2022. augusztus 16., kedd

A Szürke Ember

Mark Greaney: A Szürke Ember





                                            





Mark Greaney első regénye tulajdonképpen lenyűgözött! Persze, már a regény alapján készült film is látható, ami igazán meghozta a kedvem és kíváncsivá tett. Fontos, hogy a film és a regény, mindkettő önmagában is élvezhető. A világot megváltoztató döntések, hatalomvágy és a politikai intrikák megunhatatlanul kiváló alapot adnak a cselekményhez.

Mark azonnal belecsapott a lecsóba, dinamikus volt a történetvezetés, főhősünk Courtland Gentry igazi kemény fickó, gyors és rendíthetetlen – pontosan olyan, amilyennek lennie kell egy thrillerben a biztos kezű, kegyetlen gyilkosnak. Ugyanis bérgyilkos a "foglalkozása". Magában egyesítve számos hasznos képességet, melyekkel sikeresen oldja meg a rábízott feladatokat. Mesterségének címere bérgyilkos, azonban szilárd etikai és morális elvekkel rendelkezik, miszerint csak a rossz embereket teszi ártalmatlanná. Igazán jó ember, de még jobb gyilkos. Unatkozásra semmi esély, bosszú, gyilkosságok, hajsza és üldözés tarkítják a történetet. A feszes ütemű, izgalmas fordulatokban bővelkedő regényben több országon és kontinensen át tartó kíméletlen hajsza veszi kezdetét, mivel a megbízói megunják és likvidálni szeretnék hősünket... akinek ehhez akad némi ellenvetése, nem adja könnyen az irháját.

Pörgős akciójelenetek vannak, csakúgy, mint egy B kategóriás, nyolcvanas évekbeli Arni vagy Stallone filmben, olyan Van Damme vagy Lundgren-szerűen itt is a hangsúly a képi látványon, akciókon van. A Die Hard sorozat is ebbe a kategóriába illeszkedik, kell ilyen néha. Főhősünk igazi elpusztíthatatlan akciófigura, hiszen a menekülő fickót lelövik, megverik és feldarabolják, de az ereje, akarata révén mégis mindenkit legyőz.

Töltenie sem kell, mégis mindig harcra kész, talán őt a golyó sem fogja, ugye ismerős ez? Akármit nem vállal el. Kiküldetéseit kivétel nélkül sikerrel zárja, ami nem is csoda, hiszen az összes küzdősportban jártas, kitűnő a közelharcban, bármilyen kézifegyverrel mesterien bánik, és messziről is pontosan célba talál... ennek is megvan a varázsa, mert a hősnek nyernie kell. A Szürke Ember az új akciókarakter. Természetesen cseppet nem hihető a történet, de ez kit érdekel? Ludlum Bourne-ja, Vince Flynn Mitch Rappja vagy Ian Fleming Bondja keveredik Rambóval és a Terminátorral, meghintve Batman szuper-képességeivel. Aki szereti a kémek világába játszódó történeteket, vagy lenyűgözi Lee Child, David Baldacci, Vince Flynn és J. D. Barker (különösen A hívás krimije) annak ez nyerő lesz.

A Szürke Ember híres-hírhedt a titkosszolgálatok körében, mivel bármikor köddé tud válni, innen a neve, személye fellelhetetlen, mégis amolyan véres rongy lett sokak szemében. Történetünkben szép számú fejvadászcsapat üldözi, miközben próbál eljutni mentorához, a legfőbb bizalmasához és egyben főnökéhez, akit fogva tartanak családjával együtt. Fiával, menyével és lányunokáival együtt veszélyben vannak, ők csalétekként szolgálnak, a Szürke embert szeretnék velük odacsalni Normandiába. „Tűzön-vízen” át, golyózáporban indul útnak, nyomában hullanak az emberek.. Útközben egyre több és súlyosabb sérülést szerez, van itt szúrt seb, törés, vágás, folyik a vér minden szinten. Ő azonban mindent kibír és túlél, rendíthetetlenül halad tovább célja felé. Érdekességként bukkan fel a történetben Budapest, és nem is csak egy röpke pillanatra, hamis okmányok beszerzése végett ejti útba fővárosunkat, ahol meglepő módon csapdába esik.

Bármilyen vérprofi emberünk, elkövet egy hatalmas hibát, megbízik főnökében, holott minden jel arra utal, hogy ez végzetes döntés. Számomra felfoghatatlan volt a töretlen bizalom, legszívesebben rákiabáltam volna, hogy legyen eszed ember, hazudnak neked! Ilyesmire is kiképezhették volna. Természetesen ebből a kelepcéből is kiszabadul, sőt a következőből is, ahova a hiszékenysége miatt kerül. Mondhatni éppen ott árulták el, ahová imádkozni jár, egy eldugott kis menedékben próbálja éppen összeszedni magát, amiről csak ketten tudnak.. Szóval amikor itt is rátámadnak, igazán gyanakodhatna. Közben megismerjük az egyik fogvatartott kislány gondolatait, aki kedves színfolt a rémálomban, talpraesettségének is köszönhető hogy átvészelik ezt a megpróbáltatást.

      
Egyértelműen sokat köszönhetett a szerencsének, már majdnem a végét járta amikor Justine személyében megmentőre talál. A végkifejlet maradjon titokban, talán nem lesz túl nagy meglepetés ezek után. A stílus, nyelvezet tökéletesen illik a cselekményhez. A borító is egy meglepetés, hiszen a védőborító alatt egy másik kép várja a kíváncsi olvasót.


Röpke kikapcsolódásnak mindenképp alkalmas ez a könyv, a világot nem váltja ugyan meg, nem is célja, de alapvető kérdéseket felvet. Pörgős akció jellemzi, gyorsan változó fejezetek, de érthető a történet, nem okoz gondot követni az eseményeket. Sokat lehet tanulni a kézifegyverekről és azok használatáról, az okozott sérülésekről, mint egy vadász-tanfolyamon. Talán a kelleténél több az áldozat, mint egy szokásos akcióregényben, de ez cseppet sem szokásos történet. 



A hírek szerint év végén érkezik a második rész, de a filmre is igény van. 
Nem túl könnyed olvasmány, nyári egyszer olvasós, férfias kikapcsolódás. Igazi adrenalinlöket, a sok vér és kegyetlenkedéseket néhol túlzónak véltem. Mark Greaney első regénye a megjelenését követően azonnal bestseller lett, és számos folytatás követte, melyekkel korunk egyik legnépszerűbb thrillerszerzőjévé vált. Sokan Tom Clancy szellemi örökösének tartják, akivel több Jack Ryan-regényt írt közösen, majd Clancy halála után egyedül folytatta a sorozatot.



               
Mark Greaney: ( 1967. Memphis, Tennessee, Egyesült Államok) –Mark Greaney első regénye a megjelenését követően azonnal bestseller lett, és számos folytatás követte, melyekkel korunk egyik legnépszerűbb thrillerszerzőjévé vált.
ITT tudod megvásárolni a könyvét kedvezménnyel!





Agave Könyvek, Budapest, 2022
368 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634199700 · Fordította: Tamás Gábor

2022. augusztus 14., vasárnap

Vonalkód

Tóth Krisztina: Vonalkód




                                                             







Valamikor 2013-ban, az Akvárium című első regénye megjelenése idején "fedeztem fel" magamnak Tóth Krisztinát. Azóta több novelláskötetét is olvastam, tetszenek a történetei. Az egyszerű emberi sorsokat tökéletesen éles meglátással, a maga egyszerű valójában ábrázolja. Nem nélkülözi a prózája a szürreális, meglepő vagy durva fordulatokat sem.

              
Néhány napja jött a hír: "Barcode címmel decemberben jelenik meg angolul Tóth Krisztina Vonalkód című kötete, amely most fontos irodalmi elismerésben részesült." Annyira jó, hogy van nekünk egy Tóth Krisztinánk! Nem is volt kérdés számomra az újraolvasás, azonnal a könyv után nyúltam a polcomon.

A Vonalkód először 2014-ben került a kezembe. Ez volt Tóth Krisztina első novelláskötete, ami 2006-ban került a boltokba. Tóth Krisztinát az olvasóközönség költőként ismerhette meg, ennek líraisága, játékos szófordulatai tetten érhetőek a prózájában is. Tizenöt történet található a kötetben, amik vonalak mentén rajzolnak fel életünkből meghatározó, kiemelkedő pillanatokat. Meghökkentően váratlan, de nagyon is meghatározó sorsfordulatokra épülnek ezek a történetek. Alapvetően mindegyik novella megérinti a lelket, némelyik komoly sebet is ejt. Van, ami csupán meglegyint, van, ami falhoz vág. Az emberek közti bonyolult viszonyok mesélése közben pedig mindig felvillan valami kis groteszk humor is.

"Vonalkód – az embernek az a függőleges, hol vékonyabb, hol vastagabb vonalakból és számokból álló jel jut az eszébe, ami minden egyes kereskedelmi terméken megtalálható, s ami az áru beazonosítására szolgál. „Ha fölfeslik is, valahol azért mégiscsak törvények szövedéke a világ, olykor átláthatatlan, vagy a hajnali derengésben felcsillanó összefüggések hálója: a szálak vége az idő más-más zugába kötve”


Szép szomorú, vagy éppen keserű, édes-bús emlékek, történetek vannak a lapokon. Női érzékenységgel megírt mindegyik, ahol mindig egy nő a főszereplő. A kis élettörténetek között látszólag nincsenek összefüggések egymással, de felfedezhetünk párhuzamokat, ismétlődéseket. Mindig egy helyét kereső lány-nő áll a középpontban. Láthatjuk gyerekként, (Hangyatérkép, A kastély, a Fekete hóember, vagy A tolltartó), tinilánynak ( Langyos tej, a Melegpadló, a Hideg padló,) vagy megcsalt feleségnek ( Egy boszorka van, az Ez itt minek a helye?, a Szeretek táncolni) novellákban. 


   
Tóth Krisztina nyelvi humorát, játékosságát élmény volt olvasni. A novellákból kirajzolódó történetekről rövid és ütős, hatásos mondatokban olvashatunk.

„A baleset után Mici rövidebb kötelet kapott, Annus pedig a rákövetkező évben bélrákot”

A lírai nyelvezettel ábrázolt történetekben bőven kapunk köznyelvi, olykor obszcén, netán undort keltő leírásokat is. Itt főleg A Take five (Törésvonal) című novella jut eszembe. Tóth Krisztina prózájában ezek remekül illenek, belesimulnak a szövegbe. Nem válnak hatásvadász módon zavaróvá. A kiéhezett, vad vágy felszínre tör, utat követel magának a beteljesüléshez. Érdekes volt felidézni és összevetni a későbbi novellák stílusával, történeteivel, hangulatával. Egyre szókimondóbbak, karcosabbak és néhol komorabbak a Pillanatragasztó vagy a Fehér farkas történetei számomra.

A Vonalkód - Tizenöt történet, ami elgondolkoztat az élet dolgairól. Szerelmekről, magunkkal hurcolt sebhelyekről, fájdalmakról és örömről. A vonalakból az élet bukkan elő. A novellák mozaikszerű emlékképei olvastatják magukat. Könnyen utat talált a lelkemhez a kötet minden története, hiszen ahogy Tóth Krisztina írja, úgy én is

"Az indigókék iskolaköpenyek és indigókékbe csomagolt füzetek és könyvek korában voltam gyerek."


Kedvenc lett a Vaktérkép (Életvonal), Langyos tej (Vonalkód), Ez itt minek a helye? (Bikinivonal), Egy boszorka van ( A vonal foglalt), és a Szeretek táncolni (Záróvonal) történetek.
Szeretettel ajánlom Tóth Krisztina frissen megjelent második regényét is, ami A majom szeme címmel került a boltokba. 


A  Gabó olvas blog idei 100 bejegyzését olvashattátok. Köszönöm a figyelmet! 



A Vonalkód ITT lehet a tiéd! 




Fülszöveg:

Vonalkód – ez a különleges jel díszített mindent, ami a hetvenes években Nyugatról érkezett. Ez az időszak alakította ki Tóth Krisztina generációjának értékrendjét, ízlésvilágát – és kitörölhetetlen félelmeit, megváltoztathatatlan reflexeit. A Vonalkód novelláiban egyik legnépszerűbb költőnk a legszemélyesebb történeteken keresztül idézi meg e kort: részvéttel, de nem sajnálattal ír szorongásról, kitaszítottságról, „hiszen gyereknek lenni még így is jó volt. Valamennyire.”

                                    
Tóth Krisztina (Budapest, 1967. december 5. –) magyar költő, író, műfordító, üvegművész, a Szépírók Társaságának tagja. Első kötete az Őszi kabátlobogás, 1989-ben jelent meg és rögtön Radnóti Miklós emlékéremmel díjazták.
2004-ben az Édes anyanyelvünk pályázat első helyezettje lett vers kategóriában a Síró ponyva címet viselő kötet. A Vonalkód novelláiban Tóth Krisztina a legszemélyesebb történeteken keresztül idézi meg a hetvenes éveket, azt a kort, amikor vonalkód díszített mindent, ami Nyugatról érkezett.
A Magvető Kiadónál megjelent könyvei még: Pixel – 2011., Hazaviszlek, jó? – 2009., Akvárium – 2013. Pillanatragasztó – 2015. Világadapter – 2016, Párducpompa - 2017. Fehér farkas - 2019. A majom szeme 2022 

Magvető, Budapest, 2021
184 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631425123

2022. augusztus 12., péntek

Mrs. England

 Stacey Halls: Mrs. England





                                   





Szeretem azokat a könyveket, amik valós történeten alapulnak. A gyönyörű borító, érdekes és izgalmas témát rejt. Lélektani családregénynek nevezném, ami erős atmoszférát teremtve, váltott nézőpontból rajzolódik ki az olvasó előtt. Stacy Halls tökéletesen ábrázolja az adott korszakot, teremt kellően misztikus hangulatot, amit valós információkkal szórt meg.

A regény középpontjában női sorsokról olvashatunk. A cselekmény drámai hangulata ellenére sem túl sötét vagy komor. Néhol romantikus szálak is felbukkannak a szórakoztató és realista módon ábrázolt, korabeli angol társadalomról szóló regényben. Végig leköti a figyelmet, jó volt megismernem, kivételes élményt adott.


Egyik főhősnőnk, a fiatal Ruby May. A londoni Norland Institute-ban végzett, diplomás dada. Munkaadói kivándorolnak Amerikába, de ő családi okokból nem tart velük. Új állása Nyugat-Yorksirbe, a gazdag gyártulajdonos England családhoz szólítja. Az ő négy gyermekük ellátása, felügyelete lesz a feladata. Élete azonban a távoli Hardcastle House-ban a várttól eltérően alakul. Míg a családfő, Charles England barátságos és gyerekeire figyelmet fordító, addig a feleséggel, Liliannel érezhetően valami nem stimmel. A házaspár közötti feszültség tapintható. Ruby aggódik új családjáért, ez adja a történet erejét. Mi állhat a háttérben az csak sokára derül ki, több izgalmas esemény után. Ugyanakkor Ruby élete is rejt meglepő titkokat. 

Mrs. England, a nap nagy részét a szobájában tölti, és úgy tűnik, nem különösebben érdekli, nem törődik a gyerekeivel. A ház személyzete visszafogottan viselkedik Rubyval, és történnek egyéb furcsa események is a ház életében. Ruby, aki saját maga is bonyolult és traumatikus családi háttérrel bír, megpróbál a családon belüli finom "rezgések" mélyére jutni. Megfigyelései meglepő képet rajzolnak ki a család működéséről, lassan a titkok feltárulnak. A regény természetesen nem krimi, lassabb folyású, sejtelmes történetmeséléssel adja meg a varázst. Képei meggyőző módon mutatják be a 20. század eleji (Edward-korszak) angliai életet, szokásokat. Figyelmet irányít a házasságon belüli férfi-nő kapcsolatokra, a hangsúly itt van. Úgy tűnik, hogy a Hardcastle House-ban némileg megállt az idő... ami emlékeztet a viktoriánus korszakra.


                     
Bár eleinte alig történik valami látványos, a szerző finoman hinti el a feszültséget. Másik főhősnőnk, a címadó Mrs. England szinte csak mint egy kísérteties árnyék tűnik fel eleinte. Azonban egyre több titokzatos esemény történik, ami a feleséghez irányítja a szálakat. Közben megismerjük Ruby saját gyerekkorának visszaemlékezéseit, családi hátterét, ezek tarkítják a cselekményt. A táj komorsága, a gyerekek körüli bonyodalmak okoznak még izgalmakat. Ruby (és az olvasó) lassan ráébred, mi lehet a háttérben. A zárt ajtók mögött azonban a dolgok nem mindig olyanok, mint amilyennek elsőre tűnnek. A lassan csepegtetett információkból egyre vészjóslóbban egy fájdalmas és titkolt családi dráma bontakozik ki. Mély érzelmek, szenvedély dolgozik a szereplők lelkében.


A szereplők karakterei élnek, hihetőek, a hangulatos tájleírások is meggyőzőek, ami az olvasó érdeklődését továbbra is felpezsdíti. Hangulatos és magával ragadó történet, ami egyre gyorsul és megállíthatatlanul robog a tragédia felé. Ez adja a végső megoldást és lelki megnyugvást, felszabadítva Mrs. England lelkéét a ráerőszakolt évtizedes béklyóból. A feloldozás látványos, végre a nő önmagára találva vág neki gyermekeivel egy új, boldogabb életnek. Stacy Halls a Familiárisokkal már bizonyította, jó mesélő. A stílus és a történet olvasmányos, még kiforrottabb. Az élményhez Simonyi Ágnes igényes, gördülékeny fordítása is hozzájárul.

A gyerekek körüli bonyodalmak (iskoláztatás, betegség) a korabeli nevelési szokásokról is jó képet adnak. Kifejezetten tetszett a dadaképző léte, élete, ami a nők önállósodásának egyik fontos lépése volt. Jó szívvel ajánlom ezt az újabb, remek KULT regényt, nem csak az írónő kedvelőinek.

Ajándék könyvjelzővel,  ITT lehet kedvezménnyel tiéd a regény!



          
Stacey Halls 1989-ben született és egy kis településen nőtt fel az angliai Lancashire-ben. Újságírást tanult az egyetemen, írásai többek közt a Guardianben, az Independentben és a Sunban jelentek meg.

A familiárisok az első regénye volt, amellyel rögtön elsöprő közönségsikert aratott a történelmi fantasy olvasóinak körében: csak az Egyesült Királyságban több mint 200.000 példányban kelt el, keménytáblás és puhakötéses kiadása egyaránt a Sunday Times Bestseller listáján szerepelt. Több mint tizenkét nyelvre fordították le. Második regénye tavaly jelent meg A lelenc címmel.



XXI. Század, Budapest, 2022
350 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635682409 · Fordította: Simonyi Ágnes

2022. augusztus 10., szerda

Obscuritas

David Lagercrantz: Obscuritas
(Rekke & Vargas 1. )





                                           






Ez a negyedik könyv, amit volt szerencsém David Lagercrantztól olvasni. David Lagercrantz az a közismert svéd író, akit valószínűleg mindenki arról ismer, hogy Stieg Larsson sajnálatosan korai és tragikus halála után a Millennium sorozatot tovább vitte. A Stieg halála után megjelent, világsikert aratott három részhez írt még hármat... mentségére mondva, kiadói felkérésre tette.


Ezek után kimondottan nagyon vártam a saját önálló skandináv krimijét. A sorozatindító első rész az Obscuritas címmel került a boltokba. A két főhős a nem kicsit különleges, démonaival küzdő Hans Rekke pszichológus professzor és a törekvő fiatal nyomozónő Micaela Vargas. A különc, zaklatott, de tehetséges hipermegfigyelő professzort és a fiatal rendőrnő egyesítik erőiket, hogy megoldjanak egy rejtélyes bűncselekményt. Hans Rekke gazdag, szuperintelligens dilettáns, aki drogfüggő és hangszeren (zongorán) játszik, amúgy a komolyzene nagy szerepet kap a  történetben. Eleinte érdekes volt a professzor alakja, aki amolyan Sherlock Holmes-féle módszerrel fejtett meg eseteket, elképesztő megfigyelőképességről téve tanúságot. Izgalmas okfejtéseken keresztül vonta le következtetéseit, melyek szinte minden esetben helytállónak bizonyultak. Reméltem, hogy ez a szál végigkíséri a történetet, hiszen amolyan félelemmel vegyes csodálkozással figyeljük az ilyen extrém képességű embereket. Nos, az ilyen zsenialitással gyakran párosulnak labilis lelkiállapotok, különféle depressziós problémák, esetünkben bipoláris viselkedés. Pont egy öngyilkossági kísérlet segít összehozni a professzort és nyomozónőnket, akik között kialakuló különös kapcsolat felcsigázza az olvasó érdeklődését, és sejteti, hogy az ő kezükben van a megoldás kulcsa. Vargasnak egy kicsivel több ereje van, mint egy hagyományos Watson doktornak. Önmaga kitartó nyomozó, akit fiatal nőként nem értékelnek a rendőrségnél. Ehhez zaklatott múltja és potenciálisan bűnöző családja is társul.
Sajnos a könyv nagy része a két főszereplőre koncentrált, közel felét Vargas és Rekke életének bemutatásával tölti David. Furcsa, de túl sok figyelmet fordít a karakterek magánéletére és kevésbé a nyomozásra, a gyilkosságra. Az egymást átfedő történet így másodlagos jelentőségű volt, ami szerintem nagy hiba. Ugyan mindez érdekes, de nem ad okot arra, hogy az olvasó törődjön az áldozattal és magával a bűncselekménnyel. Nekem kicsit kiegyensúlyozatlannak tűnt a történet felépítése.

A krimi 2003 nyarán kezdődik, mindössze két évvel a drámai "szeptember tizenegy” után. A világban dúl a terror elleni háború, és az USA éppen most támadta meg Irakot; hamarosan jönnek a leleplezések a CIA titkos börtöneiről és az ott alkalmazott brutális kihallgatási módszerekről. Az egész nemzetközi thrillerré kerekedik ki, sok összetevővel és számtalan karakterrel. Ahogy a rejtély lassan kibontakozik, nagyhatalmi összeesküvések, politikai ármánykodás során bejárjuk a világot. Kabul, Afganisztán, Moszkva és az USA börtöne, katonai titok adják a hátteret. Ez az egyetlen dolog, ami egyáltalán életben tartja a vállalkozást, az a cselekmény központi elgondolása, amely a tálibok akcióihoz és a 9/11-re adott amerikai válaszhoz kapcsolódik. Sajnos ez elég rétegkrimi lett, a női olvasók nem hiszem, hogy szeretni fogják. Anélkül, hogy elárulnám, azt mondom, hogy a rejtélyes elem nem vonzott engem sem annyira, a központi téma nem ragadott magával. A vallási szélsőségek háttere, az amerikai terrorista reakció és a feltehetően semleges országok szerepe, pár érdekes karakter és egy gyilkossági nyomozás ígéretes felállásnak tűnt egy bűncselekményhez. A cselekmény erősen összetett, sötét és szövevényes. Ahogy a címre magyarázatot kapunk, éppen olyan a regény is. A szereplők is kételyek között, sötétben bolyongva keresik az igazságot. A könyv nem a klasszikus paneleket használja, ami különlegessé teszi.
Amikor visszatértünk az eredeti krimiszálhoz, már a rejtélynek a megoldására összpontosítottunk, elcsodálkoztam, ahogyan Micaela és Rekke együtt dolgoztak. Ez a karakterpár egyértelmű ellentétek, akik ennek ellenére egymásra találnak, és sikeresen tudnak együtt dolgozni.

A meggyilkolt futballbíró, aki Svédországba menekült Afganisztánból, egy meccs után elégedetlen szülők erőszakosan támadják, különösen Giuseppe Costa. Amikor a bírót később holtan találják egy közeli erdőben, Costa is a fő gyanúsított. Maga Micaela Vargas helyi rendőr Husbyból származik, és szerencsére helyismeretének köszönhetően a gyilkossági nyomozás élére állhat. Mindenki teljesen meg van győződve Costa bűnösségéről, és nem keres más magyarázatot; Vargas szkeptikus, de senki nem hallgat rá. Akkor még nem sejtik, hogy a szervezett bűnözés és a politika összefonódása áll a háttérben. A történetmesélés elegáns, a különböző narratív és idősíkok közötti váltás jól követhető. A befejezés felpörög és ügyesen vezeti át a várható második részre a szereplőket.








                       
A pályáját bűnügyi újságíróként kezdő David Lagercrantz (1962) már elismert írónak számított hazájában, Svédországban, amikor felkérték a tragikusan fiatalon elhunyt Stieg Larsson világhírű Millennium-sorozatának folytatására. Lagercrantz sikerrel vette a lehetetlennek tűnő akadályt, az általa írt három részt világszerte nagy lelkesedéssel fogadták az eredeti trilógia rajongói. Obscuritas című könyve a Rekke & Vargas-sorozat első kötete.



Alexandra, Pécs, 2022
416 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635823192 · Fordította: Haris Ildikó

Fotó: Kajsa Göransson

2022. augusztus 9., kedd

Halál Bretagne-ban

Jean-Luc Bannalec: Halál Bretagne-ban

(Georges Dupin 1.)



                                 






Az új sorozat főhőse Dupin, aki egy párizsi nyomozó és fegyelmi vétsége miatt Bretagne-ba helyezték át. Fura figura, nem mondom, hogy szerethető, nem igazán karizmatikus detektív, hiszen morgós, állandóan éhes vagy kávé hiányban szenved, minden egyéb nyűgös baja van ebből kifolyólag, mégis egy bulldog kitartásával nyomoz.

Nem egy pörgős regény, nem thriller véletlenül sem, inkább egy hagyományos detektívtörténet ez, de van egy sajátos hangulata, bája. A történet sok adalékot tartalmaz a helyszínről, afféle útikalauz,  kedvcsináló is lehet, hogy az olvasó a valóságban is fedezze fel magának, ha még soha nem járt Bretagne-ban,

Indul a nyaralási szezon, amikor a városka híres szállodatulajdonosát meggyilkolják egy éjszaka. Az indíték és az elkövető után kutatva Dupin egy régi családtörténetbe és a francia művészvilágba jut el. 
A breton művészvárosban, Pont Avenben játszódik a történet. A látszólag egyszerű eset egyre váratlanabb fordulatokat vesz. Családi titok, régi sérelmek és a pénz áll a háttérben természetesen. A könyv egyértelműen kiemelkedik a tucatkrimik sorából eredeti hangulatával. Örültem, hogy van benne eredetiség, mégis a hangulatos krimi több helyen juttatta eszembe a Fekete vízililiomokat, ami néhány éve nagy sikert aratott idehaza is. Itt Paul Gauguin művészete áll a középpontban, az ő egyik festménye körül bonyolódnak a szálak. Valami hasonló ez a történet, akadnak egyezések, némi Agatha Chrisie-fordulattal megspékelve. Aki olvasta a Temetni veszélyes krimijét könnyen rájön a végső fordulatra. Nem is a nyomozás a lényeg, hanem az évtizedes családi sérelmek, az önzőség és az irigység, az emberek lelkében lappangó kapzsiság tör felszínre. Az elején még azt hittem tudom a megoldást, de egészen más lett a megfejtés, mint vártam.

A krimi hangulata eredeti és sok mindent megtudhat az olvasó a történelemről, Gaugin művészetéről, a kiváló bretonokról és szokásaikról. A részletes leírások és a jól megrajzolt karakterek valósak, emberi jellemek tárulnak fel. Ez a detektívregény tehát nem egy borzongató, véres thriller, inkább egy könnyed kikapcsolódást nyújtó, szórakoztató francia krimi. Talán egy kicsit lassabb, komótosabb a történetvezetés, az esetet többször megszakítják részletes tájleírások vagy apró helyi adalékok, ami akár zavaró is lehet. Gaugin élete és a Pont-Avenben töltött időszak sok titkot rejt még, ami igazi kuriózum lehet a művészetkedvelő olvasónak. Ahogy a felügyelő összerakja a bűntény mozaikjait, gyűlölettel, hazugságokkal és bosszúval szembesül. A történet minden részlete a kíváncsiságunkat fokozza. Apránként fedezzük fel a hol élesen megrajzolt, hol halványan derengő események mögött az igazságot.

Egy festői környezetben játszódó, hangulatos detektívregény, ahol a bűnösök végül saját csapdájukba esnek, megkönnyítve a felügyelő nyomozását. Érdekesek, szórakoztatóak lehetnek a további folytatások is.




ITT lehet tiéd kedvezménnyel ez a különleges krimi! 


    

A Jean-Luc Bannalec álnéven író szerző mind Németországban, mind Dél-Bretagne-ban otthon érzi magát. A Dupin felügyelőről szóló krimisorozat első nyolc részéből tévéfilm is készült, és számtalan nyelvre lefordították. 2016-ban Bretagne régió a „Bretagne mecénása” címmel tüntette ki a szerzőt. 2018 óta az Académie littéraire de Bretagne (Breton Irodalmi Akadémia) tiszteletbeli tagja.



General Press, 2022
288 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634526186 · Fordította: Csősz Róbert

2022. augusztus 7., vasárnap

A másik gyermek

Charlotte Link: A másik gyermek




                                                       







Kettős érzéseket keltett bennem a történet. Vitt magával, érdekesen állt össze, mégis azt éreztem nem azt kaptam, amit vártam. Bár több könyvét olvastam és szeretem is az írónő könyveit, most mégis azt éreztem, hogy ez nem igazi krimi. Olvasmányos, családregénybe oltott pszichológiai történet, ahol természetesen akadnak gyilkosságok is. Volt itt minden, mégis túl sok szálon futott a cselekmény, ami ugyan végül összeért. Azonban a feszültség és az izgalom hiányzott nagyon. A kevesebb talán több lett volna, kissé túl bő lére eresztette a regényt a szerző. Az első 100 oldal csupán a felvezetés. Nem egy pörgős akciókrimi az biztos, bár akadnak váratlan fordulatok. Nekem a Bűntelenül, a Figyelő szemek vagy a Hazug múlt jobban tetszett ezért. 


Hiányzott Kate Linville, a londoni Scotland Yard őrmestere és Caleb Hale nyomozó. Helyette egy nagyon igyekvő, mindenáron bizonyítani akaró rendőrnőt kapunk, aki viszont annyira a sötétben tapogatózik, hogy az már néhol vicces. Igazi nyomozás talán nincs is, nem erre épül a regény. A szereplők motivációja, a lélektan mozgatja a szálakat. Bár az olvasó végig nem tudja, mire számíthat, hogyan érnek össze a szálak, a megoldás pedig valóban váratlan. A tettes személye is több mint meglepő... ahogyan a címbéli másik gyermek is túlzottan hangsúlyos. Sajnos az első gyilkosságra nem is kapunk igazán megnyugtató megoldást.

1970-ben indulunk, de a második világháborúig nyúlik vissza az eredeti történet. Sokáig lógnak a szálak a levegőben, mire lassan összeállnak a mozaikok. Van itt gyerekszerelem, ami egy életre szól, mégsem lesznek igazán boldogok a szereplők. London bombázása, gyermekek kitelepítése, és a jelenben egy titkos fájl, ami a múlt bűnének árnyékát vetíti előre. Kicsit olyan volt, mintha a két főhős Chad és a későbbi áldozat, Fiona életéről szólna a regény. Fiona unokája kifejezetten idegesítő karakter végig. Mint minden művében, a szerző, Charlotte Link tudja, hogyan ragadja magával az olvasót az első oldaltól kezdve, és hogyan vonja be a szövevényes történetbe. Úgy gondolom, akik az eddigieket szerették olvasni, szerintem ezt is fogják. Színes, érdekes karakterek adnak gondolkodni valót, úgy éreztem a nők élete, sorsa a fő lényeg, ahol a férfiak csak másodhegedűsök.

        
    
Charlotte ügyesen játszik az olvasói idegeivel, de lehetett volna picit feszesebb. A nyomasztó, sötét hangulat végig átjárja az egész regényt, nem enged el, nem akarod letenni a regényt addig, amíg nem tudod, ki áll valójában a gyilkosságok mögött. Lehetséges elkövető több is akad, minden mégis egészen másképp alakul, mint amire számítunk. Magánéleti problémák, több szálon futó, lassan kibontakozó lélektani történések adnak hátteret. Az évek óta szőnyeg alá söpört problémák most kirobbannak. Charlotte ügyesen szövi a cselekményt, mindenki lehetséges bűnös. Elhallgatások, hazugságok és vágyálmok, régi sérelmek, személyes bosszú adja a lélektani hátteret. A 2009-ben megjelent könyvből egyébként két részes TV-sorozat is készült, tehát az alapanyag jó. Egyértelműen a múlt rendkívül fontos a regényben, minden mai történés oda eredeztethető. Charlotte Link az emberi lélek mélyére ás le, miközben a több család sorsát érintő eseményeket egybefésüli. Mégis olyan volt, mintha nem lenne fő történet, csak úgy hömpölygött a regény és a szereplők. A visszaemlékezések a második világháborúról érdekesek, a  kudarcba fulladt házasságok, alkohol, elrontott életek és a helyszín, Yorksire sziklás tengerpartja ad megkapóan nyomasztó, melankolikus hangulatot a regénynek. Fojtogató, sűrűn összetett ez a lélektani dráma.




ITT tudod beszerezni kedvezménnyel a könyvet! 





   




                 
Charlotte Link: 1963. október 5.
Napjaink egyik legsikeresebb német írónője. Jogi tanulmányokat folytatott, majd történelmet és irodalmat tanult a müncheni egyetemen. Apja bíró, édesanyja szintén írónő. Pszichológiai thrillereket ír, amik közül több vezette a Der Spiegel bestseller listáját is. Egyik regényéből film is készült. Világszerte 28 milliós példányszámban keltek el könyvei. 2007-ben megkapta az Arany Toll díjat. Családjával Frankfurt am Main közelében él. Szabadidejében állatvédelemmel foglalkozik.









General Press, Budapest, 2022
488 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634526469 · Fordította: Tihor Szilvia


2022. augusztus 4., csütörtök

Takarító férfi

Kun Árpád: Takarító férfi



                                                         





Örömmel vettem a könyv megjelenését, hiszen Kun Árpád előző két önéletrajzi ihletésű regénye nagy élmény volt számomra. Igazán szép széppróza, egyéni hangja és képei, hangulatos és tökéletes életképei átélhetőek, ismerősek, így kiemelkedő olvasmányélményt adnak. Valami mást, frisset, ahogy a Boldog Észak és a Megint hazavárunk is jellemzően ilyen volt.


Az írásból kikerekedő történet már-már banálisnak mondható, hétköznapi helyzetei nekem több helyen a norvég írót, Knausgard-ot idézte meg. Kun és családja, azaz Medardus a takarító férfi immár évek óta él a maguk teremtette boldogságban, Északon. Nem csupán ez az alaphelyzet, vagyis Norvégia adja a párhuzamot. Medárdus ugyanúgy szervezi a család életét, ahol már a negyedik gyermek érkezését várják. Nem egyszerű, nem könnyű feladat. Miközben irodalmi ambícióit is igyekszik kiélni, hajnalonta dolgozik az újabb regényén. Mint Knausgard a Szerelem című részben. 

Ahogyan Knausgard-nál, itt is élet és halál eseményei adják a hátteret. Már a regény indítása is ezt súgta, ugyanis Medárdus megcsúszik autójával és karambolozik. A vele utazó két kislányának és szerencsére neki sem lesz baja. Mégis önvizsgálatra készteti az alváshiány. Amúgy nagyon átéreztem, meg tudtam érteni az alváshoz fűződő érzelmeit.

