(Jack Reacher 26.)
Nagy rajongója vagyok a Jack Reacher sorozatnak, nagyon vártam ezt az újabb részt. Elolvastam az összes megjelent Jack Reacher történetet, és még az előző rész, Az őrszem is a vállalható, jó krimik közé került nálam. Nem a legjobb, de még mindig jó, ami nem tudom mennyire köszönhető az új társ-szerzőnek. Reacher túl ikonikus figura, mára mégis elfáradt, árnyéka önmagának.
A könyv egy figyelemfelkeltő akciójelenettel indult, és eleinte kifejezetten ígéretesnek tűnt. Nyomokban még megvillant a régi Reacher lendülete. Azonban ahogy kezd kibontakozni a háttér, úgy válik egyre szövevényesebbé, kissé vontatottá, majd lassanként zavarossá. Igaz, gyorsan kiderül, valóban semmi nem az, aminek elsőre látszik. A rutinos rajongó legalább négy-öt előző történetrészletre figyelhet fel, amit kiemeltek és beillesztettek ide. Azonban nem működik az összemixelt valóság. A közepe egyre érdektelenebbé válik, szinte unalmas, ami a krimi halála. A történet nem annyira feszes, tele van végtelenül aprólékos, részletes leírásokkal minden helyiségről, ahová Reacher bement. Legyen az kávézó, vagy egy üres ház. Hősünk bolyong a klisék között, bármennyire sötét is az alaptörténet.
A másik fájdalom számomra, hogy mindig akadt egy jó női karakter, ami itt nyomokban sincs. Bár az alapötlet szerint Reacher segít Michaela Fentonnak megkeresni ikertestvérét, Michaelt, aki eltűnt. Természetesen mindketten veteránok, megjárták az iraki pokolt, Michael bombagyáros, akit rossz útra sodort az élet. A gonosz, titokzatos Dendoncker annyira kegyetlenül gonosz, hogy saját emberei is rettegnek tőle...innen a cím. Valahogy mégsem elég félelmetes, nem egy karizmatikus figura, a motivációja is elég gyenge lábakon áll.
A női főszereplőt csak minimálisan mutatják be, alig van szerepe, egy idő után el is tűnik a színről, csak a végére kerül elő. Legfőbb jellemzője, amit tudhatunk, hogy szereti a testvérét és lábprotézise van, de ennyi. Igazán nem kelt életre, és Reacherrel sem volt túl sok kapcsolata.
Bevallom, egyre csalódottabb lettem olvasás közben, hiányzott a sodró lendület. Tudom, egy olvasói értékelés, könyvkritika mindig szubjektív dolog.Sajnos Reacher stílusa és jellemvonásai annyira különböztek a korábbiaktól. Szikár, kemény, pattogóan tömör írásmód jellemzi ezt az új részt. Ami különösen hiányzott a történetből az a Reacher-re jellemző emberség mellett a sötét, cinikus humora. Ez a Jack Reacher nem ugyanaz, mint akit mindannyian megszerettünk, megismertünk. Érdekelne, ebben mennyi lehetett Andrew szerepe, de talán ezt fedje jótékony homály. Kétségtelen, hogy összességében az akciók erőszakosabbak, de sokkal kevésbé érdekesek. Az eldugott, határ menti kisvárosban és a föld alatt működő titkos szervezet sötét ügyei zavarosak, kevéssé félelmetesek. Az tetszett, hogy a végére felgyorsult a cselekmény, több meglepő és váratlan fordulat adódik, amitől egy halvány négy csillagot sikerült összehozniuk a szerzőknek. Ez főleg a hatásos és meglepő nyitó jelenetnek és a befejezésnek köszönhető. Azonban a képzeletbeli Reacher toplistámon a 26. történet csont nélkül nyeri a 26. helyet. Ha csak egy átlag krimi lenne, azt mondanám egynek jó. Azonban ez egy REACHER krimi! Befejezésül Reacher ismét nyakába veszi a világot, azonban merre és HOGYAN folytatja útját az a rajongók előtt is nagy kérdés.
ITT rendelhető kedvezménnyel! E-könyvért IDE katt!
eredeti nevén Jim Grant Coventryben született 1954. október 29-én. Angol író, de hosszú évek óta New York államban él feleségével. Első regénye az Elvarázsolt dollárok (Killing Floor) megnyerte az Anthony Award Legjobb első regény díját. Lee Child minden regénye az egykori amerikai katonai rendész, Jack Reacher kalandjait követi nyomon az Egyesült Államokban. Önálló történetek, csupán Reacher személye köti össze a sorozatot.
Díjai: Anthony Award, Barry Award, Dilys Award, Macavity Award, WH Smith Thumping Good Read Award
Andrew Grant: Birminghamban született, eddig kilenc önálló thriller fűződik a nevéhez. Lee Child öccse.
General Press, Budapest, 2022
304 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634525875 · Fordította: Gieler Gyöngyi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése