2022. február 20., vasárnap

Valami népi

Grecsó Krisztián: Valami népi




                                                              





Kedvelem Grecsó Krisztián prózáját, és a novella műfaját, nagy várakozással és örömmel vettem kézbe a legújabb kötetét. A megkapó cím és a csodás borító azonnal megfogta a lelkem és a szemem. A kötet huszonkilenc novellája négy nagyobb egységben jelenik meg az olvasó előtt. Valami végtelenül szomorú fájdalom van ezekben a legtöbbször mélyen személyes történetekben.

    
A nyitó novella egyben a kötet leghosszabb darabja. Édesapja emléke és egy mára teljesen eltűnt világ képei kelnek életre az olvasó előtt. A Kubikosok világa, életszemlélete, kiszolgáltatottan nehéz sorsa ad magyarázatot az egykori elvárásokra a szokások mentén. A régi életképek valósága és emberei mára átértékelődve épültek be az utódok lelkébe. A Fehérben fehér motívum nem csupán egy himzés, hanem a népi minta továbbgondolása. 

Nem egy novella volt, ami után le kellett tennem a kötetet a kezemből, mert annyira fájt amit olvastam, sokkolóan ütött az élmény. Az írói fikció és a valóság jól keveredik, több ponton felbukkan a novellákban. A fájdalom és tragédiák sora bemászik az olvasó lelkébe, napokig ott marad, foglalkoztatják a leírtak. Később már nem lepődtem meg a végkifejleten. A szerző szándéka talán az életigenlésre való rávezetés lett volna, a családi viták, szomorú sorstragédiák, betegségek során át. A családi történetek hátterét olvasva a Harminc év napsütés léleksimogató emlékei derengtek fel, ezúttal azonban a fájdalmas élmények, és tapasztalatok tömény esszenciáját olvashatjuk. A lemeztelenített valóság sokkolóan tud fájni. Komor, komoly drámák sora adja az életünket, ami kiegészíti és teljessé teheti a pillanatnyi boldogságunkat. Ami múlandó. A megrázóan őszinte lélekelemzéseket olvasva éreztem a férfilélek minden titkát, rezdülését, fájdalmát és örömét.

A Pillangó hatás elől nincs menekvés, életünk biztonsága, boldogságunk egyetlen mozzanatba sűrűsödve tud irányt változtatni. Többször szinte a végső kétségbeesés fogott el, hogy ennyire meg van írva a sorsunk a csillagokban, és egyetlen rossz másodperc alatt átértékelődhet körülöttünk minden. A látszólag véletlenek sora, egy pontban csúcsosodik ki, a múlt ezernyi szála, az események sora döntően határozza meg sorsunkat. Amit bizony sok esetben egy életen át cipelhetünk lelkünk mélyén. Amikor önmagunkban felismerjük szüleink cselekedeteit, gondolkodását az önvizsgálatra, sorsunkkal való szembenézésre késztet. 

A második etapban, ami az Örökrangadó címet kapta az apa-fiú kapcsolat mélyére láthatunk. Megelevenednek a gyerek és kamaszkor, az önállósodás pillanatai. Feltűnik és jó jellemrajzot kap a Mellettem elférsz Márta mamája is, aki erős egyéniségével jelentősen hatott a család életére. A fiatal felnőtt élet kezdeti boldogsága itt vált át a mély felismerésre: "Engem nem szeretnek". A kijózanító felismerést követően a továbblépés Békéscsabáról az új élet alapjai Budapestre kerültek. A vidékiség azonban megmarad, hiszen a gyökerek a Viharsarokban, az Alföldön vannak. Onnan táplálkozik, a hozott háttértől hat erősen a jelenre.

Az eddigi életmű ismeretében ez a kötet új fejezetet nyitott, egészen más olvasási élményt kaptam. Az élet váratlan tragédiája, minden fájdalma őszinte, mély kitárulkozást hozott. Nem volt egyszerű szembesülni sorsunk és a boldogság törékenységével, elgondolkodtató gyűjtemény született. Számomra a kötet összegzése a harmadik részben teljesedik ki. Már a cím sokat sejtet: Istennek nehéz. Valóban, az élet minden szeretete és fájdalma összegződik, amit néha nehéz elfogadni, megérteni, feldolgozni.

"Az okok és okozatok isteni lepkeszárnyai némán suhognak."

A váratlan betegség komolyan hat, átrendeződnek a hangsúlyok életünkben. Amikor már csupán egy sorszám vagy a rendszerben a kezelésre várók között, az élethez a reményt a gyógyulás vágya adja. Az írások személyessége, a zsigeri fájdalom teszi elgondolkodtatóan fontossá ezeket a novellákat. A lezárás a boldogságtörténetek adnak reményt, pozitív kicsengést minden fájdalom és tragédia ellenére. Az élet körforgása néha egyetlen gyermeki mosolyban teljesedik ki.


ITT rendelhető kedvezménnyel a kötet! E-könyvben is beszerezhető IDE kattintva. 


        
Grecsó Krisztián (Szegvár, 1976. május 18–) József Attila-díjas költő, író.

Első sikerét a Pletykaanyu című novelláskötetével aratta, 2001-ben. Több utánnyomás után 2006-ban jelent meg a könyv második, átdolgozott kiadása (Magvető). 2005-ben látott napvilágot Isten hozott című regénye (Magvető), amely 2007-ben németül, 2008-ban csehül, 2009-ben szlovénul is megjelent. Következő regénye, a Tánciskola 2008 tavaszán, a Mellettem elférsz 2011-ben jelent meg, majd a regény AEGON-díjat nyert 2012-ben. Megyek utánad, Jelmezbál, Vera című regényei is elismerést hoztak, népszerűek lettek az olvasók körében.









Magvető, Budapest, 2022
288 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631441550

1 megjegyzés:

  1. Szia Gábor! Én is elolvastam ezt a könyvet nemrég..Nehéz volt megszólalni utána, vártam, hogy megemésszem, megértsem mit is olvastam.. Fájdalmakat, és drámákat, melyek napokig nem engedtek szabadon. Reménykedtem, hogy szeretett szerzőnk már kiírta magából a betegség okozta ijedtséget és félelmeket, de ehhez nyilván sok sok regény lenne szükséges, hogy igazán segítsen. Elképesztően nehéz élethelyzetek ezek, amelyekben idegenül mozog az, akit eddig elkerült, és amikor beledobja a sors egy ilyenbe, túl hamar lesznek ismerősek a mozzanatok, túl hamar beletanulunk.. A cím és a borító alapján kedves, vidéki, sztoikus humorral átszőtt anekdotákat vártam, de akkor sem sajnálom, hogy elolvastam a könyvet. Igaz fájt, de sok szépet is kaptam belőle, átértékelő gondolatokat, felismeréseket.. Hogy Istennek lenni valóban kegyetlenül nehéz lehet. Sorsokat szőni, szálaira bontani, újra összefonni, mintha a Moirák kezében lennénk.. A Pillangó-hatás is létezik, ijesztő is némiképpen, több szinten működik azt hiszem..Legyen az történelem, környezet és természetvédelem, vagy akár egyetlen emberi sors.. Vagy több együtt, külön indulnak és egyszer csak összesodorja őket az élet, egymásra utalja az embereket.. Nem is tudom milyen tanulságot vonjak le magamnak? Talán azt, hogy akármit teszünk, meg van írva minden, hiába vívunk csatákat? Mégis jobb arra gondolni, hogy igenis küzdeni kell, és élvezni az életet, miközben embernek maradjunk minden körülmények közepette! Hívjanak akár 44-eskének.. Szépeket írtál, jó volt olvasni, hogy hasonlóan „ütött” számodra is..

    VálaszTörlés