Európa női szemmel

Európa női szemmel
Ida Hegazi Høyer: Bocsáss meg






                                           





"Az ember nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy azt higgye, hogy nem lehet rosszabb. Ezt ne felejtsd el. Mindig lehet rosszabb."


A Kossuth Kiadói Csoport tagja a Noran Libro Kiadó indította útjára ezt a sorozatot. A tavaszi könyvfesztiválra négy újabb kötettel bővülve immár tíz szerző regényeiből válogatva ismerkedhetünk a nők sorsával, helyzetével, az őket foglalkoztató problémák megközelítésével. Remek alkalom ízlelgetni, új színeket, alkotókat felfedezni. Mikor olvasnánk ciprusi, máltai, lappföldi, osztrák vagy éppen norvég női írók érzéseiről, az őket körülvevő világról, vágyaikról, gondolataikról? A négy friss megjelenésből most kettőt emelnék ki.



"Körbe akartuk utazni a világot egy vitorlással, álmodoztunk, akár a kamaszok, különleges emberekké akartunk válni, közben nekem munkába kellett járnom, neked pedig be kellett menned az egyetemre, de viseltem a gyűrűdet, még akkor is, ha fájt, azzal aludtam, zuhanyoztam, dolgoztam, tiltakoztam ellene, de soha nem vettem le."



Súlyos, erős történet, remek fordításban. Szöllősi Adrienne számomra a skandináv krimifordításaival maradt emlékezetes, és a néhány hete olvasott Tengerkönyv is az ő fordításában jelent meg.
Mondhatnám, ez a történet is felér egy krimivel. Egy szerelem története, ami egészen különleges. Nem a romantika kap főszerepet, bár tele van mély érzésekkel. Ez nem rózsaszín idillbe fulladó, édes-bús könnyes klisék halmaza. Már szinte kedvenc lett, mert napok múlva is foglalkoztat a szereplők sorsa, velem maradt a történet hangulata. Kétségtelenül megtalált, megfogott. Élmény volt megismerni. A borító kifejező, tökéletesen adja vissza a szereplők lelkét.

Azt az első néhány oldal után sejtheti az olvasó, hogy itt valami nagy titok lappang, a boldog szerelem állapota illékony. A nyomasztó befejezés szinte várható. Ha erre felkészült az olvasó, kap egy egyéni hangú cselekményt. Itt semmi sem az, aminek elsőre tűnik. Igazából egy fájdalmasan szép dráma bontakozik ki a lapokon. A megjelenő hasonlatok teszik egészen egyedi hangulatúvá ezt a regényt.

Mindenkinek joga van a boldogságra. Az írónő gyönyörű és kifejező mondatai megragadják az olvasó szívét-lelkét. Ilyen mély szerelmet, igazi egymásra találást ritkán élhetünk meg. Tökéletesen illenek egymáshoz, rögtön tudnak együtt létezni. A lány visszaemlékezéseiből bontakozik ki a történet. Nem tudjuk a nevüket sem, csak később derül ki, hiszen nem is fontos, nem ezen van a hangsúly. Mit keres egy szerelmi történetben olyan traumák feldolgozás, hatása a szereplőkre, mint a gyász, és a veszteség? Hogyan hat, befolyásolja és alakítja személyiségünket egy ilyen családi dráma? Aki nem élte át, elképzelni sem tudja igazán. Afféle élveboncolás, okok és miértek keresése arra, ami sajnos megváltoztathatatlanul megtörtént. Az ember egyszeri, egyedi és megismételhetetlen.



A Bocsáss meg történéseiben megjelenik a gyötrő fájdalom, a melankólia. A tehetetlenség érzése, a kilátástalanság döbbenete. A magány jellemzi Sebastiant, nincsenek barátai, de ez jellemző a lányra is. Két sérült lélek egymásra talál, röpülnek, boldogok.Nem akarnak a mókuskerékben létezni, utazni, élni vágynak.

Mégis, mit rejteget Sebastian, mi az, ami nyomasztja, nem akar tudni róla? Mitől más, furcsa a fiú? A szülői háttér is kibontakozik, messze a gyerekkorba keresendőek a válaszok. Miért depressziós az anya, mi nyomorította meg a család életét. Hogyan tudnak így létezni, feldolgozni azt, amit nagyon nehéz. Miért nem az élőkre koncentrálnak, ez a nagy kérdés, hiszen a múlt terhét cipelve agyonnyomja a jelenüket is. Mikor van az a pont, hogy a szerelmünk előtt fel merjük vállalni önmagunkat, teljesen lemeztelenítve a lelkünket is? A leírások érzékiek és fájnak olvasni bizonyos részeket. Életmese ez, valós küzdelem önmagunkkal, az életünket körbe fogó hazugságokkal, múltunk árnyaival a boldogság keresésével.



"Egy család voltunk. A legjobb volt az ébredés. Az ébredés is álom volt."

Ida Hegazi Høyer norvég írónő 1981-ben született, dán és egyiptomi felmenőkkel rendelkezik, Norvégia északi részén, Lofotenben, illetve Oslóban nőtt fel. Szociológiai tanulmányokat folytatott, dolgozott egy ruhaüzletben is, jelenleg szabadfoglalkozású író, Oslomarkában, az Oslo környéki erdős vidéken él. Bekerült a tíz legjobb fiatal norvég író közé, és 2014-ben megkapta a fiatal tehetségeknek ítélt állami Bjørnson-ösztöndíjat. Eddig öt könyve jelent meg, a harmadikkal 2015-ben elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját. Lefordították spanyolra, készül a dán, a szerb és a bolgár, az albán és a macedón kiadása.

Noran Libro, Budapest, 2018
232 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155761256 · Fordította: Szöllősi Adrienne





Carolina Schutti: Mezítláb a selymes fűben





                                                     
                                                 









Ez a kötet eredetileg 2012-ben látott napvilágot. Rögtön elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját. Ez is bizonyítja, helye van a sorozatban. Az írónő a fülszöveg szerint: egyetemi tanár, író és költő, valamin képzett koncertgitáros-énekes. Ez volt Carolina Schutti (Innsbruck, 1976) második kötete, amit A baglyok hangtalanul repülnek című kisregénye követett, majd 2018 februárjában Idegláz című verseskötete jelent meg.




A könyv rövid terjedelme miatt becsapósnak tűnhet. Olyan kis rövid, könnyű, már-már romantikus darabnak sejtheti az olvasó. Nem az. Rétegeit összerakva bontakozik ki a történet, ami sok mesét és anekdotát is tartogat az olvasónak. A megfejtésre váró szimbólumokkal tűzdelt emlékek halmaza egyéni és eredeti. A címlapon megjelenő matrjoska baba utalás lehet erre. Olyan kép a képben, vagy történet a történetben. Főszereplőnk Maja, akit kisgyermekkorától a fiatal felnőtt életéig követhetünk nyomon. Keresi önmagát, a gyökereit, hiszen múltja és emlékei ködbe vesztek. Ezekből a felvillanó homályos emlékfoszlányokból kerekedik ki a történet. Ennek beindításához kell egy férfi hiszen Maját eddig nők vették körül.  Mindenkiben megfogalmazódhat az érzés: ezt ismerem, már átéltem valamikor, jártam itt. Belénk ég egy szinte jelentéktelennek tűnő pillanat, egy szín, egy illat vagy maga a gyerekkor tündérkertje. Az írónő költői képei, leírásai és hangulatfestése tökéletes.

Megismerhetjük a falusi környezetet, ahol a lány nagynénjénél nevelkedett. Maja életének meghatározó momentumai titkokat is rejtenek. A gyökértelenség érzéséből fakadó fájdalommal megküzdeni nem egyszerű. Tartozni valahová, valakihez fontos érzés az életben. Mégis ez az önmagától való menekülés vágya, amivel a rövid történet átitatódott, meglepő volt nekem. A történetvezetés inkább töredezett, álomszerűek a felvillanó emlékek képei. A végén pedig mintha minden újrakezdődne: Maja már kislányával keresi a gyökereiket, a múltjuk meghatározó pillanatait. Az érzékeny női lélek rezdülései jelennek meg a történetben. Ám addig még lesz más történés.




Ha olvasnád az Európa női szemmel sorozatot, akkor ITT válogathatsz. Izgalmas kirándulás, jó felfedezés megismerni ezeket a regényeket, a bennük bemutatásra került élethelyzeteket, sorsokat.





Noran Libro, Budapest, 2018
112 oldal · ISBN: 9786155761515 Fordította: Győri Hanna