Vérvörös part

Preston - Child: Vérvörös part  




                                                                   












Aloysius ​​Pendergast nem csupán az FBI különleges ügynöke. Különleges ember is, ahogyan az
élete is végképp szokatlan. Ezt a sorozat rajongói már pontosan tudják. Mostanában New Yorkban meglepetésszerűen csökkent a sorozatgyilkosságok száma, így kénytelen elvállalni egy átlagosnak induló magánnyomozói megbízást.


Mint valami Sherlock Holmes veti bele magát a különös borgyűjtemény elrablásának felderítésébe, oldalán Contanse Greene-nel (alias Wattson doktor). A szálak a massachusettsi Exmouthba
vezetnek, amiről hamarosan kiderül, korántsem az az unalmas és álmos kisváros, mint gondolnánk. Nyomozásuk a feltört borospincében érdekes és nem várt fordulatot hoz.
Percival Lake eltűnt borgyűjteménye ugyan értékes és kellően különleges volt, ám amikor
Pendergast és Constance egy titkos kamrára bukkannak az ügy valóban izgalmassá is válik.




A könyv első kétharmada hozza a szokott színvonalat, pergő, fordulatos, az események lassan
a múltba visznek vissza. A szerzőpáros lassan, de biztosan fedi fel a titkokat. A múlt ködéből felbukkan egy titokzatos hajó, ami különös szállítmányával a városka partjainál szó szerint eltűnt...
A régi hajóbaleset és a világítótorony-őr különös halála nem meglepő módon összefügg, ezt az
olvasó is rögtön sejti. A titok nyitja pedig Pendergast és Constance nyomozása során fog kiderülni.




A krimi "boszorkányos" fordulattal válik a horrorisztikus elemek keverékével, valóban egyedivé.
Salem városából anno a boszorkányüldözések idején néhányan itt telepedtek le. Ennek és a titokzatos módon eltűnt hajónak a borpincében talált kamra egykori lakójának sorsa a mában kezd értelmet nyerni. A két szerző lényegében a megszokott színvonalon íródott története a Pendergast-ciklus újabb darabja. A különc FBI ügynök továbbra is remek karakter, akinek újabb és újabb vonásait is megismerhetjük. A sovány, temetkezési vállalkozó kinézetű különleges ügynök most is okoz meglepetést az olvasóinak és a városka rendőreinek.


Persze izgalmas, pörgős, Preston és Child továbbra is a jól bevált receptet alkalmazza.
Élvezhető olvasmány volt, de az utolsó harmad történései egészen fejre állítják a történéseket,
az olvasót tényleg meglepik. Talán kissé erőltetett is lett ez a rész, talán nem kellett volna...
Bevallom, maradt bennem homály, elvarratlan szál is, amire nem kaptam választ a történet végén. Szegény Pendergast-rajongók a következő történetig tipródhatnak, mi lesz, merre fordul kedvencük sorsa. Tény, hogy nem szokványos befejezést kanyarított a két szerző.


A könyvet úgy kezdtem el, hogy egy jó krimi lesz. Aztán váltott, inkább thriller, a kétharmada után pedig azt mondtam, ez már horror. A valóságtól elrugaszkodva izgalmas, és meglepő. Vagy kínos. Kinek, hogy, de nekem ez a befejezés az egészet elrontotta, kissé csalódottan tettem le, amin a remek borító sem segített: akkor most mi van?? Oké, boszorkányok, titkos jelek, mágia, Constance pedig számomra a végére inkább idegesítő lett. Ez a sorozat 15. része, talán itt a titok nyitja.



A szerzőpáros (Az elveszett sziget, Csendélet varjakkal, Leszámolás, Két sír, Fehér tűz, Kék labirintus) regényeinek kedvelői egy újabb elképesztően kalandos, bizarrul megdöbbentő kötetet tartanak a kezükben, amelynek főhőse, Pendergast különleges ügynök talán olyan messzire merészkedik, ahonnan már nincs visszaút. Erre talán majd a következő regény ad választ.

Douglas Preston: 1956-ban született: Cambridge, Massachusetts. Tanított a Princetoni Egyetemen.




Lincoln Child: 1957-ben született Westportban. Évekig dolgozott szerkesztőként, majd az írás felé fordult, több önálló kötete is megjelent. Szerzőtársával alkották meg állandó hősüket, Pendergast különleges ügynököt.












General Press, Budapest, 2016
288 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789636439132 · Fordította: Gieler Gyöngyi

Ilona

Benkő László: Ilona
 (A Zrínyiek 3)


                                                           


Sors bona, nihil aliud
(Jó szerencse, semmi más.)










Benkő László a Zrínyiek életét bemutató trilógiája maga a velünk élő történelem. Ha többet nem
is, a szigetvári "kirohanást" és a vadászbaleset tényét mindenki tudja, tanulmányaiból emlékszik rá.
A sorozat nem csak ismerteti és bemutatja, de élő közelségbe hozza a történelem egyik legjelentősebb családját, sorsukat, tagjainak életét. Ami bizony szorosan fonódott össze hazánk sorsával.


A nagy győzelmek és veszteségek mindig velünk maradnak. Idén volt 450 éve a szigetvári csatának. Zrínyi neve is ehhez a sajnálatosan nagy veszteséghez kötődik: az 1566-os Szigetvár ostroma előtt azonban hosszú évekig az ország legfontosabb és legerősebb végvárait védte sikerrel. Katonai erényeit ellenfelei is elismerték. A vár ostroma 34 napig tartó hősies helytállás után dőlt el, ahol mind a két vezér elesett. Ez röviden A gránitlelkű története.


Szerethető, olvasmányos és informatív könyv a sorozat minden része, így a Zrínyi Ilona életét bemutató, legfrissebb kötet is. Nem szeretek nagy szavakat használni, de ez bizony egy zseniális sorozat! Nagyívű, monumentális vállalkozás, végig letehetetlenül érdekes, olvastatja magát, sodor.
Benkő Lászlótól több könyvet olvastam már, de eddig talán ezek a legkiforrottabb, legérdekesebb regényei. Úgy gondolom, kikerülhetetlenül fontos és jelentős mindhárom Zrínyi-kötet.

A sorozat tartalmas, regényes és érződik rajta, rengeteg kutatómunka áll mögötte. Nem csak a Zrínyiek szemszögéből látjuk az eseményeket, az ő hősies, emberi alakjukat, cselekedeteiket, ám végig a Zrínyiek állnak a fókuszban.
Most ILONA élete rajzolódik ki a történelem viharaiból. Érzéseit, gondolatait ismerhetjük meg, tetteinek motivációját.


ILONA portréja bizony szomorú, kemény életet ismertet meg az olvasóval. Zrínyi Péter bán és Frangepán Katalin leányaként született. Igazi Zrínyi volt, minden tekintetben kortársai fölé magasodott tisztánlátásával, elkötelezettségével. Személye akkor vált igazán jelentőssé, amikor férjhez ment I. Rákóczi Ferenchez. Igazi politikai házasság volt, a két család megerősödésére. Ezzel Ilona pontosan tisztában is volt, nem is lett boldog a rövid életű házasság. Három gyermekük született: György, aki azonban még csecsemőkorában meghalt, 1672-ben Julianna, majd 1676-ban a későbbi II. Rákóczi Ferenc.




A nemes Zrinyi család tagjai duplán érdemlik a nemesi címet, mert társadalmi helyzetükön, erejükön felül emberségük is kiemelkedő szívről, odaadásról tanúskodik. Elsődlegesen az országért, de több eset mutatja, ők a katonáikkal, szolgálóikkal is törődtek, emberszámba vették őket. Ilona mellett, Dragica az, akivel életük szorosan összefonódik. Ahogyan az első kötetben, itt is a főhős és a szolgáló barátsága, annak visszaemlékezéseiből bontakozik ki a történet. Igazi színes történelmi tabló, amiből Ilona portréja kiragyog. A hamar megözvegyült asszony határozott és kemény, tisztán gondolkodó, politikailag komoly ellenfél volt a Habsburgoknak, törököknek, de érző szívű, gondos anya is volt. Tetszett a regény emberi oldalról megközelített, érzéseiket bemutató részei:
Ilona és első férje kapcsolata, majd a megkeseredett anyósával való események után a fiatal Thökölyvel való szerelme. A későbbi fejedelem-palánta II. Rákóczi Ferenc nevelőapjával való viszonya is érdekes momentumokat mutatott.



Olvasása közben ismét belecseppentem egy igen hitelesen ábrázolt korszakba. Megismerkedtem az akkoriban élő különböző rétegek szokásaival, életvitelével, érték szemléletével, vagy a korszak hadászati szokásaival, harci praktikáikkal. Politikai cselszövések, ármánykodások, kémek sora jelzi az akkor főúri rendek értékítéletét. törökök hihetetlen módon tisztán látták a magyarországi helyzetet, kémhálózatuk igen kiterjedt volt. A magyar katonák tiszteletre méltó összetartással, az egymásért érzett felelősséggel, az elkötelezett hűséggel védték a várakat, a reményt a szabadságra, elszakadásra a Habsburg háztól. A kuruc királyként emlegetett Thököly Imre nem csak szépsége,
de okos gondolatai révén is szerelemre lobbant Ilona asszony felé. Persze a hírnév és hatalmas vagyon sem volt mellékes.
A közös jövőjüknek nem csak az anyós, Báthory Zsófia ármánykodásai, de a jelentős korkülönbség is akadálya volt eleinte, majd Lipót császár beleegyezése is kellett hozzá.

Végül a boldogabb élet is elérkezett. Azonban a folyamatos harcok, távollétek mellett a betegségek is nehezítették sorsukat. Munkács két éves ostroma már a végjáték volt, amit Ilona egyedül volt kénytelen a németek, és Antonio Caraffa generális csapatai ellen védeni. Nem mellesleg, várandós volt ekkor is. Buda visszafoglalása után a helyzete azonban tarthatatlanná vált, és kénytelen volt a várat feladni.


Innen már sajnos anya és feleségként is sok nehézség várt rá. Gyermekeitől elszakították, Thökölyt köszvény kínozta és a kurucok sem voltak tovább jelentős ellenfél. Három gyermeket szült, még ötvenévesen is, de ezek már korán elhaltak. Zrínyi Ilona jóban-rosszban kitartott Thököly mellett. amivel legendát teremtett. Egy hős, harcos, küzdő szellemű, művelt asszony legendáját, aki meglehetősen magas kort ért meg. 1703. február 18-án, hatvanévesen hunyt el.
Életének állít emléket regényében Benkő László.



Mindenkinek csak ajánlani tudom a sorozat minden részét. Remek a felépítése, a szereplők jelleme kidolgozott, tiszta és egyértelmű, emberileg hozza közel a mai olvasókhoz.







Eredeti megjelenés éve: 2016
Családi Könyvklub, 2016
526 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789638961969

Sima ügy

Elmore Leonard: Sima ügy 








                                                                                     





A Detroit Dickense néven is emlegetett Leonard több mint negyven krimit hagyott hátra. A bőséges életműből van mit szemezgetni, pótolni a még kiadatlan regényeket. Ez a történet eredetileg 1976-os megjelenésű. Remek képet fest az akkori Amerikáról, mintha egy korabeli Starsky és Hutch epizódba csöppenne bele az olvasó.



A lezser dialógusai, humoros stílusa adja az alaphangulatot, igazi felüdülés. Egy jó és szórakoztató kriminek nem feltétlen kell vérben tocsognia, hullahegyeket felmutatnia két oldalanként. Ez nem abba a kategóriába tartozó krimi, bár olyat is tudott Elmore Leonard írni.


A két főhősünk szerethető alak, mondhatni szimpatikusak. Két jobb sorsra érdemes, álmaikat
eddig megvalósítani nem tudó figurák.Természetesen a könnyebb, gondtalan élet megvalósításához pénz kell. Frank Ryan autókereskedőként dolgozik, ám titokban álmodozik, és kidolgozza a tökéletes fegyveres rablás tízparancsolatát. Ebben látva a gyors és könnyű pénzszerzés lehetőségét. A másik szereplőnk Stick, akit éppen Frank bejelentésére kapnak el a zsaruk. Ugyanis kocsit lopott Frank telepéről... ezzel a nyitó jelenettel indul a regény.

Frank lenyűgözve figyeli Sticket a bíróságon, mennyire dörzsölt és nyugodt, majd egy váratlan fordulattal megmenti a büntetéstől. Jó alap egy kezdődő barátsághoz, az alaphangot könnyen megtalálják. Ismerkedés után Frank beavatja tervébe, hiszen már csak egy megbízható és rátermett társ kell a tökéletes bűnténysorozat elkövetéséhez.



A történet könnyed, humoros, pörgős. A heti két -három kisebb rablásokból remekül élnek, jönnek
a benzinkutak, szupermarketek és italboltok. Csak készpénzre mennek, udvariasak, a fegyvert csupán
a hatás eléréséhez viszik magukkal, de nem használják. A sajátos páros és a kidolgozott tízparancsolatuk eleinte jól működik, az üzlet beindul. Hangulatában jól idézi a korabeli Amerika jellemzőit. Kamerák, biztonsági szabályok még alig, szinte nincsenek. Tudatában vannak, hogy a rendőrök leterheltek és azzal, hogy a kisebb tételű rablásokkal szinte nem is foglalkoznak. Azonban ahogy a közmondás is tartja, semmi nem tart örökké. Egy véletlen és meglepő eset kapcsán a srácok képbe kerülnek a rendőrségnél, ugyanis Sticket kirabolják egy parkolóban... és egy fegyver is eldördül.

Innen már homokszemek kerülnek a gépezetbe, Frank is vérszemet kap, nagyobb falatra vágyik.
Emelik a tétet, bevesznek másokat is a "nagy tervbe". Ők azonban másképp diktálnak.
A fergetegesen mulatságos történet itt már véresen komoly krimi lesz. Hőseink pillanatok alatt
válnak piti kis rablókból kemény fickókká és lesznek üldözöttek. Sajnos a saját szabályaikat is megszegik így elkerülhetetlen a vég. A könnyű élet alig három hónapig tartott nekik. A befejezés egészen eredeti ötlettel zárja le az eseményeket. Gyorsan olvasható, életszerűen, realisztikusan ábrázolt történet, gyors és csattanós reakciókkal.
ELMORE LEONARD az alvilág ábrázolásának nagymestere: utánozhatatlan, fanyar humora és sziporkázóan eleven párbeszédei teszik szórakoztató kikapcsolódássá, valódi gengsztertörténetté
a Sima ügyet.


Elmore Lonard krimijét és a  Jaffa Kiadó regényeit ITT tudod kedvezménnyel, ingyen postával megvásárolni!




Elmore Leonard: író, forgatókönyvíró:(1925. október 11 - 2013. augusztus 20)

vitathatatlanul az amerikai krimiirodalom ikonja. A 2013. augusztus 20-án elhunyt szerző könyveit milliók olvassák, kiváló filmrendezők dolgozzák fel regényeit. Ő maga is írt forgatókönyvet pályája során. Első jelentős műve a Hallgatag ember Paul Newman-nal a főszerepben került a mozikba 1967-ben. A legközismertebb filmes feldolgozások regényeiből: Jackie Brown, Szóljatok a köpcösnek és a Mint a kámfor. Ezek filmes feldolgozásban is hatalmas sikerek voltak. 2012-ben megkapta az amerikai Nemzeti Könyvalap életműdíját.









Jaffa, Budapest, 2016
290 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155609664

Sasok a viharban

Viola Judit: Sasok a viharban 



                                                           








A történelmi regények a kedvenceim közé tartoznak, mindig érdeklődve olvasom őket. Sok olyan, számomra értékes szerző is van, akik kiemelt figyelmet kapnak tőlem, követem munkásságukat. Nagy érdeklődéssel vettem kézbe Viola Judit (írói álnév) új, első regényét, ami az 1200-as évekbe repít vissza. Többszörösen kellemes meglepetést okozott ez a könyv!




Első könyves írónő, aki egy remek címet választott a kitűnő borító mellé. Eddig minden adott az érdeklődésemre. A folytatás, azaz a lényeg pedig igazi meglepetés lett! Kaptam egy végig érdekfeszítő, letehetetlen, jól felépített, olvasmányos történetet. Ami egy sorozat ígéretes kezdete.



A Sasok a viharban című regény a vérzivataros, trónviszályos esztendőkbe, a XIII. századi Magyarországra viszi vissza az olvasót. A családtörténet az Aba nembeli Dávidról és három fiának - Finta, Péter és Amadé - férfivá érésének történetét meséli el. Ehhez sok izgalmas, és valós háttér információt épít a cselekménybe. Mindeközben az ország épp, átvészelte a tatárjárást, IV. Béla pedig a magyar nemzet megerősítésén és az ország újjáépítésén munkálkodik.


Nem csak a várak építésének időszaka volt ez Magyarországon, magát a királyi hatalmat is újjá kellett építeni, megszilárdítani azt. Kiskirályok, Csák Máté erre biztosan emlékszik minden olvasó az iskolai történelem órákról. Többre, mélyebben azonban nem nagyon, hiszen a tananyag elég szűkösen mutatja be ezt a kort is.
Aba Amádé, az ország egyik első embere, nádora, aki hűséges a királyhoz, maguk az Abák nemzetsége is több várat épített, de a fiai által a jövő reménységeit is jó hazafivá nevelte. Kalandok, összefogás és szeretet, barátságok, mellett a hűség, árulás, belsőviszály és harcokról mesél remek hangulatban a regény.

