Per Petterson: Férfiak az én helyzetemben Napjaink skandináv szépirodalma évek óta egyre nagyobb teret hódít idehaza is. Jón Kalman Stefánsson, Tore Renberg, Karl Ove Knausgård, Kim Leine mellett Per Petterson is több könyvével jelen van a magyarországi kínálatban.
Pettersonnak ez éppen az ötödik magyarul megjelent könyve, amit nem tudtam, nem lehet kihagyni. Már a téma is azonnal érdekelt, érintettségem okán. Igaz, anno már a Lótolvajok-kal megvett kilóra.
A férfilélek érző és néha zavaros, tétován háborgó mélységeibe merülhetünk el könyörtelen őszinteséggel. Főhősünk Arvid Jansen író, aki már feltűnt az Átkozom az idő folyamát regényben is.
Számára az élet éppen fejtetőre állt. Válás után vagyunk, ami elég mindennapos helyzet. Végtelenül szomorú és csalódott, hiszen felesége Turid "kiszeretett belőle", így elköltözött. Van ilyen, azonban a következmények minden szereplő életére hatnak. A három közös lányukéra is, akiket természetesen magával vitt. Arvid hirtelen kiszakadt a családi fészekből, egyedülálló és kétségbeesett ember lett belőle. Okokat keresve elemzi a múltat, ki mit hol ronthatott el. A válás kiszolgáltatottá teszi, bűntudat és önreflexiónk kínozzák lelkét. Oslo éjszakai életét éli, iszik, nőzik, az autójában alszik, depresszió kínozza. Az emlékek ködfátyolából kibontakozik a múlt. Ezek a szembenézős pillanatok adnak alkalmat, hogy megismerjük Arvid mentalitását, a történésekhez való viszonyát. Per Petterson stílusosan és eleganciával ábrázolja főhőse életét, gondolatait, középpontba állítva a férfiak magányát. Ábrázol egyfajta életmódot és melankóliát, amelyek valószínűleg mindenkit érinthetnek, de igazán mégis kifejezetten férfiak értenek. Akik már átélték a válás gyötrelmét, egy kapcsolat halálát. Arvid fusztrált és önbizalomhiányossá, zárkózottá vált. Beleragadt ebbe az állapotba, amit pontosan érzékel, kimászni azonban képtelen egyedül. Férfi és nő ezen harcában ő a kiszolgáltatott, csak vesztes lehet. Lehet lelki békét találni a magányban és az életünk elmúlt pillanatain merengeni? Az olvasó szinte lapról lapra jön rá, hogyan és miért alakult éppen úgy a szereplők élete, ahogy történt. Érzékletesen finom belső történések, mély érzések tanúi lehetünk.
Per Petterson olyan intenzíven, pontosan és nyelvi szempontból finoman ír, hogy a történet rögtön megragad, ezzel kizárja a menekülést. Még az elolvasás után sem tudtam "letenni" a történéseket, napokig ott maradt a lelkemben. Ha mindez nem lenne elég, egy néhány évvel korábbi dráma is nyomja még Arvid lelkét. Egy szerencsétlen hajóbalesetben elvesztette szüleit, testvérét. Ez is további komor felhőket eredményez élete egén. A váratlan halál, veszteség feldolgozás komoly kihívás. A skandináv távolságtartás, hűvös és zord eredményre vezet. Írói munkájára is ezek mind kihatnak, a válság tetőzik mindenütt. Arvid nem ura a saját életében történő változásoknak.
Arvid Jansen igazán emberi karaktere közel került hozzám minden hibájával, esendőségével.
A regény nem önéletrajz, ám ez a valóságból merített esemény sajnálatosan megtörtént Petterson életében is 1990-ben. Már a hajó nevének említésekor pánik tör rá. Pontos és erős a regény története, nem önsajnálatban tocsog, a volt feleséggel szembeni kiszolgáltatottságról és a magány elleni harcról mesél. A meghozott döntéseink súlya hogyan hat mai életünkre. A gyerekek közül Vigdis, az elsőszülött sérül legjobban lelkileg, bár kiderül Turid sem boldog egyedül. A gyerekláthatásos hétvégék, a múlt képei mellé sok irodalmi emlék is befért. Ezek színesítik a cselekményt.
Petterson nyelve szuggesztív és hiteles. Petterson gyengéd humorral is rendelkezik, ami néhol megcsillan. Egy puha, meleg takarót hajtogatott ezzel a regényével minden magányos, elveszett férfi lelkére. Az utolsó pillanat előtt mégis elindul valami, közeledés, törődés egy reményteli új élet fénye dereng fel. Biztatást adva, hiszen egy váratlan esemény mindent sarkából fordíthat ki, ami itt eredményt ígér.
ITT tudod kedvezménnyel megrendelni a Scolar Kiadótól Petterson regényét!
1987-ben debütált Aske i munnen, sand i skoa (Hamu a szájban, homok a cipőben) című novelláskötetével. 1990-ben egy szörnyű tragédia során elveszíti szüleit, egyik testvérét és egy unokatestvérét. A baleset motívuma, a fiú szüleihez fűződő kapcsolata áll ezután prózájának homlokterében. Az 1996-ban megjelent Til Sibir (Szibéria felé) az anya életének azt a szakaszát beszéli el, mikor még szinte kislányként a német megszállás során Dániából Norvégiába települt. A regényt jelölték az Északi Tanács irodalmi díjára – a legrangosabb skandináv irodalmi díjra – és az IMPAC Dublin nemzetközi irodalmi díjra.
Az igazi siker Petterson számára a Lótolvajok 2003-as norvégiai megjelenése után érkezett el. A regényt többek között angol, német és francia nyelvre is lefordították. Norvégiában elnyerte a Könyvkereskedők Díját, a Kritikusok Díját, megkapott több francia díjat, és elnyerte az IMPAC díját, megelőzve olyan neves írókat, mint Salman Rushdie és J.M. Coetzee. A könyvet 2007-ben a New York Times az év öt legjobb szépirodalmi műve között tartotta számon. A Jeg forbanner tidens elv (Átkozom az idő folyamát) című 2008-ban megjelent regényének központi témája a fiú-anya kapcsolat. A mű elnyerte az Északi Tanács irodalmi díját és a neves norvég Brage-díjat.
Magyarországon kiadott könyvei: Lótolvajok, Átkozom az idő folyamát, Megtagadom, Irány Szibéria és a frissen megjelent Férfiak az én helyzetemben.
Scolar, Budapest, 2020
304 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635091096 · Fordította: Pap Vera-Ágnes
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése