A Corvin-trilógia

Benkő László: Mátyás fia, Corvin János

A Corvin-trilógia összefoglalása







                                               

Benkő László a Hunyadiak és Magyarország dicső korszakát elevenítette fel a Mátyás király életét feldolgozó négy kötetben. Innen adódott is a kíváncsiság, hogy a király törvénytelen utódját, Corvin herceg sorsát is mélységében megismerjük. Ez jó gondolat véleményem szerint, hiszen az átlag olvasó talán csupán csak ennyit tud a hercegről, hogy ő volt Mátyás egyetlen utódja. Corvin János valóban méltatlanul mellőzött volt a történelemben és később a tankönyvekben egyaránt.


   

A 15. század második felének részrehajlás nélküli bemutatását olvasmányos, regényes formában tárja elénk a szerző. Mindezt a történettudomány által feltárt adatokra építve, egy nagyívű, részletgazdag, feszültségben és fordulatos cselekményben ismerhetjük meg. A politikai intrikákat, összefüggéseket is láttatja az izgalmas és feszes tempójú, sok-sok ármánnyal megírt sorozat. A kiváló harci tudással és nagyszerű felmenőkkel rendelkező Hunyadi család sarja, Corvin János élete nem volt egyszerű. Mátyás és Edelpeck Borbála szerelmének gyümölcse a törvénytelen fiú, megküzdött a belső árulókkal, hogy bizonyítsa rátermettségét. Egy ellehetetlenített közegben azonban ez nem ment könnyen, elég kiszolgáltatott volt a hatalomnak. A trón körüli viták csak felerősödtek Mátyás halálával. Azaz: semmi sem úgy lett, ahogy Mátyás remélte. Nehéz terhet hagyott örökül fiára. A sorozat első kötete két év történéseit követi, Mátyás király halála utáni időszak elevenedik meg a lapokon. Erről olvashatunk az első részben, ami az Árulók diadala beszédes címet kapta.



                                                                                                      

Az oligarchák országa című második részben kibontakozik Corvin János herceg életének újabb hét esztendeje. A királyság és a trón hosszas egyezkedés, szövetségek és titkos paktumok után Jagelló (Dobzse) Ulászlóhoz került. Corvint kiszorítva a hatalomból, a királyi székre egy teljességgel alkalmatlan figura ülhetett, a becsvágyó és kapzsi nagyurak jóvoltából. János herceg másik nagy ellenfele Beatrix arra készül, hogy Mátyás halála után királynéból királynővé váljon. Olasz temperamentuma színes jellemrajzot kapott. A Corvin-sorozatban tovább árnyalja a képet a szerző. Jól nyomon követhető az öregedő királyné sorsának változása, a tekintélye és a hatalom elveszése. Élete megkeseredik, szomorú fordulattal távozik Magyarországról, ahol soha nem szerették, nem fogadták el. A harcolni és önállóan gondolkodni nem tudó, döntésképtelen király mellett Bakócz Tamás érsek az, aki irányít. Ulászló és Corvin legnagyobb ellenségei az oligarchák. Ezek az összefonódások adnak izgalmas és elgondolkodtató hátteret, amihez a török támadások, és a velencei befolyás is sok váratlan meglepetéssel szolgál.

János herceg feleségül veszi Frangepán gróf leányát, Beatricét, így apósa támogatásával velencei polgárjogot nyer. A délvidéken sikeresen harcol a török ellen. Kiváló katonai tudását még az ellenfelei is elismerik. Meglepő volt látni, hogy a magyarországi történésekre mekkora figyelmet fordított Velence és a pápa. A törökkel ádázul, megalkuvást nem ismerve küzdő Corvin egyre nagyobb katonai sikerei lenyűgözték a nyugatot. Lebilincselő történelmi regény lett a folytatás. Remek korrajzot kapunk, számos meglepő fordulattal kel életre ez az időszak. A kémek, árulók és saját pecsenyéjüket sütögető nagyurakról olvasva alig változott napjainkra valamit a történelem. A hatalomvágy, megalománia uralja napjaink eseményeit is. 

        

Mátyás ​király fia, Corvin János elég rövidre szabott életében megküzdött és bizonyította rátermettségét, hazafias érzelmeit. Méltó lehetett volna elődeihez, ha megfelelő támogatást kap. Az élete révbe ért, házassága kiteljesedett. Gyermekei születtek, ezzel is megelőzte Ulászlót, aki még nem dicsekedhetett utóddal. 

A hadvezér című harmadik kötetben erről mesél Benkő László. Corvin hadi sikereivel is lefőzte Ulászlót, visszaszorította a törököket, a déli végek védelmét megoldotta, a középnemesi tábort egységbe kovácsolta. Corvin alakja érett gondolkodású, megfontolt férfiként jelenik meg, aki uralkodásra alkalmas lehetett volna. 

Ezzel elismerést kapott, ám a sors kegyetlenül korán közbeszólt. 

A végkifejlet kellően drámai és szomorú, a történelem ismétli önmagát. Ahogyan Mátyás király örökségét azonnal szétszaggatták, Corvin herceg esetében is ez történt. Jó volt a regény végén a szerzői utószót olvasni a fontosabb szereplők további sorsának rövidke ismertetésével. Az utókor gyorsan felejt, sajnos nem okulunk a múlt hibáiból, elkövetett tévedéseiből. A cselekményekben és történelmi információkban bővelkedő regényfolyam a korabeli katonai és politikai események, összefüggések elgondolkodtató valóságát tárja az olvasó elé. A Benkő Lászlótól megszokott tárgyilagos történeti hűséggel, szórakoztató és kalandos formában kelti életre előttünk ezt a korszakot. 

    

Benkő László:

(Szombathely, 1952. március 13.) író. A Magyar Írószövetség tagja.

2004-től kezdte írásait publikálni, a magyar középkorról (Honfoglalás, kalandozások kora - Viharlovasok, és a Tatárjárás) írott történelmi regényei mellett szerzője A Zrínyiek-sorozat három kötetének. Nevéhez fűződik a Honfoglalás, Tatárjárás trilógia és a Szent László életét bemutató sorzat. Feldolgozta többek között Kinizsi és Balassi Bálint életét, vagy A pozsonyi csata eseményeit is megírta a történelmet kedvelő olvasóknak.