Jodi Picoult: Második látásra "Bátornak lenni nem azt jelenti, hogy az ember nem fél, hanem azt, hogy hiába fél, attól még megteszi, amit meg kell tennie."
Az Athenaeum Kiadó Jodi Picoult könyveinek hazai gondozója egy kivételes csemegét hozott az olvasóknak, rajongóknak. Az írónő tizedik kötete 2003-ban jelent meg eredetileg, de semmit nem vesztett aktualitásából a bemutatott téma. Még számomra is, sok-sok olvasott könyve után okozott váratlan meglepetést Jodi. Egy erőteljes és provokatív, gondolkodásra inspiráló történetet ad olvasóinak.
Ez az itthoni újdonsága talán az egyik legkomolyabb témát ábrázolja, történelmi hűséggel, mélységgel. Az összetett történet szereplői ugyan kitaláltak, de egy hitelesen megírt keretben mozognak. A Vermonti Eugenika Program valóban létezett, ami később egy megalomán, világuralomra törő náci szobafestőnek is adott rémséges ötleteket. Nehéz itt igazságot tenni, hiszen a probléma valós, napjainkban is létezik... az adott társadalom szabályait mi alkotjuk. Azonban az egyén szabadsága, illetve annak korlátozása több etikai problémát vet fel. Azt, hogy kinek mi a jó, illetve egy valóságos fajelméleti kérdést a regény középpontjába állítani merész. Mindezt a lélekvándorlással, szellemvilággal megspékelve egy lenyűgöző történetet kapunk. Jodi a jól bevált módszerét követve több szempont alapján, az időben is ugrálva meséli el az eseményeket, ám ez egyáltalán nem zavaró, jól követhetőek az események.
A titkok bizony kiderülnek, ha lassan is.
Jodi érzelmileg keményen megdolgozza az olvasóit, ahogyan a szereplők élete, sorsa feltárul előttünk. Kiemelném a két gyerekszereplőt, a felnőttek közül Ross, Meredith, Szürke Farkas alakját.
Az eugenika az önfenntartási, szülői ösztöneink tudományos kifejezése. Ami állatok esetében fajta-nemesítést jelent... A történet magva erős
és fontos, jelentőséggel bír. Fehérek, feketék, indiánok vagy cigányok, illetve testi-szellemi képességeikben korlátozott, fogyatékkal élőknek is joga van az élethez. A negatív eugenika kérdései döbbenetesek, elgondolkodtatóak. Hogyan lehetne kiküszöbölni, egyáltalán van jogunk ebbe beleszólni, orvosilag beleavatkozni? A korlátozások, kényszer sterilizálást jelentenek. Ezt a regényét az Életszikrák és Apró csodák mellé sorolnám Jodi munkásságában. Igazából nem meglepő most sem, hogy rázós, megosztó témát választott.
Talán aki még nem olvasott Jodi-regényt, ne ezzel kezdjen ismerkedni. Az első kétszáz oldalon csak kapkodtam a fejem a sok szereplőn, változatos élethelyzetek bemutatásán. Itt megismerjük ki kicsoda, milyen viszonyban állnak egymással. A fokozatosan kibontakozó drámák sora szinte elsodort, letehetetlenné tette a regényt. Olvasás közben rengeteg érzés kavargott bennem, Jodi ügyesen szőtte a szálakat egybe, jól tud írni ez tény.A többi könyvéhez hasonlóan, itt sem volt könnyű állást foglalni. A súlyos kérdések mellett, komoly társadalmi problémákat vet fel. A szellemvilág, hiedelmek beépítése is számomra hihető volt. Kell, hogy legyen átjáró a két világ között. A gyászmunka, veszteség és szerelem, betegségek és érzelmek hullámzása jellemzi az eseményeket, ahogy az életben is van. A krimiszál nem csak izgalmakat adott, de elképesztő fordulata lenyűgözött. A végkifejlet is tetszett, rendben volt. Egy szépen lezárt, elgondolkodtató és kerek történetet kaptam Joditól. Alapos és gondos a háttérmunka, ez érezhető, érdemes elolvasni a szerzői jegyzetet is a könyv végén.
ITT tudod kedvezménnyel megvásárolni a regényt!
A Harvard és a Princetoni Egyetemeken végzett. Kreatív írást tanult. Több mint húsz kötet szerzője, irodalmi díjakkal elismert, a New York Times bestseller szerzője. 1992 óta jelennek meg regényei, idehaza kizárólag az Athenaeum Kiadó gondozza könyveit. Legismertebb regényei: A nővérem húga, Szívtől szívig, Házirend, Elrabolt az apám, Vezeklés, Sorsfordítók, Tizenkilenc perc, Apró csodák.
Athenaeum, Budapest, 2020
480 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635430055 · Fordította: Novák Petra
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése