Benkő László: Író, tanár, romantikus és történelmi regények szerzője, a Történelmiregény-írók Társaságának alelnöke, a Honfoglalás és a Viharlovasok sorozatok szerzője az alig néhány hete megjelent Szent László - A lázadás parazsán és sok más könyv írója volt a makói városi könyvtár vendége 2014. 10. 08-án.
"Történelmi kalandozás" hirdették a plakátok az eseményt, amelyen a beszélgetőtárs
Rozsnyai János író volt. Neki köszönhetjük A táltos keresztje kötetet.
Első fontos kérdésnek a beszélgetés a kezdetektől indult.
- Mi volt az ok, honnan az indíttatás az irodalom felé, azaz: hogyan lettél író? - kérdezte RJ.
A szálak a gyerekkorra nyúlnak vissza, amikor is a nagyapa volt a család olvasó embere. Olvasási élményeit kivel mással, mint az unokával osztotta meg. Laci hallgatta és csodálattal figyelte.
Később, elárulta nem igazán volt jó gyerek. Ha kötelező olvasmány, na azt biztosan nem olvasta el...
(ugye, voltunk ezzel így néhányan). Később, már fiatal felnőttként pótolta ezeket. Mindenesetre annyit elért a nagyapa, hogy felkeltette az érdeklődését a könyvek iránt.
Tanulmányai befejeztével nem igazán tudta, merre tovább. Némi tapasztalatszerzéstől és kalandvágytól hajtva postásnak állt a Balaton parton. Itt nem kisebb neveknek vitt táviratot vagy csomagot, mint Gobbi Hilda, vagy Passuth László. Egyik ilyen alkalommal elbeszélgetett vele Passuth. A fiatalember félve vallotta be: novellákat írogat és szeretne író lenni. Passuth közölte vele: kitartással és tanulással célt érhet, de készüljön: a világ legmagányosabb foglalkozását választja. Ami, ismerte el, valóban így van. Hiszen a kutatások, források keresése, majd az írás folyamata magányos dolog. Elmondta, éppen ezért jár örömmel író - olvasó találkozókra. Ez remek alkalom találkozni és az olvasói visszajelzéseket meghallgatni. Ez erőt is ad a következő munkákhoz.
Sok izgalmas téma mellett a történelem volt, ami igazán közel állt a szívéhez. Egyik meghatározó olvasmánya volt az Esőisten siratja Mexikót című Passuth László könyv, míg a másik Hemingwaytől a Búcsú a fegyverektől. Az alapos és kidolgozott háttér, a sok érdekes és színes információ, a kalandos történet elvarázsolta. Ezt a mintát követve kezdett anyaggyűjtéshez. Hosszú évek munkája nyomán kezdett írni. Elmesélte, hogy most van előnyben, mert ami témák foglalkoztatták, ahhoz utánakutatott. Most már csak írnia kell. Mindezt sok sok év főiskolai tanítás után teszi.
János kérdésére azt is megtudhattuk: igaz a mondás, miszerint minden sikeres férfi mögött egy nő áll.
Felesége támogatja és segíti munkájában. Első és legfontosabb kritikusa is. Kikapcsolódásnak tekinti utazásait, ami számos élmény forrása is. Regényeibe ezeket is beépíti.
Ugyanis különféle álneveken, de húsz női regényt is publikált.Érdekes kihívásnak tartja női fejjel gondolkozni, belehelyezni magát egy nő érzelem és gondolatvilágába. Itt megtudtuk azt is, hogy harmincadik regénye, a Spanyol grófnő, ami a 2013-as Ünnepi Könyvhét egyik slágerkönyve volt valós alapokon nyugszik. Ez új vonulatot jelent munkásságában: a legújabb kor eseményeit feldolgozó regényét a személyes élmények érzékelhető jelenléte és a történelmi hitelesség jellemzi. Az alapötlet itt egy véletlen találkozás adta egy spanyolországi utazásakor. Ugyanilyen a közelmúltunk történelmi kémregénye a Drezdai emberünk története is. Szereti és érdekesnek érzi az ilyen kihívásokat.
Rozsnyai János kérdezett a TRT-ről, kollégákról és a hobbi, kikapcsolódás is szóba került.
A történelmi regények reneszánsza, szerencsére sok írót foglalkoztat. Benkő László elismeréssel beszélt Fonyódi Tibor, Marcellus Mihály, Bán Mór és Trux Béla köteteiről. Kiemelte Urbánszki László humorát, eredetiségét. Fábián Janka pedig a történelmi tényeket építi be mesterien a történeteibe, amiben nagyon sok érzelem is található. Ezek együtt adnak remek szórakozást és kikapcsolódást az olvasóknak. Nagyon jónak találja azt, hogy mindenki más más aspektusból közelíti meg az adott kort. Ezzel olyan élményekkel gazdagítják az olvasókat, hogy egyre kíváncsibbak lesznek. Örömmel említette a fiatalabb generáció, Bíró Szabolcs munkáit is.
Hobbiként az állatok szeretetéről beszélt nekünk Benkő László. Elmondta, mindig kutyás ember volt. Megtudhattuk a Szívhangok 2006-os kötetének történetét is. Ez egy kiskutya igaz történetéről mesél.
Említette meghatározó szerző számára Fekete István is. Az ő regényeiben is fontos szereplők az állatok.
A közönség kérdésire válaszolva:
Melyik könyveket vinné el egy lakatlan szigetre?
Természetesen egy Hemingway összest és Robert Graves: Én, Claudius és Claudius az Isten könyveit említette.Szerinte ezek mind a mai napig élményt és tartalmas szórakozást adnak.
Új regényéről elmondta:
A későbbi Szent Lászlót, mint fiatal, tudásra szomjazó hús-vér embert ábrázolta. Erényekkel, hibákkal, de kiváló hadvezéri és uralkodói tulajdonságokkal. Életének első szakaszát tárja az Olvasó elé a regénysorozat nyitó kötete. Szereti és fontosnak érzi a saját történelmünk mélyebb megismerését. Kiemelte, hogy a Táltos fia kötetben ír a pozsonyi csatáról, ami nincs az iskolai tananyagban. Pedig fontos és dicső része múltunknak. Örül a nagy érdeklődést keltő Honfoglalás trilógia és a Viharlovasok sikerének.
Jelenleg a Viharlovasok - Aranyasszony - kötete után a nyárra várható, negyedik részen dolgozik.
Jó kérdésekre alapos és bőséges válaszokat kaptunk. Élmény volt ez az este a két íróval a közönségnek.
A tapsok után a beszélgetés dedikálással zárult.
Ezúton is köszönjük Benkő Lászlónak a nagyszerű estét, a tartalmas előadást!
A jó hangulatú baráti beszélgetést a Makói Múzeumért és Kultúráért Alapítvány szervezte.
Gratulálok ! :)
VálaszTörlés