"Aludni sose szerettem. Leginkább azt utáltam benne, hogy el kell veszítenem az öntudatomat. A sokórás fekvést se bírtam elfogadni. "


Tetszett ez a párhuzam, amiket felfedeztem olvasás közben. A Harcom sorozat kiemelkedő élmény volt, így a szépséges, de zord északi táj képeit olvasva jó volt megismerni, milyen az élet Kakashalmon, mennyire befogadóak a norvégok, hogyan tud egy magyar család beilleszkedni a mindennapokba, szokásokba. Élet a fjordokban, magyar szemmel. Izgalmak adódnak, nem csak az újabb gyermek érkezése körül, de mindennapok is adnak éppen elég feladatot. Miközben szorgalmasan és lelkesen takarít mások otthonában, a sajátjukban is igyekszik ura lenni a helyzetnek. A kosszal és főzéssel vívott csatákhoz a gyerekekről szóló részek hozzák a humort is. Misi a nagyfiú mellett Erzsi és Vali aki napi szinten várja a törődést. Az ötéves Erzsi különösen erős személyiség. Nem csupán vegetáriánus életmódjából adódóan. Nem is kell mondani, a három gyerek különböző személyisége is ad okot a gyermeknevelésbe belesnünk. Miközben a feleség, Bori is komoly probléma elé néz egy váratlan haláleset kapcsán.

"Úgy éreztem, a halál erőszak a gyengékkel szemben, a létező legmegalázóbb dolog a világon."




A napi logisztika mellé ez is izgalmas és szomorú eseményeket indít be. Medárdus melegszívű, optimista, életigenlő módon áll a felmerülő problémákhoz, valóban boldog, jól érzi magát a munkája és családja körében. Barátság, gyász és öröm, az élet változásai jelennek meg a sorokban. Sokrétű és emlékezetes olvasmányt kap az olvasó. Kun Árpád stílusa is pontosan olyan őszinte, szenvedélyes, mint ahogyan KOK is kendőzetlenül tárja fel életük alakulását, gyermeknevelési gondjaikat vagy az otthoni életük emlékeit. Több irodalmi utalás is akad. Az édesanya sóskája is egy remek múltbéli emléket hozott a történetbe, ami Erzsike életéhez kapcsolódott. A szálak, emlékek csodásan érnek össze. Élmény volt olvasni az Elmű-s kalandot, annyira jellemzően, sajátosan magyar. Ahogyan az ajánlott levelekről szóló értekezés is megér egy misét. Akaratlanul is az járt a fejemben, de jól tették, hogy megragadták az alkalmat és elmentek...ami a végére még erősebbé vált, hiszen azt a bürokratikus procedúrát a gyermekek útlevelével, már olvasni is sokk volt.


"Amikor Misi születése előtt elképzeltem, hogy lesz majd egy fiam, arra gondoltam, hogy megtalálom benne a cinkosomat. Hogy vele együtt fogom majd áthágni a buta és felesleges szabályokat."

Az érkező gyermek, Pali javítja a nemek arányát a családban. Az apaság kérdése is igazán megkapó képekkel jelenik meg a regényben. Az életük boldogulásához egy különös férfibarátság ad még egyéni ízt. Önreflexiók során át ismerjük meg Justin életét, sorsát, azt, hogyan is került ő Norvégiába. Justin remek szakács, de az irodalom sem áll távol tőle. A két idegenbe szakadt férfi lelki társat talál egymásban. Justin Erzsi életére is mély hatással lesz. Ami egy ötödik gyermekhez vezet, elindul egy lehetséges örökbefogadás. Ez viszi a családot Haitire. Realisztikus valóságképeivel a regény nem csak szórakoztató, de olvasmányos kaland is. Nyíltan szókimondó gondolatait olvasva a szokatlan látásmódját néhol groteszknek éreztem. Szemléletes képekkel elevenedik meg az élet Kakashalmon, Budapesten vagy Haitin. Az emberi kapcsolatok szenvedélyes hálóját tárja elénk Medárdus. A regény az idei év egyik legizgalmasabb, legegyénibb története a kortárs magyar szépirodalomból. Bátran ajánlom, jól olvasható önállóan is a visszautalások miatt, bár összefügg az előző két kötettel.


"Legféltettebb titkaink, amikről azt hisszük, hogy csak mi tudhatunk róluk, esendőségünk relikviái. Valójában felesleges kacatok, amiket kényszeresen porolgatunk."




Kun Árpád Takarító férfi című regénye ITT kedvezménnyel megrendelhető!



   
    
Kun Árpád (Sopron, 1965. március 22.–) József Attila-díjas magyar magyar író, költő, műfordító. 1984-től jelennek meg írásai. 2006 óta feleségével és négy gyermekével Norvégiában lakik, szépirodalmi tevékenységén kívül időskorúak mellett dolgozik házi kisegítőként.

Regényei a Magvetőnél:  Boldog észak. Aimé Billion mesél (regény, Magvető Kiadó, Bp., 2013), Megint hazavárunk (regény, Magvető, Bp., 2016). Díjai: Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíj (1993), Déry Tibor-jutalom (2000), József Attila-díj (2013), Aegon Művészeti Díj (2014)

Magvető, Budapest, 2022
368 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631441727