A pillanat

Szabó Magda: A pillanat 
Creusais






                                                                     

"Tanuld meg, hogy a múltat, a nemzeted múltját éppúgy elviseld, mint amiért te leszel már felelős, a jelent és a jövőt."






A magyar irodalom meghatározó nagysága Szabó Magda. A pillanat című műve egy modern, huszadik századi hősköltemény. Talán az írónő egyik legkülönösebb regénye ez, vagy ahogy ő maga mondja könyve bevezetőjében: „írói pályám legfrivolabb piruettje”.

Nem árt tudni, kis háttérnek, hogy az először 1990-ben megjelent mű alaphangulatát magánéleti tragédiák adták (férje, majd leánytestvére halála, szemének gyors romlása). Különösen aktuális ez a regény napjainkban is, hiszen az írónő véleményét olvashatjuk az írók kötelességéről, a hazaszeretetről, politikáról, sunyi gyávaságról, hősiességről, hűségről és árulásról. Azokról írt, amit egy megalázott nemzedék tagjaként Ő maga is megélt.



"Tanuld meg, annak, aki győzött, mindig igaza van, és meglepően sok minden lehetséges, ami másoknak tilos."

Az egészen szokatlan, prózában megírt, ám az eposzi kellékeket is felvonultató írás erkölcsi, filozófiai dilemmákat vet fel. Creusa királylány titkát, hová tűnt és halt meg Creusa, mi itt az igazság? Szabó Magda sokszínűségének, hihetetlen műveltségének ismét tanubizonyságát adja.

Ezek mellett a regény különféle stílusrétegek kiváló ötvözésével is felhívja magára a figyelmet. Az olvasó előtt megelevenedik az égő Trója a Dardán Főkapuval, emberi és isteni gonoszságokkal, öldöklő csatákkal, önfeláldozással. Mondhatni, szinte Creusa egyetlen monológja adja az egész könyv történetét. Az antik mítoszok posztmodern találkozása ez. Nem volt könnyű olvasmány az bizonyos, mégis élményt adott, van egy különös varázsa. Jól működik, remekül simul a régi történet az új keretbe.


"Módfelett kellemetlen gondolat, hogy valakinek istennő legyen a nászasszonya."


A regény tele van elfojtott gyilkos indulattal, amelyet játékosan leplez a nyelv iróniája.
A görögök által bevett Trójából menekülő fríg királyi család tagjai közül másnak adott esélyt a túlélésre, mint Vergilius. Míg az ókori költő Aeneast menekíti ki, akinek anyja Venus istennő, kései utódja pedig maga Augustus császár, Szabó Magda egy merész írói ötlettel átírja és Creusát, Aeneas feleségét menti meg a történetben. Újraértelmezi, visszaállítja az idő kerekét, újra értelmezi a pillanatot. Fanyarul keserű humora pedig ad egy különös ízt az egész cselekménynek.
A pillanat nemcsak arról mesél, hogy egyszer mindenki előtt ott a lehetőség. Ami nem fog visszatérni, élni tudni kell vele, sőt, felismerni az itt és most lehetőségét.

A végére már nem marad más, csupán a vezeklés: "bűn és bűnhődés pillérei között száz évig, kétezer évig".

"Az öreg megsínyli, ha változik bármi körülötte, a jó is rossz neki már, mert ami mássá lesz, azt jelzi, száll az idő, száll, és az idő múlása egy a halállal, mert közelít, léptét nem fogja vissza az ég sem."





Szabó Magda:
1917. október 5-én született Debrecenben, magyar író, költő, műfordító. A debreceni egyetemen magyar-latin tanári és bölcsészdoktori diplomát szerzett. 1949-ben megkapta a Baumgarten-díjat, de még azon a napon visszavonták tőle és állásából is elbocsátották. Egészen 1958-ig nem publikálhatott.


A sikert az 1958-ban megjelent Freskó hozta el, amit az Őz követett 1959-ben. Termékeny, sokoldalú író volt. Írt verseket, drámákat, számtalan gyermekkönyvet. Fordításai is jelentősek, az ő könyveit is 42 nyelven adták ki világszerte. Számtalan díjjal elismerték munkásságát. Hazánk legjelentősebb írói közé tartozik.
Szabó Magdát 2007. november 19-én, 90 éves korában, otthonában, olvasás közben érte a halál.



Eredeti megjelenés éve: 1990
Jaffa, Budapest, 2016
328 oldal · ISBN: 9786155715471