Biztos vagyok benne, hogy sajnos ez a könyv - jó magyar szokás szerint - sok vitát fog generálni, kap hideget-meleget, bár erre semmi ok nincs.
A rajongók egy része szinte szentségtörésnek képzeli, hogy egy már halott író témáját egy másik vigye tovább.
Gyorsan leszögezném: Az író sikerrel vette az akadályokat, még a léc sem rezgett. Engem meggyőzött, vállalható, jól illik a sorozatba. Tény, hogy igazi kult-sorozat lett a Millennium-trilógiából, a maga eddigi eladott 80 milliós példányszámával. Pedig már előtte is létezett a skandináv krimi, mint műfaj. Azonban ez a sorozat indította el világszerte azt a hullámot, ami ekkora hatással volt az olvasókra.
A skandináv krimik egyik legnépszerűbb és legfontosabb szerzője, Stieg Larsson. A Millennium-trilógia három kötetének megjelenését,
és a nyomában beköszöntő világhírt már sajnos nem érte meg. Alig
50 éves volt, mikor elvitte a szívroham. Tény, hogy ez csak fokozta a sorozta misztikumát. A könyveiből előbb svéd, majd amerikai filmek is készültek. A műfaj alapja ez a sorozata. Kihagyhatatlan, sodró, olvasmányosan elgondolkodtató, komplex a történet.
A negyedik részt egy új író, David Lagercrantz jegyzi. A filmek világában is jellemző, hogy egy egy népszerű sorozathoz más más rendező készít újabb alkotást. Például akár Batman, akár Őfelsége legnépszerűbb titkosügynökére, James Bond-ra gondolok. Semmivel sem rosszabb az Aranyszem, a Skyfall vagy éppen a sorozatot elindító Dr. No. Pedig a három filmet három különböző rendező forgatta.
Lisbeth Salander és hű segítőtársa, Mikael Blomkvist visszatértek. Sok skandináv krimit szerető és értő olvasó örömére! Valóban, kellett egy adag bátorság a sorozat folytatásához.
Blomkvist nem találja önmagát, kikezdték a hírnevét az ifjú és gyors sikerre vágyó kollégák. Kellene egy újabb ütős címlapsztori, mert a Zalachenko-ügy hatása már lecsengett. Ekkoriban költözik haza az USA-ból a svéd intelligenciakutató Frans Balder professzor, aki élete válságos időszakát éli. Egyik fő oka a változásnak, hogy félti az új felfedezését, úgy érzi, azt máris ellopták. A másik oka, hogy magához vegye a nyolcéves fiát August-ot, aki autista.
Ha elárulom, hogy a professzor mivel is foglalkozik, mit fejlesztett ki, máris a cyber-bűnözésnél járunk. Mindenkit megfigyelnek, lehallgatnak. A Hackerköztársaság tagjai is akcióba lépnek. Maga a professzor keresi meg Lisbethet, hogy segítsen neki.
Amikor ez tudomására jut Blomkvistnak, és ő is kap egy telefont az éjszaka közepén, felpörögnek az események. Lagercrantz a Millennium összes fontos és jelentős szereplőjét beépítette az új regénybe. Nem csak Erika Bergen vagy Jan Bublanski nyomozó tér vissza, hanem Lisbeth, A tetovált lány első gyámja, Holger Palmgren is. Ő adja a történet egyik legérdekesebb vonalához a megoldást, ismét egy sötét titkot tudhatunk meg Lisbeth múltjából, de erről sem mesélnék többet. Érdemes elolvasni, valóban jó húzás és eredeti ez a szál a történetben. Itt kap értelmet a címnek választott Nietzsche idézet is, megspékelve a testvéri "szeretettel".
Az események közben felidéződnek az előzmények fontosabb pillanatai. Most is van családon belüli erőszak, sötét ipari titkok, hackerek és kémek csatája, akik akár egymást is meglopják a virtuális világban. Feltűnik egy szépséges és titokzatos nő is, és egy bérgyilkos is garázdálkodik. A pénz az események mozgatója. Aztán eldörren egy Glock... akció lesz nem kevés, izgalmas a történet. Egy remek és ugyanolyan kerek történetet kap az értő olvasó, mint az előzmények.
Persze új arcok is felbukkannak: az amerikai szál során az NSA titkosügynökei mellett Edwin Neetham azaz Ed the Ned a legérdekesebb karakter a történetben. Ő biztonságtechnikus a professzor volt cégénél. Természetesen nem kell nagy ész ahhoz, mi is adja az alapot a krimihez. Lisbeth és August különös és eredeti párost alkotnak. A fiú fotografikus memóriája és kiemelkedő rajztehetsége kap még fontos hangsúlyt. Ja, és a prímszámok az igazi titkok tudói. Érdekesség, hogy van egy budapesti helyszíne is a történéseknek és Polgár Judit neve is feltűnik. Hogyan és miért az kiderül olvasáskor.
David Lagercrantz úgy vitte tovább a sorozatot, hogy egy új történetet írt saját ötletéből. Jól tette, hogy nem használta Larson megmaradt jegyzeteit. Így a történet egységes képet ad. Vállalható és remekül illeszkedik a sorozatba, nem követett el semmi sértőt.
A svéd kiadó a Norstedts, ami az ország legrégebbi kiadóvállalata 1823 óta, mindent megtett, hogy a folytatás méltó legyen az előzményekhez. A mellékelt képen jól látható a magyar borító is, ami az egyik legsikerültebb. Rajongók milliói olvassák most ezt a könyvet világszerte. Számomra is ez volt az idei év legjobban várt könyve, lett az "Év krimije". Ha Mr. Larsson besétál egy égi könyvesboltba, ő sem fog csalódni.
Az 52 éves Lagercrantz írta a fiatalon, tragikus balesetben elhunyt svéd hegymászó Göran Kropp életrajzát és a magyarul is megjelent Zlatan Ibrahimovic sztorit.
5/5
Köszönet az Animus Kiadónak!
Eredeti mű: David Lagercrantz: Det som inte dödar oss
Eredeti megjelenés éve: 2015.
Animus, Budapest, 2015
496 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633243336 ·
Fordította: Erdődy Andrea
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése