2018. augusztus 21., kedd

A Danaida

Szabó Magda: A Danaida 



                                                           





"Nehéz nap volt, a tegnapi is az. Az ember meg gyönge."








Szabó Magda az egyik legnagyobb magyar író. Könyveiben a női sorsok állnak a középpontban, fantasztikus a nyelvezete, a stílusa. Nagyon jó olvasni. A danaida-sors ráadásul tipikusan női végzet, női öntudatlanság következménye és csakis az öntudatra ébredés oldhatja fel. Ez a regénye 1964-ben jelent meg először. Az írói munkásságának első szakaszának csúcsa talán. Összetéveszthetetlenül "Szabó Magdás".




Hősnőnk, Kati örök boldogtalanságra kárhoztatott, másnak adja át életének a főszerepét, így kifolyik a boldogság lehetősége is a kezei közül. Saját boldogtalanságát java részben önmagának köszönheti. Csándy Katalin valóban danaida, a szó klasszikus értelmében. A történet kellőképpen szikáran és balladisztikusan érzékelteti azt, amit nem érdemes kimondani sem. Nőnek lenni sosem volt könnyű. Abban a korszakban különösen szikár élet várt egy nőre. A háttérben politikai drámákkal zajlik a történelem, dübörög a szocializmus gépezete, '56 után járunk. Csándy Katalin portréját megrajzolni rendkívüli feladat, hisz, ahogy Szabó Magda is írja: "minden ember titok, s minden titok titok".




Katalin könyvtáros, aki egész életében önmagára igyekszik figyelni, de elég rosszul teszi ezt. Másokért, másoknak dolgozik. Türelmesen, végtelen alázattal, de koránt sem öntudatosan. Első szerelme kihasználja, majd eldobja, férje házában nem társ, csak mindenes cseléd inkább. Csándy Katalin életének díszletei mellé megismerjük a szülői hátteret, óvodai dadájával, Matilddal és Katalin imádott bátyjával, Dániellel való kapcsolatát is. Amikor Pestre kerül, felkarolja a nyugodt és bölcs Nóra. Amikor az özvegy Simkó Elek is a képbe kerül ő hozza anyósának Anyucinak és Elek volt feleségének, Micónak szellemét. Egy elég színes családi kép bontakozik ki előttünk.



Katalin karakterének furcsaságai (alázat, türelem, segítőkészsége, naívsága) talán abban gyökereznek, hogy elég neurotikus. Amikor mindenáron boldog akar lenni, de nem megy. Vágyik egy gyerekre, de nem adatik meg. Így nem veszi észre a lyukat élete korsóján, ahol mindig, minden esetben kifolyik a nagy igyekezettel merített víz. Katalin újabb és újabb csapások között is megőrzi a jóságot, tisztaságot. Már-már bosszantóan együgyű. Katalin nem került hozzám közel naívsága miatt.


A másik erős női karakter Melinda. Ő talán Katalin furcsa ellentétpárja, aki egyébként a férj szeretője. Elek a férj, egyébként igen simulékony, megalkuvó. Melindával szemben Katalin nemcsak anyai ösztönöket táplál, hanem talán saját soha nem létező öntudatát ismeri fel a lányban. Melinda ugyanis még félig-meddig kamasz, aki hihetetlenül ön- és céltudatos, okos. Melinda lesz az eszköz, amely segíti öntudatra ébredni Katalint, ami kivezeti a cél nélküli házasság zsákutcájából. Ha sokára is, de csak felismeri az összefüggéseket a céltalan ténykedés elemei között.



                                         
A történet üzenete semmit nem avult, a szereplők ma is itt járnak közöttünk, felismerhetőek. Ebben a felszínes világban bizony nagy szükség van arra, hogy egy picit néha megálljunk, és időt adjunk önmagunknak. Körülnézzünk és értékeljük életünket, hol és hová tartunk. Ez is igen kiemelkedő regény, sok szereplőt mozgat, narratívája is érdekes, ahogyan a különböző idősíkokat remekül összemossa. Olvasás közben nagy figyelmet követelő. A Danaida története tragikus, ettől valóságos és emberi.


"Az élet, ha nagy gyűrődések után is, valahogy mindig kisimul."








"A Danaidá-ban először nyúltam hivatásos író kezével a mintaértékű antik mitológia figurái közé: Danaus király lányai azzal bűnhődtek bűnükért, hogy az idők végezetéig feneketlen hordóba kellett vizet hordaniuk.

Az én Danaidámnak az a bűne, hogy csak önmagára figyel élete kétharmad szakaszában, s nem veszi észre, hogy minden kor történelmi időszak, amelyben nemcsak alakul az emberi sors, hanem maga a benne élő is adhat jelzést, esetleg valami fordulatot a hazai vagy világtörténelemnek.

Csándy Katalin a nagy emberi érzésekre érzékeny, szerelemre, féltékenységre, szégyenre, nem veszi észre, hogy az idő nagy folyója olykor hidat, olykor gázlót kínál, esetleg jelzés mutatja, hol nem tanácsos vízbe lépnie. Környezetében minden megváltozik, ő csak addig a határig, míg felismeri, ne bukdácsoljon már holtáig a számára kilátástalan koordináták között, hanem mentse meg, ami az életéből még menthető." (SZM)
A regényből Zsurzs Éva rendezett filmet 1970-ben.
Festmény:John William Waterhouse: Le Danaidi 1903.


A könyv a Jaffa Kiadónál ITT kedvezménnyel megvásárolható!




Eredeti megjelenés éve: 1964






Jaffa, Budapest, 2018
368 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155715020



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése