Pille a lángban

Truman Capote: Pille a lángban
Ifjúkori elbeszélések


                                               







"Mert mindenki a maga útján jut a mennyországba" 






Truman Capote minden bizonnyal egy tehetséges író, aki a belső démonokkal és a lelkiismeretével küzdött élete során. Capote első elveszettnek hitt novelláit nemrégiben fedezték fel a New York-i Közkönyvtár archívumában. Ezt a 14 novellát tartalmazza ez a kötet.



Első találkozásom Capote-val a kora nyolcvanas években történt, Marilyn Monroe-nak köszönhetően. Akkor jelent meg idehaza a Mozart és a kaméleonok kötete, benne a Gyönyörű gyermek írásával, ami Monroe-val készült beszélgetés.

A novellákat bár szeretem, de mindig tartok egy kicsit tőlük, mert rövidebb idő alatt kell erős hatást gyakorolniuk rám, és nem egyszer érzem azt, hogy befejezetlenek, még olvastam volna, vagy nincsenek kellően kifejtve, lezárva és a levegőben lógnak. Ebben a kötetben talán az első kettő az, ami inkább hangulatával fogott meg. Szép indítás a két tekergő fiata kényszer barátsága, egymásra utaltságuk rövid meséje. Az isten hátamögötti Malombolt eladónője és a novella édes-bús szomorúsága, reményt kereső pillanatai, az elvesztett ifjúság megidézésével már fogtak. A harmadik történettől már egyre magasabbra tört. Összességében megtalált, kedvemre való írások az elveszett gyermekkorról, kirekesztettségről, beilleszkedésről, a való világ történéseiről. Férfiak nők, és gyerekek keresik helyüket a világban.




Ezeket a történeteket kerek egésznek éreztem. Capote nem kitalálja, mint az írók legtöbbje, hanem megéli, felfigyel rájuk a körülötte zajló életből lesi el őket. A szereplők egyszerű, hétköznapi emberek. érzéseik, vágyaik jelennek meg a lapokon. Fantasztikus az amit és ahogyan ír! Nagyon egyedi hangulatta van az írásainak. Kissé szikár, lényegre törő, nem cifrázza őket. Kiemelkedő volt szerintem a Miss Belle Rankin, Félelem a mocsárban, Jamie-nak szeretettel, ( itt éreztem, valószínűleg egy valódi élményen alapul), Lucy, és a címadó mellé a Hol kezdődik a világ? című záró novella.

Aki többet szeretne olvasni, tudni Truman Capote-ról, ezt a könyvet határozottan el kell olvasnia. Kibontakozik megfigyelő képessége és költői írásstílusa. Nem is kell Capote rajongónak lenni ahhoz, hogy élvezhesse az olvasó ezeket a korai rásokat. Rájöttem, hogy a vártnál sokkal jobbak: szívből jövőek, és gyakran provokatívak is. Capote jól ismeri a gyermekkora helyszínét, mutatja meg a mély déli részen élők világát, érzéseit. Hihetetlen, hogy ezeket a történeteket egy tinédzser írta. A 14 rövid történet közül talán kettő gyengébb, a többiek nagyszerűek, élettel teli érzelmeket, félelmeket jelenít meg minden giccs nélkül. Az egész valósága kötődik az írójához és a boldogtalan gyermekkorhoz.

Truman Capote: 1924. szeptember 30.; New Orleans, Louisiana - 1984. augusztus 25.; Los Angeles, Kalifornia

Az egyik legismertebb huszadik századi amerikai író, forgatókönyvíró, újságíró, a tényregény műfajának megalkotója. Az amerikai Dél életének egyik legismertebb megformálójának tartják. Legismertebb művei az Álom luxuskivitelben és a Hidegvérrel. Műveiből több mint 20 film készült. Az '50-es évektől Capote rendszeresen dolgozott Hollywoodban, filmforgatókönyvíróként.

Mindemellett nyíltan meleg személyiség volt, nagy társasági figura, népszerű a New York-i társasági életben. Capote gyerekkori barátjával, Harper Lee-vel élete végéig tartották a kapcsolatot.


1943-ban kezdte írni első regényét, a Nyári átkelés-t. A mű Grady O'Neil nyári románcának történetét mondja el a New York-i Fifth Avenue-n. A regényt sokáig elveszettnek hitték, ám 2004-ben előkerült az író hagyatékából, és 2005-ben jelent meg először a Random House gondozásában. 1948-ban megjelent önéletrajzi ihletettségű, egyben az ismertséget is meghozó regénye, a Más hangok, más szobák, mely kilenc hétig vezette a sikerlistákat. A siker nem kis részben a könyv borítóján található fénykép körüli botránynak volt köszönhető: a Harold Halma fényképe háton fekve, félreérthető mozdulatot téve ábrázolta Capote-t.

                                                                                                 

                                                 
Legnagyobb feltűnést keltő regényének a Hidegvérrel bizonyult, mely valós történetet dolgoz fel. A könyv óriási sikert aratott mind a közönség, mind a kritikusok körében. Ez a mű lett a világirodalom első tényfeltáró regénye ("documentary fiction"), s ezzel iskolát alapított. 1967-ben megfilmesítették ezt a regényét is. A Hidegvérrel sikere után Capote egyre mélyebbre süllyedt a depresszióba és az alkoholizmusba. Alkotói válságba is került: ez után már nem alkotott igazán jelentős munkát. Alig egy hónappal a 60. születésnapja előtt, 59 évesen, 1984. augusztus 25-én halt meg Los Angelesben. A halottkém jelentése szerint halálát májbetegség, visszérgyulladás és részegség okozta.

Capote végrendeletében 100 ezer dolláros irodalomkritikusi díjat alapított, melyet négyévente ítélnek oda.




Művei: Nyári átkelés (19432); Miriam (1945); Más hangok, más szobák (1948); Az éjszaka fája és más történetek (1949); Sajátos színezet (1950); Fűhárfa (1952); Álom luxuskivitelben (1958); Hidervérrel (1965); Mozart és a kaméleonok (1980)






Európa, Budapest, 2017
184 oldal · ISBN: 9789634056829 · Fordította: Gy. Horváth László

Az a bizonyos első sikerkönyv borítója 1948-ból: