Steve Berry: A tizennegyedik gyarmat Ha történelmi fikcióról van szó, az egyik legjobb szerző Steve Berry - aki ismét megmutatja, miért ő a thriller műfaj egyik legjobbja. Röviden összefoglalva Berry új regényét: végy egy kis James Bondot alapnak, hintsd meg némi Mission Impossible és "24" érzéssel, majd keverj hozzá sok háttér információt. A tetejére habnak tegyél sok igazságmorzsát.
Az utóbbi Steve Berry regények egyre jobban a valós történelmi háttérre épülnek, azokat bontogatva sejlik fel maga a történelem színpada. Berry sikerrel lebbenti fel ezekről a titkokról a fátylat, ezúttal közelmúltunk eseményeit véve górcső alá. Ez a tizenegyedik könyv, amely Cotton Malone-t teszi meg főhősnek, de minden egyes regény önálló könyvként íródott, amely lehetővé teszi az olvasók számára, hogy bármilyen sorrendben olvashassák őket. Nem lenne Steve Berry, ha a valóságos történelmi események mellett a politikából jól ismert néhány valós alakot is bevon. Nagyon tetszett a megrajzolt miniportrék sora: Reagan, II. János Pál pápa és Andropov mellett a merénylőik is szóba kerülnek.
Innentől kezdve az olvasók egy bevetésen látják viszont kedvenc ügynöküket: Cotton Malone a Bajkál-tó felett jelenik meg egy helikopterben, ami éppen bajba kerül. Az Igazságügyi Minisztérium operatív részlegének főnöke, Stephanie Nelle parancsára ugyanis Oroszországba repült. Színre lép a fő gonoszunk is, az egykori KGB ügynök, Alekszandr Zorin, aki hozzáférhet a kis nukleáris eszközökhöz. Amit még Andropov idején rejtettek el Amerikában... Ő ezt akarja megszerezni és tervezi használni is őket. Zorin személyes bosszúra készül, a legyőzhetetlennek vélt Amerika ellen. Bár véget ért a hidegháború, a vasfüggöny leomlott, ő mégis a visszaállítására tesz kísérletet. Erre az elnökváltás ad remek alkalmat neki, Cotton Malone a nyugdíjas ügynök pedig egy új "hidegháború" küszöbén találja magát.
Zorinnak van egy alvósejtje is, aki már az Egyesült Államokban van segítségére. Berry hamarosan egy olyan cselekménysort mutat be, amely nem csak Amerikát célozza meg, hanem az Alkotmány bizonyos hibájára is rámutat: Veszélyes és komoly a felvetett kérdés: mi lenne, ha a nemzet vezető nélkül maradna? Mi történne, ha mind az elnököt, mind a megválasztott alelnököt megölnék, mielőtt hivatalba lépne? Amerika meggyengítése, ellehetetlenítése nem is olyan lehetetlen.
A Cincinnati Társaság, ami valóban létezik ( 1783-ban alapították, és az ország legrégebbi hazafias szervezete) bevonásával az amerikai polgárháborúig nyúlnak vissza a történelmi szálak. Kanada bekebelezése nem járt akkor sikerrel. Jelentős szerep jut az államok alkotmányának a 20. módosításnak, ami az elnöki öröklés ügyét ismerteti. Rámutat a kongresszusi törvényében megfogalmazott jogi hibákra, ami bizony lehet komoly veszélyforrás.
Az elejétől a végéig hihetetlenül jól megírt, és ragyogó történet. Berry vitathatatlanul lépet előre, az utolsó néhány könyve, különösen a kedvenceim közt van. Berry egyike azoknak a kevés szerzőnek, akik tudják, hogy valóban szórakoztassanak, miközben tanítanak és rámutatnak a háttérben meghúzódó összefüggésekre. Nehéz lenne kiválogatni a szerző fantasztikus fantáziája és a valóság egybeeséseit. Erre az utószóban ad válaszokat, amit itt kár lenne kihagyni. Minden regénye jó, és mindegyik kínál valami mást a rajongóknak. Külön öröm, hogy példás gyorsasággal került a hazai olvasókhoz az új regény.
Steve Berry: (1955) amerikai író, professzor és volt ügyvéd, a New York Times sikeres írója, a Nagy Károly nyomában, A velencei árulás, Az Alexandria link, A Templomosok öröksége, A borostyánszoba és a Vérbosszú Párizsban világhírű szerzője. Könyveit 38 nyelvre fordították már le, és 50 országban sikeresek.
A Cotton Malone-sorozat eddigi kötetei: A templomosok öröksége, Alexandria link, A velencei árulás, Nagy Károly nyomában, Vérbosszú Párizsban, A császár sírja, A Jefferson-kód, A királyi fortély, Lincoln-mítosz, Veszedelmes hazafiak.
GABO, Budapest, 2017
528 oldal · ISBN: 9789634064749 · Fordította: Sóvágó Katalin
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése