Alain ​Delon – A nyughatatlan

 

Bernard Pascuito: Alain ​Delon – A nyughatatlan




                                      

Alain Delon nem csak a korszak meghatározó sztárja volt, tehetsége, kék szeme, sármosan szép arca kiemelte kortársai közül. Mindez vitathatatlan tehetséggel párosult. Igazi márkanév is lett, ami mindenhol sikert, elismerést hozott. A könyv tökéletes színészéletrajz, a portré hihető és hiteles. Számtalan barát, kolléga idézi fel a sztár életét. Ezekből a mozaikokból kikerekedik a valós élet, a csillogás mögött meghúzódó ember alakja.

      

Az életrajzot jegyző Bernard Pascuitó már több sztár életét könyvbe foglalta. Biztos kézzel vezeti végig az olvasót az indulástól kezdve bemutatva a gyerekkort, fiatal éveket, a jelentős állomásokon át a szomorú lezárásig. A szerencse és a megnyerő külső volt eleinte nagy segítségére a kezdő színésznek. Tanulékony volt, szívta magába a neves mentoraitól tanult mesterséget. 

A fontos, meghatározó barátságok, kapcsolatok sora kel életre előttünk, leshetünk be filmjeinek forgatásra, kulisszatitkokat tudhatunk meg. Pályafutása első tizenhárom éve, 1957-től 1970-ig, káprázatosnak tűnik, mert annyi felejthetetlen filmet tartalmaz. Az azt követő évek, 2001-ig, korunk történelmét érintik. A visszavonult színész élete sajnos egyre több betegséggel, tragédiával árnyalt.

Nemcsak azért vált sztárrá, mert megvolt a tehetsége és a különös aurája, hanem azért is, mert akarta és mindent megtett érte. Alain Delonnak sikerült számtalan filmben drámai karaktert és örök mítoszt teremtenie maga körül. Élete a nyilvánosság előtt zajlott, egyféle korrajz is. Delon valójában soha nem szűnt meg lázadónak lenni. Ragaszkodó kapcsolat fűzte szüleihez, amit a válás árnyalt. Élete végéig teherként nehezedett rá szülei válása, ami meghatározó volt a későbbi kapcsolataiban. 

             

Lehet önfejűnek gondolni, aki tudatos döntései mellett mindig kitartott. Izzó szenvedéllyel vetette bele magát az életbe, a filmekbe. Természetesen a női nemhez fűződő számtalan kaland is megjelenik, de nem megy le bulvárba. Három nőhöz fűzte meghatározó kapcsolat, amit megismehetünk mélységében: Romy Schneider és Mireille Darc mellett az egyedüli feleség, Nathalie Delon története bontakozik ki előttünk mélységeiben. Gyermekeivel való kapcsolata is furcsán alakult. Legmeglepőbb talán a Nico nevű énekesnőtől született, de nem vállalt fiának története. A nagy család álma elérhetetlen lett. A boldog időszakok nem voltak igazán tartósak életében, hullámzóan váltakoztak. A felfestett portré mögött feldereng maga az ember, a jellemrajz elég szemléletes. Nagyon sajnálom, hogy a kötet nem tartalmaz fotómellékletet, az rettenetesen hiányzik, sokat adott volna a szöveghez. Viszont legalább van átfogó filmográfia a kötetben.

Alain Delon egyáltalán nem szerette volna, ha a gyerekei egymás torkának esnének. Ez mégis megtörtént, már élete utolsó éveiben megindult a harc a hagyaték és egyéb jogok után. Így érthetően a bulvár veszi át a szerepet a könyv utolsó harmadában. Az élete alkonyán egyre több egészségügyi megpróbáltatással, gyógykezelésekkel, műtétekkel szembenéző filmsztár feletti gyámság és egyéb viták sajnos árnyalják a valós képet. 

      

Már csak ezzel kapcsolatos hírekkel szerepelt az utolsó években a médiában. Egy tragikus hős, aki kutyáival él magányában. Belefáradt, megkeseredett emberré vált, ami érthető. Halála sajnálatosan várható volt, mégis óriási döbbenet ülte meg a világot a hír hallatán. Egy legenda távozott. Az utolsó filmsztárok egyike, akit meggyötört a végére az élet. A csillogás és a siker árnyéka messze nyúlt, szinte mindent elért, megkapott. 

Nagy űrt hagyott maga után. Emlékezzünk rá méltó módon, olvasva életrajzát, nézzük újra filmjeit, éljen tovább és ragyogjon az emlékezetünk színpadán.









Trubadúr, Budapest, 2025
428 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789636560898 · Fordította: Pataki Edit