Alfahímek

Jens Lapidus: Alfahímek 





                                                                           












Amikor 2016-ban elolvastam az előző regényt Teddy-ről és Emelie-ről, már vártam a folytatást. A börtönt megjárt Teddy és a sikeres, fiatal ügyvédnő nem mindennapi párosa izgalmas és lenyűgöző képet festett a stockholmi alvilágról. Szerettem Lapidus korábbi könyvét, az Eltörölve kiemelkedően okos, gondolkodásra késztetően csavaros bűnregény. Nem a jól megszokott, átlag skandináv krimi ez sem. Igazi látlelet az alvilág szereplőinek életéről, már-már dokumentum-tényregényként is olvashatjuk.

Az Eltörölve után Jens Lapidus ott és úgy folytatja, azon a színvonalon, ahol a történet véget ért. Igazából nagyon szeretem ezt a sorozatot, még úgy is, hogy az első része idehaza valamiért nem jelent meg. Ami elég fura, valljuk be. A könyvet önmagában is lehet olvasni, ami nagy erénye, hiszen a cselekmény önálló, sok a visszautalás, amiből kirajzolódik a régi történések, és azok háttere.

A cselekmény próbára teszi az olvasó türelmét és memóriáját, bár akad azért váratlan és izgalmas fordulat is. Olyan világba viszi az olvasót a szerző, ami valóban kemény és férfias, ahol egy tévedés az életedbe kerülhet, nincs pardon még a rokonoknak sem. A "Stockholm-noir találó és valós. Egy valóban nagyszabású bűntény bontakozik ki a lapokon. Vannak itt okos, öltönyös gazfickók és külvárosi vagányok is. Mindeközben a rendőrség sem ül ölbe tett kézzel, figyel és létrehozott egy speciális csapatot. Teddy és Emelie élete többször kerül veszélybe. A lezárás mesteri és nem kicsit megdöbbentő.


Teddy határozottan igyekszik a társadalomba visszailleszkedni, ami egyáltalán nem megy könnyedén. Lapidus a modern társadalmat elég reálisan ábrázolása. Teddy és a munkaügyes nő kezdő jelenete nagyon kifejező. Jens Lapidus hiteles, minden oldalról meggyőző és lenyűgöző egyszerre. Érezhetően jól ismeri a megjelenített világot, annak szereplőit. Alapos társadalomkritika is van a történetben a későbbiek során is.  A magyar fordítás címe és a borító egyaránt kiváló. Nem véletlenül hihető és szemléletes, jól felépített a regény világa, hiszen Jens Lapidus hosszú évekig volt a svédországi alvilág ügyvédje. 



A sikerről és annak fokmérőjéről, a pénzről szól a történet. A kapzsiság, ami párosul a hatalommal, kombinálva természetesen szexel. Ezekből az alkotórészekből épül fel, bontakozik ki a dráma. Belvárosi tőzsdeügynökök, külvárosi bűnözők, betelepült szerbek, arabok kontra a rendőrség. A történet egy évvel az előző események után indul. Teddy még mindig munkát keres, Emelie saját ügyvédi irodával rendelkezik, és akad egy új ügyfele, ahol Teddy is képbe kerül. A nő és férfi kapcsolata végig erős, bár rég nem találkoztak, egymásra vannak utalva, mégis szinte kerülik egymást. A szerelem ugye... legyőzi őket a nagy érzés. Természetesen itt van Teddy unokaöccse, Nikola is. Amikor valami történik ezzel felborítva a kényes egyensúlyt. Nikola lába alól is kicsúszik
a talaj. Minden adott egy szövevényes bűnesethez. Bosszú és drog, pénz, rengeteg pénz, börtönviszonyok és árulók közt kavarognak a szálak. Emelie új ügyfele kapcsolódik az előzményekhez. Feltűnik néhány újabb mellékszereplő is. Roksana és barátja Z , bajba került, és segítségre (pénzre) van szüksége. Nem is kevésre, de gyorsan ám. Eredeti ötletet látunk a nagy pénz megszerzésére tett kísérleteik soráról. Megismerjük az összefüggéseket Teddy gyerekkorát meghatározó egy karton radírgumi és a jelen élete között. Meghökkentő következtetés ez. Emelie életét nem csupán a nyomozás és Teddy ártatlansága teszi izgalmassá, de egész további sorsára kiható, komoly döntés elé állítja az élet.
Érzékletes korrajz bontakozik ki a jól felépített cselekményből. Összetett a történet, számtalan adat név, helyszín dokumentálja a történéseket. Remek stílus és nyelvezet jellemzi.




Számomra Jens Lapidus még mindig a legjobb. Fantasztikus íráskészsége, történetvezetése valóban egyéni a skandináv krimiszerzők között. Nincs üresjárat: a sok apró, megidézett régi emlékek sokat tesznek a figurák karakteréhez, motivációjuk megértéséhez. A bűnözőknek is van lelek, és ezt alaposan megismerhetjük az események során. A bonyodalmak csak fokozódnak, amikor a karakterek egymás útjait keresztezik. Néhány új figura izgalmas színt hoz az eseményekbe, van bőven valós elem a krimiben. Remélem hamarosan kapunk még Lapidustól újabb krimit. Az „Instant dohány” bőven megérdemelné az újra kiadást!






Jens Lapidus:

1974. május 24-én született. Az alvilág jogi képviseletét látta el évekig. Első regénye 2006-ban jelent meg, amit azóta továbbiak követtek. Hazánkban Instant dohány címmel 2009-ben adták ki ezt a regényt. Ebből film is készült, amit nagy sikerrel játszottak a mozik. Krimijei kíméletlenül valósághű, őszinte képet adnak a stockholmi alvilág gondolkodásáról és működéséről. Több mint 30 országban jelennek meg  regényei.








Animus, Budapest, 2018
462 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633245910 · Fordította: Erdődy Andrea