Nick Hornby: Egy fiúról
Milyen meglepő, sok életbölcsességet hordoz ez a szórakoztató, laza történet. Anno, mikor láttam a könyvből készült filmet, megfogadtam, ezt könyvben is el kell olvassam, meg kell ismernem Nick Hornby világát. Néhány könyvét olvastam is az évek alatt, de ez csak most került sorra. Mára a filmből annyi maradt, jó volt, és Hugh Grant ötletes módon csajozik benne...
Határozottan tetszett, jó olvasmányélmény lett az Egy fiúról, ami visszaröpített a kilencvenes évekbe. A történet 1993-ban játszódik, ami fontos a zenei utalások miatt is.
A két főszereplőnk: Will Freeman, a 36 éves agglegény és Marcus Brewer, a kissé antiszociális, naiv, őszinte12 éves fiú, akit édesanyja egyedül nevel. Meglepően tanulságos történet családról, illetve annak hiányáról, az emberi kapcsolatokról, hogy milyen különcnek lenni gyerekként és felnőttként. Ahogy Will és Marcus kapcsolata kibontakozik, érezhető, mindkettejüknek szüksége van a másikra. Marcus apafigurát keres, meglepően bölcs gondolkodású, korához képest komoly gyerek, aki átlátja az élet összefüggéseit, ha nem is tudja mindig kezelni. Édesanyja Fiona, már nehéz eset, túl fiatalon lett édesanya, maradt egyedül fiával.
Hornby leír néhány nehéz élethelyzetet és nem bagatellizálja el ezeket a problémákat. Hornby érzékletes és bölcs, de nem tetszeleg a megmondóember szerepében. Az anya öngyilkossági kísérlete, a depresszió és az érzelmi éretlensége a szülői szerepre súlyos témák. Willnek az egyedülálló anyákkal való randevúzási terve más szemszögből jó ötlet, ami számtalan vicces helyzetet is eredményez. Hornby egy olyan témát mutat be, amely jól jellemzi az adott korszakot és azt a generációt.
Will 36 évesen éli a gondtalan, egyedülálló, kissé gyermeklelkű, örök bohém férfiak életét. Az apja által írt híres karácsonyi dalból származó jogdíjakból él. Willnek nem kell aggódnia a pénz és a munka miatt, és az életét nagyrészt felelősségek és kötelezettségek nélkül éli. Will belép egy egyedülálló szülők csoportjába, zseniális módon igyekszik társat keresni. Ehhez még kitalál egy volt feleséget és egy kétéves fiút is magának... Gondolhatjuk, nincs nehéz dolga férfiként a sok magányos anyuka között, terve jól működik. Amikor Will találkozik Fionával és 12 éves fiával, Marcusszal. Gyorsan kialakul a közös nevező Will és a Marcus között, ami barátság formájában teljesedik ki. Ismerős, átélhető élethelyzetek jelennek meg, amit a kilencvenes évek film és zenei világa tesz teljessé. A cím is tökéletes áthallás, hiszen a Nirvana és Kurt Cobain jelentős szereplő a történésekben. Hornby írása őszinte, néhol megmosolyogtat, mégis van ahol mélyre megy a történet.
Will ügyesen bátorítja Marcust, Grant tökéletes választás volt a filmben. Megtanítja neki, hogyan legyen a suliban menő, milyen cipőt vegyen fel, milyen frizurája legyen, mit nézzen a filmek közül, milyen zenékre figyeljen. Will akaratlanul is a szárnyai alá veszi a fiút, és kapcsolatuk során mindketten sokat tanulnak egymástól, és magáról az életről is. Könnyed köntösbe bújtatott dráma egy kis romantikával és iróniával fűszerezve. Jó volt látni Marcus és Will kapcsolatának fejlődését, hiszen ez a barátság végső soron megváltoztatja Will és Marcus életét, és segít mindkettőjüknek felnőni.
Will 36 évesen éli a gondtalan, egyedülálló, kissé gyermeklelkű, örök bohém férfiak életét. Az apja által írt híres karácsonyi dalból származó jogdíjakból él. Willnek nem kell aggódnia a pénz és a munka miatt, és az életét nagyrészt felelősségek és kötelezettségek nélkül éli. Will belép egy egyedülálló szülők csoportjába, zseniális módon igyekszik társat keresni. Ehhez még kitalál egy volt feleséget és egy kétéves fiút is magának... Gondolhatjuk, nincs nehéz dolga férfiként a sok magányos anyuka között, terve jól működik. Amikor Will találkozik Fionával és 12 éves fiával, Marcusszal. Gyorsan kialakul a közös nevező Will és a Marcus között, ami barátság formájában teljesedik ki. Ismerős, átélhető élethelyzetek jelennek meg, amit a kilencvenes évek film és zenei világa tesz teljessé. A cím is tökéletes áthallás, hiszen a Nirvana és Kurt Cobain jelentős szereplő a történésekben. Hornby írása őszinte, néhol megmosolyogtat, mégis van ahol mélyre megy a történet.
Will ügyesen bátorítja Marcust, Grant tökéletes választás volt a filmben. Megtanítja neki, hogyan legyen a suliban menő, milyen cipőt vegyen fel, milyen frizurája legyen, mit nézzen a filmek közül, milyen zenékre figyeljen. Will akaratlanul is a szárnyai alá veszi a fiút, és kapcsolatuk során mindketten sokat tanulnak egymástól, és magáról az életről is. Könnyed köntösbe bújtatott dráma egy kis romantikával és iróniával fűszerezve. Jó volt látni Marcus és Will kapcsolatának fejlődését, hiszen ez a barátság végső soron megváltoztatja Will és Marcus életét, és segít mindkettőjüknek felnőni.
Egy nagyon szórakoztató könyv, hangulatában is jól hozza azokat az éveket. Horbny könnyedén, olvasmányosan ír, regénye tele van száraz humorral és utalások a korszakra. Egyébként Hornby több regénye filmre került, ezt a filmet újranézve egészen más befejezése van, mint a regénynek. Ezért is érdemes elolvasni, megismerni ezt a tartalmas könyvet, ami az emberi kapcsolatokról mesél. Jó szívvel ajánlom, hamarosan újra a boltokba kerül.
A regény február 18-tól újra a boltokban, ITT előrendelhető!
Maidenheadben nőtt fel, itt is végezte a gimnáziumot, majd a Jesus College-ba járt egyetemre Cambridge-ben. Legismertebb regényei a Pop, csajok satöbbi (High Fidelity), az Egy fiúról (About a Boy) és a Fociláz (Fever Pitch). Művei többnyire a zenéről, a sportokról, az emberi kapcsolatokról és természetről, valamint a fiatalságról szólnak. Hornby Hosszú út lefelé című regénye 2005-ben jelent meg, és jelölve volt a Whitbread Novel díjra.
Helikon, Budapest, 2025
344 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789636202019 · Fordította: M. Nagy Miklós
Megjelenés időpontja: 2025. február 18.
