2025. február 24., hétfő

A ​pusztulás dala

 



Bíró Szabolcs: A ​pusztulás dala

(Anjouk 9.)


                                             









A sorozat harmadik harmadának lezárása ismét tökéletes lett. Az Anjouk-történetének esetében legalább harmadszor érzem olvasás után: ez igen, ez lett a legerősebb része a sorozatnak! Persze, mindig az utolsó a legjobb, de az vitathatatlan, hogy mennyire gondos, kidolgozott, minden részében jól felépített a cselekmény. Bíró Szabolcs jelenleg az egyik legjobb történelmiregény-írónk.

Ahogy a cím sugallja, nem egy vidám rész, ami lezárja a harmadik szakaszt. A pusztulás dala nem csupán a pestisjárvány miatt lett komor, sötét darabja a sorozatnak. Lajos király bosszúja jogos és érthető. A Nápoly elleni bosszúhadjárat durván valós történései még így is elgondolkodtatóak és döbbenetesek. Szegény András herceg sorsa mellé lesz még másféle dráma, történés, ami kedvenc szereplőinket megviseli. A pestis megjelenése, következményeinek leírása szemléletes képekkel kel életre a lapokon. A fekete halál végigsöpört Európán, senkit nem kímélt. Dubicányba is megérkezett...

      
Mikor kézbe vettem a borítót, már akkor Faludy haláltánc balladája jutott eszembe, és lásd, a történetbe is beépült. Rettenetesen jó, kifejező a borító ezúttal is. Remek és találó pillanat, ahogyan nem tudnak mit kezdeni a betegséggel az emberek, amit döbbenetes volt olvasni.


Üde szín az erdei táltos, Szélűző megjelenése. Gondolatai a sorsról, az élet körforgásáról és a világot irányító hatalmakról érzésem szerint menthetetlen áthallással vannak napjainkra. Az ember gyarló és irigy, a végsőkig kizsigereli a környezetét. Aminek valószínűleg nem lesz jó vége. Véres, gyalázatos, de szükségszerű. Itt picit Lázár evangéliuma is befigyelt, de nagyon élveztem, hatásos elem volt. 

A fiatal Lajos király, Bátor Szilárd, Lackfi vagy Toldi sorsa mellett Johanna, Tarantinói Lajos jelleme továbbra is árnyaltan épül be a valóság és fikció keveredésébe. Emberi sorsok, korabeli életképek villannak fel. Olvasmányos, informatív, minden dráma ellenére is élvezetes kötet lett, ahol a korhű hangulat is működik. Szépirodalmi igényességgel megírt kötet. 

Kedveltem a megható, tisztelgő ajánlót a kötet elején. Hatalmas respect érte! Nem csupán Csikász Lajos miatt szorult össze a szívem... ezért is a kunok felbukkanása, harcmodoruk vagy a hiedelmeik jól illettek a történetbe. Elgondolkodtató, ahogyan mindenképp Anjou Lajos ülne Nápoly trónján, bárki is győzne...ahogy a király belefárad a csatározásba és meghasonlik önmagával sokat sejtető. Mindenképp egy új korszak kezdete ez. Már semmi nem lesz olyan, mint volt. A történelem emberközelbe kerül és kinyílik az olvasó előtt.

Kedvelem Bíró Szabolcsot és az Anjouk-sorozatát is, ebben a kötetben sem csalódtam. Az ifjú lovagkirály-trilógia lezárult. Lelkesen, izgatottan várom a folytatást. Mindenkinek jó szívvel ajánlom ezt a sorozatot! Gratulálok!




A regény ITT rendelhető kedvezménnyel, akár ekönyvben is!







         
Bíró Szabolcs 1988-ban született a felvidéki Dunaszerdahelyen. Tizenhat évesen kezdett aktív kulturális tevékenységbe: íróként, újságíróként és még rockénekesként is tevékenykedett.


2007. óta publikál, jelennek meg írásai. Először még Francis W. Scott néven, majd 2010. óta saját nevén jegyzi könyveit. Első komolyabb sikerét Sub Rosa c. regényének köszönheti. A szakmai hírnevet és a közönség figyelmét a kétkötetes minisorozata a Non nobis, Domine hozta meg számára, ami egyetlen kötetben is megjelent 2016-ban. Ez jelentős év volt, hiszen a Szent György Lovagrend alapításának 690. évfordulóján, Bíró Szabolcsot Visegrádon lovaggá avatták.

A sorozat részei: Liliom és vér, Lángmarta dél, Az utolsó tartományúrig, Szent György testvérei, Ötvenezer lándzsa, Királyok éneke, A birodalom ura, Dél pörölye.












Athenaeum, Budapest, 2025
400 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635434503




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése