Elrabolt az apám

Jodi Picoult: Elrabolt az apám 

Jodi Picoult:

Ünnepelt bestsellerszerző, az Egyesült Államokban eddig megjelent huszonhárom regényével számos díjat nyert, kötetei rendszeresen vezetik az irodalmi ranglistákat. Felkészülten nyúl kényes témákhoz is, amiket érzéssel és értő módon juttat el olvasóihoz.

Az Elrabolt az apám története is komoly érzelmeket és gondolatokat mozgat meg olvasóiban. 

Témái közt a családi kötelékek, az alkoholizmus és a gyermekrablás, molesztálás mellett a börtönélet és egy régi szerelmi háromszög is  bemutatásra kerül.

Jodi most is a szereplők szemszögéből meséli el a történetet. 

Az alaphelyzet a következő:

Cordelia Hopkins életében látszólag minden nagyon rendben van. Édesapja egyedül, ám nagy szeretetben nevelte fel, érdekes munkájával eltűnt embereket kutat fel, van egy bűbájos kislánya, Sophie, és éppen esküvőjére készül a gyermek édesapjával. Ezt a harmonikus idillt fenekestül felforgatja a rendőrség megjelenése.  A rajongásig szeretett és köztiszteletben álló édesapját, Andrew-t letartóztatják gyermekrablásért. Az elrabolt gyermek pedig nem más, mint ő maga, Delia... apja megváltoztatta a családi nevüket, lakóhelyüket, s átírta egész addigi életüket.

A szálak a régmúltba nyúlnak vissza: kiderül, hogy huszonnyolc évvel ezelőtt apja egy láthatás után nem vitte vissza a kislányt. Édesanyja természetesen nem halt meg autóbalesetben, mint azt eddig tudta Cordelia.  Egész addigi élete összeomlik, kiderül minden hazugság volt körülötte. Apja hazudott egy új életet, személyiséget maguknak.  A valóságnak mindig két oldala van. A huszonnyolc év titkaira most mégis fény derül. Sok erkölcsi aggályt, emberi problémát vet fel a regény. A hetvenes években játszódó események alapja a szeretet. 

Kiderül, Cordelia anyja jellemgyenge, alkoholista volt. 

A szétesett házasság után a bíróság - természetesen-  anyjának ítélte a kislányt...

A szereplők esendő emberek ezúttal is és nem biztos, hogy az a rossz, aki annak tűnik.  Jodi ismét izgalmasan, krimiszerű feszültséget teremtve rajzolja meg az eseményeket.

Az elvált szülők és gyermekek kapcsolattartási problémáitól az alkoholizmusig bezárólag sok morális kérdést vet fel az írónő. Különösen annak tükrében, hogy Delia leendő párja, gyermekkori szerelme Eric is küzd a maga életének démonaival és az alkohollal. Ugyanakkor élete egyik legfontosabb perére készül, hiszen szerelme édesapját, leendő apósát védi.

Delia kirohanásai néha zavaróak voltak, kicsit sok volt tőle a hiszti. Érthető, a kialakult helyzet megviselte, de akkor is! Annyira nem gyermek, kezelhette volna felnőttebben a kialakult helyzetet. Természetesen anya és lánya találkozására is sor kerül. 

Andrew börtönbe kerülése, a benti börtönélet ábrázolása izgalmas és színesíti a regény történetét. Talán a régi, gyermekkori barátság-szerelem és az indián jósnő, Ruthann kimaradhatott volna.

Olvasásközben nagyon kell figyelni, a történet szálai hol a jelenben, hol pedig a múltba visznek vissza. A bírósági per és a tárgyalás  során az izgalmak tetőztek: azonban az ítélet kiszámítható.

Minden jó érzésű ember felmentené Andrew-t a tette alól.  Az elmúlt évek is őt igazolták.

Ha megkérdezed: igen, megtettem volna én is! Lányos apa vagyok, természetesen megérintett a történet varázsa. Apa és lánya nagy egyetértésben, boldogan éltek.  Az indítékát megértettem és elfogadtam. Az emberi viszonyok-érzések, a szülői szeretet útvesztőiben a nagy kérdés: az apának joga volt szeretetből hazudni? Igen, vannak olyan helyzetek...

Persze Andrew mindig félt és rettegett a lelke mélyén. Soha nem volt igazán jó pillanat, alkalmas alkalom, hogy elmondja lányának az igazat. Azonban semmit nem tagadott, mikor kiderült. Érte tette.

A nálunk 2007-ben megjelent regény most új köntösben került a boltokba. 

                                              

           4,5/5                 

Eredeti mű: Jodi Picoult: Vanishing Acts
Eredeti megjelenés éve: 2005

 Athenaeum, Budapest, 2014

368 oldal · ISBN: 9789632933757

  Fordította: Kocsis Anikó