Szlavicsek Judit: Doszpot nyomoz
Egy igazán élvezetes dokumentumregény ez a valós alapokra épült krimi. Az alapötlet jó, sőt egészen kiváló. Borítékolhatóan a téli szezon kiugró sikere lesz a könyv. A téma izgalmas, az olvasó kíváncsi, Doszpot Péter neve pedig még mindig jól cseng. A kilencvenes évek sztárnyomozójának élete, és az akkori sötét, aljas és veszélyes alvilág több közismert bűnügye elevenedik meg a lapokon előttünk.
A történet erőssége, hogy Doszpot úgy áll a középpontban, mint macsó, keménykezű nyomozó, aki erősen leterhelt a felelősségtől. Felettesei sem igazán látják át a bűn világát, gyors eredményt akarnak, bolond világ volt akkoriban. A rettenthetetlen férfiú amúgy szókimondó, laza, de mélyen érzőszívű, családja, gyermekei iránt elköteleztt apa, akit lelkileg megvisel, hogy a munkája elsodorja szerettei mellől. A kapcsolata gyerekeivel felületes, az apai öntudat azonban erősen működik benne, lelkileg nyomasztja, ami tökéletesen érthető. Persze csajozik is ezerrel, ha alkalom adódik. Úgy gondolom Doszpot hibáival is elképesztő figura, kivételes és kiemelkedő alakja azoknak az időknek. Ezt tökéletesen adja vissza a könyv, Doszpot vállalja önmagát. Az elbeszélés hiteles, tökéletes kordokumentum lehet, hiszen a fülszöveg szerint 50 óra interjú alapján íródott. Alapos megfogalmazás az akkori magyar helyzetről. Kétségtelenül egy különleges krimi, ami szórakoztató, bármennyire is durva maga a cselekmény.
A történet igazából erősen emlékeztetett Dezső András könyveire, bár a kidolgozás kevéssé volt alapos. Néhol mégis picit túl hatásvadásznak éreztem a krimit, voltak elírások, bakik a történetben. Eleinte az áldozatnak hol húga, hol nővére volt a testvére...néha ez pár oldalon belül sem stimmelt. Igaz, ezek nem befolyásolták a cselekményt. A történések korhűen mozgalmasak, látványos, objektív leírásokkal kétségtelenül valósak. Aki rendszeresen figyelte akkoriban a híreket, annak nem tartalmaz túl sok meglepetést, azt hiszem. A valóságról mi miért, hogyan történt akkoriban, még várnunk kell. Olvasmányos a tálalás, leköti az olvasó figyelmét, ha csak picit is emlékszik ezekre az időkre. Ha meg nem, akkor felkelti a figyelmét ezekre az alvilági ügyekre. Még így is hátborzongató volt olvasni a realista eseményeket. A végére kellően felpörögnek a dolgok, sokkoló tudott lenni a kötet a megoldást illetően, de nem spoilereznék semmit. Érdekes élmény volt olvasni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése