A New York - Budapest metró

Vámos Miklós: A New York - Budapest metró



                                                             












Sokadik olvasásom Vámos Miklóstól. Szeretem a stílusát, fanyar humorát, érdekesek a témái, és már az első mondatokkal képes rögtön megragadni az olvasó figyelmét. Amolyan mesélős, baráti hangulatúak az írásai. Bele tudom magam képzelni a szereplői életébe, hiszek neki, vagy akár hasonló dolgok történtek az én életemben is.



Némi életrajzi adalék a jelen regény mellé:
A rendszerváltás után, 1993-ban jelent meg először a kötet, ám aktualitásából semmit nem veszített, sőt! Vámos Miklós pont ugyanekkor járt kint, és nagyjából
azt is csinálta, mint főhőse, Marton Gyula: ösztöndíjasként tanult és tanított több egyetem film- és színművészeti karán. Annak idején, nem volt olyan egyszerű kijutni, megszerezni egy amerikai ösztöndíjat. Jó volt elmenni,... és jó visszatérni. A magyar az Amerikában is magyar mentalitását, gondolkodásmódját őrzi. Nagyra törő álmok, vágyak az élet nagy szerelmeivel és csalódásaival színesítve. Mert ez így kerek, a hús mellé csont is jár.

Dzsulával élmény volt metrózni, beutazni az „amerikai álmot”. Magyarnak lenni idegen országban, annak összes örömével és bánatával, menekülve itthonról. Nem kis önbizalom vagy elszántság kell ehhez, hogy valaki csak úgy kimenjen az ismeretlenbe, és tényleg csomó mindenről fogalma se legyen. Úgy érzem, nagyon jellemző ez még ma is. A jobb és szebb élet vonzó reménye ott lebeg sok "ideiglenesen" távozó fiatal előtt. Amit sajnos, de megértek és el tudok fogadni. Ám mindenki nem mehet el.

      



Szórakoztató, és sokat lehetett belőle tanulni Amerikáról, sok mindent megtudtam a nevek és szavak eredetéről. A karakterek jól megformáltak, szerethetőek voltak. Dzsúla amerikai kalandjait olvasni élvezetes kikapcsolódás, elgondolkodtatnak. Olvasmányos, dinamikus könyv, sok vámosos szójátékkal.
Érdekes, ahogyan ugrálunk az időben és a helyszínek között, és ahogyan ezzel összekapcsolódnak az egyes fejezetek.

Tetszettek a portrék, (Zsanpól főleg) a  Gyulával kapcsolatba kerülő különböző nációjú és korú emberek életébe való betekintés és persze szurkoltam  a mi „Dzsúlánknak”, a merész álma leljen megvalósulásra. Elmerenghetünk Amerika színes világán, mi az, amit csak illendőségből tesznek, mi az, amit nem. Izgalmas pillanatok voltak, hiszen ők is nyitottak kelet felé, érdekelte itt mit éreznek és gondolnak az emberek, akár Csehovról is. Gondolatban odaülhetünk Arthur Miller verandájára és csodálattal nézhetjük az irodalmi klasszikust közelről.
Jó utazást mindenkinek!


A könyv tavaly jelent meg újra az Európa Kiadónál a Vámos Miklós életmű sorozatban.




Európa, Budapest, 2014

432 oldal · ISBN: 9630795647

Első kiadás:  Ab Ovo, Budapest, 1993

278 oldal · ISBN: 9637853766

Természetes fény

Závada Pál: Természetes fény

                                                                           








Kedvelem Závada Pál könyveit. Ezúttal ismét a szülőföldjéről Tótkomlósról, annak környékéről ír, ahogy ezt már máskor is megtette. Elővett egy olyan témát, ami talán kimeríthetetlen. Egy szlovákok lakta magyar falu lakóinak kis közössége felé közelít a történelem nagy vihara. Élnek ott szlovákok, magyarok, zsidók, és mind máshogy élik meg ezeket az éveket. Olyan döbbenetes történelmi eseményeket idéz fel, amit jó lenne elfelejteni… meg nem történté tenni. Ám ezt már nem lehet.


Nehéz könyv, és nem csak a terjedelme, súlya miatt. Gazdag és tartalmas képanyaga miatt is érdemes kézbe venni. A fajsúlyos tartalom pedig igazán fontossá és kiemelkedővé teszi ezt a könyvet. Olvasmányos és érdekesen elmesélt látlelet arról, ami elmúlt, s remélhetőleg nem fog megismétlődni. Nem csak azért volt megrázó, mert itt a városom is egy a sok környékbeli helyszínekből. Jó volt olvasni az akkori életről, Págerről, a moziról a nyüzsgő és színes makói forgatagról. Az egykori mozigépészt pedig tudom ki volt. A Maros híd bombázásáról és a felszabadulásról pedig már a családi mesetárból hallottam dolgokat.


Csak szuperlatívuszokban, felfokozott lelkesedéssel tudok erről a könyvről beszélni.
Sokszor szinte fájóan ott éreztem magam a történetben, ami a remek stílusnak és a kiváló, leírásoknak köszönhető. Ehhez a fényképek rengeteget tesznek hozzá. Sokszor csak ültem felettük percekig, néztem az egykor éltek arcát, ruházatát. Próbáltam megfejteni örömüket, átélni bánatukat. A szomorúság mellett ott volt a remény és a pillanat varázsa adta boldogság. Az élet él, túl élni akart ezt a megélt borzalmat. És felejteni is. Hiteles, hatalmas történelmi tabló a könyv. A háború fényképes dokumentumai, a katonaként jelen voltak visszaemlékezései remekül keverednek a meseszövéssel. Engem beszippantott.

Biztosan  monumentális vállalkozás volt létrehozni is ezt a könyvet. 622 oldal, nem könnyű olvasás, nem utazáshoz és nem is esti 5-10-20 oldalas olvasásra ajánlott.Érezni Závada nyugodt, bölcs sorain azt, ami mögötte van. Lehet, hogy közel sem tökéletes, egyszerűen nem lehet az. Mégis, nagyon fontos ez a könyv. Olvasd el, éld át a múlt fájdalmát.
Igazi hús-vér emberekről olvashatsz, akik kiszolgáltatva éltek életüket és keresték a boldogságot. Egy jobb és békésebb élet lehetőségét.

A könyv szereplői a háború viszontagságaitól megkínozva élték az életüket. Ők voltak azok akiket kényszermunkára vezéreltek, a hadseregbe besorozottak. A dezertálók, a bujdosók, az áldozatok és a tettesek hétköznapi emberek, akik akkor és ott nem tudták megváltoztatni a történelem folyását. Én azt hiszem, hogy erre kell emlékezni, és nem szabad elfelejteni.
Biztosan mindenkinél vannak családi legendák, amik jól illeszkednek ebbe a tablóba. Számomra a tavalyi év könyve, vitathatatlanul fontos könyv.



Magvető, Budapest, 2014

632 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631431698

Az ABBA lemezei I.

Az ABBA lemezei I.

                 

Összefoglaló, néhány érdekes adat és a dalok háttere, a lemezek születéséről és sikereikről. Amikor eseményszámba ment az évi nagylemez megjelenése, hozzájutni sem mindig volt ez egyszerű, idehaza.
Ehhez a Jugoton kiadó és a határ közelsége sokat segített, mert az MHV 1979-ig csupán néhány
kislemezzel örvendeztette meg a hazai rajongókat. Igen, akkoriban ez nem ment egyszerűen, "kincs" volt
egy - egy lemezük. Nézzük sorban a 8 stúdióalbumot.

A sikertörténet ugyan 1974-ben tette világszerte ismertté az ABBA zenéjét és nevét, a tagok már a hatvanas évek közepén ismerték egymást. A két lány szólóban énekelt, míg a fiúk saját együttesükkel zenéltek. Az ismeretségből barátság, közös munka, majd előbb Björn és Agnetha részéről szerelem és házasság is lett. (Esküvő: 1971.). Az ABBA volt az első igazán profin menedzselt akkori pop együttes. Stig Anderson (1931–1997) menedzser és dalszerzőként segítette őket, neve szorosan összeforrt az együttessel.  Az ABBA nevet is ő találta ki a tagok nevének kezdőbetűiből (Agnetha, Björn, Benny, Anni-Frid). Eleinte a szövegekben is sokat segített, ők találták ki a "videóklippeket" is.

Az első lemez még a tagok nevével ellátva jött ki 1973. március 26-án.
A felvételek még előző év őszén kezdődtek. A túl hosszú névsor miatt, később egyszerűsítettek ABBA névre, és a lemez a Ring Ring címmel került forgalomba. Az albumon
12 dal hallható, és csak a skandináv országokban jelent meg. (limitált darabszámban Nyugat-Németországban, Ausztráliában, Dél-Afrikában és Mexicoban is). 
Ezzel a dallal és már ABBA-ként indultak 1973-ban a Melodifestiválon, ahol a dal harmadik helyezett lett...
A "szakértő zsűri" ekkor még nem adott nekik esélyt az Euróviziós indulásra, erre a következő évig kellett várniuk. Ha visszahallgatjuk ezt az első lemezt a címadó dal mellett talán egy dal maradt fent az idő rostáján.
Ez a  a People Need Love tekinthető az első közös sikernek. Valahol azonban ők is elkezdték, és így jól nyomon követhető a zenei fejlődés is. Sőt, eleinte a két lány csupán vokálozott és a háttérben táncolt.

1974-ben kijutottak az Euroviziós Dalfesztiválra, amit április 6-án meg is nyertek Waterloo című számukkal. Ekkor vette kezdetét az ABBA nemzetközi karrierje. Innentől már Európában is ismertté váltak, a Waterloo betört az angol és a német piacra is. 1974 őszétől kezdve 1975 elejéig Nyugat-Németországban, Hollandiában, és Skandináviában turnéztak, szinte mindenhol telt házas koncerteket adtak. Benny nyilatkozata szerint az esélytelenek nyugalmával indultak és a feltűnő, színes kosztümökkel akarták felhívni a figyelmet magukra a zenéjük mellett.
A második stúdióalbuma eredetileg 1974. március 4-én jelent meg, ez volt az együttes első, Skandinávián kívül megjelent albuma.
A 11 dalból mára már csak a címadóra emlékezünk.


                                                                                  

Az Abba 3. stúdió albuma, amit a rajongók csak "A limuzinos album" néven ismernek, (a lemezborítón az együttes tagjai egy limuzinban pezsgőznek) 1975. áprilisában került forgalomba.
A lemezen olyan klasszikussá lett dalok szerepelnek, mint a Mamma Mia, I do, I do, I do, Bang-A-boomerang és az SOS. Két rockosabb hangvételű dal is van ezen a lemezen: Rock me és a So Long. 
Ezek a dalok közül az SOS vált kiemelkedő sikerré, lett fontos dal. A kezdeti siker utáni hullámvölgyből kiemelte a csapatot és visszatértek a csúcsra, és ez lett az első videóklip is. Angliában 10 héten át volt listavezető dal. Az albumot CD-n először 1987-ben adták ki. 
A korszak lezárására kiadták az
együttes első válogatásalbumát, 1975. novemberében. Ezen az 1972. és 1975. közt készült felvételeikből válogattak ki 14 dalt a lemezre. A borító humoros grafikájával és a lemez kinyitható, belső oldalán van a híressé vált "csókolózós" kép.
  

Az egyre nagyobb siker és a zenei fejlődés érezhető a korai lemezek közt. Már nincs szükség feltűnő kosztümökre, az ABBA megtalálta a saját hangját. Az énekesnők eltérő hangszínei - Agnetha szoprán, Frida mezzoszoprán - jól kiegészítik egymást. Népszerűségük sok országban nagyobb volt, mint hazájukban. Legtöbb daluk angol nyelvű, de közülük sok eredetileg svédül íródott. Énekeltek még spanyolul, németül, franciául is. Első emblémájukat Rune Söderqvist tervezte News Gothic betűtípussal, Benny tükrözött B betűje az 1976-os ARRIVAL lemezen jelent meg először, és később ez a verzió az együttes hivatalos márkajelzésévé vált.

Negyedik sorlemezük, az 1976. október 11-én megjelent Arrival, már igazán jelentős slágereket tartalmaz. Ezzel első számú bestseller lett Európában és Ausztráliában. Kifinomultság, profi hangzás, remek szerkesztés jellemzi. A címhez méltó módon (Érkezés) az ABBA ezzel az albummal érkezett meg pályája csúcsára, ahol még sokáig működött elképesztő sikerrel. Slágergyártás gőzerővel, amit néha a kritikusok fanyalgása kísért, ám a rajongók nagy megelégedéssel és örömmel fogadtak. Magyar kiadásban ugyan nem látott napvilágot ez a lemez, de a legnagyobb slágereket kislemezeken már kiadták. A klippek is kezdtek szerepelni a magyar TV műsorán. Az album bekerült az 1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz című könyvbe.

 
Erről az albumról először a Money, Money, Money című szám jött ki, ami hatalmas sikert aratott, majd a Knowing Me, Knowing You című szám, ami 5 hétig volt az első az angol toplistán. Ezt követte a Dancing Queen példátlan sikere világszerte. Ez a dal az amerikai listák élén is szerepelt. 
A dalt előadták korabeli jelmezekben 1976. júniusában a  Svéd Királyi Operában megrendezett gálán. Itt köszöntötték Carl Gustav királyt és menyasszonyát Silviát.
Érdekesség, hogy a lemez 10 dala közt nem szerepel az1976 márciusában elkészült Fernando, ami az egyik legsikeresebb számuk. Ez a dal a nagylemez beharangozására készült, csupán kislemezen érhető el, illetve a későbbiek során került fel válogatásalbumaikra. Sőt, eredetileg ez Frida szólólemezén szerepelt svédül, és a siker hatására lett ABBA-dal. A borítón az együttes ezúttal egy rendőrségi helikopterben látható.



A következő bejegyzésben jön az ausztráliai koncert-turné, majd az ehhez köthető mozifilm.
A Voulez-vous, Super Trouper és az utolsó közös lemez a The Visitors. 

 A kezdeti színpadi jelmezek is változtak,
egyre letisztultabbak, csinosabbak. 

 

Forrás: ABBA hivatalos oldala, wikipédia,
valamint: : Benny Andersson – Björn Ulvaeus – Judy Craymer: Mamma Mia! könyve.
                      

4k kérdőív - BookTag

 4k kérdőív - BookTag



 
 Anitiger blogjáról indult, engem pedig egy kedves moly-társam kért meg válaszoljak, köszönöm! Íme:







Kérdések és válaszok:

1. Szoktál nassolni olvasás közben?  

Persze, előfordul, de nem jellemző.  Nem szeretem, ha pancsos, ragad a kezem és féltem a könyvet. Bár olyan is megesik, olvasás közben jön meg az étvágy...! 

  
2. Mit szeretsz iszogatni olvasás közben? 

Semmit... lásd a fentieket. Ha megszomjazom-éhezem, szünetet tartok. Jó a kávé kivétel, arra azért volt/van példa. De vigyázva, mert sajnos vannak rossz tapasztalataim, bármennyire is óvatoskodik az ember fia...


3. Szoktál írogatni a könyvekbe, vagy ki vagy magától a gondolattól is, hogy firkálj beléjük? 

Ki vagyok, igen! Szentségtörésnek tartom, oda, a szerző írhat, dedikálhat. Még ajándékba adott könyvekbe sem írok bele! Tankönyv picit más, de maximum ceruzás bejegyzést tudok elképzelni...
Sosem írtam semmilyen könyvbe. Mellé, kis cédulára, borítékra, ami épp kézre akad. A post-it nagyon praktikus találmány!


 

4. Hogyan jelölöd, hogy hol tartasz egy könyvben? 

Sok szép és egyedi könyvjelzőm van, molyos is. De, ami kézbe akad, azt használom. Könyvtári olvasójegy, boríték, csokis papír, naptár.... egyetlen olyan kedves és eredeti könyvjelzőm van, amit használok, egy molyos ajándékozásra kaptam. Azt nagyon szeretem is.   


5. Mindig el kell jutnod egy fejezet végéig, vagy le tudod tenni a könyvet bárhol? 

Á, akár simán leteszem és bealszok, ha fáradt vagyok. Maximum, visszaolvasok kicsit. 


6. Olyan ember vagy, aki elhajítja a könyvet a szoba másik sarkába, ha nagyon idegesítő regényt olvas?

Nem jellemző, elég nyugodt természetű vagyok. Ám van olyan pont, ha ritkán is, amikor érzem: na, ebből ennyi elég. Nem lesz ez már jobb...


7. Ha szembejön veled egy ismeretlen szó, azonnal rákeresel? 

Persze, tisztázzuk rögtön.    





8. Mit olvasol most? 

Skandinávia iránti vonzalmam asszem, már nem okoz meglepetést. Nem csak a krimikben kedvelem őket.
A szépirodalomban is érdekelnek.Zenében, filmben szintén.
Jelenleg Per Petterson új könyvét olvasom Megtagadom a címe. Hamarosan írok róla bővebben.
Szeretem az író stílusát, a Lótolvajok regénye az egyik kedvencem.




9. Milyen könyvet vettél legutóbb? Nos.. egészen friss, mai beszerzés: Kristina Ohlsson: Lotus Blues krimije. Ő az egyik kedvenc női krimiszerzőm, pedig nem könnyű jó krimit írni! És igen, skandináv! Nagyon várom a találkozást vele... ha jól csiripelik a verebek, pontosan 1 hónap múlva itt dedikál a kiadó standján! Én ott leszek.



10. Van kedvenc helyed vagy időpontod az olvasásra? 

Időpont: bármikor. Hely: bárhol.
Kissé "idétlen" az időbeosztásom, munkából kifolyólag. Ha szabadnapom van, képes vagyok, akár egész nap olvasni... lazítok. Este soká, reggel korán, ha nem tudok aludni, mindig tudok olvasni.

11. A sorozatokat vagy az egyrészes könyveket szereted jobban? 

Alapból az "egyrészes" történeteket szeretem. DE! Ha jó az a sorozat.. vagy, mit a friss felfedezésem (Lee Child - Jack Reacher történetei) és nem kötődik szorosan minden rész egymáshoz, jöhetnek. Bizony, néha van olyan érzésem, csak azt a bizonyos bőrt nyúzzák a rókáról a kierőszakolt folytatásokkal. Szerintem az ideális a max. három rész. 



12. Van olyan könyv, amit mindig előrehozol, és szeretettel ajánlasz mindenkinek? 

Persze, ilyen szerintem mindenkinek van. Hangulatfüggő a dolog, és az is lényeges, kinek javasolok. Krimit, vagy szépirodalmat, avagy valami ügyeletes kedvencet.



13. Hogy rendszerezed a könyveidet? 

A skandináv krimik, külön, azon belül is Nesbo egy teljes polc, egymás mellett.
A kedvenceim is válogatva, ha több is van egy szerzőtől, egymás mellett. Amit cserére, eladásra, ajándékozásra szánok, szintén más helyen vannak, mint a megtartandók.

Ez sajnos nem az én szobám, de hirtelen nem találtam a polcaimról képet.
Összefoglalva: a 4k - nekem: egy kényelmes kanapé, egy jó könyv és egy kávé = kánaán!
  

A lényeget itt találjátok:

„A könyvben nem az érték, ami le van írva, hanem amit kiolvasunk belőle. Minden szó arra való, hogy megindítson bennünk egy folyamatot, s mi ezt hitelesítsük.”
Kosztolányi Dezső


Akinek kedve támadt, töltse ki bátran!
Köszönöm a figyelmet!

Minden

Janne Teller: Minden

                                              
















A dán írónő 1964-ben Koppenhágában született. Közgazdaságtant és jogot tanult, majd az ENSZ és az Európai Unió gazdasági és politikai tanácsadójaként dolgozott szerte a világban. Munkája során olyan veszélyeztetett térségekben is tevékenykedett, mint Tanzánia, Mozambik vagy Banglades.1995. óta teljesen az irodalommal foglalkozik.

A Semmi hatása példátlan volt Dániában: eleinte betiltották az iskolákban, majd a megjelenést követő évben (2001) váratlanul elnyerte a dán Kulturális Minisztérium Gyermekkönyv-díját – azóta kötelező olvasmány. 
A botránykönyv nemzetközi bestseller lett; 2008-ban megkapta a legjobb ifjúsági regénynek járó francia díjat (Le Prix Libbylit). Dániában, Svédországban, Finnországban, Norvégiában és Franciaországban színdarab formájában is előadják. Magyarországon is műsorra tűzték.


A Semmi után itt a Minden.
Az írónő Minden című új novelláskötetében nyolc írás olvasható, ezek közül három most először jelenik meg. Ahogy megszokhattuk, Janne Teller ismét olyan konfliktusokat helyez a középpontba, melyek mindnyájunkat érintenek. A tömören megírt, már-már nyers szöveg a kirekesztésről, előítéletről és intoleranciáról, gyilkosságról és halálbüntetésről, erőszakról és bosszúról mesélnek. Erős szöveg, az olvasót gondolkodásra és vélemény alkotásra készteti. A főleg fiatalokról szóló történetek közös összefogó eleme az erőszak.

Mi kényszerít például egy fiatalembert arra, hogy erőszakot alkalmazzon? Meg lehet-e érteni az intoleranciát és a szélsőségességet? A bosszúra lehet elfogadható indíték?  Egyáltalán erkölcsileg elfogadhatóvá lehet-e tenni a bosszúállást? Janne Teller érdekes ír, de amit leír az jó. Gondolatokat ébreszt és beszélgetésre is alkalmat adnak ezek a novellák. Miért hatalmaskodunk a kiszolgáltatottak felett? Miért vagyunk erőszakosak? Miért élünk vissza a bizalommal? Örökzöld témák ezek még mindig. A gyermekmunka, kizsákmányolás és gyermekprostitúció kérdése sem oldódik meg egyhamar. Mindent akarunk, de ha nem vigyázunk, bizony semmivé lesz. Gondolkodni tanítanak ezek a fájóan szép novellák. A fiatalabb korosztálynak is ajánlott, feléjük is nyitnak ezek a történetek. Van, ami lenyűgözött, van, ami elborzasztott. Sőt, provokatívnak éreztem, hiszen MINDEN csupán nézőpont kérdése...

Két történetet emelnék ki, amik hozzám közel jöttek, beférkőztek a bőröm alá.
A Sárga fény és a Nyalóka gyermekszereplői korán felnőtté váltak, akaratuk ellenére és mindegyikük más módon. A családi boldogság vagy éppen boldogtalanság kérdései, és az elmagányosodást járjuk körbe. Néha nagyon kevés is elég - lenne - a boldogsághoz. Valakihez tartozni, aki számít ránk, akinek fontosak vagyunk. Ezt a figyelmet, szeretetet akár néhány nyalókával is elérhetjük, mindenáron. A magányos és befelé forduló gyerekből magányos és szomorú, kirekesztett felnőtt válik, ha nem figyelünk és törődünk vele.

A címadó Minden novella az írás nehézségeiről szól. Az alkotás fázisai, pillanatai jelennek meg a sorokban. Amikor a Semmiből megszületik a Minden. Kemény és fájdalmas folyamat, vagy éppen könnyű? A pillanat varázsa és a lelki állapot függvénye, mikor egy regény vagy novella végleges alakot nyer. Nagyon megkapó írás. Jól zárja az előzményeket. A Semmi elől menekülve eljuthatunk a Minden-be. Itt minden összefügg mindennel, valamiért történik, ahogyan az életben is.
Csak a Minden számít, ahol béke várhat és szeretet. Ami a világot mozgatja, lendíti előre a nehézségeken át. A magyar kiadáshoz írt  szerzői utószó külön érdekessége ennek a tartalmas kis kötetnek.

A fentiekben bízva:
"Drága istenem, suttogom. Jön valaki, és segít nekünk?

Jössz?"



Az írónő honlapja: http://www.janneteller.dk



 Scolar, Budapest, 2015

184 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632445595 ·  

Fordította: Weyer Szilvia

Észrevétlen

Mari Jungstedt: Észrevétlen


















Stockholmtól 35 percnyi repülőútra van Gotland fővárosa, Visby.
A virágos és színes főváros a macskaköves utcák, terek,  mesébe illő öreg házakkal, kávézókkal, előttük tarka virágokkal, háttérben a kristálytiszta skandináv levegőtől elképzelhetetlenül kék tenger.
Visby, Svédországban egyedülállóan – köszönhetően az enyhébb klímának is – amolyan déli hangulatú városka. A Szentendre méretű és lakosságú Visby – és vele Gotland szigete – a kelettel kereskedő vikingek legfontosabb balti tengeri bázisa volt, majd később az észak-német Hanza szövetség tette rá a kezét, hasonló okokból. Ebből az időből (1200-as évek) származik a belvárost ma is teljes egészében körülvevő városfal.

Ez a mesésen szép kis sziget adja a hátteret az új skandináv kriminek, ami a TEA KIADÓ újdonsága.
A fentiekből kitűnhet, itt nem kevés bonyodalom származik egy váratlanul elkövetett gyilkosságból.
A tengerparton talált női holttest sokkolóan hat a kisváros minden lakójára. Nem csak a közelgő turistaszezon miatt... A rendőrség nagy erőkkel kezd nyomozni és gyorsan rövidre is zárja az ügyet.
Családi vita, féltékenység, tárgyi bizonyíték, minden stimmel, elkövető a rács mögött - szerintük.
Ugyanis hamarosan újabb áldozatra találnak!

Mari Jungstedt első krimije 2003-ban jelent meg, és végre idehaza is elérhető. Könyveiből több, mint 4 millió példányt adtak el világszerte, és 15 nyelvre fordították őket. Kettőt a svéd televízió megfilmesített. Krimijeihez Gotland-sziget szolgáltat hátteret, az idilli környezet erős kontrasztban áll az erőszakos bűncselekményekkel. Alapos leírásokat olvashatunk a sziget történelméről, földrajzáról. Látszik az írónő ismeri és szereti ezt a környéket. Külön tetszett a gotlandi pónikról írt rész, bár ez kissé meglepő egy krimiben, de nem volt zavaró. Jól enyhíti, színesíti vele a brutálisan hidegvérrel elkövetett gyilkosságokat. Mert azok történnek sorban, a rendőrség pedig nincs a helyzet magaslatán. Sokára találnak rá az összekötő kapocsra. Az olvasó talán hamarabb képbe kerül, mint a fő nyomozó.

A szigeten játszódó első öt könyvének központi figurái Anders Knutas főfelügyelő és az újságíró Johan Berg. Drámáinak fókuszában a párkapcsolati problémák állnak a gyilkosságok hátterében. Az emberi természetet a sziget idillien békés képe tükrözi vissza. Az újságíró és Emma története is líraian szépre sikerült. Szimpatikus emberek, érdeklődéssel várom, mivé lesz ez a kapcsolat a továbbiakban. Remélem Emma visszatalál Olléhez és a gyerekeihez. Knutas főfelügyelő pedig "beerősít", kevesebbet kávézik és mereng.

A krimi szálat kellene erősíteni picit talán a leíróan lírai vonal mellett. Így kicsit vegyesre sikerült az összhatás. A krimiszál elég jó, korrekt kis krimi lett, de a nyomozás... Néha olyan érzésem volt, egy szerelmes-romantikus történetet olvasok, amiben akad némi borzalom is. Elég erős és alapos a történet, viszi az olvasó képzeletét. Olvasmányos és jó alkalom a skandináv krimikkel való ismerkedésre. Aki pedig olvasott már ilyen krimit, nem fog csalódni. Jó kikapcsolódást ad, és érdemes kézbe venni. Amikor kell, brutális, amúgy pedig tartogat érdekességeket és izgalmakat.

A karakterek is jól sikerültek. A svédek visszafogottsága, távolságtartása jól kitűnik. Az pedig, ahogyan beleláthatunk és átélhetjük a gyilkos lelkivilágát zseniális. Időről-időre olvashatjuk a visszaemlékezéseit a történet során. Megértjük, ha elfogadni nem is tudjuk, mi áll a mostani esetek mögött. A múlt régi vétke egy életet tett tönkre. Elképesztő a szülők és tanárok nemtörődömsége. Észrevétlen alakult így a helyzet, ami most bosszúért kiáltott. Senkinek nem tűnt fel, mennyire vágyik az odafigyelésre, szeretetre, mennyire szenved az a gyerek. és nem csak a saját családjában. Ezt Emma gondolatai a könyv végén remekül kifejezik:

"Mit tud egyáltalán azokról, akik körülötte élnek? – tűnődött Emma. Miféle sötét titkok rejtőznek az emberek otthonainak zárt ajtaja mögött?"

Mari Jungstedt korábban riporterként dolgozott a svéd nemzeti rádiónál és televíziónál, így a hírszerkesztők és a média jó kapcsolatot ad a rendőrségi nyomozás mellé. Talán nem is véletlen, hogy éppen egy újságíró az egyik főhőse. Összességében tetszett és érdeklődve várom a további részeket.
Ha pedig olvasás után kedvünk támad Gotlandra utazni, nem csodálom, ahhoz is remekül kedvet ad az írónő.






Köszönet a kiadónak a könyvért!

TEA, Budapest, 2015

280 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789638991751 ·  

Fordította: Moldova Júlia

Bosszúvágy

Lee Child: Bosszúvágy
Jack Reacher 19.

                                                                    














Jack Reacher ismét visszatért, ez a tizenkilencedik kalandja! Valljuk be, az gombócból sem kevés, ám Lee Child remek karaktert alkotott személyében. Egyben ez azt is jelenti, az olvasók szeretik és várják az újabb regényeket. Lee Child, aki első krimijével még 1997-ben az Elvarázsolt dollárok cíművel, rögtön elnyerte az Anthony-díjat és a Barry-díjat „a legjobb debütáló regénynek” járó kitüntetését folyamatosan tud újat adni az olvasóinak. Jack már a filmvászonra is eljutott,
a Csak egy lövés után jelenleg készülőben az újabb mozifilm, amihez a Nincs visszaút kötet adja az alapot.

Én magam is nemrégiben kezdtem Jack kalandjaival ismerkedni, így a Bosszúvágy elolvasása előtt arra is kíváncsi voltam, hogy a korábbi részek ismerete szükséges-e történet megértéséhez. Nos, a könyv önállóan is megállja helyét, kerek egészet alkot. Amikor Reacher kalandjait olvasom, tudom, hogy nagy valószínűséggel beszippant a történet. Most is így történt!

Az alap történet szerint Jack Reacher ezúttal Európában nyomoz, egy mesterlövészt kell megtalálni, 

aki 1300 méterről lőtt rá a francia elnökre. A feltételezések szerint a világon erre a teljesítményre négy ember képes, de most az amerikai John Kottról van szó, akit sok-sok évvel korábban éppen Reacher juttatott börtönbe... Az újabb akció várhatóan Londonban, a G8 találkozón fog sorra kerülni, Reachernek addigra meg kell találnia a férfit. Segítőül maga mellé kapja a fiatal és még kezdő nyomozólányt, Casey Nice-t.

A történet kellően fordulatos és izgalmas, az akciók és a nyomozás egyaránt érdekesek.
Mondhatnám a megszokott, fordulatos történet volt, kevéske politikai háttérrel. Még a szokásos sztereotípiák is csavarokkal megtűzdelve jelentek meg. Érdekes volt olvasni az elnököt védő "üvegfalról". A történet végül kerek egésszé állt össze. A végső leleplezés pedig tényleg meglepőre sikerült. Azt, hogy ki is az igazi célpont, nem nehéz kitalálni, mégis az odáig vezető út tartogat nem kevés meglepetést.

A felbukkanó karakterek ezúttal is egyedire sikerültek, Jack mellett jók a történetben a többi ország ügynökeinek alakjai, míg Nice-vel ezúttal elkerülik az ágyat. Lee humora pedig megcsillan ezúttal is.
Jack Reacher, mint magányos farkas nagyon is jó figura, életfelfogása eredeti. Ahogyan egyedül járja 

az országot, őrizve szabadságát nekem nagyon tetszik. Nincs háza, kocsija, címe, mégis remekül él és elboldogul a világban. Mai napig igyekszik betartani édesanyja nevelési elveit, lehetőleg új ruhában ne verekedj, de ha mégis, akkor ne veszíts!

A könyv jó kikapcsolódást nyújt, ajánlom azoknak, akik a fordulatos és izgalmas krimiket szeretik, esetleg még nem olvastak Lee Child regényt. Utána biztosan kíváncsian keresik a már megjelent régebbi történeteket, ahogyan én magam is. Lee Child eredeti, sallangoktól mentes, feszült légkört tud teremteni. Jack alakja, gondolkodása pedig szimpatikus és eredeti.

A sorozat megérdemelten népszerű, már a szerző nevével fémjelzetten, új borítóval jelent meg. Várom a sorozat régebbi történeteinek újra kiadását. Baráti ajánlat szerint a Titokzatos látogató és a Lángoló sivatag a következő beszerzendő történetek nekem. Jó nyomozást Jack Reacher-rel!

5/5.

A Bosszúvágy már e-könyvben is kapható!

Itt megrendelhető:
http://www.lira.hu/…/szor…/krimi/bosszuvagy-ekonyv-epub-mobi

Köszönet a kiadónak az olvasási élményért!


Eredeti mű: Lee Child: Personal - 2014.

General Press, Budapest, 2015.

328 oldal · ISBN: 9789636437640 ·  

Fordította: Gieler Gyöngyi

A Selyemhernyó

Robert Galbraith: A Selyemhernyó



                                                         








J. K. Rowling nagyot dobott, amikor Harry Potter sikersorozata után a felnőtt olvasóknak kezdet írni. Álnéven 
és krimit!






Már közismert tény, hogy ő rejtőzik a Robert Galbraith név mögött. A 2013-as megjelenésű Kakukkszó után itt a folytatás: Cormoran Strike visszatért!

A hét részesre tervezett krimisorozat főszereplő magánnyomozója Cormoran Strike. A fél lábát az afgán háborúban elvesztő férfi mellett a titkárnője Robin is nagy szerephez jut. Sőt, nagy örömömre
ő most még több és jobb helyzetben segítette főnökét a nyomozásban, mint a Kakukkszó című történetben. Robin nélkül Cormoran mozdulni sem tudna az egyik jeleneteben. Kiderül, hogy Robin remekül tud autót vezetni, ami a havas, jeges úton jó szolgálatot tesz. Helyzetfelismerése kiváló, tanult alkalmazott pszichológiát, aminek a nyomozás során nagy hasznát veszik. Mindemellett annyira lelkesen akar nyomozni, hogy egy jobb fizetéssel kínálkozó PR-es állást is veszni hagy.

A történet most a londoni irodalmi életbe vezeti el az olvasót.
Ezúttal az eltűnt regényíró Owen Quine után nyomozunk, őt keressük Cormoran és Robin segítségével. Strike a feleség kérésére nyomozni kezd, és Quine eltűnése mögött mint az várható, kiderül több van, mint egyszerű alkotói elvonulás.  Az író ugyanis épp befejezett egy kéziratot, melyben olyan szereplőkről írt, amiben szinte minden ismerőséről lerántja a leplet, velük azonosíthatóak a szereplők. Ha a regény megjelenik, jó pár karriert tehet tönkre. Így tehát nagyon
is sokan lehetnek a kiadói világban, akik szeretnék befogni a száját.

Owen előkerül és az eltűnésből nagyon bizarr gyilkosság lesz. A bűntény lassan bontakozik ki, a kicsit komótosan ballagó történet, néhol talán hosszabb mint kéne, de végig tartogat meglepetéseket.
Továbbra is aprólékos karakter felépítések jellemzik, kevéske párbeszéddel.
A feleség rémesen egyszerű, a kiadói munkatársak és írók pedig nagyon valósra sikerültek, ami hihetővé teszi az eseményeket. Lula Landry is többször "feltűnik", ami néha már zavart. Pár felesleges kört ki kellett volna hagyni és feszültebb lehetne a történet. A két írópalánta nő karaktere sem igazán fogott meg, pedig amúgy jelentősre sikerül a szerepük. Robin és vőlegénye közti folyamatos civódást is kihagytam volna, vagy rövidebbre fognám. Néha bizony a sok név és szereplő közt elvesztem, olvasása odafigyelést igényel, a sok apró, finoman elszórt információ miatt is
 
Rowling izgalom és feszültségkeltés terén tud még fejlődni ahhoz, hogy ő legyen az új krimikirálynő. A két főhős továbbra is szimpatikus és szerethető, egyre többet megtudhatunk róluk. A többi szereplő is elég érdekesre és összetettre sikerült, érezhető, hogy otthonosan mozgott ezen a terepen, jól ismeri a könyvkiadást és a kiadók világát. Kíváncsivá tett ez a kicsit régimódi nyomozási forma, jó terepet választott. Az utolsó néhány fejezet már kimondottan izgalmas, a végső fordulat pedig okoz meglepetést.
A gyilkos személyére sokáig tippem sem volt, mindenki esélyesnek látszott... Okozott meglepetést
a kiléte. Összességében ismét egy érdekes és szórakoztató történetet kaptam.   

4/5.

Már e-könyvben is elérhető mindkét Galbraith-krimi!
Kakukkszó: http://bit.ly/kakukkszo-ekonyv
A selyemhernyó: http://bit.ly/a-selyemhernyo-ekonyv

  

Köszönet a GABO Kiadónak az olvasás élményéért!


Eredeti mű: Robert Galbraith: The Silkworm
Eredeti megjelenés éve: 2014





GABO, Budapest, 2014

504 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789636899493 ·

 Fordította: Nagy Gergely

Kódjátszma

Andrew Hodges: Kódjátszma
 Alan Turing élete








Alan Turing a zseniális kódfejtő és matematikus, akit magánéletében sötét démonok kínoznak a második világháború egyik legnagyobb hatású, mégis talán legkevésbé ismert tragikus hőse. Nélküle bizonyosan egészen máshogy nézne ki Európa és a világ térképe.  
Az 1912-ben született Alan, akit napjainkban a modern számítógép-tudomány egyik atyjaként tisztelnek élete jó alap a filmeseknek. 
A film után vagy mellé egy alaposabb képet kaphatunk az egész életéről, gondolkodásáról és az adott korról, amiben élnie kellett. 

Hihetetlenül alaposan megismerhetjük gyermekkorát, családját, életének szinte minden apró és fontosabb állomásait. A könyv Alan édesanyjának visszaemlékezéseiből, 77 levele alapján összeállított életrajz és kordokumentum egyben. A gondtalan gyermekkorról a bentlakásos iskolák zárt és nem mindennapi életéről is sokat megtudhatunk. Ébredező másságának tudata, ennek felismerése és életére való hatása alapos. Iskolatársak, barátok feljegyzései, emlékei alapján alakul ki a történet. Érdekes volt olvasni a fiatal pályakezdő tanulmányairól, sportszeretetéről. Biciklivel járt és futott, ezzel is fárasztva önmagát. A közös munkásságát Neumann Jánossal szintén nagy érdeklődéssel olvastam. A könyv tartalmaz jó néhány eredeti családi fotót is.

A történet során folyamatosan megjelenik a homoszexualitása, rejtőzködésre kényszerített élete. Nagy-Britanniában ugyanis az azonos neműekhez való vonzódást ez idő tájt még betegségként kezelték, büntették. Ő az átlagemberektől eltérően élte és értelmezte a körülötte lévő világot. Posztumusz élen járt a tabuk ledöntésében az elfogadásban, az emberek gondolkodásának megváltoztatásában.
Az utolsó 200 oldal a nyíltan vállalt másságával, a bírósági tárgyalással és a kémiai kasztrációra kényszerített embert állítja elénk. Sokkoló és brutális olvasni arról az elvről, hogy 
"el kell ítélni és ki kell irtani őket"...  

Gondolatébresztőek a könyv sorai napjainkban is. Elkeserítően szomorú a tudatlansággal párosuló gyűlölet. A filmet látva a könyvet olvasva óhatatlanul adódik a kérdés: 
Miért volt bűn egy ember homoszexualitása? Mert a társadalom annak tartotta? A különc zseni sem volt kivétel ez alól a megítélés alól. A könyv nagy empátiával emlékezik meg róla, és állít neki emléket.
A jól sikerült film mellé egy nagyon alapos társadalomkritikával megtűzdelt életrajzot olvashatunk. 
Egy matematikus életéről, egy zseniről, aki több módon megelőzte korát. 

Alan Turin nem úgy élte életét, hogy az majdan a világtörténelem része lesz. Mégis azzá vált. A második világháború alatt a brit Bletchley Parkban működő kódtörő központ munkatársaként dolgozott. Ezekről az évekről, munkásságáról is alapos képet kapunk a könyvből. Kulcsszerepe volt a német Enigma nevű titkosító gépek jeleinek megfejtésében. Ez a becslések szerint legalább két évvel rövidítette le a második világháborút és elősegítette a németek legyőzését.  A teljes titokban zajló műveletről egyébként a hetvenes évekig titkosítva voltak a dokumentumok.

Alan Turing meghasonlott elmével nem csak a matematika területén és a történelmi ténnyel előzte meg korát. 
Mentalitása, gondolkodása, példaértékű a ma emberének is. Az emberi gondolkodás megváltoztatása ehhez a kérdéshez az életébe került. Az érdemei mégis kevésnek bizonyultak az elfogadáshoz. A társadalmi elismerés és a megvetés határán egyensúlyozva élt, ami felőrölte és nehezítette életét. A bűnös, beteges vagy undorító kategóriába sorolták, amivel komoly nehézséget okozott megőriznie az önbecsülését.

A kitaszított tudósra 1954-ben találtak rá holtan, saját házában. A britek egy nagy tudóst veszítettek el vele. Halálának körülményei máig nem egyértelműen tisztázottak. Hamvait a temetőkertben szórtál szét, nem állítottak neki emléktáblát. 

Churchill szavaival: 
"Alan Turing egymaga többel járult hozzá Nagy.Britannia háborús erőfeszítéseinek, mint bárki más."






 A könyvet a GABO Kiadónak köszönöm!


Eredeti mű: Andrew Hodges: Alan Turing: The Enigma
Eredeti megjelenés éve: 1983

 GABO, Budapest, 2015

826 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634060116 ·  

Fordította: Bakonyi-Tánczos Vera, Dörnyei Julianna Katalin

A homokóra szemcséi

Christian Pahlvai: A homokóra szemcséi
  Az iráni uralkodóház titkai

 






Ez a kuriózumnak számító könyv 2011 őszén jelent meg Franciaországban, a szerző szülőhazájában.
Ugyanis Christian Pahlavi Párizsban született egy  francia anyától és egy ott állomásozó német katonaorvostól, még 1941-ben. Hogyan lett  az iráni sah unokaöccse? A véletlen folytán, amit szerelemnek is hívnak. Alig négy éves, amikor filmsztár szépségű anyja megismerkedik, majd feleségül megy az iráni sah öccséhez, Ali-Reza Pahlavi herceghez, aki a császári hadsereg századosa, és éppen Párizsban tanul. Nem hiába Párizs a szerelem fővárosa.
Ali-Reza még az esküvő előtt saját gyermekeként ismeri el Christiant, aki így a perzsa korona potenciális várományosa lesz… Nem héthöznapi a történet, ahogyan alakul a kisfiú további élete. Boldogan élnek a francia fővárosban, megszületik a kisöcsi is, amikor 1952-ben Iránba költöznek. Igen viharos időszak ez Irán életében, de ezekről a belpolitikai viszályokról itt Európában nagyon keveset tudhattunk. Christian most fellebbenti a fátylat több olyan eseményről, ami nem csak az ő életére volt nagy hatással. Imádott nevelőapja tragikus és nem egészen véletlen repülőgép szerencsétlensége mögött a saját testvéröccse, a sah állt.

Így az udvarban csak  „kis fritzképű francia fattyú”-nak emlegetett Christian gyermekkora véget is ért. Ez a mondat elég sokat elárult az ottani belviszonyokról. Anyját eltűrték, de nem szerették. A sah később gyermek hiányában nagylelkű ajánlatot tett anyjának: váljon el a már halott testvérétől és ő, mármint a sah örökbe fogadja a közös fiukat... Nos, innen megint egy nagy kaland lesz az életük: a menekülés.

A számtalan családi anekdotát felidéző, múltba révedő emlékezés alatt kirajzolódik az élet Teheránban.
Ez a titokzatos ország, a mesés kelet világa, az ott élők szokásai és mindennapjai elevenednek meg a lapokon. Az ottani dolce vita 1979-ig tartott, amikor is az iszlám forradalom mindent elsöpört.

Addig azonban az élet olyan remek és igazán jó lehetőségeket kínált a testvéreknek, hogy van miről mesélni. A sokszereplős családtörténet, a rengeteg ismert ember, akikkel találkoztak színessé és élvezetessé teszik a történetet.  A sorok közt olvasva kirajzolódik az uralkodói elit élete. Néhány mondatban megtudhatjuk, hogy a francia sztárokat örömmel látták vendégül egy-egy zárt és szűkkörű koncertre: így  Sylvie Vartan és Johnny Hallyday is megfordult a hercegi udvarban.

Az iráni forradalom története közismert. Carter elnök és döntése 1978-ra új szeleket hoz. Az uralkodócsalád életében drámai a változás. A "fekete pénzek" történései és a világban tetőző olajválság
nem múlik el nyomtalanul Teheránban sem. Az emlékek tömörek és borzalmasak. Irány újra Európa.

Megismerhetjük Christian felnőtt életét, családalapítását. Szerelme sem egyszerű családi háttérrel rendelkezik. A cseh katonai attasé apa, és az iráni nagykövet lánya, Jana egy életre megbabonázta a fiatalembert. Négy fiúval örvendeztették meg egymást hosszú és boldog házasságukkal.

Christian Pahlavi élete és sorsa szorosan összefonódott Iránnal. A mesés keleti életforma és az élettől kapott lehetőség kárpótolta a német származású és soha nem ismert apa hiányát. Egészen 2005-ig nem is tudta igazán, ki a vér szerinti apja. Ekkor járt utána és tett pontot életének erre a szakaszára.

Afféle kuriózum ez a könyv. Jó stílusban megírt, élvezetes és igen érdekes tartalommal az olvasóknak. Irán megértéséhez is sokat segít. Az ottani szokások és hagyományok tükrében láthatjuk a történéseket. Ugyanakkor megismerhetjük nem csak az uralkodó család titkait, de Christian életének fontos állomásait is. Hogyan élte meg a felnőtté válást, imádott anyja elvesztését, majd a szerelmet. Elmerülhetünk a sorok közt olvasva, ha nem is az Ezeregy éjszaka meséiben, de a valóságban mindenképpen.
A sokszereplős családfa alapos bemutatásra kerül, a tükörkép őszinte.

 Christian Pahlavi ma Nizzában él, abban a házban, amelyben 1904 tavaszán Jókai Mór utolsó regényét megírta.
A ház falán emléktábla áll…


Jó kikapcsolódás és érdekes olvasmány, színes háttér az emlékek halmaza.












Tarandus, 2012

248 oldal · ISBN: 9786155261008

  Fordította: Kazanlár Szilvia

A pusztítás könyve

Dragomán György: A pusztítás könyve

                                                     





A szerző első regénye 2002-ben jelent meg. A legjobb első könyvért járó Bródy Sándor díjat kapta érte. A könyv első kiadása ma már gyakorlatilag beszerezhetetlen. A legutóbbi friss kötet a Máglya mellé most a Magvető Kiadó újra kiadta ezt és a Fehér király című regényt is. Egységes stílusú borítóival, formájával az olvasók örömére.

Egy végtelen hosszú vonatút után érkezik meg a történet főszereplője Fábián egy világtól elzárt városkába. Az, hogy ez pontosan hol lehet az olvasó képzeletére bízza a szerző. A fiatal mérnök parancsmegtagadás miatt került ide. Ítélete örökre szól. Sötét és gonosz erők játszanak vele és az olvasóval. A városka ura az őrület szélén egyensúlyozó kormányzó. Vele kell megküzdenie Fábiánnak. A végzetszerűen érezhető rossz ott bujkál a lapokon. Jó vége nem lehet a történéseknek.
Mindeközben régi sötét titkok, szerelmek idéződnek fel. Ezek megoldása vár Fábiánra. Igazi antihősként, benne is ott a kegyetlenség, a gyilkolásra való képesség, ahogy a kormányzóban. Itt mindenki barbár, vagy azzá válik, mindenki őriz titkokat. Súlyos és végzetes titkokat. Bűn és felelősség. Szerelem és halál van a lapokon.

Sejtelmes, feszes dramaturgiával szerkesztett regény ez. Izgalmas, már-már krimiszerűek a történések.
A fokozottan kibontakozó történet egyre érdekesebb, brutálisabb, barbárabbá válik. 
A misztikus utalások itt is érezhetőek, ami a Máglya kötetben kiteljesedett. 3 nap története a regény.
Valóban nehéz és markáns a történet, a fülszöveg szerint "hiperrealista noir western". Valóban van benne akció, és szinte őrjöngve verekedő férfiak.
Pontosan átérezhető, ahogy a vascső lecsap, a tüdőből kiszorul a levegő, vagy betérdelnek az ember gyomrába, és kiszolgáltatottan vonaglik egy kemény ütés után. Szinte az olvasó is átérzi ezt a fájdalmakat.

A titokzatos építkezés, a bunker szerepe az összemosódó diktatúra szerepét emeli ki. Emellett a véres húscafatok, szarvaskoponyák és egyéb titkok is napvilágra kerülnek. Ki tudja, mi mindent rejt a föld...
Az erdő sötétje, hideg hallgatása félelmetes.

Kegyetlen, öntörvényű világ ez. Erős atmoszférájú regény, ajánlom odafigyelő olvasásra.
A pusztítás könyve, mondja Dragomán György, a Teremtés könyvének az inverze. Soha rosszabb első könyvet, a képzeletbeli kalapom emelgetem. Összességében jól megírt könyv, hozzám a Fehér király hangulata, képi világa, történései mégis jobban közelebb állnak a három regény közül.

A könyv, amin dolgoztam majdnem megölt, de végül mégiscsak én bizonyultam az erősebbnek. Befejeztem, megírtam, író lettem.”

A Cultura Magazin cikke csak engedéllyel másolható. Alapelvek: http://cultura.hu/alapelvek/

"A pusztítás könyve szigorú következetességgel megírt mű, egy meglepően kiforrott tehetségű, fiatal prózaíró első regénye." Závada Pál


4,5/5.
 A könyvért köszönet a Magvető kiadónak!

 Magvető, Budapest, 2015

400 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631432404

Hiba nélkül

Lee Child: Hiba nélkül
Jack Reacher 6.



                                                                       


Igazán örülök, hogy felfedeztem a General Press Kiadó könyveit, köztük pedig Lee Child krimijeit. Remek történeteket olvastam eddig, Jack Reacher pedig nagyszerű karakter.
Sok szimpatikus vonással, gondolkodásmódjával, határozott, erős és előrelátó.

Első olvasásom a 61 óra volt. Feszült és pörgős a történet.
Valóban árad a feszültség a lapokról, az idő ketyeg... Izgalmas volt, megfogott! Az Összeesküvés az összezártság okán ad remek helyzeteket. Négy különböző ember egy autóban, szinte egyvégtében olvastam el. Jack pedig csak jön-megy az államok útjain és időnként rendet tesz, kinyomoz és megold néhány bonyolultnak tűnő esetet. Remek megfigyelő, az ellenfél fejével próbál gondolkozni, így tud mindig egy lépéssel a rossz fiúk előtt járni.

Az újra megjelent, szép és csinos borítóba öltöztetett Hiba nélkül jelenleg a kedvenc történetem lett.
Nyugodtan mondhatom, utalva a címre: hibátlan történet! Kerek és kidolgozott, izgalmas, semmi felesleges. Miközben megismerhetjük Jack családi hátterét és múltját, a történet háromnegyedéig tényleg fogalmunk sincs ki és miért gonoszkodik...

Nézzük a sztorit:
Jack Reachert megkeresi egy Froelich nevű nő, aki az Egyesült Államok alelnökét védelmező csoportot irányítja. Nem kevesebbre kéri, mint ugyan próbálja már ki, meg tudná-e ölni az alelnököt!
Amiről persze, szigorúan csak ő tudna, amolyan gyakorlatképpen, tesztelve ezzel a biztonságiakat.
Erős indítás, remek alap, jó feladat ez a katonaviselt Reachernek.
Kis biztatás után kötélnek is áll. Ebben az is segíti, hogy a nő, bár a teljes nevét sem hajlandó elárulni, Jack meggyilkolt bátyjának egykori barátnője...
Társa, Neagley segítségével a feladatot gyorsan, hiba nélkül elvégzik. Itt kezdődik igazán az események sora: Froelich ugyanis bevallja, hogy Brook Armstrong alelnök nevére már több halálos fenyegetést tartalmazó levél érkezett... amiről az érintett semmit nem tud.
A leveleken csupán egyetlen hüvelykujjlenyomat van az aláírás helyén.

Nem leszek poéngyilkos, nem árulok el többet a történetből, érdemes végigolvasni. A szálak természetesen a messzi régmúltba vezetnek. Addig azonban van miért, és kiért izgulnunk!
Nekem (és Jack-nak), alig másfél napomba telt kideríteni, ki a hunyó, kié a titokzatos ujjlenyomat.
Az író alaposan utána járt a különböző helyszineknek, témáknak. Jól megírt, alaposan kidolgozott,
igazi nyomozós krimit olvashattam.
Hol a hegyek közt, hol a nagyvárosi dzsungelben, vagy épp egy eldugott, apró kisvárosban járunk.
A hangulat feszült, végig tartogat meglepetéseket. Pici szerelemmel fűszerezve, sok jó meglátással tanulhatunk előrelátást, megfigyelést Jack Reachertől.

A könyv végén egy bónusz ajándék novella olvasható. A James Penney új élete főhőse természetesen Jack Reacher. A volt katona miért lesz kénytelen menekülni, hogyan, kinek a segítségével kezd új életet?
Hatalmas csavar van a történet végén! Rövid, ütős, poénos. Olvassátok és izguljatok, nyomozzatok Jack Reacher-rel! Jöhet a legeslegújabb történet a Bosszúvágy!

5/5.

Lee Child: (1954.) az egyik legnépszerűbb krimiíró a világon. Regényeit több, mint negyven nyelvre lefordították, több könyvét megfilmesítették, számtalan díjat nyert. Legutóbb a Krimiírók Szövetségének életműdíját. Lee Child Angliában született, de 1998 óta az USA-ban él feleségével.


Eredeti mű: Lee Child: Without Fail
Eredeti megjelenés éve: 2002
General Press, Budapest, 2015

448 oldal · ISBN: 9789636437466

  Fordította: Gieler Gyöngyi

Azok a bizonyos elsők... Book Tag

Azok a bizonyos elsők...

 

 

 

Köszönöm kedves molytársamnak, hogy rám is gondolt és azt is, hogy rendszeresen olvassa a bejegyzéseimet. 

Nézzük azokat a bizonyos elsőket! Szigorúan könyves vonatkozásban!

 1. Miről szólt az első blogbejegyzésed? Miről az utolsó?

 Az első blogbejegyzésem egy beköszöntő volt, de amit elsőnek vélek jegyezni az első recipéldányhoz kapcsolódik: A Jaffa Kiadó volt az első, akik szinte azonnal felajánlottak 2-3 könyvet, választhattam, melyiket kérem. Sándor Anikó - Az ajándék Élet az El Camino után című könyvét kértem... Nos, róla írtam az első reci blogbejegyzésem. A kiadóval azóta is tartjuk a kapcsolatot.

A legutóbbi, alig 2 napja egy romantikus, szerelmes életrajzi történet volt: Robert Louis Stevenson A kincses sziget írójának élete, szerelme adta a témát a regényhez. Igazán olvasmányos és informatív volt. Jól szórakoztam rajta.  Itt bővebben is olvashattok erről a könyvről. Ez pedig egy friss kapcsolat a kiadóval.

http://gaboolvas.blogspot.hu/2015/03/a-csillagos-nagy-eg-alatt.html

 
2. Ki volt az első blogger, akitől olvastál? Ki az utolsó?

A leg-leg elsőre nem igazán emlékszem, többen is voltak: Ciccnyog, Csenga blogjára, írásaira kimondottan emlékszem, Zakkant olvas, PuPilla Olvas, és Pável olvasgat blogjait nézegettem még elsők közt itt a molyon, valamint az ekultura oldalát. Az utolsók, akikre odafigyelek néhány hónapja: Olvasok a sarokban és Hangyássy Aranka. Amúgy direktben keresem és érdeklődéssel olvasom a férfi bloggereket, nem túl sokan vannak...

3. Melyik volt az első könyv, aminek a megvásárlására emlékszel? Melyik az utolsó? 

Húú! Az még időszámításunk előtt lehetett... szóval fogalmam sincsen!

Egyre egészen biztos emlékszem, ha nem is igazán irodalmi mű volt, talán ehhez 18-as karika sem kell.. zsebpénzgyűjtögetés, és suli előtt rohanás a kis pavilonhoz, majd haza és jól elrejtve, titokban olvasgatva... Szilágyi Vilmos örökbecsű könyve ez: Nemi nevelés a családban címmel. (és talán 35-40 forint volt)., én meg talán 12-13 éves.

Az utolsó vétel: A film után azt mondtam, ezt könyvben is akarom! Kódjátszma.  Hamarosan olvasom és írok róla! 

4. Melyik volt az első könyv, amit teljesen egyedül olvastál el? Melyik könyvet olvastad utoljára?

 Talán a Vuk lehetett az első.  Utoljára az újra kiadott, új borítóval kicsinosított Lee Child Hiba nélkül krimijét  olvastam. JÓ! Ajánlom mindenkinek, van hozzá egy eddig meg nem jelent krimi novella is. 

5. Melyik volt az első disztópia, amit olvastál? Melyik az utolsó? 

Nagyon nagy jelentőséggel bírt, mindenki ezt olvasta, akkoriban én is: George Orwell: 1984.  Nem igazán lett kedvencem... Utolsó (második) próbálkozás: tavaly nyáron Patrick Ness Daruasszonya volt. Picit jobb eredménnyel. 

 

6. Mi volt az első paranormál romantikus, amit olvastál? Mi az utolsó?

Csatlakozom Bélabá véleményéhez: Nem szoktam ilyesmit olvasni. Nagyon nem az én világom. A sci-fi sem, soha nem is volt. Filmen sem érdekelnek.

 7. Melyik volt az első könyv, amin sírtál? Melyik az utolsó?

Nem igazán szoktam sírásig jutni, könyv esetén. Jó, olyan volt, hogy "szipogtam" és jól meghatódtam.... utolsó ilyen emlékem: Az ember, akit Ovénak hívnak vége volt... 

Ha még nem olvastátok, NE hagyjátok ki! Színtiszta élet!

és ide illik kedvenc dokimtól egy idézet, lelkesen bólogatok hozzá, mert szerintem is!
 

"Én azt gondolom, az erő mindig ott kezdődik, ha valaki ki meri mutatni, ami fáj, és soha nem ott, amikor valaki azt mutatja, hogy milyen rezzenetlen arccal bír ki mindent."

48. oldal. Csernus Imre: A férfi

8. Melyik volt az első sorozat, amit befejeztél? Melyik az utolsó? 

Hajajj... most aztán, mit nem kérdeztek?  Régen volt, nagyon régen....

Mondjuk J.F. Cooper Nagy Indián könyvbe összegyűjtött történetei. Az egészen biztosan:

Vadölő, Az utolsó mohikán, Bőrharisnya, Nyomkereső és A préri. Még ma is őrzöm!

Vagy: Arthur Ransome: Fecskék és fruskák sorozata, természetesen csak az első három része, mert mire a további részeket kiadták, közben felnőttem.

 Mostanában olyan divatos lett ez a sorozatosdi. Amit tuti végig olvastam és az író is lezárt (egyelőre): Jo Nesbo  Hary Hole történetei. Minden részét, mind a tízet olvastam és birtokomban is vannak. 

9. Melyik volt az első könyv, amit nem tudtál befejezni? Melyik az utolsó? 

Nem jellemző, hogy feladjam. Végig olvasom, tényleg elenyésző, amit mégsem. Ha iskolai évekre gondolok akkor egy klasszikus jut eszembe: Bulgakov: A Mester és Margarita... na, az nagyon nem ment...

A legutóbbi is régen volt, ezt írtam akkor: 

"Nekem, sajnos ez nem tetszett! Egyértelműen csalódás volt.Hiába"világsiker 37 nyelven…"
Nem szeretek könyvet darabban hagyni, de egyszerűen 230 oldal után feladtam... Idegesítő volt!"

Ez a könyv pedig nem más: S. J. Watson: Mielőtt elalszom remeke volt... 

Igen, tudom: kijött filmen a csodálatos Nicole Kidman-nal, új címmel, dögös borítóval.. de akkor sem! 

 +1 azaz egy saját kérdés a többiekhez:

10: Melyik volt az első dedikált könyved? És az utolsó?

Nekem Fehér Klára: Vakáció Magyarországon könyve volt. Az írónő varázslatos személyiség volt, és nagymamámat kísértem el az író-olvasó találkozóra a helyi könyvtárba. A könyvet mama vette természetesen, de! nekem dedikálta Klári néni. Azóta is őrzöm.

Az utolsó dedikált könyvem Arne Dahl két krimije volt a tavalyi könyvbemutatóján decemberben.

      

 

  „Nem elég katalógus, divat vagy hagyomány szerint olvasni. Ösztön szerint kell megkeresni a könyvet, mely nekünk, személyesen mondhat valamit. Rendszeresen kell olvasni, úgy, ahogy alszik, étkezik, ahogy szeret és lélegzik az ember.”

Márai Sándor

 

 

 

 

 

  

A csillagos, nagy ég alatt

Nancy Horan: A csillagos, nagy ég alatt

                           





                                                


Kamaszkorom egyik nagy kedvence volt A kincses sziget című regény R. L. Stevensontól. Meghatározó olvasmányélményem volt évekre. Jim Hawkins története a kalózok elásott kincséről,
a Hispaniola hajó kalandjairól és a gonosz kalózkapitány alakja,
 Long John Silver a kedvenceim lettek.




A könyv gazdag cselekményéből számos adaptáció készült, és az általa megteremtett világ sok más, kalóz témájú film és irodalmi alkotás alapja. Amikor felfedeztem a Gereral Press Kiadó új kötetét nem volt kérdéses, hogy azonnal érdekelni kezdett.
A Regényes történelem sorozat legutóbbi kötetéből ugyanis R. L. Stevenson életét és szerelmét ismerhetik meg az olvasók.


Nancy Horan nagyszerű regénye egy igaz szerelem története. A kincses sziget, valamint a Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esete híres írója, Robert Louis Stevenson és Fanny Van de Grift Osbourne különös kapcsolatáról, majd szerelméről szól, ami egészen a sírig tartott. Megismerhetjük életüket. kirajzolódik a két szerelmes alakja. Akár Stevenson életrajza is lehetne a regény.

 A harmincöt éves, gyönyörű Fanny egy családi tragédia után Franciaország festői szépségű vidékén, művészek között próbál kilábalni mély depressziójából. Házassága romokban hever, legkisebb fiát nem régiben vesztette el, férjétől külön él. Ő maga is művészi ambíciókat táplál, ahogyan nagylánya is.
Egy kiránduláson életébe szinte berobban egy életvidám, energikus skót fiatalember.  Az ismeretségből pillanatok alatt szerelem lesz az ifjú Louis részéről, aki éppen tíz évvel fiatalabb Fannytól. Természetesen a hölgy tartózkodik, hiszen ő férjes, de az érzelmek győznek. A  független, határozott amerikai asszony élete érzelmekkel lesz teli, gyermekei is elfogadják, megkedvelik Stevensont.




A történet olvasmányos és magával ragadja az olvasót. Társadalmi problémákat is ábrázol:
Akkoriban a válás nem igazán volt jó ötlet, Fanny családja részéről heves ellenállásba ütközött.
Ugyanakkor a fiatal, de apjától függő, kezdő író mellett életük sem volt biztosítva. Persze a fiú szülei sem igazán örvendeztek...
A korkülönbségről már nem is szólva, ami őket picit sem zavarta.
Amikor Fanny visszautazik az államokba, mindenki megkönnyebbül... ám a szerelemnek nem tudnak gátat szabni sem
a kor szokásai, sem a szülők elvárásai, sem pedig az óceán.

A szenvedélyes viszony folytatódik, hiszen az ifjú Louis-nak semmi nem számít, Fanny után utazik. Szinte elmondható, egész élete egy folyamatos, kalandos utazás volt.
A hölgy végig kétségek között vergődik: el merje-e engedni boldogtalan, ámde jól megszokott életét, fejest ugorva a bizonytalan jövőbe?


A cseppet sem giccses szerelmi történet Stevenson életének állomásait követi, aki gyermekkora óta súlyos tüdőbeteg. Végigkövethetjük a gyógyulás és egyéb orvosi kezelések sorát, ami szerte a világban történik. Évekig élnek Davosban, majd Angliában is. Igazi kalandok és az akkori élet bemutatása remek hangulatú, olvasmányos történetet ad az érdeklődő olvasónak.
A valódi főszereplő azonban a felesége, Fanny, aki végig segíti és támogatja, ha kell odaadóan ápolja szeretett Louis-át. Együtt örül a sikereinek, még a fiú szüleivel is hamar barátságot kötnek.  Fanny időközben elvált férjétől, s 1880-ban feleségül ment Stevensonhoz. Az esküvő után nem sokkal visszatértek Skóciába, ahol békét kötöttek a megenyhült szülőkkel, akik némi anyagi segítséget is felajánlottak számukra.

1882 őszén - rövid skóciai tartózkodást követően újra Dél-Franciaországba utaznak, ahol Stevenson megírta a magyarul Gyermekkert címmel megjelent verseskötetét.  Egészségi állapotának időnkénti rosszabbodása miatt Stevenson sokat utazott, kereste a gyógyuláshoz szükséges klímát, ám  egy fenyegető kolerajárvány miatt 1884-ben az angliai Bournemouth-ba utaztak, ahol több mint három évet töltöttek el. Útjuk innen vezetett a szamoai szigetvilágba, itteni életük is gazdag kalandokban. Stevenson szamoai neve Tusitala, azaz Mesélő ember volt. 

1894-ben hunyt el agyvérzésben Szamoa szigetén. Ottani háza ma múzeumként állít emléket a művésznek. Felesége a hagyatékát gondozta, életrajzi könyvén dolgozott.

Jól nyomon követhetjük a  két szerelmes ember életét, mindennapjaikat, küzdelmeiket a kórral és az emberekkel. Művészi munkásságukat utazásaikból és kiterjedt levelezéseikből rajzolja meg az írónő.
Remek és élvezetes olvasmány, akár kalandos története, akár az írói életrajz alaposabb megismerésére.

4,5/5



Köszönet a kiadónak!


  General Press, Budapest, 2014

472 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789636437220 ·  

Fordította: Bánki Vera