Julian Fellowes: Belgravia Nagyon élveztem a Belgravia-t, az utóbbi hónapok legjobb története volt. Nehéz spoiler nélkül írni róla, az olvasási élményt nem szeretném elrontani. Lehet, hogy egy idő után kiszámítható a történet, viszont remekül felépített, szórakoztató, fordulatos és remek hangulata van. A regény egyszóval látványos.
Julian Fellowes regénye a Belgravia egy titok története. Egy olyan titok, amely a londoni arisztokrácia ajtói mögött rejtőzik. A regény hajtóereje ez a titok, ami Brockenhurt hercegné, Anne
és a férje, valamint az ifjú reménybeli örökös, James grófja életét köti össze szorosan. Kicsoda az ifjú üzletember, Charles, és miért kap ilyen jelentőséget a négy ember életében. Ez a titok feltárása, amelyhez a regény elvezeti az olvasót. 11 fejezetre osztva ismerjük meg a hátteret és a titok hatását a négy ember életére. Tűpontos képet fest a társadalmi különbségekről, a szokásokról és a meggyökeresedett hagyományokról.
Az események a Waterloo-i csata előestéjén Brüsszelben kezdődnek 1815-ben. Richmond hercegnőjének híressé vált bálján két család élete örökre megváltozik. Sophia Trenchard és Edmund Bellasis fiatalok és szerelmesek. A háború veszélyes árnyékában élnek, és igyekeznek minden egyes csepp varázslatot kihozni kevéske tapasztalataikból. Lehetőségük és esélyük sincs túl sok, mert Sophia egy kereskedő lánya, míg Edmund hercegi sarj. Ám a szerelem nem ismer társadalmi és rangbeli akadályokat... A fényes bálon libbennek a szoknyák, villannak a mosolyok, folyik a pezsgő, ám jön Napóleon és az ifjú herceg lelkesen távozik a csatába, ezzel az álmok és remények végleg összetörnek.
Nagy ugrással a történet ezután 1841-ben Londonban folytatódik. James Trenchard, Sophia apja
szerencsével és ügyességének köszönhetően a kereskedelemből átváltott az ingatlan szakmára. Ez nem csak társadalmilag emelte feljebb a ranglétrán, de a család anyagi helyzetének is jót tett. Anne Trenchard, Sophia anyja, kellemetlennek találja, hogy beilleszkedjen egy olyan társadalomba, amely a valóságban elutasítja az őt. Bár szembe bókolnak és mosolyognak nekik, lenézik a felkapaszkodott családot. James rátermett és lelkes a társadalmi felemelkedéstől, ügyesen használja ki az adódó lehetőségeket. Mégsem fogadják be igazán köreikbe a született arisztokraták. A hangsúly és a fő bonyodalom a két család, az arisztokrata Bellasises-ra, akik a Belgrave téri kastélyában laknak évszázadok óta, amíg a Trenchardok a "kevésbé csodálatos" Eaton téren laknak. A nagy titok előbb ellenségekké, később szövetségessé teszi őket. Nem csak romantikus a regény története, de kőkemény lélektani drámák sora is. Feszes jelenetek, szikrázó párbeszédek, filmszerű képek jellemzik.
Tetszett Fellowes drámai iróniája is. A szöveg finoman kidolgozott, és harmonikusan bontakozik ki, mint egy velencei csipke Anne ruhájáról. A karakterek élénkek, erős személyiségek, több változó nézetből ismerjük meg a történetet. Izgalmas a szereplők hozzáállása és felfogása, a különböző szemszögek bemutatása aprólékos, pontos hátteret ad.
Mi, az olvasók, egy idő után pontosan tisztában vagyunk azzal, hogy mi a titok. Ki pontosan Charles Pope aki körül forognak az események. Azonban ez csak a feszültséget és a drámát fokozza a regényben. Nyilvánvalóan Fellowes nagyon jól használja ezt a technikát. Feltűnik Sophia egykori szolgálója, és néhány régi levél, ami további izgalomra ad okot. Az csak hab a tortán, hogy valaki ellopja ezeket a leveleket saját önző érdekei miatt. Annyit még talán elárulhatok: egy hatalmas családi vagyon, mesés örökség húzódik a háttérben. Egy olyan örökössel, aki minden szempontból méltatlan erre léhűtő élete miatt.
Közben megismerjük Londont a 19. században, és megmutatja az arisztokrácia életének fontos és jellemző dolgait: a ruházat, a mindennapi szokások, az egymáshoz való viszonyok , az ételek, minden életre kelnek: idejüket a vadászat, klubok, jótékonysági bálok, tea-délutánok, egyéb társadalmi eseményekkel múlatják kényelmes, elpuhult életüket. Fellowes valóban remekül kiemelni a mesélő részleteket és árnyalatokat, amelyekkel a történet a korai viktoriánus korszakot megidézi. Valahol minden a pénz és a gazdagság körül forog, az érzelmeket is ez irányítja. Van apa-fiú konfliktus, széteső házasság, intrikák és egy titkos szerelmi viszony is bonyolítja a dolgokat. Itt kiemelném Susan karakterét, talán az ő jellemfejlődése a leglátványosabb, bár csupán mellékszereplője az eseményeknek.
A további karakterek is élénk, erős személyiségek. többségüket a harag, kapzsiság, és a becsvágy motiválja. Különösen az idős hercegné, aki a fő intrikus, igazi méregkeverő, ám egy idő után ő is nagy változáson megy át. A több változó nézet, a szereplők hozzáállása és felfogása, hogy szembesülnek a saját rossz énjükkel egészen jól követhető még a cselédeknél is. A finálé várhatóan nagyot szól! A történet igazi kosztümös darab, egy szuggesztív és reális hangulatot áraszt.
A „Belgravia” egy jól szerkesztett, magával ragadó, hangulatos történelmi regény. Sok izgalmas fordulattal, intrikákkal és remek befejezéssel ad élményt olvasóinak. Olvassátok, élmény lesz!
A könyvet ITT tudod kedvezménnyel megvásárolni!
Julian Fellowes: (1949. augusztus 17. Kairo, Egyiptom)
Angol színész, regényíró, forgatókönyvíró és rendező.
Robert Altman filmjének a "Gosford Park"-nak ő írta a forgatókönyvét, melyért 2002-ben Oscar-díjat kapott. Ő a megálmodója és a szerzője a hatalmas sikert aratott Downton Abbey című sorozatnak, amellyel három Emmy-díjat nyert.
General Press, Budapest, 2017
460 oldal · ISBN: 9789634520375 · Fordította: Gieler Gyöngyi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése