Harcok

Karl Ove Knausgård: Harcok
(Harcom 6.)


                                                               

"Talán ez okozta a legnagyobb nehézséget az önéletrajzi írásban, megtalálni az anyag relevanciáját."

Hatodik, záró részéhez érkezett Knausgard monumentális önéletrajzi regényfolyama. Azt gondolom, aki nem követi szorosan nyomon az író munkásságát, már az is tudja: igen, féltégla méretű, több mint ezer oldal lett a lezárás, benne a Hitler-esszé négyszáz oldalnyi terjedelemben van jelen. Talán nem árt tudni, hogy a regénysorozat 2009 - 2011 között jelent meg Norvégiában, ami rövid idő alatt hatalmas sikert ért el nem csak Európa számtalan országában.  

               

Kétség nem fér hozzá, hogy az utóbbi évek egyik legnagyobb nemzetközi sikerét hozta el a Magvető Kiadó a hazai olvasóknak. KOK önvallomása élete alakulásáról, traumáiról, igazi élveboncolós önelemzés, merülés a lélek bugyraiban. Valóban merész és egyedi vállalkozás volt, már-már kissé őrült, hiszen ki kíváncsi egy negyvenes, (akkoriban még kevéssé ismert) író életére, sorsának alakulására - hat kötetben? Mindezt szépirodalmi igényességgel, tegyük hozzá. Aki olvasott egyetlen részt is, tudja, hogy igazi hétköznapi, esendő figura áll előttünk, lelkileg teljesen lemeztelenítve. Őszinte és néhol sokkolóan merész gondolatait vállalva lép olvasói elé. Hazájában kisebb-nagyobb botrányok, perek kísérték az első kötetek megjelenését, erről szól főként a lezárás. KOK nagybátyja, Gunnar ugyanis mindent elkövetett, hogy ellehetetlenítse és elterelje a figyelmet a könyvről. Elképesztő volt a reagálása, szinte megkérdőjelezte Karl Ove saját emlékeit. Ez persze csak fokozta a média érdeklődését is.  

   

A főhős és közvetlen környezetének élete, annak alakulása adja a Knausgård-saga eseményeit. Önelemző, néhol költőien lírai vallomást olvashatunk apaságról, szerelmekről az írói hívatás gyötrelmeiről, a barátság erejéről. Férfiasan vállalja érzelmi vívódásait, érzékeny, tipródó lelkét. Harcol a világgal, a környezetével, önmagával. A cím nem kicsit meglepő, de jól van ez így. Hatásos, szenvedélyes stílusa olvasmányos, biztosan talál az olvasó saját életével kapcsolódási pontokat. A gyerekkori emlékek, szerelmek, a felnőtté és íróvá válás útja elég rögösre sikerült. Az apa alakja meghatározó végig, ezzel indult az első kötet, az apa elvesztése a fő motívum, ami itt is visszaköszön. Időben az első két kötet megjelenése idején járunk, hősünk már három gyermekes édesapa, második feleségével, Lindával él. Nincs maszatolás, bevállalta, megírta, amit ő megélt és érzett ebben az időben. A kedves rokon nagybácsi azonban vitatja, hogy Karl Ove egyáltalán jól emlékszik, szerinte csak szépíteni akarná a múltat. Az elengedés sosem könnyű, még évek távlatából sem. Karl Ove a realisztikus valóságot ábrázolja a regényfolyamban. Ami igen fájó is tud lenni némely rokonnak. Megindító történetek, groteszk emlékek váltakoznak végig szókimondó valóságukban. Több játékos epizód is megtöri ezt az emlékhalmazt. Sorsok villannak fel a régmúltból, ahol a szerelem ereje válik valósággá. Az emberi kapcsolatok szövevényes hálóját látjuk megelevenedni. Néhol szinte a saját életünk köszön vissza pillanataiban. Ezek pedig valóban erős képek, meghatározó élmények mindenkinek.

Elválaszthatatlanul a kor társadalmához is kapcsolódva kerekedik ki a regényekből a történet. Néhol elfilozofálgat, elmereng a művészet és a valóság kapcsolatáról, az élet szépségeiről, annak értelméről. Proust Az eltűnt idő nyomában műve adja ehhez az alapokat, de számtalan egyéb irodalmi remekmű is feltűnik a záró kötetben. A művészet állandósága, időtlenségének kérdése még úgy is érdekes, hogy igazából kikerülhetetlenül kapcsolódik az adott társadalomhoz. Paul Celan verselemzése, Knut Hamsun vagy Dante munkássága számtalan izgalmas következtetésre serkenti Karl Ovét. Ide csatlakozik be Hitler élete, családi háttere, ahogy vezető politikussá kinőtte magát. Nem mondom, hogy ez nem érdekes, néhol meglepő, de túl bőséges, talán szárazabb is. Igazából ezek a részek számomra a kerülendő téma miatt lettek most néhol meglepőek, de komoly kihívást jelentett olvasni ezt a részt. Talán az egész eszmefuttatása az irodalom és művészet kapcsolatáról ez lenne a lényegi tartalom.  

Nem szeretek ugyanis ilyen mélységben a második világháborúról olvasni, még most leírni sem akarom a vezér nevét és művét. Bár ismerem Norvégia szerepét, sorsát, leigázásának történetét. A kegyetlenkedések háttere, mozgatórugói jelennek meg KOK írásában az irodalom szabadságát erősítve. Az elemzése, értelmezése elgondolkodtató, néhol döbbenetes összecsengést mutat a ma történéseivel. Pedig ugye tíz éve lezárta, befejezte a regénysorozatot. Természetesen nem maradhatott ki Breivik ámokfutása sem, ami éppen akkoriban történt. Súlyos kötet ez, tartalmilag is.

Szerintem KOK bátorsága és teljesítménye elismerést érdemlő, ahogyan kitárja lelkét, keresve az okokat, magyarázatokat a miértekre. Az előzőektől jóval terjedelmesebb zárókötet akkor is viszi az olvasót, ha éppen nem olyan megható vagy vicces. A gyermeknevelés hétköznapi gondjai vagy a szerelem múlása, a feleség súlyosbodó depressziója drámaian erős képekkel jelenik meg, ahogyan saját hiúságát, nárcisztikusságát is vállalta. A külső macsóság egy mélyen érző és sérülékeny egót rejtett. A végső sorok fájdalmasan őszinték ismét. Talán ez az egyedisége a legizgalmasabb végig, ahogyan életük változásait bátran feltárta, megírta. Patat Bence olvasmányos és gördülékeny stílusú, szép fordítása is elismerést érdemlően kiemelkedő munka.

A Harcok ITT rendelhető kedvezménnyel! 

                                

Karl Ove Knausgård: norvég író, 1968. december 6-án született; legismertebb műve a Harcom (Min Kamp) című hatrészes önéletrajzi regénysorozat. Ez a norvég irodalom egyik legkiemelkedőbb teljesítménye: az alig ötmilliós országban a Min Kamp-ciklus több mint 450 000 példányban kelt el.
Knausgård tanácsadóként közreműködött a Biblia norvég újrafordításában is.
Díjai: Norvég Kritikusok Irodalmi Díja (1998), Brage-díj (2009), NRK P2 Hallgatók Díja (Norvég közszolgálati rádió) (2009), Év Könyve Díj, a Morgenbladet című norvég hetilapban (2010), Welt-Literaturpreis – a Die Welt nemzetközi szerzőknek ítélt díja (2015)


Magvető, Budapest, 2021
1096 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631435016 · Fordította: Patat Bence 

       

Patat Bence fordító: 2000-ben végzett az ELTE skandinavisztika-finn szakpárján. A skandináv nyelvek mellett finnül, észtül, angolul, németül, franciául és olaszul beszél. Többek között Lars Saabye Christensen, Jón Kalman Stefánsson, Maja Lunde és Jussi Valtonen fordítója is. Knausgård Harcom sorozatát a harmadik résztől fordította. 

Budapest Noir

Kondor Vilmos: Budapest Noir
Könyv és film




                                                         

Egy újabb könyv és film kalandra hívlak, kedves olvasó! Tavasz óta beköltözött hozzám a Netflix, így az olvasás mellett egyre több filmet nézek ismét. Sok olyat, ami kimaradt valamiért, vagy láttam, de szívesen újrázok. 

     

Kondor Vilmos először 2008-ban megjelent bestseller könyve és a teljes sorozat (Bűnös Budapest-ciklus) olvasásra ajánlott. Már nem először adják ki újra, ráadásul angolul, olaszul, franciául, lengyelül és németül is megjelent, nem is sikertelenül. Egy krimihez mindig hozzátesz, ha egy történelmi korba helyezik. (lásd még másik kedvencem: Réti László Teleki krimijét). Itt is a feszes tempó, váratlan fordulatok jellemzik a könyvet.
Remek hátteret ad a harmincas évek világáról a könyv és a film is. Budapesten járunk, 1936. október. Gömbös Gyula halott. Itt máris kitérnék a film nyitó jelenetére, amint Gömbös koporsója vonaton megérkezik Budapestre... hatásos kezdés. Röviden azt mondanám a film egészen jól igyekszik visszaadni a regényt, ami valamiért még sem sikerült igazán tökéletesre. 

Pedig a hamisítatlan amerikai típusú noirban izgalmas alapanyagra találtak. Krimi lévén maradjunk a fülszövegnél: A magyar oknyomozó újságíró Gordon Zsigmond (Kolovratnik Krisztián),  Az Estnél bűnügyi tudósító. Egy brutálisan meggyilkolt fiatal lány halála után nyomoz az 1930-as évek Budapestjén. Csakhogy ez a mostani ügy más, mint a többi. Gordon mindenhol falakba ütközik, de hajtja tovább a kíváncsisága, és minél jobban el akarják ijeszteni, annál kitartóbban követi a nyomokat. A szálak több irányba vezetnek, egészen a társadalom legfelső rétegeibe, és lefelé, a nyomor és elkeseredettség szörnyű világába. Úgy tűnik, senkinek nem áll érdekében az, hogy kiderüljön az igazság a lány haláláról. A könyv műfajilag tökéletes, igazi magyar hardboiled krimit kapunk. A remek politikai háttér mellett szerelem és pénz, na meg a korrupció mozgatja a szálakat. Ezt a sötét és feszült hangulatot nem tudja a film igazán visszaadni, inkább melankolikus lett sajnálatosan.

      
            

Gárdos Éva 2017-ben 900 millióból forgatott krimijében pedig minden ott van: remek színészek a kiváló alapanyag mellé, Ragályi Elemér csodás képei, Budapest korabeli hangulata, azaz a látvány és a kosztümök, az atmoszféra hibátlan.

Kolovratnik Krisztián jó választás, arca tökéletes, nem elkoptatott, kellően férfias, ám érzékeny pasi benyomását kelti. Tökéletesen adja a helyét kereső, zaklatott életet élő újságírót. Szerelmét Tenki Réka alakítja, szintén remekül hozza az ön -és céltudatos nőt. A humorról Mucsi Zoltán gondoskodik, három jelentben, ahogy a titkos, luxusbordélyt üzemeltető madám szerepére se találtak volna Dobó Katánál profibbat. Az más kérdés, hogy minden filmjében ezt játssza... Kiemelném a szerkesztőségi titkárnő villanásnyi szerepében Bánfalvy Ágnest. Üde szín volt a néhány jelenetben, tökéletes választás. 

    

           

Kulka János és Kovács Adél párosa is zseniális. Végig Kováts Adélt vártam, tetszett a film végi alig két jelenete, ahol komplett képet kapunk az általa megformált nőről. Döbbenetes dráma bontakozik ki a végére, amire Adél teszi fel a pontot... A csattanó elképesztő, a megfejtés, azaz a meggyilkolt lány kiléte letaglózó. 

Elég egy végzetes lépés, és az életünk egyetlen rossz döntés miatt visszafordíthatatlanul megváltozik.

A nyomozás sokfelé kanyarog, a legmagasabb körök által látogatott bordélyoktól az illegális bokszmeccsek világán át a mélyszegénységben élő rétegekig. Tetszett, hogy az igazi főszereplő az Budapest, remek korhangulattal, képekkel elevenedik meg az egész milliő egészen hiteles lett. Valóban jó volt kicsit bolyongani a harmincas évek Budapestjén, a második világháború előtti város nyomasztó és sötét alvilágában elmerülni. Gárdos Éva filmje akkor a legjobb, amikor megvillantja ezt a hangulatot, a politikai változások előszelét. Horthy akkori Magyarországán már erősen megy a zsidózás, ami több helyen visszaköszön a filmen. Talán ezt kellett volna még erősíteni, jobban kiemelni.

           

Gordon Zsigmond erős, jó karakter. Szinte minden jelenetben whiskyt vedel és cigarettázik, erősen Bogartot idézi, ami egyáltalán nem baj. Lelkében érzi ezt a bizonytalanságot, hiszen a magánélete is válságban van: szerelme, a fotós Krisztina (Tenki Réka) Londonba készül, ahol a munkáját jobban elismerik, megbecsülik, és zsidó származása miatt sem kell aggódnia. Jó a történetvezetés, remek atmoszférája, jó színészi játék lehet a néző jutalma. Az egész film nézhető, hatásos, ki tud kapcsolni. Mégis picit sótlan, nem lett elég ütős, így a maradandó hatás gyorsan elszáll. Jó-jó, nem bánom a ráfordított időm, de egy kanál "Erős Pista" jót tett volna az egész kriminek. A befejező mondat a reményről és a bizakodásról szól, ami mint azt már tudjuk a történelemből, sajnos nem vált valóra.


   

Agave Könyvek, Budapest, 2008
200 oldal · ISBN: 9789637118968

Márai Sándor: Kaland

Márai Sándor: Kaland
Könyv és film


                                                              

Márai Sándor igazi klasszikus története napjainkban is él, mondanivalója van. Dr. Kádár Péter professzor minden tekintetben sikeres életet tudhat maga mögött. Az idősödő orvosprofesszor és a fiatal felesége mellett a fogadott fiú, aki szintén orvos, alkotja a válság magját. Amiről a professzor mit sem sejt... Adott a helyzet, ami valljuk be elég mindennapos. Mégis ahogyan Márai kibontja és elénk tárja a szereplők belső vívódásait, egymáshoz való viszonyát az egyéni stílusával, az megfogja az olvasót, valóban adja magát a történet filmre. Korhangulatnak is remek, igazi polgári milliő a háttér. Igazi remekmű, ahogy kibomlik előttünk mélységében ez a viszony. Főhősünk Kádár doktor élete és a szerelmi háromszög áll a középpontban. Belső monológok sora adja a történetet, míg a végső "csattanó" elég meglepő lezárást ad. A szereplők élete gyökeresen megváltozik, persze nem éppen úgy, ahogy tervezték. A gáláns doktor méltósággal viseli el élete kudarcát, azonban a becsület azt kívánja, hogy a fiatal szerető és az ifjú feleség is megkapja a maga vélt vagy valós boldogságát.
Az 1940-ben bemutatott színdarab a pályája csúcsára érkező Márai bravúrdarabja, mely egy nap alatt játszódik, egyetlen helyszínen, egy budai villa orvosi rendelőjében.

  

"A Kaland a szerelem, a hivatástudat, a hűség és hűtlenség, a siker és bukás drámája. Színpadra szánt alkotás, ám olvasmányként is rendkívül élvezetes, a Gyertyák csonkig égnek legjobb lapjait idézi fel" áll a fülszövegben. Talán még attól is emberibb, élőbb a történet, ami egy klasszikus szerelmi háromszögről szól. Könyvben a szereplők és a helyzet bemutatás után egy ütős, váratlan-fordulatokban, érzelmekben gazdag, elgondolkodtató történetet olvashatunk alig 140 oldalon. 

Film: Márai klasszikus filmalapanyag, már az Eszter hagyatéka is igazi kihívást jelentett filmre ültetni. Ami egészen jól sikerült 2008-ban. A Kaland filmen Sípos József rendezésében 2011-ben került a mozikba. Valóban kissé melankolikus, elmerengő, lassú, de szép történet, ami nem túl nagy baj szerintem. Az alapmű önmagáért beszél, és ehhez járul a jó rendezés, és a kiváló szereplőgárda. 

       

A polgári életforma tökéletesen elevenedik meg. 

A film képi világa is hozza a hangulatot. Izgalmas megoldás, hogy a professzort a német sorozatszínész, Gerd Böckmann alakítja, zseniális magyar hangja Mécs Károly. Aki, nem mellesleg színpadon játszotta is ezt a szerepet. 

A professzor nem sejti, hogy amíg őt ünneplik, addig hűségesnek hitt kollégája, fogadott fia, Zoltán doktor (filmen (már megint!) Csányi Sándor) szökésre készül ifjú feleségével, a gyönyörű, de magányos Annával (Marozsán Erika). Ez a látszólag tökéletes élet épp azon a napon hullik darabjaira, amikor Dr. Kádárt kinevezik a legelegánsabb klinika vezetőjévé. A fiatalok közt fellángoló izzó szerelem perzsel, de itt mindenki megperzselődik kissé. Az ígéretes kaland valóban váratlan fordulatot vesz.

A Gellért szállóban rendezett bál eseménye adja az egyik nagyjelenetet, itt indul be a történet, valósággal "gellert kap". A negyvenes évek Budapestjének polgári környezete legalább olyan fontos és látványos módon elevenedik meg, mint a történések emberi oldala. Tele elfojtott érzelmekkel, indulatokkal, amik váratlanul törnek a felszínre. A professzor súlyos alkut köt Zoltánnal. Ez mind a három ember életét végérvényesen megváltoztatja. Ez a végső alku a két férfi közt a film és a történet csattanója. Az igazi szerelem és a férfias méltóság párbaja, az elengedni tudás iskolapéldája. Ki a győztes, az bizony kérdéses, az olvasó-néző önmagában döntheti el. Szerintem nincs igazán nyertes, illetve mindenki az egy kicsit, de legalább annyira vesztes is. Egészen más értékrendek szerint működött egy házasság akkoriban.

Érdemes megnézni a Netflix műsorán a filmet. Bár nem vagyok filmkritikus, de szerintem kiemelkedően jó, színvonalas feldolgozása a Márai regénynek, érzelmileg mély töltetű. Talán egyedül Csányi kissé egysíkú, elkoptatott, nem remekel. Éppen a vágyat, az izzó szerelmet nem láttam alakításában. Ám ettől a film nézhető. A képek látványosak, szépen fényképezett, Berkes Gábor zenéje tökéletesen hozza "hamvadó cigarettavég" illúzióját a betétdallal. Feltűnik még a filmben Tordai Teri, Moór Marianna, Nagy-Kálózy Eszter is. 

 

                            

Törőcsik Mari mint házvezetőnő néhány szemvillanásával, mondatával remek epizódszereplő, ahogyan a professzor régi barátja Eperjes Károly is hozza a kötelezőt, az ő szájából hangzik el: "nem azt kell kutatni, mitől betegszünk meg, hanem miért maradhatnánk egészségesek". A szerelem mint diagnózis és a korabeli Budapest mint háttér, a még nyugodt polgári élet tökéletesen elevenedik meg ebben a kamaradrámában. Persze a könyvet is ajánlom, bár kivételesen ronda borítója szinte ijesztő, de azért az mindig valahogy több, ám a film képei látványosan szépek.





Eredeti megjelenés éve: 1940

Film: 2011
Helikon, Budapest, 2010
138 oldal · ISBN: 9789632272078

Kirakós

K. A. Varsson: Kirakós
Janteloven-gyilkosságok


                                                          

A Kirakós nem szokványos krimi - ígéri a fülszöveg. Valóban nem az, hiszen a ma olyan divatos skandináv krimiket felhasználva és a szabadulószoba feladványainak mintájára íródott. 10 feladványt rejtettek el a történetben, 10 klasszikus skandináv krimi felhasználásával. Eredeti ötlet, fokozza a játékos kedvű olvasók izgalmait. Persze ezek nélkül is olvasható és élvezhető a történet. A felhasznált 10 krimiből egyet nem olvastam csupán, így nem is foglalkoztatott ez a része. Ezek biztosan adnak egy különleges ízt a kriminek, amivel kiemelkedik a sorból. A feladványok jól illeszkednek a történethez.

A népszerű skandináv krimik elemeinek felhasználásával megírt krimi jól indul. Egy váratlanul darabjaira hullott élet meghatározó mozzanatába leshetünk be. A történet ezután ugrik az időben, 1985-ben kezdünk, majd 2005-ben folytatódik a tulajdonképpeni gyilkosságsorozat, ami egy remekül felállított bosszútörténet. Tény, hogy a szöveg jól olvasható, tökéletesen hozza a skandináv hangulatot, azok jellemzőit. Azonban egy idő után éppen ezek a panelek miatt lett hatásvadász számomra, bár rossznak semmiképp nem tartom. Jó alaptörténettel rendelkezik, egészen korrekt a történetvezetés, könnyen olvasható, brutálisan gonosz a háttér, nekem mégis hiányzott valami. 

A felsorolások inkább bosszantóak lettek egy idő után: ő, aki már háromszor ölt...ő, aki már négyszer...ötször.. hat és félszer.. stb. Az elkövetés módja tényleg durva és látványos, ebből és egyetlen mondatból rájöttem ki a tettes. Ami jó volt, hogy sokáig nem lehet tudni, mi köti össze az áldozatokat, mi áll a háttérben. Így a cselekmény több helyszínen játszódik, nem kímélve a nyomozókat. Megfordulunk Finnországban, Dániában, Lettországban, és eljutunk Miskolc, Debrecen érintésével Budapestre. Steril, tiszta, jól összedolgozott a krimi, mégis éppen ezért, az izgalom és a feszültség nekem hiányzott. Természetesen felvillan a nyomozók életének háttere, ami megint jó volt, különösen Aatto húgának története.

Jaden nyomozóról előbb azt sem tudtam eldönteni, férfi, avagy nő? Kiderült egy egoista, önimádó macho, legalábbis a belépője szerint, aki egy kis vértől azonnal kidobja a taccsot. Nem túl férfias, még egy bájgúnártól sem. Nem lett egyáltalán szimpatikus a későbbiekben sem. Ami egyáltalán nem baj, nem is kell feltétlen szerethetőnek lenni a karaktereknek. Itt bevallom már laposodott a krimi, mikor a másik nyomozó, Aatto került bemutatásra. Részletesen megismerjük, hogyan néz akciófilmet, kezében citromos sörrel, tejfölszőke haját babrálva.... Megtudjuk még, hogy Aatto rejtőzködő meleg... aminek ugyan az események sorában semmi jelentősége, de olyan trendi, kell egy ilyen szereplő. Harmadik nyomozónk Mikelis lesz, aki jó fej azért. Nála indulnak el az események, egy titkos számról érkező videóüzenettel. A gyilkosságok ahogy az kell, sorozattá válnak, ahogy az illik egy jó skandiban, mindegyikhez titkos kódokat kapnak a nyomozók. Ezt megfejtve találják meg az áldozatokat.

Sokáig semmi nyom, senki nem tud, nem látott semmit, csupán a sokkoló videók érkeznek. A cselekmény ügyesen hozza a hangulatot, érződik a jó szöveggondozás. Olvasás után kissé vegyes érzéseket hagyott maga után a krimi. Röviden: ügyes próbálkozás ez, érezhető az igyekezet, talán éppen ez a baj. A történet egy ügyes és olvasmányos, "szép" krimi, de nem megírt, hanem összerakott volt számomra. Túl tökéletességre törekszik, ahogy a borító is letisztult, pedig, ha már Kirakós a cím, a puzzle-darabok kissé összekuszálhatták volna azt az arcot.

Tetszett a gyilkosunk motivációja, amiért elindult a gyilkosságsorozat. Erről jó lett volna kissé bővebben, részleteiben olvasni. Miért is Janteloven-gyilkosságok? Nos, ez csupán a végén öt mondattal kiderül. A befejezés meglepett, bevallom nem erre számítottam azért. Az orvosi részek is érezhetően alaposak, rendben vannak, mégis a lezárás háát, elég furcsa volt, szerintem. Hiszen pontosan tudjuk már, hogy ki az áldozat, (aki már tízszer ölt) nem névtelen, anonim holttest, de a boncolásnál nem ismeri fel a saját unokatestvérét? Hmm. Legalább a név ugye, árulkodó lehetne. A történet kerek volt, szórakoztató, egy kissé se ilyen, se olyan, mondjuk 100 pontból 75 nekem.

Bár érezhetően jó a törekvés, az írói készség is megvillan az elsőkönyves szerzőnél. Talán egy kis lélektan vagy nagyobb fordulat jó lett volna, ami egy kis izgalmat hoz még a történésekbe. Aki még nem merült el mélyen a skandinávok életérzéseit is bemutató krimikben, azaz nem olvasott sok ilyet, azoknak tetszeni fog. Ötletes, eredeti az biztos. Ahogyan a titkos kódok, rejtvények kedvelői is kedvükre nyomozhatnak a valódi nyomozókkal.

Köszönöm a Marysol Kiadónak a lehetőséget. ITT megrendelheted kedvezménnyel a krimit!









Marysol, Szentendre, 2021
280 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786150113302

Bűntelenül

Charlotte Link: Bűntelenül


                                                               

Charlotte Link-et a könyv ajánlójában a "Feszültségkeltés királynőjének" nevezik, teljes joggal. Azonnal a történet közepébe csap, olyan hangulatot teremtve, ami végig fogva tart. Mindezt a lendületet tudja fokozni, néhol már-már sokkolóan.

Ez a hatodik krimi, amit olvastam tőle, és leírhatnám mindazt amit már eddig is: döbbenetes emberi dráma adja az alapokat, látszólag semmi összefüggés nélkül. A krimi lassan építkező, aprólékosan kibontott háttérrel, mire kirajzolódnak az összefüggések. Mindemellett szerintem izgalmas és csavaros a krimi szál, amit számtalan valós és elgondolkodtató társadalmi problémával tűzdelt meg Charlotte. Nehéz lenne választanom, hiszen a Figyelő szemek és a Fogócska vagy a Rossz döntés pont annyira jó, meggyőzően erős, mint ez az új. Talán a friss olvasási élmény, de az egyik legjobb az írónőtől.


     

Ráadásul Charlotte egészen biztosan sok remek irodalmat olvas. Meghatározó olvasmányom, kedvencem, John Updike Nyúlcipőjének egyik fontos, jellegzetes momentumát összekeverte a krimiirodalom két gyöngyszemével. Patricia Highsmith Két idegen a vonaton alapjait és egy csepp Nesbo-t mixelt egybe a saját stílusára. Tökéletesen jól működő elegyet kapunk, kiváló alapanyagokat használt a nem mindennapi témához. A történet sokszereplős, mai és üt, de nagyot. Garantáltan végig izgalomban tartja az olvasót. A jó ötletek és az írói profizmus találkozása a krimi. 

Nem mesélek bővebbet, hiszen a társadalomkritika és a nyomozás szálai sokrétűek, összetett történetet olvashattam. A karakterek jelleme is meghatározó, jól eltalált. Elfilozofálhatunk, hogy minden ember jónak születik, avagy vannak született gonoszak. Különösen izgalmas ez a kérdés, hogy kamaszok, gyerekek állnak a háttérben. Ügyesen beépíti az Angliát megrázó gyermekbűnözés egyik jellemző esetét. Netán a család, a társak és a környezet tesz valakit elvetemülten aljassá. 

A bosszú ugyan nem old meg semmit, ezt is tudjuk, mégis hozhat némi megnyugvást. A tettes és áldozat kapcsolata is mélyen kidolgozott, remekül mutatja be a főként vesztes karaktereket. Ők azok, akik az élet árnyékos oldalára születtek, vagy valami okból a társadalom oda lökte őket. Charlotte nem ítélkezik, nem sajnáltatja a bűnösöket, de a hátteret megismerve eléggé meglepő fordulata van a történetnek. Sok dolog nagyon nem az, aminek a felületes szemlélő elsőre véli.

Kate Linville, a londoni Scotland Yard őrmestere visszatér, éppen két munkahely között van, amikor belecsöppen az események sűrűjébe - éppen egy vonaton. Az eldördülő lövések után a tettes kereket old. A fegyver néhány nap múlva egy másik döbbenetes bűnügyben bukkan fel. A két áldozat között semmi összefüggés, természetesen több szálon fut a titkokkal teli történet. Ami olyan sebességgel sodor, igazi fojtogató atmoszférát teremtve, hogy az olvasó alig hisz a szemének. Az alapötlet tetszett, ahogyan a kivitelezés is profi. A személyes érzelmek és a szereplők viszonya itt különösen erős, jól sikerült. Talán, ha nagyon kötekednék, a lezárás picit elnyújtott, lehetett volna feszesebb. Azonban azt is elismerem, annyira azért nem volt zavaró, kellett, így kerek a krimi. Arról nem is szólva, csavar és meglepetés még oda is jutott.

Miközben az emberi kapcsolatok mélyére ásunk le, olyan sötét háttér bontakozik ki, ami maga a földi pokol. Mi van a felszín alatt, ez mindig izgalmas és meglepő. Meddig lehet fenntartani egy hazugságra épülő, boldognak tűnő kapcsolatot? Az anyaság néha elég tudathasadásos állapotát három szereplő szemszögéből villantja fel. A vágyott gyermek bizony lehet egy idő után gond és nem örömforrás, ami 

természetesen a házasságokat is megviseli. A férfi - nő viszony egy ilyen helyzetben erősen megromlik. Az elmagányosodás, a múlt hibáinak boncolgatása azonban nem segít. Tökéletes bűntény nincs, ezt is tudjuk. Bűntelenül nem lehet tönkre tenni senki életét. Előbb vagy utóbb, de benyújtják a számlát. Bár 

a hosszú évekig tartó belső vívódások, önmarcangoló vádaskodások is simán tönkre tehetnek életeket. A szereplők hitelesen, racionálisan cselekednek, a történet feloldása pedig egyáltalán nem megszokott. Ebben a történetben is tökéletes arányban keveredik a krimi, a személyes dráma. A feszültség folyamatosan emelkedik, én nem tudtam letenni, konkrétan szinte egy nekifutásra végig olvastam az éjszakát, hogy hajnalra lezárjam a nyomozást.

Charlotte Link újra egy szórakoztató és izgalmas történettel bizonyított. Dobosi Beáta igényes nyelvezetű fordítása pedig színvonalas, ahogy mindig. 

ITT kedvezménnyel rendelhető a krimi! 

   

Charlotte Link: 1963. október 5.
Napjaink egyik legsikeresebb német írónője. Jogi tanulmányokat folytatott, majd történelmet és irodalmat tanult a müncheni egyetemen. Apja bíró, édesanyja szintén írónő. Pszichológiai thrillereket ír, amik közül több vezette a Der Spiegel bestseller listáját is. Egyik regényéből film is készült. Világszerte 28 milliós példányszámban keltek el könyvei. 2007-ben megkapta az Arany Toll díjat. Családjával Frankfurt am Main közelében él. Szabadidejében állatvédelemmel foglalkozik.




General Press, Budapest, 2021
432 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634525295 · Fordította: Dobosi Beáta

Arthur Gordon Pym, a tengerész

Edgar Allan Poe: Arthur Gordon Pym,
a tengerész




                                             

Edgar Allan Poe novellái és  A holló című verse népszerű és közismert. Azt talán kevesebben tudják, hogy egyetlen regénye, a címéből sejthetően egy klasszikus kalandtörténet. Az Európa Kiadó Kapszula Könyvtár sorozatában most megjelent kötet egy kalandvágyó kamasz élményeit meséli el.




Arthur Gordon Pym elbeszélése elbűvölte és befolyásolta az írók generációit. Nagy hatással volt Verne és Melville munkásságára az 1838-ban keletkezett mű. Ezt az olvasó is érezheti olvasás közben, miközben a regény cselekménye hömpölyög, olykor átcsúszik a mesék és kalandok világába. Bevallom, én is most ismerkedtem meg ezzel a kalandregénnyel, nem tudtam mire is számíthatok. Elképesztően ügyesen szövi a történetet, elgondolkodtató mese kerekedik ki, a cselekmény színes és mozgalmas. Nos, van itt minden, hogy rövid legyek: hajótörés, lázadás, kalózok és szellemhajó, emberevő törzsek, időjárási viszontagságok, csodás menekülés és fordulatos történet, ami végig viszi és leköti az olvasó figyelmét. Varázslatos leírásokat olvashatunk afféle rovartani leírásokban a még fel nem fedezett szigetekről és az ott élő állatvilágról. Verne történetei több helyen is eszembe ötlöttek olvasás közben. Poe egyetlen regénye az írói fantázia remeke, a kalandok sora mellett harc a természetfeletti elemekkel.

Poe egy szélsőséges ember volt, aki ismerte a siker és a kudarc magas- és mélypontjait. Ő volt az elsők közé tartozó író, aki egyrészt kegyetlen műkritikus volt, másrészt az írásaiból akart megélni. Amikor 1849-ben meghalt, mindössze 40 éves és szinte ismeretlen. Igazi művészsors jutott neki is, életében nyomorgott, alkohol- és egyéb függőségekkel harcolt, kevés sikerrel. Halála után lett valóban elismert szerző.

A regényben a Nantucket szigetéről származó tengerész, Arthur Gordon Pym történetét ismerhetjük meg. Amikor az izgalmas kalandokra és a világ megismerésére vágyó fiatalember a barátja segítségével a Grampus nevű bálnavadászhajóra kerül potyautasként, sejthetjük kalandokban nem lesz hiány!
Főhősünk, Arthur az induláskor egy tizenéves kamasz, aki a világ és a tenger felfedezésére indul. Cselekménydús történet, gyönyörű leírásokkal színesítve, amit a szöveget átható titokzatos légkör tesz kiemelkedővé. Ne feledjük, hogy Edgar Allan Poe még 1838-ban írta, tehát a nyelv és a stílus valamivel formálisabb, más a történet ritmusa. Az irodalmi stílus is egészen más volt még akkoriban, amit bőven megtűzdelt misztikum és horror elemekkel. Néhol hátborzongató hangulatával mindenképpen megérdemli a figyelmet, hiszen nem véletlen lett örökzöld. Igazi élvezetes kalandok várnak az olvasóra, ezen a metafizikus tengeri utazáson. Élveztem a cselekmény kalandos elemeit, ami lenyűgöző, néhol szomorú és komor. A befejezés is kissé meglepő, bevallom nem ezt vártam. Hirtelen lett vége, Pym sorsa nekem nem egyértelműen lezárt. Főhőseink több katasztrófát túlélve jutnak haza, ahol természetesen kétkedve fogadják élménybeszámolóikat.

Ajánlom mindenkinek, aki szereti a régmúlt idők tengeri kalandjait, a hosszú leírásokat és a távoli kor milliőjét. Földrajzi elemekkel is találkozhatunk bőséggel, ami valóban eredetivé, hihetőbbé teszi a regényt a tengeri leírások mellett.


ITT rendelhető a kötet! 

         

Edgar Allan Poe (1809. január 19. – 1849. október 7.) amerikai költő, novellista, szerkesztő és kritikus volt, a romantika korának egyik legfontosabb szerzője. A leginkább misztikus, hátborzongató történetei révén ismert Poe az első amerikai novellisták egyike volt, emellett őt tartják a detektívregény „feltalálójának” is. Ezen kívül a korban újnak számító sci-fi területén is alkotott. Az első közismert amerikai író volt, aki pusztán az írásból akart megélni; emiatt szinte egész életében anyagi gondokkal küzdött.

Edgar Poe néven született a massachusettsi Bostonban. Szülei halála után a richmondi John és Frances Allan nevelte. Írói pályája szerényen kezdődött: a Tamerlane and Other Poems című kötete 1827-ben név nélkül, „egy bostoni” aláírással jelent meg.

Poe ezután a próza felé fordult. Az elkövetkező néhány évben irodalmi újságok és folyóiratok munkatársa volt, és egyéni stílusú kritikáiról vált ismertté. Munkája miatt gyakran ingázott Baltimore, Philadelphia, Pennsylvania és New York között. 1835-ben feleségül vette unokatestvérét, az akkor 13 éves Virginia Eliza Clemmet. 1845 januárjában jelent meg A holló (The Raven) című verse, ami azonnali sikert aratott. 1847-ben felesége tuberkulózisban meghalt. Poe The Penn (később The Stylus) címen saját lap indítását tervezte, de még azelőtt meghalt, hogy az első szám megjelenhetett volna. Poe 1849. október 7-én, Baltimore-ban halt meg. Halálának pontos oka még ma is ismeretlen. Többen gyanakodtak idült alkoholizmusra, agyrázkódásra, kolerára, kábítószerekre, szívrohamra, veszettségre, tuberkulózisra, de öngyilkosságra is.

Poe munkássága az egész világirodalomra hatással volt, de közvetetten olyan tudományokat is befolyásolt, mint a kozmológia és a kriptográfia. Emellett Poe és művei a kortárs irodalomban, zenében és filmekben is gyakran felbukkannak. Több házban, amelyben élt, ma múzeum található.



Európa, Budapest, 2021
288 oldal · ISBN: 9789635044528 · Fordította: Bart István

Szép álmokat

Anders Roslund: Szép álmokat
Névtelen lányok 2.


                                                           

A skandináv krimik kínálatát szélesítve a XXI. Század Kiadó megszerezte Anders Roslund debütáló sorozatát. A névtelen lányok előző része a Kopp-Kopp nem egy átlagos skandináv történet. Az albán maffia és a stockholmi alvilág összefonódása, a fegyvercsempészek működése elég meglepő és fordulatos, sötét és férfias krimit eredményezett. Most a két főhős, Ewert Grens bűnügyi felügyelő és Piet Hoffmann titkosügynök visszatérnek. A Szép álmokat történetét ők kötik össze, bátran olvasható önálló krimiként, önmagában is megállja a helyét.  

                                                          

Erre a történetre, ha lehet ilyet mondani még sokkolóbb, drámaibb, mint az előző. Kifejezetten "trendi" lett a pedofília témakörét feldolgozni. 

Idén már ez a harmadik ezzel a témával foglalkozó krimi. Tényleg aljas, durva és komoly a tartalom, bár Roslund kerülve a részleteket, igyekszik nem bulvár szintre lemenni. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy sajnálatosan aktuális téma ez, amire ezzel is figyelmet irányít. A skandináv krimik sosem csak krimik, ez sem egy átlagos történet, a könyv fontos kérdéseket és társadalmi problémákat tárgyal. A szálak magasra és messze vezetnek a jól kiépített agyon titkosított hálózatban. 

Roslund eddigi könyveit olvasva mindig a valóságot ábrázolta, afféle tényfeltáró krimiket írt szerzőtársaival. Most egyedül sokkol. 

Eddig sem volt a legkönnyebb eset a könyveit ismerve. Több valós alapokon nyugvó történettel a háta mögött (Hajsza, Kötelék vagy a Három másodperc) most jó lenne azt írni: ez csupán csak az írói képzelet szülötte. Mégis ott a borzalmas valóság körülöttünk, nem csukhatjuk be a szemünket. Ez simán lehet a kegyetlen valóság, talán csak a jéghegy csúcsa. Anders Roslund nem véletlen tartozik a kedvenceim közé, egyértelműen az intelligens krimi regényírókhoz sorolom. Most is olyan témára irányít figyelmet, ami sajnálatosan kiemelkedően jellemző napjainkban. Az alapos és pontos háttér érezhető. Mindezt jó ízléssel ábrázolja, megkímél a részletektől. Beszélni azonban kell róla, mert sajnos ez a való világ. Lélektan és érzelmek sora hullámzik a karaktereiben, de az olvasó sem fogja könnyen feledni a történetet, garantáltan maradandó élményben lesz része. 

        

A cselekmény több szálon fut, Ewert Grens élete is mélyebben bemutatásra kerül, ami az ügy motorját is adja. Remek karakterábrázolásokkal, lendületes és jó történetfelépítéssel az idei év egyik legjobb krimije lett szerintem. A visszavonult, nyugalomban élő Piet Hoffmann életéről is izgalmas és sokkoló hátteret kapunk. 

Míg a Kopp-Kopp egy akciókrimi volt, ez egy lélekbe markoló döbbenetes dráma. Egy igazi mélyütés, egy mesterien sötét thriller a szervezett bűnözés legaljasabb, legmocskosabb szereplőiről. Ewert a három éve eltűnt, két kislány után nyomozva csakhamar egy olyan titkos szervezetre bukkan, amely rettenetes bűnöket követ el. Azokkal szemben, akik a legvédtelenebbekkel és egy életre megnyomorítja a lelküket is. Az ördögien felépített téma a részleteiből áll össze, Piet vívódása és tiltakozás ellenére is nagyot alakít, még egyszer bűnözőnek áll... most azonban a saját érzelmeit, lelkét is felőrli ez a feladat. Roslund remekül ábrázolja ezt a tabutémát, a környezetet, visz el az internet legsötétebb mélyére. Feltűnik egy számítógép-varázsló, Billy, aki pici humort hozza az eseményekbe.


Szörnyű belegondolni, hogy valóban élnek közöttünk ezek az emberek, ez sajnos nem fikció. Érzelmileg is nagyot üt a kemény téma, hiszen egészen kisgyerekek az áldozatok. Ha lehet ezt a borzalmat fokozni, az még tesz rá egy lapáttal, amikor mindezt a szülő követi el saját gyermeke ellen... Nem spoilereznék semmit, a két kislány és társai sorsáról, sem a történet megoldásáról. Döbbenetes dráma, erős krimi, ami valóban nem ereszt napokig. A szereplők személyes sorsa, drámája, még jobban hitelesebbé teszi a krimit. A szépen kibontakozó cselekmény egy összetett sztorit tár elénk, ami a folyamatosan növekvő feszültségével lekötött. Olvasmányos, sodró, ám nagyon fekete valóságot mutat meg Roslund. A krimi igazi skandináv noir, nem csak hangulatát tekintve. Izgatottan várom az újabb Anders Roslund krimit!

Ki kell emelnem a remek fordítást, ami élőbb, lendületesebb szöveg most, jobb olvasási élményt adott. 




ITT tudod megrendelni kedvezménnyel a krimit!


    

Anders Roslund: 1961. január 1. (Jönköping, Svédország) –


Tíz regénye jelent meg a Roslund & Hellström és a Roslund & Thunberg szerzőpáros tagjaként. Könyveik harminc nyelven jelentek meg, több nívós nemzetközi díjban részesült értük. Szólóban A névtelen lányok sorozattal debütál. A Kopp-kopp elnyerte a Storytel-díjat – a legjobb thriller kategóriában (2020).



XXI. Század, Budapest, 2021
400 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635680580 · Fordította: Torma Péter

Sötétség

Ragnar Jónasson: Sötétség



                                                                                  

"A sötétség előnye, hogy nincsenek árnyékok."




Ragnar Jónasson új belépő idehaza a skandináv szerzők sorában. Egyedi, különleges hangulatú története megkapóan sokrétű, annak ellenére, hogy néhány óra alatt kiolvasható, alig 264 oldal. Mindig fontosnak érzem az olvasó pillanatnyi lelkiállapotát, életkorát vagy olvasottságát, megélt, magával hozott élettapasztalatát az adott mű befogadására. Itt hangsúlyosan az. Bár akad gyilkosság több is, de talán nem is a krimiszál a hangsúlyos. Az egy remek keret a háttérhez. A szépirodalmat, emberi sorsokat bemutató történetek kedvelői itt előnyben lesznek. Az igazi események a történet emberi oldalán mutatkoznak meg. Van mély és súlyos társadalomkritika, fordulat nem kevés és egy olyan eredeti befejezés, ami igazán nem szokványos a krimiknél.

Nem, nem rágtam tövig a körmöm, nem szorult össze a gyomrom a rettegéstől, nem kellett itatós a kiömlő vérnek, beleknek... mégis csak kapkodtam a levegőt az utolsó oldalak után. Hulda Hermannsdóttir reykjavíki rendőrfelügyelő élete, sorsa bontakozik ki a történetből. Éppen nyugdíjazás előtt áll, amit nehezen visel. Az élet velejárója (szerencsés esetben) az öregedés, ami önmagában is fájó megélni. Hulda a nyugdíjazással megkapja a magánya mellé a feleslegessé válás keserű élményét. Ezt feldolgozni neki sem egyszerű, az élettől kapott batyut cipelve.

