2019. augusztus 17., szombat

A pontlövész

Izolde Johannsen: A pontlövész
(La Fayette 2.)





                                                                                                 












A Megölni a királyt! frappáns lezárása magában hordozta a folytatást, ami íme, megérkezett a Könyvhétre.
A La Fayette-sorozat második kötetében is egy korrekt, hiteles korrajzot kapunk az adott időszakról, bár talán most inkább csak keret a történelem. Franciaország egyik legzavarosabb időszakát ismerhetjük meg közelebbről a számtalan váratlan, sok esetben meglepő fordulatot hozó kaland során.

Üdítő olvasmány lehet a könyvtengerben az ilyen történelmi kalandregény, különösen az ifjabb olvasóknak. 1792-ben indul a regény, azaz ott folytatódik, ahol az előző véget ért. Legfőbb erénye, hogy a fiatalabb korosztályt veszi célba, kedved adva az olvasáshoz. A csipetnyi romantikával átszőtt cselekmény olvastatja magát, leköti a figyelmet. A történelmi tények és események háttere, az emberi motivációk jól nyomon követhetőek a regényben. Rendkívül sok akció és kaland követi egymást, mégis az első rész néhol nekem kissé darabos volt.
A elveszett gyerek rejtélye sok titkot hordoz. Ő áll a regény cselekményének középpontjában, az ő sorsát követhetjük nyomon. A gyermekkora és a fiatal felnőtt évek, a katonai szolgálat és az életének megalapozása a család keresésével rejtélyek sort is adja.
Az izgalom és hangulat fokozásnak Napóleon színre lépése is egy jó mozzanat vagy Nelson admirális alakja is kiemelkedő. XVI. Lajos király és Marie Antoinette sorsa, a velük történtek hatásai szépen kirajzolódnak, a cselekmény sodró lendületét adják.


Kifejezetten tetszettek a hajós részek leírásai, a kötélverő mesterség bemutatása. Azoknak ajánlom, akik olvasták az előző részt és szeretik az olyan történelmi regényeket, amelyek pontos képet adnak az egykori eseményekről. Mellé kitekintünk a politikai és társadalmi következményekre, és még mindezt szórakoztató formában kapjuk. A La Fayette sorozat első kötetében megismert hősök mellé újabbak is feltűnnek. Fontos szerepet kap Adrienne, a feleség. A történet két barát, La Fayette márki (Marie-Joseph Paul Yves Roch Gilbert du Motier de La Fayette) és Szalma Jason a mesterlövész (Jason Faulkner Paille) életének kalandjait követi tovább. Érdekes, hogy Amerika már ott és akkor is a lehetőségek a szabadság országa volt. A történelmi tények a bajtársiasság, hősiesség, önfeláldozás, szerelem és bosszú, árulás elegyével keverednek. Egyik főhősünk viszonylag háttérbe is került, hiszen Gilbert Lafayette hazájától és családjától elszakítva börtönben él. Az apa-fiú egymásra találása szép ívet fut be a regényben, az érzelmeket átmozgatja az olvasóban, nem kevés fordulatot és izgalmat adva. Igazi kosztümös kalandregényt olvashattam. Szalma Jason alakja pedig már az első részben is kedvencemmé avanzsált. Erős, különleges karakter, kivételes egyéniség, aki ezúttal is a kalandokat mozgatja. Nem véletlen, hiszen a fiát keresi minden lehetséges módon és helyen. A kötet második felére az ifjú Guillaume bosszúja is kiteljesedik. Itt már a történelem is nagyobb hangsúllyal jelenik meg a regényben. A királyi család kontra Napóleon igazi és valós eseményekkel került bemutatásra.


Lelki szemeim előtt megelevenedett a regény minden egyes pillanata, itt és most amit soknak éreztem a brutális képek túlzóan részletes, szemléletes ábrázolása. Ez nem volt az első könyvben. Tudjuk, sajnos kegyetlen vérengzések folytak, amik sem gyereket, sem asszonyokat nem kíméltek. A fajtalankodás is megesett már akkoriban is..de ezek részletekbe menő leírása sok volt, ezek hatásvadász elemek itt. Az emberi tragédiák amikkel szembesít bennünket az írónő bizony sokkolóan hatnak. Az olvasó legmélyebb érzéseit is megmozgatja a történet. Néhány poénos szófordulat is túl mai, nem odaillő abba a korszakba, ugrált is a szemöldököm néha..

Összességében ajánlani tudom a Megölni a királyt! című regényt és a folytatását is. Igaz, ez a romantikus befejezés talán túlzó picit, de a rajongók ezt biztosan nem bánják. A két kötet fő erénye, a számtalan történelmi információ és háttér a nagy francia forradalomról, ami mind a mai Európa képét is befolyásolta. La Fayette márki életútját pedig mindenkinek meg kell ismernie. Keménytáblás, védőborítós megjelenés, Kertai Zalán remek grafikájával.

ITT tudod megszerezni A pontlövész könyvet! 



Dénesi Ildikó (Izolde Johannsen) (Budapest, 1977. augusztus 4.)
magyar történelmiregény-író, biográfus. Tizennégy éves kora óta ír, iskolai rendezvényeken, vetélkedőkben, történelmi versenyeken vett részt. 2003-ban indult a Konkrét Könyvek Kiadó Országos Regényíró pályázatán, ahol ifjúsági regény kategóriában II. helyezést ért el
2015-től a Történelmiregény-írók Társasága (TRT) rendes tagja.




Szenzár, Budapest, 2019
320 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634792383

2019. augusztus 15., csütörtök

Hajó a ködben

Závada Pál: Hajó a ködben


                                                                                                         














Závada Pál új könyvének hősei ezúttal nem a vidéki zsidóság tragédiáját jelenítik meg, ahogyan az Egy piaci nap regényében olvashattuk. Most az ország legnagyobb vállalatbirodalmának, a Weiss Manfréd Műveknek sorsa kerül fókuszba. 1944 tavaszán járunk, a kiterjedt rokonság többségükben zsidó származású. A huszadik század történelmének sorsfordító pillanata eléri a vagyonos családot, elsodorja a gazdasági, politikai és szellemi élet ismert szereplőit. A barátokból vetélytársak, ellenfelek lesznek, a fennálló viszonyok nem csak a család tagjai között színesek és mozgalmasak.




A Hajó a ködben regényével ismét egy súlyos történelmi korszakot állít középpontba Závada Pál.
Érezhető, hogy a szerző sokat kutatott ebben a témában. A regényben egyébként a fikció és valóság tökéletes keveredést mutat. Talán nem is igazán fontos, mi a képzelet játéka, hiszen a valóság súlyos képekkel ad bizonyosságot. Nem titok, hogy a néhai családtagok emlékiratainak felhasználásával írta meg Závada Pál ezt a regényt. A Weiss, a Kornfeld, a Chorin és a Mauthner családok élete és a történelem vihara elég szorosan fonódik össze. Az emlékek is megszépülnek, illetve megkopnak idővel. Jelentősek mind a férfi mind a női karakterek. Kiemelkedik számomra Weiss Judit és persze Chorin Ferenc karaktere.


Valós, érdekes és mozgalmas a sokszereplős regény története. Megismerhetjük a második világháború előtti Magyarország leggazdagabb családjainak körét. A korabeli Magyarország iparának és kereskedelmének egyik legjelentősebb vállalata volt a Weisz Manfréd által irányított birodalom. Ők közösen birtokolták a magyar nehézipar jelentős részét, egyéb más vállalkozásokkal. A hazai nehézipar egyik atyja, Weisz Manfréd volt, aki mindezt jó üzleti érzékkel, okos döntésekkel és pénzével megalapozta. A gazdagság és a siker azonban nem csak elismerést hoz, de az irigykedők számát is növeli. Ahogyan az életbe lépő zsidótörvények mindenkire vonatkoztak, a pénz és a gyárak nem adtak felmentést a családoknak sem.


A rokoni kapcsolatok szövevényes hálója elevenedik meg az olvasó előtt. Ami ezt a könyvet feszültséggel tölti fel, az a hihetetlen pontos, korhű valóság fájdalmas tragédiája. A történelmi események objektív bemutatása teszi erőssé a regényt. Ez pedig jelentősen alakítja a szereplők életét is. Ez a letűnt történelmi kor, mai szemmel is rémséges volt. Átélni, megélni, az életet újraépíteni, de leginkább túlélni szerencse kellett hozzá. Valahol napjaink politikáját nézve úgy érzem, ez még mindig aktuális, és ez adja ennek a műnek a szomorú jelentőségét. Olvasás közben többször jutott eszembe a napjaink szolnoki műtrágya-gyár botránya.


Ne felejtsük el, a német megszállás idején, második világháború utolsó szakaszában járunk.
Természetesen a németek érdeklődését felkeltette a cég: a csepeli gyárüzemben már korábban is gyártottak fegyvert és repülőgép-alkatrészeket a Harmadik Birodalom és Magyarország számára. Érthetően stratégiailag kiemelt jelentőséggel bírt az üzem. Závada regényének fő szála ez az esemény, illetve a cserébe felkínált szabadság a családtagoknak. Závada izgalmas, eleven képet fest az akkori viszonyokról, ami ráadásul megtörtént. Azt tartják, a politika a férfiak dolga, ám a nők valóban döntő, fontos szerepet kapnak ebben a rendhagyó családregényben. A történet szépen kerekedik, remek jellemrajzokat kapunk.

A könnyedebb részek oldják a drámai valóságot. Akad némi szerelmi kaland, az apró titkok, kicsapongó szenvedély ad néha mosolyra okot. Kevés párbeszéd, letisztult, szikár szöveg jellemzi, kikerülhetetlenül sok politikai tartalommal. Ezt a szereplők személyiségé és tettei még erősítik, melyik oldalt képviselik. Embernek maradni, megőrizni a gondolatok tettek tisztaságát, a méltóságunkat nehéz kihívás elé állítja hőseinket. Korhű stílusban a nyelvezete változatosságával hangulatilag is tökéletesen adja vissza a korszak jellegzetességeit, szokásait. Remek történetnek éreztem, a sok szereplő, nevek miatt nem árt nagyon figyelni. A szereplő családtagok élete a bizonytalanságok közé kerül, minden felborul, megváltozik néhány pillanat alatt. A világ is meginog, kifordulni készül sarkaiból. Az eszme árnyékában az emberi butaság és elvakultság még megrázóbb. Félelemben nem lehet élni, olyan történelemfeltárás, ami napjainkra is illik. Nehéz, elgondolkodtató és aktuális olvasmány.


Závada Pál:
Tótkomlós, 1954. december 14-én született.
József Attila-díjas (1998) és Kossuth-díjas (2005) magyar író, szerkesztő,szociológus.
1990-1994 között a Hiány szerkesztője volt. A Holmi című folyóirat szerkesztője 1990-től megszűnéséig, 2014-ig. 2009-től a Digitális Irodalmi Akadémi tagja.
Első, feltűnést keltő munkája 1986-ban a Kulákprés című szociográfia volt. Első regénye 1996-ban a Mielőtt elsötétül. Nagy sikere 1997-ben a Jadviga párnája regénye, amiből film is készült 2002-ben jelent meg Milota című regénye, majd 2004-ben A fényképész utókora követte. A Természetes fény nagyregénye 2014-ben került az olvasókhoz.
Ezt követte az Egy piaci nap 2016-ban.




Magvető, Budapest, 2019


416 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631438550

2019. augusztus 13., kedd

A pletyka

Lesley Kara: A pletyka 




                                                                                           













Az angol írónő bemutatkozó regénye témájául választott történet elgondolkodtató, lélektani utazás. Mai világunk sem mentes, ettől az undorító dologtól, amit pletykának nevezünk. Ellene tenni szinte semmit nem is lehet. Ennél talán nincs rosszabb, mint a más életébe való ilyenformában történő beavatkozás. Az már mellékes, hogy véletlen kibeszéljük azt, ami nem tartozik másra, vagy csupán jólértesültségünket fitogtatva, egy tudomásunkra jutott információt osztunk meg bizalmasan másokkal, akikre nem tartozna. Amit talán semmi nem is támaszt alá. Azonban sajnálatos igazság az is, hogy legtöbb pletykának akad alapja.



Soha nem tudjuk, kik a szomszédaink és ismerőseink. A könyv története tűpontosan rávilágít, mindenki életében van, lehet valami, amit takargat, amihez többnyire semmi köze nincs másoknak.
A magánélet szentsége súlyosan tud sérülni egy rosszindulatú megjegyzéstől. Te mit tennél, ha a kedves szomszédodról kiderülne a saját neméhez vonzódik, esetleg titokban lottó-milliomos? Vagy akad a múltjában egy olyan sötét titok, amit még önmaga előtt is tagadni kénytelen? A könnyelmű kijelentések súlya sok ember életét képesek egyetlen rossz pillanat alatt megváltoztatni. Ebben a sárdobálásban azonban mindenki besározódik.. Utólag lemosni lehetetlen, magyarázkodni még rosszabb.



Lesley Kara nem váltja meg a krimi műfaját, nem is újítja meg. Csupán egy kerek történet mesél el, némi sablonoktól sem mentesen, ami a végső megoldást tekintve egy elég meglepő fordulattal zárul. Eléri, hogy végig leköti az olvasó figyelmét, kíváncsivá tesz és egy friss, mai történet kanyarított a lapokra. Megismerhetjük, hogy egy zárt kisközösség életét hogyan zavarja és borítja fel egyetlen pletyka!

Főhősnők a fiát egyedül nevelő édesanya Joanna, aki London nyüzsgő forgatagából visszaköltözik gyermekkora színhelyére, visszatér Flintstead-on-Sea-be. Az álmos, tengerparti kisvárosban hamarosan egy könnyelmű elszólásból eredően óriási izgalom, már-már lincshangulat lesz úrrá: egy egykori gyermekgyilkos él a városban! A pletyka futótűz módjára elterjedt egész Flintstead-ban, és saját életét éli... innen nincs megállás, nem lehet az eseményeket sem megállítani, sem visszafordítani. A találgatások megindulnak, a tömeg-pszichozis elképesztő! A pletyka lélektana mérgező, ártatlan embereket bánt, miközben megmérgezi a közösséget is.




Az előzmény ismerete már sokkoló, hiszen gyerekekről van szó. Valamikor a hatvanas években az ötéves Robbie Harrist halálra szúrták. A kis Robbie számára nem volt jövő, nem volt lehetősége arra, hogy kiteljesedjen az életben. Mindezt még izgalmasabbá teszi, hogy a kés a tízéves Sally McGowan kezében volt... Azt nem kell részletezni, ez a tragédia mindenki életét nagyban megváltoztatta. A gyerek családjának élete is kisiklott, ahogyan Sallyé is alaposan átértékelődött. Itt lép be a tanúvédelem a történetbe. Szabadon bocsátása óta Sally McGowan tanúvédelemben él. Az új személyiség és egy foltoktól mentes új élet felépítése nem egyszerű. Egy ekkora titok súlya alatt képtelenség lelkiismeret furdalás nélkül élni. Arról nem is szólva, az elindított lavina, a pletyka olyanokat is magával sodor, olyan sebeket tép fel, amire senki nem gondolt. Jo számára sincs mentség, hogy meggondolatlanul elindította a pletykát. A szereplők elsősorban nők, túl mély karakterábrázolást ne keressünk, igazán itt nincs is erre szükség. A közösségi média is jelentős szerephez jut, a közhangulat elképesztő méreteket ölt. A titkok súlya és szerepe, az identitás és a rosszindulat hatásai érzelmi alapon lépnek működésbe.



A visszaköltözés így nem várt, nagy változásokat is hoz. Londonban Jo fia, Alfie zaklatás áldozata lett, így a békés és csendes tengerparti városka, ahol a nagymama is él, ideális megoldásnak tűnt. Azonban a kedélyek olyan mértékben csapnak hullámokat, hogy ez elsodorja Alfit is... Egy érzékeny, lélektani krimit írt a szerző. Tetszett, ahogyan Kara néhány fejezetenként rövid bepillantást enged az igazi Sally McGowan elméjébe. Valóban egy szörny a kislány? Vagy ő is egy áldozat... Az valóban tragédia, ami Robbie-val történt, ám mi lett, hogyan változott meg az élete Sallay-nak? Az utolsó 60 oldal pörgős, váratlan megoldást ad. Lezárásnak eléggé meghökkentő. A történet nagy kérdése még, hogy a gyermekek, gyakran maguk az áldozatok, mennyire felelnek egy tudatlanul elkövetett bűnért és vajon lehetséges-e a későbbiekben valódi megváltás.  Ezzel erkölcsi és morális kérdéseket is érint a szerző. Végül elég meghökkentő lesz az eredmény, lehull a lepel az egykori elkövetőről.



Lesley Kara egy kreatív íráskurzus elvégzése után írta meg első regényét. A pletyka felkerült a The Sunday Times tízes bestsellerlistájára is. Az írónő jelenleg a második regényén dolgozik.

ITT tudod megszerezni A pletykát!


General Press, Budapest, 2019
328 oldal · ISBN: 9789634523048 · Fordította: Harci Andor


2019. augusztus 10., szombat

Olvastam még / 15.

Olvastam még / 15.
Petri és Roth



                                                                           



"Apám ezzel szemben megbízhatóan magát adta, s ebben az önmagábanvalóságban semmiféle tradicionális apaszerep nem volt."








Apák az irodalomban is lehetne ezen bejegyzés alcíme. Íme, két fontos kötetről néhány kedvcsináló gondolat. Egy hazai és egy amerikai szerző kötete került be a mai válogatásomba, két karakteres apa képét megrajzolva. Alig egy hét alatt három fontos aparegény került a kezembe. A tunéziai apa és svéd anya gyermekeként 1978-ban született Jonas Hassen Khemiri a mai svéd irodalom fiatal sztárja, aki mára már drámaíróként is világhírre tett szert. Az ő legfrissebb Apazáradék regényéről ITT olvashatsz bővebben.
Az Apazáradék mai életmese, addiktív családregény a szülők jelenkori helyzetéről. Humorral átszőtt, keserédes valóság. Fontos regény nem csak az idei olvasásokból emelkedik ki számomra.
Ez a regény az első ajánlatom, nézzük a másik két könyvet!



Petri Lukács Ádám: Petri 75
Közelítés



Az exkluzív kivitelű, sok ritkán látott fotóval, minőségi papírra nyomtatott, keménytáblás kivitelben megjelent könyv a költő, Petri György 75. születésnapjára került a boltokba tavaly decemberben. Mint látható, a szerző a költő fia. Aki picit is ismeri Petri életét, tudja, mennyire sajnálatosan korán távozott az égi pantheonba 2000-ben. Alig 56 éves volt. A Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító élete elég zaklatottra sikerült. Már a gyermekkora is nehézségekkel indult, szülei a Vajdaságból kerültek Magyarországra. A nagymamák egyébként is fontos szerepet játszottak a történetben. A Közelítés alcím mindent tökéletesen lefed a kötettel kapcsolatban. Családi emlékek, anekdoták idéződnek fel a fiú emlékeiből a ritka és mára ikonikussá lett fotók segítségével. Tetszett, hogy nem glóriát akar apja emléke fölé vonni Ádám, a költő érzelmeit, szavait nyers és valós egyszerűségében adja közre. Ezzel eléri, hogy Petri György még emberközelibb lesz az olvasónak.
„Amíg lehet” – addig kell kibírni a mindennapokat valahogy.

Megismerhetjük a családi hátteret, Petri György érzéseit, szerelmeit, életfelfogását. A képekről mesél Ádám, azok keletkezéséről, az adott életszakaszról, amit a költő megélt. Így követhetjük nyomon pályafutását és magánéletét, gyermekével való kapcsolatát. Igazán meglepő volt édesanyjával való viszonyáról olvasni. A kedves Mama bőven túlélte fiát.

Nem igazán mély, nem elemező, mégis sokat tesz a már ismert portréhoz a könyv. Varázslata van az irodalmat és a költőt kedvelőknek. Csemege, érdekesség, háttér. A képek már önmagukban érdekességek. A fiatal, energikus költő és a fokozatosan romló egészségi állapota mellett a közös képek adnak még színes tartalmakat. Apa és fia élete jól nyomon követhető, személyes vallomásként olvasva apró titokra is rávilágít. Olvassátok, keressétek!


Kertész Imre Intézet, Budapest, 2018
92 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155118753







Philip Roth: Apai örökség









"Apám nem egyszerűen apa volt, ő volt az apa, akiben megvan mindaz, amit egy apában gyűlölni és szeretni lehet."









Az amerikai szerző 1991-es műve most először olvasható magyarul. Az Apai örökség nem a vagyon, a pénz, az ingóságokról szól... sokkal több annál! A fájdalmas próbatétel, a halállal való elkerülhetetlen szembenézésről, tiszteletről olvashatunk. Az élet írja a legjobb, legfájóbb, igaz történeteket.

Az író agytumorban elhunyt idős édesapja utolsó éveit elmesélve nyújt megrázó látleletet arról, miképp alakulhatnak az apa-fiú kapcsolatok egy végzetes betegség árnyékában. Az egykor fiatal, életerős férfi leépülése, az idős kor egyéb tüneteivel a halálos betegség roncsoló nyomai, lelki fájdalmai mellett az emberi önbecsülés is sok esetben csorbát szenved. Hogyan lehet ezt megélni, túlélni, méltón távozni? Mind a két fél nehéz kihívások elé kerül. Philip Roth őszintén, minden pátosz nélkül írja meg azt a nehéz kihívást, ami elé az élet állította apját és a családot. Sajnálatosan fájó ezeket a drámákat olvasni, még ha 86 éves is az apa, aki búcsúzik az élettől. Az élet megőrzése, annak minőségi fenntartása nem is kérdéses. Ám a betegség kegyetlenül roncsoló, megalázó, az emberi méltóságot végleg a sárba tiporja. Az öregség valóban nem leányálom, ahogy Roth írja. 

Apjának hanyatlását és küzdelmeit, a halálával kapcsolatos érzések, gondolatok változásai bizony egyszerűségükben is drámaiak, nagyon átélhetőek. Az élet egyéb eseményeit felidézve, az élethez ragaszkodva búcsúzó apa képe szívszorító. Ahogyan a fiú türelmes alázattal és szeretettel igyekszik megkönnyíteni apja útját, méltó búcsúra készülve próbálja szenvedéseit enyhíteni. Érdekes volt a zsidó családi múltba bepillantani, a szokásokról olvasni. A regény a művészi szellem és az életerő csodája számomra.


"Egyetlen képpé gyúrni a fotón látható férfi egészséges masszivitását és a kanapén levő emberi roncsot kész lehetetlenség, és mégsem."



Az érzelmek és személyiség jól kirajzolódik, követhetjük a család életét, a múlt képeiből a szülők házassága, gyermekkor villan elő. Megtudjuk a hagyományokat, régi emlékeket megidézve rajzolódik ki a család története. Roth ezt mesterien, finoman, de erőteljes módon ábrázolja. Őszinte életmese a méltóságos búcsúról, az apa-fiú kapcsolat változásáról. Az emberi élet törékeny, egyszeri és megismételhetetlen. Az elengedés, a gyász feldolgozása, a szeretett társ elvesztése sosem könnyű. Azóta már Roth is az égiek csarnokából néz reánk, ahová 2018 májusában távozott. Philip Roth vitathatatlanul korunk egyik legünnepeltebb amerikai írója volt.



Helikon, Budapest, 2018
246 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634790815 · Fordította: Nemes Anna

2019. augusztus 7., szerda

Apazáradék

Jonas Hassen Khemiri: Apazáradék 



                                                                                                 














Elgondolkodtató, ám rendkívül vicces formában megírt családtörténet olvashattam. Khemiri számomra új felfedezés, bár ez már a harmadik megjelent regénye idehaza. A történet egyből megfogott, az első oldalaitól rögtön a bőröm alá csúszott, lelkemig hatolt. Megnevettetett, elgondolkodtatott és ez nem kevés. Éreztem, új kedvencre találtam.




Jonas Hassen Khemiri komoly, mai témát tár olvasói elé, olvasmányos és szórakoztató formában.

A megismert család és a megjelenő problémák univerzálisak, minden olvasó magáénak érezheti.
Mennyire esik messze az alma a fától, lehetne az alcíme. A regényben a fő konfliktus nemcsak apa és fia, (nagyapa és apa) hanem a fiú és jelenlegi családja között is rejlik. Az apa, aki fiú is, és az apja, aki nagyapa is között fájdalmas és intenzív játékok zajlanak. A rokoni kötelék szerencsére elég erős. Nem csak az idegek, az érzelmek is csatáznak itt. Az emlékeink mindig velünk maradnak, néha orvul, váratlanul törnek ránk.


A nagyapa, aki apa is, egy a másik országban él, és csupán félévente érkezik Svédországba, így elkerülve az adófizetés nehézségeit, kihasználva az orvosi ellátást.
Egy ilyen látogatás alkalmával ismerjük meg a történetüket. Ebben a könyvben Khemiri könyörtelenül mélyen belemerül a családi élet minden örömeibe, fájdalmas pontokra mutat rá, ábrázolja a napi valós problémákat. Érzelmektől bőven átitatott prózája valós és időszerű. Mindezt nyelvi játékoktól átszőtt szövege humorosan, életszerűen mutatja be. A szereplők közül a megrajzolt férfiportrék mélyebbek és összetettebbek mint a nők, ám ők is kapnak hangsúlyt. Komoly és nehéz feladat jó szülőnek lenni.


A válás traumája elkerülhetetlenül beépül a gyerekek személyiségébe. Nagyapa, aki apa is, egyszer eltűnt a családja életéből. A felvillanó emlékekből a múlt történései, apró mozaikjaiból rajzolódik ki az egykor boldog csalás képe. Igazából a fiú, aki már apa is, apaminta nélkül nőtt fel. Most ő van otthon apai szabadságon egy négyéves és egy egyéves gyermek ellátása törti ki mindennapjait. Nem kell mondani, bár teszi a dolgát becsülettel helyt áll, mégis leginkább kifutna a világból. Éppen úgy, mint Updike hőse, Nyúl. Anya nem kevésbé idegroncs, hiszen ő keresi a pénzt, az ő karrierje rendben van, mégis lelkében vívódik a gyerekek miatt. Nehéz megőrizni és fenntartani a szerelmet, az élet adta feladatokkal helyt állni. Izgalmas és ismerős életmese ez, ahol olyan helyzetekbe lehetünk be, amit minden szülő átélt. Intim portét kapunk minden szereplőről, érzelmeik hullámzásáról, titkos gondolataikról. Az apa belső vívódásait, megfelelési kényszerét nagyon átéreztem. Mindeközben az álmai megvalósítására is marad energiája, stand-up fellépésre készül. Nagyapa tíznapos látogatása már csak hab a tortán, ami régi sebeket, emlékeket idéz meg. A váltakozó nézőpontokból kibontakozó életmese szenvedélyes és izzó, vicces és valós helyzeteket mutat be. 



Minden szereplő küzd a sorsával, mindenki egy nyugodtabb és boldogabb életre vágyik, keresik a boldogabb élet lehetőségét. A boldogság pedig ott van, csak észre kell venni. Tetszett a finoman beleszőtt társadalomkritika, ahogy a szimpatikus és empatikus családi élet ábrázolása is látványos képekkel jelent meg. Érdekes szereplő az apa lánya, aki anya, de  mégis szingli. Az ő életének problémái, szingliségének okai, kapcsolatkialakítása további gondolatébresztőek, ebben a regényben még két regény története van. A múlt hordoz még tragédiát is, amit együtt talán könnyebb a családtagoknak feldolgozni.

Khemiri az apa alakjába mindent beleszőtt, aki sok hibát elkövetett élete során, mégis a végére mutat némi változást. Olyan ember, akinek mindenről van véleménye, sokat elvár a gyerekeitől. Főleg a fiútól, aki apa is, hiszen ő az elsőszülött. Itt az elmúlás, az öregedés folyamata, betegségek is megjelennek a mesében. Khemiri regénye súlyos és aktuális témát boncolgat, meglepően szórakoztató formában. Magával ragadó történet a családi kötelékekről, szülői felelősségről, emlékekről, a múlt árnyainak feloldozásáról. A szerelemről és a gyermeknevelés komoly kihívásáról. Az élet ismétlődő körforgásáról. A nyelvezete és a humor oldja a feszültséget, igyekszik elviselhetőbbé tenni a felmerülő problémákat, a szürke hétköznapokat. Tiszteletteljes köszönet Papolczy Péternek a bravúros fordításért!


Jonas Hessen Khemiri: 
Stockholmban született, 1978-ban.

A kortárs svéd irodalom sztárja, eddig öt regénye jelent meg. Színpadi szerzőként is ismert. Színdarabjait Berlinben, Londonban és New Yorkban is sikerrel játsszák. 2017-ben ő volt az első svéd prózaíró, akinek az elbeszélése megjelent a New Yorker lapjain. Írásait eddig több mint 25 nyelvre fordították. Munkásságáért többek közt megkapta az elsőkönyveseknek járó BoråsTidnings-díjat, a Svéd Rádió irodalmi díját, 2015-ben pedig Amikre nem emlékszem című regényét a legjobb svéd regénynek ítélték a kritikusok, és ezzel elnyerte a rangos August-díjat.


ITT tudod megrendelni az Európa Kiadótól a könyvet! 







A könyv fülszövege:

Egy nagyapa hazatér Svédországba meglátogatni a felnőtt gyermekeit. A fia éppen apai szabadságon van két gyerekkel, a lánya elvált, most pedig újra terhes, csak nem a megfelelő férfitól. Egyedül a nagyapa tökéletes, legalábbis ő ezt gondolja magáról.
A látogatás tíz napja alatt azonban fájdalmas emlékek kerülnek a felszínre és a kapcsolatok tovább bonyolódnak. A nagyapa kénytelen szembesülni a múltjával. A lány egy lehetetlen döntés előtt áll, a fiú pedig szabadulni szeretne
az apjával kötött megállapodás és a ráhagyott lakás nyomasztó terheitől.
Vajon fel lehet bontani az apai záradékot vagy az fogja örökre a múlthoz láncolni a családot?

Khemiri különlegesen megírt könyvében gyorsan váltakozó nézőpontok során át intim portrét kapunk egy kaotikus, mégis teljesen hétköznapi család életéről. Az Apazáradék addiktív családregény a szülők jelenkori helyzetéről.







Európa, Budapest, 2019

320 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635040216 · Fordította: Papolczy Péter

2019. augusztus 4., vasárnap

Holt lelkek

Angela Marsons: Holt lelkek 
(Kim Stone 6.)




                                                                                 












Angela és Kim már az Elfojtott sikoly krimivel kedvenceim lettek. Ez a "szerelem" azóta is töretlenül tart közöttünk. Egy sorozat esetében nehéz folyamatosan újat adni, ütős történettel elkápráztatni az olvasókat. Ez megint sikerült Angelának! A  karakterek most is hitelesek, emberiek. Nem okozott csalódást, sőt, meglepett mennyire komoly témát állított a középpontba.


A Kim Stone sorozat legújabb története a gyűlölet-bűncselekmények sötét és gonosz, ám aktuális témájával foglalkozik. Talán a sorozat egyik legfélelmetesebb, legsötétebb története ez.

Marsons rendkívül jó a történetet elmesélésében és felépítésében. Aprólékos és pontos hátteret ad ezúttal is. Igaz, úgy a kötet felénél kezd összeállni a kép, mi áll a háttérben, hogyan kapcsolódik egy elkeseredett tinédzser öngyilkossága az ásatás során talált több éves csontokkal össze. Innentől tapintható és fokozódó feszültség lesz úrrá az olvasón. Mire lassanként fény derül az egykori áldozatok kilétére, a birtok gazdáinak élete és a bérlők közti szövevényes viszonyra, addig számtalan fordulat, személyes esemény teszi izgalmassá a krimit. A gyilkosságok indítéka így elég borzasztó és kegyetlen. Külön tetszett, hogy nem csak felhívja a figyelmet és ráirányítja a figyelmet Angela a témára, de bizony bátran állást is foglal benne. 


A történet bonyolult, többrétegű, összetett. Komoly és aktuális, fontos társadalmi probléma áll a krimi hátterében. Kim Stone és csapata szembesül ezzel a gonoszsággal, ami valójában józan emberi ésszel érthetetlen. Annyira szembesülnek, hogy társuk élete is veszélybe kerül. Mi motiválja az embert, hogy gyűlöljön egy másik ártatlan embert bőrszíne, vallása, etnikai hovatartozása vagy nemi identitása miatt? Micsoda torz erő, gonoszság lakozik a lelkekben, és a fejekben, ha emiatt, akár ölni is képesek! Sajnálatosan aktuális, súlyos erkölcsi problémákat vet fel Angela ebben a történetben.
Az külön érdekessé teszi az ügyet, hogy egy összetett bűncselekmény helyszínévé válik a kutatási terület. A bérlő család és a tulajdonosok közötti viszony is ad izgalmat, meglepő fordulatot. Akad itt bőven titok és bűnös, több is, több okból is. A kirakós apró darabjait izgalmas követni, amint lassanként a helyükre kerülnek.


Ha ez nem lenne elég, Angela Marsons új kihívás elé állítja kedvenc nyomozónőmet. Kim társául kapja Travis felügyelőt, akivel öt éve haragban vannak... vele kell együtt nyomozzon, kettősük feladata az ügy megoldása. Kim Stone elég antiszociális ember volt eddig, most jelentősen kezelhetőbb, karaktere emberközelibbé vált. Kim karcos humora is visszafogottabb.
Travis életének szomorú titkaira is fény derül, ami elég megrázó családi hátteret ad.

Kim a megszokott csapata, a társai nélkül kell bizonyítson. Szeretem olvasni Kim és Bryant közötti munkakapcsolat részleteit, humoros évődéseiket, poénjaikat, hiszen ők jó párost alkotnak. Közben kiváló jellemrajzokat olvashatunk a szereplőkről. Angela ezúttal lehetőséget ad az olvasóknak, hogy Bryant, Dawson és különösen Stacey karakterét megismerjék. Dawson egyre kiábrándítóbban viselkedik, míg Stacey múltjából titkok derülnek ki. A fekete lány ügyes számítógépzseni, és némi magánnyomozásba kezd, ami igen veszélyesé válik. A végső lezárás pedig elgondolkodtató, napjaink súlyos kérdése ez, a közösségi média hátterével megspékelve.



Angela Marsons tehetséges író, a Holt lelkek kiváló olvasmány volt. Tartalommal megtöltött krimi. Összességében most is egy jó krimit kaptam Angela tollából. Nagyon várom a következő Kim Stone történetet.

Angela Marsons eddig megjelent könyvei a General Press Kiadónál: Elfojtott sikoly, Ördögi játszmák, Egy élet ára, Halálos játék, Vérvonal.

ITT tudod megrendelni ezt az új Kim Stone-krimit!



General Press, Budapest, 2019
360 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634523024 · Fordította: Seregi Márton

2019. augusztus 1., csütörtök

1947

Elisabeth Åsbrink: 1947
Újrakezdés a háború után







                                                                                                       









A címben szereplő év fontosabb, meghatározó történéseit naptárszerűen, hónapról-hónapra lebontva tárja az olvasó elé a magyar származású szerző. A különféle híres emberekre, eseményekre és jelenségekre összpontosít, hogy szemléltesse a mai Európa újjászületését.
Színes és mozgalmas év volt. Európa romokban, a háború rémségeit igyekszik kiheverni. Európa él, lélegzik, újra indul az élet. Ez egy hosszú folyamat, az újrakezdés, az élet normalizálódása komoly feladat a túlélőknek. Nem csupán a lakás és élelmiszer kérdése okoz gondot mindenfelé a világ országaiban. A meghatározó pillanatok sok esetben utólag, akár napjainkban hangsúlyt kapó eseményei, politikai döntései elgondolkodtatóak. Érdekes olvasni az egymás mellé helyezett történeteket, a korabeli hírekkel színesített történelmet. Társadalomkritika nélkül, csak a tények, a valóság van a lapokon.




Számomra teljesen újszerű volt ez a mozaikokból felépülő elbeszélésmód. Izgalmas vállalkozás bemutatni, mi és miért történt a világban ugyanakkor. Egészében látni a történéseket azonos napon Rómában, Berlinben Párizsban vagy éppen Budapesten. Nem különben izgalmas háttér Palesztina és Izrael konfliktusáról olvasni. Ahogyan az Exodus hajó története is további érdekességekkel szolgál az olvasóknak. Nem véletlen vált jelképpé ez a hajó a zsidó közösségnek. Az egyik legérdekesebb elem 1947-ben a „népirtás” kifejezés bevezetése a nyelveben. Ezt Raphael Lemkin, a lengyel születésű ügyvédnek tulajdonítják. Ebben az évben vette kezdetét a Nürnbergi per is.

A gondolat, hogy a nácizmus nem ért véget a kapitulációval és a békével, egyértelmű. Az biztosan nem újdonság, hogy a túlélő bűnösök hogyan igyekeztek eltűnni, beolvadni, láthatatlanná válni. Ez a folyamat szinte napjainkig tart, Németország bizony nem volt népszerű Európában. A másik izgalmas kérdés: hogyan kezdődött, mélyült el Nyugat és Kelet-Európa között a hidegháború. Az amerikai befolyás és a Marshall-segély háttere további érdekességeket mutat meg.

A felvillanó történelmi tényeket, eseményeket összefüggéseiben igyekszik tisztán láttatni az olvasóval. Megjelenik az élelmiszerhiány, a jegyrendszer vagy az új valuta bevezetése is. Ezek a dolgok, egyik állam befolyása a másikra és a politika sötét titkai bizony a mai napig is működnek. Nem történelem könyv, de felkelti az érdeklődést, további olvasásra, kutakodásra késztet a háttér és összefüggések tengerében.




Rendkívül szórakoztató, sok kultúrtörténeti elemmel megtűzdelt könyv, bevallom nekem ezek voltak igazán érdekesek. Párizs nem csak a szerelem, de a divat fővárosa is. Dior új irányzata a New Look számtalan követőre és talán még több ellenzőre talált. A nők reakciója számomra döbbenetes volt: ruhaletépés a nyílt utcán.. huh! Izgalmas volt ezekről olvasni vagy a fűző hatásairól.

Tetszett Orwel életének megjelenése a történetben. Nem csak az életrajzi elemek, de a nagy művek keletkezésének háttere is. Az Állatfarm és az 1984 meghatározó regények napjainkig, ám az író ezt akkor nem tudhatta, mennyire fontos regényeket alkotott. Ugyanakkor a Tour de France verseny is elindult, az élet lassan, de ment tovább. A visszarendeződés minden téren új lendületet vett. A könyv az év minden hónapjára lebontva, különböző eseményeken és témákon keresztül szemlélteti ezt.



Ami viszont kevéssé tetszett, soknak éreztem a Simone de Beauvoir és Nelson Algren közötti kapcsolat aprólékos és folyamatos leírását. Főleg, hogy erről a hölgy mindent megírt az Amerikai szerelemben. Sarte és de Beauvoir egyetlen említését éreztem fontosnak: azt, hogy Ők és még néhány híresség levelet írtak alá, amelyben ellenzik a németekkel együttműködő íróknak és művészeknek a megbocsájtást. A többi felesleges, színes pletyka volt számomra.

Asbrink a kötet felénél beépíti saját családja származását, történetét. A meghurcolás sajnos elkerülhetetlen volt nekik is. A boldog családi idillt itt is a háború és a zsidóüldözés zúzta össze. Képek adnak remek hátteret, hangulatot ehhez a kordokumentumhoz.

1947 kulcsfontosságú év volt a háború utáni időszak kezdetén. Ezek eseményeit tette közzé ebben a kötetben az írónő, izgalmas gondolatokat adva az olvasónak, további lehetőséget az elmélyülésre.



Park, Budapest, 2019
276 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633555156 · Fordította: Dobosi Beáta

2019. július 30., kedd

Olvastam még / 14

Olvastam még / 14 






                                                                       











Három könyvről röviden: Szabó Magda, Per Petterson és Szentesi Éva könyve került be ebbe az ajánlóba. Tényleg egyik könyv hozza a másikat. Alig egy hónapja olvastam EZT az interjúkötetet Szabó Magdával. Szinte minden regényéről szó esett, szereplőkről, háttér, fogadtatás és a karakterek ábrázolásáról is. Színes válogatás, ami közelebb hozza a gondolkodását, véleményét az életről, életének szereplőiről, arról, hogy Szabó Magdának még maradtak megosztani való titkai. Olvasás közben ébredtem rá, hogy a legelső Szabó Magda regényt a Freskó-t én még nem is olvastam. Erről is sokat megtudhatunk az interjúkból, miért lett ez életének meghatározója.


A hallgatás évei alatt 1953-ban íródott regény végül 1958-ban jelenhetett meg először. A Freskó egyetlen nap történetét meséli el. Annuska a főszereplőnk monológjaiból bontakozik ki a történet. Kilenc év után tér vissza a szülői házba, anyja temetésére. A „tékozló” leány hazatérése felbolygatja a családtagok lelkét. A háttér izgalmas, miért is lett Annuska "tékozló lány". A családi szálak kapcsolatrendszere elég szövevényes, de a végére minden letisztul.


Sokféle érzés kavarog bennem olvasás után. Szomorú családtörténet ez, ki nem mondott vádakkal, keserűséggel, dédelgetett fájdalmakkal, sérelmekkel. A fejezetről fejezetre fokozódó feszültség mesteri. Az emberi érzelmek kavarognak, a gyarlóság határtalan. Szabó Magda csodálatosan ír, a lelki fájdalmak mélységeit remekül ábrázolja szereplői sorsában, gondolataikban. Szabó Magda betekintést enged a szereplői életébe, tömör és fájó volt néha olvasni. Anzsu és Annuska kiemelkedik, gyorsan közel kerül az olvasó szívéhez ez az összetartó szeretet. Tetszett még, hogy Annuska figuráját több szemszögből is megismerhetjük: hol egy családtag, barát vagy ellenség mesél róla emlékezik a régi idők titkaira. A múlt elengedése, annak feldolgozása mindig nehéz feladat, a regény ad gondolkodni valót a befejezése után. Magával ragadó Magda néni stílusa, az olvasó tud azonosulni a szereplők életével. Ajánlom!
ITT megrendelhető! 



Jaffa, Budapest, 2016
228 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155609091





Per Petterson: Irány Szibéria





                                                                             


Ez a negyedik idehaza megjelent regény a norvég írótól. Az életműben pedig az első sikere 1996-ból. Az első találkozásom Petterson esetében nekem is a Lótolvajok regénye volt több éve. Örök kedvencek közé került, igazi norvég "aparegény", csodálatos atmoszférával.
A cím itt egy gyerekkori álomra utal, ahol most egy idősödő nő a központi figura, aki visszaemlékezik gyermekkorára, ami a náci megszállás idejére esett. A történet nagyrészt egy dániai, észak-jütlandi városban játszódik a 30-as és 40-es években, a kislány hatéves korától huszonéves koráig.


Petterson női alakja nőies, érzéki és sebezhető. Elég fordulatos, izgalmas a történet, leíró ereje hatásos. A rideg családi környezetben nevelkedő testvérek kapcsolata szoros. A bátyó, Jesper merész, lázadó, tudja mit akar az élettől. Álmodozik, de tesz is a valóra válásért. Három évvel fiatalabb húga álma a cím, ami egy régi olvasmányból ered: végig utazni, vonatozni Szibérián. A testvéri szeretet mozgatja a történetet. Nagyapa alakja hoz egy lovat is a regénybe, Lucifer a szabadság-vágya, a függetlenség jelképe is lehet. A családról és a testvérek közötti kapcsolatról mesélt, kissé melankolikus és meditatív módon. Ajánlom nem csak az északi irodalom szerelmeseinek, jó kezdés ismerkedni Petterson lírájával.
ITT megrendelheted a Scolar Kiadótól! 


Scolar, Budapest, 2018
238 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632449531 · Fordította: Patat Bence






Szentesi Éva: Pedig olyan szépen éltek




                                                                     





Ez a könyv igazi meglepetés volt számomra. Mondhatni véletlen került a kezembe, de cseppet sem bánom, hogy elolvastam. Igazi mai családtörténetet kaptam, sodró, letehetetlen stílusban. Nyersen tömör, durva, nagyon mai. Valóságos ez tuti. A szereplők itt élnek közöttünk, mindenki ismeri őket. Fájdalmasan szomorú történet a szocialista múltból a rendszerváltás hozta "kánaánba".


Hősnőnk Nyilánszki Mari egy Tisza-menti kisvárosban él, szeretet nélküli családban. A Barbie-baba és a tűsarkú csak álom neki, ahogy a szerető szülői háttér is hiányzik. Mennyire fontos és meghatározó egy-egy ölelés, simogatás, vagy annak hiánya a gyerekek életében. Önmagát és a boldogságot keresi, élete hullámvölgyeinek bizony önmaga is oka. Amikor adódik a jó, eljön a szerelem és az áhított gazdagság, képtelen élni vele, benne. A felszínes, csillogó életnek ára van.
Mindent azért nem lehet, nem kéne ráfogni a gyerekkora, bár tény, hogy maghatározó. A különböző társadalmi rétegek bemutatása kimerült a sablonokban, mondhatni a sztereotípiákra épült. Mégis hatásosan működött. Tetszettek a szerintem felismerhető kőgazdagok, jelen társadalmunk erős kritikája. A mi lakik a lelkekben, avagy a csillogó felszín alatt ott a rothadás. A befejezést kissé lezáratlannak éreztem, bár a dunántúli rész jó végszó a múltra. Tetszett, kis ráfordítással talán még többet kihozhatott volna belőle. A borító figyelmet ébreszt az tény, akár remek lehetne, ám Tóth Krisztina már évekkel ezelőtt ellőtte ezt a poént. Így egy erős utánérzés, kár volt érte. Ajánlom!


Szentesi Éva író, rákellenes aktivista, a WMN.hu magazin főmunkatársa. Hamvaimból című könyvében őszintén és tabuk nélkül írt rákos megbetegedéséről. Első novelláskötete, a Kardos Margit disszidál 2017-ben jelent meg.


ITT tudod megrendelni a könyvet! 




Libri, Budapest, 2018
188 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634333616



2019. július 26., péntek

A lánc

Adrian McKinty: A lánc 





                                                                           














Adrian McKinty nem elsőkönyves szerző, már bizonyított. Olyan könyvsikerek állnak mögötte, amit húsz nyelvre fordítottak le, díjak és eladott filmjogok jelzik ezt a sikerét. Új krimije A Lánc új hangvételű, eredeti ötlettel megírt pörgős krimi. Adott egy erős, jó indítás és olyan karakterek, akikre fel lehet építeni egy mozgalmas, feszült sztorit.

A Lánc bestseller, sikerkönyv az óceán túloldalán, erősen esélyes, az legyen nálunk is. Mégis vannak kételyeim. Azon gondolkodom egy-egy megosztóra sikerült könyv esetén, hogyan, mitől lesz egy könyvből bestseller? Nekem már az eleve gyanús, amikor elismert neves szerzők véleményezik, ajánlják az adott könyvet. Itt többek között Stephen King, Don Winslow, Dennis Lehane, és Lee Child neve a húzóerő a szépséges, a szemet rögtön megfogó borítóig. Igényes kivitele (keménytáblás, védőborítóval) és a fülszöveg, a borító remek színei is figyelemfelkeltőek. Van egy elég ötletes sztori, a krimi mégis felemás érzéseket hagyott bennem. Egy olvasást megér, azonban úgy érzem ebből többet is ki lehetett volna hozni. Jó ez, de nem eléggé. Persze krimirajongóként az ingerküszöb is elég magas. A kérdés tehát elég összetett, bevallom, nem találtam jó választ a bestseller kérdésre. Ahogyan anno a blog indulásakor is egyik mottómnak Kosztolányi sorait választottam, most is ezt teszem:


"A könyvet mindig ketten alkotják: az író, aki írta, s az olvasó, aki olvassa."


Krimi esetén spoiler nélkül nem igen írhatok, nem rontanám az élményt, próbálom megragadni azokat a momentumokat, amik tetszettek, amiért érdemes volt elolvasni ezt a krimit. Maga az alapötlet kiváló, Adrian rögtön belecsap a lecsóba, ezzel feszült légkört teremt. Van néhány egészen jó karakter a szereplők között: Rachel az anya, igazi anyatigrissé változik a történet végére az egyszerű, önmagát kereső, életét újraépítő nő alakjában. Rögtön szerethetővé teszi a szerző, hiszen az ő lányát rabolják el, éppen túl van egy váláson és egy kemoterápián... a másik remek karakter maga az áldozat, a tizenhárom éves Kylie. Erről csak annyit, nem hogy nem esik kétségbe, jó megfigyelő és jól kommunikál egyik elrablójával, tervei vannak a menekülésre, és a végére ő is elég meglepőt alakít. A segítség Rachelnek a volt sógora, Pete képében érkezik a történetbe. A volt tengerészgyalogos érdekes karakter: egy ember, aki a múltja démonjaival küzd, élete is elég romos, nem leli a helyét az emberek között. Rajongva imádja Kylie-t, az unokahúgát. Ki más is segítene tehát a anyának és gyermekének, mint Ő? A volt férj elég nagyképű, semleges figura, szeretőivel együtt. A rendőrség pedig természetesen kizárva.


A krimi két részből áll. Az események láncolata pergő, pattogós történetből bontakozik ki. Szerintem ez a nyelvezet illik a történethez, semmi szájbarágós magyarázat, felesleges körök. Lényegre törően csupán néhány visszautalás az előzményekre. Mi is ez a Lánc? Elraboltam a gyereked, rabolj te is egyet.... a közösségi média szerepe jelentős, elgondolkodtató. Hatásosan működik, erős a krimiszál, a rablók tudatosak és kegyetlenek. A háttér itt kissé kidolgozatlan, talán picit több magyarázat elkelt volna. Ami zavart, többször elhangzik: ez nem a pénzről szól. Nem a fenét, nagyon is arról. Vannak sorozatgyilkosok, akik élvezetből ölnek, véletlenszerűen. Itt a két tettes, akik a láncot elkezdték eleinte keveset jelennek meg igazán csak a második részben kapunk információt róluk, hátteret, kik is ők. Nevesítve is csak később lesznek. Izgalmas és fordulatos, valóban letehetetlen a krimi, mert van a szerzőnek valami varázsa, hogy ott tart, megfog, mi lesz a következő oldalon, merre kanyarog a történet. Talán A Lánc lesz az új Lány a vonaton, hiszen már a filmjogait is megvették. A Paramount Pictures hétszámjegyű összegért vásárolta meg Adrian McKinty thrillerének filmjogait, azért ez jelez valamit.



Nem vagyok szakértő, de olvastam több ezer könyvet. Van, ahol egyetértek Lee Child szavaival, nem csak azért, mert Ő az egyik kedvencem. Ez a könyv nem biztos, hogy a legjobbak közé tartozik, mégis elolvastam alig egy nap alatt. A történet pokoli, szülők örök félelme ez, amire épül a történet. Te mit tennél meg, ha elrabolnák a gyermeked? 

A kivitelezés elég meglepő, döccen itt-ott, de egy olvasást megért, rengeteg tucat "háziasszonykrimit" überel. Néhol igazán bizarr és hideglelős, az izgalmat tényleg hozza. A fülszöveg alapján én mégis valami sokkal feszesebb, még zaklatottabb, brutálisabb sztorira számítottam.







ITT tudod megszerezni a krimit!


Adrian McKinty: 1968-ban, Belfastban született Edgar-díjas krimiszerző. A Lánc eddig harmincöt országban jelent meg.
Előző megjelent könyveivel, amelyeket több mint húsz nyelvre fordítottak le, elnyerte a következő díjakat:
Ned Kelly Award (két alkalommal), Barry Award, Audie Award, Anthony Award. Ezeken a rövidlistákon szerepelt: CWA Ian Fleming Acéltőr, Theakston - Az Év Krimije, Francia Krimi és Detektívregény Nagydíj. Az író New York-ban él.


XXI. Század, Budapest, 2019
368 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155955105 · Fordította: Borbély Judit Bernadett

2019. július 24., szerda

Csak egy lövés

Lee Child: Csak egy lövés
(Jack Reacher 9.)



                                                                       




"Jack Reacher vagyok – mutatkozott be. A nő rámeredt. – Maga viccel. Tényleg az?
Reacher bólintott. – Az voltam, az is maradok."









Újabb pörgős, a szokottnál is ötletesebb, mozgalmas Jack Reacher-krimi. Talán nem véletlen, hogy éppen ez a történet került először mozivászonra 2014-ben. Nagy előnye a könyvnek, hogy a film után is letehetetlen, élvezetes olvasmány. Nem árt tudni, hogy Reacher ugyan egykori katonai nyomozó, ez azonban most inkább krimi semmint katonai történet.




Reacher tényleg az egyik legjobb. Hősünk ezúttal is rengeteg kávét iszik, felmelegít egy régi szerelmet, így még egy kis finom erotika is belefér az életébe, levezetni a nyomozás feszültségeit.
A regény eseményekben bővelkedik, fordulatokban nem kevésbé! Ütős és alapos, jól kidolgozott a történet, valóban az egyik legjobb Lee Child regény. Ezt bátran kijelenthetem, hiszen minden eddig megjelent azaz az összes könyvét olvastam a szerzőnek. Itt semmi nem az, aminek elsőre látszik. Avagy milyen is az egyértelműen vesztes helyzetből fordítani. A megrendezett véletlen története, lehetne az alcím. A Csak egy lövés egy igazi adrenalin löket, amely többszörösen meglepi az olvasót.



Ez az a történet, ami annyira egyszerűnek látszik, hogy az olvasó nem is érti, mit kell ezen nyomozni? Az exkatona John Barr bekattan és egy bevásárlóközpont tetején lövöldözni kezd. Az öt ártatlan áldozat után minden bizonyíték ellene szól, már a 30. oldalra el is kapják, kattan a bilincs a kezén. Persze, ami annyira biztos, arról hamarosan kiderül, koránt sem az! A nyomok túl egyértelműek, azt sejti az olvasó, valami itt nagyon nincs rendben. Barr kizárólag az ügyvéddel áll szóba, és csak annyit kér: „Hozzák ide Jack Reachert!”
James Barr az egykori tengerészgyalogos profi mesterlövész volt. Életében egyszer, tizennégy évvel ezelőtt találkozott Jack Recherrel. Az akkori kuvaiti-ügy azóta a hadsereg sötét foltja, szigorúan titkos anyag.



Reachernek kell kibogoznia a mostani rejtélyes ügy szálait. Szerencsére akad néhány segítője is: feltűnik egy volt szerető, aki ma a Pentagon tisztje, fontos szerepet kap az agilis tv-sztárriporternő, és egy talpra esett, fiatal ügyvédnő, akinek a főügyész apja is gyanúba keveredik. Apa-lánya konfliktus is remek, a fokozottan veszélyessé váló ügy mellett ez egy izgalmas keret. A fő szál természetesen a legizgalmasabb. Az eredmény meglepő háttérrel zárul, a szálak egészen magasra, a nyomok pedig Szibériába a Gulagra nyúlnak vissza! Van itt politikai korrupció, piti bűnözők és maffiamódszerek, gyilkosságok és csalás. Reacher a magányos hős és segítői azonban kiderítik az igazságot.

Az is kiderül miért „csak egy lövés” a cím, amikor ugye öt lövés dörrent! Ki és miért volt az az egy igazi áldozat, amiért az egész összeesküvés zajlott. Kiderül mi az az apró hiba, amin elcsúszott az egész jól felépített eset. Lee Child regényeinek régóta helye van a polcomon, ez pedig az egyik kedvenc történetem a szerzőtől.

A filmről még annyit: Jack Reacher szerepében Tom Cruise domborít, amit már azért is érdemes megnézni, mert maga Lee Child is feltűnik egy epizódban. Azonban mint általában, a könyv alaposabb, bővebb élményt nyújt. Harmadik kiadásban, igényesen szép borítóval került most újra a boltokba ez a Recher-krimi.




ITT tudod megrendelni ezt a jó kis Recher-krimit!



Lee Child, eredeti nevén Jim Grant Coventryben született 1954. október 29-én. Angol író, de New York államban él feleségével. Első regénye az Elvarázsolt dollárok (Killing Floor) megnyerte az Anthony Award Legjobb első regény díját. Lee Child minden regénye az egykori amerikai katonai rendész, Jack Reacher kalandjait követi nyomon az Egyesült Államokban. Önálló történetek, csupán Reacher személye köti össze a sorozatot.

Díjai: Anthony Award, Barry Award, Dilys Award, Macavity Award, WH Smith Thumping Good Read Award


Eredeti mű: Lee Child: One Shot
Eredeti megjelenés éve: 2005

General Press, Budapest, 2019
344 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634522836 Fordította: Erdélyi András

2019. július 21., vasárnap

Hosszúhíd

Cseke Lajos: Hosszúhíd
(A Kárpátok farkasai 2.)







"Hanyatt dőltem egy kicsit és a csillagokat figyeltem, ahol a legsűrűbben álltak. A hadak útját, Csaba lovainak lába nyomát. Jövünk mi is. Most, vagy máskor, de jövünk."

                   





A tavalyi év egyik legeredetibb története a Csiglemező avagy A Kárpátok farkasai folytatását nagy várakozással vettem kézbe.

Már a kezdettől megfogott a stílusa, a hangulata. Cseke Lajos új név a történelmi-regényírók palettáján, érdemes figyelemmel kísérni munkásságát.A regény csavaros részéhez tartozik a korabeli hírek beszerzésének legjobb módja, a kémkedés. Ezt igen ötletesen a kalmárok, kereskedők végzik, akik áruikkal bejutnak minden fontos helyre. Titus élelmes és ügyes figura, az ármánykodások és a fondorlat fontos eleme a történetnek. Tokaj a magyar táltos és társai izgalmas kalandokra viszik az olvasót. Az ő megjelenése bolygatja fel a békés mindennapokat. A történelmi háttér mellett a becsület és erény emelkedik ki, egy békésebbnek tűnő időszak eseményeiről olvashattam, ami harcba torkollik. Ez a nyugalom és béke nem tart soká, Árpád helyzetének megszilárdítását egy újabb hódításban látja.


A regény címe Hosszúhíd, erre épül a mese. Ez ugyanis egy fontos helyszín Baranga várához. Árpád fejedelem tehát újabb hódításra indul, amihez a székelyek támogatására is szüksége van. Elképesztő haderőt vonultat fel a regényben Árpád. Összefogással lehet előre jutni. Tetszett a részletes és szemléletes helyszín ábrázolása, vagy a tevékenységek leírása. A szereplők érzelmeinek és hibáinak megjelenítése emberivé teszi a regényt. Amíg eljutunk a véres végkimenetelig sok izgalmas és fordulatos esemény részesei lehetünk.

Olvasmányos, lendületes történetvezetés, logikus felépítés jellemzi ezúttal is a regényt. Kiváló karakterek népesítik be a történetet, jellemábrázolása szemléletes. Vérzivataros idők járnak, tét a haza sorsa. A székelyeknek hatalmas szerep jut ebben, valóban az első sorban harcolnak, bár ez nem véletlen...
A történet során Keménd érezhetően változik, fejlődik. Talpra esett, céltudatos és bátor harcos, ami segíti, hogy vezetőként is helytálljon. Érdekes vonása, hogy kikéri társai tanácsát, erősen érzelmes, nem önfejű. A vége felé izgalmas kérdésre kell választ adjon a további sorsát, családját illetően. Veres Keménd döntése hatással lesz az életére, de ez a kérdés rendeződni látszik: Remek olvasmány, jó folytatás, a végső harc véres és valós leírását a néhol megcsillanó humor oldja a drámai feszültséget. Megismerjük az ellenség taktikáit, harcmodorát, fegyvereit is. Megkapó volt a vízi jelent vagy igen ötletes a meszes megoldás bevetése a harcokban. A magyarok é sa székelyek mellett a kabar törzs és Aba nagyúr is okoz némi viharfelhőt a történésekben.

A szereplők értékrendje szimpatikus, szerethető, esendő emberek, minden pátosz nélküli hősök. Nem csak a valóban élt történelmi alakok, de az egyszerű emberek sorsa, jelleme is kidolgozott. A sorok közti elrejtett áthallások pedig jelen forrongó történéseire is értelmezhetőek. A múlt mennyire meghatározza a jövőnket. A történet lezárása hibátlan.

Tetszettek az utalások, a néprajzi háttér. Sok információban bővelkedik a regény az egyszerű mindennapokról.Mindig értékelem, ha az egykori szokások, hagyományok beépülnek a történetbe. Lehet ez ruházat, hajviselet, főzés és bortermelés, szénégetés és a kovácsok vagy éppen temetési szertartás leírása. Szemléletes képekkel jelenik meg a békés mindennapok vagy a harcra való felkészülés, annak hatásai az egyszerű emberek életére. A magyarok leleményessége épp úgy megjelenik, mint a székely furfang. Ahogyan a két nép közötti ellentét is ott van finoman a történetben. Tartalmas olvasmány a régmúlt titkai közt kalandozva, nem csak szórakoztatja az olvasót.

Összességében egy jó kötet, olvasmányos, jó karakterekkel és lenyűgöző leírásokkal. A csaták mozgalmasak, a folytatás lehetősége ott van a lezárásban. Egyedülálló hangulatú történelmi regény, amely lebilincselően ismerteti meg a honfoglalás utáni időket, a székelyek mindennapjait, a nép túlélésért vívott harcait. Mindenkinek csak ajánlani tudom a sorozat mind a két részét. Közel hozza a mai olvasókhoz ezt a korszakot.
A borító igényes, szép, illeszkedik hangulatában és színeiben az első kötethez. Hegyi Péter munkája.

A Gold Book Kiadó kötetét ITT tudod kedvezménnyel megszerezni! 






Cseke Lajos:

1965-ben Bonyhádon született. Mezőgazdasági szaktanácsadó. Első megjelent regénye a Csiglemező volt 2018-ban. A Hosszúhíd ennek a folytatása.





Gold Book, Debrecen, 2019

336 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634265320

2019. július 18., csütörtök

Európa halála

Réti László: Európa halála
Mit adunk fel a túlélésért?





                                                                                       











A hazai krimiírók között jelenleg magasan Réti László a legjobb. Kedvelem, szeretem olvasni, bár még mindig nem minden könyvét olvastam. Izgatottan, nagy várakozással, mindent félresöpörve vetettem rá magam az új könyvére. Az írásmód és a történet felépítése tökéletes. Nem kérdés, Réti jól ír, tudja mi kell az olvasónak. Háttérismerete is bőven akad. Nincsenek felesleges kitérők, nem voltak benne unalmas részek. Mégis csalódottan tettem le a könyvet. Anyám, én nem ilyen lovat akartam!



Réti ezen kötete ahogy azt a címe is súgja a Falak mögött, majd Európa falak mögött címmel is kiadott vonalat viszi tovább. A történet bár erősen fikció, nagyon valós. Túlzottan is. Konkrétan
a napi politikával foglalkozik, ami kényes és síkos terep állásfoglalás nélkül. A történet ugyan 2050-ben játszódik, mégis ez keményen már ma is így van. Sajnos. Aki elvétve néha beleolvas a napi hírekbe, látja a különféle híradókat az tudja. Én szórakozni, kikapcsolódni akartam, izgalmas nyomozást szerettem volna, némi humorral. Nos, az itt és most nincs. Túltolta a szerző a komoly témát, elvesztette a szórakoztató formát. Tény, hogy érdekes volt, és elgondolkodtató. Mondhatnám azt is: sokkoló. Ám ha a CNN híreire vagyok kíváncsi, azt nézem. Fáj, mert szeretem az író regényeit, de ez sok-sokk volt most. Valahogy soha nem kedveltem a napi eseményekre épülő, arra reagáló alkotásokat, bármennyire reális és valós. Ez afféle divattéma lett mostanában. Az is igaz, hogy a téma igen messze áll tőlem, mégis a hatása alá vont a szerző. Elborzasztott a felvázolt jövőkép. Nem csak a Lánchíd felrobbantása, (nem kéne ötletelni), a vízkészleteink és az arab terjeszkedés, maga a terrorizmus félelemmel tölt el. Mire nőnek fel a gyerekeim, az unokáimnak vajon mit tudunk még megmutatni ebből az országból? Az, hogy éppen ki lesz hatalmon, kit hogyan mozgatnak bábként a háttérből nem is érdekel már. Ez érzésem szerint már most, napjainkban is így van. Legtöbben már aggódunk a jelenlegi helyzetből fakadóan. Tudom, nem dughatjuk homokba a fejünket, a probléma attól nem fog megoldódni. Európa régen elveszett, ahogyan Magyarország is. Mégis az előző krimi a Budapest Boulevard nekem jobban tetszett.




Sok minden megfogalmazódott bennem a témát illetően, de ne politizáljunk, könyörgöm, még itt is! A krimi legyen krimi. Hajsza a gyilkos után, fordulatokkal, izgalommal, akciókkal, humorral, stb.
Ne óvodások túszul ejtésével, mesterlövészekkel, terrorizmussal. Nem volt körömrágósan izgalmas, inkább érdekes kérdésfelvetés ez a történet. A karakterek is jól illettek a sztoriba, bár igazán egyik sem "normális", olvasatomban. Se Mariann, aki ritka undok és hisztis, akaratos, bár okos nő, az apja és politikus társai, nem is lehettek mások. Hamza főhadnagy alakja volt úgy-ahogy kedvenc, bár magánemberként egészen más, mint akcióban. Nem is értettem mit eszik Mariannon...? Az arab háttér Hercggel, Dinasztiával és Neiffel együtt ijesztően valós, félelmetes, ahogy az egész történet. Az ország kiárusítása, a hatalmi belső és külső erők harcai, a gyerekek kérdése, ami igazán a jövőt hordozza izgalmas felvetések. Mindezt az állítólagos, vélt "biztonságunkért". Háát, nem röhög a vakbelem.. Értékeltem a sorok közt finoman megbúvó társadalomkritikát. Sajnos a megjelenített jövőkép elég sötét, szomorú. Mégis azt mondom: olvassátok csak bátran el, fontos ez a maga nemében. Bevándorlással, migrációs kérdésekkel, vallással megspékelve is.


Ami viszont tetszett a lezárás. Magyarosan húzással egy vaddisznó mindig akad, jó, ha kéznél van. Tökéletes és jó befejezés, persze sejtetve akár a folytatás lehetőségét is. Figyelmet érdemlő a téma, okos módon tálalva. Fontos kérdések ezek, de elég a napi hírekben. Komor-komoly, politikai krimit kedvelők előnyben.



Réti László: 1972. december 26-án született.
Rendőrtiszti főiskolát végzett, 20 évig volt rendőrtiszt, vezető beosztásban dolgozott Budapesten. Eleinte álnéven publikálta regényeit. Sikeres könyvei: Célpont Párizsban, Kaméleon trilógia, A parfümőr, A kandahári fogoly, Falak mögött, Budapest boulevard.











Művelt Nép, 2019


500 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155905506

2019. július 17., szerda

Az öröm titkának őrzői

Alice Walker: Az öröm titkának őrzői




                                                                         













A tavalyi év egyik kedvenc és meghatározó olvasmánya volt számomra az írónő Bíborszín című regénye. Erős, drámai a történet, aki olvasta egy elgondolkoztató, lélektani dráma részese lehet. Nem véletlen került filmre, ott is maradandó az élmény. Nincs ez most sem másként, Alicia Walker fontos témát állított regénye középpontjába. A nők körülmetélése, megcsonkítása számomra felfoghatatlanul döbbenetes. Erre nincs szó, magyarázat: sem hagyomány, sem vallás, sem törzs rítus nem lehet mentség az életre szóló borzalomra. Az afrikai hagyomány értelemszerűen eltérő, mint az európai. Egy másik kultúrájú embernek ez a szokás nemcsak elfogadhatatlan, hanem teljesen megdöbbentő. Mégis felfoghatatlan, hogy ez a megaláztatással felérő szertartás, még napjainkban is szedi áldozatait!


A Bíborszín egyik szereplője az olinka törzsből származó Tashi szomorú sorosát ismerhetjük meg mélyebben.
A regény olyan belső monológok sorozata, amelyek leírják a történet főbb eseményeit, ami mozaikszerűen bontakozik ki. Tashi átesett ezen a fájdalmas szertartáson, férje révén kerül az államokba. Tetszett, hogy Tashi afrikai és amerikai énje (Evelyn) is megszólal a regényben. Izgalmas azonosulási lehetőség a főszereplő értelmezését megismerni a hagyományok és az új életről, valamint az eseményekre adott reakcióit látni. Tudja és érzi, ami vele történt sajnálatosan nem visszafordítható, életét mindörökre meghatározza. Ám nem bánt meg semmit későbbi tetteiből.




Tashi Evelyn Johnson áll a történet középpontjában, de olvashatjuk a férje és fia véleménye mellett a pszichológusa álláspontját is. Ami meglepő volt még számomra a férj szeretője is szerepet kap. Tashi életének másik drámája, hogy szeretett testvére meghalt, a szertartás után fellépő vérmérgezésben. Ennek emléke is kísérti lelkét. Ő maga is a rosszul értelmezett hűség jeleként vetette alá magát a megcsonkításnak. A borzalmakat fokozza, hogy fia sajnálatosan sérülten születik, ami szintén ennek tudható be. Pszichológusa ugyan megpróbálja gyógyítani a lelki sebeit, kevés sikerrel. Tashi valójában az egész életét bánatban és fájdalomban élte le.



A drámai képek, nyers, valós leírások bizony még férfi olvasóként is megviseltek, elborzasztottak. Szomorú, hogy van ilyen, ahogyan Alicia írja: napjainkban is kétszázmillió nő és kislány él állandó fájdalommal, szülési komplikációknak kitéve, megfosztva a testi örömöktől. Igazi kiáltvány ez a regény a nők védelmében. Alice Walker bemutatja nekünk két nő sorsán át ezt a borzalmat. Tashit mellett megismerjük és M'Lisát, aki elvégezte a "műtétet" Tashin. Teljesen érthetőnek, indokoltnak tűnik, hogy Tashi bosszút álljon az életre szóló lelki és testi fájdalomért.
Tashi egyértelműen tekinthető ennek a kegyetlen hagyománynak az áldozataként, de M'Lissa sorsa és története sem vidám. Ő kezdetben afféle ellenség, egy áruló, aki továbbra is erőszakot hajt végre az olinka törzs lányain. Walker elmeséli nekünk M'Lissa nézőpontját is.

Alice Walker bemutatja a kulturális hagyományokat, hátteret. Ebben a társadalomban a női körülmetélés elfogadott szertartás. Csodálatos, drámai történet, egyedi mű. Mint férfi, úgy érzem, hogy ez a könyv rendkívül fontos, az olvasása nemtől függetlenül ajánlott mindenkinek. A döbbenet és a tovább gondolkodás adott, garantált. Mélyen megrendítő és elkeserítő, mégis empátiával megírt női történet ez. A témaválasztás fontos kérdésre irányít figyelmet. A nők szeretete, társadalmi egyenlősége, és a feminizmus érzékeny módon épül be a regénybe. A gyönyörű borító tökéletesen illik a Bíborszín történethez is, sugallva az egybetartozást.


A könyv kiadói honlapja ITT is rendelheted a könyvet.
ITT tudod kedvezménnyel megvásárolni a kötetet!


Alice Walker kiáltványnak szánta a könyvét: „Egyszer s mindenkorra véget kell vetni a nők elnyomásának. Ezt a történetet senki sem fogja szeretni, de remélhetőleg elfelejteni sem tudja majd senki.”





Alice Walker (Georgia, 1944–) a feminista mozgalom egyik fő képviselője. A Nemzeti Könyvdíj (National Book Award) első női afroamerikai nyertese. Legismertebb regénye a számos díjjal jutalmazott Bíborszín, melyet Steven Spielberg filmesített meg. https://alicewalkersgarden.com/





Európa, Budapest, 2019
360 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635040360 · Fordította: Neset Adrienn