Doszpot ​nyomoz

 

Szlavicsek Judit: Doszpot ​nyomoz


                                            

Egy igazán élvezetes dokumentumregény ez a valós alapokra épült krimi. Az alapötlet jó, sőt egészen kiváló. Borítékolhatóan a téli szezon kiugró sikere lesz a könyv. A téma izgalmas, az olvasó kíváncsi, Doszpot Péter neve pedig még mindig jól cseng. A kilencvenes évek sztárnyomozójának élete, és az akkori sötét, aljas és veszélyes alvilág több közismert bűnügye elevenedik meg a lapokon előttünk.


A történet erőssége, hogy Doszpot úgy áll a középpontban, mint macsó, keménykezű nyomozó, aki erősen leterhelt a felelősségtől. Felettesei sem igazán látják át a bűn világát, gyors eredményt akarnak, bolond világ volt akkoriban. A rettenthetetlen férfiú amúgy szókimondó, laza, de mélyen érzőszívű, családja, gyermekei iránt elköteleztt apa, akit lelkileg megvisel, hogy a munkája elsodorja szerettei mellől. A kapcsolata gyerekeivel felületes, az apai öntudat azonban erősen működik benne, lelkileg nyomasztja, ami tökéletesen érthető. Persze csajozik is ezerrel, ha alkalom adódik. Úgy gondolom Doszpot hibáival is elképesztő figura, kivételes és kiemelkedő alakja azoknak az időknek. Ezt tökéletesen adja vissza a könyv, Doszpot vállalja önmagát. Az elbeszélés hiteles, tökéletes kordokumentum lehet, hiszen a fülszöveg szerint 50 óra interjú alapján íródott. Alapos megfogalmazás az akkori magyar helyzetről. Kétségtelenül egy különleges krimi, ami szórakoztató, bármennyire is durva maga a cselekmény. 

             

A kezdeti, indító gyilkosság látszólag egyszerűnek tűnik, mégis évek múlva lesz eredmény, mikor kattan a bilincs az elkövetőn. Aprólékos nyomozás részleteit ismerjük meg, egy budai villában történt családi dráma adja a hátteret. A nyomozás lendületét több közismert, akkoriban történt ügy lassítja. Ezek alaposan felborzolják az olvasó és nyomozónk idegeit. Felbukkan a bolti sorozatgyilkos esete, de a Fenyő-gyilkosság sem maradhat ki. A szöveg jól illik ehhez a világhoz, szókimondó és nyers.

 
A történet igazából erősen emlékeztetett Dezső András könyveire, bár a kidolgozás kevéssé volt alapos. Néhol mégis picit túl hatásvadásznak éreztem a krimit, voltak elírások, bakik a történetben. Eleinte az áldozatnak hol húga, hol nővére volt a testvére...néha ez pár oldalon belül sem stimmelt. Igaz, ezek nem befolyásolták a cselekményt. A történések korhűen mozgalmasak, látványos, objektív leírásokkal kétségtelenül valósak. Aki rendszeresen figyelte akkoriban a híreket, annak nem tartalmaz túl sok meglepetést, azt hiszem. A valóságról mi miért, hogyan történt akkoriban, még várnunk kell. Olvasmányos a tálalás, leköti az olvasó figyelmét, ha csak picit is emlékszik ezekre az időkre. Ha meg nem, akkor felkelti a figyelmét ezekre az alvilági ügyekre. Még így is hátborzongató volt olvasni a realista eseményeket. A végére kellően felpörögnek a dolgok, sokkoló tudott lenni a kötet a megoldást illetően, de nem spoilereznék semmit. Érdekes élmény volt olvasni.

Aki érdeklődik a magyar alvilág mozgalmas és sötét titkai iránt, annak kihagyhatatlan olvasmány!


ITT rendelhető kedvezménnyel a krimi! 












Magnólia, Budapest, 2024
352 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635983322

Suathis ​fonala

 

Dávid Eszter: Suathis ​fonala




                                                

Van, úgy, hogy a blogger egy kedves felkérésnek engedve kilép a komfortzónájából és olyan könyvet is elolvas, ami nem a megszokott olvasmányok közé tartozik. Az elsőkönyves szerző, Dávid Eszter kérésére olvastam el a Suathis fonala fantasy regényét, a Világfonó ciklus első kötetét. Nem bántam meg, sőt, igazán meggyőző ismerkedés volt ezzel a műfajjal.


Hogyan is él a képzeletünkben egy fantasy regény? Mítikus hősök, varázslények, furcsa állatok és növények, melyen benépesítik az adott világot. A műfaj rajongói azonban tudják, hogy ez nem ilyen egyszerű. Egy fantasy szerzőnek nehéz feladata van, és ez nem merül ki egy egyszerű mesében. Gondoljunk csak a Gyűrűk Urára! Komoly világok épülnek fel a lapokon, melyeknek történelme, vallása, földrajza, állat és növénytana van. Ezeket a világokat benépesíti számtalan értelmes faj, van, hogy emberek, de különleges társaikkal is találkozhatunk. Alapos társadalmi felépítésekkel találkozunk, filozófiával, vallástörténelemmel, nyelvekkel, népekkel, és azok hagyományaival. Nem ritka, hogy a különleges képességekkel vannak hősei felvértezve, melyeket jóra vagy rosszra is használhatnak.
Dávid Eszter tökéletesen megvalósította mindezeket a Suathis fonalában. Mind közül amiket eddig olvastam ebben a műfajban, ez a regény kiemelkedően tetszett. Az első oldalakon felkeltette a kiváncsiságomat, és minden nehézség nélkül kalandoztam az oldalakon. Igazi szárnyaló fantáziával teremtődött világban jártam, kezdeti félelmeim ellenére gond nélkül beilleszkedtem a mesébe. Mert egy csodálatos mese részese lehettem, ahol nincs lehetetlen, ahol győzhet a jó és a bátor, a gonosz pedig meglakol. Különleges világban találtam magam, ahol jó élmény volt lenni, és együtt élni a szereplőkkel.
A kalandok főhőse, Suathis egy 13 éves kislány. Egy napon hazaérve nem találja édesapját, és néhány nap várakozás után a nyomába ered, megpróbálja megkeresni őt. Sejtései vannak, hol lehet édesapja, miután titkos leveleket talál a házban, melyek a saját múltjáról is érdekes kérdéseket vetnek fel. Veszélyes útra indul, ez hamar nyilvánvalóvá válik, üldözői is lesznek, bújkálva menekül, újabb és újabb rejtélyekkel találkozik. Igazán fergeteges kaland vár a lányra és az olvasóra.
Legnagyobb meglepetésére elkezdi felismerni, hogy képessége van, mégpedig egy igen különleges tehetsége, ugyanis ő egy fonóleány. Hihetetlenül izgalmas ez a képesség, fantáziadús ötlet volt a szerzőnő részéről, sokkal összetettebb ez a tulajdonság mint bármi amiről eddig olvastam. Várakozásomon felül beszippantott a történet, ami meglepett.
Bevallom nekem a dalfonók és a természetfonók tetszettek a legjobban, és azoknak a népeknek a filozófiája akik ezzel foglakoztak. Micsoda lehetőségek vannak ebben a "fonóságban"! Selyemgombolyítók, gonoszfonók, gubancolás, világfonó..Szőnyegdzsinnek.. A regény erőssége, hogy teljesen természetesen bele lehet illeszkedni ebbe a teremtett világba, és az összes magyarázat a fonókról teljesen természetesnek tűnik. Suathis menekül és küldetést teljesít, szeretné apját megmenteni aki a gonoszok hálójába került. Útja során számos segítője akad, akiket mi is a szívünkbe zárunk, kedves barátok, szinte családtagok lesznek. Mindenki segít és mesél, Suathis pedig velünk együtt tud meg egyre többet önmagáról és különleges képességéről. Hogy mennyire különleges azt fedezze fel mindenki aki belevág ebbe a csodás kalandba, nem bánja meg. Gyönyörű térkép segít eligazodni a tájon ahol barangolunk, Ülchai birodalmában.
Rendkívül aprólékosan szőtt mesével van dolgunk, ahol még az őrborsókon sem lepődünk meg. Bátran olvassuk, elfeledkezhetünk magunk körül mindenről annyira beszippant minket a történet. Fiatalok és felnőttek számára egyaránt élvezhető, a regény igazi különlegessége, hogy minden korosztály számára íródott. Szerethető karakterek, öröm és barátság, szeretet és küzdelem van a lapokon , ahol van kiért izgulni, és az írónővel együtt szárnyalhatunk a fantázia világában.
Az is egy meggyőző érv volt a kötet olvasása mellett nekem, hogy a moly felületén eddig 15 olvasótól 99%-os tetszéssel áll a könyv, ami igen kiemelkedő. Jól felépített, kidolgozott, olvasmányos, magával ragadó történet, ami egy sorozat nyitánya. A szerzőnő által teremtett világ biztosan elvarázsolja a rutinos fantasy-olvasókat is.




További információkért IDE katt!


Kedvezménnyel ITT rendelhető a könyv! 








Adolat, 2024
500 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786150193076

Vadászat

 

Cserhalmi Dániel: Vadászat






                                                         

Cserhalmi Dániel korábbi műveivel már bebizonyította rátermettségét. Most is érdekes, informatív a történet. Több ez mint egy ÁVH-krimi, amolyan társadalmi látlelet, lélektani dráma van a lapokon. A krimi nem bíz semmit a véletlenre, alaposan megmozgatja az olvasó képzeletét. Már az első lapokon megkapjuk az alaphangot és konfliktust. A megoldás érezhetően valahová a múlt sötét, eltemetni szándékozott, mára a homályba vesző időkbe visz vissza.

Igazából egy összetett és izgalmas olvasmány, a szöveg igényes, többrétegű. Durva látlelet az ötvenes évek sötét, komor valóságáról ez a kötet. A félelemről, a kiszolgáltatottságról és a szürke világról, ami lélekölően vette körbe az akkori embereket. A napi szintű rettegés léleknyomorítóan meghatározó volt. A diktatúra sötét és véres oldala kel életre előttünk. Igazán hitelesek és hatásosak a történelmi részletek. Mindezt fogyasztható formában olvashatjuk. Főként azoknak ajánlanám, akik az társadalom lelkének, felépítésének legmélyének folyamataira kíváncsiak. Az bizonyos, hogy a szerző regényei által bemutatott állami apparátus és szemlélet most sem fog hidegen hagyni senkit. A 20. századi magyar történelem, főleg a II. világháború utáni időszak történelme amúgy eléggé fehér folt még ma is a mindennapok embere előtt. Egy igazán kendőzetlen valóságot jó lenne olvasni erről az időszakról. 

    

A történetről röviden: valaki brutális módon gyilkolja az egykori ÁVH-s nyomozókat. Szó szerint "levadássza" az egykori bűnös múltú embereket. A harmadik gyilkosság után vesz meglepő és éles fordulatot a krimi. A szövevényes, többszörösen titkosított poros aktákból egy olyan világ képe tárul fel, ami akkoriban meghatározó és embert próbáló volt. Szinte elképzelhetetlen mára, hogy volt ilyen. A rendőrségi nyomozó Erdei mellé természetesen egy ÁVH-s detektív, Bohák kerül, ők lesznek a főszereplőink. Persze maga Péter Gábor az ÁVH "atyaúristene" is megjelenik. Az nyomozók közötti konfliktusok, világnézetük ütközése szemléletes. Lassan csiszolódnak össze a közös ügy érdekében. Miközben egyre több titokról derül ki a szomorú igazság. A beépített valóság döbbenetes, hiszen a két egyetemista fiú sorsa erős hatást ad a regénynek. Az emberi, lélektani oldal pedig a származásban, a vallásban nyilvánul meg. A zsidó hit, szokások és az emberek gondolataira rátelepedő politikai erő elképesztő. A rendőrség embere, Erdei szimpatikus figura, aki életének lelki megpróbáltatásait igyekszik rendbe tenni. Némi szerelmi vonal és Bodza kutya oldja a feszültséget. 

Erdeinek a gyász, és a zsidó múltja, a származása okoz gondot. Érdekes pillanat, mikor Bohák az ÁVH nyomozója szinte biztatja a disszidálásra... Több érzelem, emberi pillanat erősíti a történetet. A szereplők gondolatai, érzelmei jobban megjelennek, az életükre ható szempontok mélységében tárulnak fel. 

A finom és rejtett utalások erősek, érdemes erre is figyelni. A kiváló korrajz, fordulatos cselekményvezetés olvasás után vág igazán fejbe. A rendszer valóban bedarálja, kíméletlenül felfalja ellenségeit. Az államvédelmi hatóság tevékenységét testközelből tapasztalhatjuk. A végén a lezáró fordulat után.... sokkot kaptam. Ilyen befejezéssel ritkán találkoztam. A szerző végig ügyesen bonyolítja a szálakat, építi fel a cselekményt, azonban ezt a befejezést Nesbo is megirigyelhetné.


A könyv az Állambiztonsági Szolgálatok Történelmi Levéltára szakmai támogatásával készült.

ITT rendelhető kedvezménnyel a krimi, akár E-könyvben is!





            

Cserhalmi Dániel:
„civilben” környezetgazdálkodási agrármérnök, az Állatorvostudományi Egyetemen tanít növénytani tárgyakat. Kamaszkora óta ír, ÁVH-regényeinek sora a legutóbbi A Szabadság hadművelettel együtt három kötetet foglal magában: a Csengőfrász első megjelenésekor már a címével is feltűnést keltett a politikai krimik között; a Szibériai csapda könyörtelenül magával ragadó története pedig ÁVH-vezérek sakkjátszmáiba illeszkedik – erre utal a talányos cím is. Dániel szabadidejében olvas, túrázik, zenél a kollégákkal. Ez a negyedik ÁVH-regénye. 






Alexandra, Pécs, 2024
464 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635827831

Jókai ​karácsonya

 

Jókai Mór: Jókai ​karácsonya

   

                        

                               

Karácsony: Jézus születésének napja, az év legszebb ünnepe, a csodavárás, az együttlét öröme, ajándékok és fény, békesség a szívekben. Persze ilyenkor sem alszik a gonosz, talán kicsit azért lassít ő is.Zaklatott, zűrös világunkban a háború, ellenségeskedés idején legalább ilyenkor legyen nyugalom, odafigyelés, szeretet és törődés embertársaink felé.


Az ünnepek közeledtével, ahhoz kapcsolódva minden évben számos kötet, novellaválogatás jelenik meg a boltokban. Sokan vágynak a gyermekkori, békebeli karácsonyi hangulatra, reménykedünk, hogy egy-egy ilyen olvasmány segít visszahozni azokat az emlékeket. Ezt hivatott elérni a Jókai karácsonya kötet, melyben 12 novella, regényrészlet került. Zárásként, picit előretekintve pedig egy szilveszteri történet zárja a sort.

A hazai szépirodalom kedvelőinek bizonyára érdekes és tartalmas lehet ez a válogatás, én olvasás után sajnos nem ezt éreztem. Aki szívet melengető karácsonyi novellákat vár, valószínűleg csalódni fog. A téli, havas táj varázsa, a megnyugvás vagy az ünnepváró izgalom sehol nem bukkant fel ezekben a régi történetekben. Kimondottan a nyomor, szegénység, kirekesztettség, a halál, bánat baj, betegség sorjázott elő a novellákból. Érzésem szerint ez így túl tömény, nem azt kapja a gyanútlan olvasó, amit várna. Úgy érzem, sajnos ezekkel a novellákkal nem sikerült közelebb hozni Jókait a mai olvasókhoz. 

Kifejezetten nehezíti az ünnepi ráhangolódást a történetek szomorú mivolta, befejezése. Fájó gyermeksorsokkal találkozhatunk, ami eleve nyomasztó a karácsony misztériumában. A koldusgyermek mélyen tragikus, Andersen A kis gyufaárus lányka meséjét idézte nekem. A nyitó novella is egy kisgyerek halálközeli élményét dolgozza fel. A kis király beszélő babája kis boldogságot azért csempész a végére, a gyógyuló gyermek személyében. A régi nehéz, de boldog idők meséi legtöbbször tanulságosak, és meghatóak, ugyanakkor sokszor nehéz szívvel olvassuk őket. Jó lett volna ebbe a kötetbe is több boldog gyerektörténet, nevetés, vidámság a karácsonyfa alatt, amire mindannyian vágyunk ilyentájt. Hiszen a karácsony a varázslat, a boldogság és a csodák ideje, ilyenkor elfeledkezhetünk a mindennapokról. Túl komor, sötét lett ez a válogatás, humor még nyomokban sem villant fel. Tiszta emberi érzések, hagyomány megidézése sem teszi különlegesség, milyen is lehetett egy régi karácsony, anno. Mitől is lesz igazán ünnep a karácsony, mi fontos valójában az életünkben?

A lapok ajlán lévő szómagyarázat ugyan sokat segít, de rendkívül zavaró is egyszerre. Egy-egy oldalon legalább egy-két, de nem ritka az öt magyarázó értelmezés, ami zavaróvá teszi az olvasást, megtöri az élményt.

Talán a legközismertebb novella volt még kiemelkedő. A Melyiket a kilenc közül tetszett a legjobban, ismerős volt korábbi olvasmányaimból, még mindig megható és tanulságos történet. A Sylvester-éjszakák már vidámabbra sikerült, jó, hogy zárásként bekerült a kötetbe.

Ha még hó is hull, és mindent ellep a puha fehér csönd, a szívekben éled a remény. Ez azonban nagyon hiányzott a kötetből. Nincs havas téli táj, karácsonyfa, angyalka vagy cukor és ajándék. Van helyette magány, halál és kilátástalanul sötét világ. Zömében szomorú volt és kissé kiábrándító ez a válogatás, hiszen ez vesz körül mindenkit az év nagy részében. Most lenne különösen szükség a varázslatra, a csodákra.















Corvina, Budapest, 2024
216 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631370485

Konklávé

 

Robert ​Harris: Konklávé



                                            

A pápaválasztás titkait, annak menetét ismerhetjük meg Robert Harris történetéből. A hétköznapi emberek számára ez ismeretlen, misztikus és mégis meghatározó folyamat több titkot, meglepetést tartogat.

Érdekfeszítő, izgalmakat sem nélkülöző olvasmány, amely a kívülállók elől elzárt, bonyolult működésű világról rántja le a leplet. Olyan ismeretekkel gazdagodhatunk a katolikus egyház belső rendszeréről, szokásairól, amely által egy reálisabb képet kaphatunk a pápaválasztás hátteréről. A pápaválasztás az emberiség szempontjából egyértelműen jelentős esemény.
Az első komoly meglepetés még a történések elején, az egyik szereplő sommás véleménye volt erről: „normális ember nem akar pápa lenni”. A katolikus egyház fejeként bizony komoly feladatok, felelősség vár az új egyházfőre. A konklávét levezénylő Lomé bíborosnak is több lelki dilemmával kell megküzdenie a cselekmény során. Azért az egyértelműen kiderül, nagyon nem mindegy, ki kerül a pápai trónra.


A történet tehát az aktuális pápa váratlan halálával veszi kezdetét. A szokásos procedúra, a hivatalos gépezet beindul. Vatikáni titkok, rejtélyek, legendák, minden pátosz nélkül. Harris remekül tálalja mindezeket, egy gördülékeny stílusú könyvet ad a kezünkbe. Megtudhatjuk hogyan is zajlik egy konklávé, milyen belső folyamatok, elképesztő lobbik előznek meg egy pápaválasztást, mik azok a szempontok, amiket a kiválasztott és a Sixtusi kápolnában elzárt 118 bíboros figyelembe vesz, mielőtt meghozzák végső döntésüket és leadják szavazatukat. Mire a fehér füst felszáll addig több izgalmas háttér bontakozik ki a lehetséges jelöltekről. Az egyes szereplők hite, lelkiismerete és gondolkodása tökéletesen jelenik meg a karakterek bemutatásában.

Meglepő tanulságokra derül fény, a hatalomért való harc nem nélkülözi az intrikákat, személyeskedő támadásokat. Kiváló jellemrajzokat kapunk az esélyesekről, a választás menetéről. Emberi drámák feszülnek egymásnak a hatalomért, a pápai trónusért folytatott harcban. A történet fokozatosan adagolja ezeket a feszültséggel teli meglepő fordulatokat. A végkifejlet és a fő vonal pedig - amire az egész sztorit felfűzték - nagyon is aktuális kétségtelenül mai téma. Persze ez mindenkinek meglepő és érzésem szerint sokkoló befejezést adhat. Valójában tényleg kivágja a biztosítékot ez a befejezés, túl hatásvadásznak és elég lehetetlennek éreztem. Ennek a napjaink politikájára reflektáló mozzanat ellenére is a regény végig érdekfeszítő, sok embert elgondolkodtat a történet. 


A sztori végig szigorúan fiktív, mégis több valós kikacsintás bukkan fel a Vatikán életéből. A váratlanul felbukkanó új bíboros, akiről senki semmit nem tudott, csak tovább bonyolítja a szálakat. Valójában egy krimi izgalmait kínálja a regény. Itt válik igazán elgondolkodtatóvá a történet, hiszen az elhunyt pápa tudott róla, elfogadta az új bíboros titkát. Senki nem hibátlan, nincs feddhetetlen múltja, mindenki Isten teremtménye. Igazából a történet nagyon mai, befogadása erősen kor és élettapasztalat, vérmérséklet függvénye.

A regény alapján mozifilm készült az Oscar-díjas Edward Berger rendezésében, Ralph Fiennes, Stanley Tucci, John Lithgow és Isabella Rossellini főszereplésével. Érdemes végigülni, jól követi a könyvet, tökéletesen jó szereposztása, díszletei elvarázsolják a nézőt.



ITT rendelhető a könyv kedvezménnyel! 

GABO, Budapest, 2024
312 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635667543 · Fordította: Komló Zoltán

Nincs ​semmi baj

 

Schmöltz Margit: Nincs ​semmi baj
Szerelmek a tatárjárás árnyékában



     
                                        

A magyar történelem komor időszakába repít vissza minket a regény, bár nem is tudom, van-e olyan része történelmünknek, ami nem komor? Az 1240-es években, az első Tatárjárás időszakában járunk ebben a különleges történetben, ahol a cselekmény érdekfeszítő.
Csak elképzeléseink lehetnek erről a korszakról is, hiszen kevés hiteles forrás örökíti meg azokat az éveket. Most mégis képet kaphatunk, hiszen csodásan elevenen rajzolódik ki előttünk ez a megrendítő esemény, fájdalmakkal, szerelemmel, veszteségekkel és megnyugvásokkal. Csak sejthetjük, hogy milyen nehéz volt az élet akkoriban, ilyen hatalmas támadó hordák seregének kitéve, akik a messzi távolból érkeztek, felforgatni és letarolni az országot. Akkori veszteségeinket ismerve, még érdekesebb lehet számunkra a hétköznapi emberek élete, küzdelme. A gondolkodásuk, hagyományok ereje különösen tetszett, ahogy beépült a cselekménybe. Ezekből kapunk ízelítőt ebben a romantikával átszőtt regényben.


A világ két egymástól nagyon távoli pontján egy-egy fiatal lány életébe nyerhetünk betekintést, velük indul a történet. Esztergom városában él Mandula, egy bátor, életrevaló lány, aki szívesebben járja bátyjaival az erdőt vadászni, minthogy a selyembe burkolózó női családtagok társaságában hímezgetne. Két igazi baráttal Leventével és Zsomborral tölti minden idejét, és nem meglepő módon az évek alatt Zsombor iránt elkezd gyengéd érzelmeket táplálni. A lány tiszta szívű, segítőkész, hamar a szívembe lopta magát. Mandula fiatal felnőtt létébe hasít fájón a Tatárjárás. Ő azonban bátran kiveszi részét a védekezésből és a harcokból. Érdekes volt ez a női szemszög a kor eseményeinek bemutatásához. 


Sok ezer mérföldre tőle egy hasonló természetű fiatal mongol nő, Tungalag sorsát ismerjük meg. Meglepő mennyire hasonlóak az egymástól távol élő nők vágyai, gondolatai, érzelmeik. Tungalag is erős, állhatatos, bátor, büszke harcos nő. Tiszteli mongol őseit, népe hagyományait, amik nagy szerepet játszanak életükben. Fontos háttér a szokások, hagyományok bemutatása, az akkori életkörülmények aprólékos megismerése. Kifejezetten jó érzés volt mindkettejük oldalán drukkolni, holott ellenségeknek indultak.
Ez a két nő mit sem sejt egymásról, pedig sorsuk már ekkor elkezdett összefonódni. Hiszen Batu kán seregei már feltartózhatatlanul özönlenek a magyar föld felé. A harcosok közé áll Tungalag és kedvese Konkor, ők ketten szó szerint vállvetve harcolnak majd. Esztergomban már sejtik érkezésüket, az ország azonban jórészt tehetetlenül áll ekkora túlerővel szemben. Ismerjük jól a Tatárjárás krónikáját, a kán seregei nem kímélték az országot és népünket. Mégis ezekben a vészterhes időkben is szerettek, szültek, küzdöttek az asszonyok, harcoltak a szerelemért és a túlélésért. Ilyen mozzanatokról olvashatunk, eleven életképekkel, élénken magunk elé képzelhetjük az akkori Esztergom városát lakóival együtt. Tökéletes atmoszférával és látványos, hangulatos képekkel kel életre előttünk a korszak, elevenedik meg az akkoriak élete.


Varázslatosan izgalmas, olvasmányos formában ismerhettük meg a tatár nép hiedelmeit, a tűzben lakozó ezsineket, vagy az árnyékban megbúvó betegséget hozó szellemeket. Ez olyan meseszerűvé tette a történéseket. A magyar hitvilág és hagyományok is ilyen szépen rajzolódnak ki előttünk, szép, ízes magyar beszéddel társulva. Rég elfeledett szavainkkal is találkozhatunk, pl: a korcsolyánál mennyivel dallamosabban hangzik az ironga.. Ezek a már-már mesés elemek adnak egy bájos varázslatot a történéseknek. A természet ábrázolása magával ragadó. A téli háttér is ezt sugallja, a hópelyhek tánca és a fagyos Duna jege hideget áraszt, ami átjárja az olvasót is.


A seregek a Duna alá érkeznek, a kővárakban magyarok védekeznek, harcos emberek csapnak össze, fájón sok az értelmetlen veszteség. Az én olvasatomban a történelmi esemény csak jó háttér volt egy romantikus, szerelmes történethez. Hőseink sorsa is összeér, újra nyilvánvalóvá válik, hogy a háborúkat a kisemberek szenvedik el igazán. Ők nem ellenségek, csak élni akarnak.
Mandula és Tungalag sorsa találkozik ezen a ponton. Vajon mi lesz velük és szeretteikkel, ehhez együtt kell kalandozni velük. Pozitívumként emelném ki, hogy Schmöltz Margit íróként hihetetlenül hangulatosan ír, történetmesélése elismerésre méltó. Összességében ez egy olvasmányos, szépen megírt és élvezetes szöveg. 

A kalandok középpontjában a két lány sorsa, érzelmei állnak. Egy életigenlő történetet olvashattam, egy embert próbáló eseményről, és a mögöttes megpróbáltatásokról. Véres harc és szerelem, humor is színezi a történéseket. Különösen ajánlom a női olvasóknak, de mindenkinek élmény lehet az olvasás, aki szereti a történelmi regényeket.




ITT kedvezménnyel rendelhető a regény!


     

Schmöltz Margit

1972-ben született Esztergomban. Székesfehérváron nőtt fel. Első diplomáját a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz János Karán szerezte, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen kulturális menedzserként, a Debreceni Egyetemen informatikus könyvtárosként végzett. Esztergomban él két lányával. Könyvtárigazgató, intézményvezető, a Balassa Bálint Társaság tagja, a Történelmiregény-írók Társaságának alelnöke. Előző regénye a tavaly megjelent Botticelli szerelmei. 




Gold Book, Debrecen, 2024
328 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634267065

Intermezzo

 

Sally Rooney: Intermezzo


     

Sally Rooney negyedik regénye több komoly témát állított a középpontba. A világpremierrel egyidőben idehaza is elérhető regény általános problémáival elég könnyű azonosulni.

Hőseink Peter és Ivan, egy testvérpár, akik apjukat gyászolják. A közös, családi veszteség fájdalma sok régi sebet tép fel, a múlt átértékelésére készteti a két férfit. Eltekintve attól, hogy testvérek, úgy tűnik, Peter és Ivan Koubek nemigen hasonlít egymáshoz. Miközben a jelen életük gubancait igyekeznek rendbe tenni, ahol a szerelem, barátság, családi kapcsolatok összetett és szövevényes hálója fonja körbe életüket. 

Peter harmincas, sikeres ügyvéd Dublinban, számára a gyász alvásproblémák képében zavarja meg életét. Érzelmeit két különböző és elég furcsa nő közt osztja meg, ami szintén nem könnyíti meg sorsát. Peter szerelmi élete elég zavaros.
Ez a különös kapcsolat furcsa átfedéseket hoz, érzelmi hullámzásait csak növeli a férfinak. Első szerelme, Sylvia meghitt bizalmasa, lelki társa a férfinak. A múltban történt egy baleset, ami szorosra fűzt kapcsolatukat, mégis elválasztja őket. Ez a baleset és részletei végig homályban maradnak, csak sokára derül ki, mi is történt valójában a nővel. Új barátnője a fiatal egyetemista Naomi, laza, mai lány, aki még nem veszi túl komolyan az életét.


Ivan egyetemista, huszonkét éves, naiv, őszinte érzelmű, végig közelebb állt hozzám: zárkózott, helyét kereső sakkbajnok. Belső vívódásaival a testvéri kapcsolat fázisait ismerjük meg. Gyerekként imádta, bálványozta Petert, most azonban ez már-már gyűlöletbe fordult át. Az okok izgalmasak, lassanként derülnek ki. Az ő szemén át a családi múlt és a jelen kavargó mozaikjaiból áll össze a történet. Ezek a régi sebek, traumák nagyon meghatározzák a két férfi jelenét. Ráadásul Ivan életét váratlanul a 36 éves Margaret kezdi uralni. A nő viharos múltja után vágyik a nyugodt, szenvedélyes életre, amolyan anyatipusként gondoskodik a magányos, zárkózott Ivan életéről. Igyekszik oldani a férfi zárkózottságát, kinyitni a lelkét a világ felé. A szexjelenetek igazán forrók és szenvedélyesek, jellemzően jól adják vissza a mai történet és a szereplők érzelmi hőfokát. A kapcsolatok dinamikája meghatározza az ösztöneiket, vágyaikat. Rooney a modern kapcsolatok bonyolult, gyakran zűrös hátterét mutatja be. Karakterei érzelmileg összetettek, emberiek. A regényben Ivan, Peter és Margaret nézőpontjait váltakozva olvashatjuk. A sakk, mint kifejezőeszköz mellett Ivan kutyája is fontos mellékszereplő. Rooney stílusa megint megfogott, akinek az előző könyvei tetszettek, bátran olvassa ezt is. 

                          

Kiforrott, remek történet, valóban Sally Rooney egyik legjobbja ez a regény. Ez a könyve és a mondandója, a karakterei és a történet határozottan kidolgozottabb volt nekem.

Merészen, de tapintattal nyúl szereplői lelkéhez, mutatja be a gyász okozta változások hatásait. Az olvasó mindig a gyász különböző rétegeit kapja, az eltemetett fájdalom keveredik a friss sérelmekkel.
Maga a gyászfeldolgozás egy életre szól, ezzel kell megküzdenie a szereplőknek. Erős nők, erősnek látszó férfiak, és a környezet elvárásai, hatásai adják a keretet. Széleskörű betekintést nyújt a szereplők tetteinek mozgatórugóihoz, intelligens, valódi és együttérző. 

Rooney-nak megvan az a csodálatos képessége, hogy a gyászról, a családról, a kapcsolatokról némi humorral, minden pátosz nélkül, őszintén beszéltesse lelkileg megviselt, összetett karaktereit. Alapvetően mindenki sebezhető és a szeretet, elfogadás gyógyító ereje tud némi vigaszt nyújtani a lelkek mélyén húzódó konfliktusokra. A harag nem megoldás, a kibeszélés teheti tisztába a dolgokat. Sally Rooney Intermezzo-ja a szomorúság és a remény furcsa, egyedi keverékét kínálja az olvasónak, több azonosulási ponton találkozik a valósággal.



ITT megrendelheted kedvezménnyel a regényt! 



                  

Sally Rooney a Baráti beszélgetések, a Normális emberek és a Hová lettél, szép világ szerzője. Mindhárom eddigi regénye nemzetközi bestseller. Művei világszerte több mint negyven nyelven olvashatók. Első két könyvéből a BBC tévésorozatot gyártott. 2022-ben Sally Rooney-t a TIME magazin beválogatta a globális kultúra száz legnagyobb hatású formálója közé. Az írországi Mayo megyében született, ahol jelenleg is él.










XXI. Század, Budapest, 2024
414 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635680092 · Fordította: Dudik Annamária Éva

Biztonságban

 

Lee Child: Biztonságban




                                                          

Mindig is szerettem Lee Child könyveit, mióta sok évvel ezelőtt kezembe vettem a 61 órát, elsőre, durr bele a rögtön sorozat közepébe. Jack Reacher azonnal barátom lett, előlépett a semmiből, kedvenc akcióhőssé vált. Jack Reacher nagyszerű karakter, és bár a sorozat legutóbbi könyvei már nem biztos, hogy olyan szinten állnak, mint a korábbi történetek, mégis kihagyhatatlanul olvasmányosak.

Ez egy 20 novellából álló gyűjtemény. Azt hittem, hogy ez a könyv is Jack Reacherről szól, ha már Lee Child, de sajnos ez Jack Reacher mentes, egyik történetben sem szerepel. Nem figyeltem erre fel, ez volt az első sokk olvasáskor. Az egyik jó dolog, amit a történetekről elmondhatok, hogy valóban rövidek.
Novellát írni nem könnyű, rövid távon kell jót produkálni, olyan ez, mint a 100 méteres futás... legyen eleje, közepe, vége, és szóljon valamiről. Néhányat élveztem is, de a többsége sajnos feledhető, vagy meglepően túl durva a befejezése. Csak a szerző miatt vettem kézbe ezt a könyvet, de rögtön vissza is tettem volna, ha hamarabb rájöttem volna, hogy Jack Reacher nincs benne a történetekben. Ezt nem ártott volna jó nagy betűkkel feltüntetni a borítón: Reacher-mentes novellákat kap a gyanútlan olvasó. Pedig Child neve erősen, jellemzően összeforrt főhőse nevével. 

Lee Child, a rendkívül népszerű Jack Reacher sorozat szerzőjének kriminovelláinak gyűjteménye ez. Ahogy azonban más sorozatszerzők is tették, ezek az összegyűjtött történetek a szerző tehetségét bővítik, és nem tartalmazzák a legismertebb karakterüket. Ez nagy dilemma a szerzőnél is, ez kiderül az előszóból. Mégis jobb lett volna kedvenc igazságosztó katonai rendőrünk életének pillanatait megidézni, bár volt már ilyen. Tipikusan a "suszter maradjon a kaptafánál" esete nyert igazolást.

      

Vegyes érzéseim voltak végig ezekkel a történetekkel kapcsolatban. Bár érdekesek voltak, nem igazán ragadtak meg. Járunk a '20-as, '50-es évek és napjaink Amerikájában, felbukkannak FBI ügynökök, testőrök, piti tolvajok vagy drogdílerek, magányos nők, színes a felhozatal. Néhol annyira rövidke a novella, hogy szinte az olvasónak kell kitalálni a tartalmat, a poént. Több történetnél meg tudtam jósolni a "meglepetést" a végén, néhányuk elég kiszámítható volt. A karakterek is jelentéktelenül arctalannak tűntek. 

Ami jó, végül több írás nagyon noirnak tűnt számomra. Akadt 3-4 novella, ami tényleg kiemelkedik: a címadó Biztonságban, Tíz kiló, Esőtől nedves és az Ami igazából történt írásokat sorolnám ide. A többi fura hangulatú, morbid vagy túl hatásvadász szösszenet volt. Mindenki rövid mondatokban beszélt, kimért, darabos a próza. Nyomokban felvillant a Reacher krimik hangulata, de sajnos nem ez a jellemző. Pörgős, csavaros vagy meghökkentő novellákat vártam, de ezek sötétek ugyan, mégsem tudtak meglepni. Child megmutatta, tud ilyet is...akaratlanul is a norvég krimikirály jutott eszembe. Nesbot sem a novellái miatt kedveljük... ez sem maradandó alkotás. Számomra nem hozta a Jack Reacher-könyvek minőségét. Úgy gondolom, hogy ha valaki először találkozna Lee Childdel, akkor talán rendben van, ismerkedésnek megteszi, avagy rajongóknak is ajánlott. 


ITT rendelhető a kötet! Akár E-könyvben is! 






General Press, Budapest, 2024
216 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634529439 · Fordította: Melegh Erika

Vörös ​Riviéra

 

Rehák Géza: Vörös ​Riviéra
A Balaton a Kádár-korszakban





                                                           

„A Kádár-rendszer rég a múlté, de a balatoni táj arculata, karaktere, épített környezete továbbra is tükrözi az egykori idők társadalmi-politikai valóságát.”








A Balaton hazánk nemzeti kincse, mindig hálás téma. Különösen az, történelmi köntösben, a szocializmus idejére visszatekintve. Milyen is volt a balatoni nyár, anno? A turizmus elég fontos, meghatározó eleme köré épül a tudományos visszatekintés. Trianon után erősen felértékelődött a Balaton szerepe, majd a politikai vezetés ráébredt, nyitni kell a nyugat felé, jó bevételi forrás lehet a tó és környéke. Ehhez azonban infrastuktúra is kellett.


    

A Balaton valóban a Riviéra volt a Kádár-rendszer idején, nem csak hazánk lakosainak. Hangzatos formában bizonygatták, a Balaton mindenkié... a magyar dolgozó nép a tó parton pihent, olyan ez, mint valami korabeli propaganda híradót hallanánk. Az biztosan igaz, felfedezték, ez mekkora lehetőség, kiaknázásra váró kincs hazánknak, a nyugati turistákhoz vezető, konvertibilis valutával kikövezett út. Azonban ez ennyire mégsem volt egyszerű menet.


A történész, politológus szakértő, Rehák Géza dokumentumok alapján tárja fel, mutatja be a múltat. A térség fejlesztése kiemelt szerepet játszott az ötéves tervek között, meghatározta Veszprém és Somogy, Zala megye életét. Az alapvetően mezőgazdasági terület, a szőlészet fontos szerepe nem elhanyagolható. A sorok között olvasva, és a lap alján található sok kiegészítést böngészve bukkanhatunk a lényegre. A Kádár-korszak tökéletes látlelete ez, remek kiegészítő háttérinformációk gyűjteménye. A folyamat hosszadalmas, de részletes bemutatása izgalmas olvasmányt ad. Sok esetben a bevételért olyan döntéseket kellett meghozni, ami a szocialista alapelvekkel nem igazán egyezett. Ha már azonban idejön a külföldi turista, tudja is elkölteni azt a kemény valutáját...kellettek ilyen lehetőségek, biztosítani kellett nekik szórakozást, kiemelt ellátást.
Hiányoltam a két Németoszág találkozási pontjaként elhíresült Balaton bemutatását. Nem tagadom, néhol túl szakértő, száraz ez a gyűjtemény, de határozottan érdekes. Az összefonódások, a pártállam vezető pozíciójai és a bevétel növelése sok érdekességet hozott. Gebin, hétvégi házak, és ideológia ütkézése ez.
Olvashatunk a Balaton szerepéről a második világháborúig, de a fejlődés kötelező elemeit sok gazdasági akadály hátráltatta. Propaganda ízű még most is, hogy hatemeletes szállodát húztak fel a téli hónapokban.... Itt a táj elcsúfítása sem jelentett akadályt. Motel vagy hotel? Mi van idényen kívül? A Balaton és környékének politikai döntései napjainkig láthatóak, éreztetik hatásukat. Északi part kontra Déli part és a környező üzemek fejlesztése, megléte volt befolyásoló tényező ezekben a döntésekben. A Nitrokémia háttere különösen informatív a tanulmányban. A mediterrán riviérák hazai változata, a történelmi emlékhelyek szerepe, ezek megtartása érthetően kiemelt volt a programban. A pártüdülőről is jó lett volna olvasni, Balatonaliga szerepéről. Jó kiegészítő ez a kötet az érdeklődöknek.
Tetszett viszont az irodalmi háttér, afféle kitekintés. Déry Tibor, Veress Péter, vagy Passuth László emlékidézése tökéletes lezárást ad.

















Jaffa, Budapest, 2024
224 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634759348

A ​meghívás

 

Sebastan Fitzek: A ​meghívás



                             

Sebastian Fitzek jelenleg Németország talán legsikeresebb írója. Idehaza A meghívás a harmadik megjelent regénye, nekem az első olvasásom volt tőle. Akartam szeretni, de nem tudtam, nem sikerült jól az ismerkedés.


A történet zavarba ejtő, bonyolult. Kiszámíthatatlan, túl csavaros, bár kétségtelenül fordulatos, a rövid fejezetek és a gyakori nézőpontváltások szerintem még zavarosabbá teszik. Egy jó könyvnek szórakoztatnia is kellene. Ebből a német szerző kizárja az olvasót, követhetetlen és összefüggéstelenül árad a történet.
Ritkán írok ilyet, de az egész cselekmény túlságosan zavaros, távoli és néhol túl direkt. Mégis bátran végigküzdöttem. A történet egy szörnyű élménnyel kezdődik, ami kíváncsivá tesz, de utána a szerző elvész a különböző jelenetekben, amelyek közül néhány véletlenszerűen összedobottnak tűnt. Az sem segített, hogy a narratíva számos időugrást hajtott végre. Zavart ez a zavaros kezdés és a sok időugrás, nem hagyott kapaszkodót a szerző. Fitzek teljesen elmulasztotta helyesen használni ezt a narratív módszert, az olvasót kizárta a történésekből. A múlt ​​és a jelen puzzle darabjait nem tette lehetővé az olvasó számára, hogy egy nagy egésszé tegye. Ezek a részek ahelyett, hogy fokozták volna a feszültséget, az időugrásokkal egyre nagyobb zavart okoztak számomra. Szinte olyan volt, mintha Fitzek maga sem tudta volna, hová megy a története. A kevesebb több lehetett volna. A cselekmény magja egy hegyi kunyhóban játszódik, és van itt néhány dolog, ami számomra megkérdőjelezhető, irreális volt, nem az ízlésem szerint való. Túl durva, undorító, hatásvadász az egész, bár tudom, ennek is van közönsége. Megosztó történet lesz, az biztos. 

                

Ami jó, hogy a bezártság hangulata tökéletesen hozta a klausztrofób érzést. Az események kezdtek kisímulni a közepe felé. Igencsak izgalmas macska-egér játéknak voltam szemtanúja. Voltak pillanatok amikor már azt hittem, hogy tudom ki a hunyó, de persze nem találtam el. Viszonylag sok szereplőt mozgat, néha nehéz követni őket és indítékaikat.
Osztálytalálkozóra érkezik néhány nő és férfi ebbe a menedékházba, majd másnap még követi őket egy társuk, Marla, így lesz teljes a létszám. Marla erősen traumatizált lelkivilággal éli életét, és erre minden oka megvan. Mégis úgy éreztem, hogy itt a kunyhóban az ő lélekjelenléte volt a legmeggyőzőbb, ösztönösen vele szimpatizáltam. A többi szereplő elég sematikus, jellegtelen figura. A furcsaságok csak sokasodnak, egyre félelmetesebb a helyzet, hátborzongató kezd lenni a légkör. Hamar nyilvánvalóvá válik, hogy valaki kegyetlen, morbid játékot űz velük. Valami történt a múltban, valamit tettek, amiért most lakolniuk kell.
A helyszín tökéletesen adott egy vérfagyasztó történethez, hiszen egy elhagyott, magányos hegyi kunyhóban játszódik, elzárva a külvilágtól, kitéve az elemek tombolásának. A hideg szinte érezhető, könnyű megborzongani olvasás közben. A figyelemfelkeltő borító is tökéletesen illeszkedik.

     

A történet vége ismét tele van fordulatokkal, csak kapkodtam a fejem. Elképzeltem, hogy mi történhetett és miért, ki a jó és a rossz, és egy ponton arra a következtetésre jutottam, hogy tudom is. Persze ez is csak terelés, az igazság közelébe sincs semmi, hirtelen mindennek teljesen más értelmezést ad a szerző. És ez volt az a pont, amikor Fitzek teljesen elveszített engem. 

Az olvasás befejezése után még próbálom összerakni a részleteket. A befejezés ismét annyira meglepő és váratlan volt. Sok verzióra gondoltam, de nem erre számítottam. Néhol kezdett olyan érzésem lenni mintha valami tini-horrort olvasnék. Igazi kirakós játék zajlik előttünk, ha sikerül, tegyünk minden részletet a helyére. Bizonyára megtalálja közönségét ez a könyv is, de az nem én vagyok. 


 ITT rendelhető kedvezménnyel a krimi. E-könyvben is elérhető! 



     

Sebastian Fitzek a legsikeresebb német bestseller-író, akinek művei több mint 19 millió példányban keltek el, és több mint 36 országban jelentek meg. Pályafutását a rádióban kezdte, később jogot tanult, és szerzői jogból doktorált. 2006-ban kiadta első pszichológiai thrillerét "Terápis" címmel, amely hazánkban is megjelent, bestseller lett. Sebastian Fitzek 2014 és 2021 között hatszor volt az év legsikeresebb német szerzője. Családjával Berlinben él.

General Press, Budapest, 2024
296 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634529026 · Fordította: Szalay Zsuzsanna

Az ​ifjú Mungo

 

Douglas Stuart: Az ​ifjú Mungo




                                       

Amikor 2022-ben felfedeztem Douglas Stuart Booker-díjas regényét, új kedvencet avattam. Főhőse Shuggie Bain története azonnal megfogott, a szerző nyílt, fájón őszinte prózája lehengerlő volt. Különösen, hogy első könyves szerzőről van szó. Nos, Douglas Stuart szerencsére nem maradt egyetlen könyves, az új regénye még kiforrottabb drámát tár elénk.


Most megérkezett a skót szerző második regénye hozzánk. Kétségtelen, hogy hasonlít az előző történetre mind eseményeiben és szereplőiben (erre nem térnék ki, nem spoilerezem az olvasás élményét), de mégis nagyban más. Az ifjú Mungo egyszerre gyönyörű és megindító könyv, sötét és drámai, zsigerig hatoló. Az év egyik, ha nem a legjobb olvasása volt, minden drámája ellenére. Kivételes olvasmány, nehéz azt mondani, kedvenc lett, de így van. Végre valami más, ami felráz, egyedi és eredeti, életszerűen valós események folyama. A Shuggie Bain szerzőjének második regénye felülmúlta minden várakozásom.

                    

Douglas Stuart két idősíkon meséli el a történetet. Az ifjú Mungo főhőse egy tinédzser fiú, aki egy diszfunkcionális családban él. A közösségi konfliktusok és a felnőttek világába való beilleszkedés több problémát okoz neki, és nem csupán a hiányzó apaminta miatt. Stuart mesteri mesemondó, rendkívül tudatosan építi fel az események menetét, adagolja a drámát, vegyítve a líraibb, szerelmi szállal. Minden jól eltalált ahhoz, hogy működjön a két szálon futó történet. A feszültség kezdettől ott lebeg a szereplők felett, és ezt tudja fokozni, a borítékolhatóan végső drámához. Nem tudom, hogy lehet ennyi fájdalmat elviselni, megélni ilyen fiatalon...

A regény egyszerre intenzíven intim és vadul erőszakos, nyersen brutális történet. Stuart nem szépít, mégsem válik hatásvadásszá a regény. Nekem kifejezetten tetszett a felbukkanó hasonlóság a történetben Shuggie Bainhez, ismerős környezetével és családi dinamikájával. Picit olyan érzésem volt, mintha egy sokkal kontrasztosabb második részt olvasnék. Az 1990-es évek munkásosztályának Glasgow-ja, munkanélküliséggel, Thatcher politikájának hatásaival ismét hiteles hátteret ad. Mindehhez a vallási fanatizmus súlyos keret. Ez is több probléma forrása, még a szerelemnek is útjába áll. Katolikusok és protestánsok vívják értelmetlen és kilátástalan harcukat egymással, amit a gyűlölet motivál. A regény több, aktuális üzenetei közül ez az egyik.


Családi dráma, szerelmi történet és felnőttéválás, identitás keresés keveredik a lapokon. Glasgow szürke, kilátástalan, mocskos és homofób. Stuart prózája tisztán tökéletes, nem ítélkezőn, jól árnyaltan mutatja be ezt a közeget. Ahogyan Shuggie is, Mungo is a legfiatalabb a három testvére között. Nagyon MÁS minden szempontból: szorongó, érzékeny, ártatlanul naiv és ez nagyban nehezíti életét. A Hamiltonok protestánsok, a legidősebb testvérük, Hamish, egy tinédzser banda vezetője, míg a nővére, Jodie meglepően talpra esett, de zűrös lányka. A családi sorminta örökletes. Egy alkoholista gyereklány anya mellett azonban nem egyszerű az élete a gyerekeknek. Édesanyja túl fiatal volt, amikor gyermekei megszülettek, apja bandaháború áldozata lett. Az érzelmi sivárság tapinthatóan jelen van életükben.

A szomszédban lakó, katolikus James hoz némi törődést, reményt, megértést a 15 éves Mungo életébe. Itt finom, mély lélektani ábrázolásokat kapunk. Mungo semmit sem látott Skóciából vagy a világból. A melankolikus James barátságával kinyílik neki a világ. Maga körül szegénység és munkanélküliség uralkodik, az utcákon a protestánsok háborúban állnak a katolikusokkal. A szenvedély itt sokat ad a szereplők életéhez. Terveket szőnek, amit az élet csúnyán felülír. A szívszorító itt most nem eléggé kifejező. Kemény, durván nyers valóság van a lapokon. Itt mindenki küzd életének démonaival. 

A második rész egy utazásról mesél: ez lesz igazán döntő hatással Mungo életére, de nem úgy, ahogyan azt anyja reméli. Az egyre fokozódó dráma kibontakozása felülmúlja a legvadabb képzeletét is az olvasónak. Mungo férfivá válása, felnövéstörténete aljas tragédiák sorozata lesz. Gyilkos túra ez, nem csak lelkileg. Az egész történés életszagú, fájón valós, ahol minden szereplő mélyen emberi, hiteles karakter. Ez a könyv egy fájdalmas kiáltás, ami mindenkinek szól. Szomorú és elgondolkodtató, ajánlom olvasásra, bizton állítom az év egyik legjobbja. Remélem olvashatok még Douglas Stuart-tól.




ITT rendelhető kedvezménnyel!






      

Douglas Stuart (1976. május 31.) skót-amerikai író és divattervező. Debütáló regénye, a Shuggie Bain 2020-ban Booker-díjat kapott. Második regénye, az Ifjú Mungo 2022 áprilisában jelent meg külföldön.

Park, Budapest, 2024
408 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633559499 · Fordította: Csordás Gábor

Gondold ​újra

 

Harlan Coben: Gondold ​újra
(Myron Bolitar 12.)




                                             

Myron Bolitar visszatért Harlan Coben legújabb megdöbbentő erejű meséjében. Olyan ez a találkozás a sorozat esetében, mint amikor egy régi jó baráttal futunk össze.


Harlan Coben lenyűgöző, lélegzetelállítóan izgalmas új kötete egyszerre rejtélyekkel, váratlan fordulatokkal átszőtt krimi és megható mese a barátság erejéről és a családi kapcsolatok összefonódásáról. A krimi szövevényes, nem a szokott módon indul, már itt sejtheti a rutinos olvasó, összetett ügybe keveredünk. Titkok, hazugságok és egy gyilkos összeesküvés, amely a múltba nyúlik vissza. Csak kapkodhatjuk a fejünket, mindig történik valami, bár lassan jutunk a megoldáshoz. Valóban csavaros az ügy, semmi nem az, aminek elsőre látszik. Harlan Coben új regényének középpontjában álló kapcsolatok mély tartalommal bírnak. A szereplők emberi oldala is eléggé hangsúlyos, ami ritka egy krimi esetében. Egy egészen furcsa apa-fiú kapcsolat elemeit ismerjük meg, de a barátság is komoly erőpróbának lesz kitéve. Komoly életigazságok bukkannak fel a történésekben.


Ezekről a titkokról, a hazugságokról lassanként hullik le a fátyol, és mindenekelőtt a megváltás lehetősége is felvillan. Ez egy elegánsan megírt krimi, sok rejtély, feszültség lengi át az eseményeket, végig a sötétben tapogatózik az olvasó. Coben régi kedvenc, megbízhatóan jól ír, ért hozzá, hogyan kösse le az olvasó figyelmét. Azon szerzők közé tartozik, akikben bízhat az olvasó. Myron és Win is megdöbbenve veszi tudomásul, hogy régi barátjukat gyilkossággal vádolják... Greg Downing azonban hivatalosan három éve halott. Ez a kinyilatkoztatás oda vezeti hőseinket, hogy párhuzamos nyomozást folytatnak az FBI-val, kiderítsék, mi áll a háttérben... Ismét egy jól megírt Coben krimi, mesteri felépítéssel, két remek karakterrel és a bűn legsötétebb mélyével találkozhatunk.

Bolitar karaktere nagyszerű, és Winnel alkotott duója jól működik. Myronnak szüksége van a Win-re és fordítva. Win természetesen önelégülten arrogáns, mint mindig, és itt csatlakozik Myronhoz, hogy megfejtse a rejtélyt, hogyan követhetett el egy halott két gyilkosságot. A humor sem marad el, aki olvasott már ilyen történetet, tudja mit fog kapni. Folyamatosan érezhető, hogy valami nem stimmel, a részigazságok is csak ritkán adnak megoldást. Myron és Win mellé a sorozat eddigi hősei is felbukkannak: itt van Esperanza és Big Cindy, tán jobbak, mint valaha. A cselekmény szorosan felépített, és sok eleme újdonság a történésekben. A történet vége is kissé szokatlan módon zárul... Az utolsó oldalon is tartogat meglepetést, amire nem számít az olvasó. A sorozatnak még nem minden része jelent meg idehaza, várhatóan visszatérnek még hőseink.

ITT rendelhető kedvezménnyel! 




     

HARLAN COBEN napjaink egyik legnépszerűbb krimiírója. 1962. január 4-én született a New Jersey állambeli Newarkban.
Műveit negyvenhárom nyelvre fordították le, és közel hetvenmillió példányt adtak el belőlük. Az idegenből a Netflix készített sorozatot. Jelenleg Ridgewood városkában él, feleségével és gyermekeivel.






Jaffa, Budapest, 2024
344 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634759362 · Fordította:
Gaborják Ádám

Forog ​a kerék

 

Ethel Lina White: Forog ​a kerék




               

Itt a bizonyíték, hogy vér és DNS nélkül is lehet izgalmas krimit írni! A General Press Kiadó Krimikönyvtár sorozatában megjelent regény egy igazi klasszikus krimi 1936-ból!


Eleinte könnyed, majd feszült, de végig gördülékeny volt az írásmód, végigizgultam a könyvet. Minden párbeszéd a helyén volt, kifinomult, elegáns szöveget olvastam, pedig mint kiderült, a háttérben igazi gonosztevők, sötét alakok lapultak. Igazi békebeli krimit kaptam, ahol senki nem az volt aminek látszott, le a kalappal a fiatal nő előtt aki mindennel és mindenkivel szembeszállt, hogy meggyőződésének igazát elnyerje. Irisről van szó, aki barátaival töltött, de balul sikerült vakáció után, egyedül utazik haza vonattal. Megviselten száll fel a szerelvényre, egy kisebb napszúrást követően, és sokkal nyugodalmasabb utazásra számít, mint amiben része lett. Történt, hogy egy frissen megismert nevelőnő köddé válik a vonaton, és mintha rajta kívül senki sem látta volna a hölgyet, senki nem hisz neki. Lázasan igyekszik megtalálni Miss Froyt, miközben a nyelvet sem beszéli jól, tudtán kívül egyre jobban beletenyerel valamibe, nevezzük összeesküvésnek, és az olvasó is aggódhat érte. Hiszen már lassan mi sem tudjuk, hogy valóban létezett-e Miss Froy, vagy Iris csalóka, zaklatott képzelete játszott-e velünk is? Egy igazi pszichothriller bontakozik ki a lapokon.


Szépen haladunk az oldalakkal, miközben a feszültség érezhetően egyre fokozódik. Iris kétségbeesve nyomozni próbál, segítséget is talál, bár nem tudhatja kiben bízhat és kiben nem. Mindig különleges az olyan krimi, ami zárt térben játszódik, most egy mozgó vonaton. Az olvasónak azonnal Agatha Christie Orient expressze jut eszébe, nem is jár messze a valóságtól. Nem mellékesen, a rettegés mestere, Mr. Alfred Hitchcock készített remek filmet, Londoni randevú címmel a regényből. És ha már Hitchcock, egy másik klasszikusa, a Két idegen a vonaton is tökéletesen megidéződik. Imádom ezeket a vonatos krimiket! 

                            

Attól is egyedi a történet, hogy nem a rendőrség, a közeg nyomoz, az egyszerű emberek igyekszenek megfejteni a rejtélyt. Mintha egy hagyma héját bontanánk le, úgy derülnek ki a dolgok az utasokról, akik közül többet már a szállodában megismerhettünk, ahol Iris a vakációját töltötte. Mindenkiről kaptunk néhány oldal jellemzést, történetet, a karakterábrázolás kiemelkedő, ezek külön tetszettek, nagyszerűen megvilágítva, hogy ki miért hazudik, vagy éppen mond igazat.


Közben mindent átjárt a finom angol humor és báj, udvariasság. Amikor Miss Froy szüleinél időztünk egy darabig, na akkor kezdtem igazán aggódni, hogy mi lett a hölggyel, aki nyilvánvalóan létezik. Már szerettem volna tudni, hogy hová lett a robogó vonaton, bár halvány sejtésem volt, de a miértek továbbra is homályba burkolóztak.
Minden volt ebben a krimiben, amitől érdekes lehet, színes szereplők, akik igazán sokfélék voltak. Nászutasnak mondott pár, kimért, tartózkodó angol hölgyek, házasok, otthonhagyott kisgyermekkel, egy professzor, egy orvos, egy súlyos sérült, és egy hosszú-hosszú vonatút Európán át, ahol bármi megtörténhet. Röpke, de annál érzékletesebb és hatásosabb tájleírások, egy étkezőkocsi adja a helyszíneket. Ma már nosztalgiaszerelvénynek mondjuk az ilyen vonatokat, melyekkel kalandvágyó utazók szelik át Európát. Szereplőink megkapták kalandjukat, még ha nem is akarattal keresték.
Örültem, hogy a kezdetben némileg akaratgyenge, enervált Iris igenis kiállt a vélt igaza mellett, és bátran, sőt hősiesen küzdött az igazáért. A történet és a vonat robog Trieszt és a megállíthatalanul meglepő végkifejlet felé.


Csaknem 90 éves krimiről beszélünk, ami tökéletesen megállja a helyét napjainkban is. Ethel Lina White regénye jó tempójú, vér nélküli, végig izgalmas fordulatokban gazdag mese, ami jól szórakoztat. A borító és a kivitelezés is hibátlan, egy mai és a régmúlt idők könyvespolcán is szépen mutathat. Érdemes elolvasni, megismerni ezt az időtálló klasszikust.






ITT rendelhető kedvezménnyel a krimi!










Eredeti megjelenés éve: 1936



General Press, Budapest, 2024
260 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634528913 · Fordította: Ács Eleonóra

Ahol ​csak a madár jár

 

Gunnar Garfors: Ahol ​csak a madár jár
Utazás a világ legritkábban látogatott országaiban







                                                  

"Semmi sem segít jobban hozzá az emberek, kultúrák, életfelfogások, a történelem, a nosztalgia és sajátos részletek megértéséhez, mint az utazás."





Gunnar Garfors közvetlen, barátságos személyiség. Erről az ősszel a Pest Text vendégeként Budapesten járva is meggyőződhettek az olvasók. Nagy érdeklődés kísérte a norvég utazó immár második hazai könyvbemutatóját, amin én magam is ott lehettem. Laza, nyitott ember, a dedikáláson is szivélyes és érdeklődő volt az olvasói felé. Sztorizott, élményeit mesélte el a bemutatón. Könyves formában a norvég világutazó különleges helyekre csábítja el az olvasót.

A könyv igényes kivitelű, színes, informatív és különleges képet mutat meg a világunkról. Azt mutatja be, ami nem szerepel az utazási irodák prospektusaiban, nem vonz tömegeket. A világ 20 legkevésbé népszerű helyeit gyűjtötte csokorba nekünk. A bevezetőben vázolja a koncepciót, mi is a könyv célja. Elgondolkodtató és megfontolásra érdemes ez a rész. Kedvet akar ébreszteni bennünk, felhívja ezekre a helyekre a figyelmet, ide is érdemes lenne eljutnunk. Az emberekkel folytatott beszélgetéseken és interakciókon keresztül Garfors megpróbál képet rajzolni ezen országoknak a társadalmi életéről és a mindennapi élet különböző pillanatait mutaja be. A cél az volt, hogy tapasztalatokat és olyan kultúrákkal való találkozásokat közvetítsenek, amelyekről az emberek nagyon keveset tudnak, vagy csupán hallomásból ismerik.

A világ 20 legkevésbé látogatott országában az emberekkel és a természettel való találkozás tapasztalatait közvetítve hozza közel, tényszerű ismereteket is megmutatva az országok történelméről, kormányzásáról, infrastruktúrájáról és működéséről. Hasznos, meglepő információkat olvashattam. Az itt élő emberek élete sokban függ az időjárástól is vagy az ország politikájától. 

                        

Garfors nem hagyományos turista-útikönyvet írt, hanem érdekes és elgondolkodtató anekdoták gyűjteményét a világ ezen országairól. Jó volt olvasni, megismerni ezeket a személyes beszámolókat, kalandokat. Általában megmutaja mi is az oka annak, hogy az ország miért szerepel ezen a listán. Vagy különösen távoliak, vagy nem tartják őket biztonságosnak a háború és a helyi konfliktusok miatt. A bátor és vállalkozó kedvű szerző olyan országokba jutott el, mint Líbia, Jemen, Afganisztán, Türkmenisztán, Nauru, Mauritánia és a Comore-szigetek. Némelyikükről alig hallottál, mások aligha adnak más asszociációt, mint a háborút, a terrort és a nyomort, ami nem túl kedvcsináló az utazáshoz. Valóban csak a madár és néhány bátor, merész turista jut ezekbe az országokba el.

Garfors bátran utazik, érezhetően a kíváncsiság és a kalandvágy hajtja. Barátságos és nyitott természete azt jelenti, hogy könnyen megismeri az ottani embereket. Élményeit könnyed és olvasmányos, tömör formában szőtte könyvbe. Kiegészíti ezeket általános tudnivalókkal, az ország jellemzőivel: helytörténet, kultúra, és az állatvilág is megjelenik ezen ismertetőkben. A képek igazán látványosak, sokat adnak a történetekhez. 

A könyvet gazdagon illusztrálják a szerző által megismert személyekről és általa meglátogatott helyekről készült kifejezetten jó minőségű fotók. Ezek igen látványosak, egyediek és tökéletesen adják vissza a helyszín hangulatát, szépségét. Több említett országba szívesen elmennék, ha tehetném. Szórakoztató, informatív utazáson vehetünk részt Gunnarral, különleges országokat, kultúrákat megismerve juthatunk akár a fotelból, messzire. Érdemes erre az utazásra elindulni, minden pillanata különleges élményt ad.




ITT rendelhető a kötet, akár dedikálva is!






           

Gunnar Garfors (1975. május 29. (Hammerfest, Norvégia) – ) médiaszakember, író és világutazó. Ez utóbbi minőségében több világrekord is fűződik a nevéhez, amelyeket persze nem tekint valódi utazásnak, „logisztikai” rekordoknak nevezi őket: 2012. június 18-án a brit Adrian Butterworth-szel együtt Guinness-rekordot állított fel azzal, hogy elsőként járt öt kontinensen ugyanazon a napon. Egy másik világrekordot 2014 szeptemberében döntött meg barátaival, Øystein Djupvikkel és Tay-young Pakkal, amikor 24 óra alatt 19 országot látogattak meg.




Cser, Budapest, 2023
416 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632787008 · Fordította: Patat Bence

A ​szín hallgatása

Narine Abgarjan: A szín hallgatása




                                        

Régóta rajongója vagyok Narine Abgarjan irodalmi munkásságának. Az írónővel való ismeretségem az Égből hullott három alma című regényével kezdődött, még 2019-ben a könyv hazai megjelenése idején. Azonnal megfogott, lenyűgözött stílusa, írói világa. Utána már vártam és elolvastam az összes idehaza megjelent könyvét. Sajnos nincs belőlük olyan sok, ez a legújabb A szín hallgatása a negyedik könyve, ami a Typotex Világirodalom sorozatban jelent meg. Ez az újdonság lett a sorozat éppen 100. kötete.



       

Számomra Abgarjan könyvei a legjobb lelki nyugtatók. Egészen egyedi, varázslatos olvasmányok.
Különösen szeretem az „Égből hullott három alma” című regényt, de a "Szimon" is nagy kedvencem. Gazdag motívumai és a történetek varázsa, humora és drámájának keveredése  egyedülálló. 


Narine Abgarjan történeteinek szinte valamennyi hőse az örmény hegyek kis falvaiban élnek, maga az írónő pedig az örményországi Berd városában született. A szülőföld őszinte szeretete érezhető. Úgy tűnik, hogy a szerző könyveiben elmerülni egészen egyszerű, különleges élmény. Az olvasó úgy érezheti, ott jár, ott van és ismeri ezeket az embereket, akik a hétköznapok egyszerű hősei. Narine Abgarjan szeretettel ír róluk, szinte családtagokká válnak, mint kedves, távoli rokonok. Könyveiben gyakran ír a békés, boldog gyermekkorról és a háború hatásairól is. 

Az író tehetsége abban nyilvánul meg, hogy ezek a történetek halkan, nyugodtan, szinte észrevétlenül ragadnak bele az olvasó lelkébe. Úgy gondolom, hogy nagyban hozzájárul a sikerhez Goretity József értő és érző, líraian csodás fordításai.


Új regényének története mesés, amiben azért ugyancsak megjelenik a dráma. Mégis életigenlő, reményt ad az olvasónak a zárt kisközösség élete. Ez a túlélés záloga is egyben. Helyszín a már jól ismert örmény kisváros, Berd. Főhősünk egy hétéves kisfiú, Levon, akinek szinesztéziája van. Számára a számok és zenék, színekké változnak. Másképp éli meg az élethelyzeteket, a színekkel kommunikál.
Testvére Gevo autista kamasz. A két fiú testvéri kapcsolata egyedi és különleges pillanatokat ad a héttagú család életéből. Fontos szereplő még a nagymama alakja. A történetet feldúlja a valóság, a halál hirtelen megjelenése. A fájdalom, a visszavonhatalan veszteség is színekkel jelenik meg a fiú előtt, miközben apja is megküzd a fájó valósággal. Élni kell tovább, hiába a fájdalom. Kegyetlen valóság ez, amit sajnos mindenki megtapasztal. Különleges hangulatú, izgalmas és nagyon személyes történet ez, ahol a gyász, gyermektelenség, házasságtörés is felvillan a szegénység mellé. Mégis ezek az emberek a lehetőségeikhez képest boldogok, elégedettek.

                          

A következő novella a Szív címet kapta. Itt két női testvér a főszereplőnk. Furcsa összetartozás van közöttük, hiszen az egyiknek sok gyereke van, most is éppen várandós, míg a másik hiába vágyik gyerekre, nem sikerül neki. A jövő és a boldogság meghatározója a gyermek, ami összekapcsolja az embereket. Fájón valós női sorsok elevenednek meg előttünk. Ugyanekkor itt van az idős, magányos férfi története, aki csodásan restaurál bútorokat. Minden hozzátartozóját elvesztette, fiait cinkkoporsóban kapta vissza, a háború drámája itt is megjelenik. Tetszett a visszatérő gulpa motívuma, az ételek sokszínűsége és az emberek egymás iránti őszinte figyelme.
Az utca lakóinak különös szokása adja meg a hátteret ehhez a novellához: az itt élők minden hónap egyik vasárnapján kiviszik a házból a szívüknek kedves tárgyaikat. A gonosz elűzésének módja ez. A tárgyak megelevenednek, élettörténeteket, sorsokat idéznek fel. Ezek az egyéni sorsok, az egymásra utaltság az, ami reményt ad ezeknek az embereknek.


A harmadik, záró rész a szerző utazásait villantja fel. A világot járva mindenhol találkozik elvándorolt örményekkel, akik elhagyták hazájukat. Néha egy pillantás, egy tüsszentés elég, hogy felismerje őket. Színes, illatos, sajátos benyomásait úti élményeit képeslapszerűen olvashatjuk. Megjelenik Anglia, Amerika, Kanada de az Olaszországban töltött időszak is izgalmas és szívmelengető pillanatokat ad. Jereván nyüzsgő világa vagy Dél-Korea egzotikuma is eleven, gazdag képekkel jelenik meg előttünk. Az ilyen személyes élmények laza füzérét olvasva tetszettek az irodalmi utalások, Narin és fia vagy a szülei megjelenése, avagy éppen a sajtszeretete is mosolyra adott okot. 

Vajon Budapestről milyen emlékeket, képeket vitt magával Narine, hiszen az idei őszi Margó Irodalmi fesztivál vendégeként itt járt hazánkban. Hatalmas érdeklődés kísérte könyvbemutatóját és a dedikálást, élmény volt találkozni vele. Remélhetőleg hamarosan visszatér, lesz még erre alkalom. Személyisége, sugárzó varázsa és gondolatai még tovább fokozták az érdeklődésem könyvei iránt.


ITT kedvezménnyel rendelhető a kötet! 




                   

Narine Abgarjan (1971) orosz nyelven alkotó örmény író, az észak-örményországi Berdben nőtt fel. 2022 óta kétlaki életet él, Örményország és Németország között ingázik. A háború dúlta, vitatott státuszú Hegyi-Karabah tartományból származik, ami fontos szerepet játszik az általában önéletrajzi ihletettségű regényeiben. 2015-ben az orosz irodalomhoz való jelentős hozzájárulásának elismeréseképpen elnyerte az Alekszandr Grin Irodalmi Díjat, 2016-ban pedig az Égből hullott három alma című regényéért megkapta a Jasznaja Poljana-díjat. A könyvet tizennyolc nyelven adták ki világszerte. 

Typotex, Budapest, 2024
320 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634933205 · Fordította: Goretity József