Hódítók

Roger Crowley: Hódítók 
Hogyan kovácsolta össze Portugália a történelem első tengeri világbirodalmát







                                                                                       










Roger Crowley angol történész már több könyvet írt a tengeri hatalmakról és a hódításokról: színes és kalandos, mozgalmas utazásra viszi olvasóit ezúttal is. Kiváló mesemondóként egy izgalmas történelmi korszakot ismerhetünk meg könyvéből. Olvasás közben az iskolai tananyag szürke és semmitmondóan kevés hátteret ad.



Tudja mindenki, hogy Kolombusz hogyan és mikor fedezte fel Amerikát. Az elhíresült 1492-es út jelentőségét senki nem vitatja. Azonban előtte sok egyéb is történt, míg ide jutott a világ történelme. Portugália nem volt túl jelentős az európai történelemben. Kellett egy becsvágyó és kalandokra kész uralkodó, hogy a 15. századra a legnagyobb tengeri hatalmak sorába emelkedjen az ország. Elérkezett az időt a gyarmati terjeszkedéshez, amit jó széllel kihasználva a 16. századra Portugália vezető tengeri hatalommá nőtte ki magát. Ezzel mondhatni Portugália megnyitotta a felfedezések korát.

Az aprócska ország lélegzetelállító gyorsasággal jutott ide. Ezt egy tengeri bravúr indította el, amikor felfedezték Indiát. Vasco de Gama nevéhez fűződik a Jóreménység fokot először megkerülve jutottak el a fűszerekben, kultúrában és egzotikumokban gazdag Indiába. Ami még nem volt mellékes, az akkori viszonyok mellett mindezt gyorsan tették. Ezzel a bátor és merész tettükkel a velencei karavánutakra is súlyos csapást mértek. A személyes becsvágy, a siker nagy hajtóerőnek bizonyult. A gyarmatosító hadjáratok elkerülhetetlenek ilyen esetben. Nos, a portugálok cseppet sem voltak kíméletesek az őslakosokkal szemben, ahogyan a későbbiekben a spanyol hódítók sem.


                                                                                                           

Kolombusz abban a tudatban halt meg, hogy Kelet-Indiába jutott el, azt fedezte fel. Ám Ő egy új földrészt fedezett fel a világnak. Ezt Amerigo Vespucci – akiről később az amerikai kontinenst elnevezték – bizonyította be a későbbiekben, hogy Kolumbusz egy új földrészt, Amerikát fedezte fel. Az újvilág számtalan új dolgot adott a világnak. A hódítások, a hatalmi harcok és a gyarmatosítás tűzzel-vassal elkezdődött.


Roger Crowley a tengeri csaták részeseivé teszi olvasóit. Ez a kötet is olvasmányos, pergő, mozgalmas leírásokkal eleveníti fel a régmúlt történéseit. A reneszánsz korszak első nagy lépése volt a felfedezések, ami a nyugati világ felemelkedését hozta. Lenyűgöző Crowley alapossága, amit szórakoztató formában ad át olvasóinak. A politikai háttér, lenyűgöző és elgondolkodtató. Számomra a legmeglepőbb információ a kínai hajósok útjairól szóló részek voltak. Ugyanis az Indiai óceánt már "felfedezte és behajózta" az akkori legendás kínai Cseng Ho admirális. Az Ő 1443-ban bekövetkezett halála és a császár félelme adta a lehetőséget a portugálok kezébe. A kínai hajóflottát felszámolták. Ezt az űrt használták ki a portugálok, amivel jelentősen megnőtt az európai hatalmuk. Tengerész Henrik király megalapozta a későbbi sikereket. Portugália világhatalommá nőtte ki magát, ez elvitathatatlan. Meghatározó szerepük évszázadokra biztosította ezt. Ehhez nagyfokú tengerészeti ismeretük mellett a becsvágy és a kegyetlenség is társult. Portugália új utat talált Ázsia gazdagságához. Portugália kicsi, szegény királyság volt Európa szélén, jól nyomon követhető felemelkedésének útja, sikerének titka. Ezek a felfedezések alaposan átrajzolták a korabeli Európa és a világ térképeit.


                                                                                         

1497-ben Vasco da Gama sem tudhatta, amikor elindult erre a tengeri útra, hogy felfedezése mekkora hatással lesz a világra. A hatalmas Indiai óceán feletti uralmat a portugálok birtokolták innentől. Ez stratégiai jelentőséggel bírt számukra. Portugália terjeszkedése az iszlám államokra, kultúrára és vallásra is hatott. Jellemzően el akarta törölni, hogy egy keresztény birodalmat alkossanak. A brutalitás és kegyetlenség elképesztő és filmszerűen szemléletes formában jelenik meg a könyvben. Nem csak a fűszerek, de a keleti egzotikus állatok is megjelentek a térségben. Látványos képekkel elevenedik meg, filmre illő az egész kalandsorozat Roger Crowley olyan epikus történetet mutat be, amely közérthető, az olvasók figyelmét végig leköti. Mozgalmas és színes, érzékletes történelmi tablót kapunk Crowley tollából. Csak ajánlani tudom mindenkinek! Aki szereti a történelmet, annak azért, aki pedig nem, annak meg azért.  A név- és tárgymutató a kötet végén igen hasznos, sokat segít az eligazodásban.
Roger Crowley tengerész dinasztiából származik, alapossága, tudása és elhivatottsága elismerést érdemlő.


ITT lehet tiéd kedvezménnyel a Park Kiadó kötete! 




Roger Crowley (1951)

angol nyelvet és irodalmat tanult a Cambridge-i Egyetemen, majd Isztambulba költözött. Ma az angliai Gloucestershire-ben él, és ismeretterjesztő történeti műveket ír. Fő témája a mediterrán térség története, Velencéről és Konstantinápolyról is jelent meg könyve. A Tengeri birodalmak 2008-ban látott napvilágot, és a Sunday Times Az év történelemkönyvének választotta. A hajós családból származó brit író rengeteget utazik: az elmúlt években körbejárta a Fekete-tenger partvidékét, jelenleg Szicília körbehajózására készül. A Park Könyvkiadónál megjelent:
Tengeri birodalmak (2014) 1453, Konstantinápoly utolsó nagy ostroma (2016) Kalmárköztársaság (2018)

Park, Budapest, 2019
504 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633554999 · Fordította: Hegedűs Péter

Rianás

Reményik Sándor: Rianás 
Kiadatlan versek és kisprózai írások




                                                                             












Reményik Sándor a két világháború közötti erdélyi magyar líra jeles képviselője. Munkássága az utóbbi időkig viszonylag szűk körben volt ismert, szinte mondhatni, a rendszerváltás után újra felfedezték. Az ​idősebb nemzedék még ismerte és szerette Reményik Sándort és verseit.
A tudatos elhallgatáshoz és az 1945 utáni kiűzetéséhez az irodalomból a politika ad okot. Ez az évtizedekre való száműzetése miatt természetesen több generációnak az életéből kiesett költészete. Áprily Lajos és Tompa László mellett Ő volt a népszerű "költőtriász" harmadik tagja. Legendássá vált barátsága Áprily Lajossal a magyar irodalomtörténet egyik legőszintébb, legszebb költőbarátsága volt.


A Jaffa Kiadó válogatáskötetébe több mint harminc, eddig kiadatlan verse és kisprózája került be. Az erdélyi magyar irodalom egyik vezető költőjeként tartjuk számon, Reményik Sándor Erdélyben élt és alkotott. Alig ötven év jutott beki. Erdélyi magyar költő volt, akinek munkássága a két világháború között teljesedett ki. Magyarságtudata, istenhite jellemzi líráját. Ezekben a versekben, kisprózai írásokban egy megrendítő, ismerős-ismeretlen világ tárul elénk. Irodalmi csemege ez a kötet azoknak is, akik mélyebben ismerik a költő életét, alkotásait. Reményik Sándor az elhallgatott költő visszatér az irodalomba.

A versek, novellák, tárcákból megismerhetjük Reményik melankolikus alkatát, természet és élet szeretetét, gondolatait. 
A rejtőzködés, a megfigyelés, és a táj, lírájának fontos eleme. Szerelmi költészetéből is felvillan néhány verse. A címadó Rianás mellett Ködben, Elpusztult egy falu, A szikla, és a Hontalan versek emelkedik ki a válogatásból. Az Isten sír és a Lövés című versek talán az egyik legerőteljesebb képeket adják az olvasónak a hazaszeretet érzésérről. Akkoriban Verseit kéziratban is terjesztették, mielőtt neves irodalmi lapokban megjelentek. Évekig írt "Végvári" álnév alatt, bár ezt sokáig senki nem tudta. Költői karaktere, személyiségére a halálfélelem és a szeret vágy jellemző. Ez a nagyfokú érzékenysége is hozzájárult későbbi szorongásaihoz, betegségéhez.


Nem véletlenül volt az erdélyi magyarság egyik legismertebb költője. Kétszer megkapta a Baumgarten-díjat is. Fontosnak érezte, érzékenyen reagált hazáját érintő, annak sorsát befolyásoló döntésekre. Némely prózai írása Mikszáth Kálmán és Fekete István humorát, finoman érzékeny líráját juttatta eszembe. Erőteljes képekkel mondja el érzéseit, véleményét. Vércsöppek a hóban, Aratás, Piros karácsony, Szabadság írásai elemi erővel idézik az ember szabadságvágyát, tiltakozik a háború ellen. A trianoni tragédia az ő életét is meghatározta. Ezek az írások és versek bizony komoly szellemi erőt képviseltek a meggyötört embereknek. A sorokból kiolvasható hazaszeretete, a patriotizmusa, nem csak művészi erővel bírt, de hatásos volt mint nemzetmegtartó erő is. Az egykori joghallgató költő igazságérzete jelenik meg írásaiban. Ez mára mit sem változott, időszerűsége nem kopott meg. A múlt század egyik legtehetségesebb költője, akit érdemes a fiatalabb generációnak is megismerni. Életét nagyban meghatározta keresztény hite, neveltetése és magyarságtudata. Reményik Sándor a belső békét, lelki egyensúlyát kereső, a külvilágra odafigyelő prózai írásai ma is szívhez és az észhez szólnak.

A Reményik-hagyaték és a korabeli lapokból összeállított kötet Urbán László irodalomtörténész munkája, amihez az utószót Balázs Imre József erdélyi költő írta meg.

ITT tudod kedvezménnyel megrendelni a kiadótól! 






Reményik Sándor (Kolozsvár, 1890. augusztus 30. – Kolozsvár, 1941. október 24.) költő, a két világháború közötti erdélyi magyar líra kiemelkedő alakja. Az életében több neves díjjal és elismeréssel kitüntetett Reményik a legutóbbi időkig viszonylag ismeretlen volt Magyarországon.
A magyar irodalomból évtizedekre száműzött Reményik Sándor a házsongárdi temetőben alussza örök álmát. Sírján ez a mondat olvasható: „Egy lángot adok, ápold, add tovább.”




Jaffa, Budapest, 2019
212 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634751564

Normális emberek

Sally Rooney: Normális emberek





                                                                                             












Az irodalmi világ erre a könyvre világszerte felkapta a fejét. A Man Booker Díj 2018-as jelölése mellett több más irodalmi díj van a könyv és szerzője birtokában. A The Guardian véleménye szerint a Normális emberek a „jövő klasszikusa”, a Times az év regényének nevezte. Nagy várakozással vettem kézbe a KULT-könyvek legújabb kötetét.

Olvasás után úgy gondolom, hogy Sally Rooney kellő tehetséggel rendelkezik, várhatóan okoz még meglepetést a jövőben. Írói stílusa friss, mai. Ez a regény legkevésbé sem romantikus vagy szórakoztató, bár egy első szerelemről olvashatunk. Hőseink Connell és Marianne szeretetre és megértésre vágyó, a világban helyüket kereső két fiatal, akik igyekeznek felnőttet játszani. Mindenféle minták, kapaszkodók nélkül. A fejlődésregénynek is felfogható történet Írországba viszi el az olvasót, ám a középpontba helyezett cselekményt bárki magáénak érezheti. A bekövetkezett gazdasági összeomlás izgalmas hátteret ad az eseményeknek. Mindez megtűzdelve belső lelki vívódásokkal, ki nem mondott gondolatokkal, vágyakkal.




Marianne és Connell története egyszerű, hétköznapinak mondható. A két különböző társadalmi réteget képviselő fiatal egy kisvárosi gimnázium tanulói. Marianne jó családból származik, özvegy édesanyja neveli. Apja bántalmazásaitól már megszabadult a család, ám ez nem múlt el nyom nélkül a lány lelkében mély nyomokat hagyott. Zsarnok bátyja még erős befolyással bír a lány felett.




Connell családi háttere sem problémák nélküli. Connell okos és népszerű fiú a társai között, az iskolai focicsapat sztárja. Anyja karraktere képviseli a felnőtt mintát, irányadóak a gondolatai. Szeretettel és némi megértéssel terelgeti fiát az élet rögös útján. Connell egy fiatalkori szerelem gyümölcse, apját nem ismeri. Kiváló tanuló, akit az ösztöndíj segít egyetemre, céljait megvalósítani.

Connell édesanyja takarítani jár a lányékhoz. Ezek az osztálykülönbségek már az elejétől kezdve erősen jelen vannak. A fiatalok egymásba szeretnek, mint valami modern Rómeó és Júlia. Ezt a kapcsolatot a külvilág és rokonok előtt titokban tartják, ezzel saját helyzetüket is bonyolítva. Nem is tudom nevezhetjük-e igazán szerelemnek ezt a valamit. Egymás karjaiban kötnek ki a sors szeszélye és a kíváncsiság folytán. Elég érzelemmentes kapcsolatnak éreztem ezt, ahol a testiség és az egymásra utalt vágy és a sérült lelkük nagyobb szerepet kap. Tulajdonképpen jól passzolnak egymáshoz, megértik egymást, mégis szinte küzdenek a másik ellen. A kapcsolatuknak új dinamikát az egyetem ad majd. Egymáshoz való vonzódásuk kölcsönös és tagadhatatlan. Mindketten folyamatosan keresik a szeretetet, önértékelésük megerősítésre vár. Itt már mindegyiküknek van más kapcsolata is, de Marianne személyisége sérülékenyebb. Valójában sem Connell, sem Marianne nem érzi lelkileg erősnek önmagát, sem szerethetőnek, sem normálisnak a többiek mellett. A regény nagy kérdése ez. Mi a normális, a társadalmi  megfelelésektől való eltérés mennyire vállalható.


Sally Rooney sorai közvetlen hangon, világos képet mutat a tizenévesek kapcsolatáról, annak összetettségéről és az életük  változásairól. Rooney főhősei erősen frusztráltak, érzelmileg bizonytalanok, beilleszkedésük nem zökkenők nélküli. Olyan fájdalmat jelenít meg a történet, ami sajnálatosan jellemző napjainkra. Ilyet nem olvastam sehol mostanában. Itt senki sem normális, vagy mindenki az.
A különféle mentális betegségek, a családon belüli erőszak, magány és útkereső fiatalok pedig nem csupán "menő", divatos téma, de fontos is. Mondhatni biztos siker. A YA-vonal miatt érzésem szerint ez inkább korosztályfüggő sikerkönyv lehet. Bár nem egy tipikus YA regény, stílusában emlékeztetett erre. A fiatalabb korosztályt fogja talán inkább olvasói közt tudni Sally Rooney.

Az egész számomra nyers, hideg-rideg és kissé távolságtartó maradt. Az írói stílus merev, darabos töredezettsége is része a szereplők lelkivilágának. Az írásmódja, a narráció nagyon egyedi, visszafogott, nekem kissé kusza, ugrál az időben. A téma érdekes volt, a főszereplők szerethetőek, bár Connell nekem csak egy pontig... Meglepő történet, ám egy kicsit úgy érzem több akart ez lenni, mint ami végül kikerekedett belőle.

Mélyek és reálisak ezek a felvetett problémák, a traumákat és az önpusztító dolgokat hihetetlenül jól hozza a történet. Önkép-zavar és az erőszakos kapcsolatokkal való kölcsönhatás félelmetes, ahogyan a depresszió is ilyen fiatalon. A mozaikcsaládok sorsa egyre súlyosabb kérdéseket vet fel. Ez volt benne az a rész, ami mégis "szerethetővé", érdekessé tette számomra a könyvet. Bár vegyes érzéseket hagyott maga után, és személyes kapcsolódásom részben van ebben a témában, mégis érdekelt, magával ragadott a két fiatal problémája. A Normális emberek afféle tüskés boldogságot ábrázol az én olvasatomban. Nehezen jutok szóhoz, mert van pár nagyon eltalált jelenet, amiért már megéri elolvasni. A generációs problémák mindig időszerűek, itt nagyon érzékenyen kerülnek bemutatásra.

Tetszett az emlékmozaikokból felépített háttér. Marianne gyermekkori traumájának későbbi kiteljesedése elképesztő. Rooney kitűnő a karakterábrázolásban, jó pszichológiai érzékkel festi meg ezeket a problémákat.
Talán ezért is megrázó és elgondolkodtató, szívbemarkoló a két fiatal sorsa. A "mi is a normális" kérdésre soha nem könnyű és talán nem is lehet jó választ adni. Most akkor ki lóg ki a sorból? Nincs könnyű dolga a két fiatalnak az őket körülvevő világgal. A társadalmi elvárások, érthetetlen reakciók és a helykeresés, beilleszkedés nehézségei bizony feladják a leckét. A jó döntést hozni dilemmája, a sorsunkra ható következmények csak később érnek be igazán. A szerelem sokat segíthet ebben a helykeresésben.



ITT tudod a KULT-könyvek legújabb kötetét megrendelni!

Sally Rooney 1991-ben született Írországban.

Első regénye a Beszélgetések barátokkal címmel 2017-ben jelent meg. Ezzel elnyerte a Sunday Times legjobb fiatal írónak járó díját. Ez is megjelenik magyarul, még az idén ősszel. Második regénye a Normális emberek tette igazán ismerté.




XXI. Század, Budapest, 2019
302 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155915888 · Fordította: Dudik Annamária Éva

2019 első félév

2019 első félév
Visszapillantó januártól júniusig




                                                                   
                             





„Olvassatok mindennap irodalmat, segít megőrizni a józan eszünket.”
Dragomán György









Elsőnek egy kis statisztika: bár lehet, hogy soknak tűnik, mégis kevesebbet olvastam az előző évhez képest. Most 97 könyv fért bele június végéig napjaimba. Ennyit sikerült elolvasnom, félbe nem hagytam egyet sem. Ez 35 730 oldalt tett ki, ami könyvenkénti átlagban 368 oldalnak felelt meg. A blogon 88 poszt született. A Facebook oldal követőinek száma júniusra szépen kikerekedett: elérte a 23 ezer főt, ami igen megtisztelő. Ezúton is köszönet mindenkinek az érdeklődő figyelemért, lájkokért és megosztásokért.



A három leghosszabb olvasmányom: magasan vezet Edward Rutherfud: London kötete a maga 992
oldalával, ezt követi Robert Galbraith: Halálos fehér története 640, és a könyvfesztiválos norvég díszvendég, a hazánkban járt Karl Ove Knausgård Szerelem regénye 588 oldallal. Ez a Harcom sorozat 2. része. A teljes sorozatot abszolváltam áprilisban, (már ami eddig megjelent) ami maradandó élmény és kedvenc lett azonnal.
Legrövidebb három olvasmányból kettő novellás: Moesko Péter: Megyünk haza 96, Zdeněk Svěrák: Mezítláb a tarlón 120, Jonathan Ames: Sosem voltál itt sötét és ütős krimije 160 oldalnyi volt.

Az olvasásokból valóban nehezen, de egy leglegkedvencebb listát próbáltam összeállítani. Szigorúan a legjobb öt könyvet válogattam ki kategóriánként, és néhányat ami még kiemelkedő volt. Íme a felsorolás! Kezdjük a krimikel! Összesen 26 olvasásom volt ebben a kategóriában. 


1: Niklas Natt och Dag: 1793 (Alexandra)
A történelmi thriller és a skandináv krimik noir változata keveredik a szépirodalmi igényességgel megírt regényben. Bűntény a 18. századi Stockholmban.

2: Anders Roslund – Stefan Thunberg: A kötelék (Alexandra)
Roslund és Thunberg ismét remekelt! Már a Hajsza is magasra tette a lécet, de nem csalódtam most sem. Egy nagy ívű, jól megírt, feszültséggel teli krimit olvashattam. Vagy családregényt, drámai elemekkel, kinek mi.

              
                                                
3: Lars Kepler: Nyúlvadász (Animus),
4: Charlotte Link: Fogócska (General Press) 
5: Camilla Läckberg: Aranykalitka (Animus)

Mindhárom krimi izgalmas és feszültséggel teli, a maga műfajában kiváló alkotások. A Lars Kepler írói álnév mögött alkotó házaspár ezzel a krimivel végleg beírta magát a kedvenceim közé. Charlotte és a Fogócska elgondolkodtató társadalmi dráma, lélektani vonalon, nem véres tucatáru, nem ponyvakrimi. Az Aranykalitka fájón mai, mintha nem is Camilla írta volna! Pedig, de! És jól, ha mi olvasók is el tudunk szakadni a „megszokásoktól”. Szerintem mesteri, „boszorkányos” amit előad most Camilla.
Jó emléket hagyott még: Maria Adolfsson: Botlás (Doggerland 1.) (Gabo)
az igazi skandináv thrillerek világát idéző első regénye egy többszörösen összetett lélektani dráma.
Cserhalmi Dániel: Csengőfrász ÁVH-regény politikai krimije Elképesztően eredeti ötlet és valóban letehetetlennek bizonyult az Atlantic Press Kiadványa. Sissel-Jo Gazan: A dinoszaurusz tolla (Jaffa) A dán írónő elsőkönyves bemutatkozása nekem tetszett.

Michel Bussi története már a borítóval megfogott. A Fekete vízililiomok egyértelműen kiemelkedik a tucatkrimik sorából, és nehéz is lenne besorolni bárhová. Különleges élményt nyújt az olvasónak, helyszín Giverny, főszerepbe kerül Claude Monet francia impresszionista festő is! A 21. Század Kiadó könyve.
Ne hagyjátok ki ezeket, érdemes olvasni!



                                   
Szépirodalom tekintetében talán picit könnyebb volt a helyzetem, pedig 42 könyv került fel az olvasottak közé.
Két sorozat letarolt mindent és mindenkit. Ezeket szó szerint adnám mindenki kezébe, menjen, olvassa! Ezek azok a könyvek, amiért jó, hogy megtanultam olvasni, a katarzis leírhatatlan és maradandó.

A Jelenkor Kiadó még februárban hozta el Jón Kahlman Stefánsson nagyszerű Menny és pokol trilógiáját, ami most először került magyarul a boltokba Egyed Veronika remek fordításában. Stefánsson Izland egyik fontosabb kortárs szerzője, akit négyszer jelöltek az Északi Tanács Irodalmi Díjára, egyik könyvét pedig a Man Booker nemzetközi díjára. Regényeit számos európai nyelvre lefordították. A borító zseniális, kifejező lett, Tillai Tamás munkáját elismerés illeti. Költői szépségű mondataival elvarázsolt és elgondolkodtat, megállásra, némi önvizsgálatra késztet Jón Kalman Stefánsson.


A másik csoda is egy északi sorozat. Karl Ove Knausgård Harcom sorozata a negyedik részénél jár. Ami az áprilisi könyvfesztiválra jelent meg, amikor a szerző volt a díszvendég. A frissen megjelent Élet is egy gyöngyszem, ahogy az előző részek is: (Halál, Szerelem, Játék). Már-már kíméletlen őszinteséggel, humorosan és életszerűen ír saját életéről, családjáról, érzelmeiről. Vétek kihagyni szerintem.

                                                                                                 

Harmadiknak egy kamaszkori kedvenc került. Az utolsó mohikán történetét nem csak a filmnek köszönhetően, de mindenki ismeri. Azt azonban én sem tudtam, hogy az eddig közismert szöveg erősen húzott volt. Most közel 100 oldal plusz terjedelemben először látott napvilágot a TELJES szöveg Gy. Horvát László fordításában a Park Kiadónak köszönhetően. Élmény volt ez az olvasás is.

4: Gabriel Tallent: Drága kis szívem (21. Század Kiadó KULT könyvek)
Fájt olvasni. A maradandó olvasmányélmény garantált, de azt mindenképpen javaslom: az érzékenyebb lelkületű olvasók talán kerüljék el. Az egyik legfájdalmasabb történet, amit mostanában olvastam. Embert próbáló, valóban irodalmi szépséggel megírt regény.

5: Bauer Barbara: Kétszáz éves szerelem (Jaffa)
Varázslat, tündérbűbáj, mágikus múlt idézés, két szerelem párhuzamos története és az 1728. július 23-án lezajlott szegedi Boszorkányper. Elvarázsolt.

Kiváló élmény volt még: Szczepan Twardoch: A király (Typotex)
Erős és sötét, néha bizony embertelenül kegyetlen. Kemény és férfias világ ez, amelyben a szabályok is kemények. A szerző immár másodszor látogatott el a könyvfesztiválra.
Egy hazai siker: Gárdos Péter: Hét mocskos nap (Libri)


A 21. Század Kiadó John Updike életmű-sorozata sem maradhat ki: Az eddig megjelent két Nyúl-kötet mellett már a boltokba került Az eastwicki boszorkányok és A farm is. Tommy Orange Sehonnai regénye pedig érzésem szerint az éves listán is jól fog szerepelni.


                 

         
                                                   
Egyéb: doku-realista, szórakoztató, életmód:

1: Szabó Magda: Az élet újrakezdhető Interjúk és vallomások (Jaffa)

2: Hartay Csaba: Köszönöm a befogadást! Viharsarki kattintós (Athenaeum)

3: Jan Stocklassa: Stieg Larsson titkos iratai A Palme-gyilkosság kulcsa (Animus)

4: Madeline Miller: Kirké (General Press)

5: Tanja Dusy: Smörgås Finomságok a deszkán (Partvonal)

                                                   

Több elsőkönyves szerző írása is kezembe került. Kiemelném Bálint Erika: Adj esélyt! regényét. Emberek, sorosok, játszmák… az élet. Jó stílusban megírt történet, merész témaválasztással. Megkerülhetetlenül fontos és súlyos kérdések merülnek fel. Itt olvashattok bővebben is erről. A Könyvmolyképző kiadványa.






Történelem:

Ez a kategória a szívem csücske. Nem csak azért, mert több szerzőt személyesen ismerek, barátomnak tudhatom őket. Ez megtisztelő és a kiemelt figyelem a hazai szerzőknek nálam mindig járt. Lenyűgöző az az odaadás, amivel látom, hogy dolgoznak és évről évre folyamatosan minőséget alkotva jelennek meg regényeik. Sorrendet nem vállalkoznék állítani, maradva az ábc-szerinti felsorolásnál, hiszen a könyvheti termés koncentráltan gazdag volt történelmi regényekben. Benkő László új sorozata a hazai történelem egyik legismertebb, legnépszerűbb családjának életét vette górcső alá. A Hunyadiak sorsát mutatja be olvasóinak, Mátyás életére, uralkodására kihegyezve a történetet. Az elő kötet Isten választottja címmel a Lazi Kiadó újdonsága. Benkő úr másik regénye a Pozsonyi csata monumentális és színes története áprilisban került a boltokba.
                                                                                                               
Bíró Szabolcs Anjuk VI. (Athenaeum)
A sorozatának hatodik része a Királyok éneke címmel az Arany Visegrád-trilógia zárókötete. A stílus olvasmányos, teljes figyelmemet lekötő, mozgalmas és sok művészettörténeti utalást is tartalmaz. Középpontban pedig a visegrádi királytalálkozó áll, ami bepillantást nyújt mi folyik a függöny mögött. A kezdetektől olvasom, követem Szabolcs pályafutását, ez egy kiemelkedő rész, kedvenc a sorozat.


Csikász Lajos: A két fejedelemasszony Báthory Zsófia vs, Zrínyi Ilona (Gold Book)
Remek portré a két erős akaratú nőről, szórakoztató és tartalmas kikapcsolódás. Élvezetes, jó karakterekkel, korhű és izgalmas. Imádtam olvasni a Rákóczi-sorozat második részét, jó volt elmerülni ismét a Csikász-univerzumban. Ez a regény Csikász Lajos tizedik könyve!


Izolde Johannsen: Észak magányos királya (Under Ground)
(A birodalom tengeri bástyái 5.) Pazar folytatás, ismét egy izgalmas és nagyszerű tengeri kaland a történelem egyik sötét korszakából.
A norvég fjordokban állomásozó, magányos bestia a Tirpitz, Hitler utolsó csatahajója. Ennek a hajónak drámai sorsát ismerhetjük meg a regényből. Feszültség, izgalom, humor, norvég ellenállók és szerelem is van a lapokon. Ez egy kiváló és hiánypótló vállalkozás!
                       
C. J. Sansom: Hamis próféciák (Agave)

1549 ​nyara. Két évvel VIII. Henrik halála után Anglia egyenesen a káosz felé tart…
Sansom történetvezetése profi, lebilincselő. Cselszövés, ármány és intrika, számtalan váratlan esemény okoz meglepetést. A jog és a társadalmi rend, az évszázadok során jelentősen megváltozott, de az igazságnak győznie kell. A Shardlake sorozat hetedik része remek történelmi regény.






Ezt a kört magasan az északiak nyerték szépirodalom és krimi tekintetében magabiztos fölénnyel.
Izgalmas és tartalmas ígéretekkel várom a következő hónapokat.

Fej vagy írás

Jeffrey Archer: Fej vagy írás 


                                                                     

"Az ellenségem ellensége a barátom "










Jeffrey Archer az egyik legismertebb angol regényíró. Igazi nagy mesélő, ahogy ezt talán legnépszerűbb sorozata is bizonyítja. A Clifton krónikák hét kötetben bő száz év eseményeit mutatja be két család sorosán keresztül. Nem csak fordulatos és izgalmas, de történelmi és számtalan kulturális háttere miatt végig pergő és szórakoztató olvasmány. Ezt a népszerűséget elhozó 1979-ben megjelent kötetéről a Párbajról is elmondhatjuk. Néhány fontosabb cím az életműből: Kettős mérce, A dicsőség ösvényein, A szerencse fiai vagy a Tökéletes másolat, Tolvajbecsület, Becsületbeli ügy. Nevéhez több novelláskötet is fűződik.


A Fej vagy írás története fikció, mégis rengeteg valós történelmi, kulturális vonatkozása van, ami hihetőbbé teszi a mesét. Emberi sorosok, ármány és szerelem, pénz és hatalom örök harca adja az alapokat. A jól bevált történetvezetést most egészen újszerűen viszi végig. 1968-ban, Leningrádból indulunk hőseinkkel, akik a KGB elől menekülve életük sorsdöntő dilemmája elé néznek: Alekszandr egy érme feldobásával dönti el, New York vagy London legyen az úti céljuk? Archer egy merész húzással mindkét változatot megírja, párhuzamosan futtatva a történetet. Két különálló történetet olvashatunk egymás mellett, ugyanazokkal a szereplőkkel. Alex és Szása ugyanazon személy, ami néha zavaró lehet az olvasónak. Különösen, aki nem kedveli a térben és időben való ugrálásokat. Nekem valahogy az angol változat jobban tetszett egy picit. Követjük Alexandert és Elenát, amikor életük kibontakozik az államokban, majd Szását-t és anyját Nagy-Britanniában. Bár vannak hasonlóságok, hogy mi történik velük, de jelentős különbségek is akadnak.
Bő harminc év eseményeit követhetjük nyomon.

A regény sodró, fordulatos, az erős kezdés rögtön beszippantja az olvasót. A két kamaszfiú gondolatai és a politikai háttér izgalmas hátteret ad. Nem csupán a személyes szabadságról, de a gondolat szabadsága is tét. Karpenko kiemelkedő tehetségű tanuló, Vlagyimír pedig egy sunyi alak. A két kamasz életcélja és gondolkodása erősen eltér. A két szálon futó történet izgalmakban és meglepő fordulatokban gazdag, Archer mesterien szövi a szálakat. A történelmi képek és a világ változásai tökéletes hangulatot adnak. Több valós szereplő is megjelenik a történésekben. Jeffrey Archer mozgalmas és monumentális családregényt ad olvasóinak. Pontosan megrajzolt karakterei, váratlan és fordulatos cselekményszövése számtalan izgalmas pillanatot ad.







A regény végig kíséri a szereplők életével a huszadik század végét. Persze az olvasónak lehetnek "deja vu" érzései bizonyos részeknél.
Az angol arisztokrácia szokásai, gondolkodásmódja mellett megjelenik a sorokban a titkos szervezetek élete, felépítése és működése mellett a színházi-művészeti produkciók vagy a technikai újdonságok is. Jellemzően a Tökéletes másolat hangulata egy elképesztő festmény hamisítással épül be és kap hangsúlyos szerepet. Alekszander és anyja sorsa dicső felemelkedésük meghökkentő véget ér mind a két változatban. Az utolsó lapokon derül ki, ki is az egykori gyerekkori jó barát, Vlagyimír. Ez a végső csavar, amely megdöbbent minden olvasót. Talán, aki picit járatos a politikában, nem fog annyira meghökkenni, viszont kétségtelenül remek lezárást ad a regénynek.
Összefoglalva stílusos, szellemes és szórakoztató a regény, ahogyan Lord Archertől megszokhattuk.



ITT tudod beszerezni kedvezménnyel!

Jeffrey Archer: 1940. április 15-én Londonban született
Lord Archer-t híres íróként ismeri a világ, de konzervatív politikusként is szép pályaívet futott be. Élete is regényes.
A Clifton-krónika sorozatot 2011-ben kezdte írni, 71 évesen. Archer 32 éves koráig egy sort sem írt. Első regénye 1975-ben jelent meg Se több, se kevesebb címmel. 1979-es regénye a Párbaj jogait már hárommillió dollárért vette meg a kiadó. A sikerre jellemző, hogy Angliában a megjelenés hetében egymillió példány talált gazdára. Több novelláskötetnek is szerzője (S ezen áll egy mese, Egy tegez nyílvessző, Tucatnyi félrevezetés).








General Press, Budapest, 2019
520 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634522591 · Fordította: Tóth Bálint Péter

Az élet újrakezdhető

Szabó Magda: Az élet újrakezdhető
Interjúk és vallomások





                                                                                       












Mindannyiunk életében vannak meghatározó, sorsfordító pillanatok. Amikor minden összedől, fenekestül felfordul és ránk omlik a világ. Nehéz pillanatok, helyzetek ezek, amikor életünket a cserepekből kell újjá építenünk. Változunk mi magunk is az évek során, nem csak a külső hatások miatt. Nincs ez másképp mindannyiunk kedvelt írónőjével sem. Ő különösen olyan korban élt, amikor a külső döntések erősen alakították életét, sorsára hatottak. Átélte a két világháború közötti időszakot, a második világháborút, '56-ot, a Rákosi- és a Kádár-korszakot. Elvették a Baumgarten-díját, kirúgták a minisztériumból, szinte egyszerre a férjével, Szobotka Tiborral. A hallgatás évei szerencsére nem lettek a feladás évei, még ha a depresszió vendégként vissza-vissza tért is hozzájuk. Írtak mindketten, igaz csupán az asztalfióknak. Hogyan élték meg, hogyan lehet ezt egy művészembernek feldolgozni és tovább lépnie? Ezekről is mesél az egykori interjúkban, ahogyan sok meglepő dolgot árult el a díjakhoz való viszonyáról. Szabó Magda életéről, érzéseiről regényeiben vall. Ezek az igazi nagy élmények, ám ez az interjú- válogatás is érdeklődésre tarthat számot. A kötetbe került beszélgetések és levelek elegye Szabó Magda életét, érzéseit és gondolatait őrzik meg, adják tovább a ma olvasóinak.

Szabó Magda életműve sajnos lezárult, ám a ládafia tartogat még meglepetéseket, érdekességeket a kíváncsi olvasóknak. A 100 éves születésnapi centenárium hozott néhány vitát generáló kötetet. Sokan úgy vélik, az írónő nevével bármit el lehet adni, az örökség kiárusításra került. Megosztó lehet, de szerintem akadnak itt gyöngyszemek, és amit nem tiltott le, nem semmisített meg, azt miért is ne adnák ki? Bár ennek némileg ellent mond az, hogy talán nem kellene a rajongók orrára kötni mindent. A belső magánélet szentségét őrizni, védeni illene. Azonban a rövidebb írások, tárcák és novellák, versek sokat tesznek a nagyregények mellé. Igenis érdekességként ezeknek helye van a polcon. Vétek lett volna a Csigaházat fiókban hagyni 

Ez az interjúválogatás főleg a nyolcvanas, kilencvenes évekről ad keresztmetszetet. Nem csak színesek ezek az interjúk, de sokat meg lehet tudni belőle Szabó Magdáról az emberről. A látásmódjáról, gondolatairól, érzelmeiről, a világhoz való viszonyáról. Természetesen a gyerekkoráról, a debreceni évekről és a szeretett szüleiről is mesél nekünk. Sokatmondó az állatokról való nyilatkozata is, a viszonya ezekhez a jószágokhoz. Szabó Magdától mindig élmény olvasni, így ezek az interjúk is számtalan érdekességet adnak azoknak is, akik jól ismerik az életművét, de azoknak is akik éppen akkoriban születtek. Kordokumentumként is olvashatóak ezek a nyilatkozatok, amik az ÉS-ben, 168 óra vagy Litera, Kortárs, Heti Válasz lapjain jelentek meg. Kiemelném a Kabdebó Lóránt interjúkat, a Háy Jánossal való beszélgetést és egy régi, elmaradt karácsonyról szólót.

Segítenek befogadni, megérteni a regényeit ezek a beszélgetések. Nekem élmény volt szemezgetni, elmerülni a Szabó Magda-univerzumban. Két fontos dolgot is hozott: ráébredtem, hogy a Freskót MÉG nem olvastam, a Disznótort pedig elég régen. Azok a háttér információk különösen megragadtak, ami egy-egy sikerregény keletkezéséről, szereplőkről vagy a fogadtatásról mesélt. Szinte valamennyi nagy műről megtudhatunk kis titkokat: Az ajtó és Az őz mellett Zsófika, a Katalin utca és A pillanat, de sorolhatnám. Vajon az itthon egyik legnépszerűbb könyvét az Ókút regényét miért nem adták ki eddig sohasem külföldön? Miként, ki által, milyen formában jutott ki a Freskó kézirata, ami majdnem hamarabb jelent meg Nyugat-Németországban, mint itthon. Izgalmas volt olvasni arról is, hogyan került ki Hermann Hesséhez a Freskó kézirata, majd hogyan engedték újra idehaza megjelenni műveit, engedett körülötte a politikai szorítás. Elárulta azt is Magda néni, a hirtelen adományozott József Attila-díj miért keserű emlék neki.

Ezek az emlékek csupán néhány izgalmas momentumok az életrajzból. Ahogyan a kollégákról az Újholdasokról való nyilatkozat is sok meglepő információkat tartalmaz. Itt a politikai háttér és a gyermekvállalás kérdése is teret kap. A jó kortárs női író elég ritka, Szabó Magda egy igazgyöngy nekünk magyaroknak. A külföldi sikerekről és elismeréseiről olvasva mégis azt gondolom, külföldön sokkal jobban értékelték és megbecsülték a MI Szabó Magdánkat. Az pedig tény, hogy ő a legtöbbet fordított és legolvasottabb magyar író külföldön. Műveit több mint 40 nyelvre fordították le, többre, mint a Nobel-díjas Kertész Imrét, vagy a korábbi listavezető Márai Sándort. A legnagyobb világsiker az 1987-ben megjelent Az ajtó című regény lett.



Szabó Magda műveiben nem csak a saját családja történetét, de az emberi lélek, különösen a női sorsok titkait kutatta. Most bepillanthatunk a dolgozószobája mélyére, megismerhetjük a művek születésének történetét is. Melyiket miért tartotta fontosnak. Szabó Magda apró titkai tárulhatnak fel az olvasó előtt. Azok az életét meghatározó váratlan vagy drámai történések, melyek nyomot hagytak lelkében. Az ember, a szerelmes feleség, a népszerű írónő alakja, a kolléga és az egykori tanárnő személyes varázsa megkapó és meghatározó lehet az olvasónak is. Olyan érzést hagyott bennem a kötet, mintha még mindig velünk lenne Szabó Magda. Szellemiségét őrizve olvassátok ezeket a személyes beszélgetéseket, szerintem remek olvasmány.


ITT tudjátok megrendelni kedvezménnyel a Jaffa Kiadótól!

Szabó Magda:
1917. október 5-én született Debrecenben, magyar író, költő, műfordító. A debreceni egyetemen magyar-latin tanári és bölcsészdoktori diplomát szerzett. 1949-ben megkapta a Baumgarten-díjat, de még azon a napon visszavonták tőle és állásából is elbocsátották. Egészen 1958-ig nem publikálhatott.


A sikert az 1958-ban megjelent Freskó hozta el, amit az Őz követett 1959-ben. Termékeny, sokoldalú író volt. Írt verseket, drámákat, számtalan gyermekkönyvet. Fordításai is jelentősek, az ő könyveit is 42 nyelven adták ki világszerte. Számtalan díjjal elismerték munkásságát. Hazánk legjelentősebb írói közé tartozik.
Szabó Magdát 2007. november 19-én, 90 éves korában, otthonában, olvasás közben érte a halál.
Jaffa, Budapest, 2019
272 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155418259

Jótét lelkek

Andrew Ridker: Jótét lelkek





                                                                                               












Több olyan regény van mostanában, amely a felnőtt családok válságát mutatja be. Persze ezek a problémák régóta fennállnak, érnek, majd egyszer kifakadnak. Mire érzékelik a résztvevők, hogy valami nem stimmel, már nem képesek családként funkcionálni. Ridker bemutatkozó regénye a St. Louisban élő, középosztálybeli Alter család történetét meséli el okulásul az olvasónak.


A történet mozaikszerűen épül fel, a különböző szereplők életéből kiragadott epizódokat olvashatjuk. Javaslom, érdemes kitartani, úgy az első ötven oldal után már tiszta a kép, helyére kerülnek a sors-darabkák. Addig a jelen képei és a múlt váltakozva kerül elénk. Igazolódni látszik: a múlt mennyire hat a jelenre.

Tragikomikus debütáló regény, egy olyan kérdéssel a középpontban, amely örök érvényű: mi jelent jónak lenni? Erkölcsileg lehet-e, kell-e megfelelni az elvárásoknak? Ha igen, ez adja aztán a kulcsot a boldogsághoz? Elég egyértelmű, hogy sokan ugyanazokkal a dilemmákkal és bajokkal néznek farkasszemet, mint szereplőink. A múltban elkövetett hibák, rossz döntések, ​​a generációs nézetkülönbségek hogyan vezetnek csalódásokhoz. A régi bántalmazásokat elfeledni, megbocsájtani van-e mód. Minden boldogtalan család önmagában boldogtalan. Az életben és az irodalomban gyakran megjelenik a múlt elengedése, ami sok esetben komoly kihívás. A regény nyomon követi az Alter család fájdalmának forrását, a múlt és a jelen között von párhuzamot. Francine és Arthur a szülők, Ethan és Maggie a felnőtt gyerekek a szereplőink.


Már maga a stílus is elég provokatív módon halmozza a vélt vagy valós bűnöket. Szépirodalmi igényességgel csapja arcul olvasóját a kialakult helyzet. Meglepő, amikor a szülők nem hallják meg a segélykiáltásokat.. a sebzett öntudat bizony nagyon tud fájni. Ethan hosszas lelki vívódás után közli a szülőkkel, hogy ő bizony biszexuális. A valóságban meleg, de igyekszik tompítani a konfliktusokat. Ezzel bőven teret ad az érzéseknek, gondolatoknak. A felvetődő további kérdésekről nem is szólva.
Miféle család az, ahol szorongunk és felborul a szereplők lelki egyensúlya? Ott valami nem stimmel. Elmerülhetünk az emberi lélek rejtelmes, sötét zugaiba. Tetszett, hogy Ridker nem tör pálcát hősei felett.


A borzalmas régi emlékek mellé társul az apa hűtlensége, amit érthetően egyik gyermeke sem tud tolerálni. Különösen úgy, mint valami isteni büntetésre, akkor derül ki, hogy Francine mellrákban szenved, ami gyorsan végzetessé válik. Ezek gyorsan pergő információként jutnak el az olvasóhoz, hiszen a valódi történethez ez csupán a háttér. Bevallom, a szülők házasságát megismerve bizony elfogadtam Arthur félrelépését.
A könyv történetét a két felnőtt gyermek hétvégére való hazatérése adja. Mindketten New Yorkba menekültek az anyjuk halála után, élték a saját életüket. Közben két év telt el, ideje lenne tisztázni az egymással való viszonyokat, rendezni a veszteségeket. Apjuk megkérik őket, hogy térjenek vissza St. Louisbe, hogy megvitassák az életüket. Van néhány nagyon vicces, groteszk jelenet, ami oldja a feszültséget. A fő probléma mellé a pénz illetve annak hiánya társul.


A családon belül a béke viszonylagos, amit a humor eszközeivel próbál feloldani Ridker. Erkölcsi példázatra nincs szükség, inkább egymás hibáinak, vétkeinek elfogadására. Erre az elfogadásra Ethan nyitottabb apjuk felé. A személyes, őszinte beismerés mindig nyerő lehet. Könnyebb is a lelki megtisztulás, hiszen Arthur mára egy keserű, 65 éves, segítségre szoruló magányos férfi.

Az őszinteség elismerésre méltó, bocsánatossá teszi a múltat. Ember hiba nélkül nincs, mindannyian vétkezhetünk.Az emberi lélek legmélyebb titkai kerülnek felszínre. Minden szereplő boldog szeretne lenni, a maga módján szeretve lenni. Tenni is kell érte, nem csak várni a másik jóindulatát. Természetesen a dolgok nem mennek a tervek szerint, döcög a kibékülés. Ekkor még jön egy váratlan fordulat, ami igazból fejre állít mindent...


Ridker karakterei érzékletesen jól megrajzoltak. Különösen az apa, Arthur és fia, Ethan alakját éreztem kidolgozottnak. Az ő férfilelkük, érzéseik lemeztelenítve mutatkozik meg. Ethan homoszexuális élete elég meghatározó és szemléletes. Érzékenysége sérülékenyebbé teszi a fiút. A fel-felvillanó múltat idéző pillanatképek meghatározóak, keresetlen egyszerűségükben mélyebb gondolatokat hordoznak. Az anya is nagyon meghatározó, halála után is erős a hatása a túlélő családtagokra. A zimbabwei kitérő színes része a regénynek. Elképesztő és meghökkentő lesz.

Az eredmény egy humánus, gyakran bájos és néhol vicces családi portré. Nem biztos, hogy minden kérdésre megkapjuk a várt választ, talán ez nem is cél. Az utat találják meg egymás felé szereplőink, amink (újra) elindulhatnak egymás felé. A különleges szerkesztésmód és a drámai erő elegye a regény. Műfajilag nehéz besorolni ezt a diszfunkcionális család történetét. Van benne valami megindító, szívmelengető. Összetett problémákat olvashatunk a szereplők életéből. A kudarcról, veszteségről, nemzedéki konfliktusról, szerelmekről, traumákról. A megoldást a szeretet és a megértés, elfogadás adhatja. A családi szeretetkötelék adhat akár feloldozást is az elkövetett bűnökért.


ITT tudod beszerezni a regényt a Gabo Kiadótól! 

Andrew Ridker 1991-ben született. Írásai olyan lapokban jelentek meg, mint a The New York Times Magazine, a The Paris Review Daily és a Boston Review. A Privacy Policy: The Anthology of Surveillance Poetics című könyv szerkesztője és az Iowa Writers’ Workshop ösztöndíjasa. A Jótét lelkek az első regénye.





GABO, Budapest, 2019

392 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634068358 · Fordította: Varró Attila

A farm

John Updike: A farm 




                                                                                       













John Updike igazán sokoldalú szerző. A sikeres regényei mellett a rövidebb prózában is kipróbálta magát. Talán kevesen tudják, hogy versek, esszék és novellák is szerepelnek az életműben. Ő maga is egy farmon nőtt fel, talán ez adta az ötletet, hogy az 1965-ben megjelent negyedik kisregényének ezt a helyszínt választotta.


Az amerikai szerző kisregényét mondhatnánk akár egy egyszerű, mindennapos családtörténetnek. Egy néhány napos látogatás adja a hátteret. A kiragadott pillanatokból és a múlt megidézett emlékeiből épül fel az események sora. Updike nagyszerű leírásai mellé remek karakterek portréit ismerheti meg az olvasó. A farm történetét az elbeszélő szemével látjuk. Ez a hétvégi látogatás egy érzelmi hullámvasút lesz a szereplőknek.
Az elvált, harmincas évei közepén járó Joey Robinson érkezik új feleségével és tizenegy éves nevelt fiával a magányosan élő édesanyját meglátogatni. Az elvadult, gazos farm és Pennsylvania tájai látványos leírásokban elevenedik meg a szemünk előtt.

Joey, aki New Yorkban él és a reklámszakmában dolgozik elég távol került gyermekkora színterétől. Ő maga is meglepődik, hogy a valaha ragyogó és eredményes gazdaság az enyészet felé tart. Ahogyan idősödő, beteg édesanyja is. A farm tele van nosztalgiával a múlt felé, jól érzékeltetve azt is, hogy valami elcsúszott és talán elveszett örökre.

A regény fokozatosan feltárja Joey viszonyát az özvegy anyjával. Ez a szülő-gyermek kapcsolat mindig rázós, izgalmas téma. Különösen, ha a kedves mama erőszakos természetével valósággal rátelepszik fia életére. A farmon ő az úr, az az élete. Erős nő, aki kemény kézzel igyekszik rendet tartani. Az anya Joey gyermekkori emlékeiben is feltűnik, látjuk, megismerjük az egykor még energikus nőt, az apa alakja mellett. Mára minden megkopott, a lendület is megtört, vesztett erejéből. Az asszony beteg, de tartja magát. Bár ez egy rövid regény, ám Updike bonyolult és drámai történetet tár olvasói elé. Az emberi lélek pszichológiájából kapunk ízelítőt. Akár a férfiak és a nők, akár mint férjek és a feleségek, vagy a szülők és a gyerekek egymás közti viszonyrendszerébe látunk bele. Izgalmas látni az egykori fiatal aput és anyut, majd az öregedő anya és a fia kapcsolatának változásait. Az új feleség, Peggy jelenléte hordozza az anyós- menye közti feszültség forrásait is. Peggy egy kedves, érzéki nő, akivel remek összhangban van Joey. Richard a gyerek pedig önfeledten fedezi fel a vidéki élet minden lehetőségét.




Joey némileg bűnösnek érezheti magát, hogy magára hagyta az anyját, és ezt a bűntudatot az asszony "kezeli" is. Ahogyan az első feleség képe megjelenik a történetben, feltűnnek az elveszett saját unokák is. Joey elrontott házassága mellett megismerjük az apja és anyja házasságának történetét is. Az életünket meghatározó kapcsolatok és a rossz döntések következményei hangsúlyosak.

A konfliktusok mögött az elmúlás, öregség húzódik meg. Updike olyan atmoszférát képes teremteni a ragyogó leírások mellett, hogy egy igazi gyöngyszem ez a kisregény. Az olvasóban erős érzelmeket ébreszt a szereplői felé. Valahol egy kicsit mindenkinek igaza van. Igyekszenek, de nem találják az összhangot egymás felé. Az ragadott meg, hogy mennyire működni tudnak a regényben felvillanó konfliktusok, hiszen a családtagok keresik a helyüket. Érzelmeik irányítják őket. Próbálják a legjobb, legkevésbé fájó kiutat megtalálni ebből a sűrűre szőtt hálóból. Féltő és óvó szeretet, félelem az eljövendőtől, féltékenység és harag, vagy a csendes búcsú az élettől emberi és valós helyzeteket teremt. Mindezek megfelelő lírai érzékenységgel párosulnak Updike nézőpontjából. Hatásosak és átérezhetőek ezek a pillanatok. A farm és szereplői sorsát Göncz Árpád fordításában olvashatjuk.



A regényt ITT tudod beszerezni a 21. Század Kiadótól!

John Updike:
1932. március 18 (Amerikai Egyesült Államok, Shillington, Pennsylvania)
elhunyt: 2009. január 27. (Amerikai Egyesült Államok, Beverly Farms, Massachusetts)
Az igazi hírnevet az 1960-ban megjelent első Nyúl-regénye, a Nyúlcipő hozta meg

Pulitzer-díjjal tüntették ki a Nyúl-sorozat két regényéért és kétszer kapta meg az egyik legrangosabb amerikai irodalmi elismerést, a National Book Awards-ot.


XXI. Század, Budapest, 2019
224 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155955464 · Fordította: Göncz Árpád

Aranykalitka

Camilla Läckberg: Aranykalitka




                                                                               













Nagy bátorság mellett nagy tudás is kell, ha egy író stílust vált. Elhagyni a jól bevált, olvasók által megszokott, kedvelt és biztonságos formát, védőháló nélkül merész dolog. Ez már Jo Nesbo, a norvég krimikirály esetében is elég sok vitát generált. Míg a Harry Hole-sorozat letarolta a világot, az önálló történetei elég megosztóak lettek, mit ne mondjak akadtak fanyalgók a Vér a havon vagy a Fehér éjszakák esetében. Nos, most Camilla is erre az útra lépett. Leszögezném, bár furcsa és némileg szokatlan a stílus és a történet, nekem tetszett. A könyv tuti megosztó lesz, fanyalgók sajnos lesznek (hol, melyik könyvnél nem?).


Talán az a legkifejezőbb, ha azt mondom: a Fjällbacka-sorozat tíz kötete után, ezt mintha nem is Camilla írta volna! Pedig, de! És jól, ha mi olvasók is el tudunk szakadni a "megszokásoktól". Meglepett engem is, Camilla bátran lépett ki a komfortzónájából. Érdemes úgy kézbe venni, minden elvárás nélkül. Bár sok krimielemet tartalmaz a fordulatos és izgalmas, néhol meghökkentő történet, ez nem is igazi krimi. Hiszen tudjuk kezdettől, ki a gyilkos, nincs valódi nyomozás. Viszont ami közben történik! Lélektani családi dráma, feminista felhanggal. Napjaink "milliomos-feleségének" kiüresedett, csillogó ám felszínes életét ismerhetjük meg. Mi van a csillogás mögött, avagy mibe is kerül mind ez? Könnyekbe, fájdalmakba, sorozatos megaláztatásokba leginkább. Azonban, van az a pénz... ami egy ideig minden ilyet felül ír, elnyom. Mi van akkor, ha elmúlik a szerelem, (vagy amit annak hittél)? Megtudjuk Matildából hogyan lesz Faye, avagy a női öntudat felébresztésére, annak motiválására legédesebb a bosszú: Isten ments egy bosszúéhes nő karmaitól!


Faye élete maga a tökéletesség. Gazdag férj, menő vállalkozással, gyerek, luxuslakás Stockholm legelőkelőbb városrészében. Önálló, szabad életében a vásárlás és a hasonló beosztásban lévő feleségekkel való ebéd és kávézások, partik szerevezése a napi fő program. Legnagyobb gondja, a tökéletes testének karbantartása, súlyának és szépségének megőrzése. Az egykor ambiciózus, agilis és okos nő mára egy mutatós kellék lett a férje oldalán. Faye érzi, omladozik a házassága, ám erről nem hajlandó tudomást venni. Ügyel a külsőségekre, a látszat fenntartására. Meddig lehet ezt az aranykalitka-életet bírni, mi kell ahhoz, hogy ebből a szent révületből újra magára találjon? Egy másik nő... a saját hálószobájukban. "Kedves" férje eddig is kihasználta, megalázta, lássuk be, mára megunta. Ennyi volt, ki ment a divatból, itt az ideje cserélni egy újabb típusra. Ennyi érzelem jut neki, mehet, kitelt az ideje. Az aranykalitka ugyan ráomlik Fayre, elveszíti az otthonát és a kislányát, ám ettől újra önmagára talál. A bosszú kézenfekvő és ördögi. Nyomokban emlékeztetett két másik krimire, ami hasonló elemeket vonultat fel, azonban Camilla mesterien műveli az egészet. Kiforrottabb eszköztára lett, írói profizmusa elképesztően sokat változott a Jéghercegnő óta. Igazi lélektani családi dráma van a lapokon.



Fay nem kedves, nem szerethető. Jól nyomon követhető átlényegülése, hogyan válik csinos kellékfeleségből bosszúálló angyallá. Tudatosan számító, hideg szívvel áll bosszút. Ez a bosszú nagyon jellemző eleme a regénynek. Bár kétség nem férhet hozzá, érthetőek indokai. Abban is biztos vagyok, példát adhat sok elnyomott nőnek. Lehet ezt így is. Okosan, összefogással, mit ne mondjak stílusos bosszút állni. Tény, sokáig voltak ambivalens érzéseim, ám egy ponton átbillen minden Fay oldalára. Jack több, mint aljas, számító gazember, még férfi szemmel is. A regényben a női karakterek viszik a prímet, hangsúlyosan nagyobb szerepük van. A női lélek rejtelmeiből kapunk ízelítőt. súlyos és fontos kérdések kerültek a történet középpontjába. Ezt az utolsó fjällbackai-történet a Boszorkánynál is tapasztalhatta az olvasó. A nők helyzete, társadalmi pozíciója egyre nagyobb hangsúllyal kerül előtérbe. Különösen a régi barátnő, Chris sorsa megrázó még az egyéb drámák mellett.


A szövegben elég sok merész és eleven, szemléletes szexuális leírás is helyet kapott. Ennek helye van ebben a környezetben, elképesztően jól és "látványosan" írta meg Camilla. Fay meri és használja is bátran a testét. Ha kell, Fay és Camilla mindent bevet. Sok esetben nagyon tudatosan, érzelmek nélkül. Ez egy igazi női fegyver. Működik a regény, még úgy is, hogy bizony némi viszolygással, fenntartással olvasunk erről. A felső tízezer, nem is, inkább ötezer, elit és márkamániás élete számunkra nagyon távoli. Innen lehet nagyot esni. Nekem nagyon tetszett Camilla bátor, mit ne mondjak merész új hangja. Végre valami új, valami egészen más!


A csillogó felszín alól időről időre felbukkan a múlt. A sötét és drámai gyerekkor, az egykori, mára megtagadott, nyomasztó fjällbackai emlékek. Ez a családi háttér nagyon durva, komor és fájó még mindig belesajog Fay lelke. Igyekszik is nem tudomásul venni, eltemetni a múltat. Szó szerint is. Fay nem egy angyal. A második kötet ezt a múltat és a várható nyugodt jövőt mutatja meg szerintem. A lezárás ebből villant fel váratlan képeket. Ahogyan Fay titokzatos naplója is tartogat még meglepetéseket az olvasónak. Kíváncsian várom a folytatást.


Elismerést érdemel ismét az Animus Kiadó, hogy a kora tavaszi skandináv megjelenés után ennyire gyorsan elhozta a hazai olvasóknak ezt a könyvet. Külön öröm, hogy ismét dr. Dobosi Beáta remek fordításában olvashatjuk Camilla sorait.

Camilla Läckberg: azaz Jean Edith Camilla Läckberg Eriksson, (Fjällbacka, Svédország, 1974. augusztus 30.) a krimi műfajában az egyik legsikeresebb svéd írónő. Könyveiben a helyszín mindig szülővárosa, a nyugati parti, Tanum megyei kisváros, Fjällbacka, és az azt körülvevő többi város (pl. Uddevalla, Tanumshede). Közgazdasági diplomát szerzett, majd az írás felé fordult.
Akkori párja, testvére és édesanyja közös ajándékként beíratták egy krimi-író kurzusra, melynek elvégzése után rögtön meg is írta debütáló könyvét Isprinsessan (Jéghercegnő) címmel, ami 2003-ban jelent meg, nagy sikerrel. 2005-ben az év krimiírója címet is elnyerte. Jelenleg az írónő Stockholm mellett él négy gyermekével.






Animus, Budapest, 2019
352 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633246504 · Fordította: Dobosi Beáta

Fehér farkas

Tóth Krisztina: Fehér farkas 




                                                                                                         












Tóth Krisztina nem csupán okkal-joggal népszerű szerző, de profi is. Ezen novellái egyre tömörebbek, már-már szikár, mégis kifejező a szöveg. Ez a szikár szövegvilág mai témákat, életpillanatokat ragad ki, mutat meg az olvasónak. Fájó, komor témák, nyomasztó, jellemzően valós történetek. Nehéz szavakba önteni az érzéseket, amiket a könyv generált bennem. Olyan ez, amikor váratlanul szembesül az ember saját, jó mélyre eltemetett fájdalmával, bánatával, vélt vagy valós bűnével.


Sajnálatosan ismerős érzések, élmények, kerültek felszínre bennem. Olyan gondolatok, amiről nem tudjuk eldönteni: jobb elfeledni, hallgatni vagy kibeszélni. Mindezt felesleges sallangok nélkül, lényegre törően, szívbe markoló kegyetlen őszinteséggel. Itt nyoma sincs a Pixel humorának, bájának, a Pillanatragasztó reményt kereső lehetőségeinek vagy az Akvárium fanyar, ironikus érzéseinek. Szinte kiábrándító, amilyen a világ is körülöttünk. Olvashatunk kiszolgáltatottságról, másságról, gyerekkori abúzusról, elvesztett boldogságról, gyászról, betegségről vagy a feloldozás, megtisztulás vágyáról. Van-e, lehet-e feloldozást adni, kapni a régi bűnökért? Erre azonban itt és most úgy tűnik nincs lehetőség. A fájdalommal, ellenünk elkövetett bűnnel élni, lelkünk mélyére temetni, hurcolni egy életen át, bizony nehéz. Nincs igazából jó válasz, döntés. Tóth Krisztina szociális érzékenysége már az előzőekben is tetten érhető volt, most is nagyon jól ragadja meg és ábrázolja hőseinek mindennapjait, fájdalmait. Társadalmi látlelet is ez egyben. Pontosan tudja, hol fáj, oda visz be egy gyomrost. Magunk által teremtett hétköznapi pokol, amiben élnünk kell. Lehetőség szerint boldogan.
Ezeknek a tárcanovellák keretei közé fásult, reményt vesztett, boldogság kereső emberek történetei kerültek.
A fülszöveg írja: " A Fehér farkas olvasója is ezt kezdi érezni. Mások életébe pillantunk be, de a szövegek tükrében magunkra, a bennünk élő idegenre is ráismerünk."


Talán ettől ütött nekem legnagyobbat az a néhány novella. Más emberek történetét, fájdalmát olvasom, mégis a magaméra ismerek. A saját eltemetett, feledni nem lehet fájdalomra, amit más okozott. Cipelni kell, élni vele, amikor orvul rád támadnak az emlékek. A kötetbe tizenhat novella került. Leginkább a Tizenhét lakás, Borjú, Nyári gumi, Marokkói táska, A nő, aki nem törölte le az apját, Hinta és a Hírhozó lett kedvenc. Ezek ott ragadnak a lelkemben, mit Tímár Zsófi muskátlija. Olvashatunk ezekben az írásokban a családon belüli erőszakról, múltbéli titkokról, megcsalásról, eltitkolt homoszexualitásról, tönkremenő, beszürkülő házasságokról. A történetekben felbukkanó lakások, helyek, az egykori otthon adja a helyszínt. Ami már nincs, ahogy az egykori boldogság is elillant a szereplők életéből. Talán hiába is keressük, bár igyekszünk újra rátalálni, néha görcsösen. Minden háznak, lakásnak is megvan a maga élete, múltja, története, ami néhol a saját életünkkel együtt fut. Az új lakás ritkán hoz valóban új életet is, szinte mindig a régit éljük, visszük tovább. Talán a keret ha változik. Van olyan, hogy a díszes homlokzat mögött sötét, komor szobák vannak, ahová alig süt be a nap.


A velük szembeni visszaélésnek a súlya hatalmas teher, s hogy önnön erejükből képesek lehetnek-e kitörni a szereplők? Lehet elfeledni, eltüntetni ezt a mély traumatizáló hatást tudatukból, lelkükből, az kérdéses. A válasz érzésem (és tapasztalatom szerint) nem.

Az életünk sebeit, a problémákat hurcoljuk, igyekszünk megoldani . Viselni kell elegánsan, együtt élni vele. Valami lappangó feszültség, elfojtás munkál a szereplőkben, amikről lassan lebben csak fel a fátyol itt-ott, megsejtetve az előzmények traumáit. Mindegyik írásban van egy elfojtott, megbúvó titok a háttérben, amiről nem beszélnek, s ez a helyzet lehet ismerős mindegyikünk számára. Nem kérdezünk rá és nem beszéljük ki a sajátjainkat sem, inkább „átfestjük” némi színészkedéssel, vagy berögzült védekezési módszerekkel magunk és mások előtt is. Kérdés persze, hogy a félelem vagy a boldogság vágya átszínezi-e az embert – mint ahogy a címadó novellában szereplő állatkerti ritka példány, a fehér farkas színét „megmagyarázó” történet súgja. Lehet itt megnyugvás, lelki béke vagy feloldozás? Életszagúak, fájón valóságosak mégis ez az élet szövete.

Ez a novelláskötet valóban komor, borús történeteket tartalmaz és a vége sem ad mindig megoldást. Lehet továbbgondolni őket. Szeretem Tóth Krisztina írásait, érzékeny látásmódját, és tisztelem a bátorságát, hogy mindezeket a történeteket megosztja velünk. Fontosak és aktuálisak ezek a témák. Az sem baj, ha fáj és néha belénk harap az a farkas. 




Tóth Krisztina: 1967-ben született Budapesten. 1986-ban érettségizett a Képzőművészeti Szakközépiskola szobrász szakán, majd 1993-ban szerzett diplomát az ELTE Bölcsészkarán. Első kötete – a Radnóti Miklós emlékéremmel elismert – Őszi kabátlobogás. 1990 és 1992 között ösztöndíjasként közel két évet töltött Párizsban és kortárs francia költészetet fordított. 1995-ban jelent meg A beszélgetés fonala című kötete, majd 1997-ben Az árnyékember. Új és válogatott verseit 2001-ben Porhó címmel már a Magvető Kiadó jelentette meg. 2004-ben az Édes anyanyelvünk pályázat első helyezettje lett vers kategóriában a Síró ponyva címet viselő kötet. A Vonalkód novelláiban Tóth Krisztina a legszemélyesebb történeteken keresztül idézi meg a hetvenes éveket, azt a kort, amikor vonalkód díszített mindent, ami Nyugatról érkezett. A kötetből hangoskönyv is készült. A Kerge ABC, amely Szabó T. Annával és Varró Dániel közös munkája, az óvodás és kisiskolás gyerekeket segíti az ábécé elsajátításában: a kötetben szereplő állatok neveinek kezdőbetűi megegyeznek a magyar ábécé 44 betűjével. Tóth Krisztina 2005 óta vezet kreatív írás szemináriumokat. A Magvető Kiadónál megjelent könyvei még: Pixel – 2011., Hazaviszlek, jó? – 2009., Akvárium – 2013. Pillanatragasztó – 2015. Világadapter – 2016, Párducpompa  - 2017.


Magvető, Budapest, 2019
126 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631438543