiszen Olsen körzeti megbízott nem nyugszik... és az átmenő forgalom is veszélyezteti mind a benzinkút, mind a wellneshotel forgalmát. Roy vágya egy hullámvasút építése, ami eléggé jelképes a történéseket tekintve. A gazember sötét oldalát már ismerjük, de itt felvillannak eltemetett érzelmei is. A gyermek és család iránti vágy, a normális élet utáni elvesztett lehetőség, illetve ennek hiánya is nyomasztó teher a férfinek. A szereplők ábrázolása és az őket körülvevő belső konfliktusok rendkívül mélyrehatóak. A tetteik mozgatórugói alapos hátteret adnak. Gyarlók, ettől emberiek. Az elcsepegtetett információkra nagyon érdemes figyelni, ami a végére ad erős hatást. Olyan látszólag nem, vagy alig történik valami az első 200 oldalon, mégis nagyot szól a vége. Rendkívül összetett, olvasmányos, semmi üresjárat nincs.

A régi titkok lassan feltárulnak, a nyomasztó családi hagyaték még érezteti hatását. Ez arra készteti az olvasót, hogy megvizsgálja a jó és a rossz, a bűn és a bűntelenség fogalmát. Az első áldozatra úgy a feléig kell várni az olvasónak. Nesbø mestertől valóban nem ezt szoktuk meg. Ez inkább családregény kategória, mintsem egy vérbeli skandináv krimi, csak a végére pörögnek fel igazán az események. Mint egy szunnyadó láva, érezhetően alattomosan lapul a végkifejlet. Borongós, komor hangulata elgondolkoztatja az olvasót. A bűn lelki háttere, hatásai jelennek meg a cselekményben, minden szereplő életét ez árnyékolja, nyomasztja a lelkét. Nesbø intelligens írásmódja lenyűgöző, kétségtelenül a legjobbak közt van. Bár nem a klasszikus Nesbø-krimivel van dolgunk, a történet nem az erőszakkal hat az olvasóra, hanem érzelmekkel, lélektani alapon ragad meg.

Az Opgard fivérek története érezhetően egy klasszikus Káin és Ábel mese, ami néhol megidézte a Macbeth hangulatát is. Carl a látszólag kedves, érző lelkű és jóképű, intelligens testvér, igazi fehér galléros bűnöző, míg Roy a diszlexiás takarító, aki a narrátorunk is egyben. Egy görög sorstragédia az életük, a gyerekkori szexuális bántalmazástól kezdve a szerelem is egy harc a két fivér között. A testvéri szeretetnek is van határa...

A végére pedig minden a helyére kerül, a végkifejlet nem is lehetne más. Izgalmas utazás Os-ba, félelmetesen komor valóság a családról és az összetartozásról, a múltbéli titkok hatásáról. Összességében tökéletes befejezés Nesbø elragadó, komor stílusában.





               

Jo Nesbø (1960. március 29.-)
A világ egyik leghíresebb krimiírója. Fiatalon focistának készült, de egy sérülés miatt le kellett mondania erről a pályáról. Közgazdász és pénzügyi elemző tanulmányokat folytatott, majd tőzsdeügynökként dolgozott, és mindeközben a Di Derre (Ők ott) nevű együttesben zenélt. Amikor egy kiadó megbízta, hogy írjon memoárt a banda turnéiról, ő ehelyett a Harry Hole-krimisorozat A denevér című szinopszisával állt elő, amivel kezdetét vette szédületes írói karrierje. Regényeit eddig 50 nyelvre fordították le, és több mint 40 millió példányban adták el világszerte. Gyerekkönyvei is sikeresek.
Foto: Terje Bendiksby








Animus, Budapest, 2024
368 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789636145798 · Fordította: Sulyok Viktória · Megjelenés időpontja: 2024. szeptember 25.

Kérődző ​Kronosz

 

Szvoren Edina: Kérődző ​Kronosz




                                              

Szvoren Edina új kötetére már a megjelenése idején felfigyeltem. Idehaza elég meglepő módon, négy különféle borítóval jelent meg. A kortársak, kollégák stílusában megírt novellák kifejezetten Karinthy Frigyes ikonikus kötetét juttatta eszembe. Az Így írtok ti műhöz hasonló irodalmi stílusparódiák most is ötletesek és találóak. Bár tartottam a kötettől, de az év egyik legkiemelkedőbb novelláit olvashattam.


                                

Szvoren alkotásaiból négyet olvastam eddig a hat megjelent kötetéből. Egyedi és sajátos stílusa megkapó, figyelmet érdemlő. Kedvenceim: Az ország legjobb hóhéra, Mondatok a csodálkozásról.
Szeretem az ilyen kihívásokat, megismerni Szvoren látószögéből a kollégákra jellemző szófordulatokat, írói stílusjegyeket, hangulatokat. Valljuk be, a megidézett kortársak stílusában írni nem könnyű, de mégis működik, él a szöveg. Szerintem kifejezetten vicces és zseniális lett, minden bántó szándék nélkül megírt, szórakoztató irodalmi stílusparódia ez a könyv. Ami elismerő tisztelgés is a kiválasztott írótársak előtt. Megkövetel valamekkora tájékozottságot a témában, jó, ha olvastunk a megidézett szerzőktől. A tíz szerző munkássága ismert volt előttem, csupán kettő az, akitől nem olvastam eddig. (Bognár és Nádas Péter)


A Kérődző Kronosz szórakoztat és meglep, az olvasó felismerés közben rácsodálkozik a nyelvi sajátosságaira, játékosságára. Bizonyos szerzők paródiája kiemelkedő, fantasztikus volt számomra.
A szvoreni próza saját könyveinél is kiemelkedő, itt tökéletesen csúcsra jár. Ugyanaz másképpen. Így írnak ők, a kortárs írótársak, Szvoren szemüvegén át, az Ő olvasatában. Bodor Ádám és Oravecz Imre "stílusbeli utánzata" volt a két kedvencem. Szív Ernő tárcáinak hangulata, képei is remekül sikerültek.
A legutolsó novellában önmagát utánozva ír a szerző, ez igazi csavar, a hab a tortán, az i-betűn a pont. Az írói bravúr elismerést érdemel, olvasásra erősen ajánlott. A tartalom és minőség összhangja, ahogy a négyféle borítóterv is ötletes. Nem mellékesen kedvet ad az említett szerzők műveinek mélyebb megismeréséhez is. A kötet a kortárs irodalom kedvelőinek kihagyhatatlan élményt ad.

A kötetben szereplő alkotók: Bartók Imre, Bodor Ádám, Szív Ernő, Oravecz Imre, Bognár Péter, Nádas Péter, Tompa Andrea, Tolnai Ottó, Krasznahorkai László, Szvoren Edina.





      

Szvoren Edina: Budapest, 1974.-

2005-ben elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját, 2019-ben a Libri irodalmi díjat. Novelláit számos nyelvre lefordították.
Kötetei: Pertu (2010), Nincs és ne is legyen (2012), Az ország legjobb hóhéra (2015), Verseim (2018), Mondatok a csodálkozásról (2021).

 
Fotó: Valuska Gábor

Magvető, Budapest, 2024
232 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631444094

A ​királynő olvas

 

Alan Bennett: A ​királynő olvas




                                                

"Minden könyv gyújtószerkezet, arra való, hogy felgyújtsa a képzeletünket."







Kedves és szórakoztató történet a királynőről, aki váratlanul a könyvek megszállottjává válik, miután véletlenül találkozik egy mozgókönyvtárral. A történet követi ennek a megszállottságnak a királynőre, háztartására és tanácsadóira gyakorolt ​​hatásait, azok következményeit. Bizony, kissé a munkája is a háttérbe kerül az új hobbija miatt.


"Olvasni annyit jelent, mint visszavonulni a nyilvánosságtól. Mint hozzáférhetetlenné tenni magunkat."


             

Tényleg minden a kutyákkal kezdődött. Amikor corgijai a Buckingham-palota közelében parkoló mobilkönyvtárhoz tévednek, II. Erzsébet kötelességének érzi, hogy kölcsönözzön egy könyvet. Ezzel indul el a "lavina". A királynő egyre növekvő szenvedélye az olvasás iránt hirtelen támad fel, teljesen beszippantja, magával ragadja a könyvek világa. Mondhatni, kinyílik előtte egy ajtó, ami új felfedezések felé viszi őt.

Számos érdekes háttér villan fel a gyorsan olvasható, rövidke történetben, idéz meg jellemző pillanatokat a királyi család életéből. Remek karakterek bukkannak fel, legkedvesebb Norman a konyhásfiú volt, míg legellenszenvesebb a királynő személyi titkára, Sir Kevin alakja. Meglepő volt az udvar reakciója, azaz a királynő "leszoktatása" az olvasásról, még Norman elhelyezésétől sem riadtak vissza. Ez sokat elárul az angol királyi udvar működéséről, az intrikáiról.

Maga a királynő természete részletgazdagon kerül bemutatásra. Érdekes volt megismerni, ahogyan titkárnőjét, sofőrjét, minisztereit faggatja, vagy épp a francia elnök olvasási szokásairól érdeklődik, ajánl nekik olvasnivalókat. Bájos, igazi angol humora van a sztorinak. Ügyesen teszi szimpatikussá II. Erzsébet királynő személyét, emeli ki az olvasás fontosságát.

Számos szerző, könyv, életrajzi téma és vers szerepel a novellában, köztük természetesen Shakespeare, Dickens, Jane Austen, Proust és Philip Roth, vagy éppen Alice Munro, hogy csak néhányat említsek érdekességként. Bennet írásstílusa rendelkezik azzal a képességgel, hogy lehetővé tegye az olvasó számára, hogy érzelmileg és vizuálisan is lássa, átélje a cselekményt. Az utolsó mondat pedig igazán felteszi a "koronát" az ironikusan elegáns történetre, furcsa, meglepő végkifejlettel zárul a kötet. Örülök, hogy sok-sok év után ismét kiadta a Magvető Kiadó ezt a könyvet.

Könyvmolyként különösen az olvasás természetéről és funkciójáról szóló elmélkedés tetszett még a sorok között. Az olvasásnak valóban elképesztő ereje van, egyik könyv valóban hozza a másikat. Új szerzők, műfajok felfedezése, az olvasás iránti szenvedély szórakoztató himnusza a kisregény. Jó szívvel ajánlom minden könyvet szerető olvasónak ezt az élményt.

"Az ember nem beleteszi a könyvekbe az életét, hanem bennük találja meg."



 ITT kedvezménnyel rendelehető a könyv! 



     

Alan Bennett 1934-ben született Leedsben. Író, dráma- és forgató-könyvíró, színész. Nagy-Britanniában a hatvanas évektől kezdve rendkívül népszerű, ám a nemzetközi hírnevet a Beszélő fejek című monológsorozat hozta meg számára, melynek televíziós és színpadi változata is létezik. Ez az első könyve magyarul.

Fotó: Hugo Glendinning




Eredeti megjelenés éve: 2007
Magvető, Budapest, 2024
152 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631443110 · Fordította: Rakovszky Zsuzsa

Hazug ​játszmák

 

Julie Clark: Hazug ​játszmák



                                              

"A sikeres szélhámoskodásnak az a titka, hogy olyan sztorit adunk be az áldozatnak, amely majdnem igaz."





Jó, hogy kézbe vettem ezt a könyvet, a thriller címke alapján mégis némileg másra számítottam. Talán valami sötét, gonosz, lélektani drámára. A könyv szinte letehetetlen már az első oldaltól kezdve, nem csalódtam, elégedetten tettem le olvasás után. Végig fent tartotta az érdeklődésem, minden fejezetben találtam izgalmakat, szinte egy ültő helyemben olvastam el. Leginkább azoknak ajánlom, akik szeretik az olyan történetet, amelyben a nők visszavágnak. Úgy gondolom, hogy minden nőnek volt/van bosszúfantáziája egy férfi ellen.

A Hazug játszmák, két erős, bonyolult nő történetét szövi össze: egy zseniális szélhámosról, és az újságírónőről, aki elhatározta, hogy leleplezi őt. Kat Roberts ambiciózus újságíró évek óta nyomon követi Meget, és elkötelezte magát, hogy leleplezze őt, mint bűnözőt. Igazi macska-egér játék, akarom mondani "cicaharc" van a lapokon.

Gyors, könnyen olvasható, a karakterek lekötötték a figyelmem. Határozottan érdekfeszítő történet, és van néhány nagyon fontos üzenete a hatalommal való visszaélésről, a nők bántalmazásáról, és van a szereplők között néhány nagyon okos és erős női karakter. Az igazság azonban sokkal több ennél, és ez az, ami annyira érdekessé teszi a cselekményt. Szórakoztató, okos és eredeti ötleten alapul. Soha nem olvastam még hasonló történetet.


Elsőre azt gondoltam, hogy egy gátlástalan szélhámosnő üzelmeiről fogok olvasni, és mindenkit sajnálok majd, akivel bármilyen furmányos módon, de elbánik. Ilyesmiről szó sem volt, egész másfajta élményt nyújtott ez a regény. Meg Williams az a bizonyos szélhámosnő, akiről könnyű lehet ítélkezni, hiszen átveri és megkárosítja „áldozatait”. A valóság sokkal árnyaltabb ennél, lenyűgözve olvastam a magabiztos és kifinomult módszert ahogyan Meg elérte céljait. Ahogy az életben olyan gyakran, itt is bebizonyosodott, hogy csak egy kicsit kell a másik ember életébe belelátni, ahhoz, hogy megértőbbek legyünk vele szemben. Félelmetesen átgondoltan cselekedett, kitartóan és hozzá kell tennem, hogy érthetően, sőt megbocsájthatóan. A szerző kiváló érzékkel adagolta a részleteket, folyamatosan újragondoltam a véleményem, és hamar elkezdtem drukkolni főhősnőnknek, hogy terve beváljon. Kifejezetten érdekes és kicsit félelmetes volt belelátni a fejébe, és ezáltal a módszereibe, terveibe, melyeket ő maga mesélt el nekünk. Ijesztő volt arról olvasni, hogy a közösségi médiában mennyi mindent elárulunk magunkról, és ez mennyire felhasználható ellenünk. Kedvenc szélhámosainknak is nagy hasznára volt az internet. Jó lesz vigyáznunk, könnyen behálózhatnak minket. Hiszékeny az ember...

Éppen ilyen lebilincselő volt Kat Roberts gondolatait olvasni, hiszen ő a másik szereplőnk, akinek szemén át haladtunk az események megismerésében. Jó érzékkel kaptunk váltást kettejük között, sokszor ugyanazt a jelenetet kétféle szemszögből ismerjük meg. A két nő hazugság-cunamija lehengerlően profi. Kat évek óta szinte megszállottja Megnek, minden vágya, hogy leleplezze és tönkretegye a nőt. Kezdetben csupán újságírói becsvágynak tűnik, ám itt is hamar fény derül a valódi okra, és már nem is tudjuk, mit reméljünk, kinek kívánjunk sikert. Mondhatni akiről éppen olvasunk. Ahogy bonyolódnak a szálak, fura módon elkezd tisztulni a kép a fejünkben, átlátjuk a dolgokat, és ettől még izgalmasabb lesz, hogy is alakul a történet.

Gyengeségeiket is megismerjük, de tanulnak hibáikból, és ez rengeteg erőt adott nekik. Kevés szereplőt mozgat a regény, de éppen annyit amennyit kell. Legidegesítőbb figura Kat vőlegénye volt Scott, és be is jöttek a megérzéseim vele kapcsolatban. A nők közötti kapcsolatokról érzelmi mélységű rejtély keretében olvashatunk.


Remek stílussal írt az írónő, árnyalt karakterekkel kiválóan adagolva a feszültséget, a nézőpont váltásokat. Könnyen olvashatóvá és igazi élménnyé téve a történetet, amihez néhány múltbéli eseményt is megismerünk. A kötet hossza egy cseppet sem zavart, jó volt elmerülni ebben a kifinomult, igazi női bosszúhadjáratban. Ahogy mondják, a bosszú hidegen tálalva a legédesebb. Hogy a rossz elnyeri-e büntetését nem árulnám el, az sem biztos, hogy ki a rossz, ki a jó? Ettől kissé szokatlan, eredeti olvasmány a Hazug játszmák.

Kiemelném, hogy a könyv végén egy interjút is olvashatunk a szerzővel, amit kár lenne kihagyni, addig is a szereplőinkkel maradhatunk. A kötet címe is telitalálat, teljesen kifejező, valóban látványos, hazug játszmák zajlottak előttünk. Ha szereted a thrillereket a céltudatos, erős női főszereplőkkel, vagy egyszerűen csak egy meglepő könyvet keresel kikapcsolódáshoz, Julie Clark regényében mindezeket garantáltan megkapod.




ITT rendelhető kedvezménnyel!



           

Julie Clark a kaliforniai Santa Monicában született és nőtt fel. Míg a barátai szörföztek, ő inkább olvasott az óceánparton. Egyetemi tanulmányai után egy rövid ideig a UCLA atlétikai tanszékén dolgozott, majd hazatért Santa Monicába tanítani. Jelenleg is ott él két kisfiával és a viselkedészavaros kutyájával. Az utolsó járat a második regénye.
julieclarkauthor.com



General Press, Budapest, 2024
336 oldal · ISBN: 9789634528883 · Fordította: Szieberth Ádám 

Édesszájúak

 

Jolsvai András: Édesszájúak


                            

                                               

Ismét megfogott Jolsvai stílusa, és tetszett a történetbe szőtt időutazás. Szeretem ahogy és amit Jolsvai ír, pedig ez csak a második könyv, amit olvastam tőle. Két éve, a  Márton Irma tévedése volt az első olvasásom, amivel felfedeztem és megjegyeztem az írót.

Engem ezzel is teljesen megvett magának, Jolsvainak sikerült a történettel magával ragadnia. Az az utánozhatatlan íz és hangulat, amit kaptam, itt is tetten érhető. Szórakoztató, mégis lírai, sokszor ironikusan bájos családtörténet van a lapokon. Igazi kis magyar korrajz, ahol a személyes sorsok adják a történet motorját. Édes-bús, néhol picit szomorkás felhanggal megírt családregény, ami tökéletes kikapcsolódást, remek szórakozást garantál. Végre egy nem érfelvágós, nyomorirodalom. 


A szépirodalmi igényességgel megírt, nosztalgikus időutazás a tizenkilencedik századi Pest életébe enged bepillantanunk. A sváb gyökerekkel rendelkező vendéglős Zimmerl család történe kel életre előttünk, fényképszerű pontossággal. 1893-ban indul a történet, ami 1994-ig követi a család és felmenőik sorsát. Zimmerl József Temesvárról érkezett Budapestre, ahol szerencsével kamatoztatta ötleteit. A megvásárolt vendéglő gyorsan felvirágzott a vezetésével, amihez a szerencse is hozzá járult. Operett-ország kel életre előttünk, hiszen tudjuk, a boldog békeévek korántsem voltak olyan vidámak. Itt mégis az összetartás, szeretet erejével működnek a dolgok. Korhű helyszínek és karakterábrázolása megkapó.

A történet szövevényes, de jól követhető. Szinte végig kacagtatóan idilli, bájos. Párbeszédei lendületesen gördülékenyek. Kibontakozik előttünk egy szelet a korabeli Magyarország életéből. Végig mozgalmas és fordulatos, anekdotázós történetek füzére, ahol remek és jellemző korrajzot kapunk. Számtalan kultúrtörténeti eseménnyel, valós történelmi alakok feltűnésével találkozhatunk. Az írói képzelet gazdag, lendületes és életszerű képekkel kel életre a történet, ahol a mellékszereplők is színesek és valósak. A sziporkázóan könnyed humora mellett az író stílusa, a történet pozitív életszemlélete kiemelkedő. Az író érezhetően rendkívül gazdag háttérismeret birtokában van, ami az események felépítésében is érezhető. A problémák, ha adódnak is, gyorsan elsímulnak, könnyedén megoldódnak. Mindenre találunk megoldást.

Végig ott éltem a szereplőkkel, ott ültem az erzsébetvárosi vendéglő egyik asztalánál, figyelve Szepi és felesége, Anna életének alakulását. Jó volt elmerülni ebben a milliőben, miközben feltárulnak előttünk a tizenkilencedik század eleji Pest hétköznapjai. A történelmi alapok is pontosak. A négy lány mindegyike egyéniség, ahogyan egyetlen fiuk, a kissé magának élő Franz is eredeti figura. Itt mindig történik valami. A család mindennapjain keresztül egy olyan korszak informatív képeit ismerjük meg, ami egészen másképp ábrázolja a dolgok valódi arcát, ezzel árnyalja ismereteinket. A lányok életének fő szála a jól férjhez menni kérdése volt, hiszen akkoriban ez volt az egyetlen lehetőségük. Ez sok izgalmas és vicces jelenet alapja lesz, számtalan bonyodalom származik belőle.

A gasztronómiai vonatkozások jól illeszkednek a regénybe, finoman emlékezteve Szindbád történetére. Ritka az a magyar regény, ahol az evés, a konyha ennyire előtérbe kerül. Az eperszezon is izgalmas jellemzője a szeretetteljes mesének. A letisztult, kifejező borító telitalálat! Jolsvai András mesteri módon hozza össze a szereplők sorsát a végén, egy ügyes csavarral tetőzve. Ettől válik igazán családregénnyé a könyv. Számomra, egyszerű olvasónak ez a regény kivételes, megnyugtató élményt nyújtott, igazi kikapcsolódást kaptam a szórakozás mellé. Gyorsan beszereztem még két korábbi regényét is a szerzőnek. Ajánlom mindenkinek! 









                                     

Jolsvai András (1953. december 19. (Budapest) –)

író, újságíró-szerkesztő. Kiadói lektorként kezdte pályáját, majd irodalmi folyóiratoknál dolgozott. Később megfordult több napi-és hetilapnál is. Első szépirodalmi munkáját 1991-ben adta ki, azóta több, mint húsz kötettel jelentkezett. Legutóbbi kötetei: Holnapra jobb lesz (2015), A napok színe (2017), Nincsen számodra hely (2019), Márton Irma tévedése (2021). A Két őszi nap Ujpesten (2023)






Kalligram, Budapest, 2024
256 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634684756 

Fotó:Ladjánszki Máté

Ultramarin

 

Finy Petra: Ultramarin





                                                

                              


Finy Petra új, ötödik, felnőtteknek szóló regénye az Ultramarin, ahol öt gimnazista szemén keresztül láthatjuk a '60-as évek világát. Rengeteg érdekes és emberi szempontból kulcsfontosságú jelenet van a regényben. Többszörösen is kőkemény dráma bontakozik ki a lapokon. Felbukkan a szülői háttér, a múlt és a fiatalok gondtalanságra vágyó szabadságérzete mellé a szerelem, szexualitás, nemi identitáskeresés is. A kiszolgáltatottság és az egymásrautaltság jellemzője a regénynek. A szereplők közötti viszonyok és személyes történeteik bemutatása igazán izgalmas.
Komor, nehéz évek voltak, alig az '56-os forradalom után. Kitörni a szürkeségből, a rendszer elleni lázadást a regényben megjelenő ultramarin kék szín is ezt húzza alá. A legvidámabb barakk-érzése jó működik. Az emberek élni, de legfőképp túlélni akartak. Megjelenik a történelmi tények mellé  a Coca-Cola életérzés, meglepően az amerikai üdítő már kapható Magyarországon. A korabeli zenék mellé ez is a lázadás szinbóluma, ahogyan a fiúk hosszú haja, vagy a lányok miniszoknyája.  Tetszett, hogy nem ítélkezik az alkotás, "csak" megmutatja, milyen volt az élet a '60-as években, akkor fiatalnak lenni. Megélni a szerelem varázsát, a szabadság vágyát, és az életre szóló barátságok mélységét. Fontos és a korszakra jellemző problémák kerülnek terítékre.


Egyik főhősünk, a kivételes szülői háttérrel rendelkező Belphégor festői álmokat dédelget, afféle művészlélek. Apja katonatiszt, kemény ember, aki nem találja a közös hangot a fiával. A fiú lelkileg is gyenge, küzd önmagával, nem meri vállalni önmagát. Ami érthető, abban az időben még büntették a homoszexualitást. Mindez egy erőszakos, katona-apa árnyékában nyomasztó lehetett a fiúnak. A megfelelés vágya munkálkodik benne, de egészen másképp, mint azt apja szeretné.

"Nem igazi férfi akarok lenni, hanem igazi ember."


A fiú ellentéte Tömpe, akinél mindennaposak a családi viták, alkoholista apja rendszeres zaklatását éli a család. Nincs könnyű élete. Érzékeny, pedáns, megjelenésében is elegáns próbál lenni. Plátói, reménytelen szerelem fűzi a csapat egyik lány tagjához, Gizihez. Megható és jellemző a fiú története.

 
"A hozott családi anyagból pedig senki nem tud mást építeni, mint amit a malter enged. Vályogból, ugyebár, nem lesz kastély. De kastélyból se vályog."



       

A mindig vidám, gyengék védelmezője és az irodalmat szerető Kelemen a baráti társaságban a harmadik fiú. Ő volt az egyik kedvenc karakterem, anyjával együtt. A Szibériát megjárt asszony igazi "tyúkanyó-tipus", mindig szívesen látja a baráti társaságot. Eteti őket, meghallgatja és tanácsokkal is ellátja őket, ha kell. Itt jelenik meg a korszakra jellemző besúgás is a történetben.


"Esni, kérem, tudni kell. Kelemen tud is. Pofára, seggre, térdre, az élet közepébe, esésben ő tényleg nagyon jó."


A három fiú mellé két lány is a baráti kör része. Kockás Gizi remek karakter, igazi jelenség, őt akarja minden fiú. Kedveltem őt is, aki viselkedésével lázad. Igazi nő, ő a "femme fatale" a regényben. Merészen éli az életét, ügyesen varr, bejáratos Rotschild Klára szalonjába. Családi háttere neki is zűrös. Nina különös jelenség, nem csak a családi traumái miatt. Ő a fontos, csehszlovák szálat hozza a történetbe. Prágából került a budapesti gimnáziumba. A magyar tankok bevonulása itt kap kiemelt szerepet, ami a megdöbbentően drámai politikai hátteret is adja. Ráadásul itt még van egy meglepő fordulat is a történetben.
A felnőtté válás útja rögös, nehézkes volt már akkor is. Pontos korrajzot kapunk a fiatalok érzéseiről, vágyairól, az útkeresésről, a szabadság misztiériumáról. A zenék és irodalmi utalások is ezt erősítik. Jó volt a két Pásztor-fiú karaktere is, akik a Pál utcai fiúkat emelték a történetbe. Nem csak a szomorú füvészkerti-jelenet miatt. Feltűnik az akkoriban megjelent Zabhegyező és fordítója, Gyepes Judit is. Kell egy tanerő, aki segíti a fiatalokat. Ő Márvány tanár úr, akinek sorsa sajnálatosan jellemző a korra. Remekül illeszkedő vendégszövegek formájában Esterházy Péter, Ottlik Géza sorai emelik a regény hangulatát.


Finy Petra zseniális mondatokkal ajándékozza meg az olvasót. A regény rétegzettsége egyértelmű, ahogy felépül és kibomlik előttünk a cselekmény. Remekül idézi meg, adja vissza a kor hangulatát, inspiráló történet. A szemet gyönyörködtető, különleges borító figyelemfelkeltő. A regényt mindenkinek szívből ajánlom.

ITT a kiadótól kedvezménnyel előrendelhető!




              

Finy Petra: (Budapest, 1978. június 4-) író, költő
Több mint harminc gyermekvers és mesekönyv valamint négy felnőtteknek szóló regénye jelent meg.(Madárasszony, Kerti szonáta, Marlenka, Akkor is)







XXI. Század, Budapest, 2024
304 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635685455 · Megjelenés időpontja: 2024. szeptember 18.

A ​porcelánlány

 

Mörk Leonóra: A ​porcelánlány





                                                     

Hangulatos, idillien romantikus történet rajzolódott ki a lapokon, amolyan mai lányregény. Ahogy haladtam az olvasással egyre jobban belefeledkeztem a két szálon futó mesébe. Csodálatos új borítóval jelent meg Mörk Leonóra A porcelánlány című 2018-as kötete.


Napjainkban indul a történet, Lili egy szállodában dolgozik, némileg a közösségi média rabja, amikor is az interneten felfigyel egy fényképre. A képen látható udvarház valamiért ismerősnek tűnik számára, később meglepetten fedezte fel, hogy egy réges-régi emlékkönyvben látta rajzon azt a házat. Az emlékkönyv a családi hagyatékát képezi, üknagymamája kedves öröksége, melyet szeretettel forgat , és érthetően, de csillapíthatatlan kíváncsiság ébred benne a ház iránt. Kutatása azonban sikertelen, amikor a sors közbeszól, és munkaügyben egy távoli északi-tengeri szigetre utazik. Vele utazunk mi is, és egyúttal az időben is utazva, egy édes-bús, szenvedélyes és drámai szerelem tanúi is lehetünk a múltban. Ez a múltba vezető szál izgalmas és eredeti, bájos hangulata elvarázsolja az olvasót. A két történet ügyesen kiegészíti egymást.

Lili régvolt nagyszülei történetét olvashatjuk, csodálatos szerelmi történet rajzolódik ki előttünk, korhű lenyomatot adva a történethez. Az első világháború árnyékában élnek hőseink, így ez komolyabb hangvételű része a regénynek. A háború lehetősége sajnos előrevetíti a drámai eseményeket is. Julika erős karakter, Miskolcon élt, amikor is egy német fiút lát vendégül családja, és menthetetlenül egymásba szeretnek. Szerelmük beteljesedik egy kisebb kirándulási balesetnek köszönhetően. Azonban a háború, mint sokak életébe, az övékébe is beleszól. Történetük napjainkig ível, Lili éli tovább a család nőtagjainak sorsát, melyben szerelem, szenvedély , boldogság jut osztályrészéül. Nyomozás veszi kezdetét a német szigeten, ahol meglepetések várják a lányt, amint egyre mélyebben ássa magát a múltba, amíg minden apró részlet a helyére kerül. Szerettem a történet hangulatát, finom humorát.


A jelenben Lili új nagy szerelme kezdte el felújítani a házat. Sok zenei részlet ad hátteret, Wagner volt a kedvence Lilinek is, és a múltban Julianna is szépen zongorázott. A fiú pedig kivételesen szépen és sokat rajzolt. A karakterek szerethetők, lehet azonosulni velük. Bájos, andalító a történet, jó kikapcsolódást ad. Olvasmányos történt két fiatal lányról, akik bár száz év különbséggel éltek, mégis mindkettejük életében meghatározó szerepet játszott a szerelem.

Azt hiszem mindig érdekes és kicsit furcsa abba belegondolni, hogy nagymamáink, üknagymamáink is voltak fiatalok és szerelmesek, bár mi kedves, idős nagymamának látjuk, ismerjük őket. Pedig voltak, ezzel együtt esendőek, fiatalok is, szenvedélyesen szerettek, hiszen így születhettünk meg mi is. Jó erről olvasni, ábrándozni, hiszen az ő örökségüket hordjuk sejtjeinkben, és a múlt meghatározhatja viselkedésünket, érzéseinket, még ha nem is vagyunk tudatában. Én is őrzöm nagymamám emlékkönyvét, amihez nem csak érzelmi szál köt.

Érdemes megismerni szüleink, dédszüleink életét, történetét, hiszen tanulhatunk is belőle, megismerhetjük gyökereinket, könnyebben értelmet kaphat jelenünk. Mörk Leonóra több regényét olvastam már, de A porcelánlány újra elvarázsolt könnyed stílusban megírt történetével.

Ajánlom a romantika kedvelőinek, minőségi szórakozást kaphatnak.




ITT rendelhető a regény kedvezménnyel!



     

MÖRK LEONÓRA író, újságíró, szerkesztő, műfordító, éveken át az Elle főszerkesztő-helyetteseként, illetve a Nők Lapja vezető szerkesztőjeként dolgozott. Regényeiben nem elégszik meg azzal, hogy elmesél egy magával ragadó történetet, hanem izgalmas kultúrtörténeti kalandozásra is hívja olvasóit. Jelenleg a Jaffa Kiadó kommunikációs munkatársa. Rendszeresen fordít német és angol nyelvből.
Regényei: A Hellinger-Madonna, a Holdfény szonáta, a Lány igazgyöngyökkel, a Ködkirálynő, és A porcelánlány, A papagájos ablak, Törött tulipánok , Asszonyom, édes úrnőm, Szentjánosfű.




Eredeti megjelenés éve: 2018
Jaffa, Budapest, 2024
288 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634759263

Idegen ​tollak

 

N. Nagy Zoltán: Idegen ​tollak




                                                    

A sorozat záró kötete is elkapott, berántott, olvastatta magát. N. Nagy Zoltán már a Keselyűvel is bizonyította, hogy a hangulatteremtés az egyik fő erőssége. A profin megírt regény természetesen egy kegyetlen gyilkosság képeivel indul, ez rögtön megadja az alaphangulatot. Mondhatni, padlógázzal induluk. Ez a történet is végig képes fenntartani az olvasó kíváncsiságát, érdeklődését. Kellően sötét és szövevényes, ahogy az előző két résznél megszokhattuk. A trilógia most egyszerre is megjelent, új borítóval a GABO Kiadónál, ami remélhetően nagyobb figyelmet is hoz a szerzőnek és a sorozatnak. Krimirajongó olvasóként meghatározó élményt nyújt a sorozat, csak ajánlani tudom. Nem csak magyar viszonylatban brilliáns.


Ez a történet is összetett. Sok csavar, múltba nyúló szálak és alapos háttér jellemzi a krimit. Ügyes visszautalások rázzák fel az olvasót, egyedivé teszi a könyvet az irodalmi háttér és a rendőrségi munka bemutatása. A garantált meglepetés sem marad el a végén.
Kidolgozott, sok szereplőt mozgató, alaposan felépített történet, talán a szöveg is könnyedebb. A horoszkópos részek kimondottan tetszettek, eredeti háttér volt. Nem szeretnék spoilerezni, így nem mennék bele részletekbe. A két nyomozó magánélete zaklatott, romokban hever. Kevés sikerrel, de Lilla és Zalán is igyekszik valami módon rendbe tenni sorsukat. Kettejük kapcsolata elé különös volt, zilált és széteső, nincs stabil háttér. Lilla karaktere egyáltalán nem volt szimpatikus.
Az eset bár megoldódott, azért ügyesen egy függővéget kapunk a végére, ott lebeg a folytatás lehetősége. Amikor a Keselyű a kezembe került, azonnal magával ragadott, a Madárember is remek folytatás lett. Az Idegen tollak magához láncolt, berántott. Magasan kiemelkedik a hazai krimik kínálatából ez a halálos játszma.
Tetszett a történet felépítése, a váratlan fordulatok sora. Kellően komor, már-már a skandináv krimik borús és olykor kegyetlen hangulatát idézi.

Kifelyezetten jó a zenei háttér, az EDDA  A keselyű című dalának beépítése. Csak csendben jegyzem meg, apró baki, a történéseket nem befolyásolja, hogy a dal 1982-ben jelent meg lemezen, nem 1995-ben...(41. o.) Krimiolvasóként még egy apróságon akadtam meg: a fürdőszobában szerintem nincs csillár, meg a törülközővel való akasztás kissé bajos, túl vaskos az anyag... (306. o.)
Bár igyekeztem a mozaikokat rakosgatni, csak a vége felé lett egy sejtésem a tettesről. N. Nagy Zoltán tökéletes hangulatot teremtve írta meg Keselyű Richárd sorsát. Az eredendő bűn, a született gonoszság áll a középpontban. Az emberi lélek sötét oldalának tökéletes ábrázolását kapjuk. Hideglelős, félelmetes krimi. Mindenkinek ajánlom, aki szereti a sötét, "agyas" nyomozást, az izgalmakat, a feszültséget. Az Idegen tollak találó cím, erőteljes alkotás.

ITT rendelhető kedvezménnyel a kiadótól!





       

N. Nagy Zoltán eredeti végzettsége szerint közgazdász, de már fiatalkora óta kutatja a magyar kriminalisztika rejtélyes ügyeit. A bűnügyi történetek mellett nagy rajongója a sakknak és az amerikai focinak. A korábban nyomozóként is dolgozó szerző írásaiban a rendőrség és a hatóságok munkájának valósághű ábrázolására törekszik. Jelenleg egy Pest megyei településen él családjával.







GABO, Budapest, 2024
384 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635667529

Tökéletes ​napok

 

Jacobo Bergareche: Tökéletes ​napok





                                                     

A szerző által megálmodott tökéletes nap Bergareche egész történetének vezérfonala. A szerelem érzéséről, annak egyéni megéléséről filozófáló szórakoztató történet, kissé szabálytalanul épül fel az emlékekből. Ahogyan a spanyol szerző az emberi kapcsolatokat ábrázolja, szerintem különleges, figyelemre méltó próza ez a levélregény.


Főhősünk az újságíró Luis hűtlensége áll a középpontban, ez a vezérmotívum. A negyvenes éveiben járó férfi kiüresedett házasságában él, a szenvedély és a lángoló szerelem már csak takarékon ég. A megcsalás, a titkos találka egy konferencia keretében valósul meg alkalmi szeretőjével, az építész Camillával. A nő szintén házas, egyszer három, egyszer négy napot tudnak együtt lenni. Ez a szerelmi viszony nem egy átlagos vagy mindennapi, mégis kétségtelenül romantikus felhanggal bír a történet.
Ez a néhány nap lesz az idealizált "tökéletes nap" a férfi számára. Érdekes, hogy amúgy év közben nem tartják a kapcsolatot, csupán a lehetőséget kihasználva ez a hét nap élteti kapcsolatukat. Az új légyottot azonban a nő lemondja, így a férfi felfedezi és elmerül William Faulkner szeretőjéhez írt leveleiben. Ebből akaratlanul is párhuzamot von saját életével. Kiderül az is, a zseniális író, William Faulkner mit tartott egy tökéletes napnak a szeretőjével.


Egy eredeti módon megírt könyv, okos prózával és intelligens módon levelekbe sűrített eszmefuttatással. Mély érzelmek, gondolatok villannak fel a férfi-nő kapcsolat szakaszairól. Jacobo Bergareche értőn és érzékenyen beszél az élet egyik fontos dolgáról. Lehet egyszerre szeretni két embert, avagy a tiltott gyümölcs meddig édes? Az emberi érzésekről őszintén vallani nehéz. Luis a szenvedély természetét keresi.
Luis két levelet is ír, egyet a feleségének, egyet a szeretőjének. A levelekben követi és keresi azt a kiváltó okot, amellyel a házasságáról szóló elmélkedések egész sorát nyitja meg. Néha bizony kevés is elég, hogy tökéletes legyen egy napunk. Egész életünkre vajon mennyi jut ezekből a napokból? Lehet-e, érdemes-e szenvedély nélkül együtt élni? Fájó nosztalgia ez az elillant szerelem után. Mitől van az, hogy az évek múlásával ellaposodik, kihül a kapcsolat? Nem árt némi élettapasztalat a házasságban eltöltött időszakról. A negyvenes férfi életközepi válsága így jobban érthető az olvasónak. Ez sajnos nagyon ismerős, elgondolkodtató érzéseket generált bennem olvasás közben.


Az élet egyik legszebb csodája a szerelem. Ezt megőrizni hosszú éveken át fontos mindenkinek. Ez az őszinteségen, az egymás iránti odaadó figyelmen múlik. Az apró napi csodákból lesz egy nagy egész, ha ügyesen mozgatjuk a szálakat, a lehetőségeinket. A történet mondanivalója, hogy életünk tökéletes napjait mindig utólag fedezzük fel. Bergareche férfihőse a lassan unalomba fulladó, kiüresedett kapcsolat ellen küzd, a maga módján.


ITT rendelhető kedvezménnyel a regény! 


         

Jacobo Bergareche (1976) író, producer, sorozat-forgatókönyvíró. Megjelent egy verseskötete, egy színdarabja, egy gyerekkönyvsorozata és egy memoárja. Tökéletes napok című regénye annak a négy évig tartó kutatómunkának a gyümölcse, amelyet az austini Harry Ransom Centerben folytatott írók magánlevelezését tanulmányozva. 

A regény 2022-ben elnyerte az Európai Unió Irodalmi Különdíját.





Park, Budapest, 2024
232 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789636330583 · Fordította: Várnai Gina

Sárga ​tengeralattjáró

 

Jón Kalman Stefánsson: Sárga ​tengeralattjáró





                                              

A szerző és olvasói számára személyes és mély érzelmeket kiváltó történet lefegyverző könnyedséggel szólal meg.

A Sárga tengeralattjáró valójában egy költői könyv, óda az emlékezethez, az elvesztett halottainkhoz, a képzelethez és tisztelgés az irodalom előtt. A sztori főszereplője az emlékezés témáját járja körbe, és ahogyan a címből sejthető ott van a Beatles zenéje, mint fő kísérő elem.

A könyv lassan indult, de folyamatosan épült, az utolsó negyed különösen erős. Aki ismeri Jón Kalman mesevilágát, olvasott már ezekről a témákról. A magányos fiú az életben tévelyegve, a felnőtté válás útján is egyedül, az anyja elvesztésének életre szóló traumájával küzd, míg a távoli apával való kapcsolata számtalan izgalmas kérdést vet fel. Hihetetlenül erős lélektani pillanatok részesei lehetünk a fiú gondolatain keresztül, érzelmeinek hullámzását élhetjük át.

A mellékszereplők is emlékezetesek és plasztikusak. A mostoha alakja és a barátok emelkednek ki ebből a sorból. A felnőtté válás nehézségei ismerős helyzetekben jelennek meg előttünk. Finoman sejtetve az apa életközepi válsága is felvillan, ő sem tud mit kezdeni a helyzettel. A halállal való szembenézést már több regényében olvashattuk, ez is állandó témája az izlandi szerzőnek. Mélyen megrázó sorokban olvashatunk erről is. Életünk velejárója, kísérője a gyász. Itt a korán elvesztett anya iránti rajongás az álmokban tud kiteljesedni. Tetszett, ahogyan az öregedést is beleszőtte az emlékek halmazába. Néha bizony a sok-sok évvel korábbi élmények erősebben törnek fel napjainkra, kitörölhetetlen nyomokat hagyva lelkünkben. Izgalmas volt olvasni a fiatal felnőtt férfi és az apja közötti kommunikáció nehézségeiről. A ki nem mondott mondatok sokasága bújik meg a sorokban


                       

Eleinte még az első oldalakon nem is értettem, hová megy, fut majd ki a történet, de azonnal megkedveltem a hangulatát. Ahogy Jón Kalmannal lenni szokott, egy kicsit ki kell várni, a történet nem lineáris, és van néhány kissé meglepő szempont, amitől elveszítheti a fonalat eleinte az olvasó. 

A zene mint kapcsolódási pont jó kifejezőeszköz, nem csak 

a hangulatot erősíti. Az 1969-től napjainkig tartó történetet 

a jelen gyönyörű végtelenje fogja össze. Kedvenc szerzőnk 2022-ben, egy londoni park gyepén üldögélő Paul McCartney-t figyeli, amely ciklikusan, mint egy állandó visszatérő eleme a könyvnek. Közben az emlékek színes kavalkádja villan fel az életének különböző szakaszaiból. Természetesen főleg a gyermekkorból és a korai ifjúság képeit ismerjük meg, számtalan Beatles-dal kíséretében.

Az emlékfolyam mély, a hangja még mindig annak a hét-nyolcéves gyereknek a hangja, aki elveszítette édesanyját és a halottakkal beszélget. Elveszett, magányos a felnőttek között, miközben fúj a hideg szél a fjordok között, Strandir dombjait állatok népesítik be. Együtt vándorol Kutyával és néhány újsággal, no és a Beatles-sel, ez ad menedéket neki. Végig nagyon erősek a kisfiú érzelmei az édesanyja iránt, akit egészen kicsi korában vesztett el. A zene mellé a későbbiekben felfedezi a könyvtárat, mint új menedéket, ez lesz a saját tengeralattjárója. A költészet is jelen van az írásmódjában, és egyszerűen gyönyörű, kifejező mondatait olvasni élmény. A kisiskolásan olvasott Bibliaórák hatása is végig kíséri életét. Itt van Isten, aki vodkát iszik, vagy Johnny Cash és Rod Stewart, van egy régi sárga Trabant, ami utazik velünk az időben. A történet hol vicces, hol kissé melankólikus. Az olvasóban mély nyomot hagy ez a belső utazás, saját életéről is elgondolkodtatva merenghet.

A zene mellett az irodalom, költészet is fontos elem, ahogyan megjelenik az íróvá válás témája. Úgy tűnik, Stefànsson kifinomult és érzelmes írása minden különösebb manír nélkül hat az olvasóra. A narratíva ügyesen összefonja a szálakat, amelyek egyetlen és ragyogó üzenethez vezetnek. A történet működött, erőteljes képzelőerőről tesz tanúságot, ami az olvasótól is elvárja ezt. Egy újabb lírai alkotás az élet nagy kérdéseiről. Jón Kalman Stefánsson ismét elvarázsolt, amihez Patat Bence zseniális fordítása is hozzájárult. Érezhetően jól működik az összhang kettejük között. A nyelv és a stílus csodás harmóniát alkotnak.

ITT megvásárolható kedvezménnyel a regény! 



        

Jón Kalman Stefánsson 1963. december 17-én született Reykjavíkban. 12 éves korában Keflavíkba költözött, ott élt 1986-ig. Dolgozott kőművesként, mészárszéken, halfeldolgozóban, egy nyarat rendőrként a keflavíki reptéren, később pedig középiskolai irodalomtanár és könyvtáros lett. Első verseskötete 1988-ban jelent meg,. Négyszer jelölték az Északi Tanács Irodalmi Díjára. Himnaríki og helvíti (Menny és pokol)-trilógiáját tucatnyi nyelvre fordították le.



                                                                                                               

Patat Bence műfordító: (1975)

2000-ben végzett az ELTE skandinavisztika-finn szakpárján. A skandináv nyelvek mellett finnül, észtül, angolul, németül, franciául és olaszul beszél.
Többek között Karl Ove Knausgard, Maja Lunde, Jón Kalman Stefánsson és Lars Saabye Christensen vagy Jussi Valtonen könyveinek fordítója.
© Reviczky Zsolt fotója.



Jelenkor, Budapest, 2024
404 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635183142 · Fordította: Patat Bence

Az ​Atlasz-manőver

 

Steve Berry: Az ​Atlasz-manőver
(Cotton Malone 18.)






                                                    

Berry ismét lenyűgőzött és azonnal beszippantott az új történet! Mesteri, ahogyan Cotton Malone visszatért. Ez a könyv bizonyosan Berry egyik legjobbja, amely minden bizonnyal végig leköti az olvasót. A történelmi eseményeket és a mai technikát érintő történet bőséges akciót és infrmációt nyújt a fogékony olvasó számára.

A történet komplex, 1945-ben kezdődik a Fülöp-szigeteken, a második világháború végén, amikor a japánok eltemették a nagy mennyiségű ellopott aranyat. Ezután az idővonal átvált a jelenre, és a svájci banki és Bitcoin-problémákra koncentrálunk. Közben kis kitérőt teszünk Oroszországban, ahol egy fizetett bérgyilkos végzi el feladatát, nem másnak, mint a Bank of St. George számára. Végig nagyon jól megtervezett a sztori, minden fejezetben fordul a kocka, történik valami. Oda-vissza pattog a labda a különböző karakterek és helyszínek között. Mint Berry minden könyvénél, a történelemnek is nagy szerepe van a cselekményben. Ez az egyik, amiért szeretem Berry könyveit, mert mítoszokban, legendákban és történelmi furcsaságokban gazdag hátteret adnak az akció mellé. A végső irói magyarázatot is érdemes elolvasni, ahol Berry elmagyarázza, a leírtakból mi a tény, mi a fikció.

     
                  

A történet annyira jó és szórakoztató, végig akciódús. Rég olvastam ennyire lendületes, alaposan felépített Malone-sztorit. A tempó valóban feszes, szupergyors. Kémek, ügynökök, bankemberek és nagyhatalmak harca ez. Mindenki a régi titkos térképet akarja megszerezni. 

A sorozat ezen részében Cotton Malone hol elegánsan sármos James Bond-ként, hol meg elképesztő akcióhősként villogtatja tudását. Sötét, szigorúan őrzött, évtizedes titkok, veszélyek sem állják útját. Megfejt egy rejtélyt a második világháborúból, amely magában foglalja a legendás elveszett kincset, a Yamishita aranyát, ami ma milliárdokat ér. A kincsvadászat számtalan áldozattal is jár.

Berry számos, a bitcoinnal kapcsolatos összeesküvés-elméletet felhasznált, és a történet hátterébe ügyesen behelyezte ezeket az információkat. A bitcoin népszerűségének növekedésével a kriptovaluta inkább fegyvernek bizonyul a nagyhatalmak kezében. Steve Berry minden tőle telhetőt megtett, hogy elmagyarázza, miről is szól a bitcoin, kezdve a létrejöttétől,hogyan működik, és hogyan lehet visszaélni vele. Sokat tanultam a bitcoinról, mivel nem sokat tudtam róla. Berry jól elmagyarázza a Bitcoint, de én még mindig nem értem igazán azért.

Emellett számos egzotikus helyszín, figura bukkan fel a való életből. Többek közt egy lány Cotton múltjából, aki tovább feszíti az idegeket és a húrokat. Karakterei most is élethűek. Ebben a történetben a cselekmény magában hordozza annak lehetőségét, hogy ami a könyvben történik, az a valóságban is megtörténhet. A pénzteremtésről, az inflációról és a világgazdaságról szóló számos tényét pontosnak és az átlagolvasó számára érthetően megírtnak találtam. A bankszektor uralma elképesztő. A fikciót és a tényeket zseniálisan összefonja most is Berry, és mellé egy igazán izgalmas, kalandokkal teli történet társul.

Az Atlasz-manőver élvezetes olvasmány, és nagyon ajánlom mindenkinek. Kezdettől fogva rajongok Berry Cotton Malone sorozatért, minden történetét olvastam. Nem könnyű valami újat, eredetit alkotni egy népszerű sorozat 18. részénél, de ez most Berrynek sikerült. A múlt és napjaink történelmi összefonódásai, a pénz hatalma és annak hatásai nagyon is mai történetté állnak össze.

Isten éltesse a ma születésnapos szerzőt!   







ITT rendelhető a könyv kedvezménnyel!






      

Steve Berry: (1955. 09. 02- ) amerikai író, professzor és volt ügyvéd.

A New York Times bestsellerszerzője. Regényeit 40 nyelvre fordítják, 51 országban, több mint huszonöt millió példányban. A Cotton Malone-sorozat néhány előző kötete: A templomosok öröksége, Alexandria link, A velencei árulás, Nagy Károly nyomában, Vérbosszú Párizsban, A császár sírja, A Jefferson-kód, A királyi fortély, Lincoln-mítosz, A tizennegyedik gyarmat, Elveszett parancs, A püspök embere, Máltai csere stb.

Feleségével, Elizabeth-tel együtt vezeti a történelmi értékek megőrzésének szentelt, History Matters nevű szervezetet.



GABO, Budapest, 2024
488 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635666362 · Fordította: Komló Zoltán

Genf

 

Richard Armitage: Genf



                                                         

Armitage nevére rá kellett keressek, színészi munkái nem voltak ismertek előttem. Az biztos, hogy első könyvesként meglepően jól ír, a prózája jól felépített, még ha sok ismert panelt is használ. Jó a háttér, amolyan modern orvoskrimi ez, ami a téli tájjal, fagyos hangulattal is kerek olvasmányt ad. A kiemelkedőtől messze van, de megéri a ráfordított időt, hiszen gyorsan pörgő, mozgalmas képeivel megfogja az olvasót.

Sarah Colliernek szerencsés élete van: elismert, Nobel-díjas tudományos karrier áll mögötte, és a neurológus férje mindennél jobban szereti. Az első komoly árnyékot egy orvosi diagnózis jelenti életére, ezért visszavonul. A nő a korai Alzheimer-kór jeleit mutatja, ahogyan idős édesapja is ebben szenved. Sarah férjével, Daniellel Genfbe utazik, hogy részt vegyen a Schiller Intézet, egy jelentős biotechnológiai vállalat nyitókonferenciáján. Itt mutatnak be egy jelentős új felfedezést, amely megváltoztatja a világot, és Sarah-nak ezt támogatnia kell ezt. A Nurotech forradalmasíthatja a gyógyítást, amihez azonban támogatókra van szükség, azaz pénzre. A gyógyulás egyetlen reménye a Svájcban bemutatott, bár erősen vitatott új technológia lehet. Ha beteg vagy, bárhová elmennél, mindent megtennél, hogy segítséget kapj, ez világos mindenkinek. A nő tétovázása mégis meglepő volt. Bár kissé nehezen indul be a történet, rendkívül olvasmányos lesz. Egy érzelmi hullámvasútra visz a szerző, ami egy high-tech orvoskrimibe torkollik.



Genfben az események egyre zavarosabbá, veszélyessé válnak, és emlékezetkiesése is súlyosbodik. Sarah-nak el kell döntenie, kiben bízzon: a körülötte lévő emberekben – vagy a tünetei ellenére önmagában. A karakterek sematikusak: a rossz nagyon rossz, a jó naív és gyenge. A negatív hősnő szexi, elbájoló, negédes, akiből egy női Rambo-Terminátor lesz a végére. Néhol kiszámítható fordulatokat tartogat a cselekmény, amikor az orosz ügynök is színre lép, már kész voltam. Sablon-sablon hátán, de a beépített sztereotípiák mégis jól működnek. Időtöltésnek egészen jó és szórakoztató, de határozottan nem „szenzációs debütálás”. A tisztes iparos munka, a meglepő háttér és szokatlan thriller, elegendő ahhoz, hogy a sztori és az olvasói érzelmek lendületben maradjanak. A genfi/svájci jeges táj látványosan megfestett, és a cselekmény éppoly feszes tud maradni végig. A demencia ábrázolásai érzékletesen vannak megrajzolva, és különösen az Alzheimer-kór tünetei hitelesek. Ez a krimi magával a betegséggel kapcsolatos életkörülményekre koncentrál. Sarah és Daniel alakítása jó, váltott szemszögből bontakozik ki a történet. Végig érezhető, itt valami nagyon nem az, aminek látszani akar. Sem a konferencián, sem a Schiller Intézetben, sem Sarah és Daniel házasságában…

                

Sarah lassan eszmél, egy összeesküvés kellős közepén találja magát, miközben megpróbál megbirkózni saját problémáival. Ez elvezet bennünket a „ne bízz senkiben, még magadban sem” történetekhez. Kémek, kiszivárogtatások és hazugságok mellé a pénz hatalma a meghatározó.

Minden jó mellé olyan ez a krimi, mint a Schiller Intézet hideg-rideg, ultramodern, csillogó üvegpalotája. Ez nem fogja megterhelni egy tapasztalt thriller olvasó agyát. Személytelen, hiányzik az egyedi írói hang, pedig a téma jó. A demencia és az Alzheimer-kór jelenleg fontos téma, ahogyan a gyógyászat is. A Genf valóban egy gyors tempójú történet, ha nem is az év krimije. A párbeszédből időnként hiányoztak az érzelmek. Karakterei hihetőek, felbukkan egy mindenttudó, pletykaéhes internetes blogger is, amely segít fenntartani a tempót, a számos csavar, fordulat mellé. Az ellentmondásos blogger, Terri Landau jelentései törik meg a cselekményt, adnak apró mozaikokat a nyomozáshoz. A vége talán túlságosan drámai és egy kicsit kiszámítható is, de összességében szórakoztató olvasmány. Richard Armitage debütáló regénye hangulatával, orvosi, biotechnológiai hátterével hoz eredetit a krimi műfajába.

ITT rendelhető, már E-könyvben is!




                  

Richard Armitage színész, akinek színpadi, filmes és szinkronszínészi munkásságát több díjjal is elismerték. Leghíresebb alakításait Peter Jackson A hobbit-trilógiájában, az Amerika Kapitány: Az első bosszúálló, az Alice Tükörországban és az Ocean's 8: Az évszázad átverése című filmekben nyújtotta. A Genf az első könyve.






General Press, Budapest, 2024
264 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634528852 · Fordította: Szieberth Ádám