         

A történetet megszakítják ezek a régi emlékek,  visszaemlékezések, a múlt képei. Ezek az árnyak erősen meghatározóak, sötétségben tartották élete során, kevés fény jutott be a szívébe. Az sem tartott sokáig... a fiatalkori szerelem, házasság, majd a tinédzserkorú lánya elvesztése erősen megviselte idegeit. A kibontakozó háttér egyre zordabb, összhangban áll az izlandi környezettel. Talán vár rá még egy társ, egy barát élete utolján. A női mivoltában is megalázóan viselkedő főnöke és kollégái elképesztő kontrasztot adnak a múltból felvillanó női sorsokkal. Az északiak mentalitása, gondolkodása erősen jellemző a történésekben. Ami nekünk itt Kelet-Európában finoman szólva is meglepőnek tűnhet. Egy egészen más típusú skandináv krimit kaptam, ahol nagyon tetszett ez a másféleség.

Magnus, a főnök alakja az egész férfitársadalmat, viselkedést kiemeli. Hulda nyomozó kap egy utolsó ügyet, válasszon valamit kedvére, mielőtt nyugdíjazzák, azaz szó szerint kidobják a munkahelyéről. Az orosz lány, Jelena halála, természetesen, mint az sejthető nem az, aminek látszik. Sokkal szövevényesebb, összetettebb a dolog, ami felsejlik. Lezárt ügyet bolygatni nem szerencsés, mégis Hulda kitartóan megy, kutatja kollégája elkövetett hibáit. Megérzései felbolygatják több ember lelki nyugalmát, amikor kiderül, korábban egy másik lány is eltűnt. Katja, Jelena barátnője volt. 

     

Ez a másik történet az ügynek az igazi háttere, egy kirándulás a hegyekbe, ami mesterien forr egybe Jelena sorsával. Az, hogy a bevándorlókat mennyire nem veszik emberszámba több részletből jól kitűnik. Csodás természeti képekkel elevenedik meg az izlandi táj, ami jellemző hátteret ad, fontos szereplő lesz. A vakítóan hideg hótakaró, a süvítő tengeri szél súlyos titkokat görget. Izgalmas és meglepő, váratlan fordulatok az apró részletekben lakoznak. Kiderül, mennyire nem tudjuk mi lakik az otthonok mélyén, mennyire csak a kirakatot látjuk a másik életéből. Jónasson néhány mondattal tökéletes karaktereket jelenít meg.

A befejezés pedig meglepően eredeti lett. Valóban nem szokványos befejezés elgondolkodtatja az olvasót, szinte visszafelé nyer értelmet több dolog. Ez nem bulvár akciókrimi, inkább egy lassabb folyású, olvasmányosan összetett emberi dráma Izlandról. Szívesen olvasnék még a szerzőtől, hiszen a Sötétség egy trilógia része. Patat Bence irodalmian szép szövegében ismét élmény volt elmerülni, emeli a történetet.

                      

RAGNAR JÓNASSON Reykjavikban született,

világszerte harminckét országban több mint kétmillió könyvet adott el. Elnyerte a Nightblind 2016-os Mörda Dead Good Reader-díját


A Sötétséget a Times A 100 legjobb krimi és thriller 1945 óta elnevezésű toplistájába választotta.



Animus, Budapest, 2021
264 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633248881 · Fordította: Patat Bence

Hosszú, fényes folyó

Liz Moore: Hosszú, fényes folyó



                                                               

A legtöbb Kult könyv beillik társadalomkritikának is, azt gondolom Liz Moore regénye is ebbe a sorba tartozik. Elsődlegesen egy kriminek tűnik, tulajdonképpen az is, mégis egy hátborzongató, lélektani családi dráma kerekedik ki a lapokon. Szépirodalmi igényességgel megírt, olvasmányos stílusban ismerjük meg a történéseket. A múlt és a jelen keveredése adja a cselekményt. Döbbenetes, hogy a régi döntések, események mennyire meghatározzák a szereplők jelenét. Talányos regény, amely rengeteg érzelmet mozgat meg az olvasóban.

Próbálok összbenyomást adni, nehéz a történetet spoiler nélkül elmesélni. Igyekszem átadni a hangulatot, az érzelmeket, hogy mit éreztem olvasás közben, és mitől futkosott a hideg a hátamon. Két szerencsétlen, boldogtalan kislány nyomorúságos gyerek és ifjúkora került a szemem elé. A hátteret megismerve hihetetlen, hogy egyáltalán megélték a felnőtt kort. Az életükben megbúvó apró örömök is szánalmasnak tűnhetnek talán, nekik mégis életmentőek voltak. Kétségtelen, hogy tele van a világ ilyen beteg, fájó lelkű, megsebzett emberekkel, nem csak Amerikában. Könnyű nagy szavakkal dobálózni, miszerint a döntéseinket mi hozzuk meg, ugyan már... Túl sokan döntenek helyettünk, már a születésünk pillanatában is. A hosszú, fényes folyó cím a magukra hagyott, túladagolásban elhunyt emberek végtelen sokaságára utal, ami a befejezésnél még mélyebb értelmet nyert. De ne szaladjak ennyire előre.

                                 

Összetett és rafinált történet, egy családregénybe oltott dráma van a lapokon. 

Egy rendőri akcióval nyit a történet. A gyermekével egyedül élő rendőrnő Mickey, (Mickhaela) és új társa riasztást kap. Egy halott lányt találtak, amiről Mickey rögtön testvérére gondol. Kacey drogos, az utcán él évek óta. Mickey elhívatottan keresi, igyekszik segíteni, megmenteni a lányt. Amennyire kitartóan kutatja Kaceyt, az annyira menekül előle. Talán nem véletlen... 

Megismerjük a múltjukat, családi hátterüket, miért és hogyan jutottak oda, ahol éppen vannak zaklatott életükben. A két korán árvaságra jutott lány élete bizony drámai. Szívszaggató sors jutott nekik. Ezért éppen a testvéri szeretet volt az, ami meghatott a történetben. A már-már túl szigorú és gonosz, anti-nagymama mellett felnőve csoda, hogy eddig eljutottak. Kacey és Mickey sorsának mélyebb megismerése teszi ki a regényt, több régi titokról hull le a pókháló, ami más értelmezést ad a múltnak. Ide jön a krimiszál: Valaki az utcán élő, strichelő drogos lányokat gyilkolja szorgalmasan. Az áldozatok a legelesettebbek és a legvédtelenebbek közül kerülnek ki. Döbbenetes, hogy olyanok ők, akiket senki sem keres.

Félelmetesen fájdalmas, magával ragadó történet, amely tökéletesen bemutatja Liz Moore zsenialitását, aki kiváló történetmesélő. Az írónő finoman, de határozottan, bevisz egy-egy váratlan gyomrost. Mélyen a felszín alá merülhetünk, az egyéni sorstragédiák és a bűn mélysége elevenedik meg. Mocskos világ ez, ahol nincs igazán jó választás vagy döntés. Titkok végtelen sora. Egyszerű, hétköznapi emberek eltitkolt, éveken át hurcolt lelki sebei, bűnök, tragédiák és komplexusok. Megismerjük mi a magyarázata, hogy egyikük rendőr lett, másikuk épp az ellenkezője. Faltam a sorokat, mert szép szöveg, és érthető, átélhetően izgalmas, tiszta irodalom. Liz számtalan apró és váratlan csavart tett a cselekménybe, amitől meghökkentőek, de hihetőek lettek. A jól felépített, fordulatos krimi oda irányítja a figyelmünket, ahonnan a legtöbben legszívesebben félrenéznének. A hímsoviniszta, rettentő bunkó rendőrfőnők a karakterek sorából is kiemelkedik, bár minden karakter eleven, színes és tökéletes jellemrajzot ad. Sok szereplőt felvonultató, több szálon mozgó történetet, ami végéig képes volt fenntartani az érdeklődésemet. Az utolsó lapokon az is kiderül, hogy az a hunyó, akiről nem is gondoltuk volna. 

     

Nehéz megfogalmaznom, hogy pontosan mit érzek a történettel kapcsolatban. Rengeteg érzelmet mozgatott meg a regény. Lemerülünk az emberi lélek és psziché legmélyére. Életszagú, fájón valóságos. Mickey és Kacey: Melyikük volt gyenge és melyik erős? Néha Kacey alakját erőteljesebbnek, tudatosabbnak éreztem, még úgy is, hogy ő volt a rossz útra tévedt hugi. Cipelte az élettől kapott csomagot, bármilyen veszélyes út volt, ahol járt. A miérteket nem tudják az emberek, ám ítélkezni azonnal tudnak. Kíméletlen őszinteséggel írt a függőségről, annak szakaszairól. Mickey a folytonos vívódásaival, a bizonyítás, megfelelés kényszerével, amit a kisfia miatti aggódás csak tovább nehezített. Érdekes módon katarzist nem éreztem a végén, sőt, talán a befejezés is inkább drámai lett, minden látszólag jó ellenére. Engem eléggé elborzasztott ez a tény. Ez egy kiapadhatatlan, végtelen hosszú, fényes folyó. Csak ajánlani tudom, húsba vágó, de különleges irodalmi csemege vár az olvasóra. Érdemes Gömöri Péter igényesen szép fordítására is figyelni, ami emeli az élményt. Bízom benne, lesz még alkalom olvasni Liz Moore regényt. Külön köszönet a XXI. Század Kiadónak, hogy kitalálták a KULT-könyvek sorozatot, így egy újabb remekművel gazdagodott a sorozat. 

ITT megrendelheted a regényt, ajándék könyvjelzővel!

          

Liz Moore Rome-díjas író, Philadelphiában él, a Temple Egyetemen tanít kreatív írást. A Hosszú, fényes folyó a negyedik regénye, egyben az első magyarul is olvasható könyve.






XXI. Század, Budapest, 2021
480 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635680467 · Fordította: Gömöri Péter

Szentivánéji krimik

Agatha Christie: Szentivánéji krimik


                                                         

A tavaly karácsonyra megjelent és nagy sikert aratott Adventi krimik kötet kistestvére lehetne ez a nyári válogatás. A hasonlóan igényes, szép borító is remekül hozza a hangulatot, a könyv kívül-belül gyönyörű.

A krimi nagyasszonya, Agatha néni összes nyomozó főhőse feltűnik a hangulatos nyárias környezetben játszódó novellákban. Poirot, Miss Marple, Tommy és Tuppence, Mr. Quinn. Parker Pyne Cornwallban, a francia Riviérán, vagy éppen a Níluson és a delphoi templom tövében nyomoznak a galád elkövetők után. AC megkerülhetetlen a krimirajongók számára, itt kezdi mindenki szerintem a krimi szeretetét. Ezek a rövid történetek tényleg nagyon változatosak, színes kis gyűjteményt sikerült összeállítani.

    

Könnyen olvasható, szórakoztató, de igényes nyári csemege ez a novellacsokor. Meglepően színes a felhozatal a csalás, rablás és gyilkosság mellett pici misztikum is belefért egyik másik rövidke írásba. A régész férj hatása érezhetően nagy érdeklődést adott Agatha Christinek a mesés és egzotikus Egyiptom, vagy India felé. A regény esetében van idő az aprólékos háttérre, karakterrajzra, itt mégis a rövid terjedelemben is felvillantja ezeket Christie. Nekem Poirot a személyes kedvencem, most is zseniálisat alakított, de igazából mindegyik jó kikapcsolódást hozott. Nem kell összetett, szövevényes titkokra számítani. A tekervényes rejtélyek helyett néha a legegyszerűbb magyarázat a jó megoldás. Amihez elég a figyelmes, logikus gondolkodás. A kis sztorik izgalmai mégis megmaradnak, lekötik az olvasó figyelmét. Az írónő még rövid távon is úgy csavarja a szálakat, hogy mindenki gyanús, vagy lehetséges tettes, véletlen se tudjam ki az igazi gyilkos. AC humora is megcsillan, szóval utánozhatatlan és megunhatatlan a krimi királynője. Végig fordulatos, az utolsó pillanatig izgalomban tart, és meglepnek ezek a kis életképek. Az egyes esetekben megbúvó lélektan is remek volt. 

Az elegáns és könnyed történetek közül nekem A vérfoltos járda, Halál a Níluson és a Kaland egy gonosz idegennel emelkedik ki a válogatásból. Kifejezetten szórakoztató volt a Jane állást keres, Mr. Davenheim eltűnése vagy A mahardzsa smaragdja. Agatha tudja hogyan kell feszültséget kelteni. Rövid történetek, velős és hatásos háttérrel, misztikus környezetben játszódnak. 

A kötetben az alábbi írások szerepelnek: 
Nyár a Pireneusokon, A vérfoltos járda, A kettős bűnjel, Halál a Níluson, A Harlekin ösvény, Az olasz gróf esete, Jane állást keres, Mr. Davenheim eltűnése, Asztarté szentélye, A maharadzsa smaragdja, A delphoi orákulum, Kaland a gonosz idegennel, A hihetetlen betörés .






Helikon, Budapest, 2021
320 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634797203 · Fordította: Kállai Tibor, Etédi Péter, Gy. Horváth László, Sipos Katalin, Prekop Gabrielle, Katona Tamás, Kada Júlia

3 szépirodalmi újdonság a 21. Század Kiadótól

Három szépirodalmi újdonság a 21. Század Kiadótól

Borítóleleplezés! 




        



Az ősz folyamán megjelenő három jelentős szépirodalmi alkotásra hívom fel a figyelmeteket a XXI. Század Kiadó kínálatából. Már a szerzők is figyelmet érdemelnek, Sally Rooney, Jonathan Franzen és Colson ​Whitehead már bizonyítottak. A borítók kifejező és figyelemfelkeltő, igényes alkotások lettek. Megjelenési sorrendben mutatom az újdonságokat. Már mindhárom őszi újdonság előjegyezhető!








      

Sally Rooney: Hová lettél, szép világ

A Normális emberek és a Baráti beszélgetések c. könyvek szerzőjétől

Négy fiatal keresi a szerelmet. Középpontban a párkapcsolatok
Vágynak egymásra, félrevezetik egymást, összejönnek, szétmennek. Van rá módjuk, hogy elhiggyék: a világ igenis szép?

Sally Rooney Sunday Times és New York Times bestsellerszerző. A Normális emberek 2018-ban Costa-díjban részesült, 2019-ben az év könyve lett a Waterstonesnál. A Baráti beszélgetésekből készült BBC-sorozat bemutatóját 2022-re tűzték ki.

Eredeti cím: Beautiful World, Where Are You

Megjelenés: 2021. szeptember 7. Sorozat: Kult Könyvek, Fordító: Dudik Annamária Éva
ITT előjegyezheted! 



        

Jonathan Franzen: Keresztutak I-II.

Jonathan Franzen korunk egyik legkiválóbb regényírója – mindig családregények szerzőjeként jellemzik, de valójában ez a könyve, a Keresztutak az első, amelyben tényleg mindvégig egy család története áll a középpontban.

A Keresztutak egy trilógia első könyve. A Minden mitológia kulcsa címet viselő regényfolyam három nemzedék életének foglalata, és egészen napjainkig eljutva jeleníti meg társadalmunkat, kultúránkat.
A trilógia első kötete önmagában is kerek egész, amely a Hildebrandt család életén keresztül mutatja be elmúlt ötven évünk politikai, szellemi és társadalmi mozgásait, és azok előzményeit.

„Nagyszabású, mesteri kép az Egyesült Államokban az 1970-es évek elején lezajlott kulturális változásokról… Franzennek kivételes tehetsége van rá, hogy lebilincselő izgalmassággal ábrázolja a kényelmetlen emberi kapcsolatokat. Ellenállhatatlan.” – Publishers Weekly
Fordító: Pék Zoltán  Megjelenés: 2021. október 15. ITT előjegyezhető! 

               

Colson Whitehead: Harlemi ​kavarás

Bár mindhárom kötetet nagy érdeklődéssel várom, de a szívemnek A Nickel-fiúk után ez ígérkezik legizgalmasabbnak.

Colson Whitehead kétszeres Pulitzer-díjas, Nemzeti Könyvdíjas író új regénye 1960- as években játszódik, New Yorkban. Bűnregény? Moralitás? Társadalmi regény? Feketék és fehérek egymás mellett ebben a retró gyöngyszemben, amely végeredményben nem más, mint egy megható szerelmes levél a régi Harlemhez. Colson Whitehead kétszeres Pulitzer-díjas, Nemzeti Könyvdíjas író. Regényei a 21. Század kiadónál: A föld alatti vasút (2017), A Nickel-fiúk (2019).

Eredeti cím: Harlem Shuffle Fordító: Pék Zoltán
Kötés: keménytábla, védőborítóval, Kult Könyvek Megjelenés: 2021. október 28.   ITT előjegyezhető! 

Win

Harlan Coben: Win
Ha veszítesz, meghalsz




                                                                      

Kedvelem Coben krimijeit, kifejezetten szeretem Myron és Win párosát. A Myron Bolitár nevével fémjelzett sorozatból nyolc kötet jelent meg idehaza, ebből hatot olvastam. A két vagány férfiú tökéletes párosa a kedvenceim közé tartozik, sajátosan egyéni stílusukkal, humorukkal.

A különc milliomos Win, aki valóban egy álruhás Batman, színes humorával, kivételes törvényértelmezésével üde színt vitt a történetekbe, most önálló szereplővé lépett elő. A most jobban megismert Win valóban különc milliomos, márkamániás, kőgazdag, aki lekezelő a környezetével. Egyedül azonban félkarú óriás, egy irritálóan más figura lett most, mint az eddigi olvasottakból megismertem. Az pedig nem árt, ha némileg szerethető a főhős, de Win karaktere nagyot változott számomra. Nem jó irányba.

Azonnal a sűrűjébe csapunk, egy verekedős jelenetbe csöppenünk. Nem tudjuk a hátteret, Win kegyetlenül megbünteti, jól elbánik a leendő áldozattal. Azonban az önbíráskodást nem pártolom, így ez a nyitás nem nyert meg. Amúgy ez egy mellékszállá válik a későbbiekben, bár bonyolódik még ez az ügy is. A szokásosan izgalmas, csavaros történet itt indul be igazán, vált át egy meglepő, sötét családi drámára. Rejtélyekkel, váratlan fordulatokkal átszőtt krimit olvashattam, ahol néha bizony nem is tudtam ki kivel van, merre tart a történet. A végére minden kitisztul, kapunk magyarázatot, csak nagy vargabetűkkel jutunk oda. Bizony van az úgy, hogy a legváratlanabb megoldás adja az igazságot. A legrosszabb, már az elején felderengett bennem egy elég elképzelhetetlen megoldás... és lőn! Az lett, amitől én is meglepődtem. A látszólag sok külön kis eset végül egybeforr.

     

Win családjának drámája, sötét titkainak háttere, évekre kiható traumák bontakoznak ki. Megspékelve egy politikai hátterű merénylettel a régmúltból, egy rablás-betörés-gyilkosság mellé kapunk egy család fekete báránya történetet is. A felső tízezer életébe leshetünk be, ami itt elég zavarossá teszi az egész krimit. Win olyan régi sebeket tép fel az igazság után kutatva, amitől ő maga is megdöbben. Úgy érzi, elérkezett a pillanat, hogy lezárja a múltat, tiszta vizet öntsön abba a bizonyos pohárba. Eközben azonban szembe kell néznie a saját családjának eddig leplezett, sötét múltjával, a családi viszonyok valóságával. Az árnyoldalaival együtt, sok apróságon múlik a történet, ahogy az már Cobenre jellemző egyre több szál kerül a cselekménybe. A sűrűsödő titkok egyre váratlanabb és meglepőbb megoldásokat hoznak. Semmi nem az, aminek elsőre látszik.

A feszültség fokozódik és egyre szövevényesebbé is teszi a krimit. Win negyven év titkairól ráncigálja le a pókhálót, miközben erkölcsi kérdéseket feszeget. A toronyban élő remete halála és a nála megtalált régen elrabolt családi festmény további nem várt bonyodalmakat okoz. Mi lapul a háttérben? Mi az az ok, ami miatt a két testvér hosszú évekig nem beszélt egymással, mi áll a betörés, rablás hátterében? Baleset vagy gyilkosság volt a testvér halála? Miféle titkot rejt az elrabolt unokahúg, Patricia sorsa? Ezek mellé komoly vádakat is kapunk, ami a hetvenes évek Amerikájában is már súlyos téma volt. Coben újabb izgalmas, pörgős, megdöbbentő titkokkal teli krimit kínál olvasóinak.

Coben valóban jól ír, tudja hogyan kösse le az olvasó figyelmét, feszítse pattanásig az idegeket. A lelki hátteret sem nélkülözi a történet. A politikai vonal mellé a pedofilia is sokkoló, van itt minden, mint a búcsúban. Coben megint úgy összekuszálta a szálakat, hogy esélyem se igen volt a valóságot kihámozni. Az elhallgatott nyomasztó családi múlt és egyéb titkok lassanként derülnek ki. Azt most ne firtassuk, hogy tudott ez családon belül is negyven évig titok maradni, hogyan tudott élni, létezni így a család? A krimibe sajnos teljesen lényegtelen epizód is belekerült, Win gátlástalan, különleges szexuális életét simán kihagytam volna.

Cobennek úgy gondolom mindegyik regénye izgalmas, profi munka, az olvasó csak új falja a mondatait. Visz a történet, sodró, pörögnek az események. Igazán mestere a bonyodalom keltésnek, ez most is kiderült. Némileg más stílusban épült fel ez a krimi, talán a tv-sorozatok újabb alapanyaga lehet. Nem lepődnék meg, ha Az idegen és Az ártatlan után a Netflix erre is lecsapna. Összességében egy meglepő családi múlt és annak hatásairól olvashattam. Coben mindent bedobott, megmutatta a zsáner teljes eszköztárát, hogy lenyűgözze olvasóit.

                    

HARLAN COBEN (1962. január 4. Newark, New Jersey)

Napjaink egyik legnépszerűbb krimiírója. Eddig megjelent több mint húsz regényét, köztük a méltán népszerű Myron Bolitar-sorozatot a műfaj gyöngyszemeiként tartják számon: könyveit eddig negyven különböző nyelvre fordították le, és közel ötvenmillió példányt adtak el belőlük világszerte.

Jaffa, Budapest, 2021
360 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634754565 · Fordította: Holbok Zoltán

Ez az én világom

Földvári András: Ez az én világom
Jó emberek, különös élmények távol és közel

                                                                     

"Mindenhol jó, de legjobb útközben."




Földvári András 80 utazást megismertető kötete Az elmentem világgá! tavaly az egyik kedvencem volt. A légiforgalmi szakember meglepően kalandos életét és utazásait és a felfedezés iránti szenvedélyét bemutató könyv a pandémia idején éppen jókor jelent meg. A fotelből kalandozhattunk vele a világ számtalan érdekes és színes helyére eljutva.

Az előző történetgyűjteményből megismerhettük életét, munkájából adódó szenvedélyét. Földvári András Magyarország legviláglátottabb embere most újra mesél. A könyv három részből épül fel, olyan kalandok gyűjteménye, amiket sokan elképzelni sem tudnánk. Magyarok mindenütt, ez az első csokor alapja, ami nem is olyan váratlan. Magyar ember tényleg bárhol felbukkanhat, ezt András is megtapasztalta. Néhány ismert, híres emberrel való találkozás is helyet kapott a kötetben.  

                 

Fantasztikus és kalandos történeteket olvashatunk most is, ahogyan a cím ígéri így közelebbről megismerhetjük András világát. A második történetcsokor arról mesél, ha valami hiba csúszik a számításba. Márpedig ez a legaprólékosabb tervezésnél is megesik. A találkozások, a barátság ereje és a közös úti élményekből kibontakozó rövid történetek izgalmas és meglepő képet villantanak fel az adott országról. Mennyivel másabb olvasni ezeket a személyes élményeket, rövid sztorikat, mint egy hivatalos útikönyvből tájékozódni. Pontosan olyan, mintha egy kávé mellett ülnénk a szerzővel egy könnyed, laza baráti beszélgetésen. 

A barátságok, az ember jó szándéka, segítőkészsége alap, és itt különösen sok esetben fontos is lett. Ezek kerültek a harmadik részbe, de végig kedves családi anekdoták keverednek a valóság váratlan és színes eseményeivel. Ebből pedig elég sok akad most is.

Ez ugyan nem útikönyv, ettől könnyed és jó kikapcsolódást adó olvasmány. Tipikusan jó olvasni várakozás közben, amikor kevés ideje van az olvasónak, vagy egy hosszabb vonat úton, ahol néhány sztori belefér. Fontos, hogy nem csak az utazás szerelmeseinek élmény ezeket a történeteket megismerni. Zaklatott világunkban kifejezetten pozitív olvasmány, jó hatása van. Hiszen utazni valóban jó, (lenne), de a sok kaland, izgalom és élmény, az utóbbi időben bizony sok ember életéből kimarad. A kémfilmeket idéző első történet jó nyitás volt. A korabeli szocialista évek szellemisége a Hal lóg a kilincsen viccesen egyszerű megoldása már a humort is felvillantja. Halas, vagy egyéb állatos történet lesz még több is, ahogyan izgalmas és színes kulturális hátteret is kapunk. András felvillantja egy-egy hely jellegzetességét, miközben történelmi kitekintőt is ad. Benyovszky Móric és Madagaszkár, vagy Rodostó különösen tetszett, ahogyan a Chicagó is emlékezetes marad az olvasónak. Néhány jellemzővel hangsúlyossá teszi és bemutatja a környezetet, az adott helyszínt, de nem akar teljes képet festeni. Japán busók pedig vannak, ha nem tudnánk, ez is kiderül az emlékekből. Izgalmas utazáson vehetünk részt a Kamerun-expresszen vagy Flúgos futamon a Balkánon, a Kwai folyó hídján is tehetünk egy képzeletbeli sétát, ahogyan vonatozhatunk a Góbi sivatagon át. Érdekes és szívszorító volt az Igazi Hotel Ruanda története, de izgalmas kalandban mindenütt része volt hazánk újkori nagy utazójának.

A szerző stílusa továbbra is könnyed, olvasmányos, tökéletes kikapcsolódást ad olvasóinak. Kalandra fel, vár a világ, fedezzük fel Földvári András segítségével.

ITT rendelhető a kötet a kiadótól kedvezménnyel!



   

XXI. Század, Budapest, 2021
270 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635680894