Nekem a titok kell

Szabó Magda: Nekem a titok kell 
(kötetben meg nem jelent írások)


                                                                









Megkapóan színes válogatás kerekedett ki ebben a kötetben. A hagyatékban maradt levelek, tárcák két interjú és hét novella adja a tartalmat. Olyan eddig kötetben meg nem jelent írások ezek, amik elegye Szabó Magda életéről, érzéseiről és gondolatairól mesélnek. A megidézett írások már a saját születéséről, imádott édesapja haláláról vagy utazásai során megélt emlékeiből villantanak fel képeket. A levelezésben pedig többek között Nemes Nagy Ágnes, Janikovszky Éva vagy Göncz Árpád soraiba olvashatunk bele. Izgalmas válogatás.




A különböző újságok számára írt novellák nyitják a kötetet. Hangulatuk igazi "szabómagdás", élmény olvasni ezeket a rövid írásokat. Az Eszmélés bővebb változatban az Ókút regényben tér vissza. A Valami pedig arról szól, ami születésünk kezdetétől vár ránk az út végén. Félelmetes és kikerülhetetlen sajnos. Nekem ezekből a Miskolci levelezőlap egy szőlőfürtről, Mécses helyett és a Piri férjhez megy írásai tetszettek különösen. Két Miskolci utazás emlékéről mesél a szőlőfürtben, amiből az első még tíz évesen maradt meg benne. A következő látogatására évtizedeket kellett várni. Miért és hol bukkan fel az emlékekből és kapcsolódik a két szőlőfürt erről olvashatunk. A Mécses helyett emlékezés Szabó Elekre. Három tárgyat vitt el emlékbe az apa hagyatékából. Miért éppen az a három lett a kiválasztott, mit is jelentett számára az édesapja, hogyan jelent meg a későbbiekben emlékeiben alakja erről vall ebben a novellában. A Piri férjhez megy egy igazi, megkapó női vallomás a házasságról. Szemléletes képekkel jelenik meg a férfi-nő kapcsolat.


Az öt tárca közül a Könyvnapi köszöntő sorait vagy a Jóska a bogár igen humoros írása az, ami megfogott. Érdekes vallomás a két interjú is. Nem tudom miért éppen ez a kettő került be a számtalan beszélgetésből, de nagyon megkapó visszaolvasni a nyolcvanéves írónő vallomását, pályájáról, írótársairól a politikai hatalomról. A második egy még későbbi beszélgetés az Újhold nemzedékéről, a magyar tanügyről. Vall arról, miért is akart tanár lenni, vagy miért nem született gyereke. Kiváló és lelkes, gyerekszerető tanerő lett volna, ha a pályán maradhat. Megidéződik a visszavont Baumgarten-díj, a hallgatás évei. Izgalmas volt olvasni arról is, hogyan került ki Hermann Hesséhez a Freskó kézirata, majd hogyan engedték újra megjelenni műveit, engedett körülötte a politikai szorítás. Mi is állt a siker mögött, avagy miként élte meg az eltiltás éveit, vagy élete tragédiáit Szabó Magda.

A felidézett levelek személyes és bensőséges vallomások. Magánéleti, politikai és irodalmi tartalmai színesítik az eddig ismert képet. Izgalmas háttéradalék az életéről. Impozáns a levelezők személye is. Olvashatjuk még a fentieken kívül Lator László, Domokos Mátyás vagy Hegedűs Géza Magdának írt sorait.





Hat vers is bekerült ebbe a kötetbe, ami kissé furcsa. Hiszen a Szüret kötet már egybegyűjtötte a verseit. Ez a hat vers vajon miért maradt ki abból? A régi debreceni emlékek képei A régi ház soraiból bújnak ki, majd a jövőtől való félelem is ott bujkál a Szeszélyes április-ban, ahogyan a fiatalkori szerelem vagy a társ elvesztéséről is olvashatunk egy-egy verset.



A kötet zárásának Szabó T. Anna emlékező, tisztelgő sorait olvashatjuk. Alapos és gondos szerkesztés eredménye ez a válogatás. Dr. Urbán László irodalomtörténész (ő is Debrecen szülötte) szubjektív és személyes gondolatai utószó helyett jó lezárást adnak.



Szabó Magda életéről, érzéseiről regényeiben vall. Ezek az igazi nagy élmények, ám ez egy olyan válogatás, ami érdeklődésre tarthat számot. Az életmű részei ezek a lappangó írások, mint az elgurult gyöngyszemek, amit lassan összeszedegettünk és ismét felfűzünk az utókornak. Jó volt olvasni ezeket a novellákat, tárcákat, leveleket. Jól sikerült irodalmi csemege, érdekesség ez a válogatás, amit minden olvasónak jó szívvel ajánlok.






Jaffa, Budapest, 2018
248 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634750819