2022. január 1., szombat

A ​tizennégy karátos autó

Rejtő Jenő: A ​tizennégy karátos autó



                                                    






Rejtő Jenő munkásságát felidézve tekintsük át életét, ami legalább olyan mozgalmas és fordulatos, mint regényhőseié. P. Howard álnéven megjelent könyveivel máig az egyik legkedveltebb magyar író, akit én még kamaszként a Füles képregényeivel fedeztem fel. Volt egy meghatározó, korai szakasza életemnek, amikor minden fellelhető könyvét végigolvastam, némelyiket többször is. Mennyire hálás szívvel gondolok arra a nyárra, amikor anyám barátnőjének férje kezembe nyomta az első Rejtő-könyvet... amit számtalan másik követett. Albatrosz-sorozat forever!

                   
Rejtő Jenő alias P. Howard neve erősen kapcsolódik a képregények miatt Korcsmáros Pál grafikushoz. Neki sikerült igazán eltalálni a figurákat és átültetni a poénokat. 14 regényéből készült képregény. Rejtő Jenő halála, majd a háború után csak a feketepiacon lehetett hozzájutni könyveihez, gyakorlatilag aranyáron. A hatvanas évek elején kezdték újra kiadni műveit, hatalmas sikerrel.
Rejtő Jenő (született Reich Jenő, Budapest, 1905. március 29. - Szovjetunió, 1943. január 1.) (írói álnevei: P. Howard, Gibson Lavery) magyar író, akinek már az élete is legalább olyan izgalmas és színes volt, mint regényhőseié. A drámai vég oda nem illő módon, rendkívül fiatalon, idő előtt és méltatlanul zárta le életét. 37 éves korában munkaszolgálatosként halt meg (fagyott halálra) Oroszországban. Háttér: 1942-ben a nagykátai kórházból betegen viszik el a nyilasok, így kerül Jevdokovóba.

                      
Életművét manapság már az irodalmi körök is nagyra értékelik, Ő volt a ponyva királya, a magyar szórakoztató irodalom népszerű képviselője és megújítója. Az 1930-as évek elején kabarédarabokkal és bohózatokkal jelentkezett a pesti színpadokon. A pesti színházi élet ismert alakja volt, barátság fűzte a kor jelentős művészeihez, így például Karinthy Frigyeshez, Kabos Gyulához, Salamon Bélához, Latabár Kálmánhoz. Kiadói nyomásra álnéven publikál (noha minden vágya, hogy saját nevén ismerjék el – sovány vigasz, hogy néhány kötetben P. Howard fordítójaként tüntetik föl), akárcsak a kor legtöbb ponyvaírója. A (napjainkig élő) általános elvárás/babona szerint a hazai közönség kevésbé vevő magyar (nevű) író művére. 1938-ban lát napvilágot A fehér folt c. pengős P. Howard regény.
Sajátos stílusa valóban utánozhatatlan, egyéni, groteszk, leleményes nyelvi humor, „váratlan abszurd fordulatok, szürreális, gyakran kispolgári figurák és a társadalom fanyar humorba csomagolt kritikája” jellemezte.  

                                     
A pesti (zsidó) humor volt az igazi közege, az a sajátos pesti humor nevelte, amelyben elkeveredik a cinizmus, az öngúny, a csattanóra élezett vicc, a felismert hibák némiképpen megbocsátó kifigurázása, és egy életszerető törekvés a valóság sötét és súlyos óráinak könnyebb elviselésére.
Legnagyobb sikerei: Vesztegzár a Grand Holtelban, A tizennégy karátos autó, Piszkos Fred, a kapitány, A szőke ciklon, Az elveszett cirkáló, A megkerült cirkáló, A láthatatlan légió, A három testőr Afrikában; Vanek úr Párizsban, vagy a Csontbrigád. 11 légiós-regényt írt, potyautasként eljut Afrikába, ahol idegenlégiósokkal is találkozott. 

Regényeiből több film készült: A fehér folt Zsurzs Éva rendezésében a Férjhez menni tilos-t, a Vesztegzárból Palásthy György a Meztelen diplomatát, mindkettőt 1963-ban. Somló Tamás 1970-ben forgatta A halhatatlan légiós – akit csak Péhovardnak hívtak című filmet, ez az író életének eseményeit A láthatatlan légió és a Csontbrigád motívumaival ötvözte. 1996-ban készült el A három testőr Afrikában, Bujtor István rendezésében, sajnos nem túl nagy sikerrel... A detektív, a cowboy és a légió alapötlete nyomán – jelentős átigazítással rendezte meg Madarász István A fekete múmia átka című tévéfilm-változatot (2015).Ez a Netflix műsorán nézhető.

                           
Humora bölcselkedő megjegyzéseiben is érvényesült, például: Egy szabó mondja: „Az élet olyan, mint egy nyári ruha mellénye – rövid és céltalan.” (A szőke ciklon) Más: „A nő olyan, mint egy költői hasonlat – ha szép, az sem baj, hogy semmi értelme.” (Piszkos Fred közbelép)
„Kitűnő érzéke volt a szörnyű világban meglátni a jelenségek fonákját, megmutatni az emberellenesben a nevetségest, és e nevetségessé tétellel leleplezni oly sok silányságot” - írta róla Hegedűs Géza irodalomtörténész.

A P. Howard-regények megjelenése előtt körbeutazza Európát, él, ahogyan tud: hol dokkmunkásként, hol illatszerárusként, heringre halászik, építőmunkás, gobelinkereskedő. De megfordul cirkuszban, színházban. Fénykorában rengeteget keres, de nem tud bánni a pénzzel, szenvedélybetegsége a hazárdjáték, keresménye kifolyik kezei közül (elkártyázza vagy más szerencsejátékon veszíti el), saját lakása nincs, szállodában-panzióban-albérletben-barátoknál-feleségeknél lakik.



      

A grafikus:

Korcsmáros Pál Budapesten született, 1916. május 22-én. A kereskedelmi iskola elvégzése után műszaki rajzoló, majd törvényszéki tudósító lett. 1957-ben alapította többedmagával a Füles című hetilapot – először ebben jelentek meg halhatatlan Rejtő Jenő-képregényei (az eredeti szöveget Cs. Horváth Tibor dolgozta át).

Korcsmáros Pál népszerűsége töretlen maradt, egészen 1968-ig, amikor erősen megromlott a látása. A sikeres operációt követően egy ideig még tudott dolgozni, ám már koránt sem a régi intenzitással. 1975. május 24-én hunyt el.

      
A ​tizennégy karátos autó

A tizennégy karátos autónak két hőse van: egy autó, egy Alfa Rómeó, melynek alváza aranyból készült, és a dilettáns sofőr, aki a szó szoros értelmében tűzön-vízen száguldozik ezzel a csodálatos géppel. A szokásos személycserék, eltűnt és visszatérő holttestek és ájultak, feje tetejére állított, de szellemes ötletek halmaza adja a regényt.

A tizennégy karátos autó Rejtő Jenő ponyvaparódiái közül az egyik legszellemesebb és legszórakoztatóbb. Ebben a történetben tűnik fel először az orosz származású Gorcsev Iván. A garantált poénok, helyzetkomikumok biztosítják a fura figuráknak a kalandot, rejtélyt, nem kevés izgalommal, ahol a verekedés is mókás helyzeteket teremt. A párbeszédek elevensége és abszurditása ma is frissen hat. Mindezt sok-sok humorral megspékelve, ahol az elmaradhatatlan légiós kalandokhoz jár némi romantika is. Az elképesztő alapötlet és a kiszámíthatatlan események az utánozhatatlan Rejtő-stílussal egy remek kikapcsolódást garantálnak. Számomra ez is, mint több más Rejtő-kötet többször újraolvasós.


"Gorcsev Iván, a Rangoon teherhajó matróza még huszonegy éves sem volt, midőn elnyerte a fizikai Nobel-díjat. Ilyen nagy jelentőségű tudományos jutalmat e poétikusan ifjú korban megszerezni példátlan nagyszerű teljesítmény, még akkor is, ha egyesek előtt talán szépséghibának tűnik majd, hogy Gorcsev Iván a fizikai Nobel-díjat a makao nevű kártyajátékon nyerte el, Noah Bertinus professzortól, akinek ezt a kitüntetést Stockholmban, néhány nappal előbb, a svéd király nyújtotta át, de végre is a kákán csomót keresők nem számítanak; a lényeg a fő: hogy Gorcsev Iván igenis huszonegy éves korában elnyerte a Nobel-díjat."

Eredeti megjelenése 1940
2006-ban Rudolf Péter előadásában hangoskönyv formában is megjelent, majd 2019-ben a POKET Zsebkönyvek kiadványaként is.







Forrás: Wikipédia, Múlt-kor.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése