Jó emberek

Arturo Pérez-Reverte: Jó emberek 




                                                                               













Arturo Pérez-Reverte élvezi az intelligens játékot a történelem és a fikció között. A kezében a varázspálcával (toll) nem csupán ügyesen építi fel a két kitalált karaktert, de az elbeszélő hitelességét is erősíti ezzel, mintha valódi történetet mesélne el. Dicsőséges képek, huncut kikacsintások és ötleteket mutat be a legfontosabb kérdések ábrázolására: Egy jó kaland a könyvek erejével, eszmék ütközése, és a barátság mellett a jó és a rossz örök párharcáról. Teszi mindezt egyszerű és érthető módon.

A történet izgalmas, kiváló a hangulata, humora. A tizennyolcadik század végén zajlik a regény története, amikor a Spanyol Királyi Akadémia két tagját különleges feladattal bízzák meg. Nem kevés veszéllyel jár a küldetésük, el kell hozzák a Spanyolországban tiltó listán lévő Enciklopédia 28 kötetét. Két bátor, kissé felkészületlen utazónk a francia forradalom előestéjén vág neki kalandokkal teli útjának. Ezeket a csodálatos kalandjaikat a valós események teszik hihetővé. Történelmi és posztmodern regény, ahol a karakterek jól működnek, a térben és időben. Ez egy csodálatos történet, jól elmondott, tökéletesen strukturált, gyönyörű utazás Franciaországba. Természetesen vannak, akik szeretnék minden lehetséges eszközzel megakadályozni a könyvek Spanyolországba való eljutását.


Tetszett, ahogy Perez Reverte játszik a szavakkal, személye beépül a regénybe. A stílusa, amellyel megírta, csodálatos. Különösen hangsúlyoznám a szókincsét, a beszéd és gondolkodásmódot, ahogyan megidézi a tizennyolcadik századot. Nagyon kiegyensúlyozott a történetvezetése, a fő karakterek emberiek, akik összefognak az értékeket menteni,a barátság erejével. Bár nagyon különbözőek a viselkedésükben és hiedelmeik, mégis együtt egy jó ügy érdekében tudnak együtt haladni a vállalt feladatuk felé. A két spanyol tudós kalandjai sodróak, humortól sem mentesek. Nem kell azonban arra gondolni, hogy a két akadémikus egyfajta szuperhős lenne. Ők csupán már ott és akkor hitték a könyvek erejét, hogy a világot jobbá tehetik általuk. A két főszereplő a könyvtáros Don Hermogenes Molina és Don Pedro Zárate admirális. Az ő küldetésük és a személyiségük különbözőségének dinamikája ad egy különleges kontrasztot, nagyon jól és sok árnyalattal jelenik meg a regény eseményeiben. Ez egy olyan könyv, ami nem csak jól szórakoztatja az olvasót, de gondolkodtat is. Köszönhetően az alapos kutatási munkának, ami érezhető olvasás közben.

Röviden: ha kedveled a történelmet, akkor érdemes elolvasni ezt a könyvet. Izgalmakban bővelkedő, kalandos utazás a tizennyolcadik század spanyol és francia királyi udvarába. Szórakoztató narratíva, jól felépített karakterek jellemzik.





Arturo Pérez-Reverte (Cartagena, Spanyolország, 1951. november 24. –) egy spanyol író, egykori riporter. Kizárólag az irodalomnak él, bár korábban 21 évig (1973 - 1994) dolgozott riporterként is a sajtónak,
a rádiónak és a televíziónak. Mint haditudósító számolt be több nemzetközi konfliktusról, köztük a szaharai háborúról, vagy a délszláv háborúról is.

Könyvei sikeresek, többnyire történelmi kalandregények, néhányat magyar nyelvre is lefordítottak.
2003-tól Pérez-Reverte tagja a Spanyol Királyi Akadémiának is.









Libri, Budapest, 2017
544 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633107294 · Fordította: Imrei Andrea