Nyomon követhetjük a három fiatal (sas) kezdő szárnypróbálgatásait az életben. A három Aba fiú – Finta, Péter és Amadé –, három különböző sors. Ezek bemutatása igen szemléletes, a család összetartása, szeretete vezeti, segíti őket. Apjuk féltő gondoskodása mellé nagyanyjuk, Izabella asszony szeretet is nagyban hozzá járul, ő kivételesen jól látja a három fiú erényeit, képességeit.

A párhuzam a legnagyobb fiú, Finta, és a nemzetes asszony elhalt öccse között sorsszerűnek tűnik.
Ő lesz Béla herceg jó barátja, aki hű lovagként szolgálja a királyi udvart. A visszautalások a francia családi szálra igen izgalmasak, hatásosak.

Remek karakter és jellemábrázolások adják a történet emberi oldalát. Izabella asszony lett a felnőtt szereplők közül a kedvencem, Karacs vitéz mellett. Izabella remekül irányítja, fogja össze a családot. Karacs, mint a fiúk nevelője figyeli, terelgeti őket a vitézi életben. Péter az Aba házi Lőrincz úrhoz kerül, akinek nincs saját örököse. Tőle kap nevelést, okítást, később birtokokat is, mint örököse.
A legkisebb fiú, Aba először Jászón tanul az atyáktól mindenféle tudományt, eleinte nem túl lelkesen. Később érezhetően ő válik főszereplővé, neki lesz nagyobb szerepe a történésekben, mint László herceg barátja és bizalmasa.




A kötet legfőbb erényének tartom az olvasmányos stílusa mellett, hogy a történések emberi oldalát,
a szereplők gondolkodását, vívódásait mutatja be az adott korban. Különösen a három fiú jellemfejlődése remek és látványos. Korhű hangulatú, izgalmas és valóban jó nyitása ez a sorozatnak. Hősiesség és ármány is akad bőven a történetben, Érdeklődéssel várom a további részeket. Viola Judit regénye igazi "sötét ló" volt a kínálati palettán, majd lett kedvencé. Az idei év egyik legjobb történelmi regényét adj az olvasóknak.




A regényt ITT tudod megvásárolni! Érdemes, ajánlom mindenkinek!








A regény fülszövege:




Vérzivataros, trónviszályos esztendőkben kalandozunk, a XIII. század végi Magyarországon. IV. Béla király nemrég verte ki a tatárokat a pusztasággá vált, földig rombolt, felégetett honból – de alig lát neki az újjáépítésnek, máris fellángol a családi háborúskodás a csak imént kihunyt parázs fölött.
A középkorban a harc a hatalomért nem pusztán udvari intrikákban merült ki: fegyverrel folyt a küzdelem a trón elbitorlásáért, a meggyengült ország területének szétdarabolásáért. Az agg, ám még mindig erős királyt nővére és saját fia, majd sógora is megtámadja.
Az utolsó Árpád-házi királyok végnapjainak idejében játszódó történelmi regény a réges-régi hatalmi játszmák izgalmas felelevenítése. A történetet az egyik királyhű nemesifjú kalandjain keresztül tárja elénk a szerző.
Szirtek csúcsán, nemesi sasfészkekben dőlhet el a királyság sorsa…












Athenaeum, Budapest, 2016
368 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632936017

A titkos zarándok

John le Carré: A titkos zarándok




















John le Carré klasszikus kémregényeinek szereplői visszatérnek. Vérbeli, több szálon futó kémtörténet le Carré kifinomult stílusában.



Különleges volt megismerni, visszatekinteni a szereplők előzmény-életére, a fejezetek mindig hagytak egy nyitott kérdést a végén. Szövevényes, reálisan ábrázolt történet le Carré megszokott történetvezetésével, élmény volt olvasni. Lényegre törő leírásaiban apránként épül fel a történet.
Nem az a könnyed esti olvasmány, nagyon kell figyelni minden momentumra, az elejtett félmondatokra, mert komoly jelentőséggel bírnak.


Egyértelműen le Carré legjobbjai közé tartozik, ahogyan a Suszter, szabó... is vérbeli kém sztori.
A kellően szövevényes, titokzatos és jól kidolgozott történet az Oroszország Házat is megjárt, visszavonulására készülő Ned hírszerzői pályafutásának utolsó állomásaként a sarratti Óvodát
vezeti, ahol a jövő kémeit képezi ki. A kiképzés végét ünneplő vacsorára természetesen meghívja mentorát, George Smiley-t. Ez remek alkalom kémpályafutásukat megidézni egy egy izgalmas eset felelevenítése kapcsán. Sok háttér-információt kap az olvasó.



George Smiley mondhatni nem a megszokott, olvasó által elképzelt, filmekből megszokott kémfigura. Ő se nem szép, nem is különösebben izmos, csupán jó megfigyelő, akinek vág az esze. Mondhatni szürke kisegér, aki jól el tud vegyülni, nem különösebben feltűnő figura. Az olvasó megismerheti a Körönd kasztrendszerét és a hidegháborús idők titkos világát. Ismét beutazhatjuk Hamburgtól, Gdanskon és Bejrúton át egészen a Távol-Keletig, újabb és újabb poklokat megismerve a kémek világát.

Emlékeikben utoljára lépnek színre John le Carré Karla-trilógiájának klasszikus alakjai: George Smiley mellett Bill Haydon, az örökös túlélő Toby Esterhase, valamint az enervált Peter Guillam. Megelevenedik a tragikus múlt, és sejlik fel a még tragikusabbnak tűnő jövő. A történetek szépen illusztrálja, mutatja be a titkosszolgák életét a hidegháború utáni években. A világ változásai az ő tevékenységükre is kihatnak: a berlini fal leomlott, a szocialista kémhálózatok is átalakulóban vannak. A puszta logikájuk mellett fontos szerep jut a pszichológiának, és saját személyiségükkel való megküzdésnek. A jellemrajzok nagyon jók, a stílus is, a párbeszédek életszerűek, hihetőek.
Tetszik ahogyan ír Le Carré , ahogy megjelennek a hangulatok, a feszültség, a történet kibontása.

Néha ugyan nehézkes követni az időváltásokat, valamint az olvasóra zúduló rengeteg nevet. Jó kémekhez illően, akad akinek több neve is van... kell figyelni. Nincsenek hibátlanul tökéletes emberek, a szereplők emberi gyarlóságaikkal küzdenek.
John le Carré novelláskötete nem csupán a Körönd, a hidegháború és egy titkosügynöki pálya bravúrosan megrajzolt fináléja, hanem egyúttal egy olyan életé, amelyre a hiábavalóság, a dicstelenség és a kínzó bűntudat árnyéka vetül.

                       

John le Carré: 1931-ben született. A berni és oxfordi egyetemeken végzett, tanított Etonban. A hidegháború idején rövid ideig a brit hírszerzésnél dolgozott. Az elmúlt 50 évben íróként lett sikeres. Olyan regények fűződnek nevéhez, mint: az Ébresztő a halottnak, A panamai szabó, Törékeny igazság, Suszter, szabó, baka, kém, Hajsza, Csapda. Több regényéből mozifilm is készült.











John le Carré kémtörténeteit ITT tudod megvásárolni az Agave Könyvek Kiadónál kedvezménnyel!




Eredeti mű: John le Carré: The Secret Pilgrim

Eredeti megjelenés éve: 1990
Agave Könyvek, Budapest, 2016
368 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634191391 · Fordította: Orosz Anna

Fahrenheit 451

Ray Bradbury: Fahrenheit 451 
és más történetek 




                                                                       
                                                                 





"451 Fahrenheit - az a hőmérséklet, amelynél a könyvnyomó papír tüzet fog és elég.

Ha vonalazott papírt tesznek eléd - másra írj."

Juan Ramon Jiménez





Ray Bradbury amerikai író nevét mindenki ismeri, hiszen a a sci-fi irodalom egyik óriása, annak megújítójaként tartják számon. Örökre beírta az irodalomba nevét az 1950-ben megjelent Marsbéli krónikák regényével, ami az egyik legismertebb műve lett.

Bradbury másik híres sci-fi regénye, a Fahrenheit 451 először 1953-ban jelent meg. A könyv egy disztópikus jövő könyvégető, elkorcsosult társadalmát mutatja be, azóta számos kiadást megért. Idehaza 1966-ban jelent meg először, majd 1982, 1991, 2003 és 2013 után most ismét az olvasók elé került, kiegészítve 5 másik novellával. Ezeket csupán a szerző neve köti össze.

Elég furcsa volt olvasni irodalom, könyvbarátként egy olyan novellát, amiben betiltják az olvasást, egy könyvégetőről szól, ami egyéb más történelmi tényeket is felelevenített.

Guy Montag immár tíz éve tűzőrként dolgozik. Az a munkája, hogy elégesse a könyveket… a házakkal együtt, ahol eldugták azokat. Montag élvezi a munkáját, örömét leli a lapokat elemésztő tűzben. Egy napon Guy találkozik egy életvidám lánnyal, és ez a találkozás életére hatással lesz.
A lány a régmúltról mesél neki, szerinte a könyvek letűnt korok emlékeit őrzik, olyan emberekről, akik nem féltek a jövőtől. Utópisztikus lázálom, elképesztő világ az, ahol a könyvolvasás bűn, a könyveket elégetik, mert káros hatással vannak az emberek lelkére... társadalomkritika, remek párbeszédek jellemzik, irodalmi örökzöld ez a történet. Iszonyatosan aktuálisnak érzem, annyi sok mély gondolat van benne. Költőien szép mondataival Bradbury az olvasót elvarázsolja, még úgy is, hogy komor, szívhez szóló történetet olvashat. François Truffaut 1966-ban forgatott belőle azonos címmel kultfilmet.


Tűz és jég: ez a novella már-már kisregény. Egy idegen bolygón élő, rakétaszerencsétlenség miatt
ott rekedt furcsa civilizációról írt víziót olvashatunk. Itt 8 nap az élet... születés és halál közt. Drámai történet. A címadó novella mellett ez a legnagyobb hatású, nagyon szuggesztív darab.


R, mint rakéta: ez derűsebb, lazább novella, a célokról és az ahhoz vezető útról.

Einar bácsi:
Egy szimpatikus öregúr a főhőse, és egy furcsa, különleges Családról szól. Remek írás, a múltra
való visszaemlékezésről, a szabadságról.

Az időgép: nosztalgikus utazás, kedves sztori ez is, habár a háborúról mesélt.

A nyári futás hangja: a gyerekkorba viszi vissza olvasóit, kedvenc lett. Hangulatában és stílusában azt igazolja: a gyerek kicsi, de nem hülye. Mindezt az érzést egy vágyott, új futócipőn át festi meg.


A történetek emberiek, rádöbbentett, hogy mennyire rohanó (rohadó) világban élünk, és nem törődünk másokkal eléggé. Semmi nem változott, ma is aktuálisak ezek az írások. Nem csak a címadó Fahrenheit 451, ami agymosott, érzelmileg kiüresedett világunkról mesél, de a többi 5 novella is igazán különleges darabok kerültek mellé.


                                               
Ray Bradbury:
1920. augusztus 22. (Waukegan, USA) – 2012. június 5. (Los Angeles, USA)

Tizenéves korától folyamatosan írt. Több száz története, több mint
30 kötete jelent meg. Munkásságát több díjjal elismerték: 1977-ben életművéért a World Fantasy-díjat, majd 2000-ben a Nemzetközi Könyvalap is elismerte munkáit. Műveit szépirodalmi alkotásnak tekintik és bekerültek egyetemi tananyagok közé is.Bradbury egészsége a halála előtti években megrendült, ennek ellenére aktív maradt. 91 évet élt.

Sírkövére (a nevén, születési és halálozási dátumán kívül) a „Fahrenheit 451 szerzője” mondat került.






Agave Könyvek, Budapest, 2016
256 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634191841 · Fordította: Lóránd Imre, Pék Zoltán, Török Krisztina

Se több, se kevesebb

Jeffrey Archer: Se több, se kevesebb 




                                                                             






Miután Jeffrey Archer a Clifton-krónika sorozatával a kedvenc szerzőim közé került, nagy érdeklődéssel vettem kézbe első, idehaza 1976-ban megjelent regényét. Nem okozott csalódást.




Mondhatnám ez egy klasszikus krimielemeket felvonultató, remek helyzetkomikumokkal, félreértésekkel megírt mese. Nem is csodállom, hogy 1990-ben kétrészes mini tv-sorozat készült a regényből. Remek kikapcsolódást, jó szórakozást adott a fordulatokban gazdag történet. Érdekes volt összehasonlítani a későbbi regényeivel. Történetfelépítése, humora már itt is remekül működik, ahogyan a hiteles háttér bemutatása is. Karakterei jól megrajzoltak, életszerűek, már ebben a 40 éve íródott mesében is.


Elsőként megismerjük a "főgonoszt", a Harvey Metcalfe nevű, egykori lengyel bevándorlók gyermekét. Sikeres életpályát tudhat maga mögött, a tözsdei kifutófiúból egészen rövid idő alatt
lett menő bankár, üzletember. Archer portréja szemléletes és már-már szimpatikussá is teszi a fiút,
aki okosan használja fel értesüléseit, és kamatoztatja képességeit. Magyarul: gátlás nélkül használja ki az adódó jó helyzeteit, gázol át másokon.


Természetesen nem mindig járt egyenes úton, ám mégis büntetlen tudott maradni. Tagadhatalanul zseniális és okos húzásaival kapaszkodott fel, teremtette meg vagyonát. Innen indul be a cselekmény, egy olajvállalat részvényeit apródonként eladva, természetesen ez árnövekedést is generál atőzsdén, ami a befektetők előtt biztató. Ebben egy kezdő, lelkes és zöldfülő bróker lesz akaratlanul a segítője. Kihasználva az emberek hiszékenységét, hiszen ki nem akarna kevés befektetéssel nagy pénzre szert tenni? Egy olajvállalat pedig elég megbizhatónak ígérkezik. A részvények ára elindul felfelé, majd egy váratlan fordulattal a mélybe zuhan. Pillanatok alatt omlik össze a légvár és négy áldozatot hagy maga után. A jelzálogosított ősi birtok elvesztése és a hitel réme lebeg a fejük felett.

A négy vesztes férfit a bosszú lehetősége hozza össze. Megpróbálják a saját eszközeivel lépre csalni Harveyt, menteni, ami menthető. Nincs veszteni valójuk, csak nyerhetnek az ügyön. Tetszett, hogy nem az elvakult düh állt a bosszúhadjáratuk mögött, csupán az elvesztett vagyonukat akarják visszaszerezni, se többet, se kevesebbet. Innen a cím is, ami igen kifejező.


A négy férfit a közös bosszú lehetősége meglepő helyzetekbe sodorja. Egy oxfordi professzor, egy nagyra becsült orvos, egy elegáns francia műkereskedő és egy jóképű angol lord összefogása nem válik véres és dühös bosszúvá, inkább kifejezetten szórakoztató és humoros helyzetek forrása lesz. Az alap esetben a "fagyi visszanyal" lehetőségét használják ki nagyon ügyesen felépített terveik szerint. Nem árulom el, hogy miféle módszerekkel verik át a nagyvadat, de valóban elképesztően ördögi terveket eszelnek ki a pénzük visszaszerzésére. James a professzor, fillérre pontos nyilvántartást vezet, a kiadás és bevétel rovat lassan kezd kiegyenlítődni.

Annyit még talán, hogy Archer igen szeretheti a képeket, festményeket, hiszen itt is fontos szerepet kap egy Van Gogh kép. A Tökéletes másolat című későbbi regényének alapötlete itt van a sorok közt, a figyelmes olvasó felfedezheti ezt. A végén egy igen váratlan és meglepő fordulattal az egész történet egy "tévedések vígjátéka" lesz, ahol a szerelemre tevődik a hangsúly. Ha ez nem lenne elég, még mindig tartogat váratlan fordulatot a befejezésre Archer. Mesterien megkomponált események sorozata ez a regény. Nem véletlen, hogy eddig világszerte 57 kiadást ért meg megjelenése óta.



Archer remek képet fest nem csak a társadalomról, ahol az olaj egyre fontosabb lesz, de a hetvenes évek angol elitjéről a bankok és a tőzsde világáról, ahogyan az emberi naivitás és a hírek értéke is fontos tényezővé válik. A luxus életet élő Harvey által bebarangolhatjuk Monte Carlo kaszinóit, részt vehetünk az ascoti derbyn és Oxford egyetemét is meglátogatjuk. Archer is itt végezte tanulmányait!
Wimbledon is a helyszínek közt van, feltűnnek ismert személyek, a kor sztárjai is. Ez a keret adja a valóságot a történethez. Archer a saját életőből is merített, hiszen a regény megírását egy befektetsési kudarc motiválta. Lord Archer mielőtt az írásnak szentelte idejét, parlamenti képviselő volt 1974-ig
a felsőházban.

A regény és Jeffrey Archer többi könyve ITT  a kiadó webshopjában kedvezménnyel megvásárolható! A Clifton-krónika eddigi 6 része is!




Jeffrey Archer: 1940. április 15-én született.

32 évesen kezdett regényeket, novellákat írni.

További regényei: A Párbaj, Becsületbeli ügy, Tökéletes másolat, A szerencse fiai, vagy az angol hegymászó George ​Mallory éltéről írt a Dicsősőg ösvényein regénye volt nagy siker.


A Clifton-krónika sorozatot 2011-ben kezdte írni, 71 évesen.
Első regénye 1975-ben jelent meg Se több, se kevesebb címmel. 1979-es regénye a Párbaj jogait már hárommillió dollárért vette meg a kiadó. A sikerre jellemző, hogy ebből csak Angliában a megjelenés hetében egymillió példány talált gazdára.































Eredeti mű: Jeffrey Archer: Not a Penny More, Not a Penny Less

Eredeti megjelenés éve: 1976
General Press, Budapest, 2016
264 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789636439637 · Fordította: Gieler Gyöngyi

Ondrok gödre

Oravecz Imre: Ondrok gödre 





                                                                     







Talán nem túlzok, ha a kortárs irodalom gyöngyszemének nevezem ezt a regényt. Stílusában, tartalmában egy nagyon olvasmányos, remekül megírt, eredeti hangulatú történet ez.
A szülőföld, a haza szeretete, családi kapcsolatok szövevényén át hozza közelebb, idézi meg ezt a mára már eltűnt világot.


Szajla a Mátra lábainál fekvő falu, az író szűkebb hazája. Ettől még hihetőbbé, élőbbé lesz a történet. A gyönyörűen megidézett táj és a benne élő emberek sorsa szorosan összefügg. Családregény, történelmi és mezőgazdasági helyzetkép sok valós elem felhasználásával. Az Ondrok gödre az
Árvai-család három nemzedékének történetéről mesél, nagyjából a kiegyezéstől a millenniumig.
A nagyapa ’48-as honvéd, az unoka pedig a 19. század végén kivándorol Amerikába. Ezzel ér véget az első rész. Mennek ők is a jobb élet, a saját boldogságuk után. Ami közben történik az igazi lélekemelő olvasmány.



Oravecz Imre őszintesége megkapó, az emberek és a sorosok hiteles képekben jelennek meg a regényben. Megkérdőjelezhetetlen a paraszti élet ábrázolása, annak összes konfliktusának bemutatása. Nem csak az éves munkafolyamatok, az életük minden öröme, bánata megjelenik a regényben. Valódi érzelmek hajtják a mellékszereplőket is. A régi szokások, hagyományok remek hátteret adnak a paraszti sors, a föld fontossága, szeretetének bemutatásához. Férfiak és nők, születés és halál, szerelmen át vezet az út a kivándorlásig.


Nagyon szeretem az egyszerű emberekről, a vidéki életről szóló írásokat. Oravecz Imre alulnézetből, egyszerű narrációval mutatja be a korabeli magyar valóságot, a paraszti sorsot, életük minden nehézségét, örömeiket, gondolkodásukat. Számára Szajla „a Föld köldöke”. Jó stílusban megírt regény, alap a ma emberének a múlt megismeréséhez.




Két főhősünk az apa, a frissen családot alapító János, és első szülött fia, István közötti kialakuló és egyre mélyülő konfliktus áll a történések középpontjában.

"Parasztnak születni kell, azt tartották a régiek" 
János nyitott az újra, gondolkodó, okosan tervező, szent számára a termőföld. Növelni is kell a meglévő birtokot, hiszen állandó visszatérő gondolata, hogy ami együtt valami, darabokra osztva semmi lesz. 15 gyerekük születik, tehát aggodalmának van némi alapja. Akkoriban a gyermekhalál elég magas volt, a természet is bele szólt. Ki még apró kisgyerekként, kit pedig nagyobb korában szólított el a Mindenható.

A sikeressé váló Árvai-gazdaság alapjait a köménymag alapozta meg, majd a gépesítésben is elől járt. Érdeklődő, nyitott volt az újra, kereste, hogyan tudna minél jobban gyarapodni, boldogulni. Ezzel megteremtve a család biztos hátterét. Mindenkinek jutott szerep, kora és neme szerint kivette részét a mindennapi munkából.
     

Fia iránti imádata, fokozatosan csökkent, majd szabályos terrorrá változott az évek során. Rátelepedett gyermekeire, életüket állandóan irányítani akarta. Különös módon elsőnek született fiáéra. Tovább tanulni sem engedte, pedig a falu elöljárói is kérlelték. Felesége, Teréz sem tudja sokszor a jó felé befolyásolni, neki sincs sok beleszólása életük folyásába. Lányait sem becsülte sokra. István hiába igyekszik, apja kegyét nem tudja elnyerni. Akadályozza a saját útját járó fiú kitörési lehetőségeit, apai részét sem hajlandó kiadni. Nem volt könnyű helyzetben a fiú, nem lehetett egyszerű ebben a családban élni. A napi robot fáradsága mellé nem járt elismerés, lehetőségeit apja elvette tőle.


Amikor fiatal felnőtt férfiként István családot alapított sem változott irányába a tetteinek sora. Mivel a fokozatos eltávolodásból, az önállóság akadályozásából felmérték, számukra nem terem babér Szajlán, a kivándorlás, új útkeresésként jött lehetőség lett Amerika. Gyönyörű, meghitt utazás az 1800-as évek paraszti világába, a 19-20. század fordulóján történő kivándorlási hullámról mesél. István két kisgyerekkel és feleségével Annával nekivágnak az ismeretlennek.

A szereplők sorosa a Kaliforniai fürj című regényben folytatódik.

Oravecz Imre: 
A Heves megyei Szajlán született 1943. február 15-én.

Általános iskolába szülőfalujában járt, Szentgotthárdon érettségizett.
1962 és 1967 között a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen tanult magyar–német szakon, és ugyanott diplomát szerzett. Első versei az Alföldben jelentek meg 1962-ben – 1975-ig egyetlen más hazai országos terjesztésű orgánum sem közölte szövegeit.

Első kötetét a Szépirodalmi Kiadó szerkesztői visszautasították, de verseit beválogatták a Költők egymás közt című antológiába, amelyben a fiatal költőt Weöres Sándor mutatta be. Első önálló kötete, a Héj négy évvel később, 1972-ben jelent meg a Magvető Kiadónál. Nem sokkal később disszidált: először Párizsba, később Londonba ment, majd 1973-ban három hónapot az Egyesült Államokban, Iowa Cityben töltött az International Writing Program irodalmi ösztöndíjasaként. Még ebben az évben hazatért Magyarországra. 1976-ban másodszor is disszidált: Chicagóban beiratkozott az Illinois-i Egyetemre, nyelvészetet és kulturális antropológiát tanult. Nemsokára újra hazatért. Megjelent 1972. szeptember című negyedik, nagy sikerű verseskötete. 1989-ben József Attila-díjat kapott, de azt nyílt levélben visszautasította.
1990-ben kormányfőtanácsosi minőségben a miniszterelnök tanácsadó testületének tagja lett. Tíz hónap múlva lemondott tisztségéről. 1991–92-ben főmunkatársa és rovatvezetője volt az Új Magyarország című napilapnak, de távozni kényszerült, ahogyan egy évvel később a Pesti Hírlaptól is.

1995-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára Piliscsabán, német irodalmat és amerikai őskultúrát tanít. Eddigi költői fő műve, Halászóember (Szajla. Töredékek egy faluregényhez 1987–1997) című verseskötete 1998-ban jelent meg a pécsi Jelenkor Kiadónál.
2003-ban Kossuth-díjat kapott. Az indoklás szerint költői életművével, a tárgyias költészet objektív világának átszellemítésével, líra és epika, vers és próza poétikailag termékeny szintézisének megteremtésével érdemelte ki a kitüntetést. A régóta tervezett, az életmű alakulásának középpontjában álló faluregény első kötete, Ondrok gödre. Az álom anyaga, első könyv (Pécs, Jelenkor) 2007-ben jelent meg; folytatása, a Kaliforniai fürj 2012-ben. Legutóbbi könyve, a Távozó fa című verseskötet 2015-ben jelent meg a Magvető Kiadónál. Regényfolyamának új összefoglaló címe A rög gyermekei. Az első kötet (Ondrok gödre) új, átdolgozott kiadása az idei Könyvhéten jelenik meg, ezt követi a Kaliforniai fürj, a regénysorozat harmadik darabja pedig az Ókontri lesz.


Fontosabb díjak, elismerések

Pásztor Béla-díj (1970), Kassák-díj (1972), Alföld-díj (1981, 1997), Füst Milán-díj (1985), DAAD-ösztöndíj (1988), Örley-díj (1988), A Jövő Irodalmáért-jutalom (1988), József Attila-díj (1989 – nem vette át), Weöres Sándor-díj (1996), az Év Könyve-jutalom (1997), a Szépírók Társaságának díja (2001), MAOE Alkotói Nagydíj (2002), Kossuth-díj (2003) Artisjus-díj (2008), Príma-díj (2015), Aegon Művészeti Díj (2016)








Eredeti megjelenés éve: 2007
Magvető, Budapest, 2016
392 oldal · ISBN: 9789631434583

Az őz

Szabó Magda: Az őz 





                                                                     











Szabó Magda írói pályájának egyik fontos és jelentős regénye Az őz. 1949-ben megkapta a Baumgartner-díjat, amit még azon a napon vissza is vettek tőle. Állásából is elbocsájtották, és 1958-ig nem publikálhatott. Ekkor jelent meg előbb a Freskó, majd 1959-ben második regényként Az őz került a boltokba.


Így az eredetileg költőként induló Szabó Magda már regény- és drámaíróként tért vissza. A Freskó
és Az őz című regények hozták meg számára az országos ismertséget. Ettől fogva szabadfoglalkozású íróként élt. Számos önéletrajzi ihletésű regényt írt, vált országosan elismert és kedvelt íróvá.



Az őz egyetlen személy belső monológja: a főhősnő, Encsy Eszter a temetőben, szeretője friss hantja mellett idézi fel a múltat. Ez azonban csupán a kötet végén derül ki.  Monológjában három idősík különül el. Az emlékezés jelen ideje érzékletek, képek, hangok, a hősnő visszaemlékezéseit, melyek
a közvetlen múltat és a régmúltat járják be. Az emlékezés által felvillantott életmozaikok a regény végére Encsy Eszter élettörténetévé állnak össze, s kiderül, miért lett Eszter ha akaratlanul is, a szeretője gyilkosa. Fokról fokra válik világossá az is, hogy nem elsősorban ő a bűnös.

Ez a hatalmas belső monológ az ötvenes évekelején játszódik, rövid időt ölel fel. Encsy Eszter egy lecsúszott középosztálybeli család lánya, aki kifejezetten irigy és gyűlöli barátnőjét Angélát. Nem is kell mondani, Angéla a család gazdag részéhez tartozik, életük szorosan összefonódik.




Konfliktusok, harag és kisebbrendűségi érzések kavarognak lelkében, ezeken nem tud felülemelkedni. Pedig élete javul, ünnepelt színésznő lesz belőle. Ahogyan gyerekként ellopta és megölte Angéla kedves állatát, az őzet, úgy felnőttként a férjét veszi el tőle. Eszter folyamatosan elnyomja vágyait és valódi érzelmei helyett valami egészen elképesztő szerepet játszik valós életében is. Önpusztító életet élve ezt nem veszi észre, lassan, de biztosan elveszti saját kontúrjait is:


„Nekem nincs arcom, nincsenek vonásaim, minden összemosódik rajtam, amíg ki nem festem magam; csak maszkjaim vannak, nincs is fejem.”



Ezért a zavart, kóros elmeállapotért, a nagy tehetségű művésznő lelkének eltorzulásáért az író a feudálkapitalista Magyarország világát teszi felelőssé. Szabó Magda bravúrosan formálja meg hősét, igazi démoni alakja a regénynek.

A töredékesen feltörő, látszólag szétszórt, valójában nagyon gondosan megkomponált emlékek, érzelmek, indulatok kavargásából sokoldalú, teljességre törő lélekrajz született. Ezzel a kötettel bevallom, kissé megküzdöttem, különösen az elejével, mire a kép kezdett kirajzolódni. Eszter alakja nekem ellenszenves volt, harcát elítéltem. Hol sajnáltam, hol pedig taszított a viselkedése.
Szívszorító történet ez, komoly, erős dráma. Őszinte lélekrajz.

Az őz Szabó Magda legjobb írói teljesítményei közé tartozik; nemcsak azért, mert felhívta a figyelmet erre a szociológai jelenségre, hanem mert egyensúlyban tudta tartani a realisztikus jellem- és környezetábrázolást és az allegorikus keretbe foglalt erkölcsi példázatot.


                                                                       

Szabó Magda:

Szabó Magda 1917-ben született Debrecenben, magyar író, költő, műfordító. A debreceni egyetemen magyar-latin tanári
és bölcsészdoktori diplomát szerzett. Férjével Szobotka Tibor íróval 1947-ben kötöttek házasságot.

Legismertebb regénye az Abigél, melyből Zsurzs Éva 4 részes tévéfilmet is forgatott. Számos rangos elismerést kapott már életében. Például 90 éves korában megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét, de ezen felül Kossuth-díjat 1978-ban, József Attila-díjat 1959-ben és 1972-ben kapott. Az egyik legtöbbet fordított magyar íróként regényei számos országban és nyelven megjelentek. Az őz útját külföldön Hermann Hesse ajánló sorai egyengették, azóta harmincöt nyelven olvasható.


Szabó Magdát 2007. november 19-én, 90 éves korában, otthonában, olvasás közben érte a halál.










Eredeti megjelenés éve: 1959

Jaffa, Budapest, 2016
252 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155609534

Izzik a parázs

Kapa Mátyás: Izzik a parázs
Cegléd regénye



                                                                         








Egy romantikus szerelem története, hazafiasság, összetartás, amit Cegléd város történetén keresztül a regény kínál olvasóinak. Kapa Mátyás a 19. századi Magyarországra kalauzolja el az olvasóit.



Főhőseinket két egymástól független tragédia sodorja össze. Szűcs Vilmos alig tíz évesen a városon végigvonuló kolerajárványban veszítette el szüleit, maradt árván. A fiút egy özvegyasszony - Margit néni - vette magához, nevelte fel. Kocsis Sárát a nagy budapesti árvíz tette árvává, így került rokonokhoz Ceglédre. A két fiatal lassanként kialakuló vonzalmából lesz szerelem. Ám addig jó néhány év és sok esemény telik el. A történet kiindulópontja egy nyilvános vesszőzés a piactéren, amit a híressé lett 1834-es ceglédi tűzvész követ. Az összefüggésekre későbbiekben kapunk magyarázatot, bár azt sejteti a szerző, nem véletlen lobbantak fel a lángok. A templom újjáépítése 34 évig tartott, Hild József tervei alapján. Erről is több információt találunk a regény lapjain.

Az élet és a dicső korszak több kérdést is felvet, amíg a fiatalok egymásra találnak. Cegléd már
a Rákóczi-szabadságharcot is lelkesen támogatta, a fejedelem kétszer is járt a városban. Nyomon követhetjük a szereplők sorsán át a polgárosodás útjára lépő Cegléd fejlődését, a lakók életét. A reformkori kisvárosban a világosi fegyverletétel, kiegyezés után is izzott a levegő. Az emberek lelkében élt a remény, a magyar szabadság kivívására. Ám amíg ide jut a történet sok megtörtént eseménynek lehetünk tanúi: Kossuth Lajos ceglédi toborzóbeszéde, a vasúthálózat kialakítása és beindítása mellett az 1847-ben alapított szőkehalmi gazdaképző iskola is szerepet kap
a történetben. Nem lenne valóban történelmiregény, ha nem lenne benne valódi fegyveres harc, csatmegjelenítés is.

Olvasmányos stílusban, korhű hangulatot idézve élhetjük át a megtörtént eseményeket. Kirajzolódik a korabeli Magyarország képe egy kisváros életén át. Az összefogás több példájáról olvashatunk, ahogyan az összetartásról is megkapó képet ad a regény vége. Ahogyan a ceglédiek összefogtak és elutaztak olaszországi száműzetésében Kossuth Lajoshoz az elgondolkodtató és példaértékű a ma emberének is. Ahogyan Kossuth érvelése is, amiért nem vállalja a felkérést. A szemléletes leírások jól illeszkednek a regényhez, teszik hitelessé. Magával ragadó, szórakoztató és kalandos történetet olvashattam. Vilmos és Sára szerelmén át, a magyar történelem egyik fontos városának életébe, fejlődésébe pillanthattam bele. Hangulatos időutazás ez a regény, ahol nem csak a szerelem szenvedélye izzik, de a szabadság vágyáé is. Cegléd és a ceglédi polgárok mennyire rebellisek, az a regényből kiderül. A szép borító remekül illik a regényhez.


 

Cegléd a magyar kisváros és lakóinak jelentős és hangsúlyos szerepe a korabeli eseményekben kalandokon át, szerelemmel közel hatvan év történéseit foglalja össze. A romantikus elemek mellett (Vilmos és Sára szerelme, házassága, életük bemutatása) helyet kapnak a küzdelmes és szomorú esetek is. A monarchia besúgói, a rendőrség bizony nem kímél senkit. A kemény, távoli várbörtönben letöltendő büntetések (15 év várfogság), életeket törtek ketté. Sok szereplő valóban Cegléd városában élt és tett a városért. Csizmadia Mihály főbíró, Pajor Antal jegyző mellett a történet fontos alakjai Nánási Szabó Károly és Dobos József református lelkészek vagy Bobory Károly katolikus pap, országgyűlési képviselő alakja.

A regény végén a fontosabb valós alakok teljes terjedelmében felsorolásra kerülnek, és Cegléd korabeli térképe is segít a tájékozódásban. Tartalmas és izgalmas kirándulást tehetünk a korabeli Ceglédre, ami a magyar történelem fontos városa volt. Nem csak ceglédieknek ajánlott!

ITT megvásárolhatod a kiadótól, további információk a könyvről.






Kapa Mátyás: Budapesten született 1975-ben. Ügyvéd, egyetemi oktató, emellett történelmi tárgyú regények szerzője. Nevéhez fűződik a "Félhomály" című sorozat. Ennek részei: Római hajnal, Ködös Frankhon, Árnyak Bizánc felett.

2015 óta a Történelmiregény-írók Társaságának elnöke.


















Historycum, 2016
350 oldal · ISBN: 9786158036184

Puszi, Erzsi!

Homonnay Gergely: Puszi, Erzsi!
A világ macskaszemmel





                                                                                             



"Az emberek logikája megfejthetetlen."









Mindig szerettem a macskákat, ezeket a szörmés kistigriseket. Önálló és eredeti személyiségük lenyűgöző varázserővel bír. Ezt már a régi egyiptomiak is tudták és tisztelték.


Erzsébet Fenevadova a bundás királynő, szőrös fülű, bajszos díva, szupermodell, politikai szakkommentátor asszony azaz: Erzsi for President a Facebook sztárja évek óta. Hűséges és alázatos szolgája, Homonnay Gergely újságíró. Az ő tolmácsolásában most alaposabban is betekintést kapunk kettejük jól működő, közös életének mindennapjairól.
Erzsébet valóban gyönyörű, lenyűgöző szépség. Csodásan zöld macskaszemeiben ott az értelem.



Életbölcsességeik és szakvéleményük megkönnyíti az eligazodást a mindennapjainkban, útmutatót adnak a problémák megoldásában. Mert vélemény az van természetesen, hozzáértő és elvitathatatlanul hasznosak ezek a napi túléléshez nekünk, alattvalóknak. A könyvben végig olvasmányos, jó stílusban megírt életükről mesél Erzsébet, enged közelebbi, mélyebb bepillantást. Kezdve az elején a legfontosabbal: az első találkozás, a ki kit is választ alapkérdésével, amire Erzsébet hathetes korában került sor. Gergely férfiasan bevallja, elsőnek bizony nem Erzsébet volt a számára kiválasztott kismacska, ám ebbe Erzsébetnek is volt beleszólása. Már ott és akkor egyértelművé téve, ők egy életre összetartoznak.

A posztokból már megismert vagány, szarkasztikus stílus ugyan itt is visszaköszön,
ám jóval visszafogottabban. Minden kis epizód egy egy bölcsesség, hasznos útravaló gondolat felvezetése után kezdődik. A névválasztás jelentős és fontos pillanataitól, a bundák és ékszerek világán át a cicászaton kötelezően megtett látogatásokról is őszintén mesél Erzsi. Az élet örömeihez tartozó macskák és a karácsony kérdéskört és a diéta szerepét is körbe járva, semmit nem kendőz el. Legtitkosabb vágyáról is mesél, elárulja mi lenne az!

Vállalja önmagát és osztja az igazságot híveinek. Wellnes macskamódra, és a paleodiéta rémségéről is megosztja velünk élményeit, tapasztalatait, ahogyan az eddigi első és egyetlen cinkevadászatról is megtudhatunk fontos részleteket, agy a cicászaton tett látogatásokról is. Nem könnyű egy kedves és megbízható, ugyanakkor ügyes cicadokit beszerezni. Erzsébet egyéni véleményét is megosztja velünk az ivartalanítás előnyeiről. Megfontolandóak, valóban.

Mindeközben szókimondó, bátran beszól, véleményez, őszinte humora nevetésre, gondolkodásra is készteti hűséges alattvalóit. Ezzel is feledtetve életünk millió napi apró, csak számunkra fontos problémáját. Lélekmelengető olvasmány, tuti, mosolyt csal az arcodra neked is!

A raklapnyi riomaré alapfeltétele a jó életérzésnek számára, ahogyan a tonhal is. Az maga az elixír!
A rémséges kalandokat tudja fokozni a porszívó és egy nyitva hagyott ajtó. Erzsébetet háromnapos eltűnése tette igazán sztárrá, közismertté személyét. A fél ország őt kereste... pedig csupán a padlásfeljáróig merészkedett. Hasonló, rémségesen traumatikus élmények még akadnak a macskalétben. A területmegjelölés és macskakényeztetés furcsaságairól is olvashat a kíváncsi rajongó. Egyénien sajátos humora teszi kivételesen szórakoztató, boldogító olvasmánnyá a kötetet. Ahogyan illik, a záró fejezet a Világbéke fontosságát ecseteli.

A humoros bölcselkedések mögött azonban a figyelmes olvasó komoly pillanatokat is talál. Megfontolandóan őszintén nyilatkozik az Elnökasszony saját macskalétének élményeiről és az őt körülvevő világ kétlábú szolgáiról. Szórakoztatóan pontos látlelet ez, amire lehet egyet legyinteni, á, csacska macskaságok ezek, de nem! Ha belegondolunk Erzsi for President gondolataiba, beláthatjuk
jól érzékeli és elemzi nekünk a kétlábúak világát. Vehetjük afféle görbe tükörnek is. Néha bizony
a saját életünket nehezítve kergetjük a boldogságot, szerelmet. Olvasás után megerősödött bennem
a vágy, következő életemben macska szeretnék lenni, és nem csak a kilenc élet miatt. ha még egy ilyen gondos személyzetet is kapok, macskaságom mennyország lehet itt a földön.
Addig beérném egy Puszi, Erzsi! trikóval is, mint ereklye.


A könyvet cuki grafikáival Zsiga Laura tette varázslatosan macskássá. Erzsit a Facebook -on tudod követni, életéről további képeket, apróságokat ott tudhatsz meg. A képeket is onnan kölcsönöztem ajánlómhoz. Az oldal elérhetősége: itt,  IDE kattintva érhető el.

Ajánlóm végére idemásolom Erzsébet Fenevadova egyik számomra kedvenccé lett tanácsát, érdemes megfontolni! Örök igazság, ép bundában, ép lélek lakozik! Ehhez hozzátartozik egy alapos kefélés is....!

"Aludj sokat, mozogj rendesen, egyél tonhalat, és ne csak az alomba szarj, hanem a világra is.
Ez a hosszú, boldog élet titka."




















Libri, Budapest, 2016.


188 oldal · ISBN: 9789634331308 · Illusztrálta: Zsiga Laura

A Nyugat ura

Urbánszki László: A Nyugat ura 
Anno Domini 1246




                                                     








Nincs könnyű helyzetben a blogger, aki végig kalandozta a tatárjárás-kori Magyarországot Urbánszki László segítségével. Mit is írhatnék, erről a remek sorozatról, amit az előző öt regény kapcsán még nem írtam le?


Ezúttal is pörgős és hiteles a sztori, valódi hús-vér emberek a szereplők, szerethetően emberi vonásokkal, vagy ármánykodóan aljasak, ahogy a való életben is. Valósak a történelmi alakok, szenvedélyes szerelmek, cselszövések, csaták, remek jellemrajzok adják a regény savát-borsát. Nagyszerű lezárása a sorozatnak. A mai történelmi regények közt egy színvonalas és szórakoztatóan érdekes, nagyszerű kalandokban bővelkedő regénysorozat az Anno Domini.

Bevallom, amikor letettem a könyvet, sajnálkoztam: tényleg vége Leventéék kalandjainak? Már a legelső rész, a Vérszagra gyűl kedvencem lett, Urbánszki megvett kilóra. Az 1241-42-ben kezdődő események lendületes, sok izgalommal és remek történetszövésével egy erős kezdő történettel indult. Amit végig tudott színvonalban tartani és ez nem kevés! Sőt, mintha a Dalmát háború epizód óta, még jobban ráérzett volna, bátrabban adta saját hangját. Nem akart új történelmi tényeket felfedezni, más megvilágításba helyezni a megtörténteket. Minden regény végén a szerzői jegyzetben elmondta, némileg esetenként igazított a tényeken, de ez semmit nem vont le a sorozat erényéből. A szereplők nagyszerű karakterek, erős történetein nem érződik semmi görcsös igyekezet. Maximális kikapcsolódást, remek szórakozást adva olvasóinak még sok apró háttér információkkal is megszórja azokat. Sok érdekességet ír le a korról, a nomád népek életéről, az akkori szokásokról, hagyományokról. Legyen az egy fogadó az út mentén, páncél vértezet vagy láncing leírása, kemény csaták és sebesülések megjelenítése. A gyógyfüvek, javasasszonyok tudása alapos és hasznos.

Lenyűgözött a tatárok, társadalmának leírása, akikről valljuk be, mi átlagolvasók annyit tudunk,
hogy lerohanták, és felégették Magyarországot. Ezen a történeten keresztül beleláthatunk a történelmi események hátterébe is. Persze az akkori hatalmi harcokon át a hazai viszonyokról is kirajzolódik a kép.


IV. Béla király és kora úgy kerül közel az olvasóhoz, hogy tátott szájjal merülünk el a múlt ködében.
Volt itt a tatárokon kívül sáskajárás, kalandos marhahajtás és várfoglalás, ármány és szerelem.

A benei csapat és a mocsár világa jól megjelenik képileg az olvasó elé rajzolódik. Érezzük a sáslevelek éles szélét, a hínár és mocsár szagát, a táj szépségét látjuk olvasás közben. Hihetetlen alapos és szemléletesek ezek a képek, szerettem olvasni, hiszen a történet véresen komoly valóságát jól színezték, oldották azt. Urbánszki lírája is megcsillan a regénysorozat minden részében. Történelmi regény, történeti hűséggel. A szereplők ott és akkor a létezésükért, életükért küzdenek, amihez sok cselt is felhasználnak. A magyaros virtus, lelemény sok esetben segíti ki őket útjuk során. Ehhez járul a pajzán humor, a finoman merész, picit erotikus leírásokkal megtűzdelve. Fergeteges, jópofa nyelvi leleményeivel képes az olvasóit magával ragadni: jó stílusban megírt, vitt a történet szinte filmre illő.

Labolcs, Lados, Levente, Kerecse mellett néhány női alak is kiemelkedően fontos szerephez jut. Szépa kikapóssága, erős, de okosan határozott alakja az egyik kedvencem lett.

Urbánszki László egy valódi mesemondó, aki nagyon ért hozzá, hogy sajátosan egyéni hangjával hogyan szippantsa be történeteivel az olvasót! Élmény olvasni, hiteles, őszinte és izgalmas regényeit minden történelem és kalandvágyó olvasónak ajánlom.



Ja, hogy ki és miért, hogyan lesz A Nyugat ura, mi is történik Leventéékkel, melyik szereplőtől és hogyan veszünk búcsút, miféle kalandok várnak hőseinkre, egyáltalán mi is történik a lezárásban azt olvassátok el, érdemes! Labocs külön fejezetet érdemelne, amit alakít a történet során. A dőlt betűs részekre külön felhívnám a figyelmet, az szinte történet a történetben, ami a végére kerekedik ki.
Azt is megtudhatjuk, hogy miért is "harcias" Harcias Frigyes osztrák herceg, van szerelem, barátság, családi kapcsolatok kontra politika, ami mindent felülírt, már akkor is elsődleges államérdek. Na, ehhez Leventének és társainak is lesz néhány ötlete. Gyönyörűen megírt, nagyon sűrű, fordulatokban gazdag, kalandos történet. Szívből ajánlom az egész sorozatot a történelmi regények kedvelőinek. Egyébként nagy erőssége a sorozatnak, hogy külön-külön is kerek történeteket ad.

Az Anno Domini sorozat eddigi kötetei:
Vérszagra gyűl, Fegyver csörög, A lándzsa nemesei, A dalmát háború, Az Arany Horda árnyékában.




Urbánszki László (1954) remek kezű faműves mester és nagyszerű történelmi regényíró. A "magyar vadnyugat" megteremtője a kortárs történelmi prózában.
Nevével 2010. óta találkozhatnak az irodalom kedvelők. Ekkor került a könyvesboltok polcaira az Odakint, a pusztában című novelláskötete. Ezt követte a Nemtelen nemesek, majd 2014 októberben a Vérszagra gyűl című regénnyel indult el az Anno Domini sorozata.







Gold Book, Debrecen, 2016
352 oldal · ISBN: 9789634264323

Augustus

John Williams: Augustus  




                                                                         








A hazai olvasóközönség tavaly ismerte meg igazán John Williams nevét, amikor megjelenése után ötven évvel a Stoner című regénye világsiker lett. Az sajnálatos tény és érdekesség, hogy a szerző nem volt túl termékeny író, és már rég elhunyt. Könyvei most az újrakiadások révén aratnak sikert, kerünek be ismét a köztudatba. A Stoner váratlan sikere után az író utolsó regénye az 1972-ben kiadott Augustus a Park Kiadó újdonsága.

Amíg a Stoner egy egyszerű életet élő, konfliktuskerülő professzor életélről mesél, addig Augustus császár karizmatikus alakja egészen más olvasási élményt ígér.
Mégis akadnak hasonlóságok a két férfiú sorsában.

Nem életrajz, nem történelmi olvasókönyv, nem is kalandregény ez. Irodalmi élményolvasás, kifinomult, letisztult sorokban bontakozik ki Róma első császárának élete, tettei
és gondolkodása. Ennek révén jelenik meg ez a színes világ, viszi egy varázslatos utazásra az olvasót a múltba. Williams bebizonyította, nem a mennyiség a fontos. Négy regényt hagyott hátra az utókorra, és a Stoner után ismét egy nívós irodalmi élményben lehet része az olvasónak. A több mint kétezer évvel ezelött történtek okoznak érdekes, meglepetést. Mindemellett értékes dokumentum és tartalmas élmény a ma emberének is, amiért a szerző 1973-ban megkapta a Nemzeti Könyvdíjat.



A három fejezetből álló levélregény első fejezetéből megtudhatjuk, hogyan lesz nagybátyja, Ceasar meggyilkolása után a fiatal, alig tizenkilec éves, álmodozó ifjúból a római történelem egyik legnagyobb formátumú alakja. Octavius már 19 évesen elérte a hatalom csúcsait, majd 31 évesen a birodalom első emberévé vált.

Ő lett az első császár, azaz: Gaius Octavius felemelkedése után Augustus néven uralkodott.
Hosszú életét 76 éves korában bekövetkezett haláláig követhetjük nyomon. A mű nagyrészt levelekből, naplórészletekből, feljegyzésekből áll össze. A második fejezet főhősnője a lánya, Júlia, akinek élete elég boldogtalan lett. Három politikailag elrendelt házasság után keveredik bele férje
és apja ellen szőtt összeesküvésbe, ezért száműzetésbe kényszerült. Általa kap hangsúlyt a hatalom éveiről mesélő fejezet. Van szerelem, barátság, családi kapcsolatok kontra politika. A mindent felülíró, már akkor is elsődleges államérdek. Gyönyörűen megírt, nagyon sűrű történet.

Napról napra ott élhetünk Rómában, sétálhatunk az utcákon, a Forumon. Lehet izgulni, nyomon követhetünk egy-egy ármányos összeesküvés többoldalú bemutatását. Megismerhetjük annak következményeit, kimenetelét. Járunk lakomákra, fürdőkbe, összejövetelekre a kor neves költőivel, politikusokkal. Felbukkan a regényben Ovidius, Horatius, Vergilius alakja is.


Talán maga Williams is tudta, hogy ez lesz a hattyúdala, és mindent bele tett, amit a világról, az életről, a művészetekről, a politikáról gondolt. Ezt tolmácsolja főhősével a harmadik fejezetben, ami egy hosszabb levél csupán. Augustus megindító elmélkedése, életére való visszatekintése zárja le az eseményeket.

Történelmi regény, de nem száraz történelem, ami a fordító Gy. Horváth László érdeme. Neki köszönhetjük a Stoner csodás világát is.




John Edward Williams (1922-1994) amerikai író, költő, egyetemi tanár. Denverben tanult, majd tanított irodalmat. Két verseskötete mellett négy regénye jelent meg élete során: Nothing but the Night (1948), Butchers Crossing (1960) Stoner (1965) Augustus (1972). Ötödik regénye a The Sleep of Reason 1994-ben bekövetkezett halála miatt befejezetlen maradt.

Eredeti mű: John Williams: Augustus (angol)

Eredeti megjelenés éve: 1972
Park, Budapest, 2016
396 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633552773 ·
Fordította: Gy. Horváth László