a múzeumok éjszakáján, Makón
A makói múzeumok éjszakájának egyik legérdekesebb programja volt Trux Béla író előadása a templomos lovagokról. Mesélt az életükről, ruházatukról és fegyvereikről, arról hogyan is jött létre, majd szűnt meg a templomos lovagrend. Akkon ostromáról is hallhattak és láthattak képeket is az érdeklődők.
Trux Béla a Makói Múzeumért és Kultúráért Alapítvány vendége volt.
- Kedves Béla, mit kell tudnunk rólad, mielőtt kézbe vennénk a könyveidet. Mesélj kicsit magadról, informatikusból hogyan lettél író, miért éppen a templomosokat választottad témának a történelemből?
TB:
- Mindig is imádtam a történelmet, leginkább a középkort, és szeretem az ostromokat. Gyerekkoromban sokat szaladgáltam a barátaimmal a Diósgyőri Várban, mert közel esett a lakásunkhoz.
Megérintett a kövek szótlan üzenete, a régmúlt dicsősége. Maga a történelem susogott a csonka tornyok között. De nem ezért lettem író. Hanem azért, mert beteg lettem. Egy őszi náthával kezdődött minden. Akkor még a miskolci börtönben dolgoztam informatikusként, elkapott egy szokásos náthás megbetegedés, ami nem akart múlni. Sajnos azóta is kezelést kapok, járom az orvosokat. Az életmódváltás, a pihenés idejét kitöltve, feleségem hatására kezdtem írni.
- A könyved olvasva megfogott a misztikum a csoda, a kaland érzése. Templomosnak lenni életérzést, elhivatottságot jelentett. Gyönyörűen és megkapóan írsz a szerelemről is a kalandok közt.
Tristan von Zorn karizmatikus figura. Hogyan alkottad meg, kiről mintáztad a karakterét?
TB:
- Most elárulom, egy régi Brad Pitt film volt az alap a Szenvedélyek viharában nekem tetszett, remek alakítás volt. Olyan karaktert akartam megírni, aki szenvedélyes és romantikus hős figura is.
Tristan álmainak a könyvben összetett jelentése van. Egyaránt értelmezhetőek az alkímia, a hermetikus filozófia, de akár a pszichológia felől is, miközben maguk a főhősök egy negyedik megoldásra jutnak, ami egyébként szintén helytálló.
A neve pedig a mi ősi családnevünket viseli.
Közel két éves kutató munka előzte meg a megírást, ami újabb öt év volt. Hatalmas anyagot gyűjtöttem össze, volt miből merítenem. A két könyv összesen 3600000 karakter lett.
A fantázia és a misztikum keveredése a romantikával úgy gondolom, jól sikerült. Semmiképpen nem akartam "túl rózsaszínnek" ábrázolni azt a kort. Úgy érzem, sikerült eltalálni az arányokat, ami az olvasóknak is fogyasztható. Nem történelemkönyv, de korhű dokumentumok alapján megírt, valós eseményeket magába foglaló könyv lett. Akkon valóban létezett, a történelem nem díszlete a könyvnek.
Dux Ruzorum – Szent Imre testőrség
- A TRT-nek is alapító tagja vagy. Hogyan fogadtak, mint elsőkönyves szerzőt, miért tartod fontosnak Te a múlt megismerését? Min dolgozol jelenleg?
TB:
- A Történelmi Regényírók Társasága egy remek kezdeményezés. Megtisztelő ebben részt venni olyan írótársakkal, mint Benkő László, Marcellus Mihály, Fonyódi Tibor, vagy kedves jó barátom Rozsnyai János.
Az írókat összefogó, a könyvek népszerűsítésére létrejött kezdeményezés alapötlete Bokor Páltól ered. Szerencsére elég nagy az érdeklődés a történelmi könyvek iránt, mondhatjuk újra reneszánszát élik a komolyabb könyvek. Múlt nélkül nincsen jelen sem.
Ennek megfelelően mindenki olyat próbál alkotni, ami a közönséget szórakoztatja, tanítja is. Van bőven alapanyag, mindenki megtalálja a neki tetsző témát.
Új regényem készülőben van, Eretnek munkacímen fut. Történetében a rovásírásról is szó esik, a Fekete ember visszatér. Inkvizítorok is a szereplők közt vannak, kalandban nem lesz hiány!
- Van két gyönyörű gyermeked, Gergő és Mira. Az újabb generációt megnyerni a mesével lehet.
Szoktál nekik olvasni, mesélni? Mit olvasol Te, ha van erre időd, mi ad kikapcsolódást?
TB:
- Családi hagyományai vannak a mesének nálunk. Már édesapám is sokat mesélt nekem. Később jöttek a képregények, sci-fik. Természetesen mesélek nekik, sőt van saját családi mesehősünk is. A kitalált kalandok nagyon megmozgatják a képzeletüket, szeretik hallgatni. A hagyományos mesealakok találkozásiból mindig érdekes mesék születnek.
Kevés időm van, de a Trónok harca sorozatot nem tudtam kihagyni, elolvastam. Most a készülő könyvemre megy minden időm. Az írás és anyaggyűjtés fontos időigényes.
- Nem gondoltál arra, hogy ezeket a meséket megírd, nyilvánossá tedd?
TB:
- Nem rossz gondolat, még akár az is elképzelhető. A jövő nyitott, lehetséges.
Köszönöm a beszélgetést és várjuk az új regényt, amihez jó munkát kívánok!
Kapcsolódó könyvek: Trux Béla: A templomos lovag
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése