Nincs ​semmi baj

 

Schmöltz Margit: Nincs ​semmi baj
Szerelmek a tatárjárás árnyékában



     
                                        

A magyar történelem komor időszakába repít vissza minket a regény, bár nem is tudom, van-e olyan része történelmünknek, ami nem komor? Az 1240-es években, az első Tatárjárás időszakában járunk ebben a különleges történetben, ahol a cselekmény érdekfeszítő.
Csak elképzeléseink lehetnek erről a korszakról is, hiszen kevés hiteles forrás örökíti meg azokat az éveket. Most mégis képet kaphatunk, hiszen csodásan elevenen rajzolódik ki előttünk ez a megrendítő esemény, fájdalmakkal, szerelemmel, veszteségekkel és megnyugvásokkal. Csak sejthetjük, hogy milyen nehéz volt az élet akkoriban, ilyen hatalmas támadó hordák seregének kitéve, akik a messzi távolból érkeztek, felforgatni és letarolni az országot. Akkori veszteségeinket ismerve, még érdekesebb lehet számunkra a hétköznapi emberek élete, küzdelme. A gondolkodásuk, hagyományok ereje különösen tetszett, ahogy beépült a cselekménybe. Ezekből kapunk ízelítőt ebben a romantikával átszőtt regényben.


A világ két egymástól nagyon távoli pontján egy-egy fiatal lány életébe nyerhetünk betekintést, velük indul a történet. Esztergom városában él Mandula, egy bátor, életrevaló lány, aki szívesebben járja bátyjaival az erdőt vadászni, minthogy a selyembe burkolózó női családtagok társaságában hímezgetne. Két igazi baráttal Leventével és Zsomborral tölti minden idejét, és nem meglepő módon az évek alatt Zsombor iránt elkezd gyengéd érzelmeket táplálni. A lány tiszta szívű, segítőkész, hamar a szívembe lopta magát. Mandula fiatal felnőtt létébe hasít fájón a Tatárjárás. Ő azonban bátran kiveszi részét a védekezésből és a harcokból. Érdekes volt ez a női szemszög a kor eseményeinek bemutatásához. 


Sok ezer mérföldre tőle egy hasonló természetű fiatal mongol nő, Tungalag sorsát ismerjük meg. Meglepő mennyire hasonlóak az egymástól távol élő nők vágyai, gondolatai, érzelmeik. Tungalag is erős, állhatatos, bátor, büszke harcos nő. Tiszteli mongol őseit, népe hagyományait, amik nagy szerepet játszanak életükben. Fontos háttér a szokások, hagyományok bemutatása, az akkori életkörülmények aprólékos megismerése. Kifejezetten jó érzés volt mindkettejük oldalán drukkolni, holott ellenségeknek indultak.
Ez a két nő mit sem sejt egymásról, pedig sorsuk már ekkor elkezdett összefonódni. Hiszen Batu kán seregei már feltartózhatatlanul özönlenek a magyar föld felé. A harcosok közé áll Tungalag és kedvese Konkor, ők ketten szó szerint vállvetve harcolnak majd. Esztergomban már sejtik érkezésüket, az ország azonban jórészt tehetetlenül áll ekkora túlerővel szemben. Ismerjük jól a Tatárjárás krónikáját, a kán seregei nem kímélték az országot és népünket. Mégis ezekben a vészterhes időkben is szerettek, szültek, küzdöttek az asszonyok, harcoltak a szerelemért és a túlélésért. Ilyen mozzanatokról olvashatunk, eleven életképekkel, élénken magunk elé képzelhetjük az akkori Esztergom városát lakóival együtt. Tökéletes atmoszférával és látványos, hangulatos képekkel kel életre előttünk a korszak, elevenedik meg az akkoriak élete.


Varázslatosan izgalmas, olvasmányos formában ismerhettük meg a tatár nép hiedelmeit, a tűzben lakozó ezsineket, vagy az árnyékban megbúvó betegséget hozó szellemeket. Ez olyan meseszerűvé tette a történéseket. A magyar hitvilág és hagyományok is ilyen szépen rajzolódnak ki előttünk, szép, ízes magyar beszéddel társulva. Rég elfeledett szavainkkal is találkozhatunk, pl: a korcsolyánál mennyivel dallamosabban hangzik az ironga.. Ezek a már-már mesés elemek adnak egy bájos varázslatot a történéseknek. A természet ábrázolása magával ragadó. A téli háttér is ezt sugallja, a hópelyhek tánca és a fagyos Duna jege hideget áraszt, ami átjárja az olvasót is.


A seregek a Duna alá érkeznek, a kővárakban magyarok védekeznek, harcos emberek csapnak össze, fájón sok az értelmetlen veszteség. Az én olvasatomban a történelmi esemény csak jó háttér volt egy romantikus, szerelmes történethez. Hőseink sorsa is összeér, újra nyilvánvalóvá válik, hogy a háborúkat a kisemberek szenvedik el igazán. Ők nem ellenségek, csak élni akarnak.
Mandula és Tungalag sorsa találkozik ezen a ponton. Vajon mi lesz velük és szeretteikkel, ehhez együtt kell kalandozni velük. Pozitívumként emelném ki, hogy Schmöltz Margit íróként hihetetlenül hangulatosan ír, történetmesélése elismerésre méltó. Összességében ez egy olvasmányos, szépen megírt és élvezetes szöveg. 

A kalandok középpontjában a két lány sorsa, érzelmei állnak. Egy életigenlő történetet olvashattam, egy embert próbáló eseményről, és a mögöttes megpróbáltatásokról. Véres harc és szerelem, humor is színezi a történéseket. Különösen ajánlom a női olvasóknak, de mindenkinek élmény lehet az olvasás, aki szereti a történelmi regényeket.




ITT kedvezménnyel rendelhető a regény!


     

Schmöltz Margit

1972-ben született Esztergomban. Székesfehérváron nőtt fel. Első diplomáját a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz János Karán szerezte, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen kulturális menedzserként, a Debreceni Egyetemen informatikus könyvtárosként végzett. Esztergomban él két lányával. Könyvtárigazgató, intézményvezető, a Balassa Bálint Társaság tagja, a Történelmiregény-írók Társaságának alelnöke. Előző regénye a tavaly megjelent Botticelli szerelmei. 




Gold Book, Debrecen, 2024
328 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